Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-25 / 34. szám

6

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. augusztus 2Í

Múlt és jelen

Nemesőcsa (Zemianska Ol£a) közel háromezer lakosával Alsó Csallóköz egyik gazdasági és kulturális központja. Az ott levő üzemekben több falu lakója talál megfelelő munkalehetőséget.

A községben a szervezett sporttevékenység a huszas években kezdődött. 1927-ben alakult meg a testnevelési egyesület labdarúgó-szakosztálya.

— Labdarúgóink először barátságos, majd bajnoki mérkőzéseken szereztek elismerést a sportszervezetnek — emlékezik vissza a ma már őszhajú, de még mindig egyenes tartású Heiter István bácsi, az egykori lelkes focista.

A népszerű Pista bácsi a továbbiakban elmondotta, hogy az alakulás éveiben nem kaptak anyagi támogatást. A játékosok saját pénzükből vásároltak felszerelést, s a mérkőzésekre kerékpárral vagy lovaskocsival

régi játékosok: Kalmár Zsigmond, Soós Vince, Földes Béla, Vörös Ferenc és a többiek ... Szívvel, lélekkel „hajtó“ játékosok voltak. Nevük ismert volt a környező falvakban, de Csallóköz városaiban is.

A. felszabadulás után gép- és traktorállomás létesült a községben, amely anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott a sportszervezetnek. A község sportja ekkor élte fénykorát. A sportszervezet több csapattal képviseltette magát a különböző szintű bajnokságokon. Az első csapat ezerkilencszázötvenegyben érte el a legszebb eredményt: a kerületi bajnokság első osztályában — Dunaszerdahely (Dunajská Streda) és Nagymegyer (Calovo) után — a harmadik helyen végzett.

Ezerkilencszázötvenötben a gép- és traktorállomást Nagymegyerre helyezték át. Ezzel egyidőben megszűnt az anyagi támogatás is. А В és a C csaA sportszervezet járási bajnokságot nyert labdarúgói. Fotó: Krnács András

jártak. Ha valaki cserejátékosként sem került a csapatba, az végigsírta a mérkőzést.

— Ki tenné ezt meg ma? —1 kérdezte az örökifjú sportvezető.

— Senkii — feleltem gondolkozás nélkül.

— Igazad van, — mondta kesernyésen. — Akkor volt szív, akarat. Ma sajnos, ezek az erények hiányoznak.

Megsárgult fényképeket tett elém. Remegő keze néha meg-megállt, mintha a régi sporttársaknak akart volna tisztelegni. Közben sorolta a neveket:

— Ez itt Galambos Károly a sportszervezet első elnöke. Ezek pedig a

pat felbomlott, az első csapat pedig csak a hagyományokból élt. A lejtőn lefelé az első csapat szekere sem tudott megállni, több idényben bizony a járási bajnokságban is alárendelt szerepet játszottak.

Az utóbbi években a hnb, a helyi üzemek és a Nemzeti Front tömegszervezetei újra felkarolták a sportszervezetet. A sokoldalú támogatásnak, az ügy iránti buzgalomnak az idén érett be a gyümölcse. A labdarúgók járási bajnokságot nyertek, s a most kezdődött őszi idényben már a kerületi „B“ osztályban képviselik a község labdarúgó sportját. Reméljük, hogy a hagyományoknak megfelelően.

KÄSA MIHÁLY

■zsa (Iža) azon községek egyi" ke a komáromi (Komárno) járásban, ahol eléggé sokoldalú kulturális tevékenység : folyt a -■ múltban. Rendszeresen voltak előadások, nagy körültekintéssel rendezték meg az állami ünnepeket, törődtek az irodalom népszerűsítésével. A Duna menti falu mindig hires volt színpompás népviseletéről, jól működő tánccsoportjuk a helyi fellépések mellett többször szerepelt a CSEMADOK országos rendezvényein, a zselizi (Želiezovce) folklórfesztiválokon, és eljutottak a gombaszögi kulturális ünnepségre is. A szinjátszócsoport is jó munkát végzett, s majdnem minden évben bemutattak egy színdarabot, amellyel a környékbeli falvakba is ellátogattak, sőt még a Jókai-napokon is szerepeltek. Az irodalmi színpad egy ideig szintén jó munkát végzett. Az érdemdús közművelődési tevékenységért azért is elismerés jár, mert nincs a faluban korszerű művelődési otthon.

Az utóbbi időben azonban nincs minden rendjén a népművelésben. A közművelődést irányítók egymástól kérdezgették, mi az oka a visszaesésnek. Ugyanazok a lelkes kultúrmunkások vannak a társadalmi szervezetek élén, mint előbb, s a tevékenység mégsem ugyanaz.

Celus Tihamér, a népmüvelődési központ vezetője egy ideig szintén töprengett, aztán a közelmúltban a nyári kánikula ellenére is összehívta a társadalmi szervezetek vezetőit, hogy közösen vitassák meg a pangás okát. A tanácskozáson mindenki őszintén megmondta a véleményét, és a végső következtetés az volt, hogy lenni kell valamit, méghozzá sürgősen. Határozatként megbízták a tömegszervezetek vezetőit, hogy gondolják át eddigi munkájukat, és dolgozzanak ki reális tervet a népművelési tevékenység fellendítésére. A legsürgősebb feladatok közé tartozott az új kenyér ünnepének, és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának méltó megünneplése. A műsor szervezésével a Szocialista Ifjúsági Szervezetet és a CSEMADOK-ot bízták meg. Olyan műsor összeállítását tervezték, amely tükrözi a jelentős történelmi eseményt és egyben a Nemzetközi Gyermekévet is.

Még augusztusban megkezdik az előadások rendszeres szervezését. Gondoltak képzőművészeti kiállítások megrendezésére is. A járásban több érdemes képzőművész van, s jó lenne ha az izsaiak is megismerkednének a műveikkel. A művelődési központ a Nőszövetséggel és a CSEMADOK-kal karöltve megszervezi a már hagyományossá vált kézimunka-kiállítást,

Kellemesen eltöltött napok

amelyen a látogatók megtekinthetik a falu ügyes kezű asszonyainak jellegzetes varrottasait, hímzéseit. A kézimunka-kiállítások sok nőt ösztökéltek a nemes, hasznos szórakozásra, s ma már azok munkáit is ott látjuk, akik régebben csak csodáló! voltak a népművészeti remekeknek.

Egyik nemes célkitűzésük a komolyzene megszerettetése. Az Izsán lakó Tóth házaspár vállalta, hogy diafilmvetitéssel és magnóval lelátszott zeneszámokkal, s természetesen azok magyarázásával közelebb hozzák a komolyzenét az érdeklődőkhöz. Sor kerül majd főzőtanfolyamra is. Napjainkban egyre érdemesebb gazdaságosan főzni. A konyhaművészetnek ezt a módját főleg a háziasszonyok szeretnék elsajátítani.

A tánccsoport az utóbbi időben nem fejtett ki érdemleges tevékenységet, most azonban műsorral készülnek a Nagyigmándi Tsz aratási ünnepélyére. A műsor szervezését Izsák Lajos, a helyi nemzeti bizottság elnöke vállalta. A magyarországi szövetkezettel szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn, és gyakoriak a kölcsönös látogatások. De nemcsak a vezetőség és a tagság látogatja egymást, hanem a két község labdarúgói is összemérik erejüket. Az izsai kultúrcsoport is szerepelt már Nagyigmándon, és a község lakóinak nagyon megtetszett a műsor, ezért hívták meg őket újból az aratási ünnepségre.

Izsán sokaldalúan törődnek a munkában elfáradt idős emberekkel. Minden évben megrendezik az öregek napját, ahol köszöntik a hetvenéveseket és ajándékokkal kedveskednek nekik. A nyugdíjasoknak is van „napjuk“ a kultúrházban. Hetente egyszer jönnek össze, elbeszélgetnek, egy-egy kellemes délutánt töltenek együtt.

A CSEMADOK az egyik legjelentősebb szervezet a községben. Közel kétszáz tagja van a helyi szervezetnek. A CSEMADOK megalakulása 30. évfordulója tiszteletére huszonegy új tagot szerveztek be, s közülük a legtöbb fiatal. Izsán a CSEMADOK 1949, november 5-én alakult, és az évforduló napján szeretnék méltóan megünnepelni a szervezet létrejöttét. Az alapszervezet érdemdús munkát fejtett ki az elmúlt évtizedekben. Ebben sok lelkes szervezőnek, kultúrmunkásnak volt érdeme. Az élenjárók közé tartozik a Kurucz házaspár is. Az alapítástól kezdve tevékenykednek a szervezet szekerét mindig kihúzták a kátyúból. Kurucz Lujza most sem pesszimista, reménykedik, hogy már a CSEMADOK megalakításának évfordulóján műsorral is bizonyítanak.

— Bíznak bennünk a község irányítói — vallja a tanítónő — ez pedig kötelez. Az iskolában van egy jó képességű tánccsoportunk, amely az utánpótlást jelenti. De a többi népművészeti ág újjászervezésére is lesz erőnk. Természetesen szeretnénk elősegíténi a népművelői tevékenység fellendítését is.

Kurucz Nándorné arról is beszélt, hogy a CSEMADOK helyi szervezetének vezetősége rendszeresen ülésezik, és foglalkozik a felmerült nehézségekkel. A tagsággal jó a kapcsolat. Ezt elmélyíti az olyan gesztus is, hogy az akítv tagokat házasságkötésük alkalmából a CSEMADOK küldöttsége köszönti és megajándékozza.

A lelkes kultúrmunkás a helyi szervezet elnöki funkciójának betöltése mellett tagja a CSEMADOK Központi Bizottsága Elnökségének és elnöke a járási bizottságnak. Egyedüli női elnök az országban, aki járási szinten is felelős a helyi szervezetek tevékenységéért.

Kurucz Lujza pedagógus.

Kurucz Nándorné tevékenységét nemcsak a CSEMADOK köreiben ismerik el, hanem pedagógiai pályáján is. Az idei tanítónap alkalmávak sokéves érdemdús tevékenységéért az Oktatásügyi Minisztérium Érdemes Tanitó című kitüntetését kapta.A kiváló pedagógust, népművelőt a közeli napokban egy jeles évfordulón köszöntik majd. Szeptemberben ünnepli 50. születésnapját. A Szabad Földműves munkakollektívája előre gratulál a sokoldalú népnevelőnek —. aki sok éve egyik leghűségesebb levelezője lapunknak —, s szívből kíván erőt, egészséget további munkásságához. TÖTH DEZSŐ

A közelmúltban a komáromi járás mezőgazdasági termelési igazgatósága tizenkét napos tanulmányutat szervezett a Szovjetunióba. A cél: Ukrán Szocialista Köztársaság fejlődésének megismerése.

Az első állomás Ukrajna fővárosának, KIJEVNEK a meglátogatása volt. Lakosainak száma a háború előtt 850 ezer volt, a felszabadulás napjaiban csupán 180 ezer, s jelenleg 2 millió 320 ezer ember él a városban.

A háború után a Dnyepper lápos bal partját lecsapolták, s lakótelepeket építettek. Kijevben a lakásépítésnek 60 százaléka állami, 30 százaléka szövetkezeti, 10 százaléka pedig magánjellegű. Kijevnek testvérvárosa Bratislava, és ezt a kapcsolatot egy utcanév is hirdeti.

Rövid ottlétünk során alkalmunk volt megtekinteni az Ukrajna iparának és mezőgazdaságának fejlődését bemutató kiállítást, mely hűen ábrázolja a szocialista köztársaság rohamos fejlődését.

Ötünk következő állomása Poltava körzet volt. A kerület párttitkárának kíséretében a teplovkai kolhozba látogattunk. ttt népviseletbe öltözött lányok kenyérrel, sóval és virággal fogadtak bennünket, majd a kolhoz üléstermében vendéglátóinkkal kicseréltük tapasztalatainkat. Ennek a szövetkezetnek 1044 tagja van, s ebből 546 az állandó dolgozó. Az átlagbér naponta 5,60 rubel, a traktoristáké 8—10, az állattenyérsztőké 11—12 rubel. A kolhoz 1800 hektáron termesztett gabonát. A Mironovszkája búza nemesítője is ebben a faluban született — tudjuk meg többek között a házigazdáktól. A kolhoz évente 510 hektáron termeszt cukorrépát, ez anynylt jelent, hogy minden állandó dolgozóra egy hektár megművelése jut. Szemeskukoricát évente 345 hektárról takarítanak be, hetven hektárnyit zöldetetésre, száznegyven hektárnyit silózásra használnak fel.

A kolhoz alapszabályai szerint a tagoknak 0,5 hektár szántót, legelőt, kaszálót biztosítanak, ezen felül a tagok családonként egy tehenet, egy

borjút, üszőt, 2—3 sertést, s baromfit bármennyit tarthatnak, minden megkeresett rubelra 1 kg gabonát vásárolhatnak.

A falunak egyébként 1450 lakosa van, utcái aszfaltozottak, a házsorok rendezettek. Az új iskolába, melynek építésében a szövetkezet is segédkezett, 220 gyerek jár. Az egészségügyi központot szintén a szövetkezet építette fel.

A kerület székhelyére, POLTAVÄBA, az esti órákban érkeztünk meg. E város régi és új negyede között folyik a Vorszkia folyó. Az itl élő 280 ezer lakos zömében ukrán nemzetiségű. A város lakói nagyon sok szépen rendezett utcával, térrel, parkokkal és soksok műemlékkel büszkélkedhetnek. A kilátótorony alsó része múzeum, amelyben megtalálhatjuk Zalka Máté egyik portréját is.

A háború utáni években harminc iskola épült, ebből öt főiskola. Ezenfelül 2500 gyermeket befogadó pionírháza is van. Érdekességként megememliteni, hogy 1931-ig Poltava volt Ukrajna fővárosa, s csak ezután lett Kijev.

HARKOV a Szovjetunió városai között nagyságrendben a hatodik. Ez volt utunk következő állomása. A város nemcsak tudományos és kulturális központ, de gazdasági szempontból is kulcsszerepe van az ország életében. A Szovjetunió minden ötödik traktora itt fut le a gyártószalagról. Harkovi tartózkodásunk során alkalmunk nyílt arra, hogy egy nagyon érdekes özemet meglátogassunk. Az üzem 500 dolgozója mezőgazdasági gépek és teherautók meghibásodott alkatrészeinek készítésével foglalkozik. Az üzem igazgatója tájékoztatott bennünket, hogy évente kb. 350 darab teherautót, kb. 45 ezer hidraulikát, 25 ezer elosztófejet, 12 ezer darab konpresszort javítanak meg. Figyelemre méltó például, hogy egy darab aggragátor megjavítása, felújítása 12 ezer rubelba kerül, az újnak viszont 45 ezer rubel az ára. Ezek a számok azt igazolják, hogy az alkatrészfeiújitó üzem jó és gazdaságos,

egyébként az átlagkereset Itt 156 rubel havonta.

Harkovtól télórás autóútra van a 2500 lelket számláló SZOKOLOV falu, ahol leróttuk kegyeletünket az itt elesett csehszlovák hősök emlékműve előtt. Itt említem meg, hogy jaros kapitány volt az első csehszlovák katona, aki megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Utunk utolsó három napját Moszkvában töltöttük. A főváros már a jövő évi olimpia jegyében él. Az olimpiára látogatóknak a sportjátékok mellett biztosan nagy élmény lesz a város megtekintése is.

A kellemesen eltöltött napokért köszönet jár mindazoknak, akik ezt az utat számunkra lehetővé tették.

ASBÖTH jÚZSEF

Izsai népviselet- és varrottaskiálUtas.

Épül a művelődési

Hűvös, esős reggelre ébredt a komáromi (Komárno) Duklianska utcai építkezés. A jövő-menők közül a kíváncsiabbak mégis megállnak néhány pillanatra, és megkérdezik a munkásoktól:

— Mi lesz itt?

— Városi művelődési központ <— kapják meg a felvilágosítást.

Hat óra tizenhárom percet mutat az órám. A munkaidő fél hétkor kezdődik. A korábban érkezők azonban már dolgoznak. Még mindig szemerkél az eső, de az építőmunkásokat ez nem zavarja.

A városi művelődési központ építését 1979. június 11-én kezdték el a komáromi kikötő, a dohánygyár, a Május 9 építőszövetkezet, a Martosi (Martovce) Egységes Földművesszövetkezet és a Bátorkeszi (Vojnicej Helyi Nemzeti Bizottság üzemrészlegének szakmunkásaiból összeállított brigádok. Jelenleg a Perbetel (Prlbeta), az Ögyallai (Hurbanovo), az Ojgyallaí fDulovce), a Hetényl (Chotín) Egységes Földművesszövetkezet, a Bajcsi (Ba]ő) Állami Gazdaság és az Alsópéteri (Dolná Peter) Helyi Nemzei Bizottság üzemrészlegének dolgozói folytatják az építőmunkát. Egyegy brigád általában egy hónapig dolgozik az építkezésen.

Sajnos, a Komáromi Magasépítő Vállalat na*n képes maradéktalanul kielégíteni az építkezés anyagszükségletét, különösen a betonszállítás marad el az igényelt mennyiség mögött. Az illetékesek azonban bíznak abban, hogy ez az állapot rövid Időn belül megszűnik.

A Bajcsi Állami Gazdaság hegesztőbrigádját, amelynek tagjai Pataky István, Kecskés Imre, Nagy Béla, Keszár László és Kaszanóczky István,

az építkezés észak-nyugati szárnyán találjuk, ahol a tartópillérek vaselemeit forrasztják.

— Szorgalmasan és jói dolgoznak dicséri őket Barlanusz István elvközpont

társ, építkezési felügyelő, a jnb kulturális szakosztályának dolgozója.

— Szívesen dolgozunk itt — mondja Kaszanóczky István, majd így folytatja:

— A munkafeltételek jók, mindennel meg vagyunk elégedve.

A tervek szerint a komáromi művelődési központ építését 1981. december 31-ig kell befejezni. Az űj létesítmény a Bátorkeszi Művelődési Központ épületéhez lesz hasonló, ugyanis annak a terve alapján épül. A háromszázötven férőhelyes klub és irodahelyiségek mellett négyszáz személyes színházterem, korszerű forgószínpad és szélesvásznú-filmszínház is lesz a művelődési házban.

Ha a később jövő brigádosok is ilyen lelkiismereetesen és jől dolgoznak, mint a mostaniak, a komáromi művelődési központ, a kitűzött határidőre minden bizonnyal felépül.

er-bar=a