Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-29 / 39. szám

Szőlőtárolás Régi törekvés: hogyan lehetne úgy eltartani ezt a jóízű és 'értékes gyümölcsöt, hogy a tél folyamán minél tovább fo­gyaszthassuk? 'a szőlő nagyüzemi tárolása hazánkban még hűtőházban sem problémamentes, ezért nem is igen foglalkoznak vele. Vannak azonban olyan régi, egyszerű, bevált eljárások, amelyekkel a kistermelők, kertbarátok szüret után több hónapon át eltart­hatják szőlőjüket. Ennek két alapkövetelménye: 1. Minél hosszab ideig a bogyó eredeti duzzadt állapotában Imaradjon, tehát ne párologtasson vizet, ne töppedjen. 2. Ne rothadjon, egészséges maradjon. Ezek főbb feltételei a következők: MILYEN FAJTAT VÁLASSZUNK? Eltartásra a rothadásnak job­ban ellenálló és későn érő faj­ták alkalmasak. Ilyenek pél­dául az Afuz Ali, a Kecske­­csecsű, a Csiri-csuri, a borsző­lők közül például a Kövidinka, az Izsáki sárfehér, s azok a faj­ták, melyek a tőkén túlérve hosszabb ideig változatlan álla­potban maradnak, nem töpped­­nek (ilyen a Piros és a Fehér saszla, a Passatuti, a Mathiász Jánosné, az Otelló és a De(p­­ware) Legjobb volna, ha eJJaV- tásra október végén szüretel­nénk, mert amennyivel tovább marad a tőkén a fürt, annyival rövidül az eltartási idő. MIKOR ÉS HOGYAN SZEDJÜNK? Akkor tárolható el jól a sző­lő, ha leszedés előtt hosszabb időn keresztül száraz az idő­járás, a bogyókon nincs rotha­dás Az esős időjárásban eltett szőlő nem sokáig marad egész­séges, könnyen rothadásnak in­dul. A szőlő leszedve nem érik tovább, nincs utóérése, tehát olyan érési állapotban marad, amilyen volt, amikor leszedtük. Lehet érett, túlérett állapotban Is szedni,.de a nem tökéletesen érett szőlő is édesebb lesz tá­rolás alatt, amikor töppedni kezd, mert vizet és savat ve­szít, cukra besűrűsödik. A für­töket a harmat felszáradása után szedjük. Csak a fürtnyelet fogjuk meg, ne érintsük a bo­gyókat, mert a felületükön vé­dő viaszréteg (hamvasság) van. Ha letöröljük, a bogyó páro­logtatása nagyobb lesz, és fgy az eltartás alatt hamarabb rán­cosodik, topped. A fürtöket vizsgáljuk meg, és ha hibás, sérült bogyó volna köztük, he­gyes ollóval vágjuk ki. A gyűj­tőládába egysorosán, lazán rakjuk és ekkor is vigyázzunk a hamvasság megőrzésére. ELTARTÁSI módszerek Az egyes országokban a hű­tésen kívül a helyi viszonyok­nak megfelelően különféle el­tartási módszerek alakultak ki. Jó eredményt ad közülük pél­dául a ládába és parafadarába ágyazás. Nálunk a bükkfa szagtalan fűrészporába-történő ládázással értek el jó ered­ményt. Más fafajta fűrészpora nem alkalmas, mert szagot kap tőle a szőlő. Próbálkoztak poli­etilén zacskóba való zárással és hozzá (1 kg szőlőhöz) 1—2 g kálium-piroszulfit adagolás­sal, de előfordult, hogy kénes ízt kapott a szőlő. A követ­kezőkben azokat az egyszerű, de bevált módszereket ismerte­tem, amelyekhez elegendő egy hűvös helyiség (kamra). Ezek: 1. a polcos, 2. az aggatásos, és 3. az üvegedényes eltartási módszer. Ezekkel az eljárásokkal rövi­­debb vagy hosszabb ideig üdén eláll a szőlő. Később, vizet ve­szítve, előbb ráncosodni, majd töppedni kezd, de értékes alko­tórészei megmaradnak, és még így is kellemes ízű csemege lesz. MILYEN LEGYEN A HELYISÉG? Az eltartás sikere nagymér­tékben a helyiségen múlik. Minél hűvösebb legyen és a külső hőmérséklet ingadozása kevéssé érvényesüljön benne. Ne legyen nagyon száraz, de nagyon nyirkos, valamint rossz levegőjű sem. A szőlő eltartására legked­vezőbb a + 1 és + 2 C-fok kö­zötti hőmérséklet és a 85 szá­zalék páratartalom. Hűtés nél­kül a helyiségben a hőmérsék­let ősszel rendszerint magasabb^ + 10 G-fok körül is lehet. Fő, hogy a napi hőingadozás minél kisebb legyen. Jó, ha a helyi­ség szellőztetője sem nyílik délre, hogy a napsütés ne me­legítse föl. Ennek hatására ugyanis a helyiség levegője száraz lesz, hirtelen lehűléskor pedig a bogyókra vízpára csa­pódik ki. Ajánlatos a helyiségbe ellen­őrzésül hőmérőt és egyszeri nedvességmérőt (higrométert) tenni. Ha 85 százaléknál jóval kisebb a páratartalom, akkor a bogyó sok vizet párologtat, és előbb ráncosodik, majd topped, a nagy páratartalom pedig kedvez a szürkepenésznek, a rothadásnak. A helyiség tartozéka az eltar. tási módnak megfelelő állvány­zat, A helyiség előkészítésekor a falakat 2—3 százalék rézgálic­­tartalmú mésszel meszeljük ki, az állványokat Ultra szerrel mossuk le és ezután szellőztet­ve szárítsuk ki. Használatbavé­tel előtt a helyiséget légköbmé­terenként 20—30 g kén elégeté­sével fertőtlenítsük, ezt 24 óra múlva kiszellőztetve megkezd­hetjük a szőlő berakását. POLCOS TÄROLÄS A helyiségben egy vagy több polcból összerakható állványt készítünk, és arra fektetjük a. fürtöket. A poleokra és a szőlő alá ajánlatos száraz szalma-, nád- vagy gyékényhasúrát he­lyezni, mert ezzel elősegítjük a fürtök szellőzését. Lehet egy­más fölött elhelyezett gyü­­mölcsszállító rekeszeket is használni. Ez az eljárás inkább csak rö­vid tároláshoz célszerű. AGGATAS* A fürtök aggatásához fából, lécből és huzalból készíthetünk megfelelő állványzatot. Ezen a tartó leceket, huzalokat úgy helyezzük el, hogy a fürtöket csüngetve lehessen rájuk fel­akasztani. A fürtök felkötéséhez (a nagyságuktól függően) 30—50 cm hosszú raffiát vagy más fo­nalat vágunk, és mindkét végé­re egy-egy fürtöt kötünk. A fonalat a fürt nyelére kötjük, a tömöttebb és kisebb fürtnek azonban a hegyére is lehet, így a bogyók visszahajolva la­zábban helyezkednek el. Ez után a fonalat a lécen áttéve, a fürtöket úgy aggatjuk fel, hogy az egyik magasabban, a másik alacsonyabban csüngjön, s ne érjenek össze. (Lásd az 1-es számú obrát!) Aggatva 2—3, vagy még több hónapig is jól elállhat a szőlő. ÜVEGEDÉNYES ELTARTÁS A heyiségben olyan állvány­zatot készítünk, amelyen egy­más fölött több sorban 3—5 deci literes, szélesebb szájú üve­geket vagy poharakat helye­zünk el, s kétharmad részig vízzel megtöltjük őket. A vizet előbb foraljuk fel, majd továb­bi konzerválás céljából min­den üvegbe egy kanál faszén­port és 5 g konyhasót tegyünk* A fürtöket a tőkéről vessző­résszel vágjuk le úgy, hogy a fürt alatt 2—3 ízköz, fölötte 1 ízköznyi vessző legyen, a le­veleket szedjük le róla. Ez után a fürtöt szárrészével az üvegbe helyezzük, s a súlyánál fogva ferdén lecsüng az üveg­ből. (Lásd a 2-es számú ábrátl) Az elpárolgó vizet majd szük­ség szerint pótoljuk. Ez a mód jár a legtöbb mun­kával, de vele tartható el a sző­lő legtovább üde állapotban. Az üdébb állpotot nem annyira az segíti elő, hogy az üvegből a fürt vizet vehet fel, inkább az, hogy az üvegekből elpárol­gó víz kedvezően alakítja a he­lyiség páratartalmát, ezért nem veszít vizet a bogyó. Dr. PROHÄSZKA FERENC (Kertészet és Szőlészet) A szőlő ködpermetezése A barázdás öntözéssel össze­hasonlítva vizsgálták a ködper­metezés hatását a szőlőn Da­­gesztánbau. A bogyókötést ez az öntözés igen kedvezően be­folyásolta. Megállapították vi­szont azt is, hogy a legjobb eredményt nedvességtároló ön­tözéssel kombinálva adja. A ködpermetezés a bogyók nagy­fokú képzését is elősegíti, mert optimális ökológiai viszonyokat teremt: csökkenti a levegő és a lombozat hőmérsékletét és növeli a relativ páratartalmat. Egy-egy permetezés után a le­vegő hőmérséklete 2—6, a leve­leké 3—9 Celsius-fokkal csök­kent, a páratartalom 15-30 száza­lékkal emelkedett. A transz­­spiráció a páratartalom harma­dára csökkent. (V. V. Sz.) A borkészítés és a mikrobiológia Hazánkban szelektált élesz- és fizikai hatásoknak ellenálló tőkkel végeztek erjesztési ki- törzsek alkalmazása sokkal sérleteket. Az élesztőtörzsek nagyobb biztonságot ad, mint élettani és biokémai tudajdon- a spontán erjesztés. A speciális ságaik alapján szelektálhatók, élesztővel erjesztett borok sok­­hogy a must és a gyümölcslé- kai jobb minőségűek, mint a vek erjesztésére mennyiben al- spontán erjedtek, kalmásak. A különböző kémiai (M. V.) A szebb, kulturáltabb kertért Vannak olyan államok, ahol a zöld-területek, a kertek sze­met gyönyörködtető látványt nyújtanak. Ezekben az orszá­gokban megértették: a kertnek a hasznosság mellett a pihenés, a felfrissülés célját is szolgál­nia kell és szépnek, tetszetős­nek kell lennie. Habár az utób­bi években ezen a területen nálunk is komoly lépések tör­téntek, mégis sok olyan újon­nan telepített kerttel találkoz­hatunk, amely a kertmüvészet mai esztétikai színvonalát meg sem közelíti. Persze, bírálni könnyű, mondják az „okosok“ nehezebb minden szempontból kifogástalan kertet létrehozni. S mivel nálunk mindig töb és több az olyan kiskerttulajdo­nos, akinek még jóformán nin­csenek tapasztalatai ezzel kap­csolatban, számukra nyújtunk néhány alapvető tanácsot. KERTET TERVEZÜNK Amint ez ismeretes, a kertte­lepeket az utóbi években négy­áras parcellákra „szeletelik“. Ez a terület általában elég arra, hogy egy család megtermelje zöldség- és gyümölcsszükségle­tének egy részét és biztosítsa kikapcsolódását. Négy ár vi­szont csak akkor elég, ha ész­szerűen, okosan gazdálkodunk az adott területtel. Abban az esetben, ha a kis­kert tíz évnél tovább lehet a tulajdonos birtokában, vagy álandó jellegű, akkor feltétle­nül érdemes a telket bekerí­teni, kerti házat építeni, beve­zetni a vizet és a villanyt. Kerttervezéshez szükséges né­hány aranyszabály: • A telepítés alkalmával fel­tétlenül figyelembe kell venni a kert fekvését, eszerint kell kiválasztani az ültetőanyag, a facsemeték, a bokrok fajtáit. A kevés helyet foglaló M IX-es alanyú fákat főleg kisméretű kertekbe telepítjük. (A szerző felvételei) velkedünk, ne feledkezzünk meg a gyeptelepítésről sem. • Kiskerti telepítésre min­denekelőtt az M-IX-es és M-IV* es alanyú fákat ajánljuk élma- és körte-palmetta, meggy-, cse­resznye-, őszibarack — hide­gebb helyeken az utóbbit ring­lóval helyettesítsük —* kajszi, szilva). PIHENÉS A KERTBEN A kert betelepítéséről, a nö­vényápolásról aránylag sokat beszélünk, a következő valami­vel „idegenebb“ téma: Hogyan is lehet pihenni a kertben, mi­lyen eszközök szükségesek a kellemes felüdüléshez, miyen esztétikai paramétereket kell, hogy képviseljenek. Stefan Minarik tervező épí­tésszel arról beszélgettünk, mi a helyzet hazánkban a kerti házak építésével kapcsolatban: — Egy összehasonlítással kez­deném válaszomat. Mikor leg­utóbb Erfurtban jártam és meg­tekintettem egy kerttelepet, kellemes meglepetés ért. Szé­pen kivitelezett, egyszerű, épí­tett, vagy szerelt kerti házakat láttam. Mi — őszintén bevall­va — még nem tartunk itt. Ka­talógusaink ugyan vannak, és rendelet utasítja a kerti házak építőit ennek igénybevételére. A kertbarátok azonban sok esetben fittyet hánynak a ren­deletekre, és a tervrajzot nem a katalógusból, de hamarabb egy mesekönyvből „kölcsönzik“. Milyen egy ideális kerti ház? . Kerti házat sohasem sza­bad összetéveszteni a hétvégi házzal. A kerti ház legyen al­kalmas pihenésre is, de ne hiá­nyozzon a szerszámoskamra és a meliékhelyiség. Mivel a meg­engedett alapterület csupán 4x4 méter, ajánlatos az objektum alápincézése, ahol kiváló zöld­ségtárol ó-helyet, esetleg szer­számos kamrát lehet létesíteni. Természetesen ügyelni kell a kerti ház környékének esztéti­kai összhangjára. A kiskertnek elengedhetetlen tartozéka a füves terület. Egy­szerű kerti bútorokkal <— szé­kek, asztal — itt lehet alkalmi étkező sarkot létesíteni, napoz­ni, itt tölthetik szabad idejüket a gyerekek. Ha az épület mel­lett nagyobb füves területtel rendelkezünk, akkor állandó kerti bútorokat is barkácsol­hatunk. Itt persze vigyázni kell a formákra, méretekre, ugyanis ezek a darabok — fagerendá­­ból ácsolt padok, asztal, rönk­bútor — meghatározzák a kert hangulatát. Manapság divatos és különben is hangulatos léte­sítmény a kerti tűzhely, ami főleg szalonnasütés céljából kő­ből, téglából készülhet. így a tűzrakás nem a földön, ha­nem kiemelt tűzbiztos helyen történik. Az egyszerű ülőalkal­matosságok — farönkök stb. —• kellemes hangulatot teremtenek a nappali, esti családi össze­jövetelekhez. Pergolát azok a kertbarátok létesítsenek, akik családjukkal együtt többet tartózkodnak a kiskertben. A fából készült, esetleg kőoszlopokra helyezett pergola főleg esztétikai funk­ciót tölt be, a hatását szőlő felfuttatásával s más növények­kel lehet fokozni. Nem esett eddig szó a kerti utakról. Röviden talán csak annyit: korábban sokszor al­kalmaztuk a szélesebb, „beton­csík“ utakat, ami „nehéznek“, ízléstelennek tűnik a kertben* Előnyösebb a betonlapok alkal­mazása, melyet a talajon úgy helyezünk el, hogy gyep nő­hessen a kockák között. A kiskertbe utat csakis a legszük­ségesebb helyekre építsünk. fentiekben nem törekedhe­tünk teljességre, ugyanis az érintet problémák egyenként is több teret, körülírást követeltek volna, dá mindez bővebben megtalálható a kertészeti szak­irodalomén. Célom az, hogy felhívjam a figyelmet az- ész­szerű, gondos kerttervezés elő­nyeire. A rosszul beosztott kert éveken keresztül gondot, az esztétikailag és hasznossági szempontból megfelelő kert ter­melői sikereket, örömet, mun­ka utáni felüdülést Taiztosít gaz­dája számára. Kalita Gábor • A kertet célszerű gyü­mölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas területre osztani. Ugyanis a fák alatti zöldség­­termesztés —; melyet nagyon sok helyen alkalmaznak — sem esztétikai, sem hasznossági szempontból nem helytálló. A bokrokat — köszméte, ribiszke stb. rendszerint a parcella szélére ültetjük. • A virág legfőbb díszítő­eleme a kiskertnek. A nagy fajtaválasztékból ki-ki a maga ízlése szerint ültetheti ki vi­rágait, természetesen nem akárhová: a két sávot elvá­lasztó részt, a kerti ház kör­nyékét lehet virággal beültetni. Nem esztétikus, ha a zöldséges ágyak közé — sajnos, sok he­lyütt ezt is látni * virágot ül­tetnek. • A komposztgödröt a kert valamelyik sarkába helyezzük el. # Bár területben nem bő- Az ilyen kisméretű, egyszerű szerkezetű, alápincézett kerti ház jó szolgálatot tesz gazdájának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom