Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-27 / 43. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. október 27. й fBfetrfepragraK tópsite-séten retií tartaliÉ A CSKP XV. kongresszusa, a CSKP KB 1975. évi októberi plenáris ülése és a CSKP KB idei 13. plenáris ülése behatóan foglalkozott a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének kérdéseivel. Többek között fontos feladatként jelölte meg a gabonaprogram teljesítését, a szemesekkel való ésszerűbb gazdálkodást és a hazai forrásokból eredő tartalékok, termelés-fejlesztési lehetőségek feltárását és kihasználását. A CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB plenáris üléseinek határozatai értelmében a beavatott szervezetek szakemberei kidolgozták a fehérjeprogramot. Ez többek között meghatározta a mezőgazdasági üzemek és a népgazdaság többi ágazatai részére azokat a feladatokat, amelyek a fehérjék termelésének fokozását szorgalmazták. Hiszen köztudott, hogy a gazdasági állatok takarmányozásában döntő szerep jut a fehérjéknek ... A CSSZSZK és az SZSZK kormányának Elnöksége — a fehérjeprogram megvalósítása érdekében — 1973-ban jelentős intézkedéseket fogadott el. Az említett szervek 1977-ben újabb rendeleteket léptettek életbe, amelyek pontosították a már korábban meghatározott feladatokat. A CSSZSZK kormányának 102-es és az SZSZK kormányának 187-as számú rendelete — szlovákiai viszonylatban i— többek között a következő feladatok valóraváltásáról döntött: ■ a hatodik ötéves tervidőszak éveiben négy tejszárító üzemet kell felépíteni, melyek évi termelési kapacitását negyedmilliárd liter tej szárításában jelölték meg; ■ az 1978—1980-as években két nagy teljesítményű vérszárító üzemet kell felépíteni; ■ növelni kell az állategészségügyi asszanációs központok feldolgozói kapacitását, egyrészt a meglevő berendezések felújításával, másrészt egy új központ (Nitra) felépítésével. Egyúttal hathatós intézkedéseket kell kidolgozni további aszanációs központok létesítésére, a hetedik ötéves tervidőszak éveire; Ш az új cellulóz- és papírgyárak építésénél számolni kell a szennyvíz további felhasználásával, mégpedig a takarmányélesztők gyártásánál; ■ értékelni kell azokat a tapasztalatokat, amelyeket a mezőgazdasági üzemekben és a kutató intézetekben a hüvelyesek takarmányozásával elértek, s ezek alapján pontosítani termesztésük további fejlesztését; ■ a tudományos és kutatói szférában megbizonyosodni azoknak a takarmánykeverékeknek a felhasználásáról, amelyekben a külföldről behozott öszszetevőket hazai forrásukból eredő komponensekkel lehetne helyettesíteni; ■ a cukorgyárakat 1980-ig ellátni olyan berendezésekkel, amelyek lehetővé tennék azt, hogy a cukorgyári répaszelet 80—85 százaléka 15—24 százalékos szárazanyag-tartalommal kerüljön vissza a mezőgazdasági üzemekbe; ■ a konyhai és egyéb hulladékok felhasználása érdekében a mezőgazdasági üzemekkel karöltve az 1978— 1980-as években évente öt feldolgozói kapacitást kell létesíteni stb. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozói az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozóival és a beavatott szakemberek népes táborával karöltve az idei év első felében felülvizsgálták és értékelték azokat a feladatokat, amelyek a takarmányipar nyersanyagainak, különös tekintettel a fehérjéknek hazai forrásokból történő fedezését szorgalmazták. A felülvizsgálás célja az volt, hogy megállapítsák azoknak az okoknak az eredetét, amelyek fékezték, illetve fékezik a fehérjék, így a tömegtakarmányok és a hüvelyesek termelését, a tejpor, a takarmányélesztők, a csont- és húslisztek gyártását, a vágóhidakról és az étkezdékből származó hulladékok, valamint egyéb mellékanyagok felhasználását stb. A beavatott szakemberek a felülvizsgálást az SZSZK huszonöt járásának kiválasztott mezőgazdasági üzemeire, a járási és kerületi mezőgazdasági igazgatóságokra, a mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzemekre, az állategészségügyi aszanációs központokra, a Slovenská Ilupfia-i Biotika nemzeti vállalatra, az érdekelt termelési és gazdasági egységekre, minisztériumokra és egyéb központi szervezetre terjesztették ki. Az SZSZK Népi Ellenőrző Bizottsága mezőgazdasági osztályának dolgozóival folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma és az annak alárendelt szervezetek az említett rendeletekben, valamint a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB plenáris üléseinek határozataiban megszabott feladatokat nem teljesítették úgy, mint ahogy azt a társadalom elvárta volna! A mezőgazdasági üzemek dolgozói a jelenlegi ötéves tervidőszak éveiben még egy ízben sem teljesítették a hüvelyesek termelésének tervezett feladatait! 1976-ban például a tervfeladathoz visznnyíítva 32 ezer 800, 1977-ben 27 ezer, 1978-ban pedig 17 ezer 800 tonnával maradtak adósai társadalmunknak! Még kedvezőtlenebb volt a helyzet az állami alapba történő eladásban. A mezőgazdasági dolgozók a torvfeladatoknak 1976-ban csak 45,2, egy évvel később mindössze 39,7, tavaly pedig 72,8 százalékban tettek eleget. Ugyanakkor megjegyeznénk, hogy tavaly a központi takarmányalapra az 1976-os és az 1977-es évek valóságának kétszeresét adták. A takarmányhüvelyesek termesztésének továbbfejlesztésére hátrányosan hat többek között az, hogy a mezőgazdasági üzemekben gyenge termést érnek el, nagy betakarítási veszteség mellett. Ide tartozik még a mezőgazdasági üzemeknek gépekkel való gyengébb ellátottsága és a magvaknak betakarítás utáni helytelen utókezelése. (Folytatjuk) Kulturált lakásokban élünk HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET A lakásépítés minden fejlett társadalmi rendszerben az érdeklődés előterében áll. Ez hatványozottan vonatkozik a szocializmust építő országokra, amelyekben adottak a lakáskérdés céltudatos megoldásának objektív előfeltételei. Hazánkban a fel forma nagy jelentőségű a mezőgazda» sági üzemekben is. A falvainkon fel» épített több és soklakásos „blokkok“ Jelentősen hozzájárulnak a munka» erők állandósításához. Tapasztalható, hogy ahol a mezőgazdasági üzemek komolyan veszik »2 öasegélyes építA mezőgazdasági üzemekben sorra épülnek az önsegélyes lakástöinbok. A mezőgazdasági üzemekben az ** őszí munkák nemsokára véget érnek. A* dolgozók számára nyugodalmasabb időszak következik. Kiváló alkalom nyílik így a tanulásra, a szakképzettség növelésére. Hiszen a gyorsütemű fejlődés szükségessé teszi a tudományos-műszaki haladás egyre szaporodó vívmányainak mielőbbi elsajátítását. A nagyüzemi termelés csak akkor lehet eredményes, ha minden munkahelyen, minden beosztásban jól képzett dolgozók végzik a munkát. Sajnos, e téren korántsem értük el a megkövetelt színvonalat. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Lévai (Levice) Járási Bizottságán megtették a szükséges intézkedéseket a szövetkezeti munkaiskola, valamint a Haladó tapasztalatok iskolája zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Kidolgozták a tantervet, valamennyi szövetkezetben biztosították a szükséges feltételeket, kijelölték az előadókat és a szövetkezeti munkaiskolák vezetőit. Az előadók és a politikainevelő dolgozók számára szakoktatást szerveztek. Az előjelek alapján a beindulás jónak mutatkozik. Azonban a szakképzettséggel szemben támasztott követelmények szempontjából ez még nem elegendő. A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó gazdaságokban több mint tizennégyezer ötszáz fizikai dolgozó tevékenykedik, de csupán hu-Tanulni sohasem késő szonhét százalékuk rendelkezik megfelelő szakképzettséggel, ami igen ke» vés. A legtöbb szakképzett dolgozó a gépesítésben és az építészetben, a legkevesebb pedig a növénytermesztésben és az állattenyésztésben található. — A dolgozók nagyobb arányú szakképesítését az elmúlt tanévben kezdtük — magyarázta az aránylag kedvezőtlen helyzetet Kuboviöová Gizela, a jmi személyzeti osztályának dolgozója. — Több mint háromszáz dolgozó szerzett szakképzettséget igazoló oklevelet, de sajnos, a tervezett létszámnak ez csupán a fele. A legnagyobb nehézségek az állattenyésztési dolgozók meggyőzése során merültek fél. Ugyanis többségük aszszony, s így érthetően nagy megter» helést jelent számukra a kora hajnalban kezdődő munka végeztével beülni az iskolapadba, innen újból vissza a munkahelyre, nem is beszélve a rájuk váró háztartási teendőkről. Szerencsére a jó példa is megragadja az embereket. Akik túljutottak a tanulás nehézségein, s eredményesen befejezték a tanfolyamot, példájukkal serkentik a többieket is: így egyre többen vésznek bátorságot, hogy több év után újból Iskolapadba üljenek. Ebben az évben már hétszázharmincan akarják megszerezni a szakképesítő oklevelet különböző szakmára. A jelentkezők közül az állattenyésztésben dolgozók száma meghaladta a négyszázat, ami örvendetes, és a dolgozók áldozatkészségére, tudniakarására utal. — Munkánkat gyakran jelentős mértékben nehezíti a legelemibb segédeszközök .— így például a jelentkezési ívek, bizonyítványok és az adminisztrációhoz szükséges egyéb nyomtatványok hiánya — panaszolta Kubovičová elvtársnő. De tankönyvekből is hiány van. örülünk, ha legalább annyi tankönyvet be tudunk szerezni, hogy három-'négy dolgozóra egy jusson. Habár a szaktanintézetek kedvünkben járnak s igyekeznek a helyzetünkön segíteni, ezeket a problémákat egyedül nem oldhatják meg.. Igaz, egyedül nem, de közös összefogással talán sikerülne. Persze ehhez az illetékes szerveknek több megértést, rugalmasabb szervezést kellene tanúsítani. A dolgozók szakképzettségének növelése össztársadalmi érdek, de ahhoz, hogy eredményes legyen, valóban fokozza a szellemi kapacitást, meg kell teremteni a szükséges feltételeket is. --klam— Mérlegelés egy Garam menti szövetkezetben szabadulás őta eltelt évtizedekben gyors ütemben fejlődött a lakásépítés, s napjainkban minden második család új lakásban él. De nemcsak mennyiségileg, hanem minőségi szempontból is jelentős változás történt a lakáskultúrában. Korszerűbb a lakások berendezése, jobb a lakások gáz- és vízellátása, fűtési színvonala, vagyis összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között élnek a dolgozók, mint a felszabadulás előtt. A lakáskörülmények forradalmi megváltoztatásában jelentős szerepet tölt be a szövetkezeti lakásépítés. A lakásépítő szövetkezet — amelynek több mint negyedmillió tagja van a Szlovák Szocialista Köztársaságban — az elmúlt napokban emlékezett meg megalakításának húszadik évfordulójáról. Az eltelt két évtized alatt a szövetkezeti lakásépítés -jelentős fejlődésen ment keresztül és jelenleg 184 ezer a szövetkezeti lakások száma. A lakosság az állam jelentős hozzájárulásával, szövetkezetbe tömörülve jelentősen meggyorsította a lakásépítést, s ezért tovább bővítik ezt a helyes formát. A hatodik ötéves tervben nyolcvankétezer lakás építését tűzték ki célul, amelynek a felét már át is adták rendeltetésének. Szükséges lenne a szövetkezeti lakásépítés meggyorsítása, mert még közel ötvenezer tag vár lakásra, főleg fiatalok, akik nemrégiben alapítottak, vagy készülnek alapítani családot. A CSKP XV. kongresszusának határozata alapján a hatodik ötéves tervidőszakban lehetőleg úgy kell megoldani a lakásépítést, hogy az hozzájáruljon a kiemelt népgazdasági ágazatokban a dolgozók toborzásához és stabilizálásához. Az ilyen lakások építésének egy részét önsegélyes módszerrel oldják meg. Ez a lakásépítési '■ •............. *J-.. •. * -I *^»lrt4 • kezést, gyors ütemben valósítják meg* és minőségileg is kifogástalanok az épületek. Mint azt a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda], komáromi (Komárno) és más járások jó példája igazolja, a mezőgazdasági igazgatósa» gok sokat tehetnek az önsegélyes sző» vetkezeti lakásépítés fellendítéséért. A szöveL.ezeti lakásoknál szerzett tapasztalatok sok esetben azt 'bizonyítják, hogy a munka minősége nem kielégítő. Igaz, a kőműves munka, a házgyári épületelemek összeállításával kapcsolatos teendők minősége az utóbbi években javult. De sokkal jobb is lehetne, ha a kivitelező vállalatok szakemberei, mérnökei jobban ellen» őriznék az építkezést, nagyobb figyel» met fordítanának az épületelemek összeszerelésére, továbbá arra, hogy betartják-e a dolgozók a módszertani utasításokat. Bár a lakók igyekeznek beköltözni, rövid idő eltelte után már panaszkodnak, mert sok minden javí» tásra szorul. Csak az a baj, hogy nincs elegendő karbatartő szakmun» kás és a lakóknak sokat kell vára» kozni, bosszankodni, amíg rendbe hozzák a hibákat. Az lenne ideális, ha minden száz lakásra lenne egy univerzális karbatartó. Sajnos, ez egyelőre nem mindenütt oldható meg.Pedig az anyagi lehetőségek egyre jobbak a szövetkezetekben. Amíg az ötödik ötéves tervben kétezer korona volt egy lakásegységre a karbantar» tásí költség, ebben az ötéves tervben már több mint 3300 koronát tesz ki. Az anyagi feltételek tehát megvannak, csak az fontos, hogy azt gazdaságo» san használják ki. Eltelt húsz esztendő, és beigazoló» dott a szövetkezeti lakásépítés létjogosultsága. Ezért a jövőben az ország új lakásainak többsége szövetkezeti lakásként épül. TfiTH DEZŠ0 A közelmúltban a kéméndi (Kamenín) Garamvölgye társult szövetkezetbe látogattam, hogy áttekintést szerezzek az őszi munkák menetéről, valamint az állattenyésztésben elért eredménýekrôl. Tóth Kurucz András mérnök, a szövetkezet főagronómusa elmondotta, hogy az idei száraz ősz jelentősen megnehezítette a talaj előkészítését. E munkálatok-lassúbb ütemben haladtak, s több esetben minőségileg sem feleltek meg a követelményeknek. Az őszi búza vetését befejezték. Búzából az adottságokhoz mérten a legmegfelelőbb fajták — a Solaris, a Száva, az Istra, a BV—10, a Szlávía és a Jubilejnaja — kerültek a talajba. A napraforgó és a szemes kukorica termését is már fedél alá helyezték. A gyors begyűjtést a kombájnos betakarítás ségítette elő. A tervezett hektárhozamokat mindkét növényből túlteljesítették. A cukorrépa betakarítása és szállítása az előre megállapodott Időterv szerint történik és feltehetően november tizedikéig végéhez ér. Az előjelek arra utalnak, hogy a tervezett átlaghozamot elérik. Benefi László, a kéméndi részleg szőlészetének vezetője elmondotta, hogy már a szőlőszüret után vannak. A szüret gyors elvégzésében sokat segítettek a párkányi (Štúrovo), Cellulóz és Papírgyár szakmunkásképző, valamint a helyi általános iskola tanulói. A szövetkezet hetvenhárom hektáros szőlészetében kiváló minőségű borszőlő fajtákat — Müller Thurgau, Leányka, Olasz rizling, Tramín, Rulandi fehér, Zöld Veltelini stb. — termesztenek. Az idei terméssel és a must cukorfokával elédegeltek. Az állattenyésztés szakaszán ezídáig nem sikerült megoldani az összpontosítást és a szakosítást, — mondta Jarábek István mérnök, főállattenyésztő. Tehenészettel a szövetkezet mindhárom részlegén foglalkoznak. A tejtermelésben több éven át a klcsindi részlegen érik el a legjobb eredményeket. Az idén elérték a napi 10,5 liter fejési átlagot egyedenként. Sokat javultak az eredmények a kéméndi részlegen, a kőhídgyarmatl részlegen azonban továbbra is lemaradnak. A borjúelválasztásban a múlt valóságához viszonyítva jelentős javulás tapasztalható, az elért eredményekben. Azonban a marhahizlalásban komoly gondok merülnek fel. A súlygyarapodás napi átlaga aránylag alacsony. Ennek egyik oka a kedvezőtlen tartási körülményekben rejlik. A sertéshús eladásában lemaradás mutatkozik, részben a gyenge malacelválasztás, részben pedig a kedvezőtlen tartási lehetőségek következtében. A juhtenyésztésben felmerülő nehézségek többnyire a szakképzett dolgozók hiányából erednek. A főállattenyésztő véleménye, hogy a jelenlegi állománynál is lényegesen jobb eredményeket lehetne elérni, ha az állatokat szakképzett dolgozók gondoznák. A szövetkezet vezetősége megtesz mindent annak érdekében, hogy a szakembernevelést mielőbb megoldja. Az állattenyésztésben a legnagyobb problémát a férőhelyek hiánya okozza. Ez sajnos nagyobb beruházás nélkül nem oldható meg. Ezen túlmenően alapvető követelmény a nagyobb arányú gépesítés IS. Persze a növénytermesztésnek is hozzá kell járulnia az állattenyésztés fejlesztéséhez, kellő mennyiségű és jő minőségű takarmányalap megteremtésével. PhDr. Hofer Lajos A szövetkezeti lakásépítés országszerte egyre jelentősebb. A szerző felvételei.
