Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-07-14 / 28. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. július 14« Sport és honvédelem Varjassy János, a HSz járási bizottságának titkára. Melyik fiatal ne szeretne akár csak rövid Időre pilóta lenni? Többen pedig arra vágynak, hogy Cousteau kapitány nyomdokaiban haladva kifürkésszék a vízi világ titkait. A sort folytatni lehetne a távíró, rádiózás, a modellezés vonzásával. A fiatalokat mindig hatalmába keríti az, ami izgalmas, rejtélyes, vonzalmas és különleges. Az álmok pedig sokak számára valósággá válnak a Honvédelmi Szövetség Trebišovi Járási Bizottsága jóvoltából. A HSz járási bizottsága a közelmúltban nyerte, el a Szlovákiád Honvédelmi Szövetség Központi Bizottságának Vándorzászlaját és a „Példás szervezet“ kitüntetést. Ebből az alkalomból beszélgettünk el Varjassy Jánossal, a HSz jb-nak titkárával. Varjassy elvtárs többek között elmondta, hogy a járás száztizenhárom szervezetében hétezer négyszáz fiatal hódol a honvédelmi jellegű sportnak. — Melyek a legnépszerűbb sportágak? — Legnépszerűbb a sportlövészet. A szakosztálynak ötezernyolcszázharminc tagja van, s ebből hetvenkilencen rendelkeznek minősítéssel. Járásunkban olyan népszerű a sportlövészet, hogy mozgalmat hirdettünk: legyen minden központi községben lövészkör és lőtér. — Mi lehet a lövészet varázsa? — A puska vagy a célzás? Vagy talán az, hogy a sportlövészetnél minden versenyző tudja, hogy veszélyes eszközt tart a kezében, — még akkor is, ha csupán légpuskáról van szó. Talán mindez együttvéve, de tény, hogy járásunkban nagyon nép-' szerű a sportlövészet. A pionírok és a szövetkezetek fiatal dolgozói körében meghirdetett háromtusa versenyeken ezrek vesznek részt, pedig a sportlövészet mellett itt már terepfutás, és akadályverseny is szerepel. — Tömegjelleg szempontjából a lövészet után milyen sportágak következnek? — A rádióamatőr sport, valamint a modellezés az, amely a fiatalok széles körét vonzza maga köré. A rádióamatőr sportnak tizenegy szakosztálya van, háromszázkilencvenhárom igazolt versenyzővel. A szakosztályok munkáját Újhelyi János irányítja. Versenyzőink a múlt évben ezeregyszáz összeköttetést létesítettek és igazoltak le úgyszólván a világ minden részéről. — A sportág egyik népszerű ágazata az úgynevezett „rókavadászat“!, amely a tájékozódási futáshoz hasonlítható. jellegzetessége az, hogy rejtett adókat — úgynevezett rókákat — kell felkutatni. A rókavadászat hatnyolc kilométeres hegyes terepen történik, s komoly fizikai felkészülést igényel. Ennek ellenére nem minősíthető egyértelműen fizikai sportágnak, mivel elméleti és szakmai felkészültséget is igényel. — A modellezés hobbi, ennek ellenére honvédelmi sportágként emlegetjük. Mi a véleménye erről? — A modellezés valóban hobbi. A hobbi azonban gyakran híd a hivatáshoz, — mint például a repülésben. A fiatal először modellezik, később viszont hivatásként a repülést választja, s eljut a légi országutakra. Odáig persze hosszú és göröngyös az út. Előbb birtokba kell vennie a matematika és az aerodinamika tudnivalóit és nem nélkülözhető az egészséges szervezet, a rátermettség sem. A modellezés fegyelemre, pontosságra nevel, s ezek a tulajdonságok jól jönnek az élet más területein is. A fiatalok az említett jellembeli tulajdonságokon kívül edzettségre is szert tesznek, s a hobbi, a kedvtelésből űzött sport egyben formálja egyéniségüket, előksézíti, neveli őket a munkára is. Nyolc szakosztályon belül kétszázharmincnyolc fiatal foglalkozik modellezéssel, s közülük többen országos bajnokok. A legszebb sikert a nagytárkányi (Veiké Trakany) Adám József érte el, aki a távirányító repülőmodellezés országos bajnoka. A sečovcei Hornyák Dušan pedig a rakéta modellezésben ért el országos viszonylatban is kiemelkedő eredményeket. ELŐKÉSZÜLET A KATONAÉLETRE Nem titok, hogy a HSz járási bizottsága, és annak helyi szervezetei ebben a járásban is figyelemmel kísérik a sorköteles fiatalokat, segítik őket felkészülni a katonai szolgálatra. A sorköteles fiatalok az általános kiképzésen kívül szakmai képzésben is részesülnek. Többen közülük hivatásos gépjárművezetői jogosítványt is szereznek. Nagy szükség van erre, mivel néphadseregünkben a hagyományosan értelmezett gyalogos katona már szinte ismeretlen. A HSz szervezetei irányítják a tartalékosok továbbképzését is. A tartalékosok aktivitázálását és továbbképzését négy klub biztosítja, s gyakoriak a tartalékos tisztek és altisztek részére rendezett lövészversenyek, és az egyéb honvédelmi rendezvények. XXX Végezetül ne feledjük: a HSz ebben a járásban is részt vesz az ifjúság honvédelmi nevelésében — az iskolában és az iskolán kívül is. Ismeretes, hogy a honvédelmi nevelés tanítása, az utóbbi években már szervezett iskolai kereteken belül történik azzal a céllal, hogy a fiatalokat helytállásra, a haza iránti áldozatkészségre nevelje. A HSz szervezetei patronálják a helyi iskolákat, kisegítik a diákokat azzal, hogy lőteret, technikai eszközöket, szakoktatókat és versenyzési lehetőségeket biztosítanak. Múlt évben a járásban hétszázhatvanöt honvédelmi jellegű versenyre került sor huszonhétezer fiatal részvételével. XXX A honvédelmi felkészítés — az irányítók és a szakkörvezetők áldozatkész munkájának köszönve — társadalmi tömegmozgalommá vált a trebišovi járásban. Olyan tömegmozgalom ez, amely ma már elválaszthatatlan az ifjúság képzésétől, a haza védelmére való felkészítéstől. ILLÉS BERTALAN Az Arany kalászi (Zlaté Klasy) ** helyi pártszervezet munkájában rendszeres figyelmet fordít a szemléltető agitáció elmélyítésére. Céljuk az, hogy a község fiataljai megismerjék a múlt haladó hagyományait, a regionális munkásmozgalom történetét, s ezáltal jobban becsüljék azokat az értékeket, amelyeket a dolgozó nép a kommunista párt vezetésével hozott létre. Nagy szükség van erre, hiszen a község arculata évről évre változik, s ma már az idősebbek közül is kevesen tudnák felidézni, milyen Is volt szűkebb hazájuk tizenöt-húsz évvel ezelőtt. A községben elhelyezett propagandatáblákon rendszeresen időszerű anyagokat találunk, kivitelezésük mintaszerű, így aztán a falun áthaladó idegennek is a szemébe tűnnek. Az SZLKP Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának felhívására minden évben beneveznek a szemléltető agitációs versenybe, ahol mindig jól megállják helyüket. Munkájuk sokoldalúan tükröződik a község és a helybeli szövetkezet fejlődésében, valamint a tömegszervezetek tevékenységében. A helybeli agitációs központban rendszeresen megtekinthető a választási programterv értékelése. A pártszervezet tagjai közül az említett munkával Bohus Ferencet, a községi pártszervezet elnökét és az iskolai pártcsoportot bízták meg. A pártelnök elsősorban a szervezést és az irányítást végzi, míg a képanyag gyűjtését, valamint a dekorációs munkálatokat az iskola pedagógusai és a hnb alkalmazottai végzik. A község főutcájának három pontján két-két propagandatáblát helyeztek el, melyeken a falu életének egyes mozzanatait, kulturális életét, a legjobb termelési eredményeket elérő kollektívákat és személyeket mutatják be. Az Agroprogres üzemében és az efsz adminisztrációs központjában elkészült a legjobb dolgozók arcképcsarnoka, a szocialista munkabrigádok életét és munkáját szemléltető propagandatábla. Jól kihasználják erre a célra a helyi hangosbeszélőt is, melynek közvetítésével ismeretterjesztő előadásokat tartanak, megemlékeznek a nevezetes évfordulókról, köszöntik a jó eredményeket elérő kollektívákat és személyeket. A pártszervezet szemléltető agitációs munkájában előkelő helyet foglal el a történelmi emlékszoba, mely a község párt- és munkásmozgalmi történetét, a falu fejlődését, az efsz és a többi üzem, valamint a tömegszervezetek munkáját örökíti meg. Az emlékszoba főfalán helyezték el a mottót: „Aki a múltat nem ismeri, Nótás Tóth néni Túth Istvánná népdalaink ápolója és őrzője, kéméndi (Kamenín) népdalénekes. Tóth néni ajkáról jó hallani a régi szép népdalokat, amelyeket, ahogy mondta, még nagyanyjától tanult. Főleg garammenti népdalokat énekel, s hogy szépen, mi sem bizonyltja jobban, mint az a sok meghívás, amelyet kap, és szeretettel el is fogad. A népdalokat népviseletbe öltözve tolmácsolja, ezáltal hűen őrzi a tájegység népviseletét. Tóth nénit az ezerkilencszázhetvenhetes Tavaszi szél vizet áraszt című népdalversenyen ismerhette meg az ország népe. Ugyanis ezen a fesztiválon nagy sikert aratott, az első helyen végzett. Népdalszeretetét azzal is bebizonyította, hogy meghívásunknak eleget tett, eljött hozzánk Štúrovo-Nánára a Nőszövetség helyi szervezete által rendezett nápdalestre. Szép éneklését hálás tapssal és nagy szeretettel fogadta a közönség. Száraz Mária Befejeződtek a Spartakiád ’80 sportversenyei A közelmúlt napokban gazdag sporttevékenység volt országszerte. Megnyílt a jövő évi országos spartakiád sportverseny-sorozata, amelyen sokezer gyermek, serdülő és felnőtt vetélkedett. A spartakiád megnyitóját Bretislavában tartották az Inter labdarúgópályáján. Bratislavában, Trnaván, Trenőínben és Banská Bystricán, valamint más városokban a sportszerető közönség közel két héten keresztül neves versengésnek lehetett szemtanúja. A spartaktáddal kapcsolatos nemes vetélkedő színvonalát emelte a külföldi országok sportolóinak részvétele. A Spartakiád '80 vívőverse nyen Csehszlovákia versenyzői mellett hat ország legjobbjai vetélkedtek női- és férfi tőrvívásban, valamint párbajtőrben. A nagy sporteseményen vetélkedtek a női kosárlabdázók, ejtőernyősök, fiatal sportlövészek, atléták, tornászok, röplabdázók, birkózók, súlyemelők és a kerékpározók is összemérték erejüket. Természetesen turisztikai versenyek is voltak. A nagyszabású vetélkedés záró részébe tartozott a július 5—8 között megrendezett Grand Prix Bratislava díjugrató verseny, amelyen kilenc ország lovasai és lovai indultak. A vetélkedőn kiváló lovak versenyeztek. Kevés olyan verseny volt még eddig a Nemzetek Kupájáért, ahol annyi országból jöttek versenyzők, mint fővárosunkba. Eddig Budapesten volt a rekord, ahol tizenhárom ország részvételével rendezték meg ezt a nemzetközi versenyt. ☆ ☆ •ár A sportversenyek követik egymást. A sport- és testnevelési szövetség július 13—15. között nemzetközi vízilabda tornát rendez. A Duna-Kupa vetélkedőn a csehszlovák „A“-csapat és az ifjúsági együttes mellett részt vesznek az RSZK, a Lengyel Népköztársaság, az NDK, Svédország és az Egyesült Államok legjobbjai. A nemzetközi vetélkedőt Novákyn rendezik meg. Részben azért rendezik ebben a városban, mert hajdanában a partizán harcok színhelye volt, és ebben az évben emlékezünk meg az SZNF 35. évfordulójáról^ Másrészt azért, mert Novákyban kitűnő lehetőségek vannak a nemzetközi torna megrendező sére. A városban van egy minden kö vetelménynek megfelelő 33x20 méte res medence és a nézőtéren nyolcszáz ülő helyezkedhet el, és az állók közül is háromszázan figyelhetik, élvezhetik a mérkőzéseket. A nemzetközi vetélkedő iránt nagy az érdeklődés, és aki megnézi a mérkőzés-sorozatot, minden bizonynyal nagy sportélményben lesz része. TÖTH DEZSŐ Harcuk nem volt hiábavaló nem értheti meg a jelent, nem értheti meg a jövő célját“. A pártszervezet elsősorban nevelési célt követett, amikor elhatározta a munkásmozgalmi emlékszoba létrehozását. A községben 1924 januárjában, 55 évvel ezelőtt alakult meg a pártszervezet, Zsigó Mihály, Csaszny Sándor, Szimet Lajos és Zsigó Mária kezdeményezésére. Ezt követően a kommunisták több megmozdulást, sztrájkot és népgyűlést szerveztek, melyeket a csendőrség brutálisan szétoszlatott. 1925-ben az újvári birtokon földmunkássztrájkokat szerveztek, mely sikerrel végződött, hiszen a munkaadó felemelte a földmunkások bérét. A pártszervezet tagjait gyakran felkereste Major István és Steiner Gábor elvtárs. Hűségesen és eredményesen terjesztették a pártsajtót, vasárnaponként ötven példányt Is eladtak a Munkásból. A kommunista Zsigó Mihály nem kapott munkát, mert tagja volt a pártnak. 1928-ban felforgató tevékenység vádjával eljárást indítottak ellene, majd bebörtönözték. A párt eszméi ennek ellenére egyre népszerűbbek voltak, s a húszas évek végén a pártnak már közel száz tagja volt; emiatt a községet vörös saroknak nevezték. A Horthy-rendszer fehér terrorja alatt a kommunisták nehéz megpróbáltatásokon mentek keresztül. Tevékenységük azonban ekkor sem szünetelt, bár többen közülük kénytelenek voltak elhagyni a községet. A felszabadulás utáni években a kommunisták figyelme elsősorban a mezőgazdaság szocializálására összpontosult. Zsigó Mária részt vett a CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusán. Hazatérése után férjével és Bagyura Ferenccel hozzákezdtek az egységes földművesszövetkezet megalakításához. Igyekezetükben segítségükre volt a csenkei Méry Vince bácsi, a Magyar Tanácsköztársaság 'vöröskatonája, akinek képe szintén ott található az emlékszobában. A szövetkezet alapító tagjai a kommunisták és a földnélküliek voltak. Hetvenen indultak el az új úton. Mivel azonban kevés földet vittek a közösbe, állandó gondjukká vált a munkalehetőség folyamatos biztosítása. A szövetkezet a kommunisták és a szocialista rendszer elkötelezettjeinek segítségével csakhamar túljutott a kezdeti nehézségeken. Ezt dokumentálják az emlékszobában elhelyezett gyűjtemények a termelés alakulásé-' ról, melynek alapján megállapítható, hogy a közös gazdaság a dunaszerdahelyi járás legjobbjai közé tartozik; A három község képe döntően megváltozott. A pártszervezet irányításával kiemelkedő eredményeket értek el a falufejlesztésben is. A hajdani vélyogházak helyén, korszerű földszintes és emeletes családi házak találhatók. Jól kiépített kereskedelmi és szolgáltatási hálózat áll a lakosság rendelkezésére. A Nemzeti Front választási programtervének teljesítésével főleg a társadalmi munkában értek el kiváló eredményeket« Mindannyian örülnek a bevásárló központnak, a postának és a szolgáltatások házának, az egészségügyi központnak, a két új óvodának, a hét millió korona ráfordítással épült művelődési otthonnak és sorolhatnánk így tovább. Az eredmények bizonyítják, hogy az ötvenöt éves fennállását ünneplő pártszervezet kezdeményező munkát végez nemcsak szocialista jelenünk és jövőnk megalapozásában, hanem a forradalmi múlt haladó hagyományainak feltárásában és ápolásában is. SVINGER ISTVÁN Daloló Ipol Közel kétezer néző tekintette meg a hagyományos „Daloló Ipolyvölgye“ járási dal- és táncünnepélyt, melyet a CSEMADOK Lévai (Levice) Járási Bizottsága rendezett meg — karöltve a járási népművelési központtal — Ipolyszakállason (Ipeľský Sokolec). A rendezvény jelentőségét növelte, hogy az SZNF 35. és a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulója jegyében zajlott le. A folklórbemutatón több mint háromszázan szerepeltek. Többéves távolmaradás után ismét fellépett a nagysallói (Tekovské Lužany) kultúrcsoport, de nem hiányoztak a százdiak (Sazdice), a farnadiak (Farná), a lévaiak, a tesmagiak (Tešmak) és a garamgyörgyiek (jur nad Hronom) sem. A százdi citerások, akik már a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ országos népdalversenyen is komoly sikert értek el, most is remekeltek. A fiatal Kiss Edit szólóénekes, Moravek Róbert furülyakíséretével és a rendezvény legifjabb szereplője harmonikaszólöjával belopta magát a közönség szivébe. Elsősorban Imre Lászlóné munkáját dicséri az a tény, hogy a farnadt fiatalok csoportja rendszeresen szerepel a fesztiválon. Ezúttal gyermekjátékokat mutattak be. A műsor kedves színfoltja volt az Ipolysógi (Šahy) „Kincskeresők“ fellépése, akik zenekísérettel népdalokat adtak elő Bodonyi András vezetésével. A nagytúriak (Veľké Túrovce) ismét újítottak, az idén „A kosárfonás népi mesterségei“ fcímű feldolgozást mutatták be. Az együttes vezetője, Tóth Géza nem sajnálja a fáradságot, s olyan figyelemreméltó kulturális tevékenységet fejt ki csoportjával, melyre a környéken eddig még nem volt példa. S végül, de nem utolsósorban szóljunk a CSEMADOK lévai helyi szervezetének Garammenti Népi Együtteséről. Tagjai, Halász Gyula koreográfus vezetésével, magasan kiemelkedtek a mezőnyből. Ezúttal az „Ipolymenti lakodalmi képek“ című összeállításukkal^ szerepeltek. A néző szinte úgy érezte, valóban egy lakodalmi ünnepély résztvevője. A műsor második részében magyarországi vendégművészek, Szolnoky Gyula, Szentendrey Zsuzsa, Talabér Erzsébet és Hollay Bertalan szórakoztatták a közönséget. Abel gAbor
