Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-11-10 / 45. szám
8 Szocialista társadalmunkban minden feltétel adott a felnövekvő nemzedék sokoldalú művelődéséhez. Az oktatási és nevelési feltételek minden fiatal számára egyformán biztosítottak: ez a rendkívül demokratikus elv vonatkozik tehát azokra a fiatalokra Is, akik valamiben eltérnek a természetestől testileg vagy szellemileg fogyatékosak. A fogyatékosság — a betegség Jellegétől és tüneteitől függően — meglehetősen sokféle lehet. Hiszen fogyatékosnak tekinthetjük a hibás látású, a hallássérült, a beszédhibás gyerekeket, a testileg és szellemileg fogyatékosakat, az Idegrendszeri zavarban szenvedőket, sőt a fiatalkorú bűnözőket is. A hibás gyermekek nevelésével kapcsolatos kérdések felvetését a gyakorlat teszi szükségesssé, hiszen az ilyen egyének megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, oktatásuk és nevelésük sajátos eljárásokat feltételez. E rendkívül igényes és megterhelő nevelőmunka a szülők és pedagógusok megértése, együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Nem arről van sző, hogy a szülők segítsenek a gyógykezelésben, vagy a pedagógiai munkában; megértésük, támogatásuk általánosabb érvényű. A gyógypedagógiáról szólva, hangsúlyozni szeretnénk, gyakran nehéz egyértelműen megállapítani, teljesen egészséges-e, vagy fogyatékos-e a gyermek. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a fogyatékosság különböző formában nyilvánul meg, tünetei nem egyformák. Azok a gyermekek, akiknél például szellemi fagyatékosságot állapítottak meg, intézeti gondoskodásban részesülnek, s a defektus fokának megfelelően történik az oktatásuk is. Az orvostudománynak és a pszichológiának megvannak a módszerei, melyekkel feltárja ezeket a zavarokat, és megállapítja a súlyosság fokát. Minden gyermeket azonban nem vethetnek alá ilyen vizsgálatoknak, hogy aztán így döntenék el, melyik hibás. Az orvost vagy a pszichológust rendszerint a szülők keresik fel; esetenként a tanító figyelmezteti a szülőt, hogy bizonyos zavarokat észlelt a gyermeknél. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a pedagógusok és a szülők ismerjék a fogyatékosságok legfontosabb tüneteit. Vegyük például a gyermek látási rendellenességét. A látás Jelentőségét a nevelés és oktatás szempontjából nem kell különösképpen hangsúlyozni. Pedig a látáshibás gyermekek Volgái történet (UKRÄN NÉPMESE) Réges-régen egy kis faluban élt egy szegény asszony a fiával, akit Misának hívtak. Nagyon szerették a falut körülölelő erdőt és a hegyeket, a vadon élő állatokat. Az anya egy napon az erdőbe ment, hogy gombát szedjen. De egyetlen egy, gombát sem talált. Fáradtan és csalódottan már vissza akart fordulni, amikor egy kígyót pillantott meg. A kígyó fejét egy aranykoronácska ékesítette, amely csillogott a napfényben. Az öregasszony a kígyó előtt egy kendőt terített le, a kígyó i pedig jólesően tekeredett. De amilyen hirtelen jelent meg a kígyó, olyan váratlanul tűnt el. Csak az aranykoronácskája maradt ott. Ekkor egy hang szólt az öregasszonyhoz: „őrizd jól meg az aranykoronát és semmiben sem lesz hiányod“. Az öregasszony boldogan sietett haza, hogy a fiának elmesélte a történteket. — Nézd Misa, egy csodakoronal — kiáltotta izgatottan az öregasszony — „Használd, amire akarod!“ Misa el is ment a vásárba, hogy a klgyókoronácska varázserejét kipróbálja. Csizmát vásárolt és csodálkozva látta, hogy a pénze nem lett kevesebb. Még mindenfélét megvett, olyan dolgokat is, amire már régóta vágyott. Misa és az édesanyja gazdagok let. tek. Az öregasszony egy napon így szólt a fiához: „Ideje lenne, hogy megházasodj!" Az ország legszebb lányai közül választott a fiának feleséget. Misa meg is házasodott. A fiú a kígyókorona varázserejéről a feleségének semmit sem árult el. Egyszer azonban, amikor a menyecske éppen font, az öregasszony az aranykoronát a kenderbe ejtette. Misa felesége font és font, de a kender csak nem akart fogyni. A menyecske ezen nagyon elcsodálkozott, és még SZABAD FÖLDMŰVES 1979. november 10. nem mennek ritkaságszámba. A rövidvagy a távollátás meglehetősen gyakori eset. A rövidlátás rendszerint az iskoláskor kezdetén alakul ki, gyorsan állandósul, s ez az állapot aztán már nem igen változik. Rosszabb a helyzet akkor, ha a rövidlátás már a gyermekkorban túlságosan erős. Megtörténhet. a gyermek fél szeme teljesen egészséges, fél szemére viszont rosszul lét. A gyermek ezt a hibáját általában nem is tudatosítja, mert az egészséges szemét veszi igénybe. Előfordulhat azonban, hogy tudomása van erről a rendellenességről, de azt Igyekszik eltitkolni, mégpedig úgy, hogy például nem a tábláról nézi a másolandó szöveget, hanem a szomszédja füzetéből másolja ki. Hogy jobban lásson, gyakran hunyorítja a szemét. Erős rövidlátás esetén megtörténhet, hogy a gyermek közeire is rosszul lát, ezért az írott szöveget nagyon közelről olvassa, ez pedig fárasztó a szemnek. A távollátó gyermek épp fordítva van ezzel. A távollátó gyermek számára a közeli tárgyak — olvasás, írás, rajzolás esetén is — elmosódnak; az írás például egybeolvad. A gyerek azután gyakran fejfájásra panaszkodik, sőt esetenként fáj a szeme vagy a homloka. A látási rendellenesség legsúlyosabb foka a gyenge látás, vagyis a szemek olyan gyengesége, melyet szemüveggel sem lehet pótolni annyira, hogy a gyerek a betűket képes lenne elolvasni. Ez az állapot súlyosbodhat a munka során, megtörténhet, hogy a gyermeknek erősen fáj a szeme, vagy rossz lesz a közérzete. Ha a szülők vagy a pedagógusok nem veszik komolyan a gyermek súlyos látási rendellenességét, vagy nem tartják szükségesnek, hogy a hibás látású gyermeket gyógypedagógiai intézetbe adják, fennáll a veszély, hogy az alapiskolában nem bírja tartani az iramot a többi gyermekkel, és lemarad. Szellemi képességei normálisak lehetnek, előmenetele ennek ellenére gyenge lesz. Eredménytelen iskolai munkája aztán elkeseríti ót, sőt kisebbségi érzést válthat ki nála. Az elmondottakból következik, hogy a szülők és pedagógusok a látszólag jelentéktelen fogyatékosságok felett se tekintsenek el, hanem tudatosítsák, mennyire árthatnak a gyermekeknek. Elgondolkoztató az a tény is, bog; az iskolaköteles gyermekeknek mintegy hét százaléka hallássérült, ami nehezíti Iskolai munkájukat. A gyenge hallás a gyermek egész személyiség-fejlődése szempontjából szinte beláthatatlan következményekkel járhat. Nemcsak az érzelmi-szellemi fejlődésre van káros hatással, hanem az érzelmi és jellembeli tulajdonságok alakulását is károsan befolyásolja. A hallássérülés még veszélyesebb, ha a környezet ezt idejében nem veszi észre, s a felnőttek nem tudatosítják kellőképpen ennek következményeit. Az a gyermek, aki már zsenge korától rosszul hall, tulajdonképpen nem is tudja, mit jelent jól hallani, ezért nem is mondhatja meg a rendellenességet a szüleinek. A hallássérült gyermek idősebb korában sem tudatosítja ezt a fogyatékosságát, jövője szempontjából pedig az komoly következményekkel járhat. Ha a gyermek nem hallja jól a beszédet, vagy a környezet felszólítását, természetesen béül reagálhat rá. Emiatt fegyelmeden, vagy szellemileg fogyatékos gyermek benyomását keltheti. Megtörténhet az is, hogy reagálása nem lesz helyénvaló. S ha ráadásul ezért még meg is büntetik, fokozódik dacossága, mely aztán negatív magatartáshoz vezethet, és a gyermek zárkózott lesz. Sorolhatnánk tovább a példákat: az a térty, hogy a bukott tanulók között ötször több a hallássérült gyermek, mint a jó elómeneteiűek között, feltétlenül figyelmet érdemel. Gyakran nagyon nehéz megkülönböztetni a hallássérült gyermeket a szellemileg fogyatékostól. A fogyatékos gyermekek problémáiról szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a nehézségeket, melyek a szülőknél mutatkozank. Előfordul ugyanis: képtelenek vagy nem akarják belátni, hogy gyermekük fogyatékos, csak gyógypedagógiai intézetben részesülhet megfelelő gondoskodásban és nevelésben. Érthető a szülőknek az a magatartása, mely a legtöbb esetben érzelmi kötöttséggel magyarázható. Ezért aztán, ha a gyermeknél például bizonyos fokú szellemi fogyatékosságot állapítanak meg, gyakran a lehetetlent is elkövetik, csakhogy a gyereknek ne kelljen kisegítő iskolába Járnia, vagyis ne legyen „megbélyegzett“. Mindenképpen szükséges a szülök megfelelő felvilágosítása és tájékoztatása a gyógypedagógiai intézetek szükségesséről és jelentőségéről, illetve arról: a hibás gyermekeknek a legsajátosabb érdekük, hogy ilyen intézetekben nevelkedjenek. Csak kellő felvilágosítással érhetjük el, hogy a szülők megértik a gyógypedágógiai intézet mélységesen humánus küldetését, hiszen társadalmunk a fogyatékos gyermekek gondozására tetemes anyagi eszközt és fáradságot fordft azért, hogy számukra is nyugodt, rendes életet és emberi körülményeket teremtsen. Svinger István EGYÜTTÉLÉS Bezzeg az en nagppn! — Az én nagymamám még egészen fiatal és csinos — dicsekedett pedagógus ismerősömnek tízéves kisdiákja. Ugyanez a kislány néhány évvel ezelőtt a másodszor férjhez menő nagymamától megkérdezte: — Milyen ruhában mész az esküvőre? Fehérben? Bennünk ezek a szavak tán mosolyt fakasztanak. A mostani felnőttek, a 20—30 évesek, még úgy gondolnak vissza nagyanyjukra, mint aki jó, gyöngéd vagy szorgalmasabban dolgozott.. De a kender csak nem fogyott el. A fiatalaszszony, hogy senki ne gondolja őt lustának, fogta a kendert, és a kályhába dobta. Erre lobogó lángok szökkentek fel. Amikor Misa hazaért és a szerencsétlenséget meglátta, már sejtette, hogy mi történt. Kétségbeesetten hívta a szomszédokat. A szomszédok vízzel telt vödrökkel rohantak a tüzet oltani. De a kályhából a víz kifolyt és egyre több- és több lett —, míg az egész falut elöntötte. Evek teltek el, de a víz csak folyt és folyt szakadatlanul. Egyszerre csak egy folyó keletkezett. Az emberek a folyó fölé hidakat, építettek, majd elnevezték Volgának. Fordította: (Z) lASZLÖ GYULA: ŐSZI SZÉL Világ végén ül a szél, gondol egyet, útra kél, hátizsák és vándorbot nélkül indul el gyalog, országokon átszalad, gyors akár a gondolat,, füttyős kedvvel itt terem, kóborol a réteken, szökdel az út közepén, sárgult levél tengerén. Tréfás kedvű szél-gyerek út porában hempereg, kéményekbe bedudál, kormot, füstöt hajigái, bukfencet vet perc alatt, letöri az ágakat, sürgönydróton hegedül, fákkal táncra penderül, utcahosszat sepreget tépett lombot, levelet. Kavicskirakó A parkban, egy pádon, télen otthon, a szobában is látszhatjátok. De előbb össze kell gyűjteni jó néhány szép — lehetőleg különféle színű — kisebb-nagyobb kavicsot gömbölyűt, szögletest, oválist. Kékes, barnás kavicsból lehet a kislány, a kutya, a hal szeme, rózsaszínből az оггчк. ■ szájuk. B. S. kemény, de meleg szlvü nénike volt. Fehér hajú matróna, aki ötvenéves korára megöregedett, elvesztette a fiatalság külső vonájalt. Gyermekeink többségében azonban egészen más kép marad meg a nagymamáról, A mai 45—50 éves nők ugyanis még nem lépték át az öregedés küszöbét, hiszen a szociális helyzet és az orvostudomány fejlődése következtében az emberi élet határa egyre inkább kitolódik, a munkához való jog pedig egyre hosszabb ideig értelmet ad az egyén életénekl A negyven-ötven éves nők többsége korunkban munkahelyén dolgozik, társadalmi munkát végez, aktív közösségi életet él. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a nők többet „adnak magukra“, nemcsak munkavégzépben, hanem megjelenésben sem akarnak lemaradni fiatalabb kolléganőiktől. A társadalom számára fontosnak érzik munkájukat. Rugalmasabban eligazodnak a világ dolgaiban, gondolkodásuk, életfelfogásuk, világnézetük közelebb áll a fiatalabb korosztályokhoz, akiket jobban megértenek. Adódik az a gondolat is, hogy ez a jelenség alapja lehetne a különböző korosztályok együttélésének átrendezésére, az itt-ott élesen felvetődő nemzedéki konfliktusok tudatosabb levezetéséhez, megoldásához. Azt kell mérlegelni, hogy mennyi érzelmi, értelmi többletet nyújt a különböző korosztályok együttélése. Ha a barátság, az emberség, a jóindulat köti össze az embereket — mind a nagy közösségben, mind a kis közösségben, a családban — tartozzanak bármelyik korosztályba —, együttes tevékenységük lendítő erejű lehet, szárnyalásra késztethet munkában, szerelemben, tanulásban. Különösen a mikroközösségben, a családban törölheti le a kintről hozott sérelmek verejtékét a különböző nemzedékek kiegyensúlyozott együttléte. Korunk megváltozott igényei, követelményei azokra is hatnak, akik nyugdíjba vonulásuk után „főhivatásként“ elvállalják az unokák gondozását, nevelését, nem Járnak be tovább munkahelyükre dolgozni. Az öltözködésük, viselkedésük, gondolatviláguk szintén nem azonos a 10—20 évvel idősebb nagymamákéval. A nagy közösségektől való elszakadás az 6 számukra nem jelentheti azt, hogy „elhagyják magukat“, hiszen a munkahelyen távollevő anyukák helyett ők válnak az unokák példaképévé. Nemcsak az alapvető higiéniai szokásokra, a rendszeretetre kell tanítaniuk a gyerekeket, hanem korszerű életfelfogásra, alkotó, aktív életvitelre is. Ezért kell arra törekedni, hogy az idősebb korosztály igyekezzék a korszerű igényeknek megfelelően szellemileg és fizikailag jól, ápoltan mutatkozni gyermekeik, és különösen az unokák előtt. Hiszen ez is része az unokák nevelésének. Dr. Ruzsicska Mária lERESZTREJTVÍNY ■ прилит« BHtijüaiáiaékii1 "ammihs VÍZSZINTES: 1. Az idézet első része. 10. Az idézet harmadik része, zárt betűk: sz, á, o, v, t. 11. Termést betakarít. 12. Az ENSZ angol nevének rövidítése. 13. Ékezettel: áramközvetítő. 14. Súlyos betegség. 15. Szlovák helyeslés. 15. Város Romániában. 17. Kíván. 19. Ékezettel kerti szerszámai. 20. Támadás kezdete. 22. Az ókori germánok főistene. 23. Rangjelző. 24. Tyúklakás. 26. jugoszláv város. 28. Kettős mássalhangzó ford. 29. В. I. О. 30. Ezen az űrhajón repülte körül 48-szor a Földet Valentyina Tyereskova-Nyikolajevna. 32. A. N. V. 33. BIS betűi. 34. Személyes névmás. 35. Tévesen jegyez. 36. Allófilm. 38. Török férfinév. 39. Rés. 41. Angol szoba. 43. Albánia része. 44. Az idézet második része. 44a. Elme. 45. Nem egészen arra ék. hiba. 46. Szergej Vasziljevics........hires szovjet kémikus. 48. Királyi szék. 50. Föléje. 51. Hadonászik. 53. A hegedű tartozéka. 55. Hiányos nyár. 57. Kellemetlenség. 58. Nem egészen árva. 60. Görög betű. 82. Liba közepe. 63. Aram........... szovjet—örmény zeneszerző. FÜGGŐLEGES: 1. Testvérvárosunk neve, jelentős ipari központ és votgai kikötő, nevéről ismeretes a „Hibátlanul dolgozni“ című módszer is. 2. Állam Közel-Keleten. 3. Zár. 4. A másik oldalra. 5. Európa második legnagyobb folyója. 6. Egy olaszul. 7. Háziállat. 8. Csillagkép. 9. Női becenév betű hiány. 10. Kalapban van! 16. Ismert szovjet autómárka. 18. Hirtelen meghúz. 19. Nagy magyar forradalmi költő. 21. Izomdaganat. 23. A Rhône mellékvize. 25. Sorsjegy szlovákul. 27. Si Idegen nyelvben. 29. Barlang része. 31. Valentyina .... a női tőrvívás olimpiai világbajnoka. 33. Az idézet negyedik része, zárt betűk: a, s, g. 35. Az Elba folyó német neve. 37. Lám. 38. Balkán nép. 40. Ékl 42. Érzékszerv. 43. Levegő görögül. 44. Betegségben van! 47. Nagyüzem. 49. Ismeretlen névjele. 52. Francia névelő. 54. Korsó közepe. 56. Portéka. 59. R. H. 81. Csecsemőhang. 62. Fegyver. Beküldendő a vízszintes 1., 44., 10., függőleges 33, valamint a vízszintes 30., 46., 63 és a függőleges 1., 16. és 31. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A Szabad Földműves $2. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Szolgáljuk minden erőnkkel a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Könyvnyertesek: Prikkel Mária, Cfjélet (Nový Život), Kovács Ernőné, Kálna (Kalná nad Hronom), Fülöp Tibor, Kistárkány (Maié TrakanyJ. A fogyatékos peraekefe . áFÄ D ■% ttfk l- ff'b ítb 'У U X > V -Vi. ÍIIb if uililliffi IIUP ® wFCJvH t&JPéa.
