Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Január 13. 8. Miért nem kíméli magát? Kevesen tudják, hogy még a jelen­téktelennek tűnő mozdulatok Is mi­lyen fontosak. Éppen a háziasszo­nyok nem Ismerik a célszerű és gaz­daságos mozgás titkát. A mai modern nő éppúgy panasz­kodik hát- és derékfájásra, mint nagymamáink, akik mosáskor órákig a teknő fölé hajoltak. Vajon ma hány nő végzi a házi munkát egyenes de­rékkal? Pedig az egyenesen tartott gerincoszlop, a nyak és emelt fő lé­nyegesen kevésbé fárasztja ki az izomzatot és az inakat, mint a gör­­nyedezés. Nézzük csak meg, milyen alapvető műveleteket lehet és kell egyenes derékkal végezni: a mosás, a mosogatás, söprés és porszívózás, a szemét lapátra söprése, kisgyermek vagy más teher fölemelése. Az ülő­helyzetben végezhető munkáknál ugyanez a szabály. Olyan takarító- és egyéb munka­eszközöket vásároljunk, esetleg bar­kácsoljunk, amelyeknek nyeléhez, fo­gantyújához nem kell — sokszor szin­te a földig — lehajolni. Nagyon célszerű viselet otthon a többzsebes kötény: — szükség esetén kéznél van a ruhacsipesz, kulcsok, & Í3 .fcjg kisebb tisztító-, takarítóeszközök. Azo­kat a holmikat pedig, amelyekre a mindennapi konyhai munkánkhoz A kenyér Magyar, hófehér búzakenyér, oszt­rák ánizzsal sütött kenyér, lapos, Ián­­gosszerü finn, sziruppal sütött svéd kenyér, német, fekete Pumpernickel, francia, méterhosszá, pillekönnyű ke­nyér, száz és százfajta, sokformájá, sckízű, éhséget csillapító eledel. nincsen olyan napszak, ' amikor a kenyér ne lenne legfontosabb része, kísérője, kiegészítője az étkezésnek. Vannak országok, ahol ágy vélik, a kenyér megvédi a házat, a gyere­ket, az istállót, a pénzt a boszorká­nyoktól, az ördögöktől. Nos, éppen ez a sokféle hiedelem, szokás is bizo­nyítja, milyen központi helyet foglalt és foglal el az emberiség életében a kenyér, ma és a régmúlt időkben is. Amikor az ősember már nemcsak a vadászaton elejtett állat húsát ette, és megismerte a zabot, kölest, árpát, rozsot, változatosabb is lett az étke­zése. A gabonaféléket köveken dur­ván megtörték, vízzel összekeverve, megmelegítve fogyasztották. Később azután ezt a vízzel kevert pépet meg­dagasztották, és forró köveken, hamu­ban vagy felforrósított agyaglapon megsütötték. Ez már valamilyen fajta lángos volt, de csak melegen, frissen sütve volt élvezhető, mert amikor ki­hűlt, kőkemény, rághatatlan lepény lett belőle. Régészek találtak ilyen megkövesedett lángosokat a kőkor­­szakbeli maradványok feltárásánál. Egyiptom megismertette a világot a kelesztett kenyérrel. A nagy melegben a tészta gyorsan megdagadt, így jobb ízű lett és gazdaságosabb az elkészí­tési módja. A fáraók udvarában hivatásos pék­mester működött. Egyébként Egyip­tomban, az ország gazdasági életében nagy szerepe volt a kenyérnek, egyes történészek szerint fizetési eszköz is lehetett. Az afrikai kontinensről ter­jedt el Görögországban. Itt már fino­mították a sütés technikáját. A tész­tához kevert tejjel, zsiradékkal, méz­zel, fűszerekkel ízesítették, és tették változatosabbá a kenyeret. A fűsze­rekkel feljavított görög rendszerű ke­nyér i. e. 170-ben Rómába is eljutott. Itt hamarosan Pánt nevezték ki a kenyér istenének. A régi Rómában 250 pékműhely működött, többeket ezek között nagyüzemnek is lehet te­kinteni. A lávával betemetett Pompe­­jiben végzett ásatások derítettek fényt ezeknek a pékműhelyeknek a nagyságára és sütési módszereire. szükség van, kéz alá, kéznyújtásnylra helyezzük el. Amiket naponta több­­szőr is elő kell venni (evőeszközök* fűszerek, mosogatószerek stb.j, ne rakjuk a konyhaszekrény legalsó re. keszeibe. < Ha csak mód van rá, kerüljük azt is, hogy munka közben a testsúly mindig csak a lábat terhelje. A hosz­­szabb álldogálás nemcsak fáradságos, de vérkeringési zavarokat is okozhat. Érthetetlen, de sok háziasszony fejé­ben meg sem fordul, hogy például burgonyát, zöldséget stb. tisztítani, de még vasalni is lehet ülve. A különféle helyes testtartást jól érzékeltetik képeink. 1.—2. Ha guggoló helyzetből emel. jük föl a terhet, a lábizmok dolgoz­nak, ha helytelenül, lehajolva, akkor a hátizmpkat és a gerincoszlopot fá­rasztjuk fölöslegesen. 3. Az ülve végzett munkánál a ki. nyújtott kar és a test mintegy 15 fokos szöget zárjon be. Normális ma­gasságú széken ülve, a munkaasztal kb. 65 cm magas, magasított széken ülve az asztal 80 cm magas legyen. 4. Akár ülünk, akár állunk, a va­salódeszkát olyan magasságban he­lyezzük el, hogy a munkát egyenes derékkal és háttal végezhessük. 5. A mosogatómedencének az átla­gos magasságú felnőttet véve alapul, 90 cm, a magasabb alakút tekintve pedig 95 cm-re kell a földtől lennie. 6. A seprű, partvis nyele vállma­gasságig érjen, a kisseprű és szejjiét­­lapát pedig olyan hosszú legyen (leg­alább derékig érő), hogy ne kelljen a földig hajolni használatuk közben. B. K. esa háziállatok kapcsolata Már ősidők óta, amióta az ember megszelídítette a kutyát, hűséges tár­sa, őrzője. Főképp a gyerekek alakí­tottak ki szoros baráti kapcsolatot a kutyával. Természetesen kedvelik a cicát is, és a falusi gyerekek szíve­sen játszanak a kisbárányokkal, kecs­kékkel, malacokkal, szeretik a csi­kót, sőt még a szárnyasokat is. A gyermek sohasem gondol arra, hogy ez a barátság veszéllyel is jár­hat. Ezért a szülők (nagyszülők) kö­telessége erre figyelmeztetni őket. Meg kell magyarázni nekik, akár­mennyire szeretik is a kutyust, ne engedjék a kezüket nyalogatni, ne nyúljanak a szájába, ne engedjék magukat szájon csókolni, és ha meg­simogatták a bundáját, azonnal mos­sanak kezet. Sajnos, sokszor az is előfordul, hogy a kiskutyát, cicát a gyermek beviszi az ágyába. Röviden szeretnénk a figyelmüket felhívni arra, milyen veszélyeket rejt­het ez a barátság. Természetesen ez­zel nem azt akarjuk mondani, hogy a hűséges barátot, az éber házőrzőt száműzzük, vagy kegyetlenül bánjunk vele. Ez szívtelenség lenne. A gyer­meket és az állatot már kiskorától rá lehet nevelni arra, hogy kapcsola-Öröm sugárzik a gyermek­­arcról. Fotó: —nk—‘ tűk egészségi szempontból veszélyte­len legyen. A kutya is lehet bacilusgazda, ezen­kívül nagyon gyakori a kutyánál a hólyagférgesedés. A betegséget 3—В mm hosszú bélféreg (echinococcusz) okozza. Ez átkerülhet az emberre is, ha a kutya simogatása után étkezés előtt nem mos kezet. A lenyelt peté­ből kikelő ébrény átfúrja magát a bélfalon és a vérpályába jutva a máj­ba, a tüdőbe, esetleg egyéb szervek­be kerül, ahol tömlő, úgynevezett hó­­lyag fejlődik belőle. Ez egy hónap alatt 1 cm átmérőjű, később almányi nagyságú is lehet, amelyet csak, nehéz műtéttel tudnak eltávolítani. Az állat­ból ürülő féreg petéjének köztigaz­dája a juh, a marha, ritkábban a ser­tés és a ló is lehet. A kutya, a sertés, a tehén, a ló, az egér és a patkány terjeszti a lepto­­szpirózist is. Ez a betegség 5—12 na­­pi lappansági idő után hirtelen láz. zal, hidegleléssel, hasfájással, fejfá. jóssal, agykéregizgalommal, továbbá az influenzához hasonló tünetekkel lép fel. Néhány napos tünetmentes időszak után újabb lázhullám léphet fel és sárgaságban megnyilvánuló májbetegség és veseműködési zava­rok is jelentkezhetnek. Ilyen esetben a beteg gyermeket okvetlenül kór­házba kell szállítani. Mindezt nem elrettentésnek, csu­pán megfontolásnak szántuk, bőképp most, amikor az 1979-es év a gyer­mekek nemzetközi éve, és még foko­zottabb* mértékben foglalkozunk egészségük védelmezésével. Parraghy Johanna 1ERESZTR EJTVÉN V V. SZUHOMLINSZKIJ: Leves, friss kenyérrel Az asszonynak két fia volt. Az egyt­­ket Péternek, a másikat Ivánnak hív­ták. Péter dolgos, munkás, Iván lusta természetű fiú volt. Péter már kora hajnalban kivitte a jószágot legelni. Iván inkább egész nap heverészett az árnyas körtefa alatt. Édesanyjuk közben, sok munkája mellett megfőzte a vacsorát. Káposz­­talevest főzött, megízesítette kapor­ral, megöntözte egy kis tejföllel is. Amikor Péter hazatért a pásztorko­dásból és Iván is előkerült a heveré­­szésből, terített asztál várta őket. Péter megmosakodott, úgy ült le az asztal mellé. Iván még arra is lusta volt. hogy kezet mosson. a le­— Iván fanyalogva kanalazta vest, a kenyér sem ízlett neki. — Nem értem, mi ízlik neked any­­nyira... — szólt fintorogva. — A le­ves olyan, mint a leves, a kenyér mint a kenyér... Édesanyjának rosszul estek a sza­vak, de csak ennyit mondott: — Ёп tudom, hogy miért ízlik Pé­ternek, és miért nem ízlik neked... De, hogy te is jóízűen megedd, amit főzök, holnaptól te viszed ki a tehe­net a legelőre. Jó korán kelj fel, in­dulj el, és csak este gyere haza. Tu­dom, te is dicsérni fogod a vacsorát. Fordította: Antalfy István Édesanyjuk kimerte a levest. Ami­­tor Péter megízlelte, lelkesen dicsér­­ü kezdte: — Milyen finomat főzött, édes­­myámi — mondta csillogó szemmel. \ztán beleharapott a kenyérbe. — Olyan az íze, mintha nem is kenyér, xanem kalács volna... — dicsérte ízt is. VARJÚÉNEK Varjú szállt így múlnak a az almafára, napok, évek, rázendített talán száz bús nótára. évig is élek. Kár, kár, Kár, kár, jaj, de kár, jaj, de kár, deresedik semmi nem a határ. lehetek már. Hej, ha én Elszáradt a pacsirta lennék, széna, sarjú, vidám nótát nem károg az énekelnék. öreg varjú. Kár, kár, Kár, kár, jaj de kár, jaj, de kár, öreg varjú nem kell néki vagyok már. semmi már. Ha kizöldül Elhalkul a erdő, mező, varjúének, virágzik majd ezer évig rét, legelő. mégsem élnek. Kár, kár, Kár, kár, jaj, de kár* jaj, de kár, ifjú nem nem fáj néki lehetek már. semmi már .. s Péli Fazekas Rozália VÍZSZINTES: 1. Égitest. 4. A hét vezér egyike. 7. Ötven százaléka. 11. Asszony lesz belőle. 12. Város Csehországban. 13. Magas török kato­nai rang. 14; Régi bő szoknya. 16. Vegytan része. 17. Hím állat. 18. Víz­ben él. 19. T. N. U. 21. Melléképület. 22. A harmadik di­menzió. 23. Mária Terézia. 24. Gyara­­pódik. 25. Közép­európai Kupa. 27. Nem ugyanaz. 28. Személyes névmás. 29. Tenger ango­lul. 31. j>i. fere ikerszava. 32. Fér­je. 34. Állam Távol­keleten. 36. Vers­kellék. 37. Ének­hang. 38. Igavonó. 39. A mélybe. 41.-tói, -tői angolul. 42. Tiltószó. 43. Ipari növény. 45. A Balaton is az. 47. Három csehül. 49. Hajtógép. 51. Szlo­vákiai folyó. 53. Argon vegyjele. 54. Filmcsillag. 56. A német és a svéd autók jelzése. 57. Hidat építő katona névelővel. 60. Nem tegez. 62. Duhaj. 63. Izzásban van! 64. Feltételes kötő­szó. 65. Róma közepe. 66. Felvesz. 67. Arany spanyolul. 68. Nem sok, nem kevés. FÜGGŐLEGES: 1. Egy orosz köz­mondás kezdete. 2. Érzékszerv. 3. Hozzá nem értő (betűhiány). 4. Lök. 5. Éppen hogy. 6. Vágány. 8.........lá­zadása, Szabó Béla regénye. 9. Leve­gő. 10. A közmondás harmadik része. 12, Makacs, 15, Nátrium vegyjele, 16, Erődítmény. 18. Kaszáló. 20. Asszony, lány. 23. Olasz férfinév. 25. Mely sze­mély. 26. A közmondás második ré­sze. 27. Kanalaz. 28. Időmeghatározás. 29. Nátriumklorid. 30. Ady Endre név­jele. 33. Föléje. 34. Knock out. 35, Alumínium vegyjele. 38. Igekötő. 40. Latin „és“. 42. Sportág. 43. Paripa. 44. Idegen tagadás. 46. Megvéd. 48. Támadás. 49. Fagy Szlovákiában. 50. Képkeret. 52. Adám tulajdona. 53. Juttat. 55. Egyiptomi napisten. 57. Ré­gi római köszöntés. 58. Erre a hely­re. 59. Beszédrész. 61. A lelátó örö­me.. 64. Csapadék. Beküldendő a függőleges 1., 26. és 10, számú sorok megfejtése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom