Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 2. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. Janulr 13, 6 A tömegsportról sok sző esik a CSSZTSZ Galántai Járási Bizottságán. A járásban 10 ezer 386 tagja van a sportszervezeteknek, s ebből 4 ezer 802 az aktív sportoló. A lakosság szervezettsége nagyon alacsony, mindössze 9,3 százalék. Nem jó bizonyítvány ez a járásnak. Ha a galántai járás teljesíteni akarja a VI. ötéves terv tömegsportra vonatkozó feladatait, akkor a sportszervezeteknek az elkövetkezendő két évben maximális erőfeszítést kell kifejteniük. Jelenleg a járás hatvan sportszervezete 'közül harmincnégyben csak a labdarúgással törődnek. A testnevelés tömeges fejlesztéséhez nagy mértékben hozzájárul a CSSZTSZ jb, mely a NF szervezeteivel "együttműködve egy közös „tömegsport akció naptárán“ dolgozik. A tömegsport fejlesztésében pozitívan (kell értékelni a tömegszervezetek aktivitását a turisztikai találkozókon, a járási atlétikai olimpián, rátermettségi versenyek járási döntőjében stb. Ezeken az akciókon évente húszezer ember vesz részt. Tavaly a járásban huszonnyolc kollektíva szerezte meg a „Példás egyesület“ cím harmadik fokozatát, tíz kollektíva a második fokozatot, s csupán egy kollektíva az első fokozatot. Harmincnyolc sportszervezet szerezte meg a „Példás sportszervezet“ címet. Az iskolák passzívabban vettek részt a „Szülők az iskolának, iskola a szülőnek“, valamint a „Szakmunkás fiatalok a pártnak ...“ elnevezésű versenyben. Az említett akcióba a második ciklusú iskolák közül az elsőséget a salai (Vágsellye) gimnázium szerezte meg. Az ifjúság tömegsportja terén nagyok a tartalékok a járásban, csak jobban ki kellene használni a lehetőségeket. A felsorakoztatott hiányosságok ellenére az utóbbi időben az asztalitenisz, a kosár- és kézilabda, a teke, az atétika és az ökölvívás van fellendüőben. Fejlődés tapasztalható a vízisportok terén is. Különben a sportlétesítmények-' ben nincs hiány: hatvannégy labdarúgópálya, huszonhat kézilabdapálya, tizenhárom kosárlabdapálya, harminckét röplabdapálya, két teniszpálya, tizenkét atlétikai pálya, huszonöt tornaterem, 'két tekecsarnok és négy huszonöt méteres nyitott uszoda található a járásban. Az elkövetkező időszakban Vágsellyén és Galántán fedett sportcsarnok építésének a megkezdését tervezik. Az elmondottak Is bizonyítják, hogy gyakorlatilag a járásban minden lehetőség adott a tömegsport kibontakoztatásához. Sajnos, a sportszervezetek nem rendelkeznek szakképzett vezetőkkel. Ennek az utóhatása a politikai nevelőmunka minőségében is megmutatkozik. Alacsony a propagáció és az agitáció színvonala is. Gondot okoz a szakkáderek iskoláztatása, mivel munkaidőben az üzemek nem hajlandók elengedni munkásaikat, s a dolgozók szabad idejét pedig nehéz összehangolni. Az elkövetkező időszakban nagy feladatok várnak tehát a járás sportvezetőire. A tömegsport kibontakoztatása érdekében növelni kell a képzett szakemberek számát, s hatékonyabban kell kamatoztatni a sportlétesítmények kínálta lehetőségeket, s nagyobb figyelmet kell fordítani a tömegszervezetekkel való együttműködésre, valamint az ifjúság aktivizálására. Oláh Gyula Megérdemelt kitüntetés luzsica Miklós már évek óta aktív, rengeteg szabad időt felemésztő sporttevékenységet fejt ki az érsekújvári járásban. Életeleme a sport, elsősorban az úszósportok, az alapozástól a versenyúszáson keresztül a vízilabdáig. Neveli és tanítja a fiatalokat, a tizenéveseket, akik közül már nem egy került a válogatott keretbe, illetve az első ligás nagycsapatokba. Ezen a téren helyi, járási, kerületi szinten képviseli a vízrajongók