Szabad Földműves, 1979. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-18 / 33. szám

1979. augusztus 18. SZABAD FÖLDMŰVES 13 I , HOGYAN TELJESÍTETTÉK AZ IDŐTERVBEN MEGHATÁROZOTT FELADATOKAT ? Az mozgósítsa a gyengébbeket! Szocialista rendszerűnk dolgozói egyre nagyobb igényeket támaszta­nak a mezőgazdasággal szembe. Ezt tükrözik a hatodik ötéves tervidőszak éveire előirányzott feladatok. Járásainkban elemezték az 1979. év első felére meghatározott termelési és értékesítési feladatokat. Ezt tették a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is. Ludik György mérnök, a jmi állattenyésztési osztályának veze­tője elmondta, hogy ebben az évben jóval nagyobb feladatok hárulnak az állattenyésztőkre, mint a múlt eszten­dő hasonló időszakában. Javulást ér­tek el a tej értékesítésében. Hektáron­ként 508 liter, tehenenként pedig na­pi átlagban — több mint 22 ezer egyedtől — 10,6 liter tejet értékesí­tettek. Az eltelt hat hónapban — a feldol­gozó üzem minősítése alapján — a tej 71,4 százalékát első, 24,7 százalé­kát második és 3,9 százalékát harma­dik osztályban értékesítették. Az első minőségi osztályban több mint 24,5 millió litert adtak el, s a kitermelt tej literjére harminc deka abrakot használtak. A tehénre jutó tejeladás terén az llléáházi (Nový Život), a lúcsi (Lúč), a békéi (Mierovo) és a mihályfai (Michal n/Ostrove) szövetkezet került az élvonalba. Ezzel szemben az alis­­táli (Hroboňovo), a padányi (Padáil) és a várkonyí (Vrakúň) szövetkezetek jóval kevesebb tejet értékesítettek te­henenként, mint a fentiek, s ez a tény azt követelné, hogy hatékonyab­ban, jobban termeljenek. A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó gazdaságok eb­ben az évben több mint 29 ezer ton­na vágóállatot adnak a feldolgozók­nak. Az év első felében az időtervet 48,7 százalékra teljesítették . A járás néhány gazdaságában — az első félév elején — gondot okozott a szarvasmarhák takarmányozása. Az átlagos napi súlygyarapodás így járá­si méretben 46 grammal kevesebb lett, mint a múlt év első felében. A problémák ellenére a mezőgazdasági üzemek a vágómarha eladási tervét 51,4 százalékra teljesítették. Egy hek­tár átlagában 65,4 kiló marhahúst értékesítettek. Ezen a téren a legjob­bak között említhetjük a lúcsi, a du­naszerdahelyi Dukla, a felbári (Horný Bár) szövetkezeteket. Ezek túlszár­nyalták a járási átlagot. A súlygyara­podás egy kilót meghaladó napi átla­gát a hegyétei (Kutníky), a lúcsi, és a felsőpatonyi (Horná Potôň) szövet­kezetben mutatták ki. Ezzel szemben a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság­ban, a dióspatonyi (Orechová Potôň) s a dercsikai (Jurová) szövetkezetben egy kilónál jóval kisebb súlygyarapo­dást értek el. Járási méretben a mar­hahús kilójának termeléséhez 2,15 kilogramm abrakot használtak. Az első félévben a sertéshús eladá­si tervét 47,6 százalékra teljesítették. Meg kell jegyezni azonban, hogy az időterv a múlt év hasonló időszaká­nak tervéhez viszonyítva 314 tonná­val több. A napi 536 gramm súlygyarapodás jónak minősíthető, azonban az illés­­házi szövetkezet 671, a vásárúti (Trhové Mýto) 628, s a légi (Lechní­­ce) szintén 628 gramm felhízást ért el h ugyanazzal a táppal és kis többletmunkával — naponta. A Szar­vai (Rohovce) Állami Gazdaságban, az ekecsi (Okoč), a dióspatonyi és más szövetkezetekben azonban a já­rási átlagot sem érték el. Tény azon­ban, hogy járási méretben hektáron­ként — az első félévben — sertés­húsból 151,2 kilót értékesítettek. A sertéshústermelésben élenjáró gazda­ságok érdeme, htogy egy kiló felhí­zásra csak 3,87 deka abrakot hasz­náltak. Ludik élvtárs megjegyezte, hogy amenyiben a hizlaló táp minősége megfelelne a hústípusú sertés igé­nyeinek, akkor a súlygyarapodás to­vább javulna, a termékegységre jutó tápfogyasztás pedig csökkenne. Az első félévben a vágósertés el­adása terén azért maradtak az évi tervhez viszonyított ötven százalék alatt, mert néhány gazdaságban nem készültek fel jól a malacnevelésre. Ezt a „tartozást“ a második félévben kiegyenlítik. Olyan feltételeket hoz­nak létre, hogy a következő év első negyedévére meghatározott húseladás­hoz már ez év utolsó negyedében fel­készüljenek, s a termelésből kikü­szöböljék a helyenként jelentkező aránytalanságokat. —hai— Váltakozó áruértékesítési eredmények A Szlovák Statisztikai Hivatal nemrég közzétett jelen­téséből megállapíthattuk, hogy az év első felében a me­zőgazdasági dolgozók nem tettek eleget a hús- (3362 torma volt a lemaradás) és tejtermelési (a tervteljesí­téshez 4 millió 700 ezer liter hiányzott) feladatoknak. A komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei­ben e tekintetben váltakozó sikereket értek el. A járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozó üzemek július húszadikáig a sertés- és marhahús tervezett érté­kesítését csak 98 százalékra teljesítették! A hiány 341 tonna volt! Szeretném azonban megemlíteni, hogy a Járás mezőgazdasági dolgozói az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva 263 tonna hússal adtak többet a közellátásnak. E tekintetben mind az egységes föld­­művesszövetkezetekben, mind az állami gazdaságokban pozitív fejlődést értek el. Ugyanez azonban már kevésbé mondható el az idei évről. Míg a szövetkezetek 701 ton­na hússal adósai maradtak társadalmunknak, addig az ÁG-ok 284 tonnával adtak többet a dolgozók asztalára. A marhahús-értékesítési feladatokat július húszadi­káig 108 százalékra teljesítették, 312 tonna hússal ad­tak többet a közellátásnak. A szarvasmarhák átlagos vágósúlya ötszázhu'szonnégy kilogramm volt. A sertéshús-értékesítés szakaszán a lemaradás 652 tonna voltl Érdekesség viszont, hogy az idén — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — 18 tonnával keve­sebb húst adtak a közellátásnak. A sertések átlagos vá­gósúlya 115 kg volt. A járás mezőgazdasági üzemei a borjúhús tervezett értékesítését 109, a bárány- és juhhús értékesítését pe­dig 89 százalékra teljesítették. A járásban a baromfihús-értékesítési kötelezettségek­nek 105,1 százalékra tettek eleget, ami azt jelentette, hogy a közellátásnak 101 tonna hússal adtak többet. . A tojásértékesítés szakaszán szintén pozitív eredmé­nyekről számolhatunk be. Július húszadikáig a tervezett mennyiséghez viszonyítva több mint 1 millió 760 ezer tojással adtak többet a közellátásnak. Az előbbiekhez viszonyítva a tejértékesítési eredmé­nyek sokkal kedvezőbbek voltak. A jmi irányítása alá tartozó mezőgazdasági üzemek július húszadikáig a ter­vezett (30 millió 140 ezer liter) mennyiséghez viszo­nyítva 851 ezer literrel adtak többet a közellátásnak. A tejértékesítés az idén — a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva — 4,4 százalékkal nőtt. z A tejértékesítési feladatoknak csupán négy mezőgaz­dasági üzemben, mégpedig az alsópéteriben (Dolný Pe­ter, ,a lemaradás több mint 78 ézer liter volt!), az íme­­lyi (Imel, több mint 53 ezer liter), a dunamocsi (Moöa, több mint 29 ezer liter) és a martos! (Martovce, több mint kilencezer liter) szövetkezetben nem tettek eleget! Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni azt is, hogy az idén a múlt év azonos időszakához viszonyítva az említett négy mezőgazdasági üzemen kívül még a csi­­csői (Cičov) és a duiovcei szövetkezetben, valamint a Bajcsi (Bajč) és a Gyulamajori (Ďulov Dvor) Állami Gazdaságban értékesítettek kevesebb tejet. A tejértékesítési feladatoknak az említett időszakig legjobban a naszvadi (Nesvady), a bátorkeszi (Vojnice) és a gútai (Kolárovo) szövetkezetekben tettek eleget. Július második dekádjában is kedvező volt a tejérté­kesítési feladatok teljesítése. A tervezett mennyiséghez viszonyítva 25 ezer literrel adtak többet a közellátás­nak. A tervfeladatokat csak az alsópéteri, az ímelyi és a dunamocsi szövetkezetben nem teljesítették! A tehe­­nenkénti és napi átlagos tejértékesítés 10,72 liternek felelt meg. E tekintetben a legjobb eredményeket a ne­­mesócsai (Zemianska Olča), (12,96 liter), a naszvadi (12,20 liter) és a madari (Modrany) 11,72 liter), a leggyengébbeket pedig az alsópéteri (mindössze 7,53 literi), a dunamocsi (8,61 liter) és a hetényi (Chotín) (8,65 liter) szövetkezetben érték el. Bízunk benne, hogy a komáromi járás mezőgazdasági dolgozói az év hátralevő részében mindent elkövetnek az áruértékesítési feladatok maradéktalan teljesítése céljából! BARA LÁSZLÓ Jobb eredményekre törekednek A Bratislava-vidéke járás mező­­gazdasági üzemei minden nehézség­ellenére teljesítették az idei félévi tejeladási terv feladatait: hat hónap alatt a tervezett 30 millió 079 ezer liter tej helyett 31 millió 210 ezer litert adtak a közellátás részére. A járás eredményei figyelemre méltóak, hiszen legtöbb gazdaság már június első felében túlteljesítette tejeladási tervét. Ennek következtében a járás első féléves tervét 103,8 százalékra teljesítette. Az eredmények értékelésénél azon­ban különbséget kell tennünk egyes mezőgazdasági üzemek között. Van­nak élenjáró tejtermelő gazdaságok, amelyek jóval túlszárnyalták a tej­eladás tervét. Ezek közé tartozik a Šenkvicei Efsz is. Terv szerint az el­ső félévben 815 ezer liter tej értéke­sítésével számoltak. Ezt a mennyisé­get azonban 948 ezer literrel, vagyis a tervet 116,3 százalékra teljesítették. Dicséretes, hogy az eladott tej több­sége első osztályú volt. Ezáltal a szö­vetkezet többletjövedelemhez jutott. Érdemes megemlíteni továbbá a Chor­vátsky Grnh-i Efsz-t, amely teljeladási tervét 110,4 százalékra teljesítette. A felvásárolt tej 93,3 százalékát első osztályban vette át tőlük a feldolgozó üzem. A budmericei szövetkezetben szintén 110,3 százalékos tervteltjesí­­tést értek el. Az eladott tej 92,9 szá­zaléka volt első osztályú. Végeredményben a járás tizenhat gazdaságának köszönhető, hogy jók az eredmények. Ezzel szemben a já­rásban hat mezőgazdasági üzemben nem használják ki az adott lehetősé­geket és nem tesznek eleget felada­tuknak. Ha ezek a gazdaságok is be­hozzák a lemaradást, teljesítik az ál­lammal szembeni kötelezettségüket, akkor a járási átlag tovább javul, s bizonyára a tervezett 3600 liter te­henenként! évi fejési átlagot is túl­szárnyalhatják. A gyakorlat igazolja, hogy azokban a gazdaságokban, ame­lyekben jó a tehenek napi tejhasznos­sága, olcsóbb a termelés. Nem mond­ható, hogy a járás veszteséggel gaz­dálkodna. A fentiek bizonyításaként elmondhatjuk, hogy a járásból felvá­sárolt 20 millió 430 ezer liter tejet első osztályban, 8 millió 670 ezer litert másodikban és 2 millió 110 ezer litert a harmadik osztályban vették át. A tej literjét 2,44 koronáért érté­kesítették, s járási viszonylatban lite­renként 54 fillér volt a jó minőségért járó jutalom. Mivelhogy a gazdaságok a főváros közvetlen közelében termelnek, ezért speciális feladataik vannak. A főváros hús- és tejellátásában körülbelül nyolcvan százalékban vesznek részt. Ezért a szarvasmarha-állományt mind minőségi, mind mennyiségi szempont­ból ennek megfelelően állították ösz­­sze. Ezzel magyarázható, hogy a já­rás marhahűseladási tervét 104 szá­zalékra teljesítette. A budmericei szö­vetkezet például 126, a Záhoran- Gajary-i pedig 121 százalékra teljesí­tette tervfeladatát. Így sorolhatnám tovább a jó eredményeket. Kivételt képez a sertéshústermelése. A járás ez irányú tervfeladatát caak 99 szá­zalékra teljesítette! A pár adat azt tükrözi, hogy az eredmények biztatóak. Igényeink per­sze egyre nőnek, szeretjük a bő vá­lasztékot. Szükséges tehát, hogy mi­nél több tejet és húst termeljünk. Ez pedig attól függ, hogyan gondozzák az állatokat, milyen a zootechnikai munka és a szervezés színvonala. Jó eredmények csakis a legkorszerűbb technológiával érhetők el. Ggy érzem, hogy a járásban megtették a szüksé­ges intézkedéseket, s bíznak a helyes irányítás, a tervezés, a munkaszerve­zés erejében. A fogyatékosságok ki­küszöbölésével még jobb eredmények­kel számolnak. *— nt— Sikeres félesztendö A nagykürtösi (Veľký KrtíS) járás mezőgazdasági termelésének volumen­­je a múlt évben elérte az 583,3 mil­lió koronát. Az előző évhez viszonyít­va ez 5,8 millió korona növekedést jelent. Ebben jelentős része volt az állattenyésztésnek is. A járás mező­­gazdasági üzemeiben rendkívüli fi­gyelmet szentelnek a szarvasmarha­­tenyésztésnek, ezen belül a tejterme­lésnek. A gazdaságok a tejtermelés kedvező alakulását az állatállomány növelésé­vel, valamint a gazdasági állatok hasznosságának szüntelen javításával oldják meg. Ezt pozitívan szemléltetik a szövetkezetek és az állami gazda­ságok idei első féléves eredményei is. A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított üzemek szarvasmarha állománya 1538, ebből a tehenek szá­ma 543 darabbal gyarapodott. Lényegesen javult a tehenek hasz­nossága is. Az egy tehénre jutó tej­termelés — az első félévben — 74 literrel javult. Az állami alapokba összesen 13 millió 166 ezer liter tejet adtak, vagyis a tervezettnél 65 ezer literrel, a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva pedig 1 millió két­ezer liter tejjel többet! A legjobb eredményeket a Plach­­tincei, az Ipolyszécsénkei (SeCianky), az Ipolybalogi (Balog n/Ipfom), a Bussai (Busince), a Závadai, a Záhor­­cei és a Dačov Lom-i Efsz-ekben ér­ték el. A céltudatos munka, a vezető dolgozók, a tehéngondozók, a fejő­nők, az állattenyésztők és az állat­egészségügyi szolgálat dolgozói sok­oldalú gondoskodásának eredménye ez. A hosszantartó tél és a hiányos ta­karmányalap a járás állattenyésztési dolgozóitól is maximális erőfeszítése­ket igényelt. Csak így teljesíthették kifogástalanul a tejtermelés felada­tait. A helyzet főleg a második ne­gyedévben javult. A járás tejtermelő szövetkezeteiben és állami gazdasá­gaiban valóban jó eredményeket ér­nek el. Fémjelzi ezt az is, hogy na­ponta átlagban tízezer literrel adnak több tejet a felvásárolóknak, mint a múlt év hasonló időszakában. A vá­zolt eredmények jó előfeltételt terem­tenek a tervezett hasznosság — egy tehén átlagában év végéig 3000 litert kell elérni — túlteljesítéséhez. BODZSÁR GYULA A problémák ellenére... Kimondottan mostoha körülmények között gazdálkodott az első félévben az ipolyszakállasi (Ipeľský Sokolec) Csehszlovák—Magyar Barátság Efsz. A tavaszi hónapokban az Ipoly garáz­dálkodott, később pedig a hosszan tartó szárazság jelentősen kihatott a növényzet fejlődésére. Németh István mérnök, a szövetke­zet elnöke jó gazda módjára a nega­tív tényezők ellenére az év hátralevő időszakában derűlátó. — Az ősszel 1180 hektáron vetet­tünk búzát —■ mondta az elnök. — Ebből az árvizek miatt mindössze 393 hektár maradt épségben. Árpát 481 hektáron termesztettünk. A gabona­félék tervezett hektárhozamát nem érjük el, azonban elégedettek va­gyunk a kukoricával. Ezt 545 hektá­ron termeljük, s remélhetőleg jóval túlszárnyaljuk a tervezett 45 mázsás átlagot. Ugyanez mondható el a hü­velyesekről, a cukorrépáról, a napra­forgóról és a szőlőről is. Elégedettek vagyunk a takarmánynövényekkel is. Sajnos az Ipoly évente keresztülhúzza Számításainkat. Az idén az árvizek miatt több mint 800 hektár földterü­let maradt megműveletlenül. A továbbiakban megtudtam, hogy az állattenyésztésben teljesítik a tervfel­adatot. Legnagyobb nehézségek a fé­rőhelyhiányból adódnak, azonban ezt egyes épületek átalakításával igyekez­nek megoldani. Javult az állatok hasznossága. Tehe­nenként 9,75 literes fejési átlagot ér­nek el, s ez több a múlt év hasonló időszakának átlagánál. Míg tavaly az első félévben kocánként 5,59, addig az idén már 8,82 darab malacot vá­lasztottak el. A szemestakarmány­szükségletet sem lépték túl. Egy liter tej termeléséhez 25 deka, egy kiló sertéshús előállításához azonban 4,14 kiló, ugyanennyi marhahús elérésé­hez pedig 2,16 kiló abrakot használ­tak. Sajnos, a keverék minősége az esetek többségében nem megfelelő. Ez nagy mértékben kihat a súlygya­rapodásra. A beruházások terén előbbre lép­tek. Az állattenyésztés korszerűsíté­sére törekedtek. A sertéstenyésztés szakosítása céljából a lontói (Lontov) részlegen a dohányszárítót ezer ser­tés részére alakítják át. Csatornahá­lózatot és központi emésztőgödröt is építenek, s ezáltal lehetőség nyílik mintegy ezer köbméter folyékony ürülék biztonságos tárolására. A sze­­tei (Kubáňovo) részlegen szociális lé­tesítmény építenek, és az utakat is rendbehozzák. Ábel Gábor Kiegyenlíteni a tartozást! A félévi eredmények értékelése szá­mot adott róla, hogyan teljesítették mezőgazdasági üzemeink — az állat­­tenyésztés szakaszán — feladataikat, s milyenek a kilátások az év hátra­levő részében a célkitűzések megvaló­sításában, a termelés melyik ágazatá­ban kell fokozottabb erőfeszítést ki­fejteni az esetenként tapasztalt lema­radás kiküszöbölésére. E kérdésekre választ keresve a Lévai (Levice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra látogat­tam. örvendetes, hogy a tejtermelés te­rén évek óta lemaradozó járásban je­lentős a javulás. Az első félévben a tejeladás tervét több mint százegy százalékra teljesítették, s a múltév valóságához viszonyítva egymillió hatszáznyolcvanhétezer literrel több tejet adtak közellátási célokra. A jó eredményhez elsősorban azok a gaz­daságok járultak hozzá, amelyek gondoskodtak a megfelelő takarmány­alapról, s fokozott figyelmet szentel­tek a borjak, az üszők és tehenek gondozásának. A példamutatók közé tartozik az alsószecsei (Dolná Seč), a fegyverneki (Zbrojníky) és az ipoly­­szakálasi (Ipeľský Sokolec) szövetke­zet, ahol tehenenként — sorrendben 10,62; 9,88; 9,74 literes napi fejési átlagot értek el. Sajnos, akadnak szö­vetkezetek — például a felsőszeme­­rédi (Horné Semerovce) és a žembe­­rovcei gazdaságok — ahol a napi fe­jési átlag nem volt több hét liternél. Az esetek többségében a lemaradás az elégtelen takarmányozásnak és a hanyagságnak a következménye. A húseladási időterv teljesítésében kedvezőtlenebb a helyzet. Lemaradtak a marhahús-eladásában. A tervet csak nyolcvanhét és pár tized százalékra teljesítették. A mezőgazdasági üzemek többsége Igen gyenge napi súlygyara­podást ért el a marhahizlalásban. Például a felsőszemerédi és a szántói (Santovka) szövetkezetben a napi súlygyarapodás alig haladta meg a 0,50 kilót, azonban a Zselizi (Želie­zovce) Állami Gazdaság s a Cajkovi Efsz se nagyon dicsekedhet a 72, il­letve 70 deka átlaggal! Szerencsére akadnak élenjárók is. Ezek bizonyít­ják, hogy megfelelő takarmányozással és gondozással jó eredmény érhető el. Köztük említhető az Öbarsi (Starý Tekov) és Nagysallói (Tekovské Lu­­žany) Efsz is. Ezekben a gazdaságok­ban a súlygyarapodás napi átlaga megközelíti az egy kilót. Az első félévben — járási méretben — a szarvasmarha-állomány hétezer­rel gyarapodott. Ez reményt ad arra, hogy az év hátralevő részében ki­egyenlítsék a tartozást, amennyiben ehhez megteremtik a feltételeket, el­sősorban a bőséges és jó minőségű takarmányalapot. A sertéshús eladása némileg kedve­zőbben’ alakult. A tervet azonban e téren is csak kilencvenhét száza­lékra teljesítették. Ha tekintetbe vesszük, hogy — járási méretben —i az 52 dekás súlygyarapodási átlaggal 4—4,20 kiló abrakot fogyasztottak egy kiló sertéshús termeléséhez, ak­kor az eredmények koránt sem ke­csegtetők. A hasonló feltételek között gazdál­kodó üzemek között gyakran eltérőek az eredmények. Például a hízóserté­sek napi súlygyarapodásának első félj évi átlaga 44 és 61 deka között vál­takozott. A leggyengébb eredménye-* két a Sárói (Sárovce), továbbá a Caj­kovi Efsz-ben és a Lévai Állami Gaz­daságban érték el. Dicséretet érdemel a Farnadi (Farná) és az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Efsz, ahol jócs­kán túlszárnyalták a járási átlagot. Az objektív okok mellett a sertéshús értékesítését a kedvezőtlen tartási vi­szonyok s a zsúfolt hizlaldák, továb­bá a sertéshús felvásárlása során fel­merült fogyatékosságok is nagy mér­tékben befolyásolták. —klam—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom