Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-12 / 19. szám

1979. május 12. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Jobb is lehetne a közellátás Csallóköz szíve olyan napjainkban, mint a felforgatott méhkas. Az életet, élelmet adó föld most kupacokban magaslik, s elszállításra vár. Meg kelj menteni a menthetőt, és a kiváló humusztartalmú föld majd talán pó­tolja azt a sokszáz hektárt, amelyen az új Duna folydogál. Egy régi „álom“ megvalósítása van folyamatban, a Gabóíkovo—Nagyma­ros vízlépcső-rendszerének az építése, amely hatalmas energiaforrást jelent a két szomszédos szocialista ország részére. Az ott dolgozó embereken, a gépek Irányítóin múlik, hogy képesek-e idő­ben megvalósítani azt a tervet, ame­lyet ez az óriási építkezés megkíván. Az ő munkájuk, a napi teljesítmé­nyük attól is függ, milyen a közellá­tás, gondtalanul megkaphatnak-e min­dent amire szükségük van. A vízi­­erőműn dolgozók többsége nem csal­lóközi, az ország minden részéről rendelték oda a szakembereket, akik­nek már van tapasztalatuk a vízierő­müvek építésében. A különböző válla­latok törődnek munkásaikkal, de mégis az ellátás szempontjából a leg­jelentősebb feladat a fogyasztási szö­vetkezetekre vár. Ebből kiindulva lá­togattunk meg ^néhány üzletet, ven­déglátóegységet, s az alábbiakban kö­zöljük látogatásunk tanulságait. . Sulany (Süli) kis falucska, s köz­igazgatásilag Horný Barhoz (Felbár) tartozik. A falucska rendezett, szem­betűnő a parkosítás, a dísznövények sokasága a főutcán. A virágba borult tavaszt hirdetik a viruló gyümölcs­fák a házak mögötti kertekben, s fi­gyelemre méltó a fóliasátrak sokasá­ga. A pompázó virágokon a méhek milliós hadserege zümmög, gyűjti, vi­szi tovább a virágport. Az üzlet már nem ilyen varázslatos, mert hideg a helyiség, a vevő s az eladó egyaránt didereg. A település nagyságához mérten eléggé tágas az élelmiszerbolt, s első pillanatban a látogató is elégedettnek látszik. Antalics Mária üzletvezető viszont nem elégedett, mert sokszor kell használnia a „nincs“ szót. Véleménye a következő: „Nem is akarom említe­ni azokat az árukat, amelyek orszá­gos méretben is hiánycikknek számíta­nak. Ez érthető, de nehezen veszik tudomásul a vásárlók, hogy nincs ele­gendő ásványvíz és üdítő ital. De nézze meg ezt a kenyeret -*- vesz le egyet a polcról —, ez csak „vakarcs“, és nem is merem ajánlani a messzi­ről jött munkásoknak. Péksütemény­ből sem kielégítő az ellátás. Igaz, ne­künk is gondot okoz a rendelés, so­hasem tudjuk előre, hány munkás tér be vásárolni. A húsellátással kapcso­latban nincs különösebb panaszunk. A hentes — mozgókocsi — rendsze­rint elegendő árut hoz. Csirke pedig nálunk is kapható. Különben Felbár tőszomszédságában vagyunk, s ott ve­hetnek tőkehúst és más árut is. Krascsenits Gyula, a felbári húsbolt vezetője éppen az üzletet zárta, ami­kor ráköszöntem. — A szükségletnek megfelelően reggel hattól tízig és délután három­tól hatig tart nyitva az üzlet. He­tente kétszer kapunk árut, szerdán és pénteken, akkor délután tizenkettő­től tizennyolc óráig árusítjuk a hús­termékeket. Az ellátás tűrhető — vallja az üzletvezető, — marhahúsból elegendőt kapunk, a munkások ellá­tása nem okoz különösebb gondot. A sertéshús viszont kevés, illetve nincs választék. A túl zsíros oldalasból ka­punk elegendőt, de azt csak a leg­végső esetben vásárolják meg. Emel­lett el kell látnunk az iskolát és az üzemi éttermet is. Ez külön gondot jelent, mert például egy iskolai étte­­teremben nem lehet öt féle húsételt készíteni. Már sokszor kértem, hogy főleg a sovány húsból, combfélékből többet adjanak, de nem veszik tudo­másul. Ha eladom az étkezdéknek, akkor nem jut a falubeli vásárlóknak. A vevők persze engem okolnak. — Kész áruból van elegendő? A felbári üzemben a kedves elárusító nők mellett jobb áruellátásra is szükség lenne. m Füstölt áruból elég jó az ellá­­tás. Viszont felvágottból, vagyis sza­lámifélékből szerény a választék. Ezt különösen most érezzük, amikor egy­re több munkás tér be hozzánk vásá­rolni. Reméljük ezt a jövőben figye­lembe veszik, és az elosztásnál na­gyobb választékot biztosítanak. Az üzlet és a vendéglátó előtt van az autóbusz megálló, s az utazók kö­zül — a néhány perces várakozási idő alatt — többen betérnek vásárol­ni. Ez nem véletlen, s előfordul, hogy olyan árut is kapnak, amit másutt nem tudnak megvásárolni. Viszont a fel­­báriak közül sokan nincsenek meg­elégedve az üzlettel, mert nem min­dig kapják meg a kívánt árut. Aki délután akar kenyeret, tejet vásárol­ni, az nem minden esetben kap. Az élelmiszerbolt szűk és sötét. Csak félig-meddig önkiszolgáló, mert a vevők többsége a pultnál vásárol és fizet. Arubőséggel nem dicseked­hetnek az üzletben, holott a tervet rendszeresen túlteljesítik. A tervteljesítést szemléltető táblán például ezt olvashatjuk: „Januárban a terv 165 ezer korona volt, s ezt több mint 20 ezerrel túlteljesítettük, már­ciusra már 230 ezer koronát irányoz­tak elő, s ennek a teljesítése sem okoz különösebb gondot. A teljesít­ményt mutató tábla mellé írt sorok is kedvesek: Köszönjük a vásárlók­nak, hogy hozzájárulnak a terv tel­jesítéséhez. Kovács Violának és munkatársának mindig ezernyi a tennivalója. Szor­galmuk ellenére sem tudják a lakos­ság igényeit minden esetben kielégí­teni. Nem kapható minden, amit a vásárlók szeretnének, még az alap­vető élelmiszerekből sem. Esetenként az áru minőségével is baj van. Ha jó kenyeret hoznak az üzletbe, a vásár­lók egykettőre szétkapkodjákj Ma vi­szont olyan Japos kenyér van a pol­cokon, hogy rossz ránézni. Eseten­ként 30—40 darabot is visszakülde­nek, mert még az állatok részére sem vásárolják meg. Felbáron — mint központi község­ben — nagy szükség van egy korsze­rű üzletre. A rossz nyelvek szerint mégsem élelmiszerboltot fognak épí­teni, hanem inkább vendéglátót, holott a jelenlegi is megfelel a köve­telményeknek. Baka: évek óta itt üzemel a legfor­galmasabb vendéglátó. A vendéglő egy régi épületben van, de a konyha megfelelő, mert a „miniszállóval“ együtt készült épületben helyezték el. Amióta megindult a vízlépcső-rend­szer építése, az étkezők száma is je­lentősen megnövekedett. — Százhetven ebédet főzünk na­ponta — mondta a vezető. — Ez nem is okoz különösebb gondot, adottak a feltételek. A vacsora készítése, fel­szolgálása már körülményesebb. Sze­rencsére a fogyasztási szövetkezet járási vezetői lehetővé tették egy munkaerő felvételét, aki nélkülözhe­tetlen a vacsora felszolgálásánál. Én A felbári vendégek szakácsnője szükség szerint a csapos szerepét is betölti. Fotó: tt­nagyon szeretném, ha minden ven­dég elégedett lenne. De ez nemcsak rajtam múlik, hanem a vendéglátó­üzem valamennyi dolgozójától és a nyersanyaggal való jobb ellátástól is függ. Nem vágunk egészen elégedet­tek a húsellátással, s főleg az üdítő italokból kellene több és jobb. A Gaböíkovo—Nagymarosi vízlép­csőrendszer központja természetesen Bős, a csallóközi nagyközség. Itt van már most is a legtöbb munkás, s azok ellátása ma és holnap is gon­dokkal jár. A Bős központjában levő vendéglátóüzem olyan mint a hangya­boly; még szerencse, hogy van elég felszolgáló, s nem kell sokáig vára­kozni a vendégeknek. A vendéglátó tőszomszédságában van a hnb új épülete. Both Jenő tit­kártól érdeklődtem, hogyan akarják a lakosság létszámának növekedésé­vel járó közellátási gondokat megol­dani . — A terveink szépek, de azt hi­szem egy kicsit elkéstünk. A vízierő­mű építésénél már most is kétezer munkás tevékenykedik. Az elkövetke­zendő években jelentősen növekszik a dolgozók száma. Számolnunk kell tehát azzal is, hogy a község lako­sainak ötezres létszáma a közeli években megduplázódik: Ez pedig kö­telez bennünket a lakáskérdés és a közellátás megoldására. Munkásszállót is kell építeni. Több mint nyolcmil­lió korona beruházással vendéglátót, illetve éttermet építünk, melynek a földszinti részében zöldségbolt és háztartási cikkek boltja lesz. Persze építeni kell, új, korszerű húsboltot is és több középületet. Például bölcsö­dét, óvodát, művelődési otthont -és egy új iskolát is, amely a költségve­tés szerint több mint 13 millió koro­nába kerül. De bővíteni, fejleszteni kell a közszolgáltatást is. Így például létesíteni kell férfi és női szabósá­got, háztartási gépeket kölcsönző üz­letet, órajavító műhelyt és még sok mindent. MI A VÉLEMÉNYÜK A JEDNOTA VEZETŐINEK A fogyasztási szövetkezet irányítói jól ismerik a közellátási gondokat, amelyek főleg azért jelentkeznek, mert az építkezés körzetébe tartozó községek közellátási és közszolgálta­tási hálózatának fejlesztésére talán senki nem gondolt időben. S most, amikor ezek hiánya mind hatványo­­zottabban jelentkezik, szinte képte­lenség a növekvő szükséglet által diktált feltételeket egyik napról a másikra megteremteni. Vannak azon­ban olyan fogyatékosságok is, ame­lyeket jobb hozzáállással lehetne or­vosolni. Gondolok itt a kenyér- és a péksüteménnyel való ellátásban mu­tatkozó hiányosságokra, valamint a tejboltok áruellátásában előforduló kisebb-nagyobb zavarokra. Ezeket a problémákat illő lesz mielőbb köz­­megelégedésre megoldani. A Csehor­szágból és Szlovákia különböző vidé­keiről érkező épitőmunkások a duna­­szerdahelyi járást élvonalbeli élelmi­szertermelő járásként ismerik. Hiba lenne csalódást okozni nekik. Annak a nagy fejlődésnek, amely ebben a járásban tapasztalható, tükröződnie kell mind jobban és minél előbb ott is, ahol a tizenkét milliárd korona értékű erőmű, űj hajóút épül, amely­nek óriási jelentősége lesz hazai és nemzetközi szempontból egyaránt. T. D­Mezőgazdasági gépiparunk az AGROMASEXPO A Kráľovský Chlmec-i (Király­** helmec) tejfeldolgozó üzem igazgatója, Perduk Mihály beszélt azokról a nehézségekről, amelyek­kel az üzem küzd, hogy tervfel­adatát teljesíthesse. Mindeddig úgy ismertük ezt az üzemet, hogy nincs baj a háza tá­ján. A gazdasági mutatók kedve­zően alakultak, a termelés terén tervfeladataít teljesítette, túlszár­nyalta, sőt a tejtermékek minősé­ge is megfelelt a követelménynek. Most pedig egész sor nehézséggel küzdenek. Nyilván a nehézségek okát kell megvilágítanunk a követ­kezőkben. — Minthogy a tejtermék tejből készül, ezt a nyersanyagot más­sal nem lehet helyettesíteni. Ebből a hiányból adódnak az üzem ne­hézségei. Tavaly hétszázezer liter­rel kevesebb tejet kaptunk a ter­vezettnél — mondotta bevezetőben az igazgató. Ha tavaly a nyersanyag hiánya okozta az üzem gondjait, érdemes utánanézni annak, hogy a tej­üzemhez tartozó tizenkét mező­­gazdasági üzem az év első negye­dében hogyan teljesítette — pon­tosabban nem teljesítette — tejel­adási kötelezettségét. Az első ne­gyedévben a tervezett mennyiség­nek 94,3 százaléka „folyt be“ a tejfeldolgozó üzembe. A'lemaradás összesen 217 ezer 886 litert tett ki Amíg a Streda nad Bodrogom-1 (Bodrogszerdahely) Állami Gazda­ság az első negyedéves tervét száztizenhárom százalékra teljesí­tette, addig a Královský Chlmec-1 Állami Gazdaság csupán kilenc­­venegy százalékra. Amíg a bodrog­­szerdahelyi gazdaság tejeladási tervét 67 ezer 961 literrel túltelje­sítette, addig a királyhelmecl gaz­daság 62 ezer 749 literrel keveseb­bet szállított. Hasonló eltéréseket tudunk kimutatni a szövetkezetek­nél is. így például a boti (Boly) szövetkezet a tejeladási tervét 12 ezer 230 literrel túlteljesítette, a lelesi (Lelesz) szövetkezet azon­ban 18 ezer 31 literrel lemaradt. leleszi szövetkezetből felvásárolt tej minőségével. Sajnos, a helyzet az első negyedévben sem változott, hiszen Bolyból és Leleszről min­dig rossz tejet kapunk. Természe­tesen ilyen esetekben a gazdasá­gok nem kapnak prémiumot. # A mezőgazdasági üzemeket járva a vezetők panaszkodtak a tej­üzemre, hogy rosszul vizsgálják, osztályozzák a tejet. Mi az igaz­ság? — érdeklődtem Perduk Mi­hály igazgatótól. Különböző szintű értekezlete­A tejtermék tejből készül • Ügy tudom, hogy a tej magas zsírtartalmáért és a tisztaságáért a szövetkezetek prémiumot kap­nak. — Valóban így igaz. Tavaly pél­dául a felvásárolt tejmennyiség­nek 51,96 százaléka első osztályú, 32,76 százaléka pedig másodosztá­lyú volt. A harmadosztályú tej csupán 4,64 százalékot tett. A leg­jobb zsírtartalmú és tisztaságú tejet a bodrogszerdahelyi állami gazdaságból és a pólyán! szövetke­zetből kaptuk. Viszont nem vol­tunk megelégedve a bolyl és a ken többször elmondtam, hogy a tejmintákat közösen kell vennünk, sőt a tejminták értékelését is kö­zösen kell végeznünk a mezőgaz­dasági üzemek megbízott dolgozói­val. Csakhogy ez nem mindig így van. Sajnos, a tejminta vételekor gyakran nem találjuk ott az állat­­tenyésztőket, sőt a minták kivizs­gálásához sem jönnek el mindig. Míg a polyáni szövetkezetből min­den alkalommal részt vesznek a tejminták értékelésénél, addig, a bolyiak felénk sem jönnek, a lele­­sziek is csak ritkán jelennek meg az értékelésnél. Pedig ha a tej ér­tékelését közösen végeznénk, ak­kor sok vlszályoskodást elkerülhet­nénk. ф Főleg a nyári hónapokban sok helyen baj van a tej minősé­gével. Mi ennek az oka? — A tehéntelepek nincsenek el­látva korszerű hűtőberendezések­kel. A régi típusú hűtők gyakran felmondják a szolgálatot. Kijavítá­sukhoz az üzemek nehezen tudják beszerezni a pótalkatrészeket. A körzetünkhöz tartozó mezőgazda­­sági üzemekben tizenkilenc hűtő­­berendezés egyáltalán nem felel meg a követelményeknek. Helyük­be újakat kellene beszerelni. Ed­dig huszonöt hűtőberendezésre kaptunk megrendelést s ezt a fel­sőbb szervekhez továbbítottuk. ф Az utóbbi időben sok szó esik a takarékosságról. A tejipar területén hogyan és mivel lehet takarékoskodni? i— A takarékosság nálunk nem jelent mást, mint növelni a haté­konyságot. Üzemünk három terü­letet emelt ki a hatékonyság foko­zására. Az egyik a szállítás, a má­sodik a melléktermékek — savó, lró — felhasználása, a harmadik pedig a gazdaságokkal való kap­csolat javítása, mert itt még sok a tartalék. Fő feladatunk, hogy a mezőgazdasági üzemekkel együtt­működve, a hűtőberendezések kér­dését megoldjuk .— fejezte be Per­duk Mihály. Illés Bertalan A csehszlovák MOTDKOV Külkeres­kedelmi Vállalat már hagyományosan részt vesz a budapesti AGROMASEXPO kiállftáson. Az idén ismét gazdag vá­lasztékát mutatta be a korszerű me­zőgazdasági gépeknek, melyeket a vi­lág több országába exportál. A csehszlovák mezőgazdasági gép­ipar a magyar piac számára is expor­tál. Több gép kétoldalú kooperáció­ban készUl. így például a két ország tíz éve gyártja a kistraktorokat, vala­mint az MF 70/73 és a TERRA rend­szerű gépeket. A bemutatón nagy érdeklődést kel­tettek a ZETOR traktorcsalád leg­újabb képviselői: a már ismert Z—12011-en kívül szerepelt a Z— 12045-ból kifejlesztett igen erős Z— 16045 típus is. Ez utóbbi nagyobb tel­jesítményű motorral van ellátva, s különböző mezőgazdasági gépek föggesztésére, vontatására és meghaj­tására alkalmas. Ezenkívül szállításra is a mező- és erdőgazdaságokban. A látogatók egyéb korszerű gépeket is megtekinthettek. így például a kor­szerűsített burgonya- és hagymaültető gépeket, gyökérzöldség-osztályozó gé­pet, a legújabb bálázókat, szénagyűj­tő - és rakodógépeket. Az idei AGROMASEXPO 221 kiállí­tója közül a MOTOKOV az egyik leg­tekintélyesebb kiállító volt, hiszen több mint ezer négyzetméter terüle­ten állított ki gépeket és berendezé­seket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom