Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-04-28 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES Í979. április 28. Az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresszusának (Folytatás a 3. oldalról) tározatalnak következetesebb megvalósítását, a szövetkezeti tagok körében kifejtett tevékenységük elmélyítését, a termelési értekezletek rendszerességét és tartalmi színvonaluk emelését, a szövetkezeti tagok javaslatainak és észrevételeinek felhasználását, s ezáltal a szövetkezetek sokoldalú fejlődésével kapcsolatban a szövetkezeti tagok érdeklődésének tartós fokozását. A kongresszus megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés elért színvonalának és a szocialista társadalom gondoskodásának köszönhetően, gyakorlatilag nincs különbség a városi és a falusi életszínvonal között. Felszólítja a szövetkezetek tisztségviselőit és vezető dolgozóit, hogy a szövetkezetek tevékenysége egyes részének tekintsék a munka- és az életfeltételek további javítását célzó komplex gondoskodást. Ez megkívánja a szociális, higiéniai és egészségügyi berendezések építését és általában jobb gondoskodást az egészség- és a munkavédelemről. Meg kell teremteni a fiatal dolgozók állandósításának feltételeit, főleg a lakások építésével, a kulturális és a sportberendezések fejlesztésével. Ezzel egyidejűleg az ipari vállalatoktól azt igényli, hogy nagyobb mértékben biztosítsák a mezőgazdaságban dolgozók egészségét és biztonságát védő eszközök termelését. A kongresszus nagyra becsüli a nemzeti bizottságok tevékenységét a falusi szolgáltatások fejlesztésében s a szövetkezeti tagok részvételét a községek rendezésében és szépítésében. Az efsz-ektől elvárja, hogy a választási programok és a Z-akció feladatai teljesítésében cselekvő részvételükkel járuljanak hozzá a falusi lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. A kongresszus azzal a kéréssel fordul a mezőgazdasági és az ipari szervezetekhez .valamint a nemzeti bizottságokhoz, hogy a szocialista falu továbbfejlesztésében, a létesítmények építésében és a földalapba történő beavatkozások során sokoldalúbban ügyeljenek a természet és a környezet védelmére. X X A kongresszus értékelte a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének az efsz-ek VIII. kongresszusa óta kifejtett tevékenységét, jóváhagyta további munkásságának irányát, az alapszabályzat módosítását, és megválasztotta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének központi szerveit. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének feladatul adja, hogy a CSKP KB 13. ülése határozatainak megfelelően, tevékenységével járuljon hozzá főleg a szövetkezeti földművesek kezdeményezésének fejlesztéséhez, a haladó tapasztalatok terjesztéséhez, a tudományosmiűszaki haladás érvényesítéséhez, a tervfeladatok komplex teljesítése és túlteljesítése feltételeinek megteremtéséhez, a termelési értekezletek és a tőmegpolltikai munka hatékonyságának növeléséhez. Lényegesen fokozza részvételét a szövetkezeti földművesek nevelésében, a szövetkezeti demokrácia tökéletesítésében, a szövetkezeti fegyelem, a szocialista törvényesség érvényre juttatásában, a szövetkezeti tulajdon védelmében. Fordítson nagyobb figyelmet határozata a szövetkezeti földművesekről, főleg a nők és a fiatalok munka- és életfeltételeiről való komplex gondoskodás fejlesztésére, bővítése az üdültetést és a kiegészítő gyógyfürdői kezelést, jobban törődjön a nyugdíjasokkal, aktívan vegyen részt a szövetkezetek szociális fejlesztési terveinek kidolgozásában. Továbbra is fejlessze együttműködését a Szovjetunió Össz-szövetségi Kolhoztanácsával, a többi szocialista ország szövetkezeti szervezeteivel, és eredményesebben használja fel tapasztalataikat. Kezdeményezőbbén vegyen részt a Nemzeti Front tevékenységében, és mélyítse el együttműködését szervezeteivel. X X A kongresszus teljes mértékben támogatja hazánk együttműködését a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival s a gazdasági integrációt a KGST keretén belül, amelynek harminc évvel ezelőtti megalakulásáról az idén emlékezünk meg. A kongresszus nagyra becsüli a Szovjetunió békepolitikáját, és fenntartás nélkül támogatja azt, valamint L. I. Brezsnyev elvtársnak a nemzetközi feszültség enyhülését és a leszerelést célzó igyekezetét is, amely lehetővé tette, hogy több mint harminc esztendeje békében élünk és dolgozunk. Értékeli, hogy a CSSZSZK a többi szocialista testvérországgal együtt aktívan részt vesz ennek á politikának a megvalósításában, amely megalapozza hazánk és az egész világ népének biztonságérzetét, hogy a jövőben is békében fogunk élni. A kongresszus elítéli a kínai vezetők nagyhatalmi, soviniszta politikáját és szövetségüket a világ legreakciósabb erőivel. Mélyen felháborítja a Vietnami Szocialista Köztársaság elleni agresszió, és kifejezésre juttatja sokoldalú szolidaritását a hősi vietnami néppel. Ez a szolidaritás szembetűnően megnyilvánult a kongresszus előtti vitában. Teljes mértékben pártolja a fejlődő országok népeinek igazságos harcát a szabadságért, a független gazdasági és szociális fejlődésért. X X A kongresszus szívélyesen üdvözli a testvéri szocialista országok szövetkezeti földműveseit. Külön forrón üdvözli a Szovjetunió kolhoztagjait, szovhozdolgozóit és egész népét, amely példaképünk volt szocialista mezőgazdaságunk építésének kezdetétől, és önzetlen segítségben részesített minket. Mindig ihletően hatott ránk az a kezdeményezés és szívósság, amellyel a szovjet kolhoztagok az SZKP vezetésével építik a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelést és részt vesznek a fejlett szocialista társadalom építésében. A kongresszus a szovjet mezőgazdaság dolgozóinak kívánja, hogy az SZKP XXV. kongresszusa nagyszerű programját és az SZKP KB 1978 júliusi ülésén hozott határozatokat sikeresen megvalósítsák. A kongresszus kifejezi támogatását és szolidaritását a fejlődő országok kis- és középparasztjaival, akik mezőgazdasági termelőszövetkezetekben egyesítik erejüket, hogy emeljék életszínvonalukat. Elvtársi harcos üdvözletét küld minden mezőgazdasági munkásnak és földművesnek, aki az éles osztályharcban a kizsákmányolás ellen küzd. A szövetkezeti földművesek és a mezőgazdaság többi dolgozója nemegyszer bizonyította a szocialista rendszer iránti odaadását és hűségét. Nagyra becsülik azokat az eredményeket, amelyeket társadalmunk a CSKP KB tíz évvel ezelőtt megtartott áprilisi ülése óta ért el, amelyen Husák elvtársat választották meg a CSKP KB élére. Tisztában vannak azzal, hogy országunkban a szocialista mezőgazdaság további fejlődése elválaszthatatlanul összefügg' a CSKP KB XV. kongresszusa határozatainak sikeres megvalósításával, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával való barátságunk, szövetségünk és együttműködésünk megszilárdításával. A kongresszus teljes mértékben támogatja Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját, mivel az kifejezi népünk életfontosságú érdekeit. .Biztosítja a CSKP Központi Bizottságát és a CSSZSZK kormányát, hogy a szövetkezeti földművesek becsülettel teljesítik a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő két esztendejének feladatait, és a CSKP XV. kongresszusa programjának, valamint a CSKP Központi Bizottsága 13. ülése határozatainak következetes megvalósításával méltóképpen továbbfejlesztik a mezőgazdaság eddig elért eredményeit, s ezzel hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának jelentőse a Szövetség tevékenységéről és további Az egységes földművesszövetkezetek IX. országos kongresszusát abban az időszakban tartjuk, amelyben dolgozóink szívós és sikeres harcot vívnák Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa programjának megvalósításáért, amelynek célja életünk további tökéletesítése, hazánk további felvirágoztatása. Ebben a küzdelemben — amint azt a főbeszámolóban megállapította Štrougal elvtárs — jelentős mértékben részt vesznek a szövetkezeti földművesek és mezőgazdaságunk más dolgozói is. Ugyanúgy, mint falvainkon a szocializmus építése egész megelőző szakaszában, amelyet harminc esztendővel nyitottunk meg a párt történelmi IX. kongresszusa után, az egységes földművesszövetkezetek VIII. országos kongresszusától eltelt és ma értékelt időszakban nem csekély sikereket értünk el. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével szoros kapcsolatban a munkásosztály- Iyal, az egész társadalom támogatásával, tovább fejlesztettük és megvalósítottuk a lenini szövetkezeti terv gondolatait. Jelentősen előrehaladt a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése az összpontosítás, a szakosítás, valamint a tudományos-műszaki haladás széles körű érvényesítése útján s a termelés mindinkább ipari jelleget ölt. A szövetkezeti földművesek áldozatos, felelősségteljes munkájának, munkakezdeményezésük kibontakozásának, a szövetkezetek és az állami gazdaságok termelési alapja szüntelen erősítésének, valamint anyagi-technikai szükségleteik szállítóágazatok általi kielégítésének köszönhetően, növekedett a mezőgazdasági termelés volumenje. Ez lehetővé tette a nép táplálkozási színvonalának további emelését és megteremtette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar ágazata elé a párt által kitűzött alapvető cél — az élelmiszer termelésében az önellátottság fokának növelése — fokozatos elérésének feltételeit. GYORSÜTEMÜ FEJLŐDÉS A gazdasági feladatok teljesítése, összhangban Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. és XV. kongresszusának határozataival, lehetővé tette a szövetkezeti földművesek szociális, gazdasági és társadalmi helyzetének javítását. Megszilárdult szociális biztonságérzetük, emelkedett életszínvonaluk, közeledtek a város és a falu életfeltételei. Mindez ismét igazolta a szocialista gazdálkodási mód óriási előnyeit, Csehszlovákia Kommunista Pártja földművespolitikájának helyességét és előrelátását, a szocialista társadalom építésében szervező szerepe érvényesülésének jelentőségét. Ez egyben megteremtette a szövetkezeti mezőgazdasági nagyüzemi termelés továbbfejlesztésének feltételeit is és a szövetkezeti földművesek előtt ragyogó távlatokat nyit meg. Amint arról Štrougal elvtárs beszélt, ezzel ismét foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának márciusi 13. ülése isi amely a hatodik ötéves tervidőszak hátralevő két esztendeje tervfeladatai megvalósítását célzó intézkedések mellett felhívta a figyelmet a jövő fejlesztési irányaira is. Határozatai az efsz-ek és a többi mezőgazdasági üzem tevékenysége továbbfejlesztésének irányelvei, amelyek ösztönöznek a szövetkezeti földművesek, valamint a szocialista mezőgazdaság minden dolgozója aktivitásának és munkakezdeményezésének növelésére. Az egységes földművesszövetkezetek építésében, gazdasági és főleg társadalmi feladataik teljesítésének biztosításában, a falvakon a szövetkezeti tagok életének fejlesztésében nem csekély szerepe van a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, amely a Nemzeti Front társadalmi szervezeteként az efsz-ek VIII. országos kongresszusán alakult meg. Engedjék meg ezért, hogy a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságainak megbízásából a kongresszus elé jelentést terjesszek a szövetség tevékenységéről. JOBBAN KIHASZNÁLNI A LEHETŐSÉGEKET A kezdeti időszakban, közvetlenül az efsz-ek VIII. kongresszusa után, elsősorban a szövetség szervezeti felépítését, a többi társadalmi szervezet iránti viszonyát kellett megoldani, tisztázva és megszilárdítva helyzetét a Nemzeti Front rendszerében. Egyben kerestük munkája fejlesztésének megfelelő formáit és módszereit. Ezt a szakaszt zárta le a szövetség tevékenységének értékelése 1974 első felében. Ezt az értékelést megtárgyalták a politikai szervek is. Megállapítást nyert, hogy az általában pozitív eredmények mellett, munkájában — minden szervezeti szinten — nem csekély tartalékok vannak, elsősorban közvetlenül a szövetkezetekben a gazdaságpolitika megvalósítása biztosításában való részvételben, az efsz-ek tisztségviselői aktívája körében kifejtett munkában, s a mezőgazdaságot irányító szervekkel való együttműködésben. Az elemzés és a politikai szervek által jóváhagyott határozatok alapján kidolgoztuk és elfogadtuk programunkat, amely igényesebben orientálta a szövetség tevékenységét, és elsősorban hangsúlyozottabban tette feladatává részvételét a párt főldművespolifeladatairól ELŐTERJESZTETTE PAVEL JONÄ Š, A SZÖVETSÉG KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE tikájának megvalósításában, a szövetkezeti földművesek mozgósításában a termelési tervfeladatok teljesítésére és a hatékonyság növelésére. A szövetség ebből a programból kiindulva, tevékenységében elsőrendűnek tekintette a munkakezdeményezés fejlesztéséről történő gondoskodást. Az állami és gazdasági szervekkel karöltve, a szövetkezeti tagokat jóval nagyobb mértékben bevonta a verseny minden formájába. Míg 1974-ben a szocialista munkaversenyben a szövetkezeti földműveseknek csak negyven százaléka vett részt, addig 1978-ban már hatvanhat százaléka és a vállalt kötelezettségek értéke meghaladta az egymilliárd koronát. Ebben az esztendőben az efsz-ek évzáró taggyűlésein és járási konferenciáin, a mezőgazdaság szocialista átépítésének 30. évfordulója és az efsz-ek IX. országos kongresszusának tiszteletére, 760 millió 258 ezer korona értékben 131 ezer 586 egyéni, 16 ezer 751 kollektíva, 1727 vállalati és 352 együttes kötelezettséget vállaltak. A szocialista kötelezettségvállalások minőségileg is változtak. Míg az ötödik ötéves tervidőszak első éveiben a szövetkezeti földművesek többnyire a mezőgazdasági termelés általános növelésére tettek felajánlásokat, addig jelenleg a kötelezettségvállalási mozgalom jobban orientálódik a termelés, valamint az árutermelés döntő fontosságú feladataira, a tartalékok feltárására, az anyag, energia, nyersanyag megtakarítására, a költségek csökkentésére és a termelés hatékonyságának növelésére. MOZGÓSÍTÓ ERŐVÉ VÄLT A VERSENYMOZGALOM Jelentősen fellendült a szocialista munkabrigádnak és a komplex racionalizáciős brigádoknak mozgalma. A brigádok száma az 1973. évi 1585-ről az elmúlt év végéig 9515-re gyarapodott. Ezeknek a kollektíváknak 115 ezer tagjuk van. Viszonylag sikeres tevékenységet fejt ki a 18 ezer 600 szövetkezeti tagot, szolgáltatási, tudományos dolgozót és kutatómunkát magába foglaló 835 komplex raclonalízáclős brigád. A munkakezdeményezésnek és a szocialista munkáversenyben a részvételnek nagymérvű fejlődése a szövetkezeti tagok politikai alapállásáról és gondolkodásmódjáról is tanúskodik. Arról, hogy egyértelműen támogatják a párt politikáját és cselekvőén részt kívánnak venni megvalósításában. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei aktívan részt vettek az egységes földművesszővetkezetekben a feltaláló és újítómozgalom fejlesztésében. Fellendítették az alkotó kezdeményezést, az élenjáró technikusokat és munkásokat arra ösztönözték, hogy újítási javaslatokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg, s megoldjanak egyes feladatokat. Támogatták a Szocialista Ifjúsági Szövetség fiatal mezőgazdasági szakemembereinek munkásságát. A szövetség szervei közvetlenül síkra szálltak a szövetkezetekben elvégzett munka díjazása szocialista alapelvetnek érvényre jutásáért. Az állami szervekkel szoros együttműködésben részt vettek az új díjazási rendszer kipróbálásában és fokózatos gyakorlati bevezetésében. A szövetség mind nagyobb méretekben segítséget nyújt néhány operatív feladat — mezei idénymunkák, az állattenyésztési termelésben a téli kampány — teljesítésének biztosításában is, elsősorban azáltal, hogy a munkakollektívákban megtárgyalják az ilyen munkálatok terveit és teljesítésük politikai-szervezési biztosításának módját, s fejlesztik a dolgozókról való gondoskodást. jóllehet a szövetség kétségtelenül nagyobb mértékben vette ki a részét a földművespolitika megvalósításából, ebben a viszonylatban munkájának még van néhány gyöngébb pontja. Ezekre rámutattak a kongresszust megelőző vitában is. Tevékenységében tartalékok találhatók a szövetkezetekben a termelés és a gazdálkodás konkrét problémáinak megoldásában, a munkamegszervezés és az irányítás tökéletesítésében, főleg pedig a szövetkezeti demokrácia helyes érvényesítésében. A szövetség eddig nem tanúsított kell0 elkötelezettséget az azonos termelési feltételek között gazdálkodó efsz-ek közti indokolatlan különbségek kiküszöböléséért vívott harcban. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy a szövetség valamennyi szervének figyelmét az eddiginél nagyobb mértékben erre a problémakörre orientáljuk, s ezen a területen jobban együttműködjünk a mezőgazdaságot irányító állami szervekkel. Elsősorban azonban el kell mélyíteni a szövetkezetekben végzett politikai-szervező munkát. Elő kell segíteni főleg a termelést értekezletek jó előkészítését, mivel azok manapság, a nagy szövetkezeti egységek feltételei között, a szövetkezeti tagoknak az irányításban való közvetlen részvételének egyik legfontosabb formáját képezik. Ennek során célravezetőnek tekintjük a szakszervezeti szervezetek sok esztendős tapasztalatainak felhasználását. A SZAKMAI-POLITIKAI FELKÉSZÜLTSÉG FEJLESZTÉSE A feladatok teljesítésének alapvető feltétele a feladatok tökéletes ismerete és a dolgozók öntudatossága. A szövetség ezért az eltelt időszakban figyelmet szentelt az eszmei nevelő munkának. Megvilágította Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának céljait, a szövetkezeti tagokat megnyerte a társadalmi feladatok teljesítésének, fejlesztette hazafias és internacionalista nevelésüket. Ennek a tevékenységnek szerves része volt a munkás-paraszt szövetség elmélyítése, a munkások és a szövetkezeti földművesek közeledéséről való szüntelen gondoskodás. A szövetség cselekvő részvételével új alapokon bontakoztak ki a baráti és a patronátusi kapcsolatok az ipar és a mezőgazdaság dolgozó kollektívái és szocialista munkabrigádjai, a földművesszövetkezetek és az iparvállalatok között, a kölcsönös segítségnyújtásnak és a sürgető feladatok teljesítése biztosításának folyamatában. A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztése és a mezőgazdaságban dolgozók szakmai-politikai felkészültségével szemben szüntelenül növekvő igények, az eszmei nevelő munka mellett, megkívánták a szövetkezeti földművesek körében a szakmai-oktatő tevékenység "fejlesztését és az eszmei nevelő munka összehangolását az időszerű gazdasági feladatok megoldásával. A szövetkezeti földművesek tömeges nevelése és oktatása fejlesztésében beváltak a megújított szövetkezeti munkaiskolák, amelyeket az elmúlt években évente több mint 300 ezer szövetkezeti földműves látogatott. A szövetkezeti munkaiskolákban az utóbbi időszakban a politikai nevelő munka mellett hangsúlyt helyeznek a szakmai felkészülés elmélyítésére Is. hogy növekedjen a szövetkezeti tagok szakképesítése. Ezt az teszi szükségessé, hogy a jelenlégi 23,5 százalékról 1985-ig ötven százalékra növeljük a szakképzett dolgozók hányadát. Ez a feladat fokozott Igényeket támaszt nemcsak a szakiskolákkal és a szaktanintézetekkel, hanem az iskolán kívüli művelődési rendszerrel szemben is. A Szocialista Ifjúsági Szövetség II. országos kongresszusa határozataival (Folytatás az 5. oldalon)
