Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-26 / 21. szám

i

SZABAD FÖLDMŰVES

1979. május 29.

Egy századvégi térkép és Keszegfalu (Kameniűná) első hivatalos pecsétje, különféle okiratok és jelentések, jegyzőkönyvek és fotográfiák, választási plakátok és jelölőlisták, újságkivágások, röpcédulák és egyéb dokumentumok Keszegfalu felszabadulás előtti életéről, képezik anyagát annak a munkásmozgalmi emlékszobának, amelyet a napokban nyitottak meg a helyi efsz megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére. Az állandó jellegű kiállítás a szlovákiai forradalmi munkásmozgalom egyik kiváló képviselőjének, Steiner Gábornak életét és munkásságát, valamint a helyi és a Duna menti munkásmozgalom különböző harcos szakaszait szemlélteti.

Steiner Gábor „kitartóan“ küzdött Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulásáért, (Komáromban 6 alapította meg a CSKP helyt szervezetét) majd a párt forradalmi irányvonalának az érvényesítéséért. Több évig volt a Csehszlovák Köztársaság parlamenti képviselője és szenátora. Munkásságának elismeréséül 1929-ben — Immár ötven évvel ezelőtt — a CSKP

V. kongresszusán beválasztották a bolsevizált gottwaldi központi bizottságba. Az igazságért nem megtévesztő jelszavakkal, nem demagóg módon, nem nacionalista frázisokkal, hanem megcáfolhatatlan érvek, tények felsorakoztatásával küzdött. Arra törekedett, hogy a csehszlovákiai magyarok tisztánlátását ne homályosítsa el az irredenták nacionalista uszítása, és a kapitalista rendszer .viszonyai között a jogfosztottság és a nemzetiségi elnyomás okát az emberek ne a köztársaság más nemzetiségű lakosainak, hanem az osztályelnyomásban, a burzsoá rendszerben lássák. Steiner kíméletlenül ostorozta a kapitalistákat és a nagybirtokosokat. Egyben meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetiségi elnyomás elsősorban szocialista kérdés és a munkás-paraszthatalom csak akkor teremthető meg, és biztosítható tartósan, ha a dolgozó nép nemzetiségi és faji hovatartozására való tekintet nélkül összefog, egységesen a proletár nemzetköziség elvének jegyében vívja harcát.“

Steiner Gábor, a magyar származású internacionalista és csehszlovák hazafi a dolgozó nép ügyét szolgálta. A felszabadulást, a munkásosztály győzelmét— sajnos — nem élte meg. Életét 1942-ben a fasizmus golyója oltotta ki.

Az állandó jellegű helytörténeti terem berendezéséhez itt is megtalálták a célhoz vezető utat. A Dunamenti Múzeum és az efsz-ek értékes munkát végeztek: hiteles keresztmetszetét adják a község történelmének, munkásmozgalmi fejlődésének. A falu múltját és jelenét mutatják be napjainkig. A dokumentumokat szlovák és magyar szöveg magyarázza. Témája a történelmi eseményekből indul ki és a kapitalizmustól a szocializmusig, az illegalitástól a kommunista párt megalakulásáig napjainkig vezeti el a látogatót. Bizonyítja, hogy a hagyományok feltárása, ápolása és ismertetése mellett, az új munkastílusok és viszonyulások átvétele is fontos lendítője lehet a modern közművelődésnek, a helyi viszonyokhoz alakított művelődési közélet kibontakozásának. Azért érdemelnek figyelmet az ilyen kezdeményezések, mert tartalmukban, de formájukban is, többrétű feladatokat szorgalmaznak:

gazdagítják a szövetkezeten belüli művelődési lehetőségeket;

*- gyarapítják a lakóhelyen nyújtott kulturális szolgáltatásokat;

hozzájárulnak az életmód-alakító, urbanizálő viszonylatok elmélyítéséhez;

biztatnak a helytörténeti emlékek felkutatására;

r- bíztatnak amatőr művészeti csoportok, dalárdák, honismereti körök megszervezésére;

abban a tudatban, hdgy a szocialista ember formálása a társadalom fejlődésének elengedhetetlen követelménye, és mind nagyobb tömegek igénye lett.

Az 1949-ben alakult keszegfalvl efsz, 1972-ben társult a megyercsi és a violini szövetkezetekkel, majd 1973- ban a gadóci - (Hadovce) földművesszövetkezettel, hogy ezzel megalakulhasson keszegfalvi központtal a mostani Steiner Gábor Efsz, amelynek jelenleg 488 tagja van és 2580 hektáron gazdálkodik. ,

A múlt és a jelen találkozik hát itt, hogy adatközlő, szemléltető céllal ismertesse a mát és a történelmet. Ez persze nemcsak az elénk tárt tárgyi és írásbeli dokumentumokban nyilvánul meg, hanem módszertanilag is példát mutat bátor kezdeményezésével ahhoz, hogy a gyakran helytelenül értelmezett, inkább „csak“ a látszat kedvéért létesített „különböző emlékszobák“ megszervezése nem lehet a jövőben sem másodlagos kérdés, hanem mindannyiunk közös ügye. Egyszóval politikai Ismeretterjesztés, iskolán kívüli felnőtt- és diákoktatás, amely nem annyira az „automatikus népművelés“ kategóriájába tartozik ma már, hanem a modern közművelődési formák keretébe kell hogy foglaljuk, mert szemléltető anyaga diákra, felnőttre egyaránt vonatkozik. Korszerű agitációs munka ez, amelynek elsősorban ismeretterjesztő jellege van. Lényege és célja, szélesíteni és elmélyíteni a politikai közvélemény formálását, s így eszmei-világnézeti nevelést adni.

Szochy M. Emil

A HATESZ és Thália Színpadának júniusi játékterve

1. péntek:

2. szombat:

3. vasárnap:

6. szerda:

7. csütörtök:

8. péntek:

9. szombat:

10. vasárnap:

12. kedd:

13. szerda:

14. csütörtök:

15. péntek:

16. szombat:

17. vasárnap:

18. hétfő:

19. kedd:

20. szerda:

21. csütörtök:

22. péntek:

23. szombat:

24. vasárnap:

28. kedd:

27. szerda:

28. csütörtök:

29. péntek:

30. szombat:

Komárno (Komárom) Peti kalandjai (16.00j Dlhá Ves (Hosszúsző] — Hókirálynő (13.30)

Vojnice (Bátorkeszi) — A beszélő köntös (19.30)

Silica (Szllice.) — Huszárok (19.00)

Želiezovce (Zseliz) !— A beszélő köntös (19.30)

Nesvady (Naszvadj «—i Peti kalandjai (14.00)

Kolárovo (Guta) >— A beszélő köntös (19.30)

Košice (Kassa) — Hókirálynő (10.00)

Komárno (Komárom) — A beszélő köntös (19.30) Gemerská Hôrka (Gömörhorka) — Hókirálynő (13.00)

Svodín (Szőgyén) — A beszélő köntös (19.30)

Somotor (Szomotor) — Huszárok (19.00)

Ipelský Sokolec (Ipolyszakállas) — A beszélő köntös

(19.30)

Galovo (NagymKgyftc) — Szilveszter (19.30)

Ciöov (Csicsó) r— Peti kalandjai (14.00)

Hurbanovo (Ögyalla) — Szilveszter (19.30)

Košice (Kassa) — Csendesek a hajnalok (19.00)

Jelka (Jóka) — Szilveszter (19.30)

Topofníky (Nyárasd) — Szilveszter (19.30)

Oborin (Abara) — Csendesek a hajnalok (19.00) Rožňava (Rozsnyó) — Csendesek a hajnalok (19.00) Dunajská Streda (Dunaszerdahely) — A beszélő köntös (13.30, 19.30)

Dunajská Streda (Dunaszerdahely) »— A beszélő köntös

(19.30)

Gbelce (Köbölkút) Hókirálynő (1L30)

Gbelce (Köbölkút) — Csendesek a hajnalok (19.30)Kral. Chlmec (Királyhelmec) — A beszélő köntös (19:00) Komárno Komárom) — Csendesek a hajnalok (19.30) Komárno (Komárom) — Hókirálynő (14.00)

Komárno Komárom) — Csendesek a hajnalok (19.30) Gombasek (Gombaszög) — A beszélő köntös (20.00) Svodín (Szögyén) — Hókirálynő (14.00)

Svodín (Szőgyén) — Csendesek a hajnalok (19.30) Cenkovce (Csenke) — Hőkirálynő (14.00)

Cenkovce (Csenke) — Csendesek a hajnalok (19.30) Štúrovo (Párkány).— A. beszélő köntös (19.30)

Galanta (Galánta) — Peti kalandjai (14.00)

Košice (Kassa) — Csendesek a hajnalok (19.00) Komárno (Komárom) — A beszélő köntös (19.30)

Košice (Kassa) — Csendesek a hajnalok (19,00) Galanta (Galánta) — A beszélő köntös (19.30)

Košice (Kassa) — Csendesek a hajnalok (19.00) Hrkovce (Gyerk) — A beszélő köntös (19.30)

Coltovo fCsoltö) — Csendesek a hajnalok (19.00)

A színház a műsorváltoztatás jogát fenntartjal

Egészségügyi intézmények az elmúlt évtizedek alatt.

és kórházak egész sora épült

Fotó: :—tt-A szocialista társadalom művésze

A szocialista országok közötti együttműködés nemcsak politikai, gazdasági téren bővül, hanem kulturális vonatkozásban is egyre jobban elmélyül. Ezt igazolják a művészeti együttesek, színházak kölcsönös látogatásai, a közös filmek rendezése s nem utolsó sorban a képzőművészeti kiállítások.

Legutóbb a kölcsönös kulturális egyezmény alapján Prágában és Bratislavában KISS ISTVÄN, a Magyar Népköztársaság Kossuth-díjas művészének alkotásait szemlélhették a látogatók.

A jónevií szobrászművész szintén azok közé tartozik, akiknek az új szocialista társadalmi rendszer nyitott utat képessége kibontakoztatásához. A képzőművészeti főiskolát a felszabadulás után végezte el, s az akkori magyar szobrászművészet nagyjaltól sajátította el a „mesterséget“. Határtalan szorgalma, veleszületett művészi hozzáértése hamarosan megmutatkozott és szobrai, szobor kompozíciói újat, szocialista jelleget hoztak a szobrászművészetbe.

Szobrainak kifejezőereje lenyűgöző, erőtadó s a hosszú szemlélődés után érzi a látogató azt a feszültséget, amelyet alkotásai kitejeznek. A Magyar Tanácsköztársaság, a felszabadulás és egyéb szobrai mellett, a világ elnyomott s felszabadult országok felé is orientálódik alkotásaiban*

Az alkotóművész munkáit elsősorban Magyarországon ismerik. A megyeszékhelyeken (Győrben, Szegeden stb.) megrendezett kiállításai nagy sikert arattak. Nemcsak a hozzáértők, de az egyszerű emberek is elgondolkoznak Kiss István korszerű művészetén, amely a közelmúltat idézi s az új társadalom bombasztikus ereje is kifejezésre jut. í—tt-A CSEMADOK Bratislava-vidéki Járási Bizottsága ünnepi ülés keretében Malinovón (Eberhard) emlékezett meg a szervezel fennállásának harmincadik évfordulójáról. A megemlékezésen részt vettek a járás és a falu állami szerveinek képviselői is, valamint dr. György István vezető titkárral az élen a KB küldöttsége. A CSEMADOK küldetéséről és 30 éves tevékenységéről Ásványi László mérnök, a KB tagja tartott figyelemre

Méltóképpen ünnepeltek

méltó és tartalmas beszámolót. A járási bizottság munkájáról Lovicsek Béla beszélt.

A JB vezetőségében jelentős személyi változásokra, is sor került. Az elnöki tisztségbe Méry Bélát, a helybeli alapiskola igazgatóját választották. A titkári teendők végzését Görtöl Jenőre bízták.

A rendezvényt nagyszabású kultúrműsor zárta be, amelynek níagvát a helybeli alapszervezet szereplői adták. Nagy sikert aratott az éneklő csoport, a tánccsoport és az lfj. Varsányi László vezette népi zenekar. Mécs József legutóbb megjelent kötetét dedikálta. Mózes Imre

IDA RAPAIČOVÄ tíz éve jegyezte el magát a színészettel. Tíz évvel ezelőtt fejezte be tanulmányait a bratislavai Színművészeti Főiskolán.

A diploma megszerzése után az Üj Színpad szerződtette, s azóta is ennek a színtársulatnak a tagja. Első szerepe a feapne ď Arc különösen nagy hatással volt rá. „Azóta ilyen mélyen egyetlen feladat sem kötött le“ — vallotta ezzel kapcsolatban.

A pályakezdés éveiben őt sem kerülték el a naiva szerepek, amelyekre nem szívesen emlékszik vissza. Az érett női alakítások sorozata számára Csehov Három nővérében Mása szerepével kezdődött. Miloš Vietor volt a dráma rendezője. A jól sikerült közös munka eredménye újabb együttműködés lett, Shakespeare: Rosalinda című drámájában.

Több cseh, mint szlovák filmben játszott. Sokat foglalkoztatta Jaroslav Balík cseh rendező. Első barrandovi filmje (Az a harmadik — Tá Heti) még akkor készült, amikor jőiskolás volt. Ennek a bemutatkozásnak köszönhette, hogy később sem feledkeztek meg róla. Utána még három Ba- Uk-filmben játszott.

A Kolibán elsőként a Fénykeresőket (Hľadači svetlaj forgatta Miro Horňák rendezésében. Néhány kisebbnagyobb szerepet alakított még szlovák filmekben, mostanában azonban mintha elfelejtették volna ... Ennyit tenne a színészi gyakorlatból kihagyott egy-egy év? Eddig volt szülési szabadságon kislányával, Zuzkával, aki most öt éves, és fiával, furajfal, aki három éve született. Sokat jelentenek édesanyjuk számára, aki igyekszik szabad idejét úgy beosztani, hogy minél többet lehessen együtt a család.

Kedvtelései közé a zenehallgatás, kézimunkázás, varrás tartozik. Szeret olvasni, főként életrajzi regényeket, Érdekli a híres emberek sorsa.

Tavaly nagy megtiszteltetés érte, Meghívást kapott a Karlove Vary-t filmfesztivál zsűrijébe. Itt Ismerkedett meg Brousil professzorral, akit a cseh film atyjának tekintenek, s aki a filmfesztivál zsűrijének az elnöke volt.

Ida Rapaičová imádja a rádiós munkát és a szinkront. De a színpad életszükségletévé vált, s úgy érzi, a tíz év alatt annyit és olyan aktivitással dolgozott, amiért érdemes volt színésszé lennie.

Zóreczky Erzsébet

Pillangókisasszony

vidéken

A Banská Bystrica-i (Besztercebánya) szinház társulata a közelmúltban mutatta be Puccini világhírű operáját, a Pillangókisasszony-t. Az opera bemutatása után az együttes vidéki körútra indult. Első állomása Nitra volt, ahol a darabot sokan megnézték és az opera elnyerte a közönség tetszését.

Az operát Peter Döri rendezte és Vojtech Javor karnagy vezényelte. A gejsát Soňa Váradi, a tengeritisztet Ján Zemko, a gejsa anyját Emília Rotb alakította. Mártonvölgyi László

Honvédelmi sportverseny

«Н1ШП11И11ШШШ11ШПП1|1ШШШиииииШ111

Az állami gazdaság miklóst részlegének győztes csapata.

Kép és szöveg: p, Plavec

A Mikulási (Miklós) Állami Gazdaságban működő Honvédelmi Szövetség, a szakszervezet és az ifjúsági , szervezet közreműködésével nagyszabású honvédelmi sportversenyt rendezett. A gazdaság öt csapata vetélkedett egymással a helyezésekért. A versenyben nők is szerepeltek.

Az összetett versenyben, nagy fölénnyel az állami gazdaság mikuláši részlegének csapata győzött. A csapatból eredményesen szerepelt: Oravec M., Simonek G., Rybárová A., Berkesi J. és Pinke Z.

A férfi egyéni versenyben Bagala D. lett az első. Külön dicséret Illeti Horváth A. legidősebb versenyzőt aki negyvenhat évesen is eredményesen szerepelt.

A nők versenyében az első helyen Dudás M. végzett Pinke Z. és Rybárová A. előtt. A győztesek az elismerő oklevélen kívül tárgyi jutalomban részesültek,

Mozgósító

agitáció

Egy színésznő évtizedes pályafutása