Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-21 / 16. szám

1979. április 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Szövetkezeteink dolgozói a kong­resszus előtti vitában elemezték a tervfeladatok teljesítését, s a tartalé­kok feltárásáról sem feledkeztek meg. Az elemzések összegezése után arra törekednek, hogy ebben az év­ben mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán még jobb eredményeket érjenek el. A közelmúltban Karácsony István szövetkezeti elnök és Molnár Mihály pártelnök segítségéve] összehasonlítot­tuk a lehnicei (Nagylég) szövetkezet múlt évben és a korábbi években el­ért gazdasági eredményeit. A tapasz­talat azt mutatta, hogy a szövetkezet az eltelt két és fél évtized alatt fi­gyelemreméltó sikereket ért el. Előre kell bocsátanom, hogy a szö­vetkezet 1771 hektárjának több mint a fele homokos és kavicsos. Így a jó eredmények eléréséért a növényter­mesztés dolgozóinak sokkal nagyobb erőfeszítést kell kifejteniük, mint a kedvezőbb talajviszonyok között gaz­dálkodóknak. A nagylégiek tehát nem vártak arra, hogy a föld jótékonyság­ból dúsan teremjen. Következetes hozzáértő munkával kellett rákény­­szeríteniük erre. A szövetkezet elnöke ezzel összefüggésben az alábbiakat mondotta: — Az elmúlt gazdasági évben ga­bonából — beleértve a szemes kuko­ricát is — több mint háromszor ak­kora hektárhozamot értünk el, mint 1950-ben, de a szántóföldi évelő ta­karmányok és az egynyári takar­mánynövények átlagos hozama is lé­nyegesen javult KÖVETKEZETES SZERVESTRÄGYAZÄSSAL Az elmúlt évben a talajerő fokozá­sa céljából a szántóföld 25—30 szá­zalékán szervestrágyáztak. A talaj­szerkezet azt követeli, hogy továbbra ^ ezt az utat kövessék. Csak így ér­hető el jó termésátlag. Az eltelt év­tized alatt például a cukorrépa vetés­­területét az eredetinek háromszorosá­ra növelték. Mindent megtettek azért, hegy minél jobb hozamátlagot érje­lek el. Nem rajtuk múlott,, hogy nem mindig úgy sikerült, ahogyan tervez­ték. A kedvezőtlen időjárás elég gyakran vámot szedett, az emberek sokaságának munkája kárba veszett. Ez azonban nem törte le őket. Ojra és újra nekilendültek, hogy optimális eredményt érjenek el, de a jó ered­mény még mindig várat magára. A cukorrépa termesztését nemcsak a jó bevétel, hanem a nagy mennyi­ségű melléktermékek hozama szem­pontjából is előnyösnek és gazdasá­gosnak tartják. Egyetlen fő növény­ként termesztett takarmánynövény sem nyújt olyan tömeget, mint a cu­korrépa melléktermékei. Ezek frissen, vagy silózottan jól hasznosíthatók a szarvasmarha-tenyésztésben. A FIATALOK NEM VONZÖDNAKI örvendetes, hogy a növénytermesz­tés eredményei az elmúlt évben lé­nyegesen javultak. Ez mindenekelőtt a termelés korszerű feltételeinek kö­szönhető, ugyanakkor a munkaerő erősen megfogyatkozott. A szövetke­zet alapítói már kiöregedtek, nyuga­lomba vonultak. Néhányan közülük Idényben még mindig dolgoznak. A fiatalok sajnos nem nagyon vonzód­nak a szövetkezeti munka iránt, pe­dig a személyi Jövedelem ezt indo­kolttá tenné. Az elmúlt évben például több mint hétmillió koronával fizet­tek többet munkadíjakra, mint hu­szonöt évvel ezelőtt, s egyben a kor­szerű munkafeltételekkel párhuzamo­san az életfeltételek is lényegesen Ja­vultak. A községben takaros művelő­dési házat építettek, az elmúlt évben pedig közel ötmillió korona értékben egy óvodát adtak át. Ezeknek a kivi­telezéséhez a szövetkezet is hozzá­járult. Az elmúlt évben korszerű vetésfor­gót alakítottak ki. Ehhez idomították a talajművelést és a növényápolást is. Ennek és a kiváló termőképesség­gel felruházott szovjet és hazai vető­magfajtáknak köszönhető, hogy az el­múlt aszályos évben búzából 54, ár­pából 40,2, lencséből 12,6, lucernaszé­­pából pedig 90 mázsát gyűjtöttek be hektáronként. — Ha az öntözőcsoport munkájára jobban odafigyeltünk volna, akkor né­hány terményből sokszorta jobb ter­mésátlagunk lehetett volna. A jövő­ben mindent megteszünk azért, hogy az öntözőrsnnnrt még jobb minőségű munkái 'égezznn — jegyezte meg a szövetkezet elnöke. Pozitív sikernek minősíthető, hogy lucernaszénából és szilázsból jó a készletük. Lucernamagból százhetven kilót gyűjtöttek be hektáronként. Ez­zel arra is gondoltak, hogy a fehér­je-összetételű kiváló takarmánynö­vény termőterületét bővítsék. Ezt a tehenek egyre növekvő tejhasznossá­ga is indokolttá teszi. példát mutattak Az elmúlt év őszén a talajművelési és a vetési munkákban Szászi János, Bindics Antal, Szászi Károly, Horváth József, Lelkes József, Ajpek István és Kovács Lajos jeleskedett. Mások pe­dig a cukorrépa és a kukorica be­gyűjtésében álltak helyt. Ennek kö­szönhető, hogy a teendőket időterv szerint, jó minőségben végezhették el. Jó alapot teremtettek a további bő termés eléréséhez. Azt tartják, hogy a kimagasló ered­mények eléréséért össze kell fogniuk az embereknek. Ilyen összefogó, ősz­­szeforrott kollektíva a szocialista bri­gád büszke címért versenyző három munkacsoport is. Az egyik csoport a kertészetben, a másik á szőlőben, a harmadik pedig a növénytermesztés más ágazatában dolgozik. Az elmúlt évben a legsikeresebb eredményt a kertészeti csoport dolgozói érték el. Pénzügyi tervüket több mint félmillió koronával túlteljesítették. — Munkacsoportjaink és többi dol­gozóink derekas helytállásának kö­szönhető, hogy az elmúlt évben a nö­vénytermesztés bevétele — a kezdeti évek valóságához képest — több mint a tízszeresére nőtt — jegyezte meg az üzemi pártszervezet elnöke. Tény, hogy a növénytermesztés ter­mékeinek jelentős hányadát az állat­­tenyésztésben hasznosították, s ez a jövőben még inkább így lesz. Mind­amellett, hogy a szemes termények évi átlaga túlszárnyalta a negyven­négy mázsát, a szemes takarmányok készlete mégsem fedezi a szükségle­tet. Ez arra ösztönözte a gazdaság, vezetőit, hogy az egységnyi termékre meghatározott abraknál kevesebbet használjanak fel, s ugyanakkor tart­sák meg az állatok eredeti hasznos­ságát is. gazdasAgosan az abrakkal A helyzet ismeretében már az el­múlt őszön arra törekedtek, hogy tél­re minél jobb minőségű tömegtakar­mányt készítsenek be szarvasmar­háiknak, a sertések részére pedig minél több élelmiszeripari hulladékot szerezzenek be. A tömegtakarmányok jó minősége céljából a faluvégi tele­pen központi takarmánykeverőt léte­sítettek. A melléktermékeket és a hulladékanyagokat is felhasznnálják a táplálék elkészítéséhez. A kész ta­karmányt erről a telepről hordják szét az istállókba. Az állatok haszon­hozama bizonyítja, hogy a takarmá­nyok központilag megszervezett elő­készítése és elosztása célszerű, mert javult a tömegtakarmányok minősége, a veszteség pedig lényegesen csök­kent. Az elmúlt években a szemes termé­nyek és a tápok gazdaságos felhasz­nálásában olyan eredményt értek el, amilyenre korábban nem volt példa. Több mint 480 tonna abrakot takarí­tottak meg, ugyanakkor az elmúlt év­ben egy tehén átlagában 4118 liter tejet fejtek. A marhahlzlaldában na­ponta egy kilón felüli, a sertéshizlal­dában pedig — Nagy Katalin figyel­mes munkájával — állatonként hat­vanöt deka napi súlygyarapodást ér­tek el. A lelkiismeretes, céltudatos munka tette csak lehetővé, hogy az árutermelés tervfeladatát Jelentősen túlteljesítsék. A szövetkezet gazdálkodásának két és fél évtizede alatt a tehenek évi tejhasznossága 2918 literrel növeke­dett és a tej tisztasága is lényegesen javult. Saját erőből szűrő- és hűtő­berendezést állítottak üzembe. így az elmúlt évben kilenc hónapon keresz­tül első, három hónapban pedig má­sodik osztályzatú tejet adtak át a fel­dolgozó üzemnek. Szövetkezeti mére­tekben a legtöbb — 71 ezer 545 liter — tejet Bindics Margit fejte ki. U- gyanakkor jó eredményt ért el Kis­­léghy Jenő, Varga Anna, Varga László és mások is. Ezzel szemben Mészáros Teréz, Kollár Titusz, Pipa Dezső és Perkátay Helena fejők a sereghajtók között említhetők. FONTOS FELADAT AZ UTÖDNEVELÉS Teheneik tej hasznossága azért jó, mert tenyészüsző-neveléssel is foglal­koznak. Az állattenyésztők arra töre­kednek, hogy a törzsállományba a ki­selejtezett tehenek helyébe jó haszon­tulajdonságú elődöktől származó utó­dok kerüljenek. Olyan egyedek, ame­lyek kitűnnek a takarmány hasznosí­tásában és a tejtermelő képességben. Megemlítette az elnök elvtárs, hogy a tenyészüsző-nevelésben a Bindics— Kvarda kettős példás munkát végez. Kettőjüknek köszönhető, hogy az álla­tok fejlettek és ápoltak. A sokkal jobb eredmény elérése céljából a te­­nyészüszők részére szántóföldi lege­lőt is létesítenek. így a tenyészetbe­vétel előtt a dús füvű legelőn megiz­mosodhatnak. Jó eredményt értek el a borjak ne­velésében is. Száz tehénre számítva 111 borját neveltek fel. Varga Teréz és munkaközössége naponta darabon­ként nyolcvanhét deka súlygyarapo­dást ért el ezen a szakaszon. Az elő­ző évhez viszonyítva az elhullást is csökkentették. Korábban nem kis gondot okozott nekik a tömegtakarmányok elégtelen minősége. Ez arra sarkallta őket, hogy a minőség javítása céljából in­tézkedjenek, majd következetes ellen­őrzéssel segítsék az általános javu­lást. Az elmúlt évben a takarmányok átlagos minőségének a javítása Cél­jából a silókukoricát tejsavas erje­dést serkentő Lacitlsil, a répakaréjt és a zöld levélzetet Bacitinokul anyaggal kéverten vermeljék el. Az erjedés befejezése után mintavétellel állapították meg, hogy a szilázs mi­nősége kiváló. Tulajdonképpen ez is abraktakarékossághoz vezetett. A szö­vetkezet vezetősége gondoskodott ró­la, hogy az állatok takarmányadagja mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megfeleljen a hasznos­ság követelményeinek, s a tejátlagot télen is megtartsák. HUSZONNYOLCMILLIÖS FELFUTÁS Ha huszonöt év távlatából összeha­sonlítjuk a szövetkezet árutermelési eredményeit, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt évben ugyanazon a területen a termelés korszerűsítésével huszonnyolcmillió koronával értek el nagyobb jövedelmet. Még talán annyit, hogy a szövetke­zet újítóinak a munkaközössége az elmúlt évben járási méretekben a megtisztelő harmadik helyre került A beterjesztett javaslatokból a bizott­ság kettőt fogadott el. Ezeknek a megvalósításával százhuszonhétezer korona megtakarítást értek el a szö­vetkezetben. Hogyan tovább? A szövetkezetben az a jelszó járja, hogy a megkezdett úton egyre igényesebben. Ha az 1979- es évre előirányzott tervet vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy minden tekintet­ben az igényesség került homloktér­be. Gabonafélékből közel ötvenmá­­zsás átlaggal számolnak hektáron­ként, s az állattenyésztésre is igénye­sebb feladatok várnak. Bebizonyítják, hogy jobb odafigyeléssel a kavicsos, homokos talajon is Jobb termésátlag érhető el. Hoksza István a lévai (Levice) Járás mezőgaz­** dasági üzemeiben az építkezé­si beruházások tavaly meghaladták a 212 millió koronás értéket, ami 167,9 százalékos teljesítést jelent. A szö­vetkezetek általában önsegélyes épít­kezést folytatnak, ami tevékenységük közel nyolcvan százalékát teszi ki ezen a szakaszon. Sajnos, néhány szállító vállalat, mint az Agroprogres Zlaté Klasy (Nagymagyar), a Kooperatlva Uher­­ské Janovice és a Nové Zámky-i (Ér­­sekúpjvár) Gép- és Traktorállomás nem minden esetben tettek eleget szerződéses kötelezettségeiknek, s kés­leltették néhány szerkezetelem és technológiai berendezés szállítását. Ezáltal jelentős mértékben megnehe­zítették a szövetkezetek és állami gazdaságok munkáját, s az átadási határidő is szembetűnően eltolódott. A nagyabb beruházások közül meg kell említeni a tavaly átadott 1756 férőhelyes nagy termelés’ kapacllásfi borjúistállót Nová Dedinán és a ha­táridó előtt elkészült 730 férőhelyes A kelet-szlovákiai kerület me­** zőgazdaságl üzemeinek ve­zetői a közelmúltban megtartott aktíván részletesen elemezték a mezőgazdasági termelés múlt évi eredményeit. A kerületi mezőgaz­dasági igazgatóság által előter­jesztett jelentés, valamint a hoz­zászólások mindenekelőtt a kuko­ricatermesztés kérdéseivel foglal­koztak. Az állami terv az 1978-as évre a kerület mezőgazdasági üzemei­nek összesen huszonnégyezerkét­­száz hektár kukorica vetését irá­nyozta elő. A valóságban csak huszonegyezer hektárt vetettek be. Az öt kukoricatermesztő járás kö­zül agrotechnikai határidőben a vetési tervet a trebiáovi (Tőkete­­rebes), michalovcei (Nagymihály) és a humennéi (Homonna) járá­sok teljesítették. A košicei (Kas­sa) járásban a tervezett vetéste­csa) szövetkezetben 56,5 mázsás átlagtermést értek el. Ugyancsak jó eredménnyel dicsekedhet az oboríni (Abara) szövetkezet is. Újlaki Géza, a szövetkezet növény­­termesztője elmondotta, hogy a múlt évben elért negyvenhat má­zsa hektárhozamot až idén növelni akarják. Ennek érdekében felmér­ték az eddig kihasználatlan tarta­lékokat, és konkrét terveket dol­goztak ki a minél jobb kihaszná­lók végett. De lássuk csak, miben rejlenek e tartalékok? Az idén különös gondot fordíta­nak a talaj víztartalmának meg­őrzésére. A magágy-előkészítést minimális talajműveléssel végzik el, ami megvalósítható, hiszen a múlt év őszén az egész területen idejében elvégezték a szántást. Javítani akarják a hibridek válasz­tékát is. A kitűzött hozamok el­érése végett nagy gondot fordíta­CÉLJUK a fogyatékosságok kiküszöbölése rület hatvanöt, a vranovi járásban hatvankilenc és a rožňavai (Rozs­nyó) járásban pedig alig ötven százalékán végezték el a vetést. Igaz, hogy a hosszantartó tava­szi esőzések következtében sok he­lyen még júniusban is vetették a kukoricát, aminek következtében jócskán eltolódott az érése. Ez azt eredményezte, hogy csupán tízezer hatszázharmlnchat hektár­ról takarítottak be szemre a kuko­ricát. A többit lesilózták. Tavaly a kerületben 36,9 mázsa hektáron­kénti átlagtermést értek el, s így a termelési tervet nem tudták tel­jesíteni. Mi a kudarc oka? Többen az időjárás viszontagságait okolják. Azonban mivel magyarázható, hogy a hasonló talajviszonyokkal ren­delkező gazdaságok eredménye indokolatlanul nagy eltérést mu­tat? A különbségek okai ez esetben tehát kétségkívül szubjektivek, az emberekben, munkájukban, lelkiis­meretességükben rejlenek. Míg például a kassai járásban gazdálkodó sadyi szövetkezetben 49,8, a Nová Boďva-iban (Űjbodva) 49,7, a hraniCnáiban (Kehnec) pe­dig 47,6 mázsa termést értek el hektáronként, addig a velük szom­szédos szövetkezet hektárhozama harminc mázsa körül mozgott. A kerületben a legjobb ered­ményt a michalovcei (Nagymihály) járás érte el. A járásban négyezer­­ötszázhuszonhét hektárról takarí­tották be szemre a kukoricát és nem kevesebb, mint tizennyolc­­ezer-kétszázharmtne tonna termést értek el, ami 40,2 mázsás hektár­hozamnak felel meg. Ebben a já­rásban is az egyes gazdaságok között az elért hektárhozamok 25 —50 mázsa között ingadoztak. A termésingadozás egy-egy gazdasá­gon belül is tapasztalható. Így például a Trhoviätei Efsz esetében 30—71,6 mázsa között alakultak a parcellák közötti hektárhozamok. Vajon mi volt ennek az oka? Dulina mérnök elmondotta, hogy a terméskülönbség egyik oka a növény sűrűségben rejlett. Azokon a parcellákon, ahol pontosan be­tartották a megkövetelt egyedszá­­mot, hetven mázsán felüli hektár­­hozamot értek el, azokon a parcel­lákon, ahol nem tartották be, csu­pán harminc mázsa szemet taka­rítottak be hektáronként. A tőketerebesl járásban például lelkiismeretes munkával, a ter­mesztési technológia betartásával a Zemplínske Hradište-i (Hardi­nak az egyedszám betartására. A trhovišteí szövetkezet élenjáró kukoricatermesztő gazdaság lehet­ne, akár már až idei esztendőben is._ Ehhez azonban szükséges, uugy . Ч.... . 9 s< .....__ bír л- 'ŕÄ v A szakszerűen Еэгг-ч*- .éti Vfvo rica gazdag hozamot nyújt és jelentősen hozzájárul a szemesek­kel való önellátottságunk megszi­lárdításához. Tudják ezt a kelet­­szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói is, akik a múlt hibáin okulva az idén megkülönböztetett figyelmet szentelnek a kukorica­­termesztés fejlesztésének. Fotó: —bor a vetésforgó kialakításakor a ku­koricát a legmegfelelőbb parcel­lákra juttassák és az összes mun­kálatokat példásan végezzék el. Ezáltal megteremthetik a kellő feltételeket a célul tűzött hatvan mázsa hektárhozam eléréséhez. Ha a kukoricatermesztésben gyehge eredményeket elérő gaz­daságok tevékenységét szemügyre vesszük, több fogyatékosságot ta­lálhatunk a vezetésben és a mun­kaszervezésben. Ezek a gazdasá­gok agrotechnikai határidő után fejezték be a vetést, kevés mű­trágyát alkalmaztak, az istállótrá­gyázást is elmulasztották és nem tartották be az egyedszámot. A tanácskozás részvevői többek között a jelenlegi ötéves terv há­rom évében mutatkozó hiányossá­gok mielőbbi felszámolását tűzték ki célul. Minőségi munkát vállal­tak a jobb termés érdekében. ülés Bertalan tehénfarmot Ipefský Sokolecon (Ipoly­­szakállas). örvendetes tényként köny­velhető el, hogy az elmúlt évben to­vább nőtt a haszonállatok férőhelyei­nek száma: a fejősteheneknél 730-cal, a borjaknál 2446-tal, a további szar­vasmarha-állománynál 848-cai, az anyadisznóknál 222-vel, a többi ser­tésállománynál pedig több mint 30 ezerrel. Közös érdek Szólni kell a lakásépítkezésről is. Tavaly a szövetkezetek 54 lakásegy­ség átadását irányozták elő. Közülük 12 külső beruházással épült, s ezeket időben át is adták az igénylőknek. Sajnos a negyvenkét önsegélyes épít­kezés közül csupán tizenhat lett ta­valy átadva. Pénzügyileg kifejezve a tervezett 9,3 millió korona ráfordítás helyett mindössze 4,7 millió koronát merítettek ki a szövetkezetek, ami 50,3 százalékos teljesítésnek felel meg. A Jövőben — a mezőgazdasági üze­mek lehetőségeihez mérten — feltét­lenül közös nevezőre kell hozni az építkezési beruházásokat és a lakás­építkezéseket. Meg kell teremteni an­nak a lehetőségét, hogy a járás egyes nagyobb építkezési vállalatai is be­kapcsolódjanak a lakásépítésbe. A huszonhét efsz és a két állami gazdaság jelenleg háromszázharminc­nyolc lakásegységgel rendelkezik, így minden egyes mezőgazdasági üzemre mindössze tizenkét lakásegység esik. Mindemellett a Horné Semerovce-i (Felsőszemeréd) szövetkezet nem ren­delkezik saját lakásegységgel, de Be­áén (Bese), Žemberovcén, Kuraľany­­ban (Kúrál) és Tupán (Tompán) is mindössze egy-egy lakásegység talál­ható. A lakásépítés ütemét fokozni kell, mivel számos mezőgazdasági üzemben a lakáshiány megnehezíti a fiatalok és a szakemberek megnyerését a me­zőgazdaság számára. ÄBEL GÄBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom