Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-20 / 42. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES r Ш9. OktöHe? Ж Nem lehetünk elégedettek Vágfarkasd (Vlőany) nagyközség a galántai járásban, lakosainak száma megközelíti a négyezerötszázat. A já­rási testnevelési éš sportszövetségek majdnem mindenütt azt tűzték ki cé­lul, hogy a falvak lakosságának leg­alább a tíz százaléka tagja legyen a sportszervezetnek. A farkasdiak ettől az ideális elképzeléstől messze van­nak, mivel mindössze kétszázhúsz tagja van a szervezetnek. Pérsze en­nek nem kellene azt jelentenie, hogy Dr. György István, a CSEMADOK vezetötitkára ünnepi beszédet mond a sajtónapi ünnepségen. nem lehetne sokoldalú sporttevékeny­ség, és a labdarúgók is csak a járási bajnokság második osztályában rúg­ják a bőrt. A sportszervezet tevékenységéről Szibilla Lajossal, a hnb elnökhelyet­tesével folytattam eszmecserét. Szibil­la elvtárs hat évig (1971-től—77-ig) volt a testnevelési sportszervezet el­nöke, s jelenleg is aktív tagja a veze­tőségnek. Vagyunk néhányan, akiknek szív­ügyük a sporttevékenység — említet­te a fáradhatatlan szervező. De a tagságunk jó részét nem érdekli mit csinálunk. Ez vonatkozik a lakosságra is, sőt még olyanokra is, akik a köz­ségben vezető funkciót töltenek be. Nálunk minden a pénz utáni hajsza, a nagyméretű háztáji zöldségtermesz­tés, s ez valóban nagyon leköti az embereket. Az iskolában majdnem minden sportágat űznek a gyerekek. De aztán középiskolába kerülnek, vagy tanoncviszonyba és megszakad nálunk sporttevékenységük. Eléggé isten háta mögött van a falu, és sok a fiatalok' közül olyan, aki interná­tusbán vagy magánszemélyeknél la­kik, amíg középiskolába jár vagy szakmát tanul. t—i Azt hiszem így van ez a szom­szédos községekben is. Nemrégiben jártam Sókszelőcén, amely egy ug­­rásnyira van innen. Ott a lakosságnak több mint tíz százaléka tagja a sport­­szervezetnek, s a labdarúgócsapat a kerületi А-osztályban szerepel, s le­hetne sorolni tovább. t—• Ez így igaz. Csakhogy Szelöcén szinte minden vezetőnek érdeke a sport. Nálunk nincs így. Igaz, a szövetkezet­től megkapjuk évente a húszezer ko­ronát. A hnb törődik a szállítóeszköz­zel és szükség esetén pénzben sem fukarkodik. De ez nem minden. Ná­lunk erkölcsi támogatásra is szükség lenne, hogv ne fáradjon el a néhány odaadó, sportszerető és játékos. Sze­retnénk érezni a község irányítóinak, funkcionáriusainak és lakosságának a rokonszenvét. — Hány szakosztály tevékenykedik a sportszervezetben? — Három lenne. A labdarúgáson kívül a kézilabda és a turisztika. A női kézilabdacsapat, amely már a ke­rületi bajnokságon is játszott, nem szerepel az utóbbi időben. Ez nekünk fájó kérdés, s úgy gondoljuk, először is megfelelő pályát kell létesíteni ré­szükre. Ezt megoldjuk és bízunk ben­ne, hogy leányaink közül jó néhányan vállalják a játékot, és eredményesen is szerepelnek majd. A turisztikai szakosztály munkája kezd kibontakoz­ni, s igyekeznek minél több tömeg­akciót szervezni. Mint általában min­den faluban, nálunk is legjelentősebb a labdarúgás. A járási bajnokság má­sodik osztályában három csapatunk játszik: a kölyök-, az „ifi“- és a nagycsapat. Nem szabad kifelejteni az öregfiúkat sem, akik ha még nekidu­­rálják magukat, meg tudják mutatni oroszlánkörmeiket. A járási bajnok­ságban különben jól szerepelnek a csapatok. Közülük legjobban a kö­lyökcsapat, amely kiváló gólaránnyal áll a táblázat élén. Gondot okoz, hogy az A- és az ificsapat játékosai távol a falutól, különböző munkahelyeken tanulnak, dolgoznak. Így aztán a szerdai edzéseken csak ötven-hatvan százalékban vesznek részt. A péntekin viszont majdnem mindenki megjele­nik. Érthetően, mert akkor már a csapatok összeállítására kerül sor. Focizni szeretnek a fiúk, csak egye­sek elfelejtik, hogy manapság fizikai­lag és taktikai szempontból is alapo­­san fel kell készülni, ha meg akarják nyerni a bajnokságot. nak. A Fortuna jóvoltából vagy in­kább nemtörődömségből, a sorsolásnál nem vették figyelembe, hogy már a szinte egybenőtt községek valamelyi­kében minden vasárnap legyen hazai mérkőzés. Bratislavában az első osz­tályú labdarúgó-ligában, megoldható, hogy vagy a Slovan vagy az Inter játszik hét végén az otthonában. Ügy látszik, ezt járási méretben lehetetlen megoldani. Mi is ludasak vagyunk, mert labdarúgó szakosztályunk képvi­selője nem vett részt a sorsolásban. De ettől eltekintve a járási labdarú­gó-szakosztálytól sem volt helyes, hogy nem oldották meg úgy a sorso­lást, hogy minden hét végén lehetne bajnoki mérkőzés a két község vala­melyikében. Ha ez így történik, a két község közel nvplcezer lakosa közül három-négyszáz nézővel mindig szá­­molhatánk, sőt rivális mérkőzéseken a kétszeresére is. De mivel mindkét csapat egyszerre játszik otthon, jelen­tősen csökken a nézőközönség száma. A farkaséi labdarúgópályát hatal­masra nőtt fák koszorúzzák. Már hul­ló falevelek borítják, emellett a fű is jól megnőtt, nagy szükség lenne a lekaszálására. A kellemes őszi szombat délután a tömegtájékoztató eszközök ünnepsé­gének keretében meghitt találkozóra került sor, majd ezt követően a far­­kasdi öregfiúk és a CSEMADOK, a Csehszlovákiai Magyar Rádió és a ha­zai hetilapok csapatának mérkőzésére. Előmérkőzést az iskolacsapat játszott, a vágsellyei (Šaľa) kölyökcsapattal. A farkasdiak elsöprő 7:l-re nyerték a mérkőzést. A öregfiúk csemetéiből so­kan játszottak a jövő reménységei kö­zött. Sörös Károly, az öregfiúk egy­kori kapitányának fia, Karcsi közép­csatár, a kőlyökcsapat kapitánya. Varga Kázmér fia jobb-szélső, Iváni Karcsi hasonlóan mint az apja, erős­sége a csapatnak. Egyszóval a vér, nem vált vízzé, s a gyerekcsapat ha tovább is hasonló lelkesedéssel ját­szik, minden bizonnyal kiharcolja, hogy a jövő labdarúgó évadban kerü­leti bajnokságban szerepel. De mi lesz a másik két csapattal, A farkasdi öregfiúk néha-néha még megmutatják „oroszlánkörmeiket“ >—■ Milyen a labdarugómérkőzések látogatottsága? — A sors vagy inkább a sorsolás is minket sújt. Egy kődobásnyira van tőlünk a másik ngyközség, Negyed (Neded). A községek szövetkezetei már társultak, és a hétezer hektáros területtel valóban mezőgazdasági nagyüzemnek számít. Bár politikailag külön közigazgatás alá tartoznak, ez nem jelenti, hogy nincsenek meg a baráti kapcsolatok s nem érdeklő­dünk kölcsönösen a sporttevékenység iránt. A negyedi labdarúgók a kerü­leti bajnokságban szerepelnek, de kü­lönböző okok miatt kiestek. Most szintén a járási bajnokságban játsza­akik között jó néhány tehetséges já­tékos rúgja a bőrt? Azt hiszem, ezen el kell gondolkozni a farkasdi veze­tőknek, s megteremteni a sokoldalú lehetőséget, hogy magasabb osztá­lyokban szerepeljenek a labdarúgók. Persze ez nem minden, mert egy nagyközségben meg van a lehetőség a tömegsport fejlesztésére. Ez első­sorban a szervezet vezetőjének akti­vitásán, a község irányítóinak megér­tésén és nem utolsó sorban az ifjúsá­gi szervezet jobb hozzáállásán múlik. TÖTH DEZSŐ A Madách kastély Dolná Strechován, amelyben az Ember tragédiájának halhatatlan költője száztizenöt esztendővel ezelőtt hunyta le örökre szemét. Legfőbb érték az ember A XV. kongresszus óta eltelt idő­ben, a hatodik ötéves tervben meg­határozott feladatok végrehajtása so­rán — mint arra a CSKP 12. ülésén elhangzott beszámolók és hozzászólá­sok is rámutattak — jelentős eredmé­nyeket értünk el népgazdaságunk minden ágazatában. A kitűzött tervek­nek megfelelően tovább javult a la­kosságról való gondoskodás színvo­nala, folytatódott a modern egészség­ügyi létesítmények és szolgáltatások fejlesztése, s nőtt az egészségügyi dolgozók szocialista etikai, illetve er­kölcsi öntudata. Mindez megfelel a XV. pártkong­resszus, a párt legfelsőbb fóruma ha­tározataiban megjelölt elveknek, szo­cialista társadalmunk igényeinek és szükségleteinek. Jól mutatja ezt egyet­len terület, a losonci (Lučenec) járás példája is, ahol többek között mint­egy nyolcezer aktív és állandó mező­­gazdasági dolgozó, ebből közel há­romezerötszáz nő tevékenykedik. A szövetkezetekben ötezerhatszázötven­­egy férfi és kétezerhatszázhetven nő, az állami gazdaságokban pedig nyolc­­százkilencven férfi s háromszázhar­mincöt nő dolgozik. Az arra illetékes szervek itt is szintén nagy és rend­szeres figyelmet fordítanak az egész­ségügyi ellátás javítására. Ennek kö­szönhető egyebek mellett az anyagi­technikai ellátás szüntelen javulása, a megfelelő személyi és egyéb felté­telek fokozatos megteremtése, a már meglevő egészségügyi körzetekben s üzemi rendelőkben dolgozók részére. Néhány tény ennek bizonyítására. A hatodik ötéves tervben például eddig egészségügyi körzeti rendelő létesült Cinohafián, Kalinovón, és ga­rázs épült a málineci központ részé­re. A poltári és a losonci orvosi ren­delők járművei s a mentőszolgálat ré­szére URH rádióösszeköttetést is biz­tosítottak. Befejezték a losonci kórház mosodájának felújítását, áj, modern kobalt osztály került átadásra, két körzeti és közel egy tucat összevont új üzemi rendelő kezdte meg a mű­ködését. Az egészségügy számára át­alakították a volt losonci jnb épüle­tét, folyamatban van a losonci kórház gazdasági részlegének építése is. Szá­mottevően megnőtt az ambulanciákon, s más egészségügyi intézményekben dolgozó orvosok, illetve alkalmazottak száma. Különösen jól érzékelhető a fejlődés a körzeti orvosi rendelőkben, ahol 1970-ben ötvenkilenc, tavaly pe­dig már hetvenkilenc orvos számára volt státusz. Egyedüli fájó probléma a kórház­fejlesztés terén, a hatodik ötéves terv időszakára a járási székhelyen tervbe vett jelentős anyagi ráfordítást igény­lő sebészeti pavilon felépítésének el­húzódása a hetedik ötéves terv idejé-A jövő reménységei, a farkasdi gyerekek kitűnően szerepelnek a járási labdarúgőbajnokságban. A CSEMADOK, a rádió- és a hetilapok labdarúgócsapata. Fotó: <r-.u—: re, valamint, hogy Losoncon az elekt­romos és vízvezetékhálózat mostani rekonstrukciója idején,' az ambulan­cián szükséges orvosi szolgáltatásokat csupán ideiglenes épületekben tudnak nyújtani, ami mind az egészségügyi dolgozóknak, mind pedig a polgárok­nak nehézségeket, bosszúságot okoz. Hasonlóan gondot jelent és gyors in­tézkedést igényel Losoncon a higié­niai szolgálatnak megfelelő helyisé­gekkel való ellátás is. Ennek az egészségügyünkben különleges és fon­tos szerepet betöltő intézménynek a feladatai is köztudottan megnőttek az utóbbi évek folyamán, főleg ami a megfelelő lakó- és munkakörnyezet biztosítását, az egészséges ivóvíz-ellá­tást, a levegő tisztaságát, a zajárta­lom s vibráció csökkentését, a higié­niát, sőt a balesetvédelemre kiadott rendeletek betartását illeti. Ugyanak­kor megnyugtatóbb az a hír, hogy már az idén megkezdik Füleken (Fi­ľakovo) egy új poliklinika építését, amellyel megoldódnak a most tapasz­talható problémák. Az egészségügy munkájában, a gyó­gyítás hadjáratában a losonci járás­ban is természetesen a gyógyszeré­szek éppen úgy részt vesznek, mint orvosok. Ök talán ritkábban kerülnek reflektorfénybe. Esetleg' csak akkor, ha időlegesen bezár egy patika, vagy hellyel-közzel akadozik a gyógyszer­­ellátás. Tavaly is keveset beszéltek róluk az emberek, tehát sikerült a minimálisra csökkenteniük a gyógy­szerforgalom zökkenőit. A tavaszi és őszi kisebb meghűlések, influenza idején sem volt tapasztalható, hogy akár egyetlen gyógyszertár is hosz­­szabb ideig zárva tartott volna a sze­mélyzet betegsége miatt. Pedig volt olyan patika, amely ez­­idűtájt rendes forgalmának a többszö­rösét bonyolította le. Mindennek az a magyarázata, hogy az utóbbi időben észrevehető javulás állt be a gyógy­szertári szolgáltatásban a losonci já­rásban is. Sikerült káderszempontból megfiatalítani és anyagilag ellátni nemcsak a losonci gyógyszertárakat, hanem a járás nagyobb helyiségeiben levő patikákat is, ami lehetővé tette a lakosság részéről korábban elhang­zott panaszok felszámolását. Az is nyilvánvaló, hogy az egyes emberek helytállása az egészségügy vonalán a losonci járásban sem sokat érne, ha nem állna mögöttük egy ma­gasszínvonalon és jól megszervezett hálózat, melynek egységei a szocialista fejlődés során egyre közelebb kerül­tek s kerülnek a lakossághoz. Az el­múlt évek során ugyanis a gyógyszer­­forgalom a losonci járásban is több­szörösére növekedett, míg a létszám és a gyószerhálózat — a kézi és házi patikát most sem számolva — lénye­gesen lassabban gyarapodott. Pedig közismert tény, hogy a gyógyszeré­szek — akárcsak az orvosok — sent csinálhatnak selejtet. A gyógyszeré­szet egyébként is a világon az egyik leggyorsabban fejlődő tudományág. A gyógyszertári dolgozóknak ezért kell állandóan képezniük magukat, amely­hez egészségügyünk irányítói a loson­ci járásban is, minden lehető feltételt biztosítanak. Népünk, nemzeteink szorgalmas munkája nyomán állandóan gazda­godó szocialista hazánkban ma már egyáltalán nem a gyógyító istenekre, kuruzslókra bízzuk a betegek felépü­lését. A korszerű ismeretek birtoká­ban és azok állandó felfrissítésével, kicserélésével egyre szorosabb a kap­csolat egyrészt az orvosok és a bete­gek, másrészt a doktorok s a gyógy­szerészek között. Az orvos megálla­pítja a pontos diagnózist, felírja, a gyógyszerész pedig kiadja, elkészíti —■ a legmegfelelőbb orvosságokat a be­teg számára. Hasonlóan, mint eddig, — de lehet­ne célszerűbben is — az egészségügyi fejlődés minden mozzanatának a be­teg érdekében kell történnie. KANIZSA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom