Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-08 / 36. szám

A házinyúl ásványianyag-szökséglete VunlIK, hagy... ■ az alluuJi'las alapvető tel­tétele az állategészségügyi elő­írásuk szigurú megtartása? Sok esetben a legkisebb mulasztás is előre fel nem becsülhető kárt okozhat. Azzal, hogy az állatállományt elhanyagoljuk, nemcsak az 61, hanem az ud­var és a szomszédos lakóterü­letek higiéniáját is rontjuk. Ezért érthető, hogy nemcsak az állatokat kell védeni a kör­nyezeti ártalmaktól, hanem a környezetet is védeni kell az állattartásból eredő esetleges káros hatásoktól, következmé­nyektől. ф az állatokat gyógykezelni mindig költséges feladat? Még az állatorvosi közreműködés és gyógykezelés estén sem biztos, hogy a beteg egyedeket sikerül megmenteni és az esetleges fer­tőzés továbbterjedését meggá­tolni. Sokkal egyszerűbb és ol­csóbb megvédeni az állatokat a betegségektől, illetve a betegsé­gek előidézőitől. ■ a tömeges állattartás el­terjedésével a betegségek meg­előzése, más szóval a prevenció is nagyobb súlyúvá vált? A be­tegségek megelőzésének fontos­ságát ugyanis a háztáji kürM- mények között is egyre jobban kell hangsúlyozni. A megelőzés célja minden esetben az, hogy az állatok részére olyan kör­nyezetet teremtsünk, amelyben a termelési célt szolgáló örök­lött tulajdonságokat a lehető legnagyobb mértékben tudják kifejteni. • az állategészségügyi mun­ka csak akkor jár eredménnyel, ha a nevelés során megtartjuk azokat a szabályokat is, ame­lyek az állatok elhelyezésére, takarmányozására és gondozá­sára vonatkoznak? Különösen fontos az állatok környezetük­kel szemben támasztott igényel­nek (elhelyezés, hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés, al­­mozás stb.) kielégítése. Ezeket elhanyagolva, az állatok le­gyengülnek, a kórokozókkal szemben fogékonyabbá válnak, s fellépnek az úgynevezett diszpozíciós“ betegségek. ■ az állatokat olyan ólak­ban, ketrecekben kell elhelyez­ni, illetve tartant, amelyekben nincsenek kitéve fertőzésve­szélynek? Környezetük egészsé­gükre káros anyagokai ne tar­talmazzon, a tartási hely leve­gője legyen tiszta, az alom le­gyen száraz, az etetők és Ha­tók ne legyenek ürülékkel szennyezettek stb. • a megelőzés feladata: tá­vol tartani az állománytól a kártevő ragadozókat és rágcsá­lókat; megóvni az állományt a betegségeket előidéző baktériu­mok, vírusok és élősködők be­­hurcolásától? (blm) Д1 utóbbi években világ szerle fokozódó érdeklő­dés tapasztalható a házinyúl takarmányozása iránt. Ennek magyarázata a húsnyúl-előállí­­tás, ezen belül pedig a nagy­üzemi nyúltenyésztés gyors fel­lendülésében rejlik, összefog­lalónkban a* ósványianyag­­szükségletre vonatkozó irodal­mi adalokat igyekszünk érté­kelni. A házinyúl ásványianyag-tgé­­nyetről viszonylag keveset tu­dunk. Kevés kutatás foglalko­zott ezzel a témával, a gyakor­latot korábban nem érdekelte. Nyúltenyésztő nagyüzemek ko­rábban nem működtek, a kis­termelők pedig különféle gaz­dasági takarmányokkal, háztar­tási, kerti stb. hulladékokkal olyan változatosan tudtak etet­ni, hogy az ásványi anyagok hiánya szinte kizárt volt. Emel­lett a viszonylag gyenge terme­lőképességű, kettős hasznosítá­sú nyúlfajták nem is támasztot­tak nagyobb igényeket. A nyúl testének fontosabb ásványianyag-összetevői a kö­vetkezők: Ca: 1,33 % P: 0,74 Vo, K: 0,19 %, Na: 0,18 %, S: 0,15 %, Cl: 0,11 %, Mg: 0,041 %, Ее: 0,0004 százalék. A MÉSZ ÉS A FOSZFOR A legfontosabb szervalkotó elemek — a mész és a foszfor — a teljes ásványianyag-menv­­nytségnek 60—70 százalékát te-Az adatokhoz néhány kiegé­szítést kell fűznünk. Scheelje éa munkatársai a növendéknyu­­lak részére megadott szükség­letet energiában szegény takar­mányozás esetében, míg a hí­zók közel kétszeresre megsza­bott Igényét energiában dús hí­zótápokban javasolják. A táblázat adatai szerint az A dunaszerdahelyi (Dunaj­ská Streda) járásban az idén — a hagyományokhoz híven már hetedik alkalommal —c a csilizradványi (Čiližská Radvaíi) kultúrház termei­ben az SZNF 35. évforduló­ja, a szocialista mezőgazda­szik ki. Legnagyobb részük a csontokban és a fogazatban ta­lálható. A szopósnyuluk életük első három hetében kizárólag tejjel táplálkoznak. A nyúltej ásványi anyagukban gazdag. Át­lagosan 0,65 százalék meszet és 0,44 százalék foszfort mutattak ki benne, ami a tehéntejben ta­lálható mennnyiség többszöröse. Ebből az adatból arra követ­keztethetünk, hogy a szoptatási időszak végén, választáskor eh­hez küzelitő ásványianyag-tar­­talinú és mész-foszfor arányú táplálékot igényel a kisnyúl. Levonhatjuk azt a következte­tést Is, hogy az anyanyúl ás­­ványianyag-igényével különösen a vemhesség és a szoptatás időszakában kell számolnunk. Feltehető, hogy az anyanyúl ás­­ványianyag-igénye az egyidejű vemhesség és szoptatás alkal­mával alaposan megnövekszik. Ezt a fokozott igényt a takar­mány mennyiségére vonatkozó­lag más vizsgálatok már kimu­tatták. A mész- és foszforigényt több külföldi szerző véleménye alap­ján a következő táblázatban állítottuk össze: egyes kutatók által megadott szükségletben elég jelentősek az eltérések. Elfogadottnak tű­nik az anyanyulak 1,0—1,4 szá­zalékos mész- és 0,11—0,9 szá­zalékos foszforigénye, bár Lá­bas vizsgálatai és az idézett szovjet szabvány is évi négy öt fialtatás esetére vonatkoznak. Egészen nagy, szinte 100 sxá­ság 30. éve és a nemzetközi gyermekév jegyében szep­tember 13—17-én rendezik meg a járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. Szeretettel várjuk a látoga­tókat! (Csiba) zalékos eltérések vannak a nő­­vendéknyulakra niegadutl érté­kekben, ami nyilvánvalóan az eltérő fajtáknak és a nagyon eltérő takarmányozásnak tulaj­donítható. A MÉSZ KIHASZNÄLHATÖSÄGA A szükségletekben kimutatott, viszonylag nagy eltérések egyik oka feltehetően az ásványi anyagok eltérő kihasználható­ságában kereshető. Besancon és Lebas azt mutatták ki, hogy. nagy Ca-tartaluin mellett a fel­vett mész 52 százaléka felszívó­dik, de csak 27 százaléka épül be. Ezt megerősíti Suzaki, aki alacsony Cn-szinten javuló ki­használhatóság! értékeket ka­pott. A foszfor értékesülését minden állatfajban befolyásol­ja a fintinhez kötött foszfor mennyisége. Német szerzők (Scheelje és munkatársai) fel­tételezik, hogy a nyúl a fintin­hez kötött foszfort nem tudja értékesíteni. A MÉSZ ÉS A FOSZFOR ARANYA Besancon és Lebas arra Is rá­mutattuk, hogy a nüvendék­­nyulak a nagy Ca-tartalmat kü­lönösebb károsodás nélkül el­viselik, ha a foszforszükséglet is fedezett, vugyis a mész és в foszfor aránya célszerű. Sur­­deau és Henaff arra mutatnak rá, hogy a nyúl nagyon gyor­san képes kiüríteni az említett anyagok fölöslegét a vizelettel. Sternkopf a zöld lucerna és a vöröshere Ca:P arányát vizs­gálta. Mindkét takarmányban nagyon tág — 9,7:1 és 7,2:1 —> arányokat kapott. Arra követ­keztetett, hogy a nyúl szerveze­tében a túlságosan nagy arányú mészfelvétel hamar redukálódik és közel optimális arány jön létre. Ha tág Ca:P arány mel­lett kevés foszfort viszünk a nyúl szervezetébe, akkor erő­sen javul a foszfor, és romlik a mész kihasználása. egyéb Összefüggések A mész abszolút vagy relatív hiánya súlyos következmények­kel járhat. Rudinger szerint számolni kell a fogamzás le­romlásával vagy a fiókák felfa­­lásával. Közrejátszik itt a mag­néziummal kimutatott összefüg­gés Is. Cheeke arra mutatott rá. hogy a fokozott mészbevitel negatív magnéziummérleget hozhat létre. Ez a mészben gazdag lucernalíszt bőséges, etetésekor is előfordulhat, ami­kor a magnézium egyensúly megbomlik. Fontos összefüggést fedtek föl Lebas és Culin a mész és a cink között. Szoptató anyanyu­­lakban a fölösleges mész fosz­forhiányt váltott ki, egyúttal viszont cinkhiány is mutatko­zott. (Folytatjuk) Szerzők Allalkategórla Ca % P % Lebas növendék 0,8 0,4 anyanyúl 1,0—1,4 0,8—0,9 Surdeau és Henaff általában 0,6—0.9 0,4—0,5 Parigi-Bint általában 0,5—1.3 0,5—1,0 Morozova általában 0,33 0.63 Szovjet szabvány. növendék 0,98 0,83 anyanyúl 1,12 0,81 Scheelje és növendék 0,5—0,8 0,50 munkatársai hízó 1,0—1,2 0,80 NRC általában 1Д 0.3—0,4 BOCM általában 1Д4 0.7 Csallóköz gyümölcse jy beavatottak állítása sze­­rint a kertbarátok áru­feleslegének felvásárlása az érseküjvári (Nové Zámky) já­rásban aránylag jól meg van oldva. Ez, mint mondják, a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége Kerté­szeti Szolgáltató Vállalatának köszönhető, amely a járás fal­vaiban létrehozta a felvásárló központok hálózatát. Ha azon­ban egy kissé jobban körülnéz az ember, akkor arra a követ­keztetésre jut, hogy kiküszöbö­lésre váró bosszantó jelenségek még az aránylag jól szervezett termékfelvásárlás ellenére is eléggé gyakran előfordulnak. Az SZGYKSZ muzslal (Muž­­la) helyi szervezete felvásárló központjának vezetőivel, Csík Józseffel és Gál Ferenccel főleg azokat a fogyatékosságokat la­tolgattuk, amelyek gyakran elő­fordulnak, s melyek kedvét sze gik az árufelvásárlással meg­bízott dolgozóknak, avagy bosz­­szúságot okoznak a lennék fe­leslegüket értékesíteni akaró kertbarátoknak. Csík József az említett kerté­szeti szolgáltató vállalat meg­bízásából már tíz éve tölti be a felvásárlói munkakört. Nem panaszkodik, sőt némi büszke­séggel bizonygatja, hogy na­gyon jól kijön az érsekújvári központ vezetőségével és örül annak, hogy gyakran kikérik a véleményét, vagyis igénylik a gazdag tapasztalatok nyomán születő tanácsait. Persze, nem titkolta azt sem, hogy szinte minden esztendő­ben előfordulnak a gyümölcs­­felvásárlásnál bosszantó jelen­ségek is, amelyek lényegében az érseküjvári központ irányí­tóinak lelkiismeretét terhelik. Amikor jó termés van gyü­mölcsből, főleg kajszibarackból, akkor rendszerint akadozik a felvásrolt termék elszállítása, a termelők közelharcot vívnak egymással a késve érkező ládá­kért és gyakran bosszankodhat­nak a felvásrlók fizetésképte­lensége miatt is. Az idén gyenge termés volt. A felvásárlásban előforduló kedvezőtlen jelenségek is más jellegűek voltak. Az egyik elgon­dolkoztató tünet olyan állapo­tot tükröz, mint amikor a ke­vés halon sok halász akar osz­tozkodni: mindegyiknek kevés jut! felvásárlással megbízott dolgo­zók, akik munkájukért az áru­forgalom pénzben kifejezett ér­tékének két százalékát kapják, sokszor még a dohányravalót sem keresik meg egy nup alatt. Véleményem szerint ez bizony nincs egészen rendjén. Annál Is inkább nincs, mert a felvásár­lás felesleges szétforgácsoitsá­­ga további bajokat ts szül. Pél­dául az említett felvásárlóhe­lyen négy láda hullott almát láttam. Már napok óta ott dí­szelgett közvetlenül a mázsa mellett. Fonnyadni és rothadni kezdett. Bár nem állítom, de feltételezem, hogy hasonló je­lenség a további három felvá­sárlóhelyen is előfordul. S va MtaalöGj] közbejön valami Muzslán az idén négy felvá­sárló központ működik. Három az Érsekújvár! Kertészeti Szol­gáltató Vállalat, egy pedig a ZELENINA megbízásából. Igaz, ez a megoldás u kistermelők­nek kedvező, mert szinte min­denki a megszokottnál köze­lebbié szállítja az árut. Ezzel szemben azonban az is Igaz, hogy egy-egy félvásárlóhelyen kevés gyümölcs gyűlik össze. S bizony előfordul nem egyszer az is — ezt a már említett Csík József mondta —, hogy a jen miért? A beavatottak véle­ménye szerint azért, mert egy­­egy helyen csak olyan kis mennyiség gyűlt össze, amely nem serkenti az érseküjvári központot az áru elhelyezésére és elszállíttatására. Valószínű­leg ezért kellett Csíkéknak ta­valy Is több mázsa felvásárolt hullott almát a trágyadombra önteniük. Ezek a nem kívánatos jelen­ségek arra figyelmeztetnek, hogy a kistermelői árufelesleg felvásárlását egy kissé éssze­rűbben kellene megszervezni. Ennek pedig előfeltétele a ter­méskilátások szakszerű felmé­rése, a kisrtemelőktől felvásá­rolható áru mennyiségének elő zetes — s legalább megközelí­tőleg hiteles — megállapítása. Ebben a munkában segítséget nyújthatna a Szövetség Kerté­szeti Szolgáltáé Vállalata, s a kertbarátok helyi szervezete is, annál Is inkább, mert hiszen az utóbbi szervezet az áruforga­lom értékéből egy százalékkal részesedik. Együttes erővel te­hát évről-évre meg lehetne ál­lapítani azt is, hogy hány fel­vásárlóhely működésére van szükség ahhoz, hogy ez a mű­ködés minden tekintetben gaz­daságos legyen. Az utóbbi években Muzslán Az idén a körtefák jól meghá­lálják a sokoldalú gondosko­dást. Fotó: —blm létrejött a bodzaszedők népes tábora. Főleg ipari munkások és hivatalnokok tartják a bod­zaszedést jövedelemforrásnak. Közülük sokan a szabadságu­kat is a bodzaszedés idejére tartogatják. Ezt az igyekezetét csak di­csérni lehet, mert az élelmi­szeriparnak, főleg az üdítő ita­lokat gyártó üzemeknek nagy szükségük van a bodza festék­anyagára. Nem véletlen tehát az sem, hogy a prievidzai Kár­páttá Konzervgyár sürgette а muzslai felvásárlókat a bodza­­szállítmányok előkészítésére. Az azonban érthetetlen, hogy az áruközvetítő szerep betöltésére hivatott érsekújvári központ miért fékezte az említett nyers­anyag begyűjtésének és felvá­sárlásának kibontakozását?! Hogy mivel fékezte? Azzal, hogy nem gondoskodott Időben arról, hogy a bodza felvásár-A paradicsom sukak kedvenc eledele, egyetlen kertből sem szabadna hiányoznia. A kerttelepi négy-ötáras kiskertekben inkább a karós fajtákat termeljük, mert kevesebb helyet fog­lalnak és bő termést nyújtanak. Fotó: r-bor nagy mennyiségű bodzát is fel- detére közismert legyen. Ilyen vásároltak. Ez főleg azzal ma- és ehhez hasonló esetek ismét­­gyarázliató, hogy a környező lődését a jövőben illő lesz meg­­közsőgekben szinte ösztönösen akadályozni. s^pa-«

Next

/
Oldalképek
Tartalom