Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. december 1,

12

'ék MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4

Műveli legyen a hősagetelő vakkeret?

Az őszí fészekszükítéskor a kaptár egy része üresen marad, s ezt hőszigetelő anyaggal töltöm ki. Kitűnő hőszigetelő és nedvszívó képessége van a szalma- vagy gyékénypárnának. A fiatal és a városban lakó méhészek alig ismerik készítésének módját. A készítéshez szükséges anyagot (szalmát, gyékényt) nem könnyű beszerezni. A méhészek többsége korszerűbb megoldáshoz folyamodik. Választódeszkát, farostlemezt (solotit), esetleg vakkeretet használ.

A választódeszka vékonyabb >•— kb. tíz mm-es, vagy vastagabb, huszonöt mm-es i— deszkából készül. Aránylag sok jó minőségű faanyagot kell használni elkészítéséhez. Ez fenékdeszkáig, illetve oldalt a kaptár faláig ér. Főleg fekvőkaptárakban használják abból a célból, hogy oldalt is jól zárjon. Gyakran különlegesre készítik. Függhet felső keretlécen, illetve füleken, mint a keretek. Takarható anyarács betéttel is készítik.

A Balogh Bálint-féle rakodókaptár fészkében igen fontos szerepe van a rekesztő deszkának és a mögötte levő szabad térnek. Ahogyan azt Balogh „A méhészet kézikönyve“ című munkájában leírta, a rekesztő deszka tíz mm vastag. Alul nem ér a fenékdeszkához, hanem tíz mm hézag marad alatta, amelyen a méhek átjárhatnak, s így a kaptár üres részében viaszmolytanya nem képződhet. Balogh a kaptárát tizenegy keretnek, illetve 450 mm szélesre készítette. Így ötvenöt mm széles rész maradt üresen a kezelésre. Felhívja figyelmünket arra, hogy semmilyen kaptárt nem szabad szorosan telerakni keretekkel. Ez rendkívül megnehezítené a kezelést. Ebben teljesen egyetértünk vele.

Rekesztő deszkája tulajdonképpen vékony, vakkeret. Kezdetben megfelelő nagyságú farostlemez lappal helyettesítettem, amelynek felső széléhez 10X10 milliméteres lécet szegeitem. Télen a hőszigetelőként használt polisztirén lapot megvédi a méhek rágásától.

Egyik méhésztársamnál olyan hőszigetelő vakkereteket láttam, amelyek megnyerték tetszésemet. Vállazás nélküli közönséges keretekből készültek. Ezek belsejét polisztirén lappal töltötte ki, két oldaláról pedig ruberoidot (nem homokozott kátránypapír, vagy tetőfedőlemez) szegeit rá. A méhek a vakkeret éleinél s alul is átjárhattak. Elhatároztam, hogy magam is olyanokat készítek. Azért, hogy a vakkeret oldalt jól zárjon, az egyik lapra akkora kátránypapír darabot szegeltem, amely mindkét oldalon 25—25 mm-rel szélesebb a keretnél s azt az oldalsó keretléc külső lapjára hajtottam. A fedőlemez rugalmassága folytán hozzásimul a kaptárfalhoz és kitűnően zár. Kezdetben a keretek oldalsó lécének külső lapjára, a visszahajtott fedőlemezrész alá filcdarabot is ragasztottam — jó zárás miatt — ez azonban felesleges, ha a keretek élénél a méhjárat nem túl nagy (kb. hét mm). Télen az ilyen hőszigetelt válaszfal mellett szívesen meghúzódik a méhcsalád.

Jól szűkített fészekben tavaszi fejlődéskor a válaszfal melletti szélső lépben gyakran van fiasítás. Hőszigetelő képessége nyolc-tízszerte jobb a fenyődeszkáénál. Készítése egyszerű. Jól felhasználhatók ehhez az öreg vállazatlan keretek. A vándorlás miatt ma azonban vállazott kereteket használok. Hőszigetelő vakkeretek készítésére régebbi vállazatlan, felszámolásra váró kereteket használtam fel. Ezekből a lépet előbb kivagdaltam.

Vastagabb polisztirén lemezekből vékonyabb, árammal felhevített ellenállásdróttal könnyen vághat az a méhész, akinek elektromos beolvasztó készüléke, vagy huszonnégy voltos transzformátora, illetve akkumulátor töltője van. A spirális alakú ellenállásdrót minden villamossági szaküzletben kapható. Ara három korona. A munkaasztal lapjára két körülbelül huszonöt mm vastagságú lécet szegeltem egymással párhuzamosan. Az egyiket az asztallap szélére, a másikat tőle olyan távolságra, amilyen a keret belső magassága (255 mm). Mindkettőbe egymással szemben egyegy szeget vertem. Az asztal közepe felőlibe úgy, hogyha szeg csupán néhány milliméterre álljon ki. Erre tekertem az egyenesre húzott ellenállásdrót egyik végét. A másik lécbe a szeget csak félig vertem be és elhajlítottam, hogy a lécen feküdjék. Ezen átvetettem az ellenállásdrótot, amely az asztal lapja mellett, nehezékkel a végén (kalapács) lelóg. A huszonnégy voltos feszültséget a szegekbe kell vezetni. Vigyázni kell, mert az ennél nagyobb feszültségű vezeték kézzel való érintése életveszélyesl A felforrósodott huzal törmelékmentesen vágja a polisztirént. A melegítéstől megnyúló és csak az egyik végén rögzített huzalt a nehezék rugalmasan és feszesen tartja. A kereskedelemben kapható ötven mm vastag polisztirén táblákat éles késsel a keret belső magasságának megfelelő szélességű sávokra metéljük. Az ellenállásdróttal azután a vastagság mentén hosszában kettévágjuk a sávokat. A helyesen levágott polisztirénlapok tökéletesen kitöltik a keretek belsejét, azonban az sem baj, ha toldozzuk.

Kaptáraim tizenegy keretre, vagyis négyszáz milliméter szélesre készültek. így körülbelül tíz-tizenöt milliméterrel tágasabbak, mint amennyit az egymáshoz tolt keretek kívánnának. A keretek nem szorulnak, könynyen kiemelhetők. A fejlett népes családokat ősszel két léppel szűkítettem, és két oldalt a kaptárfalhoz hőszigetelő vakkeretet helyeztem. Amely családnál nagyobb szűkítés kellett, ott az egyik vakkereten kívüli üres térbe lazán összegyűrt újságpapírt tettem.

Az első tavaszi vizsgálatkor előfordul, hogy némelyik családot tovább kell szűkíteni. Amennyiben helyesen teleltünk be, az elvett lépben vagy lépekben számottevő mézkészletünk van. Ezeket lefedelezzük, és a hőszigetelő vakkeret mögé akasztjuk. Az alatta levő nyíláson a méhek átjárhatnak, és a készletet elhordják. Ugyanígy serkenthetünk tartalék mézeslépekkel is. Gyenge családok „kamrázása“ is könnyen véghez vihető hőszigetelő vakkerettel. Koratavaszi vándorlás előtt a vakkeret mögötti részt kitölthetjük lépekkel vagy műlépes keretekkel anélkül, hogy ezzel a fészket hűtenénk. Ha a léputcákat a felső keretlécek közé rakott 10X10 milliméteres lécek zárják, a vakkeret felülről ugyanolyan mint a többi. Hogy rápillantással gyorsan megállapíthassam meddig terjeszkedik a család, vakkereketek felső léceit fehérre mázoltam.

Kovács Péter

A medve

— Ha már itt jár, nézze meg a medvénket is — mondta a szenckirályfai (Kráľóvá pri Send) méhészeti szakoktatási központ kertésze, Keszőce Imre.

— Medvét, és itt?

— Ügy, ahogy mondtam, majdnem két méter magas.

Elindultunk a medve felé, de el sem tudtam képzelni, hogyan kerülhetett oda a hatalmas állat. Mintha gondolataimban olvasna, a főkertész így folytatta:

— Autóval hozták Rajecről íu

Gondolkoztam, hol is van az a Rafec. Hát persze Rajecké Teplice, nevezetes fürdő. Evekkel ezelőtt kisebb járási székhely volt.

Odaértünk a medvéhez, csodálatos, valóban majdnem két méter magas. Az első mancsaiban egy kaptárt tart. Keszőce Imrétől tudtam meg, hogy a Rajeci Népművészeti Szövetség dolgozói készítették a szenckirályfai skanzén számára. Egy hársfa törzséből faragták.

Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd

Egy tanácskozásról

A királyhelmeci (Kráf. Chlmec) méhészek alapszervezete november kilencedikén tartotta meg tagsági értekezletét. A tanácskozást Szalay László, a szervezet elnöke nyitotta meg. A bevezetőben a fiatalok szakoktatásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idősebb méhészek szerettessék meg unokáikkal a méhészkedést, mert nagy gondot okoz az utánpótlás. Már versenyt is hirdettek, amelybe közel húsz gyerek nevezett be. A méhészek külföldi tanulmányutakat is szerveztek. Ennek célja az volt, hogy népszerűsítsék a vándorméhészkedést. A méhészek — a tanulmányút alkalmával — láthatták, hogyan lehet akár két napra is elzárni a méheket, ha a mezőgazdaságban vegyszereznek.

A beszámoló után Czompoly Zoltán, a szervezet titkára előadást tartott a méhészet' téli teendőiről. A jó beetetés a jövő évi méztermelés alapja. Az alapszervezet tagjai ebben az évben 740 mázsa mézet adtak el a MEDOS-nak. A tanácskozást dr. Popovics beszéde zárta. A varra-atka kórról beszélt. Végül a méhészek tapasztalatcsere formájában ismertették eddigi eredményeiket. ifj. Tömöri Pál

Pénzből nem lesz méz

A" losonci (Lučenec) járásban régi

** hagyománya van a méhészkedésnek. Kevés olyan falu, település volt régebben is, ahol ne lett volna több méhes, vagyis inkább egy fabódé, ahol szalmakasban zümmögtek a szorgalmas apró jószágok.

Gyermekkoromban a méhek miatt féltem kimenni nagyapám kertjébe. Mindig el akartam hessegetni őket, míg valamelyik végül megcsípett. Ez kellemetlen volt, de viszont a mézeslépet nagyon szerettem. Az íze a mai napig is számban van. Akkor még nem tudtam, hogy nagyapó nemcsak a mézért tartja a családokat. Arra viszont jól emlékszem, hogy amíg méhei voltak, roskadoztak a gyümölcsfák a terméstől. Később, amikor mór a méhesben limlomot tartottak, ritkán volt gazdag gyümölcstermés és a magnak hagyott lucernából is vajmi kevés magot csépeltünk.

Manapság már jól ismerik a méhészet sokoldalú jelentőségét a losonci járásban is. A járásban mintegy ezerkétszáz a méhészek száma. Jóformán valamennyien a méhészek szövetségébe tömörülve tevékenykednek, öt körzetbe osztották a járá6t, s valójában minden községben van néhány méhész, s ezen kívül három állami gazdaságban létezik nagyüzemi méhészet is. A legtöbb méhész Losoncon van —< 350 — s az általuk kezelt családok száma megközelíti a négyezret. Vidéken a méhcsaládok száma ezer körül mozog.

Danes László a járásban jól ismert méhész, aki egy ideig hivatásosan tevékenykedett az állami gazdaságban, s amíg az elfoglaltsága engedte, a Méhészszövetség Központi Bizottságágában is aktív munkát fejtett ki. Mostanában a vilkei (Veiké nad Iplom) körzet szakmai és eszmei irányítója. Különben a fogyasztási szövetkezet (JEDNOTA) egyik losonci élelmiszerboltjának a vezetője. Az önkiszolgáló boltban a tanoneviszonyban levők gyakorolnak, és ez még tetőzi gondjait. Az ezernyi tennivalót úgy tudja feledni, hogy hódol kedvtelésének, és „elmenekül“ kedvencei birodalmába.

Van aki a horgászatban, vadászatban, kisállattenyésztésben leli örömét — említette beszélgetés közben. Ha nekem horgászbotot nyomnának a kezembe, az Ipoly partján kellene ülnöm néhány, órát, inkább kö-NEKEM A MÉHÉSZKEDÉS

vet kötnék a lábamra, és beugranák a vízbe. De ezt ne írd le, mert a horgászok örökre megharagszanak rám, holott én az ő hobbijukat is nagyra értékelem, mert a jó levegőn, kellemes környezetben töltik el szabad idejüket.

— Mennyi tag van a vilkei körzetben?

— Sajnos, kevesen vagyunk, mindössze nyolcvan a taglétszámunk. Csökkenő irányzatú a tagság létszáma, mivel a fiatalok közül kevesen érdeklődnek a méhészkedés iránt. Pedig a kertekben egyre több a gyümölcsfa, s nagyon szükséges a beporzásuk. De szükség van a méhecskék áldásos munkájára a mezőgazdasági üzemekben is. Ezt a nemzetgazdaság irányítói nagyon jól tudják, és elősegítik a méhészkedést. De ez mind kevés. Az állami gazdaságok, vagy a szövetkezetek felelős dolgozói nem veszik figyelembe az előírásokat, és nem figyelmeztetik a méhészeket időben, mikor szándékoznak permetezni. A mezőgazdasági üzemek az idén is sok kárt okoztak a permetezéssel, és százezer számra pusztultak el a méhek. Nehéz megérteni, miért nem lehet permetezni a kora reggeli órákban, vagy estefelé. Gyakran előfordul, hogy a déli órákban szórják a méhek átkát. Miért? Nehéz lenne választ adni, de tény, hogy inkább megfizetik a kártérítést. De pénzből nem lesz méz, s nem lesznek beporozva kellőképpen a növények, a magratermesztett pillangósok. A kár megfizethetetlen s a mezőgazdasági üzemekben megérzik a méhek elpusztításának az árát.

— A bajok, gondok ellenére, milyen volt a mézhozam ebben az esztendőben?

— Nehéz egyértelműen válaszolni, A méhészek öt-tíz-húsz családdal foglalkoznak. A hordás a mogyoró virágzásával kezdődik, és egész őszig tart. Legjelentősebb az akácvirágzás. A méhészek szempontjából ez a lényeges, és a családok erősségétől függ, mit tudnak összehordani. Csakhogy az

KIKAPCSOLÖDÄST jelent

időjárás mindig közbeszól, s az idén sem volt a legideálisabb. De azért a hozzáértő szakember húsz kilón felül pergetett családonként. Persze vagyunk néhányan „nyugtalanok“, akik évről-évre vándorútra indulunk, s igyekszünk kihasználni a tájanként! akácfavírágzás közti eltérést, vagy ősz elején az erdei gyümölcsök érését. Én az akácfavirágzás kezdetének idején a Garam alsó folyásához vándorolok, és ott töltök el néhány kellemes napot. Nagyon szép vidék, igen megszerettem ezt a tájat. Nyárutón Cierný Balog közelébe vándorlók, s repülő állatkáim ott gyűjtik a kiváló erdei mézet. A szabadságom többsége a vándorlással telik el, de ez nekem igazi kikapcsolódást jelent Persze azért vannak a környéken ismerőseim, akik meglátogatnak s elbeszélgetünk egyről-jnásról.

Az asszony nem ágálja, neki megvan az elfoglaltsága, mert a bolt gondja rá marad. Különben Kati a méhészetben is a legjobb segítőtársam, már lassan jobban ért hozžá, mint én.

*— Méhpempőt nem szednek?

— Nincs nekünk arra időnk, de a járásban sem sokat törődnek vele. Néhányan azért foglalkoznak — а szakkörökben is elismert — pempővel. De azért van valami különlegességem, a méhszurok, amelyet különben propolisnak hívnak. Ezzel a különös termékkel vonják be a méhek a kaptárak legparányibb nyílásait is. Az enyvszerű anyag valóban minden kis hézagot betöm és kirekeszti a téli hideget. Sokszor olvastam a méhszurok gyógyító hatásáról, amely jó hatással van a légcső és a mandula megbetegedéseknél. Végül úgy határoztam, én is próbálkozom a „méregkeveréssel“, mivel a légcsővel, a mandulámmal sok bajom akadt az életben. Először mézben próbáltam feloldani, de az nem sikerült. Aztán tiszta szeszt öntöttem a szurokba és az bevált. Nézd ezt a csöppnvl üveget. Ha érzem, hogy baj van a mandulámmal vagy a torkom reszel, beveszek

néhány cseppet, aztán kutyabajom. Már a tanulók is rendszeresen jelentkeznek: „Laci bácsi, fáj a torkom, kérnék néhány cseppet“.- Milyen a szakmai tanácsadás a méhészek körében?

i— Igyekszünk egymást segíteni, nemcsak a körzeten belül, hanem járási méretben is. Jómagam — és mások is — sok szakszerű előadást

tartottam a méhészkedésről. De talán ez minden. Szerintem a méhészet társadalmi és főleg a mezőgazdasági termelés hatékonysága szempontjából többet érdemelne. A csehországi részekben vannak járási titkárságok, amelyek hathatós segítséget nyújtanak a , méhészszervezeteknek. Nálunk is nagy szükség lenne, hogy függetlenített dolgozó törődjön a jobb kapcsolatok megteremtésével. A központi bizottság ellát bennünket tanácsokkal,

HIRDETÉS ■ —A Dolné Strháre-i Méhészegyesület értesíti a tisztelt méhésztársakat, hogy megrendelésre a részére küldött tiszta viaszkból kilénként 10 koronáért, a sejtekből pedig kilénként 12 koronáért |é mlnőségfi mfilépet készít. Azt fertőtleníti, megrendelés szerinti méretre vágja és foszforral feljavítja.

de ez nem elegendő. Nekünk olyan érdekvédelmi képviseletre van szükségünk, amely tárgyalóképes a nemzeti bizottságok bármelyik fórumával, a mezőgazdasági igazgatóságokkal, s ez minden bizonnyal elősegítené, hogy ne történjenek olyan visszásságok, amelyek a méhek tömeges pusztulását idézik elő. Már említettem, nemcsak a nekünk adott koronákon múlik a végkielégítés. Végre valahára mindenkinek tudatosítania kellene, hogy a méhészet a gyümölcs és a növénytermesztés elengedhetetlen tartozéka. Azt hiszem a méhésztársaim nevében is szólok, ha azt állítom, nem a legjobb a műszaki ellátottság sem. Nincsenek megfelelő méhészeti szerszámok. Nincsenek például a pergetéshez megfelelő korszerű eszközök. Kaptárakból sincs elegendő. Talán úgy is mondhatnám, egy országban, s mégis két világban élünk. Mások a kaptár méretei a CSSZK-ban, mint nálunk. Nem egészen értem, miért? De azt sem, hogy miért nem kapjuk meg azokat az eszközöket, amelyeket cseh barátaink. Azt hiszem nem elég csak a szakmai nevelés >— bár Jelentősnek tartom — hanem szükség van a gondosabb műszaki ellátásra is.

Egy járás méhészetének a berkeibe pillantottunk be, s elismert szakember mondott véleményt a méhészetről. A hozzáértésből fakadó vélemény elgondolkoztató és a méhészet valóban nagyobb megbecsülést érdemelne a mezőgazdasági üzemek részéről és az apparátus kiépítésének a szempontjából is. TÚTH DEZSŐ

hogy egészségesebb méhek szaporodjanak.

A víaszkot és a sejteket, s persze a megrendelést is erre a címre küldlék:

VÝROBŇA MEDZISTIENOK 991 0B ŽELOVCE, okr. Veľký KrtíS