Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-24 / 47. szám

Ľ 1979. november 24. .SZABAD FÖLDMŰVES. Harci készültség a béke védelmében Ä Szovjetunióban november 19-én hagyományosan megünnepelték a ra­­kétacsapatok és a tüzérség napját, melyet 1944-ben a sztálingrádi csata kezdetének emlékére, a szovjet tüzé­rek harci érdemeinek elismeréséül vezettek be. A sztálingrádi csata mély emléke­ket hagyott az emberiségben. Mintegy hat és fél hónapig dúlt a Volga és a Don közötti hatalmas területen. A szovjet katonák ellenálltak a hitleris­ták csapásainak, a számbelileg két­­szerte nagyobb ellenségnek, s meg­kezdték nyugatra űzését. Közben dön­tő csapást mértek rájuk, mely több irányban előrejelezte a hitleri Német­ország végleges vereségét. A Vörös Hadsereg nagyszabású sztálingrádi ellentámadása 1942. no­vember 19-én 15 ezer ágyú, akna- és rakétavető tüzével kezdődött. A tü­zérségi támadás erejéről tanúskodik az a tény, hogy csak a doni frontsza­kasz tüzérsége 12 napon át félmillió gránátot és aknát lőtt az ellenfélre. A tüzérek már a moszkvai csata idején megmutatták bátorságukat és hősiességüket. Érdemeik elismerése­ként akkor kilenc tüzéralakulatot és négy harckocsielháritó alakulatot gárdaegységgé minősítettek. 1941 jú­liusának derekán egy rakétaüteg reaktív lövedékek első sorozatát (ka­­tyusák) zúdította az orsai vasúti góc­pontot megszállva tartó fasisztákra. Tűzkeresztségüket emlékmű hir.deti a Dnyepper partján. Á háború'után tovább fejlődött a szovjet tüzérség. Harci lehetőségei rendkívül fokozódtak. A tüzérség csakúgy, mint a múltban, az ellen­ség elpusztításának egyik hatalmas eszköze. Különösen a rövid távolság­ra vívott harcban biztosítja a páncé­los és gépesített alakulatok tevékeny­ségét. Ezért a tüzérség a rakétafegyverek fejlődésével harmonikusan tökéletese­dik. A rakétafegyvereknek hosszú a történetük. Orosz mesterek már a XVI. század végén alkalmaztak harci rakétákat. Az első sorozatvetős raké­tákat, a katyusákat az említett orsai pályaudvarnál vetették be először. A rakétatechnika fejlődésében mi­nőségileg új ugrás történt az atom­fegyver megszerkesztése után. A ra­kéták és az atomlövedékek egybekap­csolása, új nukleáris rakétafegyver megjelenését tette lehetővé. így alap­jában megváltozott a csapatok meg­szervezése és a hadviselési gépezet. E változások legmarkánsabb megnyil­vánulása volt á Szovjetunióban a ha­dászati rendeltetésű rakétacsapatok megalakítása, melyek aztán a szovjet fegyveres erők fő ütőerejévé váltak. Am hangsúlyoznunk kell, hogy a szovjet nukleáris rakétaerők létreho­zása és fejlesztése válasz volt az Egyesült Államok és más NATO-tag­­államok atomzsarolására, lázas nuk­leáris fegyverkezésére és agresszív törekvéseire. A hadsereg és a haditengerészet harci erejének döntő tényezői a párt­hoz és a néphez hű szovjet katonák, akik méltóan ápolják az idősebb nemzedékek harci hagyományait. A Szovjetunió kitartóan folytatja lenini békepolitikáját, kjizd a népeknek sza­bad, független fejlődéshez való jogá­ért. Leonyid Brezsnyev berlini kezde­ményező javaslatai jelentős új lépést jelentenek a béke és biztonság meg­teremtésének útján. Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója alkalmábót mondott be­szédében az imperializmus reakciós erőinek terveit és mesterkedéseit le­leplezve, hangoztatta: „A Szovjetunió Kommunista Pártja a szocialista kö­zösség testvérpártjalval egyött min­dent megtesz annak érdekében, hogy a szovjet nép és szövetségesei tartós békében élhessenek és dolgozhassa­nak“. A szovjet rakéta- és tüzércsapatok harcosai a harci és politikai kikép­zésben elért újabb sikereikkel ün­nepük napjukat. Készek bármikor szembeszállni bármilyen agresszorral, ha zavarni merészelné a szovjet em­berek békés alkotó munkáját. JÁN MIČÄTEK Szoviet-iuyoszláv gazdasági együttműködés Jugoszlávia és a Szovjetunió sok te­rületre kiterjedő kapcsolataiban ki­emelkedő helyet foglal el az igen eredményesen fejlődő gazdasági, ke­reskedelmi és műszaki együttműkö­dés. A Szovjetunió az 1972-ben megkö­tött gazdasági-műszaki együttműkö­dési szerződésben vállalta, hogy 1973 és 1984 között legalább 50 jugoszláv ipari és egyéb létesítmény építésébe, illetve korszerűsítésébe kapcsolódik be, s ehhez 1,3 milliárd dollár értékű hosszú Lejáratú hitelt biztosított. E nagyszabású, azóta lényegesen kibőví­tett program végrehajtása sikeresen halad. Jellemző, hogy a szovjet vál­lalatok napjainkban 111 jugoszláv be­ruházás (köztük kilenc erőmű) kivi­telezésében vesznek részt. Ezek közül a titográdi alumíniumipari kombinát, egy bauxitbánya, a lukavacl kokszo­­lómfi, a pljevljaí hő- és az aldunai Vaskapu-2, vízierőmű felszerelése, a zenicai kohászati vállalat és a sme­­derevól vasgyár bővítése, korszerűsí­tése a legjelentősebb. A két ország, kereskedelmi kapcso­latai gyors ütemben bővülnek. A ju­goszláv—szovjet árucsere értéke az ■ ubomlr Štrougal miniszterelnök TM­a múlt héten ötnapos hivatalos látogatást tett Japánban, melynek so­rán fogadta őt Hirohito császár. A látogatásról kiadott hivatalos közös közlemény értelmében miniszterelnö­künk baráti, szívélyes és konstruktív légkörben megbeszéléseket folytatott Ohira Maszajosi japán kormányfővel. A megbeszélések jellege abból is ki­tűnik, hogy a csehszlovák miniszter­­elnök társaságában volt Andrej Bar­tók szövetségi külkereskedelmi mi­niszter, Ladislav Šupka szövetségi technikai és beruházásfejlesztési mi­niszter, továbbá Milan Klusák cseh kulturális miniszter. A tárgyalásokon Karel Houška tokiói csehszlovák nagykövet is részt vett. A tárgyalásokon tájékoztatták egy­mást országaik gazdasági és szociális fejlődéséről. Hasznos eszmecserét folytattak a japán—csehszlovák kap­csolatok jelenlegi állapotáról és kilá­tásairól, valamint a kölcsönös érdek­lődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről. A kormányfők megelége­déssel nyilatkoztak arról, hogy a két különböző társadalmi rendszerű és földrajzi fekvésű ország kapcsolatai az utóbbi években minden téren fej­lődnek, s kedvező feltételek vannak további bővülésükre és elmélyülésük­re, főként tudományos-műszaki és gazdasági téren, beleértve az ipari kooperációt, harmadik országok pia­cain való sokrétű együttműködést stb. Megelégedéssel állapították meg, hogy kedvező hatása van a tavaly novemberben hatályba lépett, a ket­tős megadóztatást megszüntető szer­ződésnek, valamint a tavaly megkö-Békés kapcsolatokért, kedvező együttműködésért töt tudományos-műszaki megállapodá­soknak. Reményüket fejezték ki, hogy az újonnan alakult kormányközi ve­gyes gazdasági bizottság pozitívan hozzájárul országaink kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak további bővüléséhez és elmélyüléséhez. A kor­mányfők országaink további kulturá­lis, akadémiai és iskolai cseréjének támogatása mellett foglaltak állást. Készségüket fejezték ki, hogy segí­teni és keresni fogják a két ország közötti turisztika fejlődését, hogy ez­zel is erősítsék népeink baráti kap­csolatait. A megbeszélések folyamán kormá­nyaik szilárd elszántságának adtak kifejezést, hogy a békéért kívánnak munkálkodni, teljesen egyetértettek abban, hogy a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében min­den országnak szigorúan be kell tar­tania az ENSZ Alapokmányának elveit s ezzel .összefüggésben az államok ba­ráti kapcsolataira és együttműködésé­re vonatkozó nemzetközi jogi elvek nyilatkozatát. Kifejezték továbbá kö­zös nézetüket, hogy valamennyi or­szág — politikai rendszerétől függet­lenül — tevékenyen yegyen részt a mai világ előtt álló fontos problémák megoldására irányuló nemzetközi tö­rekvésekben. A kormányfők kiemelték a leszere­lés fontos szerepét a tényleges világ-Szomszédok között Willibald Pahr osztrák szövetségi külügyminiszter a múlt héten hazánk vendége volt. A minisztert Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta. Megállapították, hogy a csehszlovák—osztrák kapcsolatok a két államfő idei márciusi tárgyalásai eredményeinek a szellemében fejlőd­nek. Együttműködésünk elmélyülésé­hez megvannak a feltételek, melyek­nek kihasználása kedvez a nemzet­közi feszültség tartós enyhülésére és az európai béke és biztonság szilárdí­tására irányuló törekvésnek. Megfelel a jószomszédi kapcsolatok érdekeinek és a helsinki záróokmány rendelke­zéseinek is. Pahr külügyminiszter és vendéglátó kollégája, Bohnslav Chňoupek a Cer­­nín-palotában tárgyalásokat folytatott. Rámutattak államaink együttműködé­se további elmélyítésének lehetőséged re, főként ipari és kereskedelmi té­ren. Kiemelték annak fontosságát is, hogy a tavalyi egyezmény értelmében javuljanak és bővüljenek kulturális és tudományos kapcsolataink. A külügyminiszterek áttekintették a jelenlegi világhelyzetet, főként az európai fejlődést. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy az európai fe­szültség enyhülésére irányuló törek­vések különféle akadályok ellenére is folytatódnak. Nagy figyelmet szentel­tek az európai biztonsági és együtt­működési konferencián részt vett ál­lamok madridi találkozója előkészíté­sének. Ez hozzájárulhatna további po­zitív lépésekhez az európai biztonság és együttműködés kérdéseiben, vala­mint a katonai enyhüléshez és a le­szereléshez is. Á miniszterek nagy je­lentőséget tulajdonítottak a SALT—П. szerződésnek, amely ösztönzést adhat az általános feszültség enyhülési fo­lyamatának. 1965—1970 közötti 2,3 milliárd dollár­ról 1971—1975 között 5,9 milliárdra emelkedett, a mostani ötéves időszak­ban pedig legkevesebb 14 milliárd dollár lesz. A jugoszláv gazdasági ka­mara a napokban elégedetten állapí­totta meg, hogy a forgalom az év el­ső négy hónapjában kedvezően ala­kult. A Szovjetunió Jugoszlávia első számú kereskedelmi partnere. Igen jelentős, hogy a gépek és be­rendezések mellett a Szovjetunió nagy mennyiségű nyersanyagot, a többi kö­zött kőolajat, olajtermékeket és föld­gázt szállít Jugoszláviának. A jugoszláv exportbán napjainkban a gépek és berendezések aránya a döntő, de a jövőben egyre komolyabb szerepet kapnak a szovjet közremű­ködéssel létesített üzemek félkész termékei. Fontos tétel: ebben az öt­éves időszakban a jugoszláv hajógyá­rakban 50 hajó épül szovjet megren­delésre. A Szovjetunióban rendkívül kedveltek a jugoszláv könnyűipari, fő­ként kötszövött áruk, készruhák, ci­pők. A jugoszláv vállalatok szálloda­­csoportokat építenek a Krím-félszige­­ten és a Kaukázusban s közreműköd­nek a moszkvai olimpiai létesítmé­nyek építésében is. A szabadság hajnalán KÉT ÉVFORDULÓ A NATO földmérője. (M. Litvin rajza) Jugoszlávia népei a héten ünnepel­ték országuk felszabadulásának év­fordulóját. Igaz, az utolsó fasiszták 1945. májusában takarodtak ki az or­szágból, de a jugoszláv nép szabad­ságharcában fontos dátum volt 1943. november 19-e. Ugyanis akkor tartot­tad. ülését az egy évvel előtte meg­alakult Nemzeti Felszabadítási Anti­fasiszta Tanács, mely lerakta az or­szág háború utáni rendszerének alap­jait: kimondta a monarchia megszün­tetését, a munkásparaszt hatalom be­vezetését a nemzet antifasiszta össze­fogása alapján. A vezető erőt a sajá­tos jugoszláviai viszonyok . között a kommunisták képviselték, akik az or­szágnak 1941 áprilisában történt náci lerohanása és II. Péter király el­menekülése után következetesen a nemzeti felszabadító harc élére álltak és döntő szerepet vállaltak a háború utáni viszonyok rendezésében. Az ország szíve, Belgrád október 2D-án ünnepelte felszabadulásának 35. évfordulóját. A visszaemlékezések, a harcosok elbeszélései, a régi doku­mentumképek felelevenítették azokat a pillanatokat, amikor a jugoszláv partizánok a segítségükre siető hős szovjet katonákkal együtt kiűzték a fasiszta ellenséget a jugoszláv fővá­rosból, és közösen ontott vérrel pe­csételték meg barátságukat. Az idei megemlékezések bizonyították, hogy a szovjet—jugoszláv barátságnak mély hagyományai vannak, s ha a háború utáni időben bizonyos események ár­nyékot is vetettek rájuk, a nép szí­vében mindmáig élnek az igaz barát­ság gyökerei. E barátság a mindennapok valósá­gában, az építő munkában is kifeje­zést nyer. Szovjet segítséggel épül Crna Gorában (Montenegro) a szövet­ségi állam hatalmas alumíniumgyára, melynek majd az ugyancsak szovjet segítséggel létesülő hő- és vízierőmű­vek szolgáltatnak villanyáramot. Szlo­véniában viszont az ország első atom­erőműve épül. A szovjet—jugoszláv gazdasági együttműködésre jellemző, hogy egy 1972. megállapodás értelmé­ben 1973 és 1983 között ötven nagy létesítmény építésében vesz részt a Szovjetunió Jugoszláviában. Jugoszlávia a KGST ülésein megfi­gyelőként rendszeresen részt vesz, ennek keretében és kétoldalú megál­lapodások alapján fejleszti együttmű­ködését a tagállamokkal. Hazánk a gépgyártásban és a színesfémgyártás­ban folytat együttműködést a jugo­szláv partnerrel. Megjegyzendő, hogy bár Jugoszlá­viának az idén kukoricából rekordter­mése volt, az időjárási viszontagsá­gok súlyosan érintették, s emiatt szin­tén gabonabehozatalra szorul, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ország fizetési mérlegét. Ezzel magyarázha­tók a legntóbbi áremelések is, melyek mértéke átlagban elérte a 10 százalé­kot. A nép vezető ereje, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége az idén ün­nepelte fennállásának 60. évforduló­ját. A nép ebből az alkalomból szá­mos tanújelét adta annak, hogy a párt vezetésével szorgalmas munká­val, odaadással valóra váltja a tava­lyi pártkongresszuson rögzített elkép­zeléseket. November 19-re még egy évforduló esett. Az albán nép ünnepelte felsza­badulásának 35. évfordulóját. Albánia a Szovjetunió és a többi testvéri szo­cialista ország segítségével, az Albán Munkapárt vezetésével kezdett kitörni évszázados elmaradottságából. Sajnos, ez az ígéretes folyamat megszakadt, amikor a párt és az állam vezetősége letért a barátság útjáról, és kalandor­politikába bocsátkozott. Kilépett a Varsói Szerződésből, és beszüntette a KGST keretében folytatott együttmű­ködését. Az albán vezetők az utóbbi években felismerték a pekingi orien­táció károsságát és veszélyességét, s Albánia és Kína viszonya a fagy­pontig "hűlt le. Kína beszüntette a mű­szaki segítség folyósítását és vissza rendelte szakembereit Albániából. Saj­nos, az albán vezetők még nem talál­tak rá a szocialista közösséghez visz­­szavezető, elvszerű, marxista—leninis­ta útra, noha a szocialista országok állami szinten készek rendezni kap­csolataikat a skipetárok országával. L. L. béke és biztonság kivívására irányuló törekvésekben. A két miniszterelnök örömmel fo­gadta a SALT—II. szovjet—amerikai szerződés aláírását, amely hozzájáru­lás a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásához. Kiemelték az ENSZ jelentős szerepét a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és azt a szándékukat, hogy hozzájárulnak a világszervezet e szerepének erősítésé­hez. A miniszterelnökök hasznos eszme­cserét folytattak az ázsiai és európai helyzetről. Megállapították, hogy ked­vező feltételek vannak a világfeszült­ség további enyhülésére. Aggodalmuk­nak adtak kifejezést, hogy a világ egyes térségeiben még fennáll a kon­fliktus veszélye, s kategőrikusan kö­vetelték, csökkenteni kell ennek ve­szélyét, hogy a tartós béke állapota alakuljon ki e térségedben. A közel-keleti helyzet megvitatása során arra a megállapításra jutottak, hogy a tartós és igazságos békés ren­dezést csakis a kulcskérdések komp­lex megoldása segítheti elő, s ebben valamennyi érdekelt fél és a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet is ve­gyen részt. A kormányfők megállapították, hogy megbeszéléseik jelentősen hozzájárul­tak országaik baráti kapcsolatainak fejlődéséhez. Štrougal elvtárs látoga­tást tett több Japán városban, és Csehszlovákiai látogatásra hívta meg japán kollégáját, -Ohira Maszajosit. Események margójára Egy szavazás és összefüggései Az ENSZ-közgyűlés lezárta az ún. kambodzsai vitát, és megejtette a sza-i vazást. Mint várható volt, a tagálla­mok zöme elfogadta az űn. ASEAN- államok beterjesztett javaslatát s min­den idegen csapat Kambodzsából tör­ténő kivonulására szólított fel. A Kambodzsai Népköztársaság veze­tősége kezdettől fogva törvénytelen­nek tekintette az ún. kambodzsai kér­dés napirendre tűzését, s ugyanúgy törvénytelennek tartja a vonatkozó ENSZ-határozatot is. Ezzel kapcsolat­ban két dolgot kívánt tisztázni: Kam­bodzsában nincs fegyveres szemben­állás, polgárháború. A kambodzsai nép zöme a testvéri vietnami nép se­gítségével megdöntötte és elsöpörte a népellenes, nemzetirtó Pol Pót és leng Sary-rendszert, amely mögött az uszító és cselszövő pekingi vezetés állt. Vietnami csapatok a továbbiak­ban az idén megkötött barátsági szer­ződés alapján tartózkodnak Kambod­zsában, amíg ez szükségesnek mutat­kozik. Ha valaki problémát csinál a nem létező kambodzsai kérdésből, akkor vagy tudatlanságból, vagy szándékos bajkeveréssel teheti ezt. Erkölcsileg és politikailag is égbekiáltó, hogy akik bizonyos törvényességre, be nem avatkozásra és egyéb formalitásokra hivatkoznak, megfeledkeznek a Pol Pot-rendszer népirtó jellegéről. Vajon a nemzetközi jogok tiszteletben tartá­sa, a népirtásnak mint a leggono­szabb bűncselekménynek a megféke­zése nem mozgatta meg azoknak a széplelkeknek a lelkiismeretét, akik most szőrszálhasogatőan kifogásolni­valókat keresnek a jelenlegi kambod­zsai viszonyokban. Hisz Phnom Penh előző urai — Pol Pót, leng Sary, Kieu Samphan és a többiek, Hitler és a többi náci fajirtó rangjára emelked­tek. A Nyugat szekerét toló ASEAN- országok is krokodilkönnyeket hul­latva beszélnek a kambodzsai nép belügyeibe történő beavatkozásról, semmibe véve a kambodzsai—vietna­mi barátsági szerződést és a vietnami segítség konkrét tényeit, de annak idején elnézték milliók legyilkolását. Argus tekintetüket azonban elkerülik a kínai háborús előkészületek, me­lyek nemcsak Kambodzsa és Vietnam, hanem Laosz, sőt Thaiföld határán történnek. Szándékosán szítanak hisz­tériát a menekültek kérdése körül, kambodzsai, illetve vietnami „agresz­­sziőtól“ óvják Thaiföldet, pedig e két ország senkit sem fenyegetett és nem is fenyeget. Szomorú, hogy a világszervezetet még fel tudták használni aljas poli­tikai üzelmekre. A vietnami párilap értékelése szerint az ASEAN-országok határozatai javaslatának elfogadása — azaz felhívása a vietnami csapa­toknak Kambodzsából való kivonulásá­ra, s valamifajta „politikai megoldás“ keresésére — egy jövőbeni Vietnam elleni kínai akcióhoz szolgáltathat hivatkozási alapot. Washingtonnak és Pekingnek éppen ez volt a fontos. í—őr---

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom