Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-03 / 5. szám

1979. február 3. .SZABAD FÖLDMŰVES. 3 A szocializmus országaiból Külkereskedelem, ipar, minőség Ügy mondják, az évtized kez­dete óta Lengyelország máso­dik iparosítása ment végbe: a ma működő gépek és termelő, berendezések több mint felét 1971 óta helyezték üzembe. A megfiatalodott és ennek meg­felelően korszerű ipari bázis kialakításban kulcsszerepet ját­szott a külkereskedelem. 1976 és 1980 között 55 milliárd zlotyt fordítanak beruházásokra. Jersy Olszewski külkereskedelmi és tengergazdálkodási miniszter néhány jellemző adattal szem­léltette a lengyel külkereskede. lem fejlődését; 1977-ben forgal­ma 21 milliárd dollárt tett ki, 3,5-szer annyit, mint 1971-ben. Egy főre vetítve a kivitel 1971- től 1977-ig 120 dollárról 350 dollárra növekedett, míg a be­hozatal 125-ről 420 dollárra. A beruházási javak és tech­nológiák vásárlására fordított összeg az 1971—75. évi ötéves terv idején évente átlagosan 27 százalékkal nőtt, változatlan áron számítva, míg a megelőző tervidőszakban, csupán 7 száza­lékkal. Az iparilag fejlett nyu­gati országoktól az elmúlt hét év alatt 11 milliárd dollár ér­tékben szereztek be komplett üzemeket, Illetve gépi berende­zéseket, és több száz külföldi hcenc alapján kezdték meg a termelést. Mindemellett ebben az idő­szakban is a szocialista orszá­gokkal folytatott külkereskede­lem játszotta a főszerepet: az újonnan beszerzett beruházási javak 55 százaléka is onnan származott, s szocialista orszá­gok voltak az exportált kész­termékek hetven százalékának a vásárlói is. A szocialista or­szágokkal folytatott külkeres­kedelem alakulását előnyösen befolyásolja, hogy hosszú távra előre tervezhető, s a lebonyolí­tását könnyíti a gazdasági rend­szer közös alapja. A hetvenes években megnö­vekedett a lengyel külkereske­delem az úgynevezett harmadik világ országaival: tavaly a for­galom értéke kétmilliárd dol­lárt tett ki, négyszer annyit, mint az évtized elején. A len­gyel gazdaság Számára különö­sen kedvező, hogy ilyen arányú exportjának több mint felét komplett üzemek, gépi beren­dezések és beruházási javak alkotják. A lengyel külkereskedelem fejlődését azonban gátolta több tényző is. Elsősorban az, hogy négy éve, a mezőgazdaságra sorozatosan kedvezőtlen időjá­rás következtében rosszul ala­kul a termés, s így a hagyomá­nyosan mezőgazdasági exportőr Lengyelország a kivitelnél na­gyobb összegű behozatalra szo­rul. 1977-ben és az idén össze­sen kétmilliárd dollár értékben kellett élelmiszert, gabonát, ta­karmányt importálni. Másod­szor: a nyugati piacon számos tényező gátolja a lengyel kivi­tel növekedését. 1977-ben 210 millió dollár vámmal terhelték a lengyel árukat. A kvóták, a megkülönböztető intézkedések, a mind gyakrabban észlelhető protekcionizmus akadályozza a külkereskedelem fejlődését, ami azért is fontos, mert végered­ményben a behozatal lehetősé­geit a kivitel nagysága szabja meg. A kormánynak közben meg kellett kezdenie a Nyugat­ról kapott hitelek törlesztését, aminek pontosan eleget tett, de korlátozni volt kénytelen a be­hozatalt. Lengyelország fejleszteni kí­vánja a külkereskedelmet a Nyugattal, nemcsak az ezzel járó kölcsönös előnyök miatt, hanem azért is, mert — a hel­sinki záróokmány elveinek meg­felelően — a gazdasági együtt­működés az enyhülési folyamat megszilárdításának nagy fontos­ságú eleme. A bővítést könnyíti a lengyel ipar gyors fejlődése, mert gazdagítja a kínálat ská­láját: az elmúlt két évben az ipari termelés 20 százalékkal, a nemzeti jövedelem 12 száza­lékkal nőtt. Az évtized végére a nagyarányú beruházások e­­redménveként termelnek már az új üzemek, és nemcsak a mennyiség, a választék lesz na­­gyobb — hiszen a jő minőség­re helyezik a hangsúlyt. Kötelesség a tanulás Ulánbátor és más mongol vá­­rosok iskolaépületeinek ablakai még késő esténként is világo­sak. Bent a termekben nem gyerekek hallgatják a tanárok magyarázatát, hanem felnőttek — fiatalok, idősebbek, sőt öre­gek is. Hivatalos adatok szerint minden negyedik mongol állam­polgár valamiféle továbbkép­zésben részesül. Egy pillantás a múltba rög­tön különleges értékűvé emeli a statisztikai adatot: a Szuhe Bátor vezette népi forradalom győzelméig (1921-ig) csak ke. veseknek adatott meg a kivált­ság, a tanulás. Az oktatással a lámaszerzetesek foglalkoztak, és csak annyi fiatalt emeltek maguk mellé a kolostorokba, ahány feltétlenül szükséges volt, hogy a nagyon öregek helyébe lépjen. A népesség legnagyobb hányadát, elsősorban a nomád állattenyésztőket eleve kizárták az oktatásból. Kezdetben, a népi hatalom első évtizedeiben, már az is szenzáció volt, ha egy jurtát — valahol a pusztaság közepén — kineveztek iskolának, s ott egy tanító betűvetésre oktatta a ki­csiket és nagyobbakat egyaránt. Ártandó iskolaépületről, szako­sított oktatásról, tornateremről, diákotthonról akkoriban csak álmodtak az ország vezetői. S napjainkban? A fővárostól, Ulánbátortól 230 kilométerre a Közép-Góbiban, Külső-Mongólia peremén, Erde­­neszantban büszkén vezeti vé­gig iskoláján a vendéget Szon­­csorin Munhbat igazgató. Hét­százharminc gyerek tanul a csupaablak tantermekben. Az oktatás kablnetszerü, rengeteg a szemléltető eszköz. Az Iskola tornacsarnokában a környező sportegyesületek tagjai is edz­­hetnek. . A Mongol Népköztársaságban napjainkban 560 általános és középiskola működik; tizenhét­­ezer tanár 320 ezer diákot ta­nít Mongóliában, kötelezővé tették az általános iskola nyolc osztályának elvégzését. Persze, a fejlődés nem állhat meg, és a Mongol Népi Forradalmi Párt legutóbbi kongresszusa már ar­ról döntött, hogy át kell térni a tízosztályos képzésre. A mos­tani ötéves népgazdasági terv idején (1980-ig) ötvenezer diák számára építenek új iskolákat. Ugyanakkor legkevesebb har­mincezer kollégiumi helyet is létesítenek, hogy az állatte­nyésztéssel foglalkozó szülők gyermekei se kerüljenek hát­rányba az állandó lakóhellyel rendelkező társaikkal szemben. Százezer fiatalember (első­sorban ipari és mezőgazdasági szakmunkások) továbbképzésé­ről gondoskodik ezekben az években a mongol állam. Üze­mi, kihelyezett esti iskolákban, levelező tagozatokon bővítik a fiatalok általános, szakmai és politikai tudásukat. Az évtized végéig 14 ezer új állattenyész­tőre és mezőgazdasági szak­emberre van szüksége az or­szágnak, és 46 százalékkal kell növelni mindkét ágazatban a közép- és felsőfokú végzettsé­gűek számát. Mongóliában nem kiváltság, hanem kötelesség a tanulás, az önképzés. Egyre több szakem­berre van szüksége az iparnak is: 1980-ig 48 ezer új szak­munkást kell kibocsátaniuk az iskoláknak. A legutóbbi másfél évtizedben 60 ezer lány és fiú tanult — száz szakágban. A fel­sőfokú oktatásban részt vevők száma napjainkban tizenkét­ezer. A KGST megalakulásának 30. év­­fordulója jegyében Moszkvá­ban megtartotta 88. ülését a szervezet Végrehajtó Bizottsága. A tagállamok képviselői megállapították, hogy az évforduló fontos esemény a KGST tagjai, a szocialista közösség életé­ben. Nagyra értékelték, hogy a tag­államokban széles körben emlékeznek meg a KGST 30. évfordulójáról. Meg­állapították, hogy a Volgái Személy­gépkocsigyártó Egyesülés kollektívá­jának kezdeményezésére sok ország­ban a dolgozók szocialista munkaver­senyt indítottak a nevezetes évforduló tiszteletére. A Végrehajtó Bizottság ülésén a fő figyelmet annak a szervező munká­nak szentelték, amellyel megvalósít­ják a hosszú távú együttműködési célprogramok előirányzatait. A KGST XXXII. ülésszakának szellemében meg­tárgyalták, hogyan halad a megálla­podások tervezetének előkészítése a­­zóknak a legfontosabb, elsőrendű je­lentőségű intézkedéseknek terén, a­­mölyeket az energia-, a fűtőanyag- és nyersanyaggazdálkodási, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari, a gépipari, a közszükségleti cikkeket gyártó ipa­ri és a közlekedésfejlesztési hosszú távú együttműködési célprogram irá­nyoz elő. Ennek során megvitatták annak az általános megállapodásnak a tervezetét, amelynek keretében az érdekelt tagállamok együttműködésé­vel, együttes erővel építik fel a Szov­jetunió területén a hmelnyickíji atom­erőművet, valamint azt a megállapo­dást, amely a Szovjetunió területén levő hmelnyiökiji atomerőmű és a Lengyel Népköztársaságban levő Rze­­szőw közötti 750 kilovoltos távvezeték és a rzeszówi alállomás üzemeltetésé-Újra a leszerelésről Genfben A múlt héten Genfben 30 ország képviselőinek jelenlétében megnyílt a leszerelési bizottság újabb üléssza­ka, amelyen Buteflika algériai kül­ügyminiszter elnököl. Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár az ülésszakhoz Intézett üdvözletében annak a reményének adott kifejezést, hogy mind az öt nukleáris hatalom képviselője miha­marabb elfoglalja helyét a tárgyaló­­asztalnál. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke is üzenetet intézett az ülésszak részvevőihez. Hangoztatta: A Szovjetunió kész minden tőle tel­hetőt megtenni a leszerelési bizottság munkájának sikere érdekében. Min­denki előtt ismeretesek azok a javas­latok, amelyeket a Szovjetunió a fegyverkezési verseny megfékezésére terjesztett elő. A többi szocialista or­szággal, a Varsói Szerződés tagálla­maival együtt az 1978. november 23-1 moszkvai felhívásban ismételten sík­­raszállt a leszerelés, azon belül is el­sősorban a nukleáris leszerelés fő problémáinak mielőbbi megoldásáért. Ennek érdekében tevékenykedünk tel­jes aktivitással a jövőben is — hang­zik az üzenet. Leonyid Brezsnyev nyomatékosan kidomborította: — Az államok és né­pek az országaik életéért és jólété­ért felelős államférfiak számára elér­kezett az idő, amikor dönteniük kell az emberiség előtt állő két lehetőség között: vagy megállítják, illetve fel­tartóztatják a fegyverkezési versenyt és az államközi kapcsolatokban visz­­szavonhatatlanná teszik a békés el­vek érvényesülését, vagy pedig az események egy újabb és veszélyes háború szélére sodorják a népeket, hallatlan mértékben megnehezítve ez­által a feszültség enyhülését, a nem­zetközi kapcsolatok normalizálását, valamint a világgazdasági problémák megoldását. Így csak egyetlen reális választás marad: megkétszerezni, meg­háromszorozni, megtízszerezni a fegy­verkezési verseny megállítására irá­nyuló erőfeszítéseket. Az üzenet végül hangoztatja, hogy az idén a leszerelési bizottság széle­sebb képviseleti alapokon kezdheti meg munkáját. Tagjai között nukleá­ris fegyverzettel rendelkező és nem rendelkező, különböző kontinensek­hez és régiókhoz tartozó államok, ka­tonai szövetségek tagjai és az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó or­szágok találhatók. Ez tágabb lehető­ségeket kínál a konkrét kérdésekkel kapcsolatos különböző nézetek össze­vetésére, konstruktív elképzelések felvetésére, a fegyverkezési verseny megfékezése szempontjából előre mu­tató javaslatok kiválogatására. Ezeket a lehetőségeket pedig maradéktalanul ki kell használni — hangoztatta üze­netében Leonyid Brezsnyev. 30 éves a KGST ÜLÉSEZETT A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ben megvalósuló együttműködést ha­tározza meg. A VB ülése során az érdekelt KGST- tagállamok általános megállapodást írtak alá arról, hogy bővítik a Kubai Népköztársaságban a geológiai fel­táró munkát. Ugyancsak megállapo­dást írtak alá arról, hogy a nyugat­ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között létesült 750 kilovol­tos távvezeték, valamint a vinnyicai és az albertirsai alállomás üzembe helyezését követően úgy garantálják az elektromos energia szállítását, hogy kihasználják a rendszerközi ha­tékonyságot, amely az elektromos ter­helés és az áramfejlesztő kapacitás grafikonjainak egyeztetéséből adódik. Ezek a megállapodások fontos hozzá­járulást jelentenek a komplex prog­ram és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításához. Az ülésen beszámolót hallgattak meg az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között létesült gázve­zeték első szakasza építésének befe­jezéséről és az üzemeltetés megkezdé­séről. Az ülés részvevői nagy meg­elégedéssel fogadták Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP főtitkárárának az építkezés valamennyi részvevőjéhez intézett üdvözletét, amely nagyra ér­tékeli a sok ezres nemzetközi kollek­tíva együttes munkájának eredményét. A VB megállapította: a világ leg­nagyobb gázszállító rendszerének lét­rehozása példát mutat arra, miként valósul meg a gyakorlatban az együtt­működés további elmélyítését és töké­letesítését, valamint a KGST-tagálla­­mok szocialista gazdasági integráció­jának fejlesztését célzó komplex program, megmutatja, milyen célsze­rűek és hatékonyak az új szervezeti formák a nagyszobású építési progra­mok együttes erővel történő megvaló­sításában. A VB ülésén eszmecserét folytattak a nemzetközi gyártásszakositás és a termelési kooperáció fejlesztésének kérdéseiről. Megoldásukra gyakorlati intézkedéseket határoztak meg, így például a korszerű, numerikus vezér­lésű szerszámgépek és az azokhoz szükséges rendszerek gyártásának koordinálására. Határozatot fogadtak el arról, hogy mindenekelőtt a gép­gyártásban, valamint a rádiótechnikai és az elektronikai iparban meggyor­sítják azt a munkát, amely a kész­termékek mellett az egyes részberen­dezések, alkatrészek, részegységek gyártásának szakosítására és kooperá­­lására irányul. Jóváhagyták „A KGST- tagállamok szervezetei közötti gyár­tásszakosítás és termelési kooperáció általános feltételei“ cimü okmányt, amely egységesen rendezi az ilyen jellegű szerződések megkötésével kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak jó­váhagyták azt a javaslatot, amelynek értelmében megjavítják a KGST-tag­­államok között a hosszú távú terv­­megállapodások alapján kölcsönös kereskedelmi forgalomban szállított gépek és berendezések szervizellátá­sát. A VB beszámolót hallgatott meg a közlekedés terén 1978—1980 között, valamint az azt követő időszakban az együttműködés fő irányainak fejlesz­tésére vonatkozó Intézkedések teljesí­téséről. Megállapították, hogy a ter­vezett intézkedések megvalósítása elősegíti a KGST tagállamai közötti szállítási kapcsolatok megszilárdulá­sát. Megvitatták annak az együttműkö­désnek és segítségnek a kérdéseit, a­­mellyel elő kívánják mozdítani a Vietnami Szocialista Köztársaságban a népgazdaság helyreállítását, a szo­cializmus anyagi-műszaki alapjának építését. Meghatározták az érdekelt KGST-tagállamok részvételét számos olyan objektum tervezésében és épí­tésében, amelyet a sokoldalú együtt­működés keretei között hoznak létre. Az ülésen áttekintették a sokoldalú gazdasági együttműködés néhány más kérdését Is. A VB az ülésen tájékoztatót hallga­tott meg a KGST és a KGST tagálla­mai, illetve az EGK küldöttsége kö­zött megtartott tárgyalások eredmé­nyeiről. A VB ülése a barátság, a kölcsönös megértés és a konstruktív együttműködés légkörében zajlott le. Békeküldetésben A múlt héten neves vendége volt az olasz fővárosnak. ANDRE) GROM1KO szovjet külügyminiszter tartózkodott ötnapos hivatalos látogatáson Rómá­ban. Mint a vezető olasz lapok is ki­domborították, látogatásának fő célja a szovjet—olasz kapcsolatok ás együttműködés ápolása és fejlesztése volt, amihez az olasz gazdaságnak, különösen a tőkés válság mai kiéle­ződött időszakában, igen nagy érde­kei fűződnek. Gromiko beható tárgyalásokat foly­tatott olasz kollégájával FORLANI­­VAL, hivatalos látogatást tett PERTINI köztársasági elnöknél, tárgyalt AND­REOTTI miniszterelnökkel, s látoga­tása végén a Vatikánvárosban ma­gánlátogatást tett II. JÄNOS PÄL pá­pánál, akivel elsősorban a világbéke megteremtésén való táradozásokról és egyéb kérdésekről tárgyalt. Az olasz vezetőkkel folytatott tár­gyalások során kidomborodott az a világos és felette elvszerű álláspont, amelyet a szovjet kormány a Nyugat és Peking veszélyesen alakuló kap­csolatát illetően foglal el. Különösen a Kínába irányuló nyugati fegyver­­szállításokra vonatkozik ez. A kérdés Rómában is felvetődött, s noha az olasz politikusok bagatellizálni pró­bálták az olasz fegyverszállítások mennyiségét, magát a tényt nem igye­keztek palástolni. A szovjet kormány álláspontja, amelyet itt Gromiko fej­tett ki, különböző fogadtatásra talált. A nagytőkések milánói szócsöve, az II G i o r n о például követelte a kormánytól, adjon nemleges választ arra a levélre, amelyben Brezsnyev szovjet államfő arra kérte Andreotti olasz miniszterelnököt, hogy Olaszor­szág ne adjon el fegyvereket Kíná­nak. A megnyilatkozások szerint a kormány nem egyöntetűen osztja a nagytőkések nézeteit, s inkább ma­gyarázkodó álláspontra helyezkedik. Ш A HADIIPARI KOMPLEXUM DZSUNGELJÁBAN A Nyugat által elindított fegyver­kezési bajsza nagy csapás a fejlődő országok gazdasági haladására. (Jurij Cserepanov rajza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom