Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 2. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1979. Január t MÉHÉSZÉT 4 MÉHÉSZÉT 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 MÉHÉSZET 4 Nemzetközi méhészeti kiállításon az NDK-ban Az NDK-ban ebben az évben ünnepelik a népköztársaság fennállásának 30 évfordulóját. Erre nagy előkészületek folynak. Az évforduló tiszteletére A Kertészek és Apróállattenyésztők Szövetsége 1978. augusztuséban kiállítást rendezett. Hazánkon kívül a kiállításon a Szovjetunió, az LNK, az RSZK, a BNK és az MNK képviseltette magát. Az SZMSZ elnökével és a CSMSZ képviselőivel utaztunk az NDK-ba, ahol A dedelowl szövetkezetben például húsz százalékkal fokozták a repce termésátlagát. Eislebenben a „Walter Schneider“ állami mezőgazdasági üzem gyümölcstermesztésében 30—50 százalékkal Quedlinburgban az „August Bebel“ állami mezőgazdasági üzemben a hagyma, a köménymag, az édeskömény, az uborka, a kapor stb. termesztésében pedig 20 százalékkal értek el jobb eredményeket a méhek segítségével, és így sorolhatnám a többi gazdaságot is. A kiállításon a látogatók érdeklődését nagyon lekötötte az a pavilon, melyben a külföldi szövetségek állították ki termékeiket. Így lehetőségünk volt a méz és virágpor csomagolásának, továbbá a gyógyszeripari termékek, valamint a különféle méhészeti szükségletek összehasonlítására. Megállapíthattuk, hogy az általunk bemutatott tárgyak lekötötték az érdeklődők figyelmét. Nem hiányoztak a mézzel készült sütemények sem. Kubrig miniszter hosszabb ideig tartózkodott a méhészeti kellékeket bemutató csehszlovák részlegen és a csehszlovák méhészet fejlesztéséről is érdeklődött. A kiállított tárgyak, a szakfilmek, a táblázatok és más dokumentumok nagyon vonzóak és hasznosak voltak. A haladó méhészeket azonban a vándorkocsik és az utánfutók érdekelték a legjobban. A német méhészek tudatosították, hogy a jövő a mozgó, tehát a vándorló méhészeté. Ez nyújt jó feltételeket a hozzáférhető hordási lehetőség kihasználására. Ez az NDK-ban nagyon fontos, mert a hazai termelésből a mézszükségletet nem tudják kielégíteni. A kiállításon nagyon hasznos szakelőadások is elhangzottak. A külföldi rÓcTtMOwň:!/ hoc7Ó m n 1 f о b- máhűczzttiib-A tenyészanyag nevelése és kiválasztása Minďen méhész arra törekedik, hogy minél több mézet, esetleg méhészeti melléktermékeket, minél gazdaságosabban termeljen. A méhész fő célja tehát .a termelés, azonban arra is törekednie kell, hogy méhei jó tulajdonságait megtartsa, a rossz tut lajdonságokat pedig csökkentse. Akadnak olyan méhészetek is, amelyekben a nemesítés a fö cél, esetleg kiváló tulajdonsággal rendelkező méhek tenyésztése, szaporítása a termelő méhészek számára. A méhek tenyésztése anyanevelés nélkül ma már lehetetlen. A méhanyák többségét maga a méhész neveli, esetleg tenyésztőktől vásárolja. Minden méhész a legkiválóbb tulajdonságú családok szaporítására törekszik. Akkor is, ha jó, ideális tulajdonsággal rendelkezőket nem nevelhet. Az utódok között lesznek olyanok, amelyek túlszárnyalják a tenyészcsalád képességét, de akadnak olyanok is, amelyek eltérő, vagyis nem várt tulajdonságokkal rendelkeznek. A kUlönféle tulajdonságokkal rendelkéző utódok elérése ne tántorítsa a méhészt arra, hogy a tenyészanyag kiválasztása során ne a legjobb csa ládokra, hanem esetleg a közepesekre essen a választása. Ha egy kiváló és nyugodt családtól mondjuk húsz anyái nevelünk, előfordulhat, hogy akad közte egy két agresszív természetű de a többivel elégedettek lehetünk A szúrósaktól neveltek között szín tén akadna egy-kát nyugodt méhcsa Iád, de a többségük agresszív lenne Évente öthatszáz anyát nevelek, л méhanyák fele méhészetemben terme kényül meg, a többi azonban Szlová kia különféle tájain. Biztosan ezek között is akad egy két agresszív, vágj selejtezni való, de az utóbbi nagyor kevés lenne. Évente huszonöt méh anyát cserélek ki és két-három év át tagéban csupán egy agresszív akad közöttük. Ezt az anyát kicserélem Vannak olyan családok, amelyek évek hosszú során jó tulajdonságuk meg tartásával csendes váltással cserélnek anyát. De vannak olyanok is, ame lyek éveken keresztül rajzanak, s ne hezen mondanak le rajzó hajlamuk ról, ha nem cserélünk anyát. Tudjuk, hogy az öröklés, az elődük tulajdonságainak folytatódása az utó dókban. Az anya és a munkásmél megtermékenyített petéből, tehát ké szülőtől (anyától és herétől) szárma zik. Ezektől örökölnek tulajdonságo kát. Az utódban a két örökítő génje együtt érvényesülnek: Az anyai éi apai tulajdonságok. Előfordul azon ban, hogy az egyiknek a tulajdonság: erősebb, s elnyomja a másikét. Ezér a jó tulajdonság egyelőre nem érvé nyesülhet. Ilyenkor az erősebb örök! tő tulajdonságát uralkodónak, az el nyomottat pedig lappangónak nevez zük. Mivel az utódokban az uralkodi gének nem egyforma arányban jelent keznek, így az egy apától (herétől származó utódok is különbözők. Mivel a here terméketlen petébő származik, így csak egy szülőtől, a: F anyától örökölheti tulajdonságait, ezért tisztán örökítő marad. Lappangó tulajdonság nem lehet benne, az apai származású örökítő nem nyomhatja el az anyait, mivel a here valamennyi termékenyítő sejtje (ondószála) egyféle a szűznemzés következtében. A here tehát minden utódjára ugyanazokat a tulajdonságokat viszi át. Ezért fontos, hogy méhészetünkben ne tűrjünk meg agresszív, vagy más rossz tulajdonsággal rendelkező családokat. Az anya többszöri párzása következtében a magtarisznyában a hím csírasejtjei nem egyenletesen, hanem keveredve, származásuk szerint többékevésbé elkülönülve helyezkednek el. Ezért a méhcsalád, vagyis a dolgozók tulajdonsága időnként változhat. Ilyen változást ritkán észlelhetünk. A legtöbb kiváló család megtartja jő tulajdonságát két-három éven keresztül. A tenyészanyagot mindig a legkiválóbb családoktól szerezzük be. A méhcsalád jó teljesítménye azt jelenti, hogy az anya megfelelő herékkel párzott. Az öröklődő tulajdonságokat sokszor befolyásolja a külső hatás (időjárás, táplálkozás). A környezet hatására nem öröklött tulajdonságok is kialakulhatnak. A herepetéző anya utódja a dolgozósejtben a sejt mérete végett kisebb, tehát nem örökölte tömpeségét. A tömpehere szintén alkalmas párzásra, de nem örökíti a tömpeséget. Nagyobb méhészetben, esetleg anyaneveléssel foglalkozó méhészetben lehetőség van tenyészanyag kiválasztására és megfelelő herék nevelésére. Sohase vegyünk tenyészanyagot fiatal anyától, esetleg az első évi teljesítményének figyelembe vételével, mert az lehet véletlenség vagy öröklődés eredménye. Nem lehetünk biztosak abban, hogy jó tulajdonságát átadja az utódoknak. A kiváló családot a két utolsó év teljesítménye (tulajdonsága) szerint bíráljuk el, figyelembe véve leszármazottjainak teljesítményét is. így jelölhetjük ki — a következő évre — tenyészcsaláddá. Leszármazottjainak tulajdonságát azért vegyük figyelembe, hogy a jó tulajdonságok ne csak az apai, Hanem mindkét részről bizonyítottak legyenek. Az anyanevelés sikere négy tényező függvénye: A tenyészanyag kiválasztása, a nevelés módszere, a külső hatások (időjárás, élelem, dajkacsalád) s végül a megtermékenyülés. Az utóbbi években a mesterséges megtermékenyítés elősegíti a tenyészanyag kiválasztását. Ez eléggé költséges, ezért egyelőre csak a nyilvántartott anyanevelők kapnak ilyen anyákat szaporításra. Mindnyájunk érdeke, hogy jó tulajdonságú méheink legyenek, gazdaságosan termeljünk, ezért a nem megfelelőket selejtezzük ki az állományból. Ezzel elkerüljük, hogy az anyák ismeretlen herékkel pározzanak. így nem befolyásolhatják a jó tulajdonságok nem kívánatos változását. ANTAL ZOLTÄN Kurbig miniszter elvtárs beszéd közben. Az SZMSZ képviselőjének Dolinský elvtársnak a találkozója Kocsis elvtárssa), az MNK méhészeinek képviselőjével. egy hetet töltöttünk. A kiállításon és 'más rendezvényeken vettünk részt. Nagy gondot fordítottak a kiállítás t előkészítésére, melynek jelentőségét i az is emelte, Ttogy a megnyitáson részt vett az NDK párt- és kormányküldöttsége, Kubrig miniszter elvtárs vezetésével. A kiállítás megnyitója alkalmával Uhlendahl elvtárs, a Szövetség elnöke üdvözölte a párt- és kormányküldöttséget, a vendégeket és a kiállítókat. Kubrig miniszter beszédében nagyra értékelte a Szövetség tevékenységét. Kiemelte, hogy nagy részt vállaltak a dolgozók hússal, zöldséggel és mézzel való elátásában s a mézelő mezőgazdasági növények beporzásában. A kiállítás hűen tükrözte az NDK méhészetének népgazdasági jelentőségét. Körvonalazta és méltatta a Szövetség feladatait. Megmutatta, hogyan teljesítik a célkitűzéseket. A kiállításon megismerkedhettünk a szocialista nagyüzemek kiváló tapasztalataival és eredményeivel is. színvonalának fejlődéséről. Szlovákiából Dolinský elvtárs tartott *hasznos beszámolót méhészetünk színvonaláról. Kodoň elvtárs, a CSMSZ képviselője pedig a tenyészetekben elért sikerekről beszélt. Az NDK méhészetének szakértői a növények beporzásában és a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésben elért eredményekről és tapasztalatokról, valamint a vegyiparnak a méhekre vonatkoztatott problémáiról s azok megoldásáról beszéltek. Az erfurti kiállítás és eszmecserénk az NDK Szövetségének a tisztségviselőivel, valamint á külföldi méhészekkel, örökre emlékezetes marad számunkra. Ogy éreztük magunkat, mint igazi barátok között és az ott szerzett tapasztalatokat szövetségünk munkájában érvényesítjük. JURAj FERENČÍK mérnök, az SZMSZ titkára •ух-■.■:>> ;w.y:> Méhészeti kellékek. Hogyan gyógyítottam méheimet? Két éve már, hogy a feketekór betegséggel méhészeink szórványosan találkoznak. Előfordult, hogy néhol nagyobb méretben is föllépett. Már én is észleltem egykét családnál. Nem tartottam veszélyesnek, hiszen csupán pár méhről volt szó. Ebben az évben azonban szinte minden családomnál egyszerre lépett fel a betegség. Erre minden eddig összegyűjtött szaklapot, szakcikket átnéztem. Ismét elolvastam, kinek mi a tapasztalata ezzel a betegséggel kapcsolatban. A Szabad Földműves 1970. október tizenharmadikai számában megjelent cikket szintén elolvastam. Nem idézem teljesen a cikket, csupán azt a részt, amelyben P. Dimov bolgár kutató rézszulfátos kezelését írja le, mint a feketekór leghatásosabb gyógymódját. „Recept: 0,5 gramm rézszulfátot 300 gramm porcukorból és mézből készített tésztába kevernek és egyhetes Időközönként két-három alkalommal adagolják. Az adagolás hatására a fekete méhek száma fokozatosan csökkent, majd teljesen megszűnt a méhek reszketőse a bénulási tünettel együtt. A család meggyógyult.“ Tovább ezt olvastam: „Egyik méhésztársam, akinél a baj veszedelmes méretet öltött, kipróbálta a Dimov-féle gyógyszert. Második adag után a beteg családok teljesen rendbejöttek.“ Az olvasók talán azt gondolják, hogy rögtön kipróbáltam a leírtakat. Szó sincs róla, hanem tovább kerestem, kutattam és a következőket találtam: A magyarországi Méhészet szaklapban „A feketekór gyógyítása“ címmel a következőket olvastam: Fél gramm darabos rézgálicot porrá törve, kevés vízzel feloldva egy-egy arányban négy dl cukoroldatban keverjük egy család részére. A műveletet hat nap múlva megismételjük és további hat nap múlva, de akkor már csak negyed grammot teszünk négy deci cukoroldatba.“ Ez a recept ugyancsak P. Dimov, bolgár kutató ajánlata. Tovább kutatva ennek a receptnek a kipróbálásáról Is olvastam. A cikk szerzője teljes sikerről írt. Ezek után némi bizonytalansággal, de magam is kipróbáltam a második receptet. Első napon persze tíz családnál. Attól tartottam, hogy megmérgezem a családokat. Másnap láttam, hogy semmiféle károsodás nincs, ezért az egész állományt a következőképpen kezeltem le: A Szlovákiai Méhészek Szövetségének Központi Bizottsága abban a törekvésben, hogy a lehető legnagyobb mértékben elősegítse Dél-Szlovákia méhészete színvonalának javulását, hazánk magyar nemzetiségű tehetséges méhészei közül összeállított egy csoportot, s ennek tagjai huzamosabb ideig értékes tanfolyamon vettek részt, ahol a Központi Bizottság előadói beavatták őket a méhészet legbensőbb szakmai, jogi, közgazdasági és más fontos kérdéseibe. A december 16-án és 17-én Bratislavában tartott írásbeli és szóbeli vizsgákon a tizennégy magyar jelölt megfelelt a méhészeti szaktanítókkal szemben támasztott követelményeknek. — Ez a szaktanító csoport az első mondotta Juraj Ferenčík mérnök, a Szövetség Központi Bizottságának a titkára —, melynek tagjai magyar nyelvű szakelőadásokat hallgattak és a vizsgán megszerezték a szaktanítói oklevelet. Ez azért előnyös, mert a dél-szlovákiai méhészek részére szakmai és nyelvi szempontból egyaránt színvonalas méhészeti témájú előadásokat tarthatnak a jövőben. Dél-Szlovákiában népes tábora van a méhészetnek. Tény, hogy az idősebb méhészek többsége hiányos szlovák nyelvtudása végett nem rendelkezik olyan színvonalas szakismerettel, mint amilyet korunk korszerű méhészkedése megkövetelne. Ez pedig Az elkészített négy deci rézgálicos szörpöt nem az etetőbe öntöttem, hanem az oldat felét a mézelöt felbillentve, tiszta és új ecsettel a léputcákba csurgattam, a többit pedig ugyanígy a mézelőbe. Gondoltam, hogy így a méhek a beadott gyógyszert kénytelenek felszív^ ni. Így sok méh hozzájuthat. A hatást nagyon vártam. Megfigyeltem, hogy kezelés után a beteg méhek szinte egyszerre elhullottak, azonban továbbiak betegedtek meg! A hat nap után, második kezelésre azonban nagyon szép volt az eredmény. Így a javasolt harmadik kezelésre már nem is került sor. Lehet, hogy ezzel hibáztam, mert a jobban fertőzött családoknál a beleg méheket kevés mennyiségben ismét megfigyeltem. A kezelés tehát segített. így családjaimat nyolc-tíz rámán teleltettem be. Kíváncsian várom a tavaszt, ismétlődik-e a betegség. Meg kell még említenem, hogy a kezelést estefelé végeztem, segítséggel. A kezelés alatt Svancer Lajos kiváló méhésszel Is beszéltem. Megemlítettem neki az észlelt betegséget és megkérdeztem, mit tanácsol. Idézem szavait: „Nálam is volt már feketekór fszeptikémia) vérbetegség. Előidézőjét még nem ismerjük eléggé. A beteg családokat citromsavval kezeltem. Egy kiló cukorhoz egy gramm citromsavat használtam. Az eredmény szerintem kielégítő volt.“ ’ Tapasztalatomat erről nem írhatom meg, mert a módszert nem próbáltam ki. Svancer méhésztárs szavait ezzel fejezte be: „Vigyázni kell, hogy a citromsav a téli eleségbe ne kerüljön bele, mert kristályosodást Idézhet elő!“ Megemlítette azonban, hogy ezt ö nem tapasztalta. Ezeket azért írtam le, mert rézgáliccal jé eredményt értem el. Lehet azonban, hogy a citromsav szintén hasznos. Ha valaki a jövőben észlelné a feketekór betegséget, nyugodtan alkalmazhatja ezeket, mert mind a kettő kipróbált, a méhekre nem ártalmas gyógyszer. A magam és sok más méhész nevében kérem azokat, akiknél ilyen kezelés szükséges lenne és használják az említett gyógyszert, írják meg tapasztalataikat. Ne sajnáljunk tollat fogni. Minél többen szólunk egy-egy do• loghoz, annál tisztábban látunk. Egy jó méhésznek nem lehet nagyobb öröme, mint ha a méhcsaládjai egészsé- 8eseü.i Nagy Kálmán Méhészeti szaktanítókat avattak nemcsak az egyének, hanem a társadalom kára is. A Szövetség a szakvizsgán jől szerepelt tizennégy magyar méhészeti szaktanító szárnyra bocsájtásával nagy szolgálatot tett a méhészet ügyének. Ezek a szaktanítók a téli oktatási program keretében az alapszervezetekben, de más körzetekben is nagy segítséget nyújthatnak a méhészkedők szakképzettségének a növelésében. örvendetes, hogy a méhészeti szaktanítói vizsgán olyan gazdag tapasztalattal rendelkező szenvedélyes méhészek is részt vettek, mint Nagy Kálmán, Kovács Péter, Viczén István, a Szabad Földműves „Méhészet“ rovatának a munkatársai. Szakismereteiket a tanfolyamokon kívül figyelmet érdemlő szakcikkekkel Is közkinccsé teszik. Arra törekednek, hogy ezzel is segítséget nyújtsanak a rászorulóknak és Szlovákia méhészete minél jobb színvonalat érhessen el. A szakvizsgán, azonban nemcsak ők hárman végeztek figyelemre méltó sikerrel. Ezért elvárható, hogy a magyar méhészeti szaktanítók mindegyike munkatársunkká váljon. Az írásbeli szakvizsga anyagai arra engednek következtetni, hogy többségüknek az íráskészsége, kifejezésmódja és nyelvezete jó, ezért időszerű volna, ha kisebb terjedelmű írásokkal ők is hozzájárulnának a „Méhészet“ rovat színvonalasabbá tételéhez. —hai—
