Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1979-09-15 / 37. szám
I 6 SZABAD FÖLDMŰVES KézBabda-toma az SZNF vándorserlegéért A múlt hetekben Érsekújváron TNové Zámky) háromnapos női kézilabda-tornát rendeztek a SZNF vándorserlegéért. A találkozón hat csapat vett részt: a sellyei (Sala) Duslo, a nyárasdi (Topoíník) Družstevník, a nitral Plastika, a Banská Bystrica-i Tesla, a bánovcei Zornica és az újvári Tesla csapata. A tornát a múlt évben, 1978-ban rendezték még először, melynek győztese a nyárasdi szövetkezet csapata volt. Az idén újra ők lettek a legjobbak. Németh Pál tanár, a/sok Jó erednagyon jő játékosuk, Varga Katalin és Hájas Rozália anyasági szabadságon van, s így esetleg csak a tavaszi idényben játszhatnak. De azért a kitűzött cél: benn maradni a legmagasabb osztályban. A nyárasdi kézilabdázók szakvezetősége az utánpótlásról sem feledkezik meg. Az ifjúsági játékosok között vannak olyanok, akiket jövőre már a nagycsapatba sorolnak, s van egy idősebb diákokból álló csapatuk is, akik a nyugat-szlovákiai bajnokságban az élvonalban szerepelnek. Szlo-A nyárasdi kézilabdázók csapata. ményt elérő csapat edzője ezúttal gondjaikról beszélt. A téli időszakban általában nehézségeik vannak, mert az egész dunaszerdahelyi járásban sincs egyetlen olyan nagyméretű tornaterem, ahol színvonalas edzést tudnának tartani. Szabadtéri edzéseket télidőben is tartanak, s szükség megölésként egy helybeli kisméretű tornateremben végzik technikai felkészülésüket. Egy másik súlyos gond —> jegyezte meg Németh Pál edző . két Fotó: Horváth György vákia legjobb ifjúsági csapatai közé tartoznak. Edzőjük Czajlik Tibor tanár. A nyárasdi kézilabdázók már másodszor nyerték el a Szlovák Nemzeti Felkelés vándorserlegét. Németh Pál edző örül, de kifogásolja, hogy olyan jelentős kézilabdacsapatot —i mint a nitrai és a sellyei —. olyan gyenge kollektíva képvisel a politikailag is jelentős tornán. PhDr. HOFER LAJOS Közös erővel i kitűzött ей feli A felsőszeli (Horné Saliby) sportszervezet a galántai járásban a legjobbak közé tartozik. Legjobb eredményeket a futball-szakosztály mutat fel. Az elmúlt bajnokság őszi idényében az utolsók között voltak, de a tavaszi idényben úgyszólván nem volt ellenfelük, s csupán két ponttal maradtak le a feljebb jutó diószegi (Sládkovičovo) csapat mögött. Jó formájukat az új bajnokságra is megtartották és az első mérkőzésen kettő egy arányban győztek a nagyon lelkesen játszó újonc, Kráíová csapata ellen. azt is, hogy a felsőszeli futballistáknak igényes feladataik teljesítése mellett jutott idejük arra is, hogy ellenértékként segítséget nyújtsanak az efsz-nek az aratási munkálatokban. Az egyik szombaton minden játékos ledolgozott kilenc órát a szalmabegyűjtésnél és kazalozásánál. E- mellett három aktív futballista: <—< Valier, Renczés II. és Pusken — az egész aratás folyamán segítettek a betakarításban. Olláh Gyula A mérkőzés után a csapat edzője, Štefan Kalkuš mérnök így nyilatkozott:-— A bajnokság befejezése után azonnal hozzáfogtunk az új idény előkészítéséhez. Ennek keretében került sor az egyhetes magyarországi összpontosításra, ahol három mérkőzést is játszottunk. A mérleg: két győzelem, egy vereség. Hazatérésünk után négy tornán vettünk részt, ebből hármat megnyertünk. Kétévi munkával sikerült érett, rutinos, jó erőnléttel és technikával rendelkező csapatot kialakítani. Ha megtartjuk jó formánkat, akkor talán sikerül a járási bajnokság második osztályának első helyezettjeként végezni s tovább jutni az első В osztályba. A feltételek ugyanis adottak. Az egyesület elnöke, Pavol Benecko, a futball-szakosztály elnöke. Takács Ernő és a csapat vezetője, Szabó Dániel mérnök igyekeznek minden lehetőséget megteremteni a csapatnak. A játékosok pedig a helyi tömegszervez tek és az efsz támdgatását azzal hálálják meg, hogy legjobb képességeik szerint igyekeznek elérni a kitűzött célt. Mindezek után meg keli említeni A nyári vakáció sok mindenre ad ** lehetőséget a diákoknak. Az utóbbi években már szinte természetessé vált, hogy a fiatalok néhány hetet üzemekben, intézményekben és más helyütt dolgoznak. Van, aki egyénileg vállal munkát, de legtöbben kollektívában, az iskolai SZISZ szervezésében vesznek részt a nyári brigádmunkában. Jól jön a segítségük az üzemekben, hiszen a dolgozók közül a legtöbben nyáridőben veszik ki a szabadságukat, s ezért nagy szükség van a helyettesítésekre. A mezőgazdasági üzemekben a sürgős nyári munkák, az aratás idején, a kertészetben, a gyümölcsszedéshez pedig úgy kell a szorgos kéz, mint egy harapás kenyér. Persze á diákok, a főiskolát hallgatók szintén jól járnak, hiszen elég szép összeget keresnek, amit ki-ki kedve szerint használhat fel: utazásra, nyaralásra, szórakozásra. A fiataloknak jó érzés, hogy csekély anyagi segítséget nyújtanak szüleiknek, s talán az is helyes, hogy hozzászoknak az önálló gazdálkodáshoz. A Bratislava! Magyar Tannyelvű Gimnázium diákjai a tanárok irányításával már régebben kezdtek kerékpár-túrákat rendezni „Ismerd meg hazád“ jelszó alatt. Az egykori kezdeményezők többsége főiskolás, sőt akadnak olyanok is, akik már kikerültek az életbe. A fiatalok évente egyszer „meglovagolják“ a kerékpárt és a pontosan kidolgozott terv szerint végigkerekeznek egy-egy tájegységen. Az idén Mátyusfölddel, és Léva környékével ismerkedtek. Alaposan körülnéztek és i-~ ahogy mondják i—í jó azt saját szemükkel látni, amit a földrajz és történelem órákon tanultak. Nem könynyű ez a kerékpártúra, hiszen az összetekert sátraktól és egyéb turistafelszerelésektől alig tudják tekerni a kerékpárt. Bár legtöbbjüknek van gyakorlata a sátorvetésben, mégis ez szinte naponta sok időt vesz igénybe. Néhány esztendővel ezelőtt a CSEMADOK berkeiben is felfigyeltek az eléggé spontán diákakcióra, s helyesen, úgy döntöttek, hogy fel kéne karolni, s fel lehetne használni a nyári kiruccanásokat népművelési célokra, vagyis arra, hogy még sokoldalúbb, politikailag fejlettebb, kulturálisan és esztétikailag műveltebb, szélesebb látókörű fiatalok kerülje,nek ki az életbe, s legyenek nemzetiségi kultúránk hozzáértő fáklyavivői. Azt hiszem ezekből a gondolatokból kiindulva döntött úgy a CSEMADOK Központi Bizottsága, hogy a kerékpáros körutak résztvevői és sokan mások nyári művelődési táborban találkozzanak. Több helyütt próbálkoztak, s végül is a CSEMADOK irányítói úgy döntöttek, hogy a Komárom melletti örsújfalun (Nová Stráž) rendezik meg a nyári népművelési tábort. A harmadik nyári népművelési tábor szervezői gazdag programot tűztek ki célul. Sajnos, nem valósult njeg minden, amit a rendezők szerettek volna. Meg kell mondani őszintén nem elég csak papírra vetni a gazdag programot. Jobban kellene vigyázni a „jön a farkassal“ vagyis a felelőtlenséggel. Egyesek úgy vélik a hűvös nyár miatt hagyták el néhányan idő előtt a tábort. Minden bizonnyal a hideg éjszakák is hozzájárultak, hogy a fiatalok szedték a sátorfájukat. De ahogyan jónéhányan nyilatkoztak, volt ennek más oka is, vagyis az előadások alacsony színvonala, nem kaptak kielégítő választ a kérdésekre és sokan azt sem értették, miért nem lehet úgy megszervezni a műsort, hogy maradéktalanul az meg is valósuljon. Lehet, hogy éppen a legértékesebb előadásokon nem vettek részt azok a fiatalok, akik időelőtt távoztak. Lőrinci Gyulának, a CSEMADOK Központi Bizottsága elnökének, például, a mezőgazdaság szocialista átszervezéFiatal nézők a népdalbemutatón, sérő!, Dél-Szlovákla munkásmozgalmáról, és a CSEMADOK megalakulásának körülményeiről tartott előadása lekötötte a hallgatók figyelmét. De talán még többet adott a kialakult vita. Az őszinte légkörben lefolyt beszélgetés során sok mindenre fény derült, s azt hiszem mindenki vitt haza valamit a tarsolyában. Lényegében az elmélyült beszélgetés hiányzott az egyes előadások után. A fiatalok szeretnek tisztán látni, s kérdéseikre nem ködös, hanem őszinte választ kapni. Végre valahára jó lenne megérteni, hogy szocialista társadalmi rendszerünkben már a második nemzedék bontogatja szárAglt Tibor népzene-kutató vezetésével a zoboraljai asszonyok bemutatják, mennyi különbséggel éneklik a népdalokat az egymáshoz közel eső falvakban is. követő évek ismeretlenek, s éppen ezért kell előttük őszintén feltárni a számukra már történelmi eseményt. HAZTÜZNÉZŰBEN Amikor bekukkantottam a táborba a lányok egész sorát láttam egy fehér abroszon öltögető asszony köré seregleni. i— Mi ez a nagy tömörülés? i— érdeklődtem egy kislánytól. i—i A néni a Zobor-aljai varrottasok öltéseit mutatja be —. magyarázta a szöszi. Sokfajta öltést használnak, amíg kész lesz a szemet gyönyörködtető kézimunka. Aztán hallottam, ez a nap a Zoboraljaiaké. Amikor a varrottas készítését magyarázó „tanítónéni“' és az őt körülvevő lányok levonultak a színpadról, Ag Tibor népdalzenekutató és két idősebb asszony lépett a törpe emelvényre. A népdal kérdésével foglalkoztak, s bemutatták gyakorlatban, hogy az egyes tájegységek keretében is mennyi változata van szövegben és dallamban egyaránt egy-egy népdalnak. Ahogy megfigyeltem az eleinte alig érdeklődő fiatalok egyre többen tolongtak a színpad előtt, s nagy érdeklődéssel figyelték a hallottakat. Valóban van ennek a táborozásnak tanító jellege. A folklórművészet, amit bemutattak a szólisták és együttesek, mind-mind egy tájegységhez kapcsolódtak. Voltak nemes vetélkedők Is, amelyről csak jót mondtak a fiatalok. Emellett, mint ahogy egy idősebb komáromi barátom megjegyezte, az is lényeges, hogy évről évre találkoznak a diákok, a magyar értelmiségiek s megbeszélik közös gondjaikat. Az iránt is kíváncsiskodtam az egyik ismerőstől, miért van zárva ä tábor közepén levő büfé. Nem tudom — hangzott az egyszerű válasz. Pedig nem vagyunk bőven a pénzmagban. Már harmadik hete vagyunk űton. Ördög érti miért kell mindent drágán vásárolni a vendéglőben. Én sem értem. De azt hiszem á szervezőknek törődni kéne azzal is, hogy a fiatalok minél olcsóbban jussanak hozzá ételhez, hűsítő italokhoz, Azt hiszem, a komáromi Népi Fogyasztási Szövetkezettel meg lehet egyezni. Tudom, ők is a nemes ügy őszinte hívéi és mindent megtennének ha felkérnék őket, hogy a fiatalok aránylag olcsón a legjobb ellátásban részesüljenek. Sok minden összekuszálődott a végeredményben kellemes, hasznos nyári túra körül. A résztvevők közül többen megállapították, hogy nagyon kedvesek ezek a találkozók, s vannak komoly pozitívumai, de azért sok még a hiányosság. Egy hórihorgas fiatalember f—i minden bizonnyal keleti volt — a következőket mondta: „Nem egészen értem, hogy miért éppen Csallóközben kell minden esetben megrendezni a táborozást. Szerintem az idén helyes lett volna, ha a fiúk az „SZNF nyomán“ elképzeléssel rendezték volna meg a biciglitúrát és a nyári táborozást is valahol a Tátra ormai alatt. Már hosszú évek óta járok a CSEMADOK gombaszögi központi rendezvényeire is. Ügy látom egyre kevesebb az érdeklődő a kulturális napok iránt. Bár a völgykatjanban jól felszerelt színpad van, s valóban gyönyörű a környezet, s mégis ha rajtam múlna, másutt rendezném meg ezt a nagy ünnepélyt. Szerintem ha legalább 30 ezer néző nincs egy, országos rendezvényen, az a szervei zők szegénységi bizonyítványát jelenti. Az élet örök mozgásban van, s ezért nem szabad „megkövesedni“, s mindig minden esetben ott kell rendezni, a nagyszabású akciókat, ahol legnagyobb az érdeklődés, ahol tudnak tömeget mozgósítani.“ Azt hiszem a szimpatikus fiatalember elképzelése, töprengése elgondolkoztató. Az országos rendezvény fő célja, hogy minél többen nézzék meg, hogyan fejlődik nemzetiségi kultúránk. De az is lényeges, hogy a CSEMADOK által szervezett nyári táborozások még tartalmasabbak, vonzóbbak legyenek fiataljaink részére. TÖTH DEZSŐ Fotó: