Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-03 / 5. szám
TALAJ MÜVE LÉ S IÄ2ANYAG PÓTLÁS NÖVÉNYVÉDELEM nyék gyökerei lélegzik ki, amit a klorofilltói zöld növényi részek elnyelnek és átalakítják testük építőanyagává. Az oxig(?fit fordítva, a falaiban lakó élőlények elnyelik, a növényt részek pedig kibocsájtják. A riilbeliil a felét foglalják el, a másik feién — a hézagtéren — pedig a levegő és a víz osztozik. A humusz és az agyag a nyers ásványtörmeléket, valamint a nyers szerves anyagot, mint a vázat bevonja, s mint A talaj j termőföld) a Föld anyagát alkotó kőzetekből ke lelkezik, s azt mint egy puha és tarka növényzettel ékes sző nyeg takarja. A földtörténet kezdetén a Föld anyaga izzónfolyós volt, amely kihűlve lassan megmerevedett, s Így keletkez lek a szilárd és tömör ősközetek. Ezeket kezdetben csak ь légköri erők, később pedig p megjelenő élőlények is átalakították. szállították és osztályozták. Ma a földfelszín jelentős részét már elmállott és átalakult laza kőzet, illetve talajtakaró borítja. A talajt kialakító erők azonban továbbra is működnék Nemcsak a kész talajra, de a felszínen levő, még' el nerii mállott, át nem alakult tömör kőzetekre is hatást'gyakorolnak. miből All a talaj? A talaj élettelen és élő alkotórészekből áll. Az élettelen alkotórészeket az ásványi (kavics, homok, kőpor, agyag) és szerves részek [a nyers, még el nem korhadt és a már eikorhadt, majd átalakult szerves anyag — humusz), valamint a víz és a levegő alkotják. A talaj élő alkotórészei a parányi élő szervezetek (mikroorganizmusok) és a magasabb rendű állatok. Az előbbieket a növényvilághoz sorolt baktériumok, a gombák és a moszatok, valamint az állatvilágba sorolt véglények (protozoák) képezik. Az utóbbiak a férgek, a százlábúak, a rovarok stb. A növények életéhez szükséges sók a talaj élő és élettelen részeit körülvevő vízhártyában oldottak, s a hézagokban pórusokban, valamint a vízen kívül elhelyezkedő levegőben van a vízgőz, a széndioxid, az oxigén és a nitrogén. A széndioxidot a talaj élőlényei és a nővé-Talaitani alapismeretek nt*. Talajműveléskor lényegében azt az erőt kell legyőzni, amely a talajt alkotó részeket összetartja. Fotó: —blm— vízgőz föld alatti harmattá alakulhat, így mintegy öntözi a talajt. A nitrogénből a talajban önállóan, illetve a pillangós virágú növények gyökerein élő bizonyos baktériumok megkötnek valamennyit, s így pótolják, sőt néha gyarapítják a talaj nitrogéntartalmát. A termékeny talajban a szilárd alkotórészek úgy helyez kednek el, hogy a térnek köragasztóanyag morzsákká, rögökké ragasztja össze őket. A víz és a levegő, valamint a talajlakó élőlények együttesen mintegy „élővé“ teszik a talajt, amelyet ezért termőföldnek is nevezünk. A TALAJ FŐBB SAJÁTSÁGAI A kötöttség azt az ellenálló erőt fejezi ki, amely a talaialkotó részeket összetartia. Lényegében ezt az erőt kell legyőzni akkor, amikor a rögöket, morzsákat akarjuk szétuprítani, tehál amelyeket talajmüveléskor lehot érezni. A kötöttség elsősorban a talaj ásványi részéinek és az agyag mennyiségétől, ezek egymáshoz viszonyított arányától, valamint a talaj humusztartalmától, nedvossségállapotától, szerkezetétől és egyéb tulajdonságai lói függ. Az egyes talajszemcsék morzsákká, riigükké tapadhatnak össze, illetve szétaprításkor ilyenekké esnek szét. Legjobb szerkezetű a" morzsás talaj, aínelynek kialakulásához bizonyos mennyiségű agyagra és humuszra van szükség. Ahhoz, hogy a morzsás szerkezet tartós legyen, az agyagnak és a humusznak megfelelő tulajdonságúnak kell lennie. A kötöttség mérve szerint laza vagy könnyű, enyhén kö tött, közepesen kötött, erősen kötött vagy nehéz talajokat különböztetünk meg. A kevéssé kötött talajok könnyen, az erősen kötöttek nehezen művellietők. A felmelegedés és a lehűlés a talaj fontos és jellemző tulajdonsága. A sötétebb színű és szárazabb talaj jobban felmelegszik, mint a világosabb színű és nedvesebb. Mivel a kötöttebb talaj több agyagot tartalmaz, általában nedvesebb, ezért az ilyen talajt hideg talajnak nevezzük. Az erősebben felmelegedő (például homok-1 talaj egyben nehezebben is hűl le éjszaka. A meleg talajnak nevezhető homoktalaj nedvesebb állapotban kevésbé melegszik fel és hűl le, a hideg (agyagos) talaj viszont szárazabb állapotban kevésbé hideg, mint nedvesen. (Folytatjuk) Sikeres évet zártak Az öröklés és a környezet Darwin állította fel azt az elméletet, melynek értelmében az élőlényt a környezet alakítja, formálja. Azonban nemcsak a környezet formál, hanem az öröklés és a környezet együttes hatása is. Minden élőlénynek vannak öröklött tulajdonságai, s lényegében ennek megfelelően fejlődnek. Az öröklött tulajdonságok hordozói a kromoszómák. Minden tulajdonsághoz két kromoszóma, illetve ezek egyesülése szükséges. Ennél az egyesülésnél következik be az ügynevezett közbeeső (intermedier) szülői öröklődési folyamat. A tenyésztő számára a gyakorlatban a rejtett (recesszív) öröklési tulajdonságok az érdekesek, fontosak. A domináns tulajdonságok nagyon hamar megmutatkoznak az állatokon. A hasadást örökítő állatok párosításánál is jól megkülönkü5,e!.he,ök az “röklött tulajdonságok. Ezen kívül tiszta öröklött génkombinációk és hasadó öröklött tulajdonságok is keletkeznek. Minden tenyészetben tehát szem előtt kell tartani, hogy az állatokat a környezet és az öröklött! tulajdonságok együttesen formálják. (D. K.J közömbös magatartás miatt kizártunk sorainkból, áj tagokat veszünk fel helyettük. Nem lehetünk elnézők azokkal szemben, akik az előírt követelményeknek nem hajlandók eleget tenni. A fajtatiszta állomány beszerzése, szaporítása és továbbfejlesztése ellenőrzést kívánó követelmény, amit komolyan kell venni mind a kisállattenyésztőnek, mind a helyi szervezet vezetőségének. Tudatában vagyunk annak, hogy csak igényes tenyésztő, ellenőrző-irányító munkával érhetünk el egyre jobb eredmé-A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Šarkaní (Sárkányfalva) Helyi Szervezetének nyúltenyésztői sikerre] zárták az 1978-as évet — 1372 élőnyulat értékesítettek a BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál, melynek pénzbeli értéke meghaladta a hatvanháromezer koronát! Mindemellett a nyulászok saját szükségletre több mint négyszáz nyulat vágtak le. A nyúltenyésztés tehát, amint azt a fenti eredményesség is mutatja, kifizetődő tevékenység. Tavasztól őszig csak kis fáradságba kerül a takarmány beszerzése, hiszen egyre több nyékét, aminek nemcsak az a lekaszálatlan árokpart és egyén, hanem a társadalom is mezsgye, ahonnan jó minőségű hasznát látja. Éppen erről van zöldtakarmány, illetve széna ta- sző, ez a cél: kis anyagi ráforkarítható be. Ez ugyanis az ab- dítással nagy hasznot elérni! rak- és lédús takarmányokkal Ezen cél gyakorlati megvalósíkiegészítve alapfeltétele az e- tását, eredményes voltát igazolredményes nyúltenyésztésnek. ja a iarkani nyúítenyésztők Szervezetünk évzáró gyűlésre 1978 ban elért eredménye is. készül. Mivel néhány tagot a fajtatiszta tenyésztéshez való TÉGLÁS FERENC A nyerges és a keresztes (tarka) szölömolyok a világ szőlészetében sok helyütt okuznak kisebb-nagyobb károkat. A hidegebb, nedvesebb tájak szőlőfajtáit inkább a nyerges, a szárazabb, melegebb tájakét pedig a keresztes szölömolyok károsítják. Franciaországban ennek megfelelően a nyerges szőlömolyl „insekt du Nord“, a keresztest pedig „insekt du Midi“ néven ismerik. A Szovjetunióban a Krím. félszigeten és a Kaukázusban a keresztes, Moldavában és Ukrajnában a nyerges, Közép- Azsiában pedig mindkét szőlőmoly károsít. Olaszország és Franciaország déli részein a keresztes, északon pedig a nyerges szőlömoly okoz gondokat a szőlészeknek. A szölömolyok sajnos már hazánkban is régóta károsítanak. 1914-ben pél-, dóul a keresztes szölömoly az akkori Magyarország majdnem minden szőlőültetvényében óriási károkat okozott. Az első világháború utáni években hol az egyik, hol a másik, néha pedig mindkettő együttesen károsított. Az utóbbi években -azonban ügy tűnik, hogy ismét a keresztes szölömolyok a gyakoribb károsítok. A szölömolyok kétféleképpen — közvetlenül és közvetve — károsítanak. A közvetlen kárt azzal okozzák, hogy rágásukkal a szőlő virágát és a bogyó kezdeményeit, illetve a második nemzedék esetében a már fejlett bogyókat pusztítják. A közvetett kár abból ered, hogy a rágás helyei a szürkerothadás (Botrytis cinerea) gócpontjaivá válhatnak. ' A szölömolyok által okozott károk nagyságát különösen a károsítás kezdetén nehéz megállapítani. Ezt például az is megnehezíti, hogy az első nemzedék hernyói már akkor károsítanak, amikor még szabad szemmel alig láthatók. Ugyancsak alaposan oda kell figyelni, hogy a második nemzedék apró tüszúrásait idejében észrevegyük a bogyókon. Ez oknál fogva a szölömolyok által okozott károk nagyságára vonatkozó megbízható adatok még a szakirodalomban is csak elvétve találhatók. A Magyar Népköztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a szőlömoiyok által 1983-ban okozott károk nagyságát például hét, a védekező permetezések által megmentett termés értékét pe-Idig tizenhárom millió forintra becsülte. A növényvédőszerekkel kezelt terület nagyságáról juk azonban azt, hogy 1977-ben Szlovákiában a szölömolyok ellen már majdnem 23 000 hektáron alkalmazták a vegyszeres védekezést. A Kis Kárpátok hegyvonulata melletti szőlőültetvényekben is gyakori a szölömolyok által okozott károsítás. Tavaly ezen a területen Vane к mérnöknek, a Szlovákiai Szőlészeti és Borászati kutató Intézet munkatársának a kezdeményezésére fénycsapdákat helyeztek el abból a célból, hogy —- repülési görbe adatai alapján — megállapíthassák a vegyszeres védekezés leghatásosabb idejét, illetve időpontjait. A fénycsapdáknak sajnos hátrányai is vanságra a fürtök magasságában helyeztük el. A szőlőültetvénybe a csapdákat április huszonegyedikén helyeztük ki és az azokban befogott (odaragadt) molylepkéket megszámolva kétnaponként távolítottuk el. Három csapdába a keresztes, a másik hárumba pedig a nyerges szölömoly hímjeit csalogató feromonokat helyeztük ki. Mielőtt ismertetnénk a fogásadatokat, szeretnénk leszögezni, hogy a nyerges szőlőmolyukat csalogató 3 csapdában az egész megfigyélési időszak alatt (április 2Í-től szeptember 27-ig) csak két nyerges szőlőmolyt fogtunk. Ez a kicsi fogáseredmény azzal magyarázható, hogy tavaly a nyer-A feromoncsapdák ét a szölömolyok nak. Elsősorban csak villanyvezeték közelében üzemeltethetők, aini nem mindenütt biztosítható. További hiányosságuk, hogy fényükkel nemcsak a szőlőmolyokat, de más lepkéket is vonzanak. így megtörténhet, hogy különösen a nagyszámú fogás esetén a lepkék meghatározása problémába ütközik. Ezzel szemben előnyük, hogy a nyerges és keresztes szölömoly, valamint a szölöilonca mindkét nemű egyedét egyszerre fogják be. A fénycsapdák mellett újabban egyre jobban terjed a fernmoncsapdák használata is. A szölömolyok rajzásmenetének feromoncsapdákkal történő megfigyelését a Modrai Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás šenkvicci telepén tavaly kezdiiik meg. Ezek a csapdák két részből, mégpedig egy kicsi gumidugóból (vagy más hordozható anyagból) és a különböző megoldású, tulajdonképpeni csapdából állanak. Az előbbi lényegében a szőlőmolyok hímjeit vonzó illattal csalogatja, az utóbbi belülről ragasztóanyaggal van bekenve. A feromon kapszulákat és a csapdákat a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Entomológia! Intézetétől kaptuk. Kétféle feromont alkalmaztunk. Az egyiket az amerikai „Zoecom Corp.“ cég gyártja (ez a keresztes szőlőmoly hímjeit csalogatja), a másik (a nyerges szölömoly hímjeit csalogatja) Romániából származik. Senkvicén a hat feromoncsapdát egy ötéves, sík fekvésű, magas művelésű szőlőültetvényben 30X25 méter távolges szőlömoly alig fordult elő nálunk. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy a tőlünk három kilométerre, a Modrai Efsz szőlőültetvényében üzemeltetett fénycsapdákban is csak néhányat fogtak. A három keresztes szöiőmolyokat csalogató és fogó ferumoncsapda múlt évi fogásadatait az alábbi táblázat mutatja: Időszak Darab IV. 26—V. 1 3 V. 1—V. 5 101 V. 6—V.9 525 V. 10—V. 12 1 V. 13—V. 31 8009 VI. 1—VI. 15 693 VI. 16—VI. 27 7 VI. 28—VII. 27 0 VII. 11—VII. 14 101 VII. 15—VIII. 14 4684 VIII. 15—IX. 6 275 IX. 7—IX- 27 18 Amikor a fogásadatokat közelebbről elemeztük, megállapítottuk, hogy az első nemzedék repülésében voltak csúcsnapok. Például májos tizenhetedikén 1233, május húszadikán illetve 29-én pedig 1185, illetve 930 lepkét fogtunk. Az időjárás viszonylatában igen rendhagyó 1978-as évben tehát az első nemzedék időtartama nagyon elhúzódott. A második nemzedék lepkéinek rajzása — mint ahogy az a táblázatból is kitűnik — július 11-én kezdődött és majdnem augusztus végéig elhúzódott. Az utolsó lepkéket szeptember 27-én fogtuk. A repülés július huszonharmadika és huszonliatodika közötti napokon érte el tetőfokát, amikor a kétnapos szám« látások eredményeként 513, illetve 545 hímet fogtunk. A szeptemberi fogásokkal kapcsolatban lehetséges, hogy nemcsak a megkésett második nemzedékből, de a harmadik nemzedékből származó lepkéket is fogtunk. A feromoncsapdák fogásadatainak értékelésénél megállapítottuk azt is, hogy figyelembe kell venni a mindenkori időjárási, elsősorban a hőmért sékleti és szélviszonyokat, jó példa erre a május tizenkettedikei fogásadat, amikor a három csapdában mindössze egý lepkét találtunk, egyszerűen azért, mert a napi átlaghőmérséklet 3,8 C-fokrá csökkent. Tudni kell tehát, hogy a szőlömolylepkék 12 С-Toknál alacsonyabb hőmérsékletnél alig vagy egyáltalán nem repülnek. Ugyanilyen repülésgátlú hatású egy 2—3 Beafort foknál erősebb szél, egy nagyobb eső vagy zápor, különösen az alkonyati vagy a virradás körüli órákban. A feromoncsapdák használatával a múlt évben szerzett tapasztalatainkat a következőkben lehetne összegezni: ■ Az amerikai Znecon vállalat által gyártott feromon a nálunk előforduló keresztes szőlőmolyok hímjeit is hatásosan csalogatja. ■ Ez a feromon igen szeleR- tiv hatású, mert más lepkefajtákat alig vonz, így a fogott lepkék meghatározása is egyszerűbb. A fogott lepkéket csak meg kell számolni. ■ Üzemelésük — mivel nincs szükség elektromos energiára — a fénycsapdákkal szemben olcsóbb, tehát ott is üzemeltethetők, ahol nincs a közelben villanyforrás. ■ A feromon a világpiacon igen olcsó áron beszerezhető. Ш A keresztes szőlömolyokat csalogató feromancsapda több lepkét fog, mint a fénycsapda. ■ A csapdákból a fogott lepkéket a repülés csúcsidején naponta, máskor kétnaponként kell eltávolítani és megszámolni. ■ Ott, ahol a nyerges szőlőmoly is károsít, addig, míg a feromon ez irányó hatékonyságáról nem győződtünk meg, továbbra is a fénycsapdákat kelt üzemeltetni. I. Novák és V. Bobeková mérnökök, Renczés Vilmos okleveles gazda, a Modral Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás dolgozói