széles táborát, edzősködik, elméleti előadásokat tart és tollal Is szorgalmazza e szép és egészséges sport minél nagyobb térhódítását: a járási lap sportrovatának vezetője, de írásai a központi lapokban is napvilágot látnak. Pár éve a központi sportbizottság — érdemei elismeréséül — „Aranyjelvényes oktató“ kitüntetésben részesítette; a napokban pedig a CSSZTK KB a testnevelés fejlesztésében végzett érdemekért oklevelet, az érdemérem ezüst fokozatát adományozta Luzsica Miklósnak. A kitüntetés alkalmából ml is további eredményes munkát, sikerekben gazdag tevékenységet kívánunk Luzsica Miklósnak. — P— A hegymenet különböző módjai A LÉPCSŐZÉS Ez a hegymenet legegyszerűbb formája: Álljunk meg a lejtőn úgy, hogy térdünket és csípőnket döntsük a hegy felé, felsőtestünket pedig ennek kiegyenlítése céljából hajlítsuk enyhén a völgy irányába. Botjainkat szúrjuk le kétoldalt a láb vonalába úgy, hogy botunk ne akadályozzon bennünket a fellépésben. Helyezzük testünk teljes súlyát a „völgysíre“, emeljük fel „hegylécünket“ és 20—30 centiméterrel feljebb tegyük a talajra. Ezután tegyük át a testsúlyt a hegysíre, nyújtsuk ki lábunkat és egyidejűleg zárjuk mellé a völgy felé eső lábat és helyezzük arra a testsúlyunkat is. Ennek folyamatos ismétlése a lépcsőzés. A FELLÉPCSOZÉS A lépcsőzéstől annyiban tér el, hogy közben nem a lejtó esésvonalában, hanem attól kis szögben oldalvást állunk előre felfelé. A HALSZALKALÉPÉS Síléceinket „V“ alakban nyissuk szét, majd ennek a helyzetnek fenntartásával lépegessünk felfelé az esésvonalba. A gyakorlat közben lé/ celnk belső éléről rugaszkodunk el úgy, hogy a testsúlyunkat mindig az ellépő lábra helyezzük át« iFolytatjuk.) A komárnói (Komárom) járásban ** — a járási népművelési központ irányításával — nag gondot fordítanak arra, hogy a lakosság ne csak befogadója, hanem megteremtője is legyen a kulturális és népművészeti értékeknek. Egyre gyarapodik azoknak a száma, akiknek kedvük telik a színjátszásban, a népi táncban, éneklésben, rajzolásban, festészetben és a bábjátszásban. A járás művelődési házait, művészeti népiskoláit és a népművészeti tevékenységét kiváló szakemberek irányítják. A népművelést a könyvtárak sűrű hálózata segíti. A népkönyvtárak könyvállományát több százezer könyv képezi. • # * A népművészeti élet .egyik élénk színfoltja az éneklő csoportok aktív tevékenysége. A csoportok a rendezvényeken való rendszeres fellépéseikkel, a járási és kerületi, vagy országos rendezvényeken való szereplésükkel, odaadó munkával járulnak hozzá a népi hagyományok ápolásához. Az éneklőcsoportok tevékenységébe kétszázhetven ember kapcsolódik be. Az egyes csoportok közül feltétlenül említést érdemelnek a Vrbovőá nad Váhom-iak (Vágfüzes), moőaiak (Dunaniocs), Dolný Peter iek (Alsópéter), trávníkiak (Füss), tôňiak (Tany) és a nesvadyiak (Naszvad). A citerazenekarok is jelentős szerepet töltenek be népzenei kincseink ápolásában. A legkiválóbb citerazenekar Madáron, Megyercsen, Naszvadon és Búcson működik. Közülük a naszvadiak a helyi énekkarral együtt Mázsár László — magyarországi rendező — dokumentumjátékában is sikerrel szerepeltek. A rádiójáték egyébként az Olaszországban rendezett fesztiválon PRIX ITÁLIA-díjat nyert. A népdalénekesek (közül Takács Gizella, Dibusz Mária, Mellék Istvánné, Kiss Lajos, Papp Irén, Cserepes Ida és Toncsenka István neve érdemel említést, akik úttörő munkát fejtenek ki a népköltészet talaján sarjadt népdalok és megzenésített balladák felelevenítésében, tolmácsolásában. Az éneklőcsoportokat és népdalénekeseket többnyire Dobi Géza ás népi zenekara kíséri. A lelkes zenetanár munkáját külön elismerés illeti, mert évek óta figyelemmel kíséri és szakmai tanácsokkal segíti az' érdeklődők fejlődését, s mellette a népzene olyan kiváló ismerői nőttek fel, mint Keszegh Béla, Bajnóczi Magdolna, Kulcsár Vince, Bőgi Etel és VVulczer Gábor. Ebben a járásban minden évben megrendezik a mozgalmi dalok fesztiválját is. Az újszerű zenei alkotóművészet legkiválóbb képviselője a karvai Univox együttes. Sajnos, jelenleg a zenekar tagjainak még több akadályt kell leküzdeniük. Ennek ellenére a művészi szintre emelt előadásmódjukra már a külföldi szakemberek is felfigyeltek. Első külföldi szereplésük — a bulgáriai Csehszlovák Kulturális Napok — alkalmával arattak nagy sikert. # • # Eredeti helyi jellegű néptáncok művészi szintre emelése, a folklóranyag színvonalas előadása jellemző a népi tánccsoportokra. A Járási népművészeti központ rendszeres előképzést rendez az együttesek vezetői számára. A gyakran szükségmegoldásként beugró népi zenekarok sokat levonnak a táncegyüttesek előadóművészetének az értékéből. A járás élen járó együttesei a martosi Hajnal, az izsai Búzavirág és az őrsújfalusi Vadrózsa népi táncegyüttesek. « • • A vers- és prózamondás lényegében a mánkhoz való üzenet felismerése. A vers és a próza hiteles, művészi szinten való előadása teremti meg a mű gerincét, határizza meg végső formáját. Németh László a versmondás kapcsán a következőket mondta: „A tanár ha igazán tanár, állandóan ajándékozza diákját és önmagát.“ A neves író szavaihoz igazodva folyik a járás iskoláiban a szavalók és prózamondók szakmai Irányítása és felkészítése. Nem a véletlen műve, hogy az iskolákból olyan kiváló szavalők és prózamondók kerültek ki, ы jb L 4P m í Я Mm Явю mint Kaszás Attila, Nagy Ildikó, Sztrecskó Anikó, Krivánek Brigitta, Alföldi Anikó, Rigó Klára stb. « * • A színtjászó csoportok közül tizenhat működik aktívan. Az „A“ kategóriában a Komáromi Szakszervezetek Házának és a CSEMADOK helyi szer^ vezetőnek közös színjátszó csoportja szerepel. A „B“ minősítési osztályhoz pedig a gútaiak, izsaiak tartoznak. A színjátszók munkáját olyan kiváló rendezők segítik, mint Holubek László, Tarics János, Izsók Lajos, Csevár László és Szobi Kálmán. A műkedvelő színjátszás fellendülésének hatásos segítőjévé vált a járási dramaturgiai bizottság, de szakmai vonalon segítenek a MATESZ színészei is. A szakértő rendezők véleménye alapján a szereplésre alkalmas fiatalt nem nehéz a színjátszás egyes részleteire megtanítani. De nehéz mindezeket úgy egyesíteni, hogy a szereplő a prózában és az előadásban igaz, alkotó közérzetben dolgozzon. A színjátszó alkotó közérzetét, gondolatait, élményeit és érzéseit a szerepre, az alakra, s főképpen a szerző eszméjére összpontosítani viszont már nagyon nehéz, s ennek megoldása már magas fokú szakértelmet (kíván. E- zért a járási dramaturgiai bizottság fő küldetése az, hogy ne a szerepek illusztrálására, hanem azok átélésére tanítson. Az egyre népszerűbbé váló Ídsszínpadi formát tizenhat irodalmi színpad képviseli. A Komáromi Magyar Gimnázium irodalmi színpadának színvonalas műsorát — az ismert szovjet író, Bikov: Az ő zászlóalja című kisregényéből — Gáspár Tibor tanár dolgozta fel és vitte színpadra. Az izsai Irodalmi színpad Örkény István novelláiból (készült összeállítással szerepelt. Kiss Péntek József fiatal rendező, kedvenc témája az egyénnek a faluról való elszakadása és visszatérése, a szülőföld soha meg nem szűnő vonzása. Dicséretes kezdeményezésnek bizonyult Gaál László — Juhász Ferenc, Illyés Gyula és Weörös Sándor verseiből készült — Montázs című összeállítása is, amelyet a marcelháziak tolmácsoltak. Az irodalmi színpadok közül jelenleg új műsort próbál a hetényi, csallóközaranyosi, alsópéteri és a Komáromi Mezőgazdasági-Műszaki Középiskola irodalmi színpada. * « « A rendszeressé vált gyűjteményes kiállítások, a járás egyre több képzőművészének adnak lehetőséget a bemutatkozásra. Az amatőr képzőművészek és szobrászok témájukat közvetlen (környezetből, a munkahelyekről, a falusi és városi élet hétköznapjaiból merítők. Alkotásaik előterében mindig a dolgozó, a környezetet formáló ember áll. Bencsicsné, Fügedi Jenő, Janiga József, Kocsis Ernő, Szilva József, Dr. Vavrikné, Fekete Zoltán, Ratimorszky János, Mester Pálné ma már az akvareli, tempera, batiktechnika, ceruzarajz, linóleummetszet, rézkarc, fafaragás és a szobrászat kiváló művelői. • * • Igazuk van azoknak, akik soha nem tapasztalt kultúrszomjról beszélnek. Lépten-nyomon tapasztalhatja az ember, hogy mind nagyobb tömegek kerülnek a kultúra vonzásába és a népművészeti tömegmozgalomba. A komáromi járás terebélyesedő műkedvelő külturális tevékenysége is azt igazolja, hogy falvainkon sikerült megerősíteni a kultúra szocialista jellegét, s ez az eltelt évtizedek építőmunkájának egyik legnagyobb eredménye. Csiba László Jól dolgoztak A közelmúltban tartotta évzáró taggyűlését a CSEMADOK Milanovcei (Nagykér) Helyt Szervezete. Kovács Pál titkár értékelő beszédében pozitívan értékelte a szervezet tevékenységét. A szervezet tagsága a kulturális ténykedésén kívül részt vállalt a faluszépítésből, s társadalmi munkában többszáz órát dolgozott le a művelődési ház építésénél. Sikeres kézimunka-kiállítást szerveztek, s rendezvényeik közül kiemelkedik a már hagyományos CSEMADOK-nap. A szervezet tagsága jelenleg a CSEMADOK megalakulásának 30. évfordulójára készül, s továbbra is fő feladatnak tartja a falu kulturális életének az irányítását. A taggyűlés fcönyvkiállítással és gazdag kultúrműsorral ért véget. Sz. P, A CSEMADOK Érsekújvári (Nové Zámky) Helyi Szervezete sikeres, tartalmas évzáró gyűlést tartott. Az érsekújvári szervezet talán hazánk legnagyobb és legjobban működű szervezete. Tagjainak száma 1114. Az elnök bevezetőjében rámutatott az év fontos politikai évfordulóinak jelentőségére, és azok kellő formában való megünneplését is vázolta. Továbbá hangsúlyozta, hogy a helyi szervezetre a jövő évben még nagyobb feladatok hárulnak, a CSEMA DÓK harmincéves fennállásának évfordulója alkalmából. Az érsekújvári szervezet az elsők között, 1949 márciusában alakult, A javasló és választási bizottság megválasztása után Major Ferenc, a szervezet titkára tartotta meg beszámolóját. Kiemelte a Februári Győzelem 30., a Csehszlovák Köztársaság 60. és a NOSZF 61. évfordulójának megünneplését és jelentőségét, majd így folytatta: „A helyi szervezetnek 27 tagú vezetősége kéthetenként tartotta rendes gyűléseit, összesen az elmúlt időszakban: 18 rendes és két rendkívüli gyűlés volt. A CSEMADOK-szervezőtekben tizenegy szakcsoport tevékenykedik. A leg eredményesebb munkát a honismereti kör, a társastánccsoport, a képzőművészeti kör, az ifjúsági klub és a színjátszó csoport fejti ki. A vitafelszólalők is értékelték a szervezet jó munkáját. Lovicsek Béla, a CSEMADOK KB titkára, felszólalásában nagy elismeréssel nyilatkozott a helyi szervezet színvonalas, sokrétű munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az érsekújvári helyi szervezet egyedül tesz annyit a kultúrmunka terén, mint egy-egy járás együttvéve. A jövő évi gazdag kulturális terv teljesítésére vonatkozólag is úgy nyilatkozott, hogy ismeri a helyi szervezet kultúrmunkásait és biztos abban, hogy jövő évi gazdag tervüket is teljesítik. PhDr. HOFER LAJOS
