Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-04-14 / 15. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1979. április 14. A CSKP KB 13. ÜLÉSÉ HATÁROZATÁNAK TELJESÍTÉSÉÉRT! Gondot okoz a hiányos anyagi-műszaki ellátottság Az alsóköröskényi tehenészeti brigád Szlovákia első aranyérmese. (A szerző felvétele.); Első aranyérmesek A CSKP Központi Bizottságának 13. iilése részletesen értékelte a szocia­lista mezőgazdaság építésének három évtizedes eredményeit, nagy figyel­met szentelt a mezőgazdaságban meg­valósításra váró komoly elképzelések­nek és igényes tervfeladatoknak, majd rámutatott, hogy a mezőgazdasággal szemben támasztott követelményekkel párhuzamosan mielőbb a megfelelő színvonalra kell emelni az ősterme­lésnek nyújtott szolgáltatásokat. A nagy fontosságú tanácskozáson elfo­gadott határozat a többi között hang­súlyozza, hogy a tervidőszak hátra­levő két évében mindent meg kell tenni a mezőgazdasági termelés terv­szerű fejlődéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséért. A határo­zat kiemeli, hogy az élelmiszer-ter­melés növelésével kapcsolatos felada­tok teljesítésének biztosítása érdeké­ben a fejlesztési törekvések során a mezőgazdasági termelés alapvető ága­zatát, a növénytermesztést kell előny­ben részesíteni, hogy ott kétszer olyan gyorsan növekedjen a nyerster­melés, mint az állattenyésztésben. Ez igen komoly, de megfelelő felté­telek közepette igenis teljesíthető fel­adat. Így vélekednek erről a mező­­gazdasági üzemek dolgozói is, akik a szeszélyes tavaszi időjárással — meg az egyéb problémák egész sorával — dacolva minden alkalmas percet ki­használnak, hogy a lehető legjobban megalapozzák az idei terméshozamo­kat. Március utolsó napján a komáromi f Komárno) járás szövetkezeteiben ér­deklődtünk az idei tervfeladatok, a tavaszi munkák menete, valamint az embereket bosszantó kisebb-nagyobb problémák, gondok felől. A megkér­dezettek kivétel nélkül lelkesedéssel beszéltek az utóbbi évek eredményei­ről és a tervidőszak további felada­tairól. Persze, a lelkesedés általában csak addig tartott, amíg a tervfelada­tok teljesítésének anyagi-műszaki fel­tételeire nem terelődött a szó. Erről a kérdésről csak keserű szájízzel tudtak szólni az emberek. „Menjen, mert kiöntöm a szívem.. A kétezernégyszáz hektár szántóföl­det művelő dunainocsi (Moőa) szövet­kezet székházában Bottka Pál főnő­­vénytermesztővel hozott össze a sze­rencse. Szerencse? A nevezett ugyan­is azzal fogadott, hogy nem kíván nyilatkozni, hisz amúgy is van elég gondja-baja. „Menjen, mert a végén még kiöntöm a szívem és az egyi­künknek sem lesz a javára“ — mond­ta, de mert nem álltam el a szándé­komtól, hát csak folytatta: s— Hát jó. Maga kért rá, őszinte leszek. Azért bosszankodunk, mert kevés a vegyszer, nem lehet műanyag fóliát kapni, sőt még azt sem tudjuk, hogy milyen fajta kukorica-vetőmagot kapunk, pedig maholnap indulni kell a gépeknek. A termelés szakosítása és összpontosítása járásunkban is megkezdődött. Mi például vállaltuk, hogy fokozatosan száz hektárra nö­veljük a fűszerpaprika termőterületét. Tavaly harmincöt hektáron termeltük ezt a növényt, ebből tíz hektáron helyrevetéssel és persze gépi betaka­rítással. Sokan ellenezték, de amikor meggyőződtek róla, hogy a gép szinte minimális veszteséggel dolgozik, csak bólintottak. A helyrevetett fűszerpap­rika ötször annyit termett, mint a hagyományos módszerrel, palántáról nevelt növényzet. Az eredeti tervek­nek megfelelően az idén már ötven hektáron szeretnénk fűszerpaprikát termelni az új módszerrel. Az igé­nyelt, jó hozamot igéről fajták vető­magját nem kaptuk meg, a speciális gyomirtószerből is kevesebbet utaltak ki számunkra, mint amennyire szük­ségünk van. Azt mondják, használ­junk „kapazint“, de mi nem győzzük kézi munkaerővel. Az ötven hektár fűszerpaprika 2,5 millió koronát kép­visel a tervezett nyerstermelésből, hát érthető a nyugtalanságunk. De van négyhektáros fóliakertészetünk is. Sok utánjárással sikerült fóliát szereznünk. Ám ha jön egy vihar és letépi a fóliát, nem lesz mit kifeszí­­teui a helyére, s tönkremegy a sok palánta. 1 A komáromi járás mezőgazdasági üzemeiben a kukorica az utóbbi évek­ben Igen gyenge hozamokat nyújtott. A szükséges takarmányalap biztosítá­sa érdekében az elkövetkező években megkülönböztetett figyelmet szentel­nek a kukoricatermesztés fejlesztésé­nek. A dunamocsi szövetkezetben is megszívlelték ezt az irányelvet, csak­hogy ... A szó ismét Bottka Pál főnövény­termesztőé: — Tavaly hétszáz hektáron több mint negyvennyolc mázsás átlaghoza­mot nyújtott a szemes kukoricánk. Tudjuk, ez nem kiemelkedő eredmény, de a mi homoktalajainktól többet aligha várhatunk, amíg nem kapunk jobb fajtákat. A nemrég megtartott járási értekezleten feladatul kaptuk, hogy dolgozzuk ki a kukoricatermesz­tés fejlesztésének programját. Nem tudom, a növénytermesztő kollégák mire jutottak, de mi még azt sem tudjuk, hogy az idén milyen fajtákat fogunk vetni, a talajt meg már elő kellett készíteni. Sajátos viszonyaink közepette a középkorai hibridek nyújtják a legjobb hozamot, mégis mindig más fajtákat kell termelnünk. Az idén száz hektárral növeljük a kukorica vetésterületét, s minden igyekezetünket az ötven mázsás hek­tárhozam elérésére összpontosítjuk. A kilencszáz hektár locsolását biztosító sávos öntöző-berendezéseinket is úgy igyekszünk kihasználni, hogy a takar­mányokon, a kertészeten és a gabona­féléken kívül legalább ötven hektár kukoricát is meglocsolhassunk. A gazdag terméshozam elsősorban fajta kérdése Fekete András mérnök másfél év­tizeden át állattenyésztőként dolgo­zott a vojnicei szövetkezetben. Ezért hát meglepődtem, amikor a madari (Modrany) szövetkezetben főnövény­termesztői minőségben fogadott. —- Nem könnyű a dolgom, hiszen rengeteg új ismeretet keli gyüjtenem, mégis ezt az utat választottam. Még szerencse, hogy a vegyipar és a kül­kereskedelem gondoskodik róla, hogy ne kelljen sokféle vegyszerrel meg­ismerkednem egyszerre, — üdvözölt fanyar mosollyal. Később elmondta, hogy az árpát és a tavaszi keverékeket idejében elve­tették, az ősziek aránylag jól teleltek, de huszonnyolc hektáron ritka lett a búza s árpát kellett rá vetniük. A cukorrépa és a napraforgó alá már elkészítették a magágyat, a kukorica számára kijelölt 550 hektárt pedig látogatásom idején műtrágyázták, gyomirtózták. Mint megtudtam, az évelő takarmányok fejtrágyázását és vegyszeres gyomirtását már elvégez­ték, s március végéig a szőlő és a gyümölcsfák metszését, a tél végi le­mosó permetezést is befejezték. A negyedév utolsó napján a szőlő trá­gyázásával és vegyszeres gyomirtásá­val foglalatoskodtak, a kertészetben pedig a karalábé után a karfiol ülte­téséhez is hozzáláttak. A fűszerpap­rika gyomirtásához ők is kevés vegy­szert kaptak. — Pillanatnyilag a legfontosabb fel­adatnak tekintjük, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a kukorica és a napraforgó számára — említette a többi között a főnövénytermesztő. — Szemes kukoricából ötvenkét mázsás átlaghozamot terveztünk, s ennek el­érése nagyon fontos szántunkra. Saj­nos, ma még azt sem tudjuk, milyen fajtákat kell vetnünk, pedig a bő ho­zam elsősorban fajta kérdése. Az al­katrészhiány is rabolja az időnket. Napraforgót csak kis területen és kü­lönösebb érdekeltség nélkül termel­tünk eddig. Most száz hektáron ve­tünk napraforgót s bizony körültekin­tőek vagyunk, mert szeretnénk elérni a tervezett tizennyolc mázsás átlag­hozamot. Szükség lesz a kapákra A madari főnövénytermesztővel folytatott beszélgetésünkkor jelen volt Žižka Štefan, a komárnói (Komárom) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság nö­vénytermesztője is, aki éppen azért járta sorra a .gazdaságokat, hogy jó­zan mérlegelés, meggyőzés és néha veszekedés árán elossza az üzemek­nek azt a kevés vegyszert, amit a járás rendelkezésére bocsájtottak. Nem' mulasztottam el az alkalmat és megkérdeztem Žižka elvtárstól: — Mennyire tudják kielégíteni a já­rás mezőgazdasági üzemeinek vegy­szer-igényét? — A répa- és a kukoricatermesztők igényét kielégítjük, de a ffiféle gyo­mok irtására kevés vegyszerünk van. Ami a gabonákat illeti, csupán a vá­laszték kifogásolható; elsősorban a Fundazol hiányzik. S ami a legtöbb problémát okozza: a közel félezer hektáron helyrevetési eljárással ter­melt fűszerpaprika és konzervparadi­­csom gyomirtására használatos spe­ciális vegyi készítményekből nagyon keveset kaptunk s a területnek csu­pán az ötvenhat százalékán tudjuk megoldani a kezelést. Ahol ötven vagy száz hektáron termelik ezeket a növényeket, ott bizony komoly gon­dot okoz majd a növényzet gyommen­tesen tartása. X X Bízzunk benne, hogy a gazdaságok az idén megoldják valahogy az emlí­tett problémákat. Ugyanakkor remél­jük, hogy az illetékes szervek is mindent elkövetnek az anyagi-műsza­ki feltételek javítása, a mezőgazdasá­gi üzemeknek nyújtott szolgáltatások színvonalasabbá tétele érdekében úgy, ahogyan azt a CSKP Központi Bizott­sága 13. ülésének a XV. pártkongresz­­szus határozatai teljesítéséről, illet­ve a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar további feladatairól szóló határo­zata körvonalazta. Az Ivánka pri Nítre-i (Nyítraiván­­ka) Virágzás Efsz tagsága a közel­múltban a szövetkezet megalakulásá­nak 30. évfordulóját ünnepelte. A tár­sult szövetkezet népes családjához tartoznak a volt krškanyi (Alsókörös­­kény) szövetkezet dolgozói is. Az utóbbi szövetkezet alakult a járásban elsőként, Szlovákiában pedig negye­dikként. Az ünnepélyes zárszámadó taggyűlésen a legnagyobb megbecsü­lés az alsóköröskényi tehenészet Má­ria Mikloviöová vezette héttagú cso­portját illette meg, amikor kiváló munkájukért a szocialista brigád arany fokozatát vették át. Ez a bri­gád a szövetkezet első aranyérmes szocialista brigádja. A versenymoz­galomba 1972-ben kapcsolódtak be. Becsületes munkájukért két évre rá A Szlovák Nemzeti Felkelés törté­nelmi fordulatot jelentett hazánk né­pének életében. Dolgozóink ország­szerte minden évben kegyelettel adóz­nak azoknak, akik életüket áldozták fel hazánk szabadságáért. E jelentős történelmi esemény jubileumi évfor­dulója lehetőséget nyújt valameny­­nyiünk számára, hogy munkasikerek­kel és merész szocialista felajánlá­sokkal fejezzük ki hálánkat mindazo­kért a javakért, melyeket szocialista társadalmunk építése során értünk el. Okoličná na Ostrove (Ekel) lakosai a jubileumi évforduló tiszteletére egy­millió 472 ezer korona értékű szocia­lista kötelezettséget vállaltak. Ebből 550 egyéni, 12 pedig kollektív válla­lás. A kollektív vállalásokat a község tömegszervezetei ajánlották fel. Az ekeli lakosok és tömegszerveze­tek szocialista felajánlásai a tömeg­politikai és kulturális-nevelő munká­ra, valamint a választási program cél­kitűzéseinek megvalósítására irányul­nak. így többek között vállalták, hogy a „Z“ akció keretében a tűzoltószertár, a művelődési otthon, a helyi nemzeti bizottság és a posta építésére 8 ezer 500, a környezet rendezésére és szé-Hazánk mezőgazdasági dolgozói napjainkban az efsz-ek IX. kongresz­­szusának, valamint a szocialista me­zőgazdaság 30. évfordulójának méltó ünneplése jegyében éltek. E neveze­tes eseményre, évfordulóra kellőkép­pen felkészültek a termékeny kong­resszus előtti vita során, valamint az országszerte megtartott járási konfe­renciákon, ahol a gazdasági, szociális és társadalmi feladatokat vitatták meg és a megvalósításukhoz intézke­déseket foganatosítottak. Az előkészü­leteknek elsődleges célja az volt, hogy mezőgazdaságunk kellőképpen készüljön fel az idei igényes felada­tok valóra váltására. — A hatodik ötéves tervidőszak utolsó előtti évében reánk háruló fel­adatok igényessége abban rejlik — mondotta VITÄRIUS LAJOS mérnök, a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) jmi igazgatója —, hogy az idei fel­adatok mellett be kell hozni az el­múlt esztendők lemaradását is. Ezért ebben az esztendőben gabonából negyven mázsa átlaghozam elérését tűztük ki célul. E célkitűzés reálissá­­gáról legjobban tanúskodik a Kráľi (Királyi) Efsz dolgozóinak az a szo­cialista kötelezettségvállalása, hogy gabonából ötvenkét mázsa hektárho­zamot érnek el. Példájuk követésére elnyerték a szocialista brigád bronz, 1976-ban pedig ezüst fokozatát. De nem elégedtek meg ezzel, hanem még jobb eredmények elérésére töreked­tek. A csoport egy-egy tagja tizenhat tehenet gondoz. Az elmúlt esztendő­ben harminckétezer literrel több tejet adtak el terven felül a közellátásnak. Tehenenként tíz és fél liter tejet fej­tek naponta. Jól gazdálkodtak az ab­raktakarmánnyal is. Egy liter tejre 0,18 kilő abrakot fogyasztottak, s e­­mellett elérték a háromezernyolcszáz literes évi tejtermelési átlagot. További eredményes munkájukhoz újabb erőforrást és erkölcsi ösztön­zést jelent majd a méltó kitüntetés, Pavol Matis pítésére pedig 6 ezer óra társadalmi munkát fordítanak. A község lakosai — főleg a Szlová­kiai Rokkantak Szövetsége helyi szer­vezetének tagjai — már az elmúlt években is eredményes munkát vé­geztek a hulladék gyűjtésében. E hasznos tevékenységet a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójának évében is folytatni akarják. Ezért arra kötelezték magukat, hogy társa­dalmi munkában ezernyolcszáz órát dolgoznak le a hulladékanyagok gyűjtésére és ezáltal a népgazdaság­nak hatvanezer korona értékű nyers­anyagot adnak át újabb feldolgozás­ra. Annak ellenére, hogy az ekeli szö­vetkezet már évekkel ezelőtt több szövetkezettel társult, a község lako­sai állandóan figyelemmel kísérik a szövetkezet eredményeit és mindig segítenek a csúcsmunkákban. A vál­lalásban ezúttal Is szerepel a mező­­gazdaság kisegítése. Felajánlották, hogy társadalmi munkában a legfon­tosabb csúcsmunkák idején hatszáz órát dolgoznak le, 12 ezer korona ér­tékben. felhívták a járás valamennyi, hasonló felételek mellett gazdálkodó, szövet­kezetét is. Igényes feladatok előtt állunk a ta­karmányalap megteremtése terén is, ahol a hagyományos módszerekről át kell térni a takarmányok termeszté­sének és hasznosításának hatéko­nyabb formáira. A rétek és legelők belterjes hasznosítása mellett jobban ki kell használni a növénytermesztés melléktermékeit is. Ezen túlmenően változtatni kell a silókukorica-ter­mesztési technológián, úgy hogy ki­váló minőségű szilázst érjünk el. Cukorrépából — amely járásunkban a legfontosabb növények között sze­repel — hektáronként legalább há­romszáznyolcvan mázsa termést aka­runk betakarítani, megfelelő cukor­tartalom elérése mellett. Nem kevésbé fontos feladatok vannak a zöldségter­mesztésben is, ahol több mint tizen­háromezer tonna zöldséget akarunk értékesíteni. Az állattenyésztési termelés szaka­szán — folytatta Vitárius elvtárs — negyvennégy és fél millió liter tej eladásával számolunk, ami öt száza­lékkal több a műit évinél. Ezenkívül jelentősen növeljük a hústermelést is. Már e néhány adatból is látható — KÄDEK GÁBOR A Szlovákiai Tűzoltó Szövetség komárnói (Komárom) járási bizottsága a közelmúltban kétnapos oktatást rendezett a plénumtagok részére Gútán (Kolárovo). Az a cél vezérelte, hogy megismertesse a plénum tagjait azok­kal a feladatokkal, amelyek az elkövetkező időszakban a tűzmegelőzés szakaszán rájuk hárulnak. A színvonalas politikai és szakmai előadások által a hallgatók sok értékes ismeretet szereztek, amelyeket munkájuk so­rán hasznosíthatnak. Ezek az ismeretek elegendők arra, hogy sikeresen valósítsák meg a CSKP XV. kongresszusának határozatát a tűzbiztonsági intézkedések szakaszán. (Andriskin J., felv.) Az SZNF 35. évfordulójának tiszteletére K0L0ZSI ERNŐ Az igényesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom