Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-19 / 20. szám

íJUBCJ ha 9 Y— ■ a puradicsomiit nem aján­latos azon a területen termesz­teni, ahol korábban burgonyát termeltek? Elsősorban azért, mert a burgonyavész a paradi­csomot is megtámadja, s főleg a termést károsítja. Betegség megelőzési szempontból kiin­dulva a fokhagymát sem taná­csos burgonya, paradicsom, vö­röshagyma és póréhagyma után termeszteni. • a zöldségfélék vetésforgó jában a póréhagymának és a zellernek van nagy jelentősé ge? Ezt azzal lehet magyaráz­ni, hogy ezek a növényi kultú­rák nagy mennyiségű szerves anyagot, elsősorban gyökereket hagynak maguk után a talaj­ban. A paradicsom, a karfiol, a karalábé, az uborka és a vö­röshagyma már kevésbé jó elő­­vetemény. A legrosszabb elő­­vetemények közé a petrezse lyem és a cékla tartozik. ■ a gyümölcsfáknak és a bogyósgyüinölcsűeknek más­más a mészigénye? Ezért nem árt, ha a termelő ezt is figye­lembe veszi. Legtöbb meszel az őszibarack-, a cseresznye- és a meggyfák igénylik, ezzel ellen­tétben a talaj nagyobb inész­­koncentrációját a körtefa és a ribiszke nem jól bírja. A na­gyobb mésztartalom a málna esetében is hátrányosan hat. # , nem mondható szakszerű megoldásnak az, ha istállótrá­gyázáskor, a szuperfoszfáttal, a salétromokkal és az nmmon­­szulfáttal történő műtrágyázás­kor egyúttal meszezést is vég­zünk? Ezzel ugyanis csökkent jíik az említett trágyák haté­konyságát. A tavaszi meszezés például teljesen megzavarhatja a talaj természetes biokémiai folyamatait. Kiváló baromfitenyésztő ■papjainkban egyre több az olyan ember, aki szabad idejét gazdaságosan vagy sport­szerűen igyekszik kihasználni. Az egyik nyulakat, baromfiakat, illetve galambokat tenyészt, a másik pedig a halászat vagy a vadászat szenvedélyének hódol. Vannak azonban nlyan embe­rek is, akik erejüket és tudá­sukat sokoldalúan kamatoztat­ják. Ez utóbbiak közé tartozik ifj. HAJAK LÁSZLÓ is. Egyik korábbi cikkemben már beszámoltam arról, hogy a kis­­állattenyéüztö keltetővel is ren­delkezik, amelyben az SZESZ komáromi (Komárnu) l es szá­mú szervezete részére keltet csirkékéi. Ezt a munkát a fe lesége Katalin végzi, s a jövedelem a családban marad. Ifj. Baják László 1972 őta te­nyészt fajtatiszta baromfiakat. Hat éven át a kendermagos pli­­mut fajtát tenyésztette, de mi­vel ez nem nyerte el tetszé­sét, 1978-ban áttéri a liemsír fajta tenyésztésére. Ennek a te­nyésztése minden várakozáson felül sikerült. |elenlegi állomá­nya negyven tojóból és négy kakasból áll, amely egyébként elismeri „A“-tenyészet. A tojás­­hozainmal elégedett, mert he­tente átlagosan száznyolcvan­­százkilencven tojást ad el a keltetőbe. Ha a tojások termé­kenysége eléri a 80 százalékai, akkor hetente háromszáznyolc­van -Iiárnmszázki leu even копта üti a markát. Ezt senki sem irigyelheti tőle, mert állomá­nya a legkiválóhbakkal is fel­vehetne a versenyt. A természetes szaporodás biz­tonságosabbá tétele érdekében meghatározott időközökben — vérfrissítés céljából — a Nitra- Ivánka-i kakaskiállításon kaka­sokat vásárol. Amikor a barom­fiak etetéséről érdeklődtem, a kisállattenyésztő elinundutta, hogy nincs megelégedve a szer­vezet vezetősége által biztosí­tott eleséggel. Főleg a csirkék eleségét illetően, mert a prob­lémákat kénytelen saját magú megoldani. Baromfiállománya rendszeres állategészségügyi felügyelet a­­latt áll. Ez biztosíték arra, hogy semminemű fertőző beteg­ség nem fordulhat elő. Az ete­téssel kapcsolatban még meg­jegyezte, hogy a baromfiak ke­­veréktakarmányt és különféle szemes takarmányt kapnak. Te­nyésztésüket igen megkönnyíti az is, hogy majdnem a falu vőgén lakik. Ez lehetővé teszi számára, hogy a baromfiakat bizonyos időközönként szaba­don engedje, hadd muzogjanak, kapargáljanak kedvükre. Baják László az Állami Utak nemzeti vállalat dolgozója, min­dig talál időt arra, hogy kedv­telésének hódoljon. Mert nem­csak barnmfineveléssel, hanem galamb- és nyúltenyésztéssel is foglalkozik. Sőt szüleinek a kertjében néhány méhcsalád is található. E sokoldalú munkára azonban csak olyan ember ké­pes, aki szeret dolgozni és igyekszik szabad idejét haszno­san, gazdaságosan kihasználni. Márpedig ifj Baják László ép­pen ilyen ember! Г Ifj. Baják László és felesége Katalin. 1978 óta a hemsír fajtát ANORISKIN JÓZSEF, tenyésztik. (A szerző felvétele.) Komárno Segítik a kertbarátokat ■ az üvegliázakon található üveg a fénysugarak 88—9Q, a polietilén fólia 84—87, az üveg­szálakkal kiegészített poliészter laminál pedig 80—85 százalékát engedik át? A fénysugarak szétszóródásánál azonban már nagyobbak a különbségek. Az üvegházak a fénysugarak 3, a fólia 70, a laminát pedig 90 százalékát szórja szét. Az emlí­tettek alapján arra követkéz telhetünk, hogy az üveg alatt termelt növények, például az uborka, gyakran ínepperzselőd­­hetnek. Ф a fólia alatt termesztett paprikának különösen árt a magas hőmérséklet? Ha ugyan­is a hőmérséklet gyenge szél­­járásos és napsütéses időben meghaladja a 36 C fokot, a paprika növekedése leáll, le­­bomlanak a növények tartalék­anyagai és biológiai zavarok is beállhatnak, aminek rendsze­rint az a következménye, hogy a virágok lehullanak, s ezáltal a termés Is kisebb lesz. (—rnj Nemrégiben felkerestem a Szlovákiai tlyümülcsészek és Kiskertészek Szövetsége No­vé Zámky-i (Érsekújvár) Kertészeti Szolgáltató Válla­latának két dolgozóját, Ba­kalár Istvánt és Uzsák Jó­zsefet. Tőlük tudtam meg, hegy körzetükbe már öt kertészeti szaküzlet (Nové Zámky, Zvolen, Galanta, No­vá Baňa, Banská Bystrica) tartozik. A jövőben még Lé­ván, (Levice) és Párkányban (Štúrovo) szeretnének ha­sonló szaküzletet nyitni, ez­által is segítve a kertbará­tok népes táborát. Ma a szocialista mezőgaz­dasági nagyüzemi termelés mellett arra is kell ügyelni, hogy minden talpalatnyi földterületet ésszerűen hasz-S náljunk ki. A szaküzletek­ben olyan elárusítók tevé­kenykednek, akik maguk is kertbarátok, ezért szaktaná­csokkal is ellátják a vásár­lókat. A körzet szaküzletei az első negyedévi tervüket 123 százalékra teljesítették. Eh­hez csak gratulálni lehet. A legjobb eredményt — áru­forgalmat — Roško Lýdia, az érsekújvári szaküzlet ve­zetője érte el: közel 150 százalékra teljesítette az amúgy is legnagyobb árufor­galmi tervét, ami négyszáz­ötvenezer koronát képviselt. Manapság már mindegy, hogy valaki milyen foglal­kozást végez. Szabad idejét — hu csak egy kis kertje van is — kertészkedésre hasznosítja, hogy legalább a saját háztartásához szüksé ges zöldséget megtermelje. Látogatásomkor munkai szombat volt. A 15 alkalma zott közül tizenhármán az életkörnyezet szépítésén fá­radoztak. Kelten a szaküz­letben árusítottak. Eddig Roško Lýdia egyedül dolgo­zott, s a már nyugállomány­ban levő férje segített neki. Április 20-tól állandó segítő­társa van, Szabó Ilona. Mind­ketten szerények, figyelme­sek. A vásárlókat kellő szaktanácsokkal is ellátják, ami egy ilyen üzletben na­gyon fontos. PhDr. HOFER LA|OS, Nové Zámky ■ apunk korábbi számaiban “ már beszámoltunk a du­­naszerdaheiyi (Dunajská Stre­da) járás kertbarátainak, kis­­kertészeinek járási konferenciá­járól. Ezen a nagyszabású ta­nácskozáson többek között Tö­megek Vladimír elvtárs, a Szlo­vákiai Gyüinölcsészek és Kis­­kertészek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke is felszó­lalt. Beszámolójának elején üd­vözölte a járási tanácskozás küldötteit, résztvevőit, majd a Szövetség nevében megköszön­te a helyi alapszervezetek veze­tőinek és a tagságnak, valamint a járási bizottság tagjainak az elmúlt választmányi időszakban kifejtett sokoldalú tevékenysé­gét és azt a munkát, amit szo­cialista társadalmunk hasznára, javára tettek. A Szövetség szervezeti egy­ségei munkájának fejlesztése a CSKP XV. kongresszusa, a CSKP KB plenáris ülései és az SZGY­­KSZ II. kongresszusa határoza­tainak szellemében történik. A CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak konkretizálása és a kitűzött feladatok teljesítése egyike a legfontosabb irányel­veknek. E igényes feladatok valóraváltása nemcsak a tagok tömeg-politikai és kulturális­­szervezői tevékenységének to­vábbfejlesztésében, hanem a kertbarátok szaktudásának szüntelen fokozásában is meg­mutatkozott. Ugyanis a fontos, társadalmi jelentőségű felada­tok teljesítése az említett lánc­szemek összekapcsolása, köl­csönös viszonyulása nélkül szinte lehetetlen. Az utóbbi években egyre jobban érvénye­sül a Szövetség és a Nemzeti Frontban tömörülő többi szer­vezet, így a nemzeti bizottsá­gok és az állami, gazdasági szervezetek közötti kölcsönös együttműködés. Pozitívan értékelhető a tagok azon irányú kezdeményezőkész­sége is, amit a jelentős politi­kai és szövetségi események tiszteletére — szocialista ver­senymozgalmak keretében — hirdetnek meg. Ugyanez mond­ható el a szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítéséről is, amelyeknek társadalmi haszna sok esetben számokkal sem fe­jezhető ki. A kertbarátok vál­lalásaik során rendszerint a Nemzeti Front választási prog­ramjának valóraváltásából, a községek és városok életkör­nyezetének szépítéséből, a nyil­vános térségek, parkok és zöld­övezetek rendezéséből stb. in­dulnak ki. A Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszakban a szerve zett kertbarátok, kiskertészek a „Z“ akciók keretében több mint 3 millió 208 ezer, az élet­környezel szépítése során több mint 4 millió 524 ezer, a mező­gazdasági csúcsmunkák idején pedig több mint 2 millió 275 ezer óra társadalmi munkát vé­geztek. Ennek pénzbeli értéke meghaladta a 100 millió 500 ezer koronát, ami egyben azt is jelentette, hogy egy szerve­zett kertbarátra több mint ezer korona érték létrehozása jutott. Az említett időszakban a tagok többek között több mint másfél millió gyümölcsfát és díszbok­rot ültettek ki. A Szövetség a tagok termelői tevékenységét a szokványos zöldség- és gyümölcsfélék ter­mesztése mellett egyéb, kevés­bé elterjedt, munkaigényesebb zonban arra engednek követ­keztetni, hogy az új tagok, kertbarátok toborzása során még rengeteg tartalék van, hi­szen a mintegy négyszázezer háztáji kiskertészkedést folyta­tó kertbarátoknak mindössze egynegyede tömörül az SZGY­­KSZ helyi alapszervezeteibe. A kiskertészkedés iránti ér­deklődés a városokban, a lakó­telepeken is egyre inkább fo­kozódik. Az itt lakók igényeit az Illetékesek kerttelepek létre­hozásával kívánják a jövőben is megoldani. Erre a célra el­sősorban a nagyüzemi mezőgaz­dasági termelés feltételeire al­kalmatlan, terméketlen terüle­teket használják fel. A kertte­lepi kertbarátokra az jellemző, hogy először is termékennyé teszik a kiutalt földterületet, a-A társadalmi igényekkel összhangban és olyan növényi kultúrák ter­mesztésére irányítja, amelyekre a feldolgozói, élelmiszeriparnak nagy szüksége vďn. Ide többek között a szamóca, a többi bo­gyós gyümölcsűek, a meggy, a bab és a majoránna termesz­tése tartozik. Tekintettel arra, hogy a ha­todik ötéves tervidőszakban és talán a következőkben is szá­molnak a kertbarátok általi zöldség- és gyümölcstermesz­téssel, a Szövetség elsőrendű feladatként tartja számon a szervezett kertbarátok létszá­mának gyarapítását. Ennek so­rán azt a célt szeretnék elérni, hogy a lakosság minél széle­sebb tábora vegye ki részét a társadalmi jelentőségű felada­tok teljesítéséből. A Szövetség II. kongresszusa óta eltelt időszakban a taglét­szám gyarapítása során válta­kozó sikerekről tehet beszá­molni. Az azonban pozitív je­lenségként emelhető ki, hogy évről évre nőtt az új kertbará­tok száma. Míg 1975-ben 1927 tag lépett be a kertbarátok né­pes táborába, addig 1976-ban 4637,. egy évvel később 9273, tavaly pedig már 10 ezer 668 fő Az említett számadatok a­mit azután belterjes keretek között hasznosítanak. Manapság a Szövetség közel négyszázötven kerttelepet tart számon. Ezzel kapcsolatban a­­zonban meg kell jegyezni, hogy a területek kiutalásakor komoly nehézségekkel és problémákkal kell megbirkózni. E tekintetben szinte állandóan találkozunk a CSSZSZK kormánya 34/1977 es számú rendeletének megszegé­sével, amely rendelet a hatodik ötéves tervidőszak éveiben, táv­latilag pedig 1990 ig a zöld­ség- és gyümölcsfélék termelé­si, felvásárlási és ellátási ter­vezetének fejlesztésével foglal­kozik ... A kertbarátok sokoldalú, fon­tos és hasznos szerepéből, tevé­kenységéből kiindulva szüksé­ges lenne, ha a területek, tel­kek kiutalásáért felelős szer­vek a CSKP politikai és társa­dalmi célkitűzéseiből és az SZSZK kormányának 94/1979-es számú rendeletéből indulnának ki. Ez a rendelet ugyanis fel­adatul adja az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumának, valamint a kerületi nemzeti bizottságoknak és a fővárosi nemzeti bizottság ta­nácsának, hogy a nagyüzemi 1 mezőgazdasági termelésre al­kalmatlan területeket az SZGY­­KSZ helyi alapszervezeleinek rendelkezésére utalják át. A kertbarátoknak nyújtandó szolgáltatások — főleg a kerté­szeti kellékek és segédeszkö­zök, műtrágyák, vegyszerek, ve­tőmagvak stb. biztosítása és a kiskertészek által felkínált zöldség és gyümölcs értékesíté­se — az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltató Vállalatain keresz­tül valósulnak meg. Ezekből a vállalatokból Szlovákiában már nyolcat tartanak nyilván. Ha­táskörükbe tizennyolc kiskeres­kedelmi kertészeti szaküzlet és több mint kétszáz terményfel­­vásárló központ tartozik. A kertészeti szolgáltató vállalatok mindemellett a gyümölcsfélék feldolgozásában is résztvesznek. E célból a helyi nemzeti bizott­ságokkal karöltve — „Z“-akciók keretében — feldolgozói kapa citásokat létesítenek. A CSKP XV. kongresszusának határozataiból eredő szövetségi feladatok teljesítése során el­ért eremények ésszerűségről és társadalmi jelentőségű tevé­kenységről tanúskudnak. A hely­zet mégsem kielégítő, mert az eddigiek folyamán is több he­lyütt panaszkodtak a Szövetség munkájára.,.. A Szövetség az elkövetkező időszakban azzal számol, hogy a tagság és a szervezeti egységek kezdemé­nyezőkészségének fuknzásával — az SZGYKSZ helyi szerveze­teiben — az érdektevékenysé­get és a társadalmi igények, feladatok valóraváltását helye­zik előtérbe. Bízunk abban, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB plenáriz üléseinek határozatai, főleg a 13. plenáris ülés határozatai további kezdeményezésre, a* igényes társadalmi feladatuk teljesítésére serkentik a kert­barátokat, a kiskertészeket. Ez azonban feltétlenül megköve­teli, hogy a Szövetség az elkö­vetkező időszakban tökéletesít­se az eszmei-nevelői munka formáit és módszereit, a lé­nyeges dolgokra és az idősze­rűségre helyezzék a legnagyobb figyelmet. A Szlovákiai Gyümölesészek és Kiskertészek Szövetségének III. kongresszusára az idén, no­­vember 17-én és 18-án kerül sor; ott majd értékelik а II. kongresszuson elfogadott hatá­rozatok teljesítését, és kitűzik az új célokat, mert a jó mun­kát legfelsőbb párt- és állami szerveink a Szövetségtől a kö­vetkező öt esztendőben is el­­várjákl BARA LÄSZLÖ •J* •J*- *♦* *»* *J* »I» »j» »J» ♦♦♦ «j* *2» «j» »j» *j* *2« »;»«2* *2» *2* *2* «5* «£♦ *J* *J* «J* *J* *2* ♦£♦ *2* «J* «J« »J» *2* *J* «2» *** *J* «J* *** «£♦ *J* *2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom