Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-29 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. szeptember 29. 4 Arról az országról, amely Komenskýt adta a világnak, sokan talán azt gondolják, hogy nincsenek iskolaügyi problémái. Ami az alapvető didaktikai elveket Illeti, általánosságban egyet Is érthetünk ezzel a nézettel, bár a korszerű tudomány — amellett, hogy igazat ad Komenskýnak —, nem egy vonatkozásban túl is haladta ót. Ezzel azonban még korántsem merítettük ki az iskolaügy problémáit. Elsősorban a mezőgazdasági szakemberképzés területén vár sok tényező megoldásra, amit az új idők, a mezőgazdaság fejlődése vetett fel. Sajnos, vannak olyan megnyilvánulások, amelyek mint a régmúlt maradványai, s a szakemberképzés területén konzerválódtak. A CSKP KB és az SZLKP KB októberi ülése, mely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar további fejlődésének csupán a haladó munkamódszerek terjesztőivé kell válniuk, hanem nekik kell kialakítaniuk, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság nyújtotta lehetőségeken belül, az új emberi kapcsolatokat és az új életstílust. Az elmondottakkal összhangban a szaktanintézetben összpontosított figyelmet fordítanak a tanulók eszmei-politikai felkészítésére. Az eszmei-politikai nevelés fő tantárgya a polgári nevelés, de tartalmilag nagy jelentőséget tulajdonítanak a szakköri tevékenységnek is. A SZISZ keretében működő érdekkörök közül legjelentősebb munkát a Lenín-kör fejti ki, mely a legrátermettebb fiatalokat felkészíti a párttagságra. ALAPVETŐ CÉLOK A mezőgazdasági üzemek jogos lgételi vizsga követelményeinek is megfeleltek. A szakközépiskola képzési ideje alatt a tanulók olyan szakmai ismereteket szereznek, amelyek birtokában a gépi berendezéseket szakszerűen tudják üzemeltem, s a karbantartást és a javítást is eltudják végezni. A szakközépiskola főtantárgyai a technológia, a műszaki diagnosztika, a matematika és a fizika. A tanulók magyar és szlovák nyelvből, valamint két választható szaktantárgyból érettségiznek. KORSZERŰSÉG AZ OKTATÁSBAN — Iskolánk különös gonddal foglalkozik a hátránnyal induló tanulókkal. Tapasztalatunk az, hogy minden egészséges fiatal képezhető. A mi kötelességünk, hogy minden egyes tanulóból képességet legjavát kihozzuk r-t magyarázta lelkesen Szolgay István mérnök, miközben a szaktantermekbe invitált bennünket. Szaktantermek a legkorszerűbb szemléltető és didaktikai eszközökkel — vetítőgép, diaprojektor, írásvetítő, epidiaszkóp, különböző metszetek és modellek <—i vannak felszerelve. A távirányítású szemléltető berendezések az értelmi és logikai képességek fejlesztésének legfontosabb eszközei. i— Meg kell értetnünk a fiatalokkal, hogy életük alapja a szorgalmas, a pontos és a jól szervezett hatékony munka. E tekintetben is fontos az oktatás korszerű, rugalmas megszervezése. Ha valaki az iskolában megtanulja, megszokja, hogy rendszeresen végezze munkáját, később is ezt fogja tenni — fogalmazta meg az oktató-nevelőmunka egyik aranyszabályát Szolgay elvtárs. SPORT ÉS KüLTÜRA A szaktanintézet kétszázötven tanulója közül kétszáznegyven tagja a Strojár sportszervezetnek. Feleslegesnek tartjuk a szétirást, hogy a sportszervezet egyes szakosztályai hány tanulót csalnak ki a szabad levegőre. Az a lényeg, hogy kimennekl Szinte tanulmányt lehetne írni a sportszervezet tömegmunkájáról. Lajos Benő edző jóvoltából már régen „jegyzett“ sportágak közé tartozik a súlyemelés. Első csapatuk at első ligában, második pedig a kerületi bajnokságban szerepel. Innét Indult az országos válogatott két nagy tehetsége Cserge és Kovács is. A kézilabdázók edzőjének, Szobolovszky Lászlónak sikerült olyan csapatot kialakítania, amely sokmozgásos játékot Játszik, s eredményesen szerepel a kerületi bajnokságban. Labdarúgóik a kerületi, illetve a járási bajnokságban szerepelnek, de eredményes munkát fejt ki a birkózó szakosztály is. A természetkedvelők vezetője Pavlicsek László főnevelő. Az agilis elnök egyúttal túravezető is. Ez sem rang számára, hanem hivatás. Ugyanis sohasem barangol egyedül az erdők mélyén, a hegyek ösvényein, a történelmi helyeken. Mindig népes csapatot visz magával. A nyári szünidőben jól sikerült túrákat szerveznek. Ezeken a honismereti jellegű túrákon a vépt (Magyarország), Mezára (Bulgária) és a szovjet baráti iskolák tanulói is részt vesznek. A szaktanintézet gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn a helyi művelődési otthonnal. A tanú lók kulturális igényeit számtalan szakkör biztosítja, s több mint négyezer kötetet számláló könyvtár áll a rendelkezésükre. „Múlhatatlanul megkívántatik, hogy a földművelő nép mind erkölcsére, mind értelmére nézve nagy céljaihoz képzett legyen,, mert egyedül az ilyen nép lehet alkalmas eszköze minden józanabb irányzatoknak...“ írta Berzsenyi Dániel. A költő szavai napjainkban is érthetőek és érvényesek, az olyan pedagógusok és fiatalok számára, akik tisztában vannak azzal, hogy a titok kulcsa nem lehet más, csak a szakadatlan munka és kitartás. Csiba László A mezőgazdasági szaktanintézet korszerű új épületében ifjú az élet. Hnis ffisztesüei Az utóbbi években gyakran felvetődik a kérdés, mi az oka annak, hogy cukorrépából a múltban nagyobb hektárhozamokat értünk el, mint ma, holott a termesztési körülmények, főleg a tápanyagellátás és a vízgazdálkodás szempontjából lényegesen javultak. A választ a termesztési eszközök változásában, fejlesztésében kell keresni. Ugyanis a répaföldeken a hajdani nehéz kézi munkát >— gépek váltották fel. Ma már egyre kevesebb gazdaságban végzik a kézi egyelést, a betakarítás pedig a vetési terület mintegy kilencvennégy százalékán gépesített. A gépek térhódítása a cukorrépatermesztésben újszerű szemléletet, hozzáállást, vagyis új termesztési technológiát, munkamódszert és szervezést követel. Sajnos, a gépesített cukorrépatermesztés követelményeit sem a kutatás, műszaki fejlesztés, sem a gyakorlat részéről nem sikerült teljes mértékben biztosítani. A cukorrépatermesztést hátráltató kedvezőtlen tényezők, mindenekelőtt az agrotechnikai fegyelem be nem tartása, részben pedig a vetőmagvak gyenge cslrázóképessége vagy a megfelelő vetőgépek hiánya rovására írhatók. Ennek következménye a gyenge növériysíirűség, az egyenlőtlen növényzet, de főleg az óriási betakarítási veszteség — amely a huszonöt százalékot Is meghaladja — és a biológiailag gyakran kedvező termés csökkenését eredményezi. A hektárhozamok növelésének legjelentősebb tartaléka a betakarítási veszteségek csökkentésében rejlik. Erre az alapvetően fontos tényezőre hívták fel a figyelmet az új technika napján elhangzott előadások és hozzászólások, amelyet a közelmúltban Jaslovské Bohunicei szövetkezetben tartottak meg a Nyugatszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság szervezésében. Michal Štangel mérnök — a KMI dolgozója — a bevezetőben mindazokról az Igényes feladatokról szólt, amelyek az őszi munkák folyamán a mezőgazdasági dolgozókra hárulnak. Közülük talán az egyik legjelentősebb feladat a cukorrépa betakarítása. Hiszen ezt a fontos ipari növényt a nyugat-szlovákiai kerületben negyvennyolcezer hektáron termesztik, ami Szlovákia cukorrépa-összterületének nyolcvan ^százalékát teszi ki. Ezért hogy az Idén mennyi cukrot termelünk, jelentős mértékben a kerület mezőgazdasági üzemein múlik. Főleg attól, hogyan sikerül az aránylag jónak mutatkozó termésből a lehetőleg legtöbbet a földből kiszedni, vagyis hogyan sikerül a betakárítási veszteségeket csökkenteni. Ennek igen fontos tényezője az alapos felkészülés, a részletesen kidolgozott politikai-szervezési terv, a rugalmas szervezés, de főleg a minőségi munka. Platík mérnök — a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola gépészeti karának dolgozója — beszámolójában felsorolta azokat a tényezőket, amelyek napjainkban a tetemes betakarítási veszteségeket okozzák, s rámutatott ezek csökkentésének lehetőségére. Az elhangzottakból nem árt kiemelni néhány hasznos és valamennyi gazdasági számára megszívlelendő gondolatot. A betakarítási veszteség nagyságát a következő tényezők befolyásolják: a növényzet minősége, a betakarítási munkálatok megszervezése, a műszaki ellátottság színvonala, a gépek műszaki állapota, az emberek szakképzettsége Ss érdekeltsége, valamint a munka menetének és minőségének tüzetes ellenőrzése. Szükséges hangsúlyozni, hogy a betakarítás minőségéért az összes dolgozó felel, akik a növényzet kialakításában részesedtek. Tehát a gépi betakarításnak egyik alapvető követelménye a kiegyenlített növényzet. Optimális, ha a répa földfeletti részének magassági különbsége nem haladja meg az öt centimétert, legalább a növényzet nyolcvan százalékánál, és a növények közötti távolság legalább huszonnégy centiméter. Természetesen ez agrotechnikai Intézkedésekkel biztosítható. Az idén, habár a termés jónak mutatkozik, az aránylag egyenlőtlen növényzet a gépi betakarítás feltételeinek nem felel meg. Ezért extrém esetekben — ahol jelentős veszteségekkel lehet számolni, Inkább a cukorrépa kézi kiszedéséhez kell folyamodni. A betakarítás szervezésénél Igen fontos a fordulók szélességének helyes meghatározása. Ezt több mezőgazdasági üzemben elmulasztják. A háromsoros gépeknél 16— 18, a hatsorosoknál pedig 21—24 méter széles fordulókat kell biztosítani. További fontos követelmény, hogy a szállítóeszközök csak a kiszedett területen mozogjanak, és a gépsorok egymás után haladjanak. Gyakori eset az előre, tartalékba fejezett sorok, ami nyolc-tizenkét százalékkal Is növelheti a veszteségeket. Ugyanakkor fontos követelmény a veszteségek szüntelen ellenőrzése, a fejező és a kiszedő gépek jó műszaki állapota, megfelelő beállítása és optimális haladási sebesége. Sedlák mérnök — a buöanyi Nemesítő Állomás igazgatója rámutatott arra, hogy valamennyi répatermesztő üzemnek arra kell törekedni, hogy a betakarítási veszteségek ne haladják meg a tizenkettő-tizenöt százalékot. Ez a követelmény reális és az emberek munkáján múlik. Ha a múlt évhez viszonyítva sikerülne a veszteségeket legalább hét-nyolc százalékkal csökkenteni, ez a kerületben úgyszólván száznegyvenezer tonna terméstöbbletet jelentene. Ha cukorrépa betakarításáról beszélünk, szót kell ejteni arról is, hogy most az őszi időszakban alapozzuk meg a jövő év cukorrépa termését. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak tudatosítani kell, hogy a cukorrépa új nagyüzemi termesztést technológiája megköveteli valamennyi agrótechnikai feladat időbeni és minőségi elvégzését. Fokozot figyelmet kell fordítani a tápanyagutánpőtlásra, a talajelőkészltésre, de főleg a mélyszántásra. Mindig szem előtt kell tartani, hogy amit ősszel elmulasztunk, az tavasszal már aligha hozható be. Az agrotechnikai mulasztások pedig könyörtelen vámszedők. Klamarcsik Mária mérnök Szakadatlan munka és kitartás Szolgay István mérnök a szaktantárgyak oktatására készíti aló, a korszerű didaktikai segédeszközöket. kérdéseivel foglalkozott, nem csupán a termelés és az Irányítás szempontjából alapvető jelentőségű, hanem döntő fontosságúvá vált a mezőgazdasági Iskolákban folyó szakemberképzés szempontjából is. Az októberi plenáris ülés határozatainak feldolgozásakor Imegállapítást nyert, hogy a szakosított mezőgazdasági termelés fejlődése égyre nagyobb követelményeket támaszt a mezőgazdasági iskolák munkájával szemben, különösen ami az elmélet és « gyakorlat összekapcsolását Illeti. Ebből kiindulva, elengedhetetlenül fontossá vált a tanulók elméleti és gyakorlati felkészítése, a termelési gyakorlatok színvonalának emelése. . ALKOTÓ LÉGKÖRBEN Az Idei tanév Jelentőségét növeli, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakemberképzés az iskolák megújulási folyamatának több szempontból is fontos szakaszához értekezett. A korszerűsítés bonyolult folyamatait az Ogyalai (Hurbanovo) Mezőgazdasági Szaktanintézet tanári szobájában Homola József mérnök igazgató, Szolgay István mérnök osztályfőnök, és Pavlicsek László főneveíő társaságában elemeztük. Hoinoia József mérnök igazgató: — Szaktaníntézetünkben kétszázötven tanuló részére az oktató-nevelő munkát tizenegy tanár biztosítja. Fő törekvésünk az, hogy egységet teremtsünk az iskolai és az iskolán kívüli tényezők nevelő hatásai között. A korszerű pedagógiai tevékenység részévé kívánjuk tenni, hogy oktatási intézményünkben nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulók érdeklődésének, képességeinek a kibontakoztatása. A nevelőmunka színvonalának emelése érdekében tovább növeljük pedagógusaink aktivitását, egyéni kezdeményezőkészségét. A nevelőket továbbra is arra sarkallják, hogy támaszkodjanak jobban kollégáikra, az Intézetben dolgozó párt- és társadalmi szervezetekre, s tegyenek többet az iskolai demokratizmus további fejlesztéséért. A nevelő-testületi demokratizmus további erősítését sürgeti az a körülmény is, hogy a tantervek által megkívánt, minőségileg új pedagógiai gyakorlatot, csak alkotó légkörű iskolában, demokratikus és dinamikus vezetéssel lehet elsajátítani. Pavlicsek László főnevelő: i— Szaktanintézetünk mezőgazdasági gépjavítókat képez. A szakmai tudás iránti fokozódó követelményeknek összhangban kell lenniük azokkal a magas Igényekkel, amelyet a végzős tanulók erkölcsi-politikai magatartásával szemben támaszt az élet. Az iskolákból kikerülő fiataloknak nem nye, hogy a termelés összpontosításával összhangban, a műszaki szakemberek képzésében is további szűkebb szakosítás valósuljon meg. A termelés gépesítése, ezen belül a gépek műszaki színvonalának emelkedése, ma már a rendelkezésre állő oktatási idő alatt a gépüzemelést, a műszaki alapokat és a termelés valamennyi ágában jártas gépész szakemberek, szakmunkások képzését igényli. A hároméves szakmunkásképző iskola tanulói első évfolyamban elsajátítják a gépjavítás technológiájának alapjait, a gépi és kézi fém megmunkálását, a láng- és Ívhegesztés, valamint a kovács- és lakatosszakma fortélyait. Második évfolyamban térnek át a gépjavítás elméleti oktatására. Harmadik évfolyamban a tanulók harminchét hetet a szerződéses üzemekben töltenek, ahol szakgyakorlatot végeznek. Az 1979/1980-as tanévben a termelés igényeivel összhangban bevezették a szakközépiskolai képzést. Ebbe az osztályba azok a tanulók nyertek felvételt, akik kiváló tanulmányi előmenetellel fejezték be a szaktanintézet harmadik évfolyamát, s a felvé\ fiatal gépjavítók gépjárművezetői jogosítványt is szerezhetnek. Foto: ^tt-=<
