Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-06-30 / 26. szám

Kölcsönös előnyökkel tározoítaň Madari Károly, a madi szervezet elnöke. — Kertbarátaink főképpen paradi­csomra, karfiolra és paprikára szakosodtak. , A TERMELŐ ÉS A FELVÁSÁRLÓ KAPCSOLATA A kertbarátok minden talpalatnyi területet kihasználnak. ömlik a zöld­ség a kisker­tekből a felvá­sárló telepre. Viszik teher­autókon és sze­mélygépkocsik­ban. Naponta megtelik az át­vevőhelyen minden csórna golószint. XXX A dunaszerda­­lielyi (Dunajská Streda) járás­ban a kiskerte­szek gyümölcs­ös zöldségter­mésének jelen­tős részét a Ze­lenina dióspato­­nyi (Orechová Potôň) kiren­deltségén ve­szik át, s kül­dik szerte az rszágba. A felvásárló üzem négyezer. tonna zöldségre kötött szerző­dést a járás kiskertészeivel, Csöllei Lajos, a felvásárló köz­pont igazgatóhelyettese öröm­mel újságolta, hogy az idei kedvezőtlen időjárás ellenére is bőséges a kínálat. Említésre méltó, hogy észrevehetően meg­változott a termékösszetétel: most már nemcsak káposztá­ból, salátából, retekből, sárga­répából és petrezselyemgyökér­ből van bőség, hanem az úgy­nevezet „munkaigényes“ ter­mékekből, zöldpaprikából, pa­radicsomból, uborkából Is. Ami pedig a felvásárlást illeti: meg­nyugtató, hogy a felvásárló eleget tesz zöldség- és gyü­mölcsátvételi kötelezettségé­nek. A felvásárló arra is ügyel, hogy a felvásárlási árakban kifizetődjék a termelő költsége, s a bőséges termés Idején is jövedelmező legyen a kerté­szeti termelés. *— Nem vetélytársai, hanem hasznos kiegészítői a kiskerté­­szék a nagyüzemi gazdaságok­nak —: mondta találóan az igazgatóhelyettes. — Bővítik a fajtaválasztékot, s a munka­­igényes gyümölcsfajtáknak, a primőr zöldségféléknek jelen­tős részét állítják elő. Tevé­kenységükkel közreműködnek a nemzeti jövedelem növelésé­ben is. Ma már elmondhatjuk, hogy a járásban a kiskertészek tevé­kenysége egyre Inkább szerve-­­?eti tevékenységgé vált. Moz­galmi jellegük alapja az, hogy a társadalom csaknem minden rétegét érinti: az ipari munká­sokat, mezőgazdasági dolgozó­kat, értelmiségieket, valamint a nyugdíjasokat, többségében a kis és közepes keresetűeket A járás legaktívabb szerveze­tei közül a nyáradi (Topofo­­vcc) kélszázharminc, a patasi (Pastuchy) százhatvankilenc, az udvarnoki (Dvorníky na Ostrove) százhatvánhét, a gel­­lei (Holice) háromszázkettő, a madi négyszáznyolcvankettő, a dióspatonyi pedig ezernyolc­­vankét tonna zöldségre kötött szerződést. EGYÜTT A TERMELŐKKEL Az eredmények elérésében döntő szerepe van a Zelenina dióspatonyi kirendeltségének. A felvásárló üzem úszori (Kve­­toslavov) központi Faktára biz­tosítja a kistermelők vetőmag­gal, növényvédőszerekkel, mű­trágyákkal, kisgépekkel és egyéb eszközökkel való ellá­tását. Az anyag- és eszközellátás mellett viszont nincs megoldva a palántanevelés. Ebből a szempontból dicsérőleg kell szólnunk néhány szervezet ész­szerű törekvéséről, amely üveg­házak létesítésével a kisterme­lők palántaellátását szorgal­mazza. A múltban gyakori értékesí­tési problémát jelentett a sok­féle, de viszonylag kis meny­­nyiségű áru. Ezért a kertek árutermelését egységesítik, s a felvásárlást helyi gyűjtőköz­pontok létesítésével oldják meg. A Jó minőség állandósítá­sát az átvett tételek gondos vizsgálatán kívül úgy érik el, hogy a címkén feltüntetik a termelő szervezet nevét. így reklamáció esetén az ilyen pa-_ nasz egyre kevesebb — gyor­san intézkedni tudnak. A fel­vásárlást — ha a kistermelők Igényei úgy kívánják — szom­baton és vasárnap Is biztosít­ják. A felvásárolt friss zöldsé­get, hétfőn hajnalban — gyor­sított tehervonatokon»— azon­nal útnak indítják az ország különböző részeibe. A felvásárló üzem a jövőben Is .fontos feladatnak tartja a munka szervezettebbé tételét, a járási felvásrlási hálózat tel­jes kialakítását, a szervezetek­ben felhalmozódott jő módsze­rek fokozottabb közreadását, a kapcsolatok továbbépítését —, hegy a kertbarátmozgalom о következő években is egyre na­gyobb Jelentőségű legyen a kertkultúra fejlődésében. TAKTIKÁZÁS nélkül — Az értékesítés nem okoz problémát — jelentette ki ha-A szervezet tagjai ottjártunk­­kor nyolcezer karfiolt, ezerkét­száz fej káposztát és három­ezerötszáz csomó sárgarépát szállítottak a Zelenina teher­autóján. — Tapasztalataink azt mu­tatják, hogy a Zelenina egyen­lő partnerként kezel bennün­ket, s mi ezt a bizalmat minő­ségi áruval, rugalmas begyűj­téssel igyekszünk viszonozni — kapcsolódott a beszélgetése Krizsan Eleonóra, a inadi gyüj­­tőközpont vezetője. Csöllei Lajos irodájában gyakran cseng a telefon. A fiatal, de nagy tapasztala­tokkal rendelkező igazgatóhe­lyettes készségesen adott in­formációkat, s ha a helyzet úgy kívánta^ azonnal intézke­dett A felvásárló központ veze­tőit, ha az értékesítésből ere­dő problémák ügy kívánják, többen személyesen is felkere­sik. László Pál, az udvarnoki szervezet pénztárosa a láda­hiány megoldását kérte az igazgatóhelyettestől. — A múlt évben egymillió korona értékben értékesítet­tünk zöldséget, s tagságunk ebben az évben sem akar le­maradni. Harmincezer csomó sárgarépánk vár szállításra, sajnos kevés a ládánk — adta elő jövetele okát. — Láda van elég — vála­szolt meggyőzően Csöllei elv­társ, s azonnal intézkedett. XXX — Taktikázás nélküli össze­fogásra van szükségünk, hogy úrrá legyünk az esetleges bő­ség — végül is kellemes — gondjain, s kihasználjuk a kis­kertek nyújtotta lehetőségeket. Megfelelő szervezéssel, gondos munkával, a kölcsönös jogok és kötelességek tiszteletben tartásával elérhető, hogy ebben az évben ne legyen gond a kis­kertek értékes termésének ér­tékesítése terén — mondta bú­csúzáskor az igazgatóhelyettes. CSIBA LÄSZLÖ A korai sárgarépa cso­mózása főleg esős idő­ben jelent megerőltető munkát. Fotó: —blm > •> ❖ •> ♦> ♦> ❖ •> •> •> ♦> ♦> ♦> •> ♦> •> ♦> * *.> .> .j. * * «j«* .»♦* «j, ... ..4...... ... ...... ( Szeretni kell a földet, a munkát... (Folytatás az 1. oldalról) Miért csinálják mégis? Mert szeretik a pénzt? Nem a pénzt, hanem a földel és a munkát kell nagyon sze­retnie annak, aki leköti, szinte liozzáláncolja magát a kerthez. Az év tizenegy hónapjának minden napjára jut bőven ten­nivaló. December .elején pi­hennek. Amikor mi gondtala­nul koccintunk az új esztendő­re, ők már aggódva hajolnak a csírázó mag fölé. Melengetik a fagyos földet, hogy primőr árut adhassanak. Hol vannak már a pihenéssel, szórakozás­sal töltött hosszú téli délutá­nok, esték?! XXX Éppen Vizsgyák Irén nyugdí­jas szövetkezeti taggal beszél­gettünk, amikor megszólalt a hangos bemondó. Irén néni büszkén mutatta a jól megter­mett karfiolfejeket. — Ide konzerv- meg cseme­gepaprikát ültettünk, amoda paradicsomot. A karalábét, salá­tát, tavalyról maradt majorán­nát már pénzzé tettük. 0 Mennyi bevételük volt? — Ügy tízezer korona körül, de hát a nyári kirándulásokra, meg a két unokára, elmegy az a kis pénz... • Merre jártak? — Voltunk a Balatonnál, ki­rándultunk Bojnicére, most Zselizre (Želiezovce) készülünk, az ünnepélyre. Ha más nincs, akkor ide, a fürdőbe rucca­nunk ki. Kell a kikapcsolódás, nem akarunk a munka rabjaivá válni! No, mit hirdettek? — fordul az unokája, Erzsiké felé. — Mehetünk a pénzért, ma fizetnek. Mintha húsért sorakoznának *— Itt nincs hentes, csak a „mozgó“ húsbolt látogatja a falut —, úgy összegyűlt a nép a tűzoltószertár előtt. — Pedig mindenkinek épp annyi jut, amennyi árut hozott — mondja Pém Aranka, a felvásárló. — Már-már könyvelői vizsgát is tehetnének — tréfál Zsapka Mária pénztáros —, annyiféle számítást, kimutatást kell vé­geznünk. Űk és Szajkó Rozália, három derék aszony, állja a sorbán­­állók ostromát. Most kell meg­magyarázni a kertészkedőknek, hogy hiába kész az áru — a szabadföldi karalábé —, csak az előzetes jelentés egy harma­dát veszi ót a felvásárló. Ne héz feladati A termelők nem értik, miért kisebb a kereslet, mint a kíná­lat. Sajnálják, hogy a zsenge gumó elöregszik, megfásodik. Egy cseppet sem irigylem a három asszonyt. Most a tömeg­gel hadakoznak, máskor a szállító autó vezetőjével. Akad na, aki „elszámolna" egy-kél ládát. — Az idén — mondja Pém Aranka — a Zelenina nemzeti vállalattal kötöttünk szerző­dést. Idáig nincs panaszra okunk, nagyon jó az együttmű­­működés. Még nem volt eltérés a saját kimutatásom és a sze­rintük átvett áru mennyisége vagy minősége között. Néha ügyelni kell, nehogy 5—10 pap­rika, uborka a rakodók zsebé­be csússzon. Előfordult, hogy a végén még ők reklamáltak: ke­vesebb az áru a ládákban. Még jó, hogy a sofőrök többsége nem ilyen. Néha úgy érzem, nem bírom ezt a hajszát: felvá­sárlás, átadás, elszámolás. Pe­dig még . csak a negyedénél tartunk. Kereken kétmillió ko­rona értékű zöldség- és gyü­mölcs átadására kötöttünk szerződést. Annyi ' pénzt még villával is nehéz lenne megfor­gatni. XXX 0 Mennyi van a borítékban? — kérdezem egy mosolygós fiatalasszonytól. Bogács Piros­kától. Bogács Piroska több mint hétezer koronát kapott a május végén és június első napjaiban értékesített zöldségért. Fotó: —bor Vizsgyák Irén nyugdíjas szövetkezeti tag: Igyekszünk kihasználni a földet, de azért nem válunk teljesen a rabjaivá. — Ügy hétezer körül... • Kifizetődő a termelés, megéri annyit küszködni? — Dehogy éri meg! Én már abbahagytam volna, de a fér­jem csak halogatja: majd jö­vőre ... Kicsiben kezdtük mi is. Az első évek bevételét kút­fúrásra, öntözőberendezésre fordítottuk, meg akkor fejez­tük be a házat. Beteg szülők, három kisgyerek mellett nem mellettem dolgozni. Most mégis több a munkám, mint más dol­gozó nőnek. Hajnalban kezdem a napot. Mire bemegyek a reg­gelit elkészíteni, már megön­töztem a kertet és elláttam az állatokat. Persze rendszeresen főzök, mosok, vasalok, takarí­tok de a kapálás és a szedés is az én dolgom. No, hogy ne túlozzak, ki miben tud és ami­kor csak ráér, segít. A férjem az állattenyésztésben dolgozik, de napközben ő is, meg az apuka is kiveszi a részét a hajrából. A lányom is bekap­csolódj a munkába. A tanulás mellett — mezőgazdasági szak­középiskolás — mos is, kapál is. Estefelé hazaviszi a két ki­sebbet, a fiúkat, füröszti, va csoráztatja őket. Az apuka kertje a falu másik végén van, oda most építettünk egy kerti lakot, fgy dolgozhatok, míg fő az ebéd. Mindig mondtam, a falusi asszonyok tudják csak igazán gazdaságosan kihasználni az időt. 0 Miro fordították az idei bevételt? — Hűtőt vettünk a kerti lakba és festetni akarom a la­kást. Ügy lenne jó, ha a kocsit is ki tudnánk cserélni, de arra már nem futja. Mert nyűjük, nyúzzuk azt is. Egyszerű mun­kaeszköz lett. 0 Mit termelnek? — Saláta volt legelőre, utá­na paprika és uborka került a fólia alá. Kint karalábé, kar­fiol, fűszer- és cseresznyepap­rika terem. Az uborka egy ki­csit befulladt, mert árut hoz­tam átadni, de késtek a felvá­sárlók, én meg reggel csak a fóliasátor egyik ajtaját nyitot­tam ki. Azért már kezd helyre­jönni. 0 Hol vásárolják a magva­kat? — Leginkább Marpelházán (Marcelová) a Kertészeti Szol­gáltatások szakboltjában, vagy Bratislavában. A fóliát és a vetőmagot még nyáron meg­vesszük, mert akkor még nincs tolongás, kapkodás. 0 Volt-e más szervezett szaktanácsadás a kiskertészke­­dők részére? Egyáltalán, hon­nan veszik a növényápolási is­mereteket? — Rehák Oigáékkal közösen neveljük a palántát és azután is együtt dolgozunk, megbeszé­lünk mindent. Lám csak, a szól már elfeledték, a régi szokás még él. Kalákában dolgoznak. — Az ő lányuk Pesten tanul, ő hozott könyvet — folytatja Bogács Piroska. — Ha valami bajt, betegséget észlelünk, azt lapozzuk fel, hogy tudjuk, mi a teendő. 0 Ha a munka engedi, el­mennek kirándulni? Hiszen kocsijuk van. — Nem én, soha! Nem sze­retek emberek közé menni. Nem szeretem a tömeget, a sok népet. A férjem és a gyerekek hamarább kimozdulnak. 0 A szervezet gyűléseire csak eljár? — Oda igen. Nincs olyan gyakran. Am, ha sokat vitáz­nak, otthagyon őket. Beszélni sem szeretek, nem is tudom mi ütött belém, hogy most ennyit fecsegtem. — Kikívánkozik a szó az em­berből, ha sokat van egye­dül ... Ebben maradunk, és Piroska beáll a sorba, hogy felvegye az utóbbi szállításokért a summát. FISTER MAGDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom