Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-15 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 15, Vándorzászló harmadszor Együtt ünnepeltünk Szalacsi Ildikó a katedrán. Kissé megkésve, mégis szeretném, ha közölnék alábbi soraimat, mégpe­dig az Idei nemzetközi diáknap alkal­mából a Szepsi (Moldava nad Bod­­vou) Magyar Tannyelvű Gimnázium­ban megtartott ünnepségről. Vendég­ként köszönhettük az encsi (Magyar­­ország) gimnazisták egy csoportját. Nagyon szívesen gondolunk vissza er­re az ünnepségre: nem is csoda, hi­szen a diákok szerepet cserélhettek tanáraikkal. Molnár Istvánt választot­ták „igazgatóvá“, aki ismertette a „diáktanárok“ jogait és kötelességeit, majd megkezdődött a tanítás. Ahogy mondani szokás: a diák a legszigorúbb kritikus. Tehát, tanáraik erényeiből és hibáiból okulva tanítot­tak, komolyan véve küldetésüket. S nem voltak elnézőek tanulótársaik­kal szemben, akik a tanárokkal együtt ültek a padokban. Ennek a fordított tanítási napnak elsősorban az az eredménye, hogy ezekután a diákok mégjobban megér­tik tanáraikat, s többre becsülik ne­velőmunkájukat. Az izgalmas délelőttöt még érdeke­sebb délután követte. Röplabdázóink az encsi gimnazistákkal mérték össze ügyességüket, sportszeretetüket. A mieink győztek. Utána a győztes csa­pat a tanárokból verbuvált csapattal mérkőzött. Az utóbbiaké lett a győ­zelem. De a jobbaktól vereséget szen­vedni: egyáltalán nem szégyen. A sportvetélkedőt kulturális műsor követte. A másnapi szavalóverseny abszolút győztese Pecsenye Pál ehcsi gimna­zista lett. A második és a harmadik helyet — sorrendben — gimnáziu­munk diákjai Bartók Katalin és Vályi Valéria vívta ki. Az ünnepség másnapjának két leg­főbb érdekessége volt: a) a „diák-tanár fórum“, ennek keretében a tanárok válaszoltak a diákok által hetek óta gyűjtött ős fel­vetett kérdésekre. b) az encsi gimnazisták annak örül­tek a legjobban, hogy megtekinthet­ték a „stőszi remete , vagyis Fábry Zoltán Író hagyatékát, híressé vált házi könyvtárát, s leróhatták kegye­letüket az európai hírű antifasizta író sírjánál. Az Idei nemzetközi diáknap emléke sokáig megmarad bennünk: még ered­ményesebb tanulással, a nemzetközi­ség szellemének további istápolásával is a tartós világbéke megteremtésé­hez járulunk hozzá. Csnrilla Ilona О ^ Qí Jaá а д о 3 > e 'CD P-i 'Q s! ce o Z? č ä S Q. < и A zsűri döntés előtt (A szerző felvételei) A JEDNOTA Fogyasztási Szövetkezet nádszegi (Trstice) felügyelő bizott­sága 45 órás főzőtanfolyamot rende­zett, félszáz lány és asszony részvéte­lével. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) KULACS vendéglő főszakácsa. Alföldi István olyan étkek, Ínyenc­falatok elkészítési módjával ismerteti meg a tanfolyam résztvevőit, amelyek kevésbé ismertek. Ugyanakkor az asztalterftési ismereteket is továbbad­ja az érdeklődőknek. A tanfolyam ün­nepi lakomával zárul. Még két idevágó hír: az illető fo­gyasztási szövetkezet már harmadíz­ben jutott a járási vándorzászló bir­tokába; B u g á r Tibor, a fogyasztási szövetkezet elnöke a jó munka elis­meréseként a JFSZ JB díszjelvényét kapta. Kép és szöveg: Győri I. Vért adtak - eleteket mentenek..., A Vöröskereszt gútai (Kolárovo) városi szervezetének önkéntes vér­adóit a komáromi (Komárno) járás legjobbjai között emlegetik. Az idei évre három véradónapot terveztek, 180 véradó részvételével. Miként tel­jesült ez az elképzelés, illetve terv? A három véradónap közül egy Járvá­nyos megbetegedések miatt elmaradt. Ettől függetlenül azonban a terv tel­jesült, mivel az egyik és a másik vér­adónapon több önkéntes véradó je­lentkezett az előirányzottnál. Tehát a janský-érmesek személyes példamutatásának, a jő tQborzó mun­kának , s a megértő, új véradóknak köszönhető, hogy — egy véradónap elmaradásával is — teljesíteni tudták az ez évi véradási tervet. Az idén adja át a Vöröskereszt járási bizott­sága a Janský-emlékérmet Bogár Ilo­nának, Vincze Lászlónak, Vass István­nak, Szabó Lászlónak, Takács Lajos­nak és Németh Sándornak. Előre is gratulálunk! Plavec J. Pavel, Gúta (Kolárovo) • JUBILÁLOK. Az Ipolybalogi log nad Ipľom) Efsz vezetősége a szociális-kulturális albizottsággal kar­öltve rendezte meg nemrégiben az S0 és 60 évesek találkozóját. Az ünne­peiteket B o d o n у i jános mérnök, szövetkezeti elnök köszöntötte, majd értékelte eddigi helytállásukat, s aján­dékot nyújtott át a jubilálóknak. Ezek után meghitt, baráti-elvtársi légkörű beszélgetésre került sor a vezetők és az ünnepeltek között. (B. Rózsa) • VÉRADONAP. A közelmúltban a Vöröskereszt nádszegi (Trstice) helyi szervezetének 52 tagja adott díjmen­tesen vért a rászorulóknak. Név sze­rint is hadd említsük Juhos Bélát, Bartalos Sándort, Borka Árpádot, Sza­bó Ernőt és Takács Józsefet, akik — sorrendben —> kilencszer, nyolcszor és hétszer adtak már életmentő vért. Az önkéntes véradóknak dr. Simonja­­ková, a vágsellyei (Sala) vérátöm­­lesztő állomás főorvosa köszönte meg humánus, hazafias áldozatkészségü­ket. (Gy. I.) • TALÄLKOZÖ ELÖADÄSSAL. a Gútai (Kolárovo) Vnb szociális és egészségügyi albizottsága a Vöröske­reszt városi szervezetével karöltve nyugdíjastalálkozót rendezett, 272 résztvevővel. Az egybehívottakat Abelovský Pavel, a vnb elnökhe­lyettese köszöntötte. Utána „Az idős emberek helyes életvitele“ címmel MUDr. Langer tartott egészségügyi előadást. Kulturális műsorról a helyi óvoda lakói és az általános iskola diákjai, megvendégelésről pedig az illetékesek gondoskodtak. (pjp) • ARANYLAKODALOM. A napokban ünnepelte a nyitraivánkat (Ivánka pri Nitre) Kmeť-házaspár házasságköté­sének 50. évfordulóját, négy lányuk, tizenkét unokájuk és négy dédunoká-PIRONGATÓ «— Somorjai vagyok — válaszoltam. *—i Ott áll a kocsim a sarkon, jól ki van világítva a rendszámtábla. — Az más mozdult. nyugtázta, de nem Az más? 'A minap — hazajelé jövet — mbg­­álltam a dunaszerdahelyi üzemanyag­töltő állomásnál és a kutastól kértem egy liter Super Mogul motorolajat. — Hm! — dünnyögte az öreg, majd alaposan szemügyre vett. — Maga nem komáromi? — érdeklődött. — Mi baja a komáromiakkal? Ta­lán leértékelték a koronát? — Mit? A, dehogy,г. csak hát,,, no, mindjárt hozom az olajat.,. Viszont olajszűrő-betétet nem ho­zott, hiába kértem. Lehet, hogy ah­hoz az unokaöccsének kellene len­nem? Vagy legalább is dunaszerdahe­­lyinek? , —bor juk Jelenlétében. Ugyancsak aranyla­kodalmukat ünnepelték Celadicében Horváth Ferenc és kedves neje, Vero­nika. Ezen a meghitt légkörű ünnep­ségen résztvett a pogrányi (Pohrani­­ce) szövetkezet küldöttsége is — hi­szen mindketten a közös gazdaságban dolgoztak az ünnepeltek. Az irántuk való társadalmi gondoskodást mindkét aranylakodalmas házaspár hálás szív­vel köszönte meg. (mártonvölgyi) • TUDÓSÍTÁS. A Diószegi (Sládko­vičovo) Magtermesztő Állami Gazda­ság feketenyéki (Čierná Voda) gyű­­mölcsöskertjében a Deák Júlia által irányított, 29 tagú bronzérmes szocia-, lista brigád az idén 170 ezer darab gyümölcsfacsemetét nevelt a hazai piac számára. Tavaly például 138 ezer darab gyümölcsfát exportáltak az NDK-ba. A brigád, mint az ezüstérem várományosa, ebben az évben a gyü­mölcsfa-csemetéken kívül 20 ezer ró­zsatövet is nevelt, ezáltal hozzájárul­va a környezetszépítéshez, valamint a jó piacellátáshoz. —szp— • FELELŐTLEN LEGPUSKASOK. A három légpuskás srác (a legidősebb 14 éves) egyszerre célzott. A fácán sértetlenül továbbrepült. Tovább men­tek a Tőkési víz (Dunajský Klatov mellett) partján a „kisvadászok“, akik kétszáz méterrel odább szárcsát lőt­tek (ennek a vízimadárnak a lövése szigorúan tilos!!!) A dunatökési vadá­szok lobban ügyelhetnének saját kör­zetük vadállományára! (kfg) • GYŐZTESEK. A lévai (Leviceh! járás Csehszlovák—Szovjet Barátság nevű mezőgazdasági üzemei a barát­sági hónap keretében is versenyeztek. A politikára, kultúrára, sportra és gazdálkodásra méretezett verseny győztese az idén a bátovcei szövetke->] zet lett (cim) nFnEMRKH kelte nyugta kelte nyugta 6. p. ó. p. ó. p. ó. p. December 17 Hétfő lAzAr KORNÉLIA 7 26 15 54 4 56 14 58 December 18 Kedd AUGUSZTA SLÄVKA 7 27 15 54 6 00 15 39 December 19 Szerda VIOLA JUDITA 7 27 15 54 7 04 16 28 December 20 Csütörtök TEOFIL DAGMAR 7 28 15 55 8 03 17 28 December 21 Péntek IZIDOR BOHDAN 7 29 15 55 8 56 18 30 December 22 Szombat ZÉNÖ ADELA 7 29 15 56 9 42 19 41 / December 23' ' Vasárnap VIKTÓRIA NADEŽDA 7 30 15 56 10 21 20 53 J. WILINKSA: Sírig tartó szerelem Körülbelül már jélórája utaz­tak együtt. A jiú vizsgálta a szemközt ülő lányt, s ezt gon­dolta: ,Jalán mégis kedvemre való“. A lánynak karcsú lába volt, ezt a fiú természetesen szeret­te, meg az állán gödröcske — ez azonban nem tetszett neki. Sűrű haja megfelelt az ízlésé­nek, de sápadt arcbőre nem illett a fiúnak a női eszmény­képről alkotott fogalmához. Arcán néhány szeplő — ez jó, azt a nagyköves gyűrűt a mutatóujjáról azonban aligha­nem le kellene húznia. A leány­nak duzzadt ajka volt, az ilyen mindig tetszett a fiúnak, de a szoknyája, amelynél rövldebbet elképzelni is alig lehet, igazán túlzás. Szemöldöke egyenes, ez 'rendben lett volna, de az alak­ja kissé vézna — ezt pedig a fiú végképp nem szerette. S ha egészen őszintén beszé­lünk, ö egy barna bőrű leányt szeretett, aíci nadrágot viselt, és jobb arcán anyafegy volt, de az kiadta útját, és ezért ment most 6 az anyjához az ünnepekre. A szemben ülő lány észrevette, hogy ö figyelemesen nézi, és szintén szemügure vette a fiút, ’A fiúnak szabályos, fehér fo­­gal voltak, ez persze tetszett, meg pirospozsgás arca, ez azon­ban — a leány véleménye sze­rint —• kissé közönségessé te­szi az arckifefezést. Á termete karcsú és magas, ez egészen megfelelt a leány ízlésének, viszont szűk vállú — ezt 6 nem szerette. A szeme szomorú — az ilyet kedvelte, a szökésfehér szempillákröl azonban ugyanezt nem lehetett volna mondani. A keze szép — ez nagyszerű, a vékony ajka azonban — nem tette számára vonzóvá. Az igazat megvallva pedig, a leány egy sportember külsejű gesztenyebarna fiatalembert szeretett, az azonban megcsal­ta, és mást vett el a múlt hé­ten. A leány éppen ezért uta­zott most a Junior“ üdülőbe, hogy szivének sebét begyógyít­sa. •f* — Egészen csinost — össze­gezte véleményét gondolatban a fiú és cigarettával kínálta a lányt. — Általában rokonszenves — állapította meg a lány, és szendvicseket vett elő a táská­jából. A jiú ellátogatott hozzá a „Junior“ üdülőbe, és táncoltak a jelmezbálon. A leány pedig meglátogatta őt az anyjánál, és jó étvággyal lakmároztak a nyúlpástétomból. Azután sokáig és boldogan éltek. A férfinak csak hébe-kor­­ba jutott eszébe, hogy azzal a nadrágos, anyajegyes teremtés­sel minden másként volna. Az asszony pedig időnként vissza­emlékezett arra a sportoló típu­sú, barnahajú fiatalemberre, akivel minden másként volna. Nem lehetetlen, hogy mind­ketten tévedtek. De az ts lehet, hogy mégsem. Ford.: G. Gy. SZABAD FÖLDMŰVES Index: 49 630 «• Klsd|a az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a PRÍRODA Könyv és Lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő Patbá Károly. ■» Szer­kesztőség) titkár Kádek Gábor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 891 27 Bratislava, Krfikova 9. — Telefon: főszerkeszta ét titkárság 475 08 — telefonközpont 472 41 — Belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10, propaganda osztály 55. — Nyomja a Západoslovenská tlačiarne, o. v. Svornost džeme. Bratislava, Odborárske nám. 3. — Terlesxtl a Posta Hfrlapsznlgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postal kézbesítő. — Külföldre megrendelhető: PNS, ústredná expedícia tlače 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 4Я. — Előfizetési díj egy évre 52,— Kčs, fél évre 26,— Kčs. — A szerkesztőség kéziratokat és féoyképeket nem áriz meg éz nem küld vissza. A lap nyilvántartási száma: S0TI 11/8,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom