Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

14 / SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 14. Szlovákia Kommunista Partja központi Bizottsága ölesének határozata a mezőgazdaság és az öleknezésiigy kérdéseivel kapcsolatban (Folytatás a 13. oldalról) öntözéses gazdálkodás kiépítését. Ki -3dl oolgozni a termelés növelésének programját s a takarmány vetésterü­leti összetételének optimálissá tételét, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben egy állat takarmányozási napjára át­számítva, kiegyensúlyozott összetétel­ben, a tömegtakarmányokból 10 kg száraz anyagot termeljenek. Szükséges, hogy célszerűen oldják meg a burgonya és a cukorrépa hek­tárhozamának s az utóbbi növény cu­kortartalmának fokozásával összefüg­gő kérdéseket az ültetőanyagok és a vetőmag minőségének javításával, az agrotechnika javításával, a betakarí­tási és a raktározási veszteségek csökkentésével. Ez lehetővé teszi az extenzív eljárásról az intenzívre való áttérést a burgonyatermesztésben az önellátás elérésére, a finomított cu­kor gyártása terén pedig annak a célnak elérését, hogy a termelés nö­velését a cukorrépa vetésterületének további bővítése nélkül érjük el. c) Fokozottabb mértékben védeni kell a termőföldet, el kell mélyíteni a felelősséget, amikor mezőgazdasági föld más célokra való kihasználásáról döntenek. Szükséges, hogy nagyobb felelősséggel törődjenek a föld mező­­gazdasági célokra történő racionáli­sabb kihasználásával. Következetesen meg kell valósítani a hatodik ötéves tervben az öntözés és a lacsapolás terén kitűzött progra­mot. 1979-ben és 1980-ban arra kell törekedni, hogy nagyobb területen építsék ki az öntözőrendszert, hogy megteremtsük a folyamatos áttérés feltételeit a 7. ötéves tervidőszak ön­tözőberendezés- és építési program­jának valóra váltására. Szükséges, hogy fokozzák a föld nem beruházási jellegű termékennyé tételének és meszezésének programját, főképpen a rétek és a legelők rekultiválását s a jóváhagyott programmal összhangban új szántóterületek szerzését, beleért­ve a program megvalósításának anya­gi és pénzügyi biztosítását is. Minél gyorsabban gondoskodni kell a nö­vénytermesztés e fontos jntenzifiká­­clós tényezőinek lehető legjobb ki­használásáról. d) Az állattenyésztési termékek ter­melése szükséges gyarapításának biz­tosítása céljából előnyben részesítve ki kell használni az SZSZK-ban meg­levő feltételeket a tej, a marha- és a birkahús termelésére. A szarvasmarha-tenyésztés intenzí­vebbé tétele terén az a cél, hogy 1985-ben a törzsállomány száz tehén­től 97—100 borjút nyerjenek, szlová­kiai átlagban a hízómarhák vágósú­lyát 495—515 kilóra növeljék, a hízó­marhák átlagos napi súlygyarapodá­sát legalább 850 grammra, az átlagos tejhozamot pedig évi 3300 literre nö­veljék. Elsődleges feladatnak tekint­sék a borjúistállók építését, mint az újratermelés fő láncszemét. Szükséges, hogy minden járásban javítsák a törzstenyésztés genetikai állományát a kidolgozott program szerint. A szarvasmarha-állomány nem kielégítő sűrűsége problémájának megoldása végett főképpen azokban a szövetkezetekben —■ kiváltképpen a hegyvidéki körzetekben —, ahol en­nek következtében nem használják ki a tömegtakarmányok potenciális for­rásait, a tenyésztésben céltudatosan és tervszerűen kell megszervezni a kooperációt, s az állatállomány át­csoportosítását a járások és a kerü­letek között. e) Az élelmiszeriparban a fogyasz­tás növekedése céljaihoz kapcsolódva gyorsabb ütemben kell kibővíteni a tej-, a hús-, a baromfi- a gyümölcs­ös a zöldségkőszítmények választékát, a félkész áruk, a készételek és a gyermektápszerek előállítását, s javí­tani kell ezek minőségét. E célból el kell mélyíteni az élelmiszeripari üze­mek termelésének szakosítását és koncentrációját. f) A tudományos és a technikai előrehaladás meggyorsítására a CSKP KB által kitűzött feladatok teljesítése során az SZLKP KB kiváltképpen fon­tosnak tartja, hogy a figyelmet a tu­dományos-kutatási ismeretek minősé­­ségének javítására és jobb alkalmazá­sára összpontosítsák. A kísérleti mun­kahelyek és az alkalmazási részlegek az eddiginél felkészültebben tegyenek a gyakorlati alkalmazás céljából komplex javaslatokat és konkrét in­­strűkciós indítványokat Szlovákia ter­melési körzeteinek megfelelő diffe­renciált skálában az agrotechnikai, a zootechnikai és más inovációk ki­használására. Egyebek között a flis­­övezet, a kelet-szlovákiai síkság ne­héz talaja jobb kihasználása, az öntö­zött területeken a gazdálkodás inten­zívebb módszereinek alkalmazása, a tömegtakarmány-források stb. racio­nálisabb kihasználása a cél. 2. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének biztosításá­val kapcsolatban és a népgazdaság többi ágazata országos feladataival összefüggésben az SZLKP KB megkö­veteli: a) az SZSZK Iparügyi Minisztériu­ma kommunistáitól, hogy az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumával és a Szlovák Tervbi­zottsággal együttműködve dolgozzák ki az élelmiszeripar számára a cso­magolóanyagok gyártása fejlesztésé­nek és szállításának programját; az a cél, hogy csökkenjenek az importigé­nyek, és létrehozzuk a feltételeket a gyártmányfajták bővítésére, tartóssá­guk és minőségük javítására; a me­zőgazdaság számára következetesen biztosítsák az országos programban meghatározott feladatok teljesítését a műtrágyák, a vegyszerek, a nagymé­retű fóliák és más gyártmányok ter­melésében; foganatosítsanak külön in­tézkedéseket a Salai (Vágsellye) Agro II. tervezett építésével kapcsolatban, és idejében oldják meg az Agro Ili. üzem építése megkezdésének kérdé­seit, ideértve az új kapacitásban . a termelési program pontos meghatáro­zását, a kutatás, a fejlesztés és a ter­melés számára a káderek előkészíté­sét; b) az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma, Iparügyi Minisztériuma és Egészségügyi Mi­nisztériuma kommunistáitól, hogy gyorsabb ütemben és következeteseb­ben valósítsák meg a hazái nem ha­gyományos forrásokból a fehérjekom­ponensek nyerésére irányuló intéz­kedéseket, s a Szlovák Tervbizottság­gal együtt oldják meg a biofaktorok szállításának kérdését; c) a szlovákiai gépipari termelési­gazdasági egységek és vállalatok kommunistáitól, hogy vizsgálják fe­lül fokozottabb részvételük lehetősé­geit a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum számára szükséges gépek fejlesztése, gyártása és szállítása or­szágos feladatainak teljesítésében; d) až SZSZK Építésügyi Minisztériu­ma és Iparügyi Minisztériuma kom­munistáitól, hogy gondoskodjanak a könnyű és olcsó építési szerkezetek, épületelemek és anyagok fejlesztésé­ről és kellő mennyiségű gyártásáról; az Építésügyi Minisztérium vállalatai termelési kapacitásának további fej­lesztése során alaposabban készülje­nek fel az új élelmiszeripari üzemek építése igényes feladatainak teljesí­tésére, s a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériummal közösen old­ják meg a főszállító szerepének szín­vonalas betöltését, és a beruházási tevékenységet; e) a Szlovák Tervbizottság, az SZSZK Pénzügyminisztériuma, Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma és a Szlovák Arhivatal kommu­nistáitól, hogy Szlovákia feltételeinek megfelelően az árak és a többi gaz­dasági tényező hatása hathatósabb érvényesülésére vonatkozó alapelvek kidolgozása folyamán külön figyelmet szenteljenek a termelés fejlesztésé­nek, a bővített újratermelés kérdései megoldásának, nehéz termelési felté­telek között és az újabban szociali­zált földeken gazdálkodó vállalatok hozraszcsothelyzete megszilárdításá­nak; f) az SZSZK Kulturális Minisztériu­ma, Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztériuma, Építésügyi Minisztériu­ma, a kerületi nemzeti bizottságok, Bratislava, az SZSZK Fővárosa Nem­zeti Bizottsága kommunistáitól, hogy hathatósan támogassák a művészek­nek, a képzőművészeknek, az építé­szeknek és az építőknek a falvakon a kulturális és az életkörnyezet for­málására irányuló törekvését; g) hogy a Szlovák tervbizottság kommunistái a 7. ötéves terv javasla­tába bevegyék a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum fejlesztésének a CSKP KB 13. ülésén jóváhagyott fő irányelveit. 3. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma és szlovákiai szervei irányító munkájában továbbra is törődni kell a termelés hatékony­sága, a tervezés és az ellenőrzés színvonala emelése kérdéseinek meg­oldásával. A kerületek és a járások feladatai; beruházási és más eszközök elosztá­sának kidolgozását az elért színvonal és a sajátos termelési feltételek ki­használása potenciális tartalékainak figyelembevételével kell végezni a ha­tékonyság alapelvének tiszteletben tartásával. Egyes termékeknél tekin­tetbe kell venni a feldolgozásra ren­delkezésre álló kapacitásokat és a fogyasztás központjait is. A társadal­mi szükségletek lehető legracionáli­sabb kihasználása céljából ki kell használni a vállalatok, a járások és a kerületek kezdeményezését. A tervezésben az eddiginél jobban ki kell használni a normatívákat és a mérlegkészítési módszereket, így job­ban kiegyensúlyozzuk a tervezett ter­melés és anyagi tényezői biztosításá­nak helyzetét, hogy a feladatok moz­gósítók, de megvalósíthatók legyenek. 4. A dolgozók politikai és szakmai képzéséről való gondoskodás elmélyí­tésével összefüggésben az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériuma és Iskolaügyi Minisztériuma, valamint a többi irányító szerv dol­gozzon ki intézkedéseket az ifjú nem­zedék felkészítése, s a dolgozók to­vábbi képzése és nevelése színvonalá­nak emelése céljából. Ezen a téren fokozott gondot kell fordítani a középfokú szaktanintéze­tek és szakközépiskolák tanulóinak gyakorlati oktatására a kiválasztott mezőgazdasági vállalatokban. Szüksé­ges, hogy létrehozzák a feladat telje­sítésének anyagi és személyi feltéte­len. 5. Fokozni kell az emberekről való gondoskodást, főképpen élet- és mun­kakörülményeik javításával. Fejlesz­teni kell a községekben az üzletháló­zatot, a szolgáltatásokat, fokozott gondot kell fordítani a dolgozók ál­talános műveltségi és kulturális szín­vonalának további emelésére. Le kell küzdeni a községek kulturális élete szervezésének eddigi szétforgácsolt­­ságát, hathatósan összpontosítani kell a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervezetei és a vállalatok esz­közeit a kulturális élet anyagi bázisá­nak létrehozására. 6. A mai és a jövőbeni feladatok teljesítésére irányuló törekvésben pó­­tplhatatian a munkakezdeményezés szerepe. Az SZLKP KB meghagyja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­ben, az FSZM-ben, a SZISZ-ben, a Szlo­vákiai Nőszövetségben dolgozó kom­munistáknak, a mezőgazdaság és az éíelmezésügy vezetői dolgozóinak, hogy a szocialista munkaversenyben következtesebben küzdjék le a formá­lis vonásokat, tartsák szem előtt a munka hatékonyságának fokozását és minőségének javítását, az alapeszkö­zök, a nyersanyag, az energia és a tüzelőanyagok jobb kihasználását, a veszteségek és az önköltségek csők« kentését, a progresszív munkamód­szerek alkalmazását, különös tekintet-* tel a 6. ötéves tervidőszak első három évében keletkezett termeléskiesés pótlására és a 7. ötéves terv jó kiin­dulási alapjának előkészítésére. 7. A lakosság élelmezése biztosí­tásának nagy és bonyolult felada­tai fokozzák az igényeket és a köve­telményeket a pártmunkával szemben* megkívánják a párt vezető szerepé­nek elmélyítését minden Jelentős munkahelyen, valamint politikai, szer­vező, nevelő és ellenőrző tevékenysé­ge hatékonyságának fokozását. A mezőgazdaságban és az élelmi­szeripari vállalatokban, a szolgáltatá­sokban, a tudományos-kutató munka­helyeken és a szállító vállalatokban működő pártszervezeteknek céltuda­tosan és teljes felelősséggel kell ösz­­szekapcsolni igyekezetüket a párt mezőgazdasági politikájának megvaló­sításával. A feladatok mennyiségi tel-' jesítésén kívül hathatósabban kell be­folyásolni a termelés hatékonyságá­nak fokozását és minőségének javítá­sát. E cél elérése végett fejlesszék a tömegpolitikai munka minden formá­ját. Kedvező légkört kell kialakítani a kritika és az önkritika fejlesztéséhez, a fogyatékosságok alkotó leküzdése előfeltételéhez, egyszersmind követke­zetesebben kell kihasználni a pártel­lenőrzés jogát. A falvakon a párt­munkában törekedni kell a saját so­rainkban végzett ideológiai-nevelő munka javítására és a működési kör­zetben a világnézeti nevelés haté­konyságának növelésére. A szociális­gazdasági változások megkívánják a párt szervezeti felépítésének olyan módosítását, hogy a lehető legjobban megfeleljen a párt gyakorlatának. A párt akcióképessége növelésének szükségleteivel és vezető szerepe el­mélyítésével összhangban erősíteni és javítani kell a tagállományt. Kivált­képpen nagy gondot kell fordítani az efsz-ekben és a községekben a fiata­lok és a nők felvételére, főképpen ott, ahol nem érvényesül kellőképpen a párt befolyása. • Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok az irányító munka további elmélyítésé­vel, az egyes pártszerveztekkel kap­csolatos differenciált eljárással, az el­lenőrzés hatékonyságának elmélyíté­sével járulnak hozzá a mezőgazdasá­gi-élelmiszeripari komplexumban és falvainkon a párt aktivitása, akcióké­pessége fokozásához, vezető szerepe elmélyítéséhez. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága biztosítja Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságát, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság kommunistái és többi dolgozói becsülettel hozzájá­rulnak a CSKP Központi Bizottsága 13. ülése hatákrozatainak teljesítésé­hez. / ф VADÁSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÁSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф VADÄSZAT ф Mi újság „Nimródéknál“? Beszámoló a Szlovákiai Vadászok Szövetségének Nové Zámky-i (Érsekújvár) Járási Bizottságához tartozó vadásztársaságok munkájáról. Ha néhány szóban kellene jellemez­nünk a Szlovákiai Vadászok Szövet­ségének Nové Zámky-i (Érsekújvár) Járási Bizottságához tartozó vadász­­társaságok munkáját, értékelésünk így alakulna: Az újvári járásban 111 ezer hektár a vadászterület, ebből 11 ezer hektár az állami erdőgazdaság tulajdona. A járásban összesen 54 vadásztársaság van, melyekben 1500 vadász fejt ki aktív tevékenységet. Tehát így hang­zik dióhéjba foglalva a jelentés. Ez­zel azonban korántsem elégedhetünk meg, már csak azért sem, mert a já­rási bizottság a vadásztársaságok jó munkája révén többet érdemel. Habár a tavalyi év eseményei már aránylag távol esnek tőlünk, a járási bizottság mellett alakult albizottságok munkájának jellemzésekor — egy-két esemény erejéig — visszapillantunk a közelmúltba is. Az említett járási bizottság egyik legfontosabb albizottságaként említ­hetjük az ideológiai bizottságot, mely­nek feladatköre igen kiterjedt: ez a szerv van megbízva a tagok politikai és szakmai továbbképzésével. Nem maradhat említés nélkül az, hogy, a járási bizottság a vadásztársaságok tagságának jó hozzáállása révén e té­ren olyan kiváló tevékenységet fejt ki, amely szlovákiai méretben is fi­gyelemre méltó. Az ideológiai bizottság Vadászhír­­adó címmel háromhavonként köz­lönyt ad ki, amely a járás vadászai körében nagy népszerűségnek örvend. A vadásztársaságok tagjai a lapból értesülhetnek a vadászidény szerve­zési kérdéseiről, a szocialista verseny kritériumairól, a járási vagy országos vetélkedőkről: céllövészet, kineotógia stb. A kívülállók közűi többen gondol­hatják, hogy a vadászok tevékenysé­ge csakis a vad lövéséből áll. Hogy ez nem így van, ezt bizonyítják az Ideológiai albizottság által szervezett szocialista verseny tavalyi eredmé­nyei is. A vadászok 1978-ban a járás területén — erdőfelújítás, parkosítás céljából — 11 ezer 345 fát ültettek ki, magasan túlszárnyalva az eredeti vállalást. A választási program telje­sítése érdekében ledolgozott brigád­órák száma meghaladta az 5311 órát. A helyi vadásztársaságok a vadász­­területüket képező mezőgazdasági üzemekben 12 ezer 214 órát dolgoz­tak le. Az erdőgazdaságokban pedig hatszáz a ledolgozott órák száma. Az Ifjúság nevelése terén is szép ered­ményeket értek el. Ennek köszönve a vadászjelöltek megfelelő szakmai alapokkal rendel­keznek. Versenyeket, vetélkedőket szervez­nek, melyekkel sok fiatalt nyernek meg a természetvédelemnek és a vad­védelemnek. A vadászati albizottság munkája összetett, s népgazdasági szempont­ból jelentős. Tulajdonképpen rajtuk múlik a járás vadállományának sorsa, intenzív szaporítása. Ez az albizottság szervezi a vadszámlálást, kidolgozza a kilövési tervét, s szervezi a vadhús értékesítését. Egy-két számadatba ösz­­szefoglalva nézzük meg, hogy milyen is volt a vadászati albizottság, tehát a vadászok tevékenysége a múlt év­ben: a járásban tavaly a vadászok hetven szarvast, 984 őzet, 230 vad­disznót, 14 ezer nyulat, 14 ezer fá­cánt lőttek ki. Ezenkívül 7500 hyulat, 2580 fácánt élve fogtak be. Ez a né­hány szám hűen tükrözi a járás va­dászainak hasznos népgazdasági tevé­kenységét is. Tavaly a szövetség já­rási bizottsága összesen 57 ezer 997 kilogramm vadhúst adott az állami alapba. A járási bizottság vezető dol­gozóinak véleménye szerint a húsle­adás az idén jóval több lesz, mint a tavalyi évben. Tavaly ugyanis a fácá­nok természetes szaporodására a rossz időjárás és egyéb kedvezőtlen tényezők negatívan hatottak.. A lövészeti albizottság legfőbb te­vékenysége a vadászjelöltek szakmai felkészítése, vadászfegyverekkel való bánásmódra és a lövészet alapjainak az elsajátíttatására irányult. Az albi­zottság felelős vezetői szerint 1978- ban a jelöltek az agyaggalamb-lövé­­szetben kiváló eredményeket értek el, a kisöblű puskával történő céllövé­szetben viszont gyenge eredmények születtek. Tanulva a múlt hiányossá­gaiból, a most folyó iskolázáson az oktatók sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a célzás elsajátíttatásának, mint korábban. A lövészeti albizottság másik jelen­tős feladata a céllövészeti akciók megszervezése és lebonyolítása. A ve­zetők véleménye szerint nagy jelen­tőségük van ezeknek a versenyeknek, mivel gyarapítják a vadászok szakma­beli tudását. Ezeken a versenyeken tűnt fel Pápež Rudolf, a stúrovói er­dőgazdaság vadászati szakfelügyelője, aki Szlovákia legjobb céllövői közé tartozik. A járási bizottság vezetősége min­dent megtesz annak érdekében, hogy az említett vetélkedőket színvonalas lőpályákon bonyolíthassák le. Surany­­ban (Surány) például fedett lőtér épül, amely méltó gyakorlási és ver­senyzési lehetőségeket biztosít majd a vadászoknak. Podstavek Igor mérnök, a járási bizottság titkára szerint a járási szer* vek igyekezete többször kevésnek bi­zonyul. A járás némelyik vadásztár­saságának vezetősége ugyanis nem tartja fontosnak azt, hogy mozgósítsa tagjait ezekre a versenyekre. Ezért történhetett meg például az is —. persze ez nem volt egyedüli esett—, hogy a múlt évben a Suranyban meg­rendezett skeet-lövészet nagyon ke­vés versenyző részvételével került .le­bonyolításra. A helyzet javítása érde­kében az idén már határozott intéz­kedések születtek. A kineoiőgiaí bizottság, s az egyes alcsoportok munkássága a járásban évről évre fejlődik. Ez annak is kö­szönhető, hogy a vadászok körében mindig nagyobb az érdeklődés ez iránt a hasznos kedvtelés iránt, ami révén több vadászkutyát vonhatnak be tevékenységükbe. Az említett al­bizottság minden évben megszervezi a vadászkutyák tavaszi és nyári vizs­gáját, ahol kiderül, mennyire értenek a járás vadászai leghűbb segítőtár­sukhoz, a kutyához. Az eredmények biztatóak. A járás legjobb kineológiai csoportjai — melyek ezeket a j*& eredményeket kovácsolják — az an* dovcei (Andód), jatovi, komoéai (Ka­­mocsa), érsekújvári, šuranyi, zemnéi (Szímőj csoportok. Leszögezhetjük, hogy az érsekújvári járás vadászai, legyen az vezető vagy sorkatona, sokat tesznek annak érde­kében, hogy vadászi kötelezettségeik* nek eleget tegyenek. KALITA GABOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom