Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-09-08 / 36. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. szeptember 8. Peter Colotka efvtárs beszédéből (Foylytatás az 1. oldalról) csehországi kerületek, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköztársa­ság baráti, határ menti területei szá­mos kombájnosának, köszönetét mon­dunk nekik a testvéri segítségnyújtá­sért, azért, hogy a mi mezőgazdasági dolgozóinkkal együtt az idén is bebi­zonyították mesterségbeli tudásukat, s egyúttal nemzeteink és országaink internacionalista egységét, gyümöl­csöző együttműködését is kifejezték. Az idei aratóiinnepélyünkre közvet­lenül a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának ünnepségei után ke­rült sor, amelyek folyamán egész csehszlovák hazánkban megemlékez­tünk nemzeteink újkori történelmé­nek kulcsfontosságú és Valóban ma­gasztos eseményéről. Szlovákia mező­­gazdasági dolgozóinak ezen manifesz­­tációján szintén kinyilvánítjuk, hogy örök időkre hűek maradunk azokhoz a nagy gondolatokhoz, amelyek jegyé­ben harmincöt évvel ezelőtt lángra lobbantak a felkelés tüzei. MEZŐGAZDASÁGUNK KIMAGASLÓ EREDMÉNYEI Ez idei aratóünnepélyünket az is Jellemzi, hogy megemlékezünk rajta a szövetkezetek megalapításának har­mincadik évfordulójáról. A CSKP KB 13. ülésén, valamint az efsz-ek IX. kongresszusán teljes joggal és öröm* mel s lelkesítő elégedettséggel mér­legelhettük a csehszlovák mezőgazda­ság eredményeit a szocialista építés éveiben, több mint kétszeresére nőtt a termelés, négyszeresére növekedett a munka termelékenysége, az embe­rek javára kifejezetten megváltozott a mezőgazdasági munka jellege, s ezzel együtt magas színvonalat ért el me­zőgazdasági dolgozóink százezreinek az élete. Mindez kifejezően hangsú­lyozza a kis- és középparasztok éle­­tében bekövetkezett történelmi fordu­lat jelentőségét, a Lenin által felvá­zolt út helyességét, amelyen a CSKP történelmi IX. kongresszusa után dol­gozó parasztságunk elindult. Harminc év elteltével ma is eleve­nen él még az emlékezetünkben az a hatalmas harc, amit a kommunisták százezrei, s velük együtt a szövetke­zeti gondolat további úttörői folytat­tak, mindazok, akik a szovjet kolhoz» tagok példáját követve alapították szilárdították és védelmezték a szö­vetkezetesítés után ezerféle akadályt és nehézséget küzdöttek le. Gondola­tainkban visszatérünk a szövetkeze­tek harmincéves történetének kezdeti szakaszaihoz, hálával és nagyrabecsü­léssel emlékezünk még a nagy mű öntudatos és áldozatkész alkotóinak ezreiről, együtt örülünk velük a me­zőgazdaság és a falusi élet mai szín­vonalának, amire — bátran kijelent­hetem, — jogosan büszkék lehetünk. Az eltelt harminc év alatt erőben, képességekben gyarapodtunk, sokat fejlődött mezőgazdaságunk műszaki ellátottsága. A szocialista építés fo­lyamatában létrejött a szövetkezeti földművesek politikailag és szakmai­lag fejlett osztálya, tovább szilárdult a munkás-paraszt szövetség, szocia­lista haladásunk alapja. Szövetkezeti parasztságunk olyan bonyolult időszakban is tanúsította a szocializmushoz, a szocialista szövet­kezeti gondolathoz való ragaszkodá­sát, amilyen az 1968—69-es válságos években és utánuk kialakult, amikor a konszolidáció időszakában munkájá­nak gyümölcseivel kifejezően elősegí­tette a szocializmus megszilárdítását és további fejlesztését országunkban, a párt új vezetése által kitűzött úton, Husák elvtárssal az élen. Colotka elvtárs arról is beszélt, hogy harmincéves utunk alatt nem­csak a mezőgazdaságban nőtt állan­dóan a termelés és emelkedett az életszínvonal, hanem a termelés vala­mennyi ágazatában, a társadalom éle­tének minden területén. Ez egyaránt megmutatkozott az ipar fejlődésében, a foglalkoztatottság, a lakosság jöve­delmének növekedésében, a művelt­ség és a kultúra fejlődésében, a la­kásépítésben, a közélelmezésben és a ruházkodásban ,az egészségügyi gon­doskodásban és a szociális ellátásban. A továbbiakban szólt a csehszlovák állampolgárok magas életszínvonalá­ról, viszont hangsúlyozta azt is: áb­rándozás lenne azt gondplni, hogy a tüzelőanyagok, az energia, a nyers- és az alapanyagok, valamint egyes élelmiszerek világpiaci árának utóbbi években bekövetkezett többszörös emelkedése minket nem érint, nálunk nem jár következményekkel. Egyéb­ként azt is láthatjuk, hogy milyen nagy problémákat okoz ez a körül­mény a világ országainak többségé­ben, nem egy esetben olyan orszá­gokban is, amelyek az energia- és nyersanyagforrások szempont j ából sokkal gazdagabbak Csehszlovákiánál, A gondolkozó emberek világosan lát­ják, hogy az egyes országok különbö­ző módon viszonyulnak ehhez a fejlő­déshez. A tőkés világban ezt a terhet automatikusan a dolgozók vállaira helyezik, miközben a monopóliumok spekulatív politikájukkal, amely ilyen feltételek között is a nyerészkedésre irányul, ezt a terhet megsokszoroz­zák. A szocialista országokban a nyersanyagok, az energia- és az élel­miszerforrások kedvezőtlenül alakuló árát elsősorban mindenféle munkánk hatékonyságának növelésével — az állam közvetlen részvételével is — akarjuk ellensúlyozni, így akarjuk csökkenteni a dolgozók életszínvona­lára gyakorolt hatását. Egyúttal természetesen intézkedése­ket kell foganatosítani a termelésben, hogy a tudomány és a technika vív­mányainak kihasználásával, ésszerűsí­téssel, értelmes és jó munkával job­ban hasznosítsuk a tüzelőanyagokat, az energiát, a nyers- és az alapanya­gokat, hogy jobb minőségű terméket gyártsunk a bel- és a külkereskede­lem szamára, s hogy növeljük az egész csehszlovák gazdaság teljesít­ményét. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke kiemelte, hogy gazdasági fejlődésünk — és az élet­­színvonal emelésének — jelentős for­rásai vannak még a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országai­val folytatott szoros együttműködés­ben. A nemzetközi integráció útjának, a kétoldalú szakosítás és kooperáció fejlesztésének jelentőségét — a KGST keretében is — Husák és Brezsnyev elvtársak ismételten hangsúlyozták ták a legutóbbi krími baráti találko­zójukon. NEHÉZ ÉV VOLT A GABONATERMESZTÉSRE Az aratóünnepély mindig az új ga­bonatermés, az új kenyér ünnepe volt, és most is az. Mindannyian nagy gondban voltunk, amikor már tavalyi száraz ősz nem sok jót ígért, amikor a búza vetőmagja nem a legjobban előkészített talajba került. A szélső­ségesen hideg tél is megviselte a ve­téseket, több tízezer hektárt kellett kiszántani és pótolni tavaszi vetések­kel. Mezőgazdasági dolgozóink ezzel Szerencsés nyertesek Szeptember 2-án Nyitrán (Nitra) kisorsolták a XIV. szlovákiai aratőünnepség alkalmából kiadott sorsjegyek nyerőszámait. 50 korona pénzjutalmat nyertek a 79 100 korona pénzjutalmat nyertek a 16 500 korona értékű vásárlási utalványt nyertek a 041 számmal végződő sorsjegyek; továbbá értékű vásárlási utalványt nyertek a 23 806, a 34 881, a 33 020, a 14 019, a 8296, a 28 348, a 6154, a 7752, a 20 262 és a 31 040 számúak, értékű vásárlási utalványt pedig a 26 487, a 39 308, a 22 000, a 33 904, a 17 289, a 8124, a 18 803, a 4434, a 38 441 és a 25150 számú sorsjegyek tulajdonosai nyerték. A Škoda 105 S személygépkocsit a 22 B02 számú sorsjegy tulajdonosa nyerte. 1000 korona 5000 korona az igényes feladattal alapjában véve sikeresén megbirkóztak. A legfonto­sabb vegetációs időszakban azonban, amint azt önök is tudják, gabonatáb­láinkat és a többi növényt — az európai államok döntő többségéhez hasonlóan ■—: tartós szárazság sújtot­ta. A kár mértékét és a veszteségeket csökkentő aktív intézkedések ellené» re úgy tapasztaljuk, hogy az idén ki­sebb termést takarítunk be, mint amilyennel a tervben számoltunk. Ezt a hiányt a behozatal árán is pótolni fogjuk, s nemcsak elegendő lisztet és kenyeret akarunk biztosítani, hanem arrő is gondoskodunk, hogy továbbra is teljesítsük a hús, a tej és a többi állattenyésztési termék előirányzott termelési tervét. Aratőünnepélyünknek abban is nagy szerepe van, hogy mezőgazdasági dol­gozóinkat a lehető legjobb évi ered­mények elérésére mozgósítja és lelke­síti e harc új szakaszában. Ezért er­ről a helyről is hangsúlyozzuk, hogy a gazdaságunk előtt álló bonyolult problémák megoldásában a nap szi­gorú követelményeként minimális veszteséggel kell betakarítani min­dent, ami a mezőkön megtermett, gondoskodni kell a termények jó rak­tározásáról és feldolgozásáról, hogy legyen elegendő takarmány, hogy mi­nél jobban teljesítsük a feladatokat az élelmiszeriparban, s hogy jó ala­pokra helyezzük a jövő évi termést. AZ ŐSZI CSÜCSMUNKÄK SIKERÉÉRT Ezért elsősorban mezőgazdasági dol­gozóinkhoz fordulunk, hogy az egész társadalom érdekében — és saját ér­dekükben is — tovább fokozzák igye­kezetüket a jó évi eredmények eléré­sére a növénytermesztés és az állat­­tenyésztés szakaszán. Abból indulunk ki, hogy mezőgazdaságunknak a rá­termett, áldozatkész és hozzáértő ve­zetők, a termelési folyamatokat szer­vező lelkes szakemberek tízezrei olyan erőt képeznek, amely előbbre viszi a haladást, akik tetteikkel és szavaikkal magukkal ragadják a dol­gozókat a mezőkön, a raktárakban és az állattenyésztési farmokon végzett mindennapi munkájukban. Egyúttal a többi gazdasági ágazat és a nem termelési szféra dolgozói­nak a figyelmét is felhívjuk arra, hogy a mezőgazdaságnak nyújtott se­gítségnek az őszi csúcsmunkák idején jelenlegi feltételeink között rendkívül nagy társadalmi és népgazdasági je­lentősége van. Biztosak vagyunk ben­ne, hogy a nemzeti bizottságok, az ipari és az egyéb üzemek, az ifjúság és a csehszlovák néphadsereg tagjai jelentős segítséget nyújtanak majd ahhoz, hogy az esetleg kedvezőtlenül alakuló időjárás mellett is sikeresen teljesítsük a mezőgazdaság őszi felada­tait. Ezzel ismételten bizonyítani fog­juk, hogy a nép élelmezésének bizto­sítása az egész társadalom ügye, hogy amikor az egyik vagy a másik szaka­szon társadalmi érdekről van szó, ké­pesek vagyunk a legfontosabb felada­tokra összpontosítani erőinket és esz­közeinket. Tehát annak tudatában kezdjük el az őszi munkákat, hogy ezektől dön­tő mértékben függ azoknak a felada­toknak a teljesítése, amelyeket a párt XV. kongresszusa tűzött a mezőgazda­ság elé, amelyeket az elért eredmé­nyek értékelése alapján a CSKP KB 13. ülése is pontosított, s a szövetke­zeti földművesek IX. kongresszusa is foglalkozott velük. A CSKP XV. KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK MARADÉKTALAN MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Mindannyian tudatában vagyunk annak, hangsúlyozta Colotka elvtárs —hogy milyen nagy jelentősége van a mindennapi becsületes munkának a viíágbéke és szocialista életünk erő­sítésében. Amikor felejthetetlen felke­lésünk 35. évfordulója alkalmából tisztelgünk a felszabadításunkért küz­dő harcosok előtt, amikor szocialista mezőgazdaságunk sikeres szövetkezeti útjának három évtizedét értékeljük, elsősorban arra vállalunk kötelezett­séget, hogy becsületes munkánkkal továbbra is gyarapítani fogjuk szocia­lista társadalmunk anyagi és szellemi gazdagságát. A XV. kongresszuson előirányzott célok eléréséért folytatott igyekeze­tünkben jelentős szerepet töltenek be, a mezőgazdasági dolgozók. A most értékelt eredmények azt bizonyítják, hogy az aratási koszorú, amelyet nemcsak kalászokból fontak, hanem más mezőgazdasági terményekből is, méltón fejezheti ki a szocialista ha­zánk felvirágoztatása érdekében ki­fejtett egész évi becsületes munká­juk alapján érzett örömet, büszkesé­get, s a megérdemelt jutalmat. Azt kívánjuk önöknek, hogy a következő években munkájukat még nagyobb si­ker kísérje, még gazdaságosabbak és öröm teljesebbek legyenek annak gyü- I mölcsei. Búcsú Dobrotina elvtárstól A nitrai Agrokomplex tarka zászló- lás idején a tengerébe komor szín vegyült. Au- elfogására, gusztus 16-án gyászlobogó adta hírül, hogy Štefan Dobrotina elvtárs, a ke­rületi pártbizottság egykori tagja és a kerületi nemzeti bizottság hajdani elnöke eltávozott az élők sorából. Nyolcvanadik születésnapját még ba­ráti körben, jó egészségben ünnepel­te, de 82. évében elragadta tőlünk a halál. Nitíai munkáscsaládból származott, korán elkötelezte magát a szocializ­mus eszméjének, melyhez mindvégig hű maradt. Pártunknak 1921 óta volt tagja. König és Kántor elvtárssal nagy szerepet játszott a dél-szlová­kiai mezőgazdasági dolgozók sztrájk­jának megszervezésében. A megszál-Gestapo hajszát indított A felszabadulás után azonnal be­kapcsolódott az új társadalmi rend­szer építésébe. Szerepe volt az egy­séges földművesszövetkezetek létreho­zásában, majd a járási építkezési vál­lalat igazgatójaként járult hozzá az új, szocialista Nitra építéséhez. Érdemei elismeréseként több kitüntetés mellett a Munkaérdemrendet is elnyerte.­­Dobrotina elvtárs életét tökéletesen jellemzi a járási pártbizottság gyász­­jelentésének fuöíki jelmondata, hogy aki híven szolgálta a jövőt és annak szépségéért esett el, kőből faragott egyéniség marad. Emléke örökké élni fog a Zobor alján. MÄRTONVÜLGYI ÄLSZLÓ Bányásznapon A GAZDASÁGI ÉLET VÉRELLÁTÓI Hagyományosan ünnepeljük a bá­nyásznapot. Am az idei ünnepségek valahogy hagyománybontóak, eltérőek lesznek az előző éviektől. Ennek pe­dig két fő oka van. Először is jubi­leumi ünnepségekről van szó, mert szocialista államunkban immár har­mincadszor emlékezünk meg ünnepé­lyes körülmények között azokról, akik a föld mélyéről előhozzák az életadó energiát tartalmazó szenet, és társaikról a villamosipari dolgozók­ról, az olaj- és gázművek dolgozóiról, akik ugyancsak derekasan helytállnak a gazdasági élet alapját jelentő ener­giáért világszerte folyó küzdelemben. Másodszor annak jegyében zajlanak le az idei bányásznapi ünnepségek, hogy napjainkban, objektív és szub­jektív vonatkozásban is, rendkívül megnőtt a „föld alatti hadsereg“ sze­repe, mert kezd ismét becsesebbé vál­ni a szén, melynek sorsa felett nem is olyan régen már a „lélekharangot kongatták“. Igen, arról van sző, hogy a mai, energiaválsággal terhes világban a mi, energiahordozókban nem túlságo­san bővelkedő országunkban is gon­dolnunk kell a jövőre, nagyszabású gazdasági terveink megvalósulására, kiegyensúlyozott szociális program­jaink kivitelezésére, melyekben döntő szerepe van a lakásépítésnek és vá­rosfejlesztésnek, s mindebben pedig domináns helyzete az energia-ellátás­nak. Mindenekelőtt be kell érnünk azzal, amink van, energiaigényeink nem fo­­kozhatók végtelenül. A kőolaj, mely­nek készletei világméretben végesek s kiaknázásuk kímélést igényel, poli­tikai fegyverré is vált a nemzetközi életben, a nemzetközi monopóliumok pedig az olajválságot kihasználva mesterségesen úgy srófolják fel a vi­lágpiaci árakat, hogy szuperprofitra tehessenek szert. Hazai olajforrások­ban szegények vagyunk, s nem tá­maszkodhatunk mindenben a KGST- közösség, ennek keretében pedig a Szovjetunió önzetlen segítségére. A korparancs tehát lehetőségeink ész­szerű kiaknázása és józan takarékos­kodás e becses nyersanyaggal és energiahordozóval. Ez vonatkozik a földgázra is. A hazai vizek erejében rejlő energiát fokozatosan felhasználjuk, sőt újab­ban rátértünk atomerőművek építésé­re is, most gyűjtjük e téren a tapasz­talatokat, de mindez még kevés ener­gia-szükségleteink fedezésére. Marad tehát a jó régi szén, mellyel viszony­lag bőven rendelkezünk. Egyelőre, Meg kell azonban jegyeznünk, hogy kőszénforrásaink sem kimeríthetetle­­nek, s éppen a silányabb minőségű szénfajtákban, a barnaszénben van­nak nagyobb tartalékaink. Energetikai helyzetünkben az egyik járható és könnyebb megoldást ígérő út tehát a szénbányászat fejlesztése. Am nem problémamentes, mert e té­ren is érvényes az a régi megállapí­tás, hogy nem lehet régi módon dol­gozni. Tehát a szigorú környezetvé­delmi kritériumok tekintetbe vételé­vel, óriási állami beruházásokkal kell fejlesztenünk ezt az iparágat, ami na­gyon természetesen megköveteli az ésszerű és takarékos széngazdálko­dást. A széncsata döntő színhelye e szempontból az észak-csehországi barnaszénmedence lesz. Bányászaink megértették a kor kö­vetelményét, s pártunk és kormá­nyunk gazdaságpolitikáját fejtési re­kordokkal és bátor vállalásokkal tá­mogatják Szlovákiában éppen úgy, mint a cseh- és morvaországi bánya­vidékeken. Céljuk közvetlenül az idei időjárási viszontagságok okozta ki­esés mielőbbi pótlás« és megfelelő tartalékok, készletek biztosítása a fontos iparágak, valamint a lakosság energia- és fűtőanyagszükségletének ellátására. Ezt az elszántságukat fe­jezik ki majd országosan a legfiata­labb bányavárosban, Havífovban ren­dezendő jubileumi bányásznapi ün­nepségeken. L. L4 Brno szélesre tarja kapóit A morva metropolisban szeptember 12-től megnyílik a hagyományos, im­már 21. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár, mely tíz napon át szélesre tárja kapuit az érdeklődők tömegei előtt. A kiállítással és szakkonferen­ciákkal egybekötött vásár hivatalos megnyitására kormányküldöttség je­lenlétében szeptember 11-én kerül sor. Tízezreket várnak a rendezvé­nyekre; a hazai érdeklődők kirándu­lásait a CEDOK utazási iroda helyi kirendeltségei szervezik. Az idén na­gyobb a vásár vendégeket befogadó képessége, mert most adták át ren­deltetésének a magyarországi építők müvét — a nagykapacitású Voronyezs Szállót. Az idei brnoi vásár fő jelszava: A világtechnika és a szakinformációk útkereszteződése. Domináns témaköre pedig a mezőgazdasági technika. Ez egyrészt ennek a termelési ágnak nemzetközi viszonylatban megnöveke­dett jelentősége bizonyítja, másrészt bemutatja mind a hazai gépgyártás technikai sikereit, mind a KGST fenn­állásának harminc éve alatt elért kö­zös vívmányokat, amelyek az utóbbi években az egységesített gyártmány­fejlesztés és a fokozódó szakosítás te­rén jelentkeznek. A vásár méreteire jellemző, hogy 160 ezer négyzetméteren szemlélhetők meg a kiállítási tárgyak, ebben 80 ezer négyzetmétert fedett helyiségek foglalnak el. Több mint 2500 kiállító szerepel a vásáron; mintegy 250 ha­zai vállalatot és üzemet képviselő 25 külkereskedelmi szervezet mutatkozik be, a mintegy 600 külföldi kiállítót pedig 132 külkereskedelmi szervezet képviseli. A szocialista országok kö­zül a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK szerepel tekintélyes képvise­lettel, a kapitalista országok képvise­lői között Ausztria, Anglia és az NSZK külkereskedelmi szervezetei do­minálnak. összesen 1500 szervezet és cég fogja képíviselni a nem szocia­lista világot. A vásáron részt vevő hazai cégek között hagyományosan szerepel a Centrotex Prága, a Cseh­szlovák Kerámiaipar Prága, a Ferro» mat Prága, a Chemapol Prága, a Chi­­rana Piešťany, az Investa Prága, In­­tersigma Prága, Kerametal Bratislava, Škodaexport Prága, Škoda-Plzeň és továbbiak. A hazai mezőgazdasági technika fő kiállítói a prágai Motokov külkereskedelmi szervezet, mely me­zőgépekkel, a martini MARTIMÉX, mely erdőgazdasági gépekkel, továbbá az Intersigma Prága, mely szivattyús öntözőberendezésekkel, permetező-ké­szülékkel szerepel. A hazai mezőgaz­dasági gépgyártás újdonságainak szá­mítanak a Zbrojovka és az Agrostro] vállalatokból kikerült cukorrépa-ter­mesztési és komlőfésülő berendezé­sek. Az utóbbi számos KGST-ország» ban elterjedtek. A vásári rendezvények fénypontja lesz mindjárt a vásár első napján kormányszinten megrendezendő sajtó­­értekezlet, amelyen három szövetségi miniszter számol be a súlyponti kér­désekről. ^-m—(

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom