Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-10-13 / 41. szám

Í979. október 13.

SZABAD FÖLDMŰVES

ANKÉT! — ANKÉT! ANKÉT! — ANKÉT! ANKÉT! — ANKÉT!"

Alapítók és a nagy művet továbbépítők

Ez év májusában múlt 30 éve annak, hogy Perényben (Ferin), Kelet- Szlovákia e kis falujában, Péter Lajos vezetésével megalakult az akkori szepsi (Moldava nad Bodvou) járás első szövetkezete, amely 1952-ben már a kerület III. típusú szövetkezetei közé tartozott, Cigler elnök irányításával. A kommunisták, a volt szegényparasztok szorgalmas munkája nyomán a szétforgácsolt kisüzemi termelést a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés váltotta fel. Habár a kezdet kezdetén döcögött a szövetkezeti gazdálkodás, végülis győzedelmeskedett. Győzött a kommunista párt helyes agrárpolitikája, győztek a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépők, vállalva a sok nehézséget, lemondást.

i— Az alapítőtagjaink közül már sokan nem élnek. Az előttem tevékenykedő két elnök se, de harcos múltjuk és emlékük továbbra is él a község lakóinak szívében — jegyzi meg beszélgetésünk legelején Kis- Kendl Ferenc mérnök, a perényl (Perín) GYŐZELMES ÜT Efsz elnöke. —< Sorsuk, munkájuk nem volt könnyű. Létezésüket nehezítette a Februári Győzelem idején vereséget szenvedett

négyezret. Az egy hektárra eső hústermelés 317 kilogramm. Vagyis öszszesen 40 vagon sertéshúst, 15 vagon marhahúst és 16 vagon baromfihúst termelünk évente.

Az utóbbi években a hús- és tejtermelés megkétszereződött, sőt egyes üzemegységek állattenyésztő telepein a négyszeresére növekedett. Ez természetesen az állatgondozók érdeme is, ami személyi jövedelmükön is kézzelfoghatóan meglátszik. Havi jövedelemátlaguk eléri a 3000 koronát.’

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a legnagyobb fejlődésen a szövetkezeti tagok mentek keresztül. Megtanultak nagyüzemi módon gazdálkodni, magukévá teszik a tudományos-műszaki forradalom vívmányait, sőt a mindennapi munkájuk könnyítésére használ-* ják fel, az ipari szintű tervezés, szervezés és irányítás elemei érvényesül-* nek a szövetkezetben. Ennek kapcsán idézem azt, amit a szövetkezet dolgozóitól hallottam:

— Szeretjük szövetkezetünket, a főidet, ám nem vagyunk a „földanyácska“ rabjai — mint a múltban. Tiszteljük az efsz elnökét, akinek ugyan nem itt ringott a bölcsője, de

Kis-Kendi Ferenc mérnök, Trembecký József, Baran Michal,

Efsz elnök pártelnök. alapitótag.

reakció; a faluban rekedt osztályéi-* lenség mindent elkövetett annak érdekében, hogy meghiúsítsa a „nagy tervet“. Ehhez társult még az alacsony színvonalú anyagi-műszaki ellátottság is. Az akkor 342 hektáros szövetkezetnek csupán két traktora, két cséplőgépe és néhány pór lófogata volt. Ez sokáig éreztette hatását.

A változást, illetve a felemelkedést az 1971-es év hozta. Ugyanis ez év január 1-én a perényi (Perín), a hími (Chým) és az alsóláncl (Nižný Lanec) szövetkezet dolgozói az egyesítés mellett döntöttek.

*— Azt hiszem, éppen a kölcsönös bizalmon alapuló egyesülés, valamint Kis-Kendi elvtárs elnökké választása jelenti szövetkezetünk életében a teljes kibontakozást, a fejlődés második szakaszát — veszi át a szót Trembecký József, a közös gazdaság pártelnöke. — Kis-Kendi elvtárs a szakmai-politikai hozzáértésnek nyitotta ki, š tárta szélesre a kapuját, ilymó-* dón a termelőerők összpontosítása a célszerűbb munkaerőgazdálkodást, a termelés szakosítását, a gépek és gépi eszközök tökéletesebb kihasznál lását, vagyis a munkatermelékenység fokozását tette lehetővé.

A pártelnök szavaihoz kívánkozik még, hogy a szigorú, de emberséges és jól megfontolt irányítás rövid idő alatt megváltoztatta a szövetkezeti dolgozók életét, a gazdálkodás anyagi-műszaki alapját, amely azóta csaknem a tizenegyszeresére nőtt. Míg három évtizeddel ezelőtt Perényben csupán két ósdi traktor volt, ma már minden 55 hektár mezőgazdasági földterületre Jut egy nagyteljesítményű. A mezőgazdasági termelés az 1949-es évihez hasonlítva a háromszorosára, az árutermelés pedig a tízszeresére növekedett, annak ellenére, hogy a szövetkezeti dolgozók száma több mint a felére csökkent.

*— Jelentős sikereket értünk el a gabonafélék termesztésében is — folytatja tájékoztatását az efsz-elnök. *—* Míg az ötvenes évek elején 12—13 mázsa gabonát termesztettünk hektáronként, ma már általában 43—45 mázsa a hozamátlag.

Az utóbbi években a szakszerű, tökéletesített gazdaságirányítás következtében az állattenyésztés is előrelépett. Az egykori 1 hektárra jutó termelés csaknem a nyolcszorosára emelkedett: például míg 1952-ben 115 fejőstehene volt a szövetkezetnek, ma már 950 tehén adja a 4,1 százalékos zsírtartalmú tejet. Jelenleg a szántó egy hektárjára 1100 liter tej kitermelése jut. Hasonló pozitív eredményeket könyvelhetünk el a sertéstenyésztés fejlesztésének szakaszán is. A kezdeti években négyszáz volt a sertéslétszám, jelenleg megközelíti a

szíve már értünk, a szövetkezet to< vábbfejlesztéséért dobog. Jól átgondolt, előrelátó munkaszervezéssel, az emberekhez való helyes viszonyával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy teljesen megváltozott a község lakóinak élete, gondolkodásmódja —együtt, egymásért élnek. Látókörük kitágult. Ezt nagymértékben elősegítette a szövetkezet vezetősége által szervezett számos társasutazás. Mód nyílt ^által országunk legszebb tájainak, kulturális és történelmi nevezetességeinek megismerésére, a kiváló mezőgazdasági nagyüzemekben hasznos tapasztalatok szerzésére... Míg a múlt társadalmi rendszerben napkeltétől napnyugtáig robotoltunk, a szövetkezet gyógykezeltetésre, országviláglátásra is lehetőséget nyújt.

Mindebből kitűnik, falvaink nemcsak külsőleg újhodtak meg, hanem benne az emberek gondolkodásmódja is sokat változott.

Am a Győzelmes Űt-ban a jövőre is gondolnak.

— Előszöris, gazdaságosabban szeretnénk hasznosítani a takarmányalapot ' jelenti ki Balogh Zoltán mérnök, főállattenyésztő. — Ezért a jövőben a járási mezőgazdasági igazgatósággal közösen készített tervekkel összhangban emeljük a szemes kukorica hozamszintjét, tekintettel a takarmánykeverékben betöltött szerepére. Feltárjuk tartalékainkat, s hasznosítjuk kellően azokat, hogy legkevesebb 50 mázsás hozamátlagot érjünk el szemes kukoricából.

Az elmondottakhoz hadd tegyem hozzá: nagy súlyt fektetnek a fehérjeprogramra, ezen belül a bab és a napraforgó termesztésére. A zöldségtermesztés fejlesztése érdekében a jövő évben három hektárnyi fóliás zöldségtermesztést létesítenek, ami által 25 hektárra bővül a zöldségterület. A helyi kedvezőtlen adottságokat (sovány talaj, szűkös vízforrás) figyelembe véve, ez a fejlesztés megfelel a jmi elvárásának, a fejlesztési programnak.

Merész, de teljesíthető tervet dolgoztak ki az állattenyésztés továbbfejsztésére vonatkozólag is. A tehenek létszámát *— az új istálló átadása után — a mostani 900-ról 1400 darabra gyarapítják. Míg az üszőnevelést (az újratermelési alapot) a novoőanyi üszőnevelő társulással kooperálva oldják meg.

örvendetes, hogy a Győzelmes Útban a gazdaság dolgozói a növénytermesztés és az állattenyésztés jövedelmezősége alapvető tényezőjének a munkatermelékenység fokozását tekintik, valamint az összes mezőgazdasági földterület eddiginél mégjobb hasznosítását. A talaj termőképessége további javítása érdekében a meliorációs és talajfelújítási munkálatokon kívül a szerves- és műtrágyák ésszerűbb kombinálását és célszerűbb felhasználását helyezik előtérbe.

Harminc év telt el a szövetkezet megalakítása óta. Az alapítók helyét ma már az új nemzedék tölti be. A fiatalok sokkal kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak, művelődhetnek, tanulhatnak, szórakozhatnak; ennek ellenére azért van még javítanivaló. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés mai továbbfejlesztőinek nap mint nap azon is kell fáradozniuk, hogy a múlt káros örökségétől a kispolgári csökevényektől, a káros előítéletektől a lakosság minél előbb megszabaduljon. Ehhez nem vezet más út, mint a türelmes, meggyőző, felvilágosító munka — az okos sző. Engels szavaival élve: ez végérvényesen akkor következik be, ha megszűnik a város és a falu közötti különbség. Kertész Pál, Kassa (Košice)

Könyv- és folyóiratkiállítás, a csicsúi művelődési otthonban.

Baráti

kapcsolatok

A Német Demokratikus Köztársaság a közelmúlt napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. Az NDK nemzeti ünnepe előtt különböző ak- tózkodásuk ciők, nagygyűlések voltak hazánkban is. Ez nem véletlen, hiszen a két szocialista ország között sokoldalúi politikai, gazdasági és kulturális kapcsolat fejlődött ki az elmúlt évtizedek során.

Az ipari üzemek között már régebbi keletű az együttműködés, s az utóbbi időben egyre jobban elmélyül a mezőgazdaságban is, illetve a mezőgazdasági üzemek között. A Szlovák Szocialista Köztársaságban már több szövetkezet viseli a német munkásmozgalom kimagasló egyéniségének, a demokratikus köztársaság megalapítójának, a párt vezetőjének, első elnökének, Wilhelm Piecknek a nevét. A nyugat-szlovákiai kerületben a veselyi (trnavai járás), a nagyölvedl (Veiké Ludince, lévai járás) és a komáromi járásban a társult csicsói (Cifiov) szövetkezet.

A csicsói Wilhelm Pieck Efsz eddig főleg kulturális és sportkepcsolatot tartott fenn az NDK-ban levő mezőgazdasági üzemekkel. A jelentős évforduló alkalmából a csicsói művelődési otthonban megtartott baráti nagygyűlés előtt szűkebb körű megbeszélés volt, amelyen részt vett Walter Ganpe, az NDK bratislavai főkonzulja, a komáromi járás képviselői és mások. Ezen a baráti beszélgetésen abban is megállapodtak, hogy a Csicsói Efsz baráti kapcsolatot létesít az 5700 hektáros növénytermesztésre szakosított Gemüsesaatgant mezőgazdasági üzemmel. A német szövetkezei képviselői szintén részt vettek a baráti találkozón, és a további itt-tar-i alatt arra is volt idő*

hogy kidolgozzák az együttműködés alapelveit.

Át község határát egyesíti a

^ nagykaposi (Veiké Kapušany) szövetkezet. Bármelyik üzemegységébe is megyünk, mindenütt traktorzúgást kap szárnyára a virgonc őszi szél. A munka sürgőssége készteti mind nagyobb igyekvésre a derék gépkezelőket.

Galgóczy Tibor, a szövetkezet elnöke némi büszkeséggel mondja, hogy hetven főnyi a traktoros-gárdájuk. De nemcsak ők értik kellően a mesterségüket, hanem a gépjavítók is, akik bármikor traktorra, kombájnra ültethetők, ha a helyzet úgy kívánja.

A rövid szóbeli tájékozódást terep-* járás követte. Az első utunk Lelesz

>— Nős?

i— Igen. Nős vagyok. A hat gyér-* mekem közül egy már férjhezment, a szövetkezet kertészetében dolgpzik. A vöm szaktársam, szintén traktoros. Egy fiam gépjavító szakmát tanult. Amióta a közösben dolgozom, már családi házat építettem. Megvan mindenünk. Igazán jól élünk. A gyerekek Is mindent megkapnak, amire szükségük van.

<— Mit tart a legfontosabbnak?

•— A becsületes, felelősségteljes, jó minőségű munkát. Aki ezt teszi, holtáig megbecsülik s .tisztelik, nemcsak a közvetlen munkatársai, hanem a közös gazdaság vezetői, szakemberei

felé vezetett. A repülőtér melletti dűlőn Bódy József szántott egy K—* 700-as traktorral.

— Mióta kezeli ezt a gépmonstru-* mot? i— érdeklődtem a traktorostól, miután szusszanásnyi időre az árokpartra heveredtünk.

.— Már második éve.

— Milyen teljesítményt tud vele elérni?

*— Ha szántok, 18—20, ha tárcsázok vagy kultivátorozok, akkor meg 50 hektárnyit.

i— Más géphez is ért?

i—* Már hogyne értenék ...

>— Mióta dolgozik a szövetkezet* ben?

— 1963-ban jöttem haza, azóta traktorosként dolgozom.

*— Elégedett?

<-- Megtaláltam a számításomat a szövetkezetben. Azelőtt sokat ingáztam, bejártam Csehországot. Tudja, mindenütt jő, de legjobb idehaza. Mit mondhatnék még? A jó munkaerőt megbecsülik a közösbeliek.

s egyéb tisztségviselői is. Aki pedig felületes, hanyag, liónyavetí munkát végez, az megérdemli, hogy elmarasztalják, bírálják, vagy végső soron „útilaput kössenek a talpára“ ...

Node, nemcsak szántásból-vetésből áll az őszi munka. Kísérőm, az elnök arról is tájékoztatott, hogy az idén százharminc hektárnyi területről kellett betakarítani a cukorrépát. A hozamátlag négyszáz mázsa körüli.

A fehérjeprogramról nem papolnak, mint egyes mezőgazdasági üzemben, hanem cselekedtek. A száztíz hektárnyi lóbabot már kicsépelték, sőt a félszáz hektáron termett bükkönyt és a maglucernát is.

Az elnök alighogy befejezi a mondókáját, továbhmenet három E—512-es kombájn tűnik fel. Kaszonyi Jánost szólítom meg, aki eredetileg a kovácsműhelyben dolgozik.

i— Mióta vezet kombájnt?

>—* Amióta befejeztem a kombájnostanfolyamot.

•r-. Van mód a szövetkezetben a tanulásra, a szakismeret-gyarapításra?

►—i Van-e? Van bizonyt Itt csak az nem tanul, aki nem akar. De még az is rákényszerül, s előbb-utöbb belátja: ez a boldogulás egyedüli útja. A kétkezi munka már mindjobban kiszorul a mezőgazdasági termelésből Is... A technika szorítja ki, meg a tudomány újabb és újabb vívmánya... És ez így is van rendjén — ezt nevezzük szüntelen előrehaladásnak.

ö is elégedett. Érthető, hiszen a szövetkezet szép lakást biztosított számára. Fiatalember, mindössze 28 éves, két gyermek apja. Felesége is a közös gazdaságban dolgozik. Szabad idejét jobbára olvasásra, önművelődésre fordítja. Szereti nagyon a mezőgazdasági szakirodalmat. A Szabad Földművest is hetente átböngészi, tanul belőle.

f—* Nem félünk a közelgő téltől * jegyzi meg határozottan az elnök. — Terimés takarmányból nem lesz hiány. Kilencszáz hektárnyi területen termesztettünk az Idén pillangós takarmányt. Kétszázhetven vagonra tehető a lóhere- és lucernaszénánk, s harminc vagonnyi a lucernaliszt. Szilázsból meg mintegy kétszáz vagonnal több a készlet, mint tavaly. Nem hagyunk kérbaveszni semmit: hasznosítottuk a répakarajt, a lucernaszalmát, a 110 hektáros zöldségkertészet hulladékanyagát, s a kukoricaszárat is már amennyit tudunk --silózzuk répaszelettel.

Sok munkát már maguk mögött tudhatnak a nagykaposi (Veľké Kapušany) székhelyű közös gazdaság tagjai. Am még nem mondhatják el, hogy letakaritották a határt, helyére került valamennyi termés: a gyümölcs, a zöldség, a szőlő szüretelése is sürget, hogy kár ne essék a termésben, nehogy meglepje őket a hirtelen fagy, amivel — okőtberben — már számolhatunk. Ha valamennyien így gondolkoznak: a szorgalmat busás haszonnal nyugtázhatják.

(illés)

Baráth Imre, a szövetkezet elnöke, ismerteti a gazdaság eredményeit.

Fotó: Krajcsovics

A találkozón a csicsói Barátság Efsz elnöke *— Baráth Imre —* dióhéjban beszámolt a Dunamenti társult szövetkezet helyzetéről. Az egyesülés 1975-ben történt, s azóta figyelemre méltó eredményeket értek el.

A társulás utáni második évben tagjai lettek a hatvanasok „klubjának“. Két gazdasági évben hatvan mázsán felül volt az átlag hektárhozam gabonából. Ebben az esztendőben a mostoha időjárás következtében nem sikerűit elérni a kitűzött célt, de az ötven mázsán felüli átlaghozam is dicséri a szövetkezet jő gazdálkodását. Az eddig elért eremények alapján minden garancia megvan, hogy a hatodik ötéves tervben a kitűzött feladatokat túlteljesítik szemesekből. A társulás évében a tejhozam mindöszsze 2200 liter volt évente tehenenként. Az idén minden előfeltétel megvan, hogy elérjék a 3500 literes fejési átlagot.

Sokáig lehetne még sorolni az elért jó eredményeket, amely bizonyítja, hogy a társulás, a nagyüzemi gazdálkodás megteremtett előfeltételei előrehaladást jelentettek. Sajnos, nincs ez mindenütt így, de a Barátság Efsz példája igazolja, hogy a gépek jobb kihasználása szempontjából, a nagyobb táblák kialakítása, a szakosítás a növénytermesztésben és az állattenyésztésben, a jó irányítás, a dolgozók többségének a szorgalma, meghozza a várt eredményt. A csicsói találkozó pedig annak volt bizonyítéka, hogy a szocialista országok között egyre jobban elmélyülnek a baráti kapcsolatok, amelyek mind gyümölcsözőbbek a mezőgazdasági üzemek részére is. TÖTH DEZSŐ