Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-05-05 / 18. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. máju* 5. Ä Szövetkezeti Földművesek Szö­** vétségének DUNAJSKÁ STRE­­DA-I Járási Bizottsága munkájában nagy súlyt helyez a párt mezőgazda­sági politikájának alkotó megvalósí­tására. A szövetségbe tömörülő tago­kat a termelési feladatok maradékta­lan teljesítésére, a termelés hatékony­ságának növelésére és a termékek minőségi javításra ösztönzi. Az SZFSZ járási bizottsága előtérbe helyezi a CSKP KB 12. és 13. plénuma határo­zatainak gyakorlati megvalósítását és sokoldalú támogatást nyújt a munka­kezdeményezés és aktivitás kibonta­koztatásához. E mozgalomban kezde­ményező szerepet töltenek be a szo­cialista brigádok, melyek élen járnak az új munkamódszerek és formák be­vezetésében. Jelenleg a járásban 158 szocialista brigádot tartanak nyilván, melyekbe kétezerkétszázhuszonhét dolgozó tö­mörül. Ezek közül 39,2 százalék az állattenyésztés, 30,3 százalék a nö­vénytermesztés, 17,8 százalék a gép­javítás, míg 12,7 százalék egyéb sza­kaszokon áll versenyben a megtiszte­lő cím elnyeréséért. A versenyző kol­lektívák közül eddig negyvenhárom nyerte el a cím bronz fokozatát. Ta­valy a szocialista brigádok a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére tízmillió-százkilencven­­négyezer korona értékű vállalást tet­tek, melyek főleg az anyagtakarékos­ságra, a fűtő- és üzemanyagmegtaka­­ságra, a fűtő- és üzemanyag megtaka­­ésszerű gazdálkodásra, az újító- és feltalálómozgalom kibontakoztatására összpontosultak. Vállalásaik követke­zetes teljesítésével nagyban hozzájá­rultak a tervfeladatok teljesítéséhez, a korszerű termelési eljárások meg­honosításához. örvendetes, hogy a járás mezőgaz­dasági üzemeiben évről évre növek­szik a versenyző kollektívák száma. Tavaly számuk harmincnyolccal gya­rapodott, melyekbe négyszázegy tag tömörült. Az elmúlt év végéig a já­rásban csupán a Dolný Bár-i (Albár) Efsz-ben nem működött ilyen kollek­tíva. Ezzel szemben a Trhové Mýtp-i (Vásárút) Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Efsz-ben tizenkilenc, a Samo­­ríni (Somorja) Kék-Duna Efsz-ben hat, a Dunajská Streda-i (Dunaszer­­dahely) Dukla Efsz-ben öt, a Cilizskó Radvaü-i (Csilizradvány) Efsz-ben három' új kollektíva kapcsolódott a brigádmozgalomba. Mindez arról ta­núskodik, hogy a szocialista brigád­mozgalom a járás mezőgazdasági üze­meiben egyre népszerűbb, eredménye­sebb. Az SZFSZ járási bizottságának kez­deményezésére a szocialista brigádok egyre nagyobb súlyt helyeznek a szo­cialista munkaerkölcs és a szocialista életmód elmélyítésére. Vállalásaikban megkülönböztetett figyelmet fordíta­nak a munka- és életkörnyezet javí­tására és a szabadidő ésszerű haszno­sítására. A járás efsz-eiben gyarapo­dik az ifjúsági szocialista brigádok száma. Tizennégy ilyen kollektíva versenyez. Közülök öt már bronzér­mes. örvendetes, hogy a szocialista brigádmozgalom a köztudatban la megértésre talál, mentes a formali­tásoktól. Az SZFSZ hatékony tömeg­­politikai munkája eredményeképpen a legtöbb munkahelyen megértik a szocialista verseny valódi jelentősé­gét, mely a munkához való szocialista viszonyban, a szavak és tettek egysé­gében jut kifejezésre. Ezt a célt szol­gálta a szocialista brigádvezetők já­rási konferenciája is. A konferencia fő célja a szocialista brigádmozgalom további kibontakoztatása és tevékeny­ségük minőségi javítása volt. Az SZFSZ járási bizottságának határozata értelmében azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol legalább öt kollek­tíva versenyez a szocialista brigád cím elnyeréséért, létrehozták a ver­senyző kollektívák tanácsát, mely irá­nyító és összehangoló szerepet tölt be. A tavalyi év végéig ilyen tanácsok A szocialista verseny tömeg­­mozgalommá vált alakultak a Csilizköz nevű Michal na Ostrove-i (Mihályfa) és a Jurovói (Dercsika) Barátság szövetkezetben. A járás mezőgazdasági üzemeiben egyre népszerűbb a feltaláló és újító­mozgalom. Evről-évre gyarapodik az SZFSZ által meghirdetett feltalálók és újítók versenyébe benevező mező­­gazdasági üzemek száma. Az elmúlt évben a járás újítói huszonhat újítási javaslatot küldtek be, s realizáltak. A megvalósított újítások kapcsán a közös gazdaságok kilencszázhuszon­­ötezer korona értékű megtakarítást értek el, főleg az erőtakarmányokkal való ésszerű gazdálkodással, valamint a villamosenergia és hajtóanyag meg­takarításával. A mezőgazdasági üzemek figyelme a CSKP KB 13. ülésének szellemében a gazdaságos termelés elmélyítésére, a belső tartalékok feltárására és hasznosítására a példás kollektívák számának növelésére összpontosul. Ennek megfelelően a mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak figyelme a szocialista verseny haté­konyságának növelésére irányul. A cél az, hogy a kiváló kollektívák munkamódszereit a termelésben ka­matoztassák, s népszerűsítsék más üzemekben is. A jövőben a gazdasági vezetés nagyobb hangsúlyt helyez ar­ra, hogy a szocialista brigádok kez­deményezését alkotóan felhasználja az irányításban és a szervezésben. Az SZFSZ járási bizottsága tovább­ra is szorosan együttműködik a Nem­zeti Front tömegszervezeteivel a mun­kakezdeményezés, a szocialista ver­seny és a választási program sikeres teljesítése érdekében. SVINGER ISTVÁN Túlélik a kétezredik évet? Jászón szeretik a lovakat, hasznos segítséget nyújtanak a szolgáltatásokban s a választási terv feladatainak tel­jesítésében. Bizonyára nem mondok valótlant, ha azt állítom, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság megalakításának har­mincadik évfordulója esztendejében már nagyon sok az olyan község, ahol a gyermekek a lovakat csak ké­pekről, filmekről, a televízió képer­nyőjéről ismerhetik meg. Szóval a lovak falvainkról fokozatosan eltűn­tek, már csak itt-ott akad két pár, különösen az egységes földművesszö­vetkezetekben és állami gazdaságo­kon. A Koäice (Kassa) vidéki járás jászó (Jasov) helységében viszont — ami inkább városi mint községi jellegű — szeretik a lovakat. Az itt székelő er­dőgazdasági üzem természetesen töb­bet tart, hiszen a lovak nélkülözhe­tetlenek a kitermelt fa elhordásában, különösen a nehezen megközelíthető helyekről. De ezen kívül is akad Itt még ló. A helyi nemzeti bizottság mellett működő kisüzem vezetője, Bába János szerint továbbra is lesz­nek, mert nagyon sok területen hasz­nos munkát végeznek. A legfontosabb az, hogy hasznos szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak a tüzelőfa és a szén szállításában, de a családi házak építéséhez szükséges anyagok beszerzésénél is. Persze a házi kertek felszántésa lovak segítsé­gével szintén egyszerűbb, mint em­beri erővel — ásóval. Mivel Jászónak 2235 lakosa van, sok Itt a tennivaló a választási program feladatai teljesí­tésénél. A lovasfogat tehát csaknem pótolhatatlan. Most például már két éve építik a községi vízvezetéket, ami még három évet vesz igénybe s a munkálatok során ugyancsak nagy segítséget nyújtanak. A Csehszlovák Televíziónak van egy nagyon kedves sorozata „Túlélik-e a kétezredik évet?“ címmel, mlndany­­nylan szívesen nézzük. Ott még a lo­vat eddig nem említették, de lassan ez a kérdés ott is jogosan vetődik majd fel. Ennek érdekében nagyon sokat tehetünk, mondjuk úgy mint jászőn — csak szeretni kell a lova­kat. , Szép lenne, ha a 16 továbbra is az ember megbecsült segítőtársa marad­na, mint ahogy évszázadokon keresz­tül volt. Megérdemelné, hogy túlélje a kétezredik évet. Iván Sándor Szemelvények az efsz-ek IX. kongresszusának vitájából Az efsz-ek IX. kongresszusa, amely a CSKP XV. kong­resszusa irányelveinek teljesítésével, valamint a mező­­gazdaságunk további fejlődésének kérdéseivel behatóan foglalkozott, még valamennyiünknek élénk emlékezeté­ben él. A háromnapos tanácskozáson élénk vita bonta­kozott ki. A mezőgazdasági üzemek küldöttei felszólalá­saikban több hasznos javaslatot, észrevételt tolmácsol­tak. Saját gyakorlati tapasztalataikból kiindulva rámu­tattak az eredméinyesebb és gazdaságosabb termelés továbbfejlesztésének legfontosabb tényezőire és egyút­tal rávilágítottak mindazokra a fogyatékosságokra, hi­bákra is, amelyek hátráltatják a fejlődést. Ezért nem árt az igen gazdag vitából legalább néhány felszólaló észrevételét, javaslatát feleleveníteni. MARTA IVANCÍKOVÄ, a Voderady Efsz dolgozója felszólalásában mezőgazdaságunk e­­egyik sürgős megoldásra váró kérdé­sét érintette, mégpedig az állatte­nyésztésben dolgozók szakképzettsé­gét, amely még napjainkban is Igen alacsony színvonalú. A szövetkezet­nek pozitív tapasztalataiból az aláb­biakat mondotta: f—i Az állattenyésztés Igényes fel­adatainak teljesítése végett megkti­­lömböztetett figyelmet fordítottunk az állattenyésztési dolgozók szakismere­teinek gyarapítására, valamint a fia­tal dolgozók arányának növelésére. Diákokat toboroztunk a mezőgazda­­sági tanonciskolába, szakképzett fia­talokkal frissítettük fel a tagságot és tanfolyamot szerveztünk a képesítés nélküli dolgozók számára. Jgy például tavaly harminchat állattenyésztési dolgozó szerezhetett szakképesítést. — Tudatosítottuk, hogy a jó ered­mények elérésében — főleg az állat­­tenyésztésben — mennyire fontos té­nyező a dolgozók szakképzettsége. Meg kell jegyeznem, hogy a tovább­képző tanfolyam megszervezése nem volt könnyű feladat. Gondot okoztak főleg a gyermekes anyák. A gyerme­kek elhelyezését a tafolyam alatt egy mikrobölcsőde létesítésével sikeresen megoldottuk. Fáradozásunk kifizető­dött, mert a dolgozók tudásukat a termelésben igen jól érvényesítették. Nem utolsó sorban ennek köszön­hető, hogy tavaly négyezer literen felüli fejésl átlagot értünk el tehe­nenként, s ezáltal a trnavai járásban a másodikok lettünk a tejtermelés­ben. Ivanőíková elvtársnő a továbbiak­ban a tehénistállók kapacitásának bővítési lehetőségével is foglalkozott. — A tehénistállók bővítését a régi épületek átalakításával, korszerűsíté­sével igyekeztünk megoldani. A K— 96-os Istállót új szárnnyal bővítettük, amely etető csarnokul szolgál. Az átalakított régi épület mélyalmozású pihenőhely. Három átalakított Istálló egy hazai gyártmányú halszálkarend­szerű fejőállással van összekötve. Ez­zel az egyszerű megoldással az egy férőhelyre jutó költség nem haladta meg a tizenkétezer koronát. Tehené­szeti telepünk gyakorlati üzemmé vált a mezőgazdasági technikum diákjai számára. KAREL FILIP, 4 a Potéhyi Efsz dolgozója beszámolójában ugyancsak többek kö­zött a szarvasmarha-állomány lstállő­­zásának, a férőhelyek bővítésének kérdésével foglalkozott. A szövetkeze­tük tapasztalatából az alábbiakat so­rolta fel: — Az állattenyésztés fejlesztésének döntő tényezője a kapacitások bőví­tése, amely komoly gondot okoz fő­leg a szarvasmarha-tenyésztésben a korlátozott beruházási keret miatt. E- zért az építkezésben Is új megoldást kell keresni, amely lehetővé teszi az eszközök hatékony és célszerű ki­használását. — Szövetkezetünkben a kétmillió koronán felüli beruházások, valamint a régi épületek korszerűsítése mellett távlatilag Igen előnyösnek tartjuk az olcsó építkezéseket, főleg a növen­dékállatok tartására. Itt elsősorban a könnyűszerkezetű istállók építésére gondolok, amelyek hazánkban Fidlot néven ismertek. Szövetkezetünkben — saját építészeti csoportunkkal — hat hónap alatt két ötszáztizenkét férő­helyes Fidlot típusú istállót építet­tünk, hozzávetőlegesen hárommilió koronás beruházással. Egy-egy férő­hely költsége nem haladta meg a há­romezer koronát. Tapasztalataink ar­ra utalnak, hogy a hőszigetelés nél­küli Istállókban az üszők egészségi állapota igen jő volt és a fedezteté­sük még a fagyos téli hónapokban sem szünetelt. A kiváló súlygyarapo­dáson kívül jelentősen növekedett a munkatermelékenység is. Egy-egy gondozó száznyolcvankét állatot gon­doz. A tartás sikerének alapvető fel­tétele a technológiai fegyelem szigorú betartása, valamint az elegendő mennyiségű, de főleg kiváló minőségű tömegtakarmány biztosítása. Célszerű lenne, ha az Agroprojekt nemzeti vál­lalat könnyű-szerkezetű Fidlot típusú istállók tervezését és építését a prog­ramjába sorolná. KÖTELES JANOS, a Nová Bodva-i Efsz elnöke értékelte az efsz-ek VIII. kongresszu­sa óta elért eredményeket. Ezekről az alábbiakat mondotta: — Szövetkezetünk aránylag kedve­zőtlen éghajlati feltételek mellett gazdálkodik. Nyolc kisebb szövetkezet összevonásával jött létre. A társulás Igen kedvezően befolyásolta a szö­vetkezet fejlődését. Gazdaságilag meg­szilárdult és kialakultak a korszerű termelés, irányítás és üzemszervezés érvényesítésének feltételei, ami az eredményekben is megnyilvánult. En­nek bizonyítékául hadd soroljak fel néhány adatot: 1972-től 1978-ig a tel­jesítmények 14,8, a gabona hektárho­zama 40,4, a húseladás pedig 39,7 százalékkal növekedett. Ehhez nem kis mértékben hozzájárult a dolgozók politikai öntudatossága és kezdemé­nyezőkészsége. CYRIL MERES, a Veľký Űur-i efsz elnöke a levicei (Léva) SZFSZ járási bizott­ságának elnöke felszólalásában kriti­kusan elemezte a lévai járás szarvas­marha-tenyésztésének eredményeit, hiányosságait, valamint a továbbfej­lesztés lehetőségeit. Tömören össze­foglalva a következőket mondotta: — Annak ellenére, hogy az efsz-ek VIII. kongresszusa óta az állatte­nyésztés sokat fejlődött, az eredmé­nyek nincsenek összhangban a járás adottságaival. A legnagyobb sikert az elmúlt három esztendőben értük el az állatsűrűség növelésében. A szar­vasmarha-állományunk ötezerhárom­száz, a tehénállományunk pedig 1539 darabbal bővült. Ezzel szemben nem sikerült elérni az előirányzott hasz­nosságot. Nem lehetünk elégedettek az elért háromezerötvenkilenc literes évi tejtermeléssel. Mindent elköve­tünk, hogy e ágazatban a hasznosság tervezett évi növekedését elérjük. — Erre számottevő tartalékaink vannak — folytatta. — Elsősorban a tömegtakarmányok termesztésében, a veszteségmentes betakarításukban, megfelelő tartósításukban és tárolá­sukban, de nem utolsó sorban az ésszerű hasznosításukban. E problé­mák megoldásában fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy valamennyi gaz­daságban betartsák a takarmány-ter­mesztési tervet, teljes mértékben ki­használják az öntözőberendezéseket és fokozatosan térjenek át a takar­mányadagok optimalizálására. A ta­karmánytermesztés fellendítésében sok reményt fűzünk az Ipoly szabá­lyozásához, mert az évente ismétlődő áradásokkal öt-hatezer hektár rét és legelő víz alá kerül. A vízszabályozó munkálatok már folyamatban vannak. Az elhangzottakból nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az alábbiakban felsorolt tényeket, adatokat sem. — A mezőgazdasági dolgozók cél­tudatos munkája, fokozott igyekezete ez év első negyedének eredményeiben jól tükröződik. Így az elmúlt eszten­dő valóságához viszonyítva sertéshús­ból ötszázötvenöt tonnával, vágóba­romfiból százhatvanegy tonnával, to­jásból négymillión felül, tejből pedig 926 ezer literrel többet vásároltunk fel. MILAN KOVAC, a Nová Ves nad 2itavou-i Efsz elnöke felszólalásának témája a mezőgazda­­sági termelés összpontosítása és sza­kosítása volt. Pozitív eredményeikről így szólt: — A szövetkezetek összevonása után a nitrai járásban a gazdaságok száma kilencvenkettőről tizennyolcra csökkent. Az üzemek átlagterülete el­éri a négyezer hektárt. A nagyüze­mek létrehozása, valamint a táblák rendezése és tömbösítése lehetővé tette a gépek csoportos bevetését s ezáltal hatékony kihasználását, az Irányítás és munkaszervezés korszerű módszereinek bevezetését, valamint a termesztés összpontosításának és sza­kosításának fokozatos érvényesítését. A beszámoló rámutatott az összpon­tosítás és szakosítás további elmélyí­tésének gátlő körülményeire is az alábbi észrevételek felsorolásával: — Az üzemek szakosításának folya­matában nem sikerült megoldani az egyes növények termesztésének jöve­delmezőségét, a kockázattal járó nö­vények termesztésében a hozamok ál­landósítását, valamint több munka­­igényes növény termesztésének komp­­plex gépesítését. — Az állattenyésztésben az össz­pontosítás és szakosítás folyamata jóval lassúbb ütemű, mint a növény­­termesztésben, mert jelentős mérték­ben az építkezésektől függ, melyek az esetek többségében Igen költsége­sek. Annak ellenére, hogy az állat­­állomány gyarapodott, egyes állatcso­portok szétszórtan helyezkednek el az üzemekben. Mindezek a tényezők Igen kedvezőtlenül befolyásolják az állattenyésztés gazdaságósságát. Cél­szerű lenne ha a mezőgazdasági épí­tő vállalatok olcsóbb Istállók terve­zésére és építésére térnének át. FLORENTINA TEKELOVA, a Zubereci Efsz üzemgazdásza a nemrégiben megalakult szövetkeze­tek nehézségeit több tekintetben igen hátrányos helyzetét a már megszilár­dult, gazdaságilag erős szövetkezetek­kel összehasonlítva tárta fel. — A Dolný Kubín-1 járásban a szo­cialista szektor részaránya csak 1971- ben érte el a kilencvennégy százalé­kot. A mezőgazdasági terület mintegy kétharmadán gazdálkodó üzempk az elmúlt nyolc esztendőben tértek át az új, szövetkezeti termelési formára. A szövetkezetek számára komoly gon­dot, fokozott gazdasági nehézséget okoz főleg a talajjavítás. Ugyanis 1977-ig a nem beruházási jellegű ta­lajjavító munkálatok nyolcvan száza­lékig terjedő állami támogatásban ré­szesültek. Az állami támogatást to­vábbra is érvényesíteni kellene a nemrégiben megalakult szövetkeze­tekben. E. DÚFALA mérnök, a Salai Efsz elnöke felszólalásában értékelte a galántal járás mezőgazdasági eredményeit és felvázolta az idei, valamint a távlati feladatokat. Többek között a kukori­caprogram megvalósításával Is foglal­kozott: — A gabona- és takarmánytermesz­tési program mellett járásunkban ki­dolgoztuk a kukoricatermesztés rend­szerét Is. Ennek nagy jelentőséget tu­lajdonítunk. Ugyanis annak ellenére, hogy a kukorica a termőképesebb növények közé tartozik, hektárhoza­mát ezideig nem sikerült stabilizálni. A kukoricaprogram megvalósítását iparszerű termesztéssel akarjuk meg­oldani. Ezért a kooperációs körze­tünkben tízezer hektárnyi területen már tavaly megkezdtük a termesztést rendszer kiépítését. A központban gépsorokat összpontosítunk, amelyek a talajműveléstől egészen a betaka­rításig és szárításig a kukorica ter­mesztésének és betakarítás utáni ke­zelésének komplex gépesítését teszi majd lehetővé. A kukoricatermesztő rendszernek fontos tartozéka lesz egy központi, diagnosztikai javítóműhely és egy központi alkatrészraktár. FRANTIŠEK KOZAK, Pŕedméfice főleg a zöldségtermesztés kérdéseivel foglalkozott. Mivel a növénytermesz­tésnek ez a legelmaradottabb ágaza­ta és valamennyi zöldségtermesztő üzem jelentős nehézségekkel küzd, nem árt felsorolni néhány észrevéte­lét. — A lakosság folyamatos zöldség­ellátása nem könnyű feladat. Az egy­re csökkenő munkaerő mellett ezt csakis gépesítéssel lehet megoldani. Ehhez viszont sem a gépiparunk, sem a gépállomások megfelelő gépeket, gépsorokat nem biztosítanak. A gépek hiánya jelentős mértékben hátráltatja a zöldségtermesztés összpontosítását és szakosítását. Ha ehhez hozzávesz­­szük mindazon nehézségeket, amelyek a termékek értékesítésével függnek össze, a helyzet gyakran megoldha­tatlan. A zöldségfelvásárlő vállalatok­nak és konzervgyáraknak nagyobb fegyelmet kellene tanúsítaniuk az áru felvásárlásában és forgalmazásá­ban. De ezenkívül a konzervgyárak­nak haladéktalanul meg kell terem­teni a feltételeket arra, hogy ai egész termést — beleértve a minőségi osz­tályon kívülit Is — fel tudják dol­gozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom