Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-10-20 / 42. szám
Í979. bktôtíer 2Я. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 HAZÄNK PÉLDAMUTATÁSA A HELSINKI ZÄRÖOKMÄNY BETARTÁSÁBAN Bővülnek a csehsžlavákgörőg kapcsolatok ’Állami életünk kiemelkedő esemé* nye volt a múlt héten Konsztantin Karamanlisz görög miniszterelnök prágai látogatása. Személyében azt az ellenzéki politikust köszönthettük, aki az ezredesek diktatúrájának éveiben határozottan szembeszállt a fasiszta juntával, most pedig annak a Görögországnak a kormányfője, amelyet a NATO, melyhez Athén is csatlakozott, mindinkább teljesen befolyásolni akar imperialista érdekek érvényesítése végett kontinensünk kényes pontján. Az utóbbi időben nyilvánvaló, hogy Athén lazítani szeretne a NATO-kötelékeken, s bizonyos vonatkozásban nyitott a szocialista országok felé. Karamanlisz miniszterelnök eredményes moszkvai és budapesti látogatása után tárgyalt miniszterelnökünkkel, Ľubomír Strougallal, Giorgiosz Rallisz görög küi* ügyminiszter pedig csehszlovák kollégájával, Bohnslav Chnoupekkal. A görög kormányfőt Gustáv Husák köztársasági elnök is fogadta. A két fél megvitatta a kölcsönös gazdasági kapcsolatok jelenlegi állapotát és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Elégedetten állapították meg, hogy kölcsönös kereskedelmük emel-' kedő irányzatú, s kifejezték, érdekük ennek további bővítése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Behatóan foglalkoztak a gazdasági együttműködés fejlettebb formáinak, főként a kooperációnak kérdéseivel. E célból elhatározták, hogy a közeljövőben egyezményt kötnek gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről. Elégedettségüket fejezték ki a kölcsönös kapcsolatok szerződéses alapjával, s amellett foglaltak állást, hogy vizsgálják meg további bővítésük lehetőségeit konzuláris, valamint tudományos és műszaki, társadalombiztosítási, egészségügyi, idegenforgalmi téren és a kettős adóztatás vonatkozásában. A két fél megvitatta a jelenlegi nemzetközi helyzetet, s megállapította, hogy a Jelenkori fő nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban nézeteik azonosak vagy nagyon közelállók. Kü* lönleges figyelmet fordítottak az európai földrész helyzetének alakulására s ebben az összefüggésben annak az elszántságuknak adtak kifejezést, hogy tovább követik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet útját, s a záróokmányban rögzített kötelezettségek alapján hozzájárulnak az európai béke és biztonság szavatolásához. Ezzel kapcsolatban kiemelték a jövőre esedékes madridi találkozó jelentőségét az európai feszültség enyhülése szempontjából. Országaink készek tevékenyen és építően hozzájárulni a találkozó előkészítéséhez és lebonyolításához, s arra törekedni, hogy gyümölcsöző eredményei legyenek. A felek kiemelték a bécsi haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások jelentőségét, s kijelentették, kívánatos, hogy gyakorlati lépések történjenek kölcsönösen elfogadható megállapodásra annak az elvnek tiszteletben tartása alapján, hogy egyetlen állam biztonsága sem károsodhat. Kiemelték a SALT—II. megállapodás messzemenő jelentőségét a további nemzetközi fejlődés szempontjából, s meggyőződésüket fejezték ki, hogy ez fontos tényező lesz a további leszerelési folyamat és a további fegyverzet* korlátozási tárgyalások meggyorsulásának folytatódásában. Nyugtalanságuknak adtak kifejezést Ciprus súlyos helyzetének elhúzódása miatt, s reményüket fejezték ki, hogy az ENSZ Közgyűlése és Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozataival összhangban további halogatás nélkül sor kerül a ciprusi kérdés békés, igazságos és tartós megoldására. Egyetértettek abban, hogy a probléma megoldását elősegítenék a két nemzetisé* gi csoportnak az ENSZ-főtitkár véd* nöksége alatt folytatandó tárgyalásai. A közel-keleti helyzettel kapcsolatos eszmecsere során egyetértettek abban, hogy az ENSZ-határozatok alapján történő komplex megoldás és a térség tartós békéje csakis az Izraeli csapatoknak az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről való kivonásával, a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak érvényesítésével és a térség államai ama jogának elismerésével érhető el, hogy békében és biztonságban éljenek. Mindkét fél elégedetten nyilatkozott a nyílt és baráti légkörben folyt tárgyalások eredményeiről. Ľubomír Štrougal elvtárs meghívást kapott hivatalos görögországi látogatásra. A két ország kölcsönös kapcsolatai* nak és együttműködésének fejlesztéséről aláírt 14 pontos közös nyilatkozat leszögezi, hogy a két ország az ENSZ Alapokmányában rögzített, általánosan elismert elvek alapján építi a jövőben is kölcsönös kapcsolatait, a két ország népe érdekében fejleszti és bővíti politikai, gazdasági, műszaki, kulturális és tudományos együtt* működését,-különösen fontosnak tartja a legfelsőbb szintű kapcsolatok ápolását; külügyminisztériumaik rendszeres tanácskozását, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, a hosszú távú és kölcsönösen előnyös gazdasági, ipari és műszaki együttműködés tartós kibontakoztatását; folytatják a kulturális kapcsolatok intenzív fejlesztését; számos közös érdekű területen kétoldalú egyezményeket kötnek; meggyőződésük, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése elősegíti a különböző társadalmi rendszerű államok közötti béke, jószomszédi kapcsolatok és együttműködés fenntartását és erősítését; az ENSZ Alapokmányára és a helsinki értekezlet záródokumentumára hivatkozva megerősítik, hogy kölcsönös kapcsolataikban, valamint más országokhoz fűződő kapcsolataikban tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától, a viszályok békés rendezésének, a területi épség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, az egyenlőségnek és a kölcsönös előnyöknek az elvét tartják szem előtt. leonyid Brezsnyevnek ai ” NDK fennállása 30. évfordulóján mondott berlini beszédében elhangzott javaslatai, hogy a Szovjetunió húszezer katonáját és ezer harckocsiját, valamint megfelelő mennyiségű haditechnikáját vonja ki az NDK-ból, ha a NATO-országok elállnak attól a tervüktől, hogy PERSHING—2 és más, közepes hatósugarú szárnyasrakétákat telepítsenek az európai országokba, máig is élénk vita és megbeszélések tárgyát jelentik. Igen, folyik a vita, összesúgnak a NATO-körökben, aztán valami olyasmi történik, mintha a tapasztalt politikusok nem ismernék fel a Brezsnyevjavaslat messze előre mutató jelentőségét, mellyel megkönnyítené a leszerelés folyamatának átjutását a különféle nehézségeken és mesterséges buktatókon is. Nehéz megértenünk a Nyugat kertelő, kibúvót kereső, nem egyenes válaszát mely valahogy nagyon elüt az utca népének reagálásától. Hazánkban és a többi szocialista országban kisemberek — munkások, parasztok, alkalmazottak, művészi és irodalmi, tudományos nagyságok százai szólalnak meg és fejezik ki a legegyszerűbb, de az emberiség sorsát féltő közvetlen emberi hangon lelkesedésüket a legutóbbi szovjet javaslatokért és követelnek méltó választ az Egyesült Államoktól ás a többi NATO-országtói. Egész népünk véleményét fejezte ki a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és a szövetségi kormánynak a nyilatkozata, amelyben lelkesen fogadták és támogatásukról biztosították a Szovjetunió újabb békekezdeményezését és Brezsnyev elvtárs egyéni hozzájárulását az emberiség érdekét leginkább érintő kérdés megoldásának előmozdításához. A nyilatkozat különösen kiemeli: „A világ népei és főként az európai országok népe, még élénken emlékeznek a második világháború borzalmaira. Csehszlovákia népei, melyek az elsők között estek áldozatul a háborúnak, annak befejeződése után a világ valamennyi békeszerető népével együtt megesküdtek, hogy soha többé nem engednek meg hasonló háborús borzalmakat. Ezért különösen most, az atomkorban történelmi jelentőségű, hogy a világ a nemzetközi feszültség enyhülésének útjára lépett. A Szovjetunió új javaslatai messzemenő hozzájárulást jelentenek ahhoz, bogy Európa és az Követendő leszerelési javaslat Az egész világ és az emberiség érdekeit szolgálja Leonyid Brezsnyev berlini indítványa ft Méltó választ várunk a NATO-országoktól ft Pártunk és kormányunk egyértelműen állást foglalt a szovjet leszerelési kezdeményezés mellett. egész világ továbbra is békében élhessen, hugy visszaverjék azokat a kísérleteket, amelyek mindannak a pozitívumnak visszafordítására irányulnak, amit az enyhülés eredményezett, hogy nemzedékünk és a kővetkező nemzedék számára szavatolják a különböző társadalmi rendszerű országok biztonságát és békés együttműködésük továbbfejlődésének távlatát. A békére nézve nagy veszélyt jelentenek új tfpusú, közepes hatósugarú, amerikai nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai telepítésének tervei. Ez valamennyi európai nép újabb veszélyeztetése. Kísérlet az európai katonai erők fennálló és történelmileg kialakult egyensúlyának megbontására, újabb nukleáris fegyverkezési verseny rákényszerítésére földrészünk népeire, hogy így komolyan ártsanak a nemzetközi feszültség enyhülésének.“ Vezető testületeink állásfoglalása határozott: „Teljes mértékben támogatjuk azt a szovjet javaslatot, hagy az európai katonai fegyvertáraknak új, közepes hatósugarú atomfegyverekkel való bővítése helyett egyezzenek mog megsemmisítésükben. Örömmel üdvözöljük a Szovjetuniónak azt a döntését, hogy egyoldalúan csökkenti a Szovjetunió nyugati területein elhelyezett közepes hatósugarú atomfegyvereinek számát abban az esetben, ha Nyugat-Európában nem kerül sor a NATO további, közepes hatósugarú nukleáris rakétafegyvereinek telepítésére. Ezt nagylelkű és példamutató lépésnek tekintjük. A Szovjetunió ünnepélyesen újra megerősítette, hogy sohasem alkalmaz atomfegyvert azon országok ellen, amelyek elutasítják ilyen fegyverek gyártását és vásárlását, s nem helyezik el őket területükön. A Szovjetuniónak az az elhatározása, hogy egyoldalúan csökkenti az NDK-ban állomásozó csapatainak létszámát, harckocsiállományát és egyéb haditechnikáját, annak meggyőző bizonyítéka, hogy a Szovjetunió nem marad a szavak és javaslatok mellett, hanem konkrét lépéseket tesz a lesze* reiés útján. A világ békeszerető népei joggal várják, hogy a Szovjetuniónak ezt a példáját a nyugati államok is követni fogják, melyek mindmáig el* utasítják a katonai feszültség enyhí* tésére teendő konkrét intézkedéseket* Népünk nevében Európa és az egész világ népeihez, kormányaikhoz, a po* litikai pártok és szervezetek képvise* lőihez nyílt és sürgető felhívással fordulunk: tegyünk meg mindent, hogy megvalósuljanak a Szovjetunió kon* struktiv békajavaslatai, hogy tartó* san biztosítsuk a mai és a következő nemzedék békéjét.“ Carter amerikai elnök reagálása, sajnos, csak az volt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei gondosan mérlegelik a szovjet javaslatokat, me* lyek jelentőségét azonban eleve igye. kezett csökkenteni. Sőt, az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorol a javaslatok felé hajló nyugat-európai szövetségeseire is, mint ezt az eléggé ingadozó, kedvezőtlenül változó bonni álláspontban látjuk. Biztosra vehető, hogy a NATO de* cemberi ülésszakán mér kész tény* ként akarják eldönteni S72 Pershing-2 mintájú, valamint szárnyasrakéták elhelyezését az NSZK, Belgium, Hullán* dia és Anglia területén, tehát ezek most a legérintettebb országok, de kormányaik népük érdekeivel ellentétben nem akarják felismerni a ve* széiyt. A washingtoni kormány egyébként nagy erőfeszítéseket tesz általános katonai jelenlétének erősítésére a vi* lág minden részén. Megállapították, hogy az Egyesült Államoknak jelen* leg 300 katonai támaszpontja van idegenben, s ezeken modern, köztük atomfegyverrel is felszerelt mintegy félmillió amerikai katona állomásozik, A békeszerető emberek legfőbb kö* telessége most, hogy mindent megte* gyenek a fegyverkezési verseny újabb fordulójának megakadályozására. •—In-« Külpolitikai kommentárunk Afrikai változások és hasonlatosságok Mindkét fél kész továbbhaladni előre az Európa-értekezlettel megkezdett úton; szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló általános és teljes leszerelésre fognak törekedni mind a hagyományos, mind a nukleáris fegyverek terén, s meggyőzödé* sük, hogy a bizalom és biztonság légkörének kialakítása ezt elősegíti. Rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi jog tiszteletben tartására és az ENSZ szerepének erősítésére, VASALÁS NATO-MÖDRA A NATO-stratégák nukleáris robbanőfejű, újabb amerikai rakéták telepítését akarják rákényszeríteni a nyugat-európai országokra, ami ellen a kontioens lakossága hevesen tiltakozik. (M , Litvin rajza) Afrikának ismét megvan a maga „szenzációja“. Mint ismeretes, augusztus elején egy tiszti csoport magának a hadügyminiszter-helyettesnek, Theodore Nguema Obangi Mbasogo alezredesnek vezetésével megdöntötte Macias elnök hatalmát és rendkívüli állapotot vezetett be Egyenlítők Guineái Köztársaságban. A helyzet konszolidálódásával párhuzamosan a rendkívüli állapotot fokozatosan fel; oldották. Az elmenekült elnök, akit főbenjáró bűnökkel, egyebek között a véres diktatúrától a népirtásig terjedő vétkek széles skálájával vádoltak, közben kézre került, bíróság elé állították, s a napokban közölték, hogy többedmagával halálra ítélték. Nem hivatalos jelentések szerint kivégzésük már meg is történt, s ezt a lakosság szabályszerűen megünnepelte. Ennyit mondanak a hírügynökségi jelentések, ám ha elemezzük az ország helyzetét, történetét, fejlődését a legutóbbi évtizedben, viszonyait, sok hasonlóságot vélünk felfedezni más afrikai országok viszonyaival és vezetők szereplésével. Ha nem is ponto* san általánosítva ezt így fejezhetnénk ki: az afrikai országok némelyikében elérkezett a váltás időszaka, s a konkrét rendszer jellegétől függetlenül sok hasonlóság mutatkozik egyes megbuktatott vezetők életvitele, kormányzási módja, politikai modora között. A legmarkánsabb köztük a máig is eltűntként szereplő Idi Amin megbuktatott ugandai államfő és Bokassa, a botcsinálta közép-afrikai császár volt, akikre a népirtás, tömeggyilkosság vádja csakúgy ráillik, mint a korrupció, sikkasztás, az államkincstárral való méltatlan sáfárkodás, a nép érdekeinek elhanyagolása, önkényesség. Olyan titokzatos, szinte a természeti vallásokban gyökerező viselkedési mód, amely például Haiti latin-amerikai néger köztársaság egykori diktátorát, Duvalier-t jellemezte. Ha ebből kiindulva azt az elvet is tartjuk szem előtt, hogy nincs új a nap alatt, meglepő, hogy egy haladónak vélt rendszer fejéről derülnek ki ilyen, enyhén szólva, visszásságok. A szóban forgó afrikai állam, E- gyenlítöi Guineái Köztársaság az Atlanti-óceán nyugati pártján, a Guinaei-öbölben fekvő Rio Muni szárazföldi területből és négy szigetből öszszetevődő 28 ezer négyzetkilométer területű és 400 ezer lakosú állam. j/f ern«ndo Poyr Wjtn CyiDi-----Elsőként 1471-ben Fernando Póo portugál tengerész vetette meg itt a lábát, a portugál gyarmatosítókat később spanyolok, majd angolok, aztán ismét spanyolok követték. így vonult be aztán e terület 1904 óta Egyenlítői Spanyol Guinea néven a gyarmatbirodalmak történetébe. A hatvanas években az ottani lakosság, amely a bantu négerek két fő nemzetiségéből, az egymással viszálykodő fangokból és a bubikból áll, szintén mozgolódni kezdett. Madrid előbb tengerentúli tartományává nyilvánította a területet, mely 1964-től önigazgatást, belső autonómiát nyert, majd 1968. október 12-én, tehát 11 éve kikiáltották az új köztársaság függetlenségét. Még emlékezetes a kép, amely az ország egyetlen politikai pártjának vezérét, Macias Nguema Biyago Negue Miong elnököt ábrázolja a főváros Santa Isabel (jelenleg Malaba) főterén széles vállszalaggal az elnöki beiktatási ünnepségen. Pedig a spanyoloknak, akiket az új idők szelleme kényszeritett a gyai« mat függetlenné nyilvánítására, meg* volt az emberük Ondu Udu személyé* ben. Ű azonban alulmaradt a válasz* tási küzdelemben. Macias jól mutatkozott be. Állama* sította vagy állami kezelésbe, ellen* őrzés alá vette a külföldi vállalato* kát, elsősorban ültetvényeket, mert az ország geológiai felmérése még min* dig várat magára. Nemzeti oktatási programot hirdetett. A spanyol eine* vezéseket ósi bennszülöttekkel helyet* tesítette. 1973-ban új alkotmányt fo* gadtak el, ám a Nemzeti Népgyűlés* nek nevezett, öt évre választandó par* lament csak papíron szerepelt. Ondit Udu összeesküvési kísérlete után ugyanis Macias valóságos önkényúr lett, senkiben sem bízott meg, minden hatalmat a kezében összpontosított, Nehezen viselte el a bubikat (ő fang volt), akik elsősorban Fernando Póo szigetét lakták, melyet Macias igen szerényen saját magáról keresztelt el Macias Nguema szigetnek. A politiká* ját bíráló törzseket egyszerűen kiét* len szigetekre telepítette, s az áldat* lan éghajlati viszonyok, a legelemibb egészségügyi gondoskodás hiánya he* fejezte az elnök népirtó művét, mint például a Pagalu szigetét lakó anobo* nők esetében. Macias feje fölött lassan oszladozni kezdett a „szabadság bajnokának“ mítosza, a külvilág azonban keveset tudott róla. Hadserege nem volt, de akárcsak az említett haiti Duvalier, „Papa Doc“, a Ton-Tpn-Macoute min* tájára szervezett fang törzsbeli test* őrséggel, terrorszervezettel vette magát körül, ők intézték el „piszkos ügyeit“. Macias megbuktatása a franciák közép-afrikai receptjére vall, csak ép* pen Madridban agyalták ki. Az új rendszert képviselő katonai forradalmi tanács azonnal felvette a kapcso* latokat Madriddal. Carlos Robles Piquer külügyi államtitkár ténymegállapítő küldetéssel azonnal a hely* színen termett; bejelentették, hogy rövidesen helyreállítják a diplomáciai viszonyt a két ország között, és bö* vítik az együttműködést: Ez nem is meglepő, hisz az egyébként szintén fang törzsbeli Mbasogo (33 éves) a zaragozai tisztiiskola növendéke volt. Macias személyében egy további fekete kényúr tűnt le, az viszont na* gyón kétes, haladó irányú fejlődés következik-e az előző rémuralom következtében elnéptelenedett és gaz* daságilag nagyon visszahanyatlott Egyenlítői Guineában, mert a spanyolok féllábbal már ott vannak.,, LÜRINCZ LÄSZL0