Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES ,1979. november 24. VADÁSZAT ♦ VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 VADÁSZAT 4 Természet- és vadvédelmi területek a Szovjetunióban öt évvel ezelőtt a Szovjetunió távol-keleti térségében negyven-ötven uszuri, szibériai tig­rist számoltak. Rendkívül értékes adat ez, hiszen a szóban forgó tigrisfaj — mely a ben­­gáli tigrishez hasonló nagyságú — kipusztuló­ban volt. Ez év elején a tajgában végzett el­lenőrzéskor már százkilencven uszuri tigrist találtak. Ez a gyarapodás főleg a szigorú vad­védelmi intézkedésnek köszönhető. Teljes va­dászati tilalmat rendeltek el erre a fajra. Ter­mészet- és vadvédelmi területeket létesítettek. Az állatkérteknek is csak korlátozott számban juttattak ebből a ritka és értékes állatból. Arn nem csupán a tigris tette hírnevessé a szovjet Távol-Keletet. A Szovjetuniónak mintegy ne­gyedrészét — 821 600 négyzetkilométert — el­foglaló nagy területe ez, mely több éghajlati zónára oszlik. Sajátos növény- és állatvilágnak nyújt életfeltételt. A sarkkör közelében tund­ra, délen pedig paratölgy és bambusz borítja a tájat. A tengerparthoz közeli északi vizeket rozmá­rok és lazaccsapatok népesítik be. Az utóbbiak sokszor több ezer kilométeres utat tesznek meg a folyókon, hogy ikráikat lerakhassák. Kamcsatkán vulkánhegyek kúpjai magasodnak és a völgyekben gejzírek szöknek a magasba. Ez a Távol-Kelet, teljes pompájában. Sok vad található ott. Északon rénszarvas él, usszuri vidékén pedig párducok, ritka madarak, meg hüllőfajok tanyáznak. Olyan a táj, mint egy lebilincselő, csodálatosan szép tájkép. A védett terület több mint ötmillió hektár. A természetvédelmi terület a közeljövőben az eddiginek kétszeresére emelkedik. A tizedik ötéves tervben a környezetvédelemre 11 mil­liárd rubelt fordítanak, többet, mint az előző tizenöt évben összesen. Az összeg jelentős ré­szét Szibériában és a Távol-Keleten természet- és vadvédelmi területek, vadaskertek létesíté­sére használják fel. A program részeként hozták létre az első tengerparti természetvédelmi területet. A vé­dett övezet a tengerpart sűrűn lakott területeit is magába foglalva, észak-déli irányban három­száz kilométerre terjed ki, és szorosan kapcso­lódik a Nagy Péter-öbölben kialakított egyetlen tengeri védett területhez. A mérsékelt* és szubtrópusi éghajlati zóna találkozása kivéte­les gazdagságú növény- és állatvilágáról vált híressé. Északon a Vrangel szigeten két éve hozták létre az északi sarki természet- és vadvédelmi területet. Lakói jegesmedvék, rozmárok és ritka tengeri madárfajok. A szigeten fészkel a már kipusztulóban levő fehérlúd, amely Kana­da és Kalifornia déli vidékein telel. Kanadából pézsmaökröket telepítettek ide, amelyek gyor­san aklimatizálódtak az új körülmények között. Ezerkilencszáznyolcvanban nyílik meg a Tol­­skinszkij Természetvédelmi Park jakut földön. A habarovszki és tengerparti körzet hatal­mas cédrus erdeinek védelmére is sok gondot fordítanak. Tilos a cédrusfenyő kitermelése, ugyanis a hatalmas termetű fák a tajga víz- és talajgazdálkodásának szabályozói és az er­dők, a medvék, a vaddisznók, a cobolyok, a mókusok legkedveltebb tartózkodási helyei. A Szovjetunió távol-keleti térségében az érin­tetlen természet megóvásáért folyó törekvés már érzékelhető eredményeket hóz — mondta Andrej Nyecsajev professzor, a biológiai tudo­mányok doktora. A kellő időben meghozott in­tézkedéseknek köszönhető ez. Nemcsak meg­menteni sikerült a ritka állatokat, hanem lét­számuk is gyarapodott. Nyecsajev professzor tudja, hogy még sok szigorú intézkedés szükséges ahhoz, hogy az urbanizáció, az iparosítás ne bontsa meg a ter­mészet ökológiai egységét. (J. M. H.) Д vadászat mai értelemben ** vett hódolóinak a szak­mai felkészültségen és elköte­lezettségen túlmenően pártunk gazdaságpolitikai irányelveit is méltányolniuk kell, elsősorban a vadászterületek összpontosí­tása, a tenyésztői munka ész­­szerűsítése, valamint a tevé­kenységen belüli együttműkö­dés szakaszán. A vadászterületek összponto­sításával keletkezett lehetősé­gekről, előnyökről és a vadvé­delem aktuális kérdéseiről Paj­­tinka Anton mérnökkel, az SZVSZ úszori (Kvetoslavov) alapszervezetének elnökével, az állami gazdaság igazgatójával beszélgettünk. — A szocialista gazdálkodási viszonyok magasabb formáihoz igazodva,, a vadászterületek összpontosítása elkerülhetetlen. Vadgazdálkodásunknak végső célja az erők összpontosított felhasználása, a vad korsze­rűbb nevelése, védelme — és „kitermelése“ — mondotta az alapszervezet elnöke. Az állami gazdasághoz tarto­zó vadászterület kiterjedése négyezerkétszáz hektár. Terüle­tünkön az őz, a nyúl, a fogoly és a fácán bőséges állománya található. A lehetőségek kihasználását negyvenegy vadász biztosítja. Szervezési szempontból vadász­­területük három körzetre osz­lik: Sárosfa (Blatná na Ostro­ve), Oszor (Kvetoslavov) és Nagypaka (Veľká Рака). Eze­ken a területeken a nyári és a téli vadvédelem szervezését és irányítását szakaszbizalmiak végzik. Munkájukat az alap­szervezet elnöke hangolja, ösz­­sze. 4* 4* — Lehet-e az intenzív, ipar­Korszerű mezőgazdaság ôs пШМ _ Л .. J r-r r* » *-v 1 r. I f­­mimlríKan Q tíaHác7nlŕ f р!яЛя1Я szerű módszerekkel termelő mezőgazdaságban intenzív vad­­gazdálkodást folytatni? Milyen lehetőség nyílik a vad- és a védett állomány megóvására, a megfelelő vadgazdálkodásra? A mezőgazdasági termelés további korszerűsítése mennyire befo­lyásolja a hasznos vadállomány életkörülményeit? — tettük fel a vadgazdálkodást érintő kér-_ dések sorát a gazdaság igazga-' tójának. — Keresni kell a kölcsönös lehetőséget a károk csökkenté­sére. Legtöbb esetben — így nálunk is — könnyű a közös nevezőt megtalálni, mert a va­dásztársaság tagságának több­sége ugyanazon a területen va­dászik és gazdálkodik. Egy-egy megbeszéléssel, tervegyeztetés­sel elejét lehet venni az ellent­mondásoknak — válaszolt kér­déseinkre Pajtinka elvtárs. A továbbiakban elmondotta, hogy sokan — tévesen — úgy gondolják, hogy a vad és a többi védett állat pusztulása teljesen a növényvédelmi tevé­kenység számlájára írható. Ta­pasztalatai szerint ez nem egé­szen így van. Rendszerint a technológia betartásának hiá­nyossága az okozója a vadpusz­tulásnak. Nagy feladat összehangolni a mai korszerű mezőgazdasági termelést és a feltétlenül szük­séges vadtenyésztési, vadgaz­dálkodási feladatokat. Ebben a munkában a vadászok feladata nagy és komoly. Tisztázni kell, hogy melyik növényvédő szerek okozhatnak pusztítást — azt is inkább a szakszerűtlen kézelés miatt — és melyek azok a ké­szítmények, amelyek alkalma­zásakor a mérgezés kizárt. A vadvédelem szempontjából számos technológiát dolgoztak ki. Ezeket sajnos gazdaságaink­ban alig alkalmazzák. Vajon miért? Olyan drága lenne a ka­száló —, vagy a többi betakar rítógép elé a riasztólánc felsze­relése, vagy ami még hatéko­nyabb, a riasztólánc végére a fémkarikák erősítése? Sajnos, legtöbbször a könnyebb, de ká­rosabb megoldás választása a jellemző. 4- 4* Az elmondottakhoz csak any­­nyit tennénk, hogy az ember­nek a természethez és az álla­tokhoz való viszonya végered­ményben embertársaihoz való viszonyának is a próbaköve, s csak ezen keresztül valósít­ható meg%a korszerű mezőgaz­dasággal párhuzamosan a vad­állomány célszerű fejlesztése és növelése. Összefogott, jól szervezett munkával komoly ér­tékeket menthetünk meg, és az erkölcsi hasznon túl jelentős anyagi haszna is származhat mind a mezőgazdaságnak, mind a népgazdaságnak.' (csiba) HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT О HORGÁSZÁT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • HORGÁSZAT • Dicséretet érdemlő cselekedet! Az SZUSZ nitrai városi szervezete a Veiké Zálužie-i haltenyésztőtavat a közelmúltban lehalászta. A víztároló­ból kifogott hatvan mázsa hal jelen­tős hányadát a városi szervezet hor­gászvizeinek halasítására használták fel. A megmaradt mennyiséget pedig átadták az SZHSZ KB-nak, hogy más alapszervezetek használhassák fel azt vizeik halasítására. Anton Moravčík, a városi szervezet elnöke (balról a második) örömmel nyugtázta, hogy a tóból szép csukapéldányokat is kifogtak. Válugatás után a halakat szállítótartályban juttatták el az alapszervezetekbe halasításra. (Kép és szöveg: P. Matis) ;♦4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 ❖ 4 4 444444v4444 444 Miért kevés a Vicena Henrieta az SZHSZ galántai (Galante) városi szervezetében és a Szövetség nyugat-szlovákiai kerületi bizottságában aktív munkát fejt ki. Miért kevés a női horgász a szerve­zetekben? Úgy tudom, hogy a galán­tai városi szervezetnek mintegy ezer tagja van. Ezek közül csak nyolc a nő. — Erre nehéz válaszolnom — je­gyezte meg Vicenáné — azonban biz­tos, hogy nagyobb a nők elfoglaltsá­ga, mint a férfiaké. Munka után vár­ja "őket otthon a második műszak. A férj csak bejelenti feleségének, hogy horgászni megy, s ez megfellebezhe­­tetlen. Ez a valóság. Egyelőre a hor­gászfeleségek többsége a sportágazat szépségét még nem ismeri. Ezért nem érdekli őket a halfogás. Talán bizo­nyos időn belül — a férjek segítsé­gével — javul a helyzet. Többnyire női horgász? olyan asszonyok horgásznak, akiknek a férjük is horgász. Az én férjem például aktív és szenvedélyes hor­gász. Foglalkozik a fiatal horgászok nevelésével is. Előadásokat szervez részükre télen, nyáron pedig a verse­nyekre készíti elő őket. — Sokat jár a vízhez? — Ha van időm, kedvem telik eb­ben. — A legnagyobb hal, amit fogott? — Több mint három kilós ponty volt. — Megbírkózett vele? — Nem volt egyszerű, de sikerült szákolnom. — Van valami kívánsága? — Szeretném, ha több asszony lép­ne be az aktív horgászok sorába. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd Kit terhel a felelősség? Szeptember másodikén a piešťanyi Kolonád hídon nézelődve, a Vág fo­lyót szemléltem. Figyeltem a folyó két partján türelmesen ülő horgászo­kat. Vártak a kapásra. Elúntam a nézelődést és lesétáltam a partra s közben meg-meg álltam némely horgásznál, úgy azonban, hogy ne zavarjam, mert tudom, hogy nem szeretik a hívatlan vendéget. Láttam, amint a csöndesen folydo­­gáló víz felszínén rengeteg hal ver­gődik. Fejüket a vízből kidugva leve­gő után kapkodtak. Kezdetben nem tudtam az okát. A látottakra felhív­tam a horgászok figyelmét is. Nekik ez nem volt újdonság. Ha­sonlót júliusban is láthattak, amikor a halak a víz felszínén szájukat táto­gatva úsztak a Vágón lefelé. A közelembeh levő horgászok me­­rítőhálőval ügyesen összegyűjtötték a közelükben úszó halakat és futottak velük a mellékágba, s ott a tiszta -vízbe engedték őket. A mentésnek ezen módja fárasztó volt, azonban a horgászok a végkimerülésig dolgoz­tak. Mentették a part felé sodródott halakat. A víz közepén levegő után kapkodó példányok azonban menthe­tetlenül sodródtak a biztos elmúlás felé. Vasárnap éjszaka szállásomon két­ségbeesetten hánykolódtam az ágy­ban. Képtelen voltam aludni. Ezért reggel ötkor már a Vág partján jár­tam. A látvány lesújtó volt. Különféle halfajok a parthoz közel megszámlál­hatatlan mennyiségben gyűltek össze. A folyó nevezetes halait láthattam kimúlva. (Harcsa, csuka, fogas, ponty, keszegfélék stb.) öt nap alatt több tapasztalt hor­gásszal folytattam eszmecserét. Tudni akartam, hogy mi okozta a halak pusztulását. Többen a dubnicai vasműveket, né­melyek a trenčíni gyárakat okolták a Vág vizének szennyezéséért, illetve mérgezéséért. Akadtak olyan horgászok is, akik a kemizálást tartották a fő oknak a halak mérgezéséért. Okfejtésük a kö­vetkező volt: a mezőgazdaságban a termelés fejlesztését egyre jobban a kemizálással segítik. A nyári zivata­rok a vegyszereket a földekről lemos­ták és az esővíz azokat a patakokba, azok pedig a folyókba „szállították“. A vízszennyezés pedig a halak pusz­tulását okozza. Keresetlen szavakkal ecseteltem a A Dőlné Strháre-i Méhészegyesülef értesíti a tisztelt méhésztársakat, hogy megrendelésre a részére küldött tiszta viaszkból kilónként 10 koronáért, a sejtekből pedig kilónként 12 koroná­ért |6 minőségű műlépet készít. Azt fertőtleníti, megrendelés szerinti mé­retre vágja és foszforral feljavítja, valő tényállást. Ki tudná bizonyítani, hogy az okfejtésekből melyik a kár okozója? A mezőgazdaságban végzett isme­retterjesztés bonyolult, és felelősség­­teljes munka. Lehet-e nemesebb, tisz­tább cél, mint a felismerés fényét felcsillantani és látnunk a fiatalok és az idősebb nemzedék jó együttmű­ködését? Nehéz munka ez. Türelmet, szívós­ságot követel, azonban nem mondha­tunk Le róla. Mert. az út hosszú s nem külön utakon járunk, hanem közös célok elérésén munkálkodunk. Lé­pést tartunk társadalmunk és az egyéni élet fejlődésével. Azért dolgo­zunk, hogy „megtanítsuk az embere­ket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni“. Lehet, hogy a művelt ember a jövő­ben arról is gondoskodik, hogy folyó­vizeink kifogástalanul tiszták marad­janak és ne forduljon elő mérgezés. J. M. HABROVBSKÝ i hogy egészségesebb méhek szaporod­janak. A viaszkot és a sejteket, s persze a megrendelést is erre a címre küld­jék: VÝROBŇA MEDZISTIENOK 99í 08 ŽELOVCE, okr. Veľký Krtíš. HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom