Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
Szőlőtárolás Régi törekvés: hogyan lehetne úgy eltartani ezt a jóízű és 'értékes gyümölcsöt, hogy a tél folyamán minél tovább fogyaszthassuk? 'a szőlő nagyüzemi tárolása hazánkban még hűtőházban sem problémamentes, ezért nem is igen foglalkoznak vele. Vannak azonban olyan régi, egyszerű, bevált eljárások, amelyekkel a kistermelők, kertbarátok szüret után több hónapon át eltarthatják szőlőjüket. Ennek két alapkövetelménye: 1. Minél hosszab ideig a bogyó eredeti duzzadt állapotában Imaradjon, tehát ne párologtasson vizet, ne töppedjen. 2. Ne rothadjon, egészséges maradjon. Ezek főbb feltételei a következők: MILYEN FAJTAT VÁLASSZUNK? Eltartásra a rothadásnak jobban ellenálló és későn érő fajták alkalmasak. Ilyenek például az Afuz Ali, a Kecskecsecsű, a Csiri-csuri, a borszőlők közül például a Kövidinka, az Izsáki sárfehér, s azok a fajták, melyek a tőkén túlérve hosszabb ideig változatlan állapotban maradnak, nem töppednek (ilyen a Piros és a Fehér saszla, a Passatuti, a Mathiász Jánosné, az Otelló és a De(pware) Legjobb volna, ha eJJaV- tásra október végén szüretelnénk, mert amennyivel tovább marad a tőkén a fürt, annyival rövidül az eltartási idő. MIKOR ÉS HOGYAN SZEDJÜNK? Akkor tárolható el jól a szőlő, ha leszedés előtt hosszabb időn keresztül száraz az időjárás, a bogyókon nincs rothadás Az esős időjárásban eltett szőlő nem sokáig marad egészséges, könnyen rothadásnak indul. A szőlő leszedve nem érik tovább, nincs utóérése, tehát olyan érési állapotban marad, amilyen volt, amikor leszedtük. Lehet érett, túlérett állapotban Is szedni,.de a nem tökéletesen érett szőlő is édesebb lesz tárolás alatt, amikor töppedni kezd, mert vizet és savat veszít, cukra besűrűsödik. A fürtöket a harmat felszáradása után szedjük. Csak a fürtnyelet fogjuk meg, ne érintsük a bogyókat, mert a felületükön védő viaszréteg (hamvasság) van. Ha letöröljük, a bogyó párologtatása nagyobb lesz, és fgy az eltartás alatt hamarabb ráncosodik, topped. A fürtöket vizsgáljuk meg, és ha hibás, sérült bogyó volna köztük, hegyes ollóval vágjuk ki. A gyűjtőládába egysorosán, lazán rakjuk és ekkor is vigyázzunk a hamvasság megőrzésére. ELTARTÁSI módszerek Az egyes országokban a hűtésen kívül a helyi viszonyoknak megfelelően különféle eltartási módszerek alakultak ki. Jó eredményt ad közülük például a ládába és parafadarába ágyazás. Nálunk a bükkfa szagtalan fűrészporába-történő ládázással értek el jó eredményt. Más fafajta fűrészpora nem alkalmas, mert szagot kap tőle a szőlő. Próbálkoztak polietilén zacskóba való zárással és hozzá (1 kg szőlőhöz) 1—2 g kálium-piroszulfit adagolással, de előfordult, hogy kénes ízt kapott a szőlő. A következőkben azokat az egyszerű, de bevált módszereket ismertetem, amelyekhez elegendő egy hűvös helyiség (kamra). Ezek: 1. a polcos, 2. az aggatásos, és 3. az üvegedényes eltartási módszer. Ezekkel az eljárásokkal rövidebb vagy hosszabb ideig üdén eláll a szőlő. Később, vizet veszítve, előbb ráncosodni, majd töppedni kezd, de értékes alkotórészei megmaradnak, és még így is kellemes ízű csemege lesz. MILYEN LEGYEN A HELYISÉG? Az eltartás sikere nagymértékben a helyiségen múlik. Minél hűvösebb legyen és a külső hőmérséklet ingadozása kevéssé érvényesüljön benne. Ne legyen nagyon száraz, de nagyon nyirkos, valamint rossz levegőjű sem. A szőlő eltartására legkedvezőbb a + 1 és + 2 C-fok közötti hőmérséklet és a 85 százalék páratartalom. Hűtés nélkül a helyiségben a hőmérséklet ősszel rendszerint magasabb^ + 10 G-fok körül is lehet. Fő, hogy a napi hőingadozás minél kisebb legyen. Jó, ha a helyiség szellőztetője sem nyílik délre, hogy a napsütés ne melegítse föl. Ennek hatására ugyanis a helyiség levegője száraz lesz, hirtelen lehűléskor pedig a bogyókra vízpára csapódik ki. Ajánlatos a helyiségbe ellenőrzésül hőmérőt és egyszeri nedvességmérőt (higrométert) tenni. Ha 85 százaléknál jóval kisebb a páratartalom, akkor a bogyó sok vizet párologtat, és előbb ráncosodik, majd topped, a nagy páratartalom pedig kedvez a szürkepenésznek, a rothadásnak. A helyiség tartozéka az eltar. tási módnak megfelelő állványzat, A helyiség előkészítésekor a falakat 2—3 százalék rézgálictartalmú mésszel meszeljük ki, az állványokat Ultra szerrel mossuk le és ezután szellőztetve szárítsuk ki. Használatbavétel előtt a helyiséget légköbméterenként 20—30 g kén elégetésével fertőtlenítsük, ezt 24 óra múlva kiszellőztetve megkezdhetjük a szőlő berakását. POLCOS TÄROLÄS A helyiségben egy vagy több polcból összerakható állványt készítünk, és arra fektetjük a. fürtöket. A poleokra és a szőlő alá ajánlatos száraz szalma-, nád- vagy gyékényhasúrát helyezni, mert ezzel elősegítjük a fürtök szellőzését. Lehet egymás fölött elhelyezett gyümölcsszállító rekeszeket is használni. Ez az eljárás inkább csak rövid tároláshoz célszerű. AGGATAS* A fürtök aggatásához fából, lécből és huzalból készíthetünk megfelelő állványzatot. Ezen a tartó leceket, huzalokat úgy helyezzük el, hogy a fürtöket csüngetve lehessen rájuk felakasztani. A fürtök felkötéséhez (a nagyságuktól függően) 30—50 cm hosszú raffiát vagy más fonalat vágunk, és mindkét végére egy-egy fürtöt kötünk. A fonalat a fürt nyelére kötjük, a tömöttebb és kisebb fürtnek azonban a hegyére is lehet, így a bogyók visszahajolva lazábban helyezkednek el. Ez után a fonalat a lécen áttéve, a fürtöket úgy aggatjuk fel, hogy az egyik magasabban, a másik alacsonyabban csüngjön, s ne érjenek össze. (Lásd az 1-es számú obrát!) Aggatva 2—3, vagy még több hónapig is jól elállhat a szőlő. ÜVEGEDÉNYES ELTARTÁS A heyiségben olyan állványzatot készítünk, amelyen egymás fölött több sorban 3—5 deci literes, szélesebb szájú üvegeket vagy poharakat helyezünk el, s kétharmad részig vízzel megtöltjük őket. A vizet előbb foraljuk fel, majd további konzerválás céljából minden üvegbe egy kanál faszénport és 5 g konyhasót tegyünk* A fürtöket a tőkéről vesszőrésszel vágjuk le úgy, hogy a fürt alatt 2—3 ízköz, fölötte 1 ízköznyi vessző legyen, a leveleket szedjük le róla. Ez után a fürtöt szárrészével az üvegbe helyezzük, s a súlyánál fogva ferdén lecsüng az üvegből. (Lásd a 2-es számú ábrátl) Az elpárolgó vizet majd szükség szerint pótoljuk. Ez a mód jár a legtöbb munkával, de vele tartható el a szőlő legtovább üde állapotban. Az üdébb állpotot nem annyira az segíti elő, hogy az üvegből a fürt vizet vehet fel, inkább az, hogy az üvegekből elpárolgó víz kedvezően alakítja a helyiség páratartalmát, ezért nem veszít vizet a bogyó. Dr. PROHÄSZKA FERENC (Kertészet és Szőlészet) A szőlő ködpermetezése A barázdás öntözéssel összehasonlítva vizsgálták a ködpermetezés hatását a szőlőn Dagesztánbau. A bogyókötést ez az öntözés igen kedvezően befolyásolta. Megállapították viszont azt is, hogy a legjobb eredményt nedvességtároló öntözéssel kombinálva adja. A ködpermetezés a bogyók nagyfokú képzését is elősegíti, mert optimális ökológiai viszonyokat teremt: csökkenti a levegő és a lombozat hőmérsékletét és növeli a relativ páratartalmat. Egy-egy permetezés után a levegő hőmérséklete 2—6, a leveleké 3—9 Celsius-fokkal csökkent, a páratartalom 15-30 százalékkal emelkedett. A transzspiráció a páratartalom harmadára csökkent. (V. V. Sz.) A borkészítés és a mikrobiológia Hazánkban szelektált élesz- és fizikai hatásoknak ellenálló tőkkel végeztek erjesztési ki- törzsek alkalmazása sokkal sérleteket. Az élesztőtörzsek nagyobb biztonságot ad, mint élettani és biokémai tudajdon- a spontán erjesztés. A speciális ságaik alapján szelektálhatók, élesztővel erjesztett borok sokhogy a must és a gyümölcslé- kai jobb minőségűek, mint a vek erjesztésére mennyiben al- spontán erjedtek, kalmásak. A különböző kémiai (M. V.) A szebb, kulturáltabb kertért Vannak olyan államok, ahol a zöld-területek, a kertek szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. Ezekben az országokban megértették: a kertnek a hasznosság mellett a pihenés, a felfrissülés célját is szolgálnia kell és szépnek, tetszetősnek kell lennie. Habár az utóbbi években ezen a területen nálunk is komoly lépések történtek, mégis sok olyan újonnan telepített kerttel találkozhatunk, amely a kertmüvészet mai esztétikai színvonalát meg sem közelíti. Persze, bírálni könnyű, mondják az „okosok“ nehezebb minden szempontból kifogástalan kertet létrehozni. S mivel nálunk mindig töb és több az olyan kiskerttulajdonos, akinek még jóformán nincsenek tapasztalatai ezzel kapcsolatban, számukra nyújtunk néhány alapvető tanácsot. KERTET TERVEZÜNK Amint ez ismeretes, a kerttelepeket az utóbi években négyáras parcellákra „szeletelik“. Ez a terület általában elég arra, hogy egy család megtermelje zöldség- és gyümölcsszükségletének egy részét és biztosítsa kikapcsolódását. Négy ár viszont csak akkor elég, ha észszerűen, okosan gazdálkodunk az adott területtel. Abban az esetben, ha a kiskert tíz évnél tovább lehet a tulajdonos birtokában, vagy álandó jellegű, akkor feltétlenül érdemes a telket bekeríteni, kerti házat építeni, bevezetni a vizet és a villanyt. Kerttervezéshez szükséges néhány aranyszabály: • A telepítés alkalmával feltétlenül figyelembe kell venni a kert fekvését, eszerint kell kiválasztani az ültetőanyag, a facsemeték, a bokrok fajtáit. A kevés helyet foglaló M IX-es alanyú fákat főleg kisméretű kertekbe telepítjük. (A szerző felvételei) velkedünk, ne feledkezzünk meg a gyeptelepítésről sem. • Kiskerti telepítésre mindenekelőtt az M-IX-es és M-IV* es alanyú fákat ajánljuk élma- és körte-palmetta, meggy-, cseresznye-, őszibarack — hidegebb helyeken az utóbbit ringlóval helyettesítsük —* kajszi, szilva). PIHENÉS A KERTBEN A kert betelepítéséről, a növényápolásról aránylag sokat beszélünk, a következő valamivel „idegenebb“ téma: Hogyan is lehet pihenni a kertben, milyen eszközök szükségesek a kellemes felüdüléshez, miyen esztétikai paramétereket kell, hogy képviseljenek. Stefan Minarik tervező építésszel arról beszélgettünk, mi a helyzet hazánkban a kerti házak építésével kapcsolatban: — Egy összehasonlítással kezdeném válaszomat. Mikor legutóbb Erfurtban jártam és megtekintettem egy kerttelepet, kellemes meglepetés ért. Szépen kivitelezett, egyszerű, épített, vagy szerelt kerti házakat láttam. Mi — őszintén bevallva — még nem tartunk itt. Katalógusaink ugyan vannak, és rendelet utasítja a kerti házak építőit ennek igénybevételére. A kertbarátok azonban sok esetben fittyet hánynak a rendeletekre, és a tervrajzot nem a katalógusból, de hamarabb egy mesekönyvből „kölcsönzik“. Milyen egy ideális kerti ház? . Kerti házat sohasem szabad összetéveszteni a hétvégi házzal. A kerti ház legyen alkalmas pihenésre is, de ne hiányozzon a szerszámoskamra és a meliékhelyiség. Mivel a megengedett alapterület csupán 4x4 méter, ajánlatos az objektum alápincézése, ahol kiváló zöldségtárol ó-helyet, esetleg szerszámos kamrát lehet létesíteni. Természetesen ügyelni kell a kerti ház környékének esztétikai összhangjára. A kiskertnek elengedhetetlen tartozéka a füves terület. Egyszerű kerti bútorokkal <— székek, asztal — itt lehet alkalmi étkező sarkot létesíteni, napozni, itt tölthetik szabad idejüket a gyerekek. Ha az épület mellett nagyobb füves területtel rendelkezünk, akkor állandó kerti bútorokat is barkácsolhatunk. Itt persze vigyázni kell a formákra, méretekre, ugyanis ezek a darabok — fagerendából ácsolt padok, asztal, rönkbútor — meghatározzák a kert hangulatát. Manapság divatos és különben is hangulatos létesítmény a kerti tűzhely, ami főleg szalonnasütés céljából kőből, téglából készülhet. így a tűzrakás nem a földön, hanem kiemelt tűzbiztos helyen történik. Az egyszerű ülőalkalmatosságok — farönkök stb. —• kellemes hangulatot teremtenek a nappali, esti családi összejövetelekhez. Pergolát azok a kertbarátok létesítsenek, akik családjukkal együtt többet tartózkodnak a kiskertben. A fából készült, esetleg kőoszlopokra helyezett pergola főleg esztétikai funkciót tölt be, a hatását szőlő felfuttatásával s más növényekkel lehet fokozni. Nem esett eddig szó a kerti utakról. Röviden talán csak annyit: korábban sokszor alkalmaztuk a szélesebb, „betoncsík“ utakat, ami „nehéznek“, ízléstelennek tűnik a kertben* Előnyösebb a betonlapok alkalmazása, melyet a talajon úgy helyezünk el, hogy gyep nőhessen a kockák között. A kiskertbe utat csakis a legszükségesebb helyekre építsünk. fentiekben nem törekedhetünk teljességre, ugyanis az érintet problémák egyenként is több teret, körülírást követeltek volna, dá mindez bővebben megtalálható a kertészeti szakirodalomén. Célom az, hogy felhívjam a figyelmet az- észszerű, gondos kerttervezés előnyeire. A rosszul beosztott kert éveken keresztül gondot, az esztétikailag és hasznossági szempontból megfelelő kert termelői sikereket, örömet, munka utáni felüdülést Taiztosít gazdája számára. Kalita Gábor • A kertet célszerű gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas területre osztani. Ugyanis a fák alatti zöldségtermesztés —; melyet nagyon sok helyen alkalmaznak — sem esztétikai, sem hasznossági szempontból nem helytálló. A bokrokat — köszméte, ribiszke stb. rendszerint a parcella szélére ültetjük. • A virág legfőbb díszítőeleme a kiskertnek. A nagy fajtaválasztékból ki-ki a maga ízlése szerint ültetheti ki virágait, természetesen nem akárhová: a két sávot elválasztó részt, a kerti ház környékét lehet virággal beültetni. Nem esztétikus, ha a zöldséges ágyak közé — sajnos, sok helyütt ezt is látni * virágot ültetnek. • A komposztgödröt a kert valamelyik sarkába helyezzük el. # Bár területben nem bő- Az ilyen kisméretű, egyszerű szerkezetű, alápincézett kerti ház jó szolgálatot tesz gazdájának.
