Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-12-01 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. december 1, 12 'ék MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 Műveli legyen a hősagetelő vakkeret? Az őszí fészekszükítéskor a kaptár egy része üresen marad, s ezt hőszi­getelő anyaggal töltöm ki. Kitűnő hő­szigetelő és nedvszívó képessége van a szalma- vagy gyékénypárnának. A fiatal és a városban lakó méhészek alig ismerik készítésének módját. A készítéshez szükséges anyagot (szal­mát, gyékényt) nem könnyű beszerez­ni. A méhészek többsége korszerűbb megoldáshoz folyamodik. Választó­deszkát, farostlemezt (solotit), eset­leg vakkeretet használ. A választódeszka vékonyabb >•— kb. tíz mm-es, vagy vastagabb, huszonöt mm-es i— deszkából készül. Aránylag sok jó minőségű faanyagot kell hasz­nálni elkészítéséhez. Ez fenékdesz­káig, illetve oldalt a kaptár faláig ér. Főleg fekvőkaptárakban használják abból a célból, hogy oldalt is jól zár­jon. Gyakran különlegesre készítik. Függhet felső keretlécen, illetve füle­ken, mint a keretek. Takarható anya­rács betéttel is készítik. A Balogh Bálint-féle rakodókaptár fészkében igen fontos szerepe van a rekesztő deszkának és a mögötte levő szabad térnek. Ahogyan azt Balogh „A méhészet kézikönyve“ című mun­kájában leírta, a rekesztő deszka tíz mm vastag. Alul nem ér a fenék­deszkához, hanem tíz mm hézag ma­rad alatta, amelyen a méhek átjár­hatnak, s így a kaptár üres részében viaszmolytanya nem képződhet. Ba­logh a kaptárát tizenegy keretnek, il­letve 450 mm szélesre készítette. Így ötvenöt mm széles rész maradt üre­sen a kezelésre. Felhívja figyelmün­ket arra, hogy semmilyen kaptárt nem szabad szorosan telerakni keretekkel. Ez rendkívül megnehezítené a keze­lést. Ebben teljesen egyetértünk vele. Rekesztő deszkája tulajdonképpen vékony, vakkeret. Kezdetben megfe­lelő nagyságú farostlemez lappal he­lyettesítettem, amelynek felső szélé­hez 10X10 milliméteres lécet szegei­­tem. Télen a hőszigetelőként használt polisztirén lapot megvédi a méhek rágásától. Egyik méhésztársamnál olyan hő­szigetelő vakkereteket láttam, ame­lyek megnyerték tetszésemet. Válla­zás nélküli közönséges keretekből készültek. Ezek belsejét polisztirén lappal töltötte ki, két oldaláról pedig ruberoidot (nem homokozott kátrány­papír, vagy tetőfedőlemez) szegeit rá. A méhek a vakkeret éleinél s alul is átjárhattak. Elhatároztam, hogy ma­gam is olyanokat készítek. Azért, hogy a vakkeret oldalt jól zárjon, az egyik lapra akkora kátránypapír da­rabot szegeltem, amely mindkét olda­lon 25—25 mm-rel szélesebb a keret­nél s azt az oldalsó keretléc külső lapjára hajtottam. A fedőlemez rugal­massága folytán hozzásimul a kaptár­falhoz és kitűnően zár. Kezdetben a keretek oldalsó lécének külső lapjá­ra, a visszahajtott fedőlemezrész alá filcdarabot is ragasztottam — jó zá­rás miatt — ez azonban felesleges, ha a keretek élénél a méhjárat nem túl nagy (kb. hét mm). Télen az ilyen hőszigetelt válaszfal mellett szívesen meghúzódik a méhcsalád. Jól szűkített fészekben tavaszi fej­lődéskor a válaszfal melletti szélső lépben gyakran van fiasítás. Hőszige­telő képessége nyolc-tízszerte jobb a fenyődeszkáénál. Készítése egyszerű. Jól felhasználhatók ehhez az öreg vállazatlan keretek. A vándorlás miatt ma azonban vállazott kereteket használok. Hőszigetelő vakkeretek ké­szítésére régebbi vállazatlan, felszá­molásra váró kereteket használtam fel. Ezekből a lépet előbb kivagdal­tam. Vastagabb polisztirén lemezekből vékonyabb, árammal felhevített ellen­állásdróttal könnyen vághat az a mé­hész, akinek elektromos beolvasztó készüléke, vagy huszonnégy voltos transzformátora, illetve akkumulátor töltője van. A spirális alakú ellenál­­lásdrót minden villamossági szaküz­­letben kapható. Ara három korona. A munkaasztal lapjára két körülbelül huszonöt mm vastagságú lécet sze­geltem egymással párhuzamosan. Az egyiket az asztallap szélére, a mási­kat tőle olyan távolságra, amilyen a keret belső magassága (255 mm). Mindkettőbe egymással szemben egy­­egy szeget vertem. Az asztal közepe felőlibe úgy, hogyha szeg csupán né­hány milliméterre álljon ki. Erre te­kertem az egyenesre húzott ellenál­lásdrót egyik végét. A másik lécbe a szeget csak félig vertem be és elhaj­lítottam, hogy a lécen feküdjék. Ezen átvetettem az ellenállásdrótot, amely az asztal lapja mellett, nehezékkel a végén (kalapács) lelóg. A huszonnégy voltos feszültséget a szegekbe kell vezetni. Vigyázni kell, mert az ennél nagyobb feszültségű vezeték kézzel való érintése életveszélyesl A felfor­rósodott huzal törmelékmentesen vág­ja a polisztirént. A melegítéstől meg­nyúló és csak az egyik végén rögzí­tett huzalt a nehezék rugalmasan és feszesen tartja. A kereskedelemben kapható ötven mm vastag polisztirén táblákat éles késsel a keret belső magasságának megfelelő szélességű sávokra metéljük. Az ellenállásdróttal azután a vastagság mentén hosszában kettévágjuk a sávokat. A helyesen levágott polisztirénlapok tökéletesen kitöltik a keretek belsejét, azonban az sem baj, ha toldozzuk. Kaptáraim tizenegy keretre, vagyis négyszáz milliméter szélesre készül­tek. így körülbelül tíz-tizenöt milli­méterrel tágasabbak, mint amennyit az egymáshoz tolt keretek kívánná­nak. A keretek nem szorulnak, köny­­nyen kiemelhetők. A fejlett népes családokat ősszel két léppel szűkítet­tem, és két oldalt a kaptárfalhoz hő­szigetelő vakkeretet helyeztem. Amely családnál nagyobb szűkítés kellett, ott az egyik vakkereten kívüli üres térbe lazán összegyűrt újságpapírt tettem. Az első tavaszi vizsgálatkor előfor­dul, hogy némelyik családot tovább kell szűkíteni. Amennyiben helyesen teleltünk be, az elvett lépben vagy lépekben számottevő mézkészletünk van. Ezeket lefedelezzük, és a hőszi­getelő vakkeret mögé akasztjuk. Az alatta levő nyíláson a méhek átjár­hatnak, és a készletet elhordják. Ugyanígy serkenthetünk tartalék mé­­zeslépekkel is. Gyenge családok „kamrázása“ is könnyen véghez vi­hető hőszigetelő vakkerettel. Korata­vaszi vándorlás előtt a vakkeret mö­götti részt kitölthetjük lépekkel vagy műlépes keretekkel anélkül, hogy ezzel a fészket hűtenénk. Ha a lép­­utcákat a felső keretlécek közé ra­kott 10X10 milliméteres lécek zárják, a vakkeret felülről ugyanolyan mint a többi. Hogy rápillantással gyorsan megállapíthassam meddig terjeszke­dik a család, vakkereketek felső lé­ceit fehérre mázoltam. Kovács Péter A medve — Ha már itt jár, nézze meg a medvénket is — mondta a szencki­­rályfai (Kráľóvá pri Send) méhészeti szakoktatási központ kertésze, Kesző­­ce Imre. — Medvét, és itt? — Ügy, ahogy mondtam, majdnem két méter magas. Elindultunk a medve felé, de el sem tudtam képzelni, hogyan kerül­hetett oda a hatalmas állat. Mintha gondolataimban olvasna, a főkertész így folytatta: — Autóval hozták Rajecről íu Gondolkoztam, hol is van az a Ra­fec. Hát persze Rajecké Teplice, neve­zetes fürdő. Evekkel ezelőtt kisebb járási székhely volt. Odaértünk a medvéhez, csodálatos, valóban majdnem két méter magas. Az első mancsaiban egy kaptárt tart. Ke­­szőce Imrétől tudtam meg, hogy a Rajeci Népművészeti Szövetség dolgo­zói készítették a szenckirályfai skan­­zén számára. Egy hársfa törzséből faragták. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd Egy tanácskozásról A királyhelmeci (Kráf. Chlmec) méhészek alapszervezete november ki­lencedikén tartotta meg tagsági értekezletét. A tanácskozást Szalay László, a szervezet elnöke nyitotta meg. A bevezetőben a fiatalok szakoktatásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az idősebb méhészek szerettessék meg uno­káikkal a méhészkedést, mert nagy gondot okoz az utánpótlás. Már ver­senyt is hirdettek, amelybe közel húsz gyerek nevezett be. A méhészek külföldi tanulmányutakat is szerveztek. Ennek célja az volt, hogy népsze­rűsítsék a vándorméhészkedést. A méhészek — a tanulmányút alkalmával — láthatták, hogyan lehet akár két napra is elzárni a méheket, ha a mezőgazdaságban vegyszereznek. A beszámoló után Czompoly Zoltán, a szervezet titkára előadást tartott a méhészet' téli teendőiről. A jó beetetés a jövő évi méztermelés alapja. Az alapszervezet tagjai ebben az évben 740 mázsa mézet adtak el a MEDOS-nak. A tanácskozást dr. Popovics beszéde zárta. A varra-atka kór­ról beszélt. Végül a méhészek tapasztalatcsere formájában ismertették ed­digi eredményeiket. ifj. Tömöri Pál Pénzből nem lesz méz A" losonci (Lučenec) járásban régi ** hagyománya van a méhészke­désnek. Kevés olyan falu, település volt régebben is, ahol ne lett volna több méhes, vagyis inkább egy fabó­dé, ahol szalmakasban zümmögtek a szorgalmas apró jószágok. Gyermekkoromban a méhek miatt féltem kimenni nagyapám kertjébe. Mindig el akartam hessegetni őket, míg valamelyik végül megcsípett. Ez kellemetlen volt, de viszont a mézes­­lépet nagyon szerettem. Az íze a mai napig is számban van. Akkor még nem tudtam, hogy nagyapó nemcsak a mézért tartja a családokat. Arra viszont jól emlékszem, hogy amíg méhei voltak, roskadoztak a gyü­mölcsfák a terméstől. Később, amikor mór a méhesben limlomot tartottak, ritkán volt gazdag gyümölcstermés és a magnak hagyott lucernából is vaj­mi kevés magot csépeltünk. Manapság már jól ismerik a méhé­szet sokoldalú jelentőségét a losonci járásban is. A járásban mintegy ezer­­kétszáz a méhészek száma. Jóformán valamennyien a méhészek szövetsé­gébe tömörülve tevékenykednek, öt körzetbe osztották a járá6t, s valójá­ban minden községben van néhány méhész, s ezen kívül három állami gazdaságban létezik nagyüzemi mé­hészet is. A legtöbb méhész Losoncon van —< 350 — s az általuk kezelt családok száma megközelíti a négy­ezret. Vidéken a méhcsaládok száma ezer körül mozog. Danes László a járásban jól ismert méhész, aki egy ideig hivatásosan te­vékenykedett az állami gazdaságban, s amíg az elfoglaltsága engedte, a Méhészszövetség Központi Bizottságá­gában is aktív munkát fejtett ki. Mostanában a vilkei (Veiké nad Iplom) körzet szakmai és eszmei irá­nyítója. Különben a fogyasztási szö­vetkezet (JEDNOTA) egyik losonci élelmiszerboltjának a vezetője. Az ön­­kiszolgáló boltban a tanoneviszony­­ban levők gyakorolnak, és ez még te­tőzi gondjait. Az ezernyi tennivalót úgy tudja feledni, hogy hódol kedv­telésének, és „elmenekül“ kedvencei birodalmába. Van aki a horgászatban, vadá­szatban, kisállattenyésztésben leli örömét — említette beszélgetés köz­ben. Ha nekem horgászbotot nyomná­nak a kezembe, az Ipoly partján kel­lene ülnöm néhány, órát, inkább kö-NEKEM A MÉHÉSZKEDÉS vet kötnék a lábamra, és beugranák a vízbe. De ezt ne írd le, mert a hor­gászok örökre megharagszanak rám, holott én az ő hobbijukat is nagyra értékelem, mert a jó levegőn, kelle­mes környezetben töltik el szabad idejüket. — Mennyi tag van a vilkei körzet­ben? — Sajnos, kevesen vagyunk, mind­össze nyolcvan a taglétszámunk. Csökkenő irányzatú a tagság létszá­ma, mivel a fiatalok közül kevesen érdeklődnek a méhészkedés iránt. Pe­dig a kertekben egyre több a gyü­mölcsfa, s nagyon szükséges a bepor­zásuk. De szükség van a méhecskék áldásos munkájára a mezőgazdasági üzemekben is. Ezt a nemzetgazdaság irányítói nagyon jól tudják, és előse­gítik a méhészkedést. De ez mind ke­vés. Az állami gazdaságok, vagy a szövetkezetek felelős dolgozói nem veszik figyelembe az előírásokat, és nem figyelmeztetik a méhészeket idő­ben, mikor szándékoznak permetezni. A mezőgazdasági üzemek az idén is sok kárt okoztak a permetezéssel, és százezer számra pusztultak el a mé­hek. Nehéz megérteni, miért nem lehet permetezni a kora reggeli órák­ban, vagy estefelé. Gyakran előfordul, hogy a déli órákban szórják a méhek átkát. Miért? Nehéz lenne választ adni, de tény, hogy inkább megfizetik a kártérítést. De pénzből nem lesz méz, s nem lesznek beporozva kellő­képpen a növények, a magratermesz­­tett pillangósok. A kár megfizethetet­len s a mezőgazdasági üzemekben megérzik a méhek elpusztításának az árát. — A bajok, gondok ellenére, milyen volt a mézhozam ebben az esztendő­ben? — Nehéz egyértelműen válaszolni, A méhészek öt-tíz-húsz családdal fog­lalkoznak. A hordás a mogyoró virág­zásával kezdődik, és egész őszig tart. Legjelentősebb az akácvirágzás. A méhészek szempontjából ez a lénye­ges, és a családok erősségétől függ, mit tudnak összehordani. Csakhogy az KIKAPCSOLÖDÄST jelent időjárás mindig közbeszól, s az idén sem volt a legideálisabb. De azért a hozzáértő szakember húsz kilón felül pergetett családonként. Persze va­gyunk néhányan „nyugtalanok“, akik évről-évre vándorútra indulunk, s igyekszünk kihasználni a tájanként! akácfavírágzás közti eltérést, vagy ősz elején az erdei gyümölcsök éré­sét. Én az akácfavirágzás kezdetének idején a Garam alsó folyásához ván­dorolok, és ott töltök el néhány kel­lemes napot. Nagyon szép vidék, igen megszerettem ezt a tájat. Nyárutón Cierný Balog közelébe vándorlók, s repülő állatkáim ott gyűjtik a ki­váló erdei mézet. A szabadságom többsége a vándorlással telik el, de ez nekem igazi kikapcsolódást jelent Persze azért vannak a környéken is­merőseim, akik meglátogatnak s elbe­szélgetünk egyről-jnásról. Az asszony nem ágálja, neki megvan az elfoglaltsága, mert a bolt gondja rá marad. Különben Kati a méhészetben is a legjobb segítőtár­sam, már lassan jobban ért hozžá, mint én. *— Méhpempőt nem szednek? — Nincs nekünk arra időnk, de a járásban sem sokat törődnek vele. Néhányan azért foglalkoznak — а szakkörökben is elismert — pempő­­vel. De azért van valami különleges­ségem, a méhszurok, amelyet külön­ben propolisnak hívnak. Ezzel a kü­lönös termékkel vonják be a méhek a kaptárak legparányibb nyílásait is. Az enyvszerű anyag valóban minden kis hézagot betöm és kirekeszti a téli hideget. Sokszor olvastam a méhszu­rok gyógyító hatásáról, amely jó ha­tással van a légcső és a mandula megbetegedéseknél. Végül úgy hatá­roztam, én is próbálkozom a „méreg­keveréssel“, mivel a légcsővel, a man­dulámmal sok bajom akadt az élet­ben. Először mézben próbáltam felol­dani, de az nem sikerült. Aztán tisz­ta szeszt öntöttem a szurokba és az bevált. Nézd ezt a csöppnvl üveget. Ha érzem, hogy baj van a mandulám­mal vagy a torkom reszel, beveszek néhány cseppet, aztán kutyabajom. Már a tanulók is rendszeresen jelent­keznek: „Laci bácsi, fáj a torkom, kérnék néhány cseppet“.- Milyen a szakmai tanácsadás a méhészek körében? i— Igyekszünk egymást segíteni, nemcsak a körzeten belül, hanem járási méretben is. Jómagam — és mások is — sok szakszerű előadást tartottam a méhészkedésről. De talán ez minden. Szerintem a méhészet tár­sadalmi és főleg a mezőgazdasági termelés hatékonysága szempontjából többet érdemelne. A csehországi ré­szekben vannak járási titkárságok, a­­melyek hathatós segítséget nyújtanak a , méhészszervezeteknek. Nálunk is nagy szükség lenne, hogy függetlení­tett dolgozó törődjön a jobb kapcso­latok megteremtésével. A központi bi­zottság ellát bennünket tanácsokkal, HIRDETÉS ■ —­A Dolné Strháre-i Méhészegyesület értesíti a tisztelt méhésztársakat, hogy megrendelésre a részére küldött tiszta viaszkból kilénként 10 koronáért, a sejtekből pedig kilénként 12 koroná­ért |é mlnőségfi mfilépet készít. Azt fertőtleníti, megrendelés szerinti mé­retre vágja és foszforral feljavítja. de ez nem elegendő. Nekünk olyan érdekvédelmi képviseletre van szük­ségünk, amely tárgyalóképes a nem­zeti bizottságok bármelyik fórumával, a mezőgazdasági igazgatóságokkal, s ez minden bizonnyal elősegítené, hogy ne történjenek olyan visszássá­gok, amelyek a méhek tömeges pusz­tulását idézik elő. Már említettem, nemcsak a nekünk adott koronákon múlik a végkielégítés. Végre valahára mindenkinek tudatosítania kellene, hogy a méhészet a gyümölcs és a növénytermesztés elengedhetetlen tar­tozéka. Azt hiszem a méhésztársaim nevében is szólok, ha azt állítom, nem a legjobb a műszaki ellátottság sem. Nincsenek megfelelő méhészeti szerszámok. Nincsenek például a per­­getéshez megfelelő korszerű eszközök. Kaptárakból sincs elegendő. Talán úgy is mondhatnám, egy országban, s mégis két világban élünk. Mások a kaptár méretei a CSSZK-ban, mint nálunk. Nem egészen értem, miért? De azt sem, hogy miért nem kapjuk meg azokat az eszközöket, amelyeket cseh barátaink. Azt hiszem nem elég csak a szakmai nevelés >— bár Jelen­tősnek tartom — hanem szükség van a gondosabb műszaki ellátásra is. Egy járás méhészetének a berkeibe pillantottunk be, s elismert szakem­ber mondott véleményt a méhészet­ről. A hozzáértésből fakadó vélemény elgondolkoztató és a méhészet való­ban nagyobb megbecsülést érdemelne a mezőgazdasági üzemek részéről és az apparátus kiépítésének a szem­pontjából is. TÚTH DEZSŐ hogy egészségesebb méhek szaporod­janak. A víaszkot és a sejteket, s persze a megrendelést is erre a címre küld­­lék: VÝROBŇA MEDZISTIENOK 991 0B ŽELOVCE, okr. Veľký KrtíS

Next

/
Oldalképek
Tartalom