Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. október 20. MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET Ф' MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф' MÉHÉSZET £ MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET Ф Az irányítás asszimetrikus modellje nem vált be, s nem mélyítette el a cseh és szlovák méhészek közötti kapcsolatot. Talajt biztosított a szubjektivizmus és a nacionalizmus meg' nyilvánulásának is. Csak 1968 áprilisában a Csehszlovák Méhészek Szövetségének brnói ülésén jelentették be a szlovák méhészek képviselői, hogy Szlovákiában önálló szövetséget hoznak létre. A Csehszlovák Méhészek Szövetsége szlovákiai bizottságának ülésén, 1968 májusában határozat született egy önálló nemzeti szövetség létrehozásáról, Az alakuló közgyűlést decemberben tartották. XXX Ebből a rövid visszatekintésből is látható, hogy a szlovákiai méhészet történelme hosszú, gazdag és tanulságos. Az elmúlt történelmi időszak értékelése kapcsán elmondhatjuk, hogy a méhészet fejlődésének legkiemelkedőbb eredményei a felszabadulás utáni időszakban mutathatók fel. A méhészetet nagy mértékben támogatja szocialista társadalmunk és állami szerveink. A méhészet mezőgazdaságunk egyik fontos ágazata, mivel növeli a termesztett növények hektárhozamát. Éppen ezért tartsuk be azokat a szabályokat, melyek a méhek védelmét szolgálják! ing. JURAJ FERENCIK Ősz a méhészetben A méhészeti idény befejeződött. A legtöbb méhész hazaszállított^ a vándortanyákról a méheit, és azon fáradozik, hogy a méhcsaládokat megfelelően előkészítse a télre. A korszerű módszerekkel dolgozó méhészek tudják, hogy a következő esztendő jó termését az előző év nyarán kell megalapozni a méhcsaládoknak. Ezért már augusztus elejétől úgy irányították méhcsaládjaik életét, hogy'azokban minél több fiatal dolgozó méh legyen a betelelés időszakára. Ez viszonylag egyszerű feladat volt ott, ahol a méhcsaládok nektárt tudtak gyűjteni, bonyolultabb és költségesebb ott, ahol hordás hiányában serkentő etetést kellett végezni. Jelenleg már a télre való felkészítést végzik a méhészek, ezért fjasznos felhívni a figyelmet a legfontosabb teendőkre. BETELELÉS A felkészülés során a legfontosabb feladat, hogy helyesen állapítsuk meg a méhcsalád telelő népességét. Ehhez keil ugyanis mérni az élelemkészletet és a telelőfészek méretét, azoknak a lépneknek a számát, amelyeken a méhcsalád a tél folyamán elhelyezkedik. A népességet „léputca-egységben“ szokás megállapítani. A népesség meghatározását követően meg kell határozni a telelőfészek méretét, vagyis azt, hogy hány lépet hagyunk a fészekben. Célszerű eggyel több lépet hagyni a méhcsalád fészkében, mint ahány léputcát megállapítottunk. * Kevésbé gyakorlott méhészeknél probléma, hogy milyenek legyenek a talelőfészekben hagyott lépek. Gyakran túlságosan öreg lépeken teleltetik a méhcsaládokat, mondván, Hogy azok melegek, tehát a legjobbak a telelésre. Megfeledkeznek azonban arról, hogy ezek egyúttal betegségek terjesztői is lehetnek. A másik hiba, amikor „szűzlépeket“ hagynak telelésre. Az a helyes, ha ilyenkor a méhcsaládnál úgynevezett zsemleszínű lépek maradnak, amelyekből már néhány generáció méh kikelt. A megfelelő hőgazdálkodáshoz fontos a fészek szűkítése is, valamint a méhcsalád helyes tartása. Erre a célra megfelel — a méhészek között bőrlemeznek nevezett — sima kátránypapír, de jól használható a műanyag fólia is. Az oldalsó szűkítést úgy végezzük, hogy a keretek aljánál hagyjunk kb. 2 cm-es hézagot a méhek átjárására. A felső takarásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy a lépek lucskosodásának megakadályozására megfelelő legyen a szellőztetés. Ha van módunk rá, a fölösleges lépeket vegyük ki a kaptárból, és külön tároljuk. Ezt az alkalmat feltétlenül fel kell használni arra, hogy előkészítsük a lépcserét, illetve a jövő évi építkezést. Bátran selejtezzük azokat a lépeket, amelyek öregek, vagy hibás építésűek. Ez méhegészségügyi szempontból sem közömbös. ÉLELEMPÚTLÄS Kiválóan alkalmas az élelempótlásra a kristálycukor. A méhcsalád telelése az élelemkészlet szempontjából akkor biztonságos, ha a telelőfészekben léputcánként legalább 2—2,5 kg élelem van. Amennyiben az nincs meg, az élelmet kristálycukorból készült sziruppal néhány nagy adagú MÉHÉSZETI SZAKKÖR etetéssel kell pótolni. Az élelmet általában szeptember közepéig kell pótolni. A fészek rendezése során a kaptárból kikerült lépeket biztonságosan kel elhelyezni, és óvni kell a molyoktól. Erre alkalmas a kénezés, amit a hideg beálltáig szükség szerinti időközökben kell végezni, nehogy a lépek meggyulladjanak. FÖ A NYUGALOM к Gondoskodni kell a méhcsaládok nyugalmáról is. Helyes, ha a kaptárakat'szélvédett helyre rakjuk le. A- mennyiben ez nem lehetséges, úgy mesterséges szélvédőkről — nádpallók felállításáról — kell gondoskodni. A méhek nyugalmát megzavarhatják a kaptárba jutott rágcsálók is. Ennek megakadályozására célszerű a kijárónyílásokra fogas szűkítőket elhelyezni. Gondoskodni kell arról is, hogy a kertbe tévedő vadak ne zavarhassák a nyugalmat. Amikor a méhész elvégezte a teleltetés fontos teendőit, helyes, ha számvetést készít az előző méhészeti év eredményeiről, és tervet készít a jövő esztendőre. Ez jó alap lehet arra, hogy meghatározza, milyen munkákat kell a tél folyamán elvégezni a jövő évi jó termés érdekében. EREDMÉNYEK Az idei év mézelési szempontból jónak értékelhető, és reális alapja van az optimizmusnak a következő évre is. Célszerű, ha a szervezett méhészek most készülnek az 1980-as évre: már a tél folyamán megállapodást kötnek a gazdaságokkal a megporzásra, hogy a méhek megporzó munkájával is segítsék a növénytermesztést. A méhek segítő munkája nyomán ugyanis több alma, lucernamag és más termény takarítható be. K. S. Rangos évforduló A Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának megünneplése jó alkalmat nyújtott arra, hogy megemlékezzünk a Szlovákiai Méhészszövetség megalakulásának 110. évfordulójáról. Tekintsük át röviden a szlovák méhészet népszerűsödését és fejlődését. Az első lépést Štefan Závodník pružinai lelkész tette, aki 1869. július 13-án megalapította a Szlovák Méhészek Egyletét, melynek ő lett az intézője. A Szlovák méhészek második ülésére 1869. augusztus harmadika és negyediké között került sor Martinban. A harmadik ülés 1870. április 28-ón, a negyedik 1871. augusztus elsején volt. Az ötödik, és egyben az utolsó ülést 1872. szeptember ötödikén tartatták. Ezzel a találkozóval véget ért az első Szlovák Méhészegylet tevékenysége. A további évek visszafejlődést mutattak. Az első világháború befejezése és a Csehszlovák Köztárasság megalakulása utáni időszakban válságos állapotba került a szlovák méhészet. A cseh méhészek a köztársaság kikiáltása után azonnal megkezdték ténykedésüket. Már 1918. december 28-án Prágában elfogadták a központ szervezési javaslatát, melynek értelmében megalapították a Csehszlovák Köztárasság Méhészegyleteinek Szövetségét, s Szlovákiában helyi szervezeteket hoztak létre. Szlovákiai viszonylatban 1919. augusztus 1-én már negyvennégy szervezet működött. A szlovák méhészek szervezettsége olyan fejlődési szakaszhoz érkezett, hogy összehívhatták a Méhészeti Egyesületek Szervezetének első közgyűlését, amely 1919. augusztus 15-én volt Bratislavában. A közgyűlésen huszonhét egylet képviseltette magát. J* «£♦ ♦** »*« ф »J» ♦** **« »2» ♦> ♦:* «J« anyagi támogatást Kiss Imre, a pionírotthon igazgatója biztosítja. A fiúk és lányok — az első méhcsípések után — már nem félnek, s kezdik egymást megismerni. Szerintük az előadások és a gyakorlati foglalkozások után sokkal jobban megértik a természetrajz iskolai tananyagát is. ürömmel szemlélem az ügybuzgő kis sisakosokat, s hallgatom méhészeti terveiket. O G О Amíg a szakkör tagjai a kaptárak körül szorgoskodnak, Hervay József saját tapasztalatairól beszél. -Tizenkilenc év hosszú idő, s ezalatt a gyakorló méhész sok tapasztalatra tesz szert. Meglátásai szerint a leggazdagabb hordás 1968-ban és az idén volt. Szerinte a méhészkedésre nem fizethet rá a méhész, ha a melléktermékeket is hasznosítja. Természetesen a mai körülmények elengedhetetlenül megkövetelik a vándorlást. A repce, bár többször nagy méhveszteségeket okoz, biztosabb az akácnál. Csallóközben jó méhlegelőt biztosít a maglucerna is. Ä napraforgó viszont tönkreteszi a méheket, több kárt okoz, mint hasznot. Jpbb együttműködést kellene kialakítani a mezőgazdasági üzemekkel. A központi utasítások gyakran csak utasítások maradnak. Szinte elképesztő, hogy gazdaságaink még a saját méheik részére sem vetnek nektárt adó növényeket. Várjuk a nemesített akácot, azt, amely máshol — például Magyarországon — erdőkben nő. A tudományos dolgozók kutatási feladatként kapták, hogy pár éven belül nemesítsék ki az akác legmegfelelőbb fajtáját. A régi akácosokat sajnos felelőtlenül és büntetlenül irtják. Pótlásként a helyi méhészek tavaly száz, az idén pedig kétszáz akácfacsemetét ültettek ki. G О О Nagy szükség van az ilyen példát mutató munkára. A természet ma már nem tudja megvédeni önmagát. Segítő kezekre van szükség. Ültessünk tehát több fát és cserjét. Legyenek újra illatos virágú akácos utak, zümmögő méliekkkel. KONTÁR GYULA Annak ellenére, hogy a szlovákok a cseh- és morva méhészekkel megegyeztek abban, hogy Szlovákiában nem jelentetnek meg önálló, méhészettel foglalkozó lapot, 1922-ben Michal Pomekáč szerkesztő kiadta a „Méhész Szlovákiában“ című szaklapot. Ezerkilencszázhuszonhárom január 1-től egy új szaklap, a „Szlovák Méhész“ jelent meg, melyet Juraj Babka szerkesztett. Ezzel az újsággal megkezdődött Szlovákiában a méhészszaklapok szervezett kiadásának történelme. A „Méhészegyletek Központjának“ tevékenysége más területen is megmutatkozott. A tagok számára méhésznapokat szerveztek, s 1924-ben az általa szervezett tanfolyamon az első méhésztanítók is vizsgáztak. 1928-ban szervezetten kezdtek foglalkozni a méhcsaládok fajtatiszta tenyésztésével. A központ közgyűlésén, amelyet 1929. július 7-én tartottak, a tagok elfogadtak azt a javaslatot, miszerint Liptovský Hrádokon Méhészeti Állomást hoznak létre. Ez az állomás lett a mai Méhészeti Kutatóintézet elődje. Ebben az időszakban az állandó taglétszám bővült, s 1937 végén már 242 szervezet volt nyilvántartva, 11570 taggat. Az egyesületek szervezeti élete csak a felszabadulás utáni időszakban kezdődött meg teljesen. A szlovák méhészek 1945 novemberében gyűltek ösrsze Martinban, ahol új alapszabályzatot fogadtak el és a méhészszervezet új nevet kapott: Szlovák Méhészek Központja. Az alapszabályzat értelmében járási méhészszervezetek és méhészeti körök alakultak. A következő időszakban a méhészeti szervezeteket újra átszervezték. A 1 „Szlovák Méhészek Központja“ kassai közgyűlésén, 1948. augusztus 15-én ismét megváltozott a szervezet neve. Szlovák Méhészek Egysége megnevezés alatt 1949-ben hozzácsatolták a Szlovák Földművesek Egységes Szövetségéhez. Ezzel egyidőben megszűntek a méhészeti körzetek, és megalakultak a kerületi méhészeti szakosztályok. Az új átszervezés sem tartott sokáig. ismét változásokra került sor, Ezerkilencszázötvenegy októberében a cseh és szlovák méhészek elnökségi ülése Brnóban országos méhészszervezet megalapftásában egyezett meg. A plenáris ülésen 1955. július 10-én Žilinán megalakult a Szlovákiai Méhészközösségek Központja és a járási szervezetek járási közösséggé alakultak. 1957-ben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozata alapján a méz felvásárlását átvette a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szövetsége. A méhészet azáltal is elismerést nyert, hogy a Csehszlovákiai Méhészek Szövetsége a nemzeti Front teljes jogú tagja lett. Ezerkilencszázhatvanegy áprilisában Zvolenban összeült a szlovákiai méhészek - első kongresszusa, ahol a Csehszlovák Méhészek Szövetségén belül szlovákiai szervezetek alakultak. A kerületi méhészbizottságnk 1966-ban megszűntek, és ezzel megszilárdult a járási méhészbizottságok jelentősége. A méhészkor tagjai Hervay Józseffel. Ä minap találkát beszéltem meg Hervay Józseffel, a méhészek somorjai (Samorín) alapszervezetének alelnökével. Az őszi napfényben lehetne-e jobb helyen találkozni és beszélgetni a mellekről, a természetről, mint az erdő szélén sorban lerakott kaptároknál, a már gyéren repülő méheknél? Nem lepődtem meg, amikor pár fiút és leányt is megláttam, ahogy bátran nézelődtek és segédkeztek. A fiúk és leányok, fiatal pionírokba he- 5vl ifjúsági és pionírotthon méhészeti szakkörének tagjai. A többi teendője mellett ezt a szakkört is Hervay József vezeti. Sokan végeznek becsületes munkát a közöss'ég részére, de ez a munka talán még több elismerést érdemel. A méhészet bizonyos állami segély ellenére is végnapjai felé halad. Ezt a visszaesést parancsszóra nem lehet megállítani. Itt csak a fiatalság bekapcsolása hozhat bizonyos javulást. Már az alapiskolában, szakiskolákban meg kellene értetni, hogy a méhészet nemcsak egyéni érdek és haszon. Ne csak méhskről és mézről beszéljünk. A méz ugyan egyéni haszon, de a megporzást — így a‘ növények gazdagabb hozamát — a gazdaságok ingyen kapják. Ezért az „ajándékért“ a méhészek százai gyakran szomorú viszonzást kapnak. A méhek százezrei pusztulnak el azért, mert az amúgy, sem tűi szigorú előírásokat a gazdaságok vezetői durván megszegik. Okkal kérdezhetjük, hogy hol nőttek fel ezek a fiatal agronómusok, . traktoristák vagy pilóták? Milyen ismeretanyagot kaptak az iskolában a méhészetről és a természetvédelemről? G Q G Hát igen: éppen itt kell segíteni, itt kell felkelteni a fiatalok érdeklődését a természet és a méhészet iránt. A tanulás után megmaradt szabad időből önkéntesen kell néhány órát feláldozniuk. Érdekes, vagy talán már nem is, hogy a pedagógusok ebben a“ városban sem mutatnak különösebb érdeklődést a méhészet megszerettetése Iránt. Pedig nincs olyan jó méhész, aki annyi fiatalt tudna bekapcsolni, mint egy jó tanár, akit a fiatalok elismernek és szeretnek. A helyi pedagógusok közül csak Fröhlich Ferenc segít az előadásokkor és a szervezésben. Az előadásokat gyakorlatilag a természetben tartják. Ezeket a foglalkozásokat átlagosan hat-hét diák látogatja. jő eredményként könyvelhető el, hogy a szakkör egyik legaktívabb tagja, Fröhlich Ingrid, a nyitrai biológiai olimpiászon bronzérmet szerzett. A pionírotthonnak három méhcsaládja van, az idén egy családdal bővítik az állományt. A szükséges felszerelést és Az 1979-es év kellemes meglepetése volt az augusztus végén mézelő jágerkender. A szerző felvételei.
