Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-31 / 13. szám
Lapunk tártaiméból: Értékes vállatás * Kongresszusi küldötteink ■ jók közül в legjobbak * Pedagógusnap * Min alapszik az újitómnzgalom fellendülése? * Mezőgazdaságunk fejlesztésének távlatai Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 13. ülése megvitatta a CSKP KB elnökségének jelentését, illetve azt, hogy a mezőgazda ság és az élelmiszeripar hogyan teljesítette a CSKP XV. kongresszusának határozatait, és melyek e két ágazat további feladatai. A Központi Bizottság tanácskozását Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nyitotta meg, majd a tanácskozást Antonín Kapek elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja vezette. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének erről szólő jelentését, hogyan teljesítette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XV. kongresszusának határozatait, és melyek e két ágazat további feladatai, Milo* Jaké* elvtárs, a CSKP KB elnökségének póttagja, a KB titkára terjesztette elő. A vitában sokan felszólaltak és értékes megjegyzések, javaslatok hangzottak el a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban. Szemelvények a CSKP KB elnökségének jelentéséből Á CSKP KB Elnökségének jelentése, amelyet Miloš Jakeš elvtérs terjesztett elő, részletesen elemezte szocialista mezőgazdaságunk harmincéves fejlődését. Megállapította, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű IX. kongresszusán elfogadott irányvonal megvalósítása alapján megváltozott hazánk arculata. Szocialista társadalmat építettünk és a fejlett szocializmus építésének szakaszába léptünk. A gazdaság sokoldalú fejlesztése alapján magas életszínvonalat értünk el, népünk szilárd szociális biztosítékokkal rendelkezik, nagy mértékben fejlődött a tudomány és a kultúra. Annak következtében, hogy falvainkban győztek a szocialista termelési viszonyok, alapvető forradalmi változások mentek végbe a mezőgazdasági termelésben, és a földművesek életében. A mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása, kemizálása, a termelés folyamatos összpontosítása és szakosítása a tudományos-műszaki haladással, az ipari módszerek és technológiák érvényesítésével együtt megteremtette a szükséges feltételeket a mezőgazdasági termelés fokozatos iparosításához. Pártunk és szocialista államunk gondoskodása a szövetkezeti földművesek törekvésével együtt lehetővé tette, hogy jelentősen növeljük a mezőgazdaság termelékenységét. Három évtized alatt a mezőgazdasági termelés több mint kétszeresére növekedett. A gabonafélék hektárhozama, amely a szocialista építés előtt alig lépte túl a másfél tonnát, ma már eléri a négy tonnát. Az egy hektár mezőgazdasági területre eső hústermelés a nem egész hatvan kilogrammról kettőszázhetven kilogrammra, a tejtermelés pedig háromszázharmincnyolc literről hétšzázkilencvenöt literre növekedett. Ugyanezen Idő alatt a munkatermelékenység 4,5- ször lett nagyobb. A mezőgazdaság szociális-gazdasági átépítése és az elért sikerek kedvezően befolyásolták egész népgazdaságunk fejlődését, jelentős mértékben hozzájárultak a pártpolitika fő szociális céljának teljesítéséhez, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedéséhez. Az elmúlt három évtized alatt teljesen megváltozott a földművesek helyzete a termelési fplVamatban és a társadalomban, s a szocialista államunk hatékony segítségével reális alapot teremtettünk a mezőgazdasági dolgozók életfeltételeinek állandó javításához, a történelmi cél — a falu és a város közötti különbség fokozatos megszüntetéséhez. A szövetkezeti földművesek és a többi mezőgazdasági dolgozók teljesen új társadalmi helyzetét tükrözi aktív politikai és közéleti tevékenységük, részvételük a párt és az állam gazdasági és szociálpolitikájának kialakításában és megvalósításában, a társadalom irányításában és igazgatásában. Ha az elmúlt időszakot általánosságban értékeljük, büszkén állíthatjuk, hogy az az út, amelyet mezőgazdaságunk harminc év alatt megtett pártunk, munkásosztályunk, és földműveseink forradalmi küzdelmének nagy győzelmét, a párt lenini politikájának átütő sikerét jelenti. Az elnökség jelentésének további része áttekintést nyújt arról, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk hogyan teljesítette a CSKP XV. kongresszusának, valamint a CSKP KB októberi ülésének határozatait a hatodik ötéves tervidőszak eltelt három évében. Leszögezhetjük — hangsúlyozza a jelentés —, hogy a kedvezőtlen Időjárási viszonyok ellenére 1970—1978-ban a mezőgazdasági termelés az ötödik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 7,5 százalékkal növekedett. Az ötéves terv három éve alatt 30,4 шШ 16-tonna gabonát takarítottunk be, ami azt jelenti, hogy az átlagos évi termés 1971—1975-höz viszonyítva 780 000 tonnával, vagyis 8,4 százalékkal volt nagyobb. Több olajosnövényt termeltünk és javult a helyzet a burgonyatermesztésben is. Az állattenyésztésben folytatódott az ötödik ötéves tervidőszakban megalapozott fejlődés. Az állattenyésztés az egész időszakban fejlődött, a vágómarha árutermelése több mint 9 százalékkal lett nagyobb, a tejtermelés 7 százalékkal, a baromfitermelés pedig egyötödével. Az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva az élelmiszeripar árutermelésének értéke csaknem 17 százalékkal növekedett,'és bővült a választék is. Az eredmények Ismertetése után a jelentés feltárja a fogyatékosságokat is. Megállapítja, hogy a kedvező eredmények ellenére sem sikerült teljes mértékben valóra váltani a hatodik ötéves tervidőszak nagy feladatait. Nem sikerült az elmúlt három év folyamán összhangot teremteni a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlődése között. A tervben kitűzött célokat nem értük el a tömegtakarmányok, a cukorrépa, a komló, a gyümölcs- és a zöldség termesztésében. De nem értük el a szemesek termesztésében sem, ahol a hiányt főleg a kukorica tervezettnél kisebb hozama okozta. Fogyatékosságok tapasztalhatók a földalap védelmében, kihasználásában és termőerejének fokozásában. Az utóbbi három évben újabb 52 ezer hektár földet használtak föl építkezési célokra. De az utóbbi időkben is találkozunk olyan törekvésekkel, amelyek a legtermékenyebb földek átengedését igénylik. A rožňavai járásban például új üzem építéséhez 80 hektár szántóföldet kérnek. A mezőgazdasági vállalatoknak sem szabad könnyelműen kezelni a földet, nem szabad kihagyni a művelésből bizonyos területeket, vagy ezeket kevésbé értékes növénykultúrák termesztésére használni. Az állattenyésztési termelés egészben véve kedvezően fejlődött. De lassúbb volt a szarvasmarha-tenyésztés gyarapodásának üteme. A tömegtakarmány korlátozott mennyisége, elégtelen minősége következtében a hízómarHák súlygyarapodása lényegében az előző ötéves tervidőszak szintjén stagnál. ■ [Folytatás a 2. oldalon) Fővárosunk dinamikusan fejlődik Harmincöt esztendővel ezelőtt hallgattak el a fegyverek a vén Duna mellett elterülő Bratislavában. A gyorsan előrenyomuló szovjet csapatok űzték ki a gyűlölt ellenséget, és az fejveszetten menekült Bécs irányába. Bár Szlovákia fővárosa nem tar-1 tozott a legtöbbet szenvedett városok közé a második világégés alatt, a város mégis siralmas látványt nyújtott a frontátvonulás után. A város építésére, továbbfejlesztésére a Februári Győzelem után történtek komolyabb intézkedések. De a nehéz gazdasági helyzetben nem volt mód a kitűzött célokat gyors ütemben megvalósítani. A szocializmus izmosodása során, s különösen az utóbbi tíz esztendőben, gyors ütemű volt az építkezés és a városfejlesztés. Erre nagy szükség van, mert a lakosság száma 1945-höz viszonyítva megháromszorozódott és már megközelíti a héromszázhetvenezret. Ez a tény pedig sok lakást, munkalehetőséget követel s természetesen bővíteni kell a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, fejleszteni az Iskola és egészségügyi hálózatot, valamint a tömegközlekedést. A Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosában a felszabadulástól 1970-ig ötvenegyezer lakás épült. A hatodik ötéves terv előirányzata szerint pedig huszonöt-huszonhétezer lakás épül Bratislavában. A lakásépítés súlypontja az utőbl években a Duna másik partjára, Petržalkára (Ligetfalu) helyeződött át. Fontos feladatok közé tartozik az üzlethálózat bővítése és korszerűsítése. Aránylag kevés az eladótér, holott 1976 óta az élelmiszer-kereskedelem üzlettere hétezer négyzetméterrel növekedett, az iparcikkek boltja pedig több mint tízezer négyzetméterrel bővült. De jelentősen nőtt a közétkeztetési üzemek területe is. A közeljövőben felépül egy nagy sörgyári vendéglő, és már állnak az új vásárcsarnok alapjai is. A közeljövőben főleg az új városnegyedekben épülnek kereskedelmi létesítmények. Jelentősen növekedett a szállodai ágyak száma. Erre nagy szükség van, mert évente több mint négymillió bel -és külföldi látogatója van Szlovákia fővárosának. Bratislavában a tömegközlekedési eszközöket évente közel hárommillió ember veszi igénybe. Az utóbbi tíz esztendőben épült fel a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja és ez jelentősen megkönnyítette a járműforgalmat. A ligetfalusi városrész kiépítése újabb közúti híd építését teszi szükségszerűvé. A központi vásártéren már évekkel ezelőtt átadták rendeltetésének az első aluljárói. Rövidesen a Béke téren is befejezik a fontos létesítmény építését. A közlekedés szempontjából jelentős felüljáró építése kezdődik meg a . Szlovák Tudományos Akadémia melletti útkereszteződésen Ez azt jelenti, hogy a villamosforgalom más irányba lesz terelve a nagyállomás és a Szlovák Nemzeti Felkelés tere között. Bratislava jelentős főiskolai város. Régebben különleges gondot okozott a tanulók kollégiumi elhelyezése. Manapság több mint húszezer főiskolás kap szállást a diákotthonokban. Jelentősen bővült az alap- és középiskolák, valamint a szaktanintézétek száma. Ez azt eredményezte, hogy teljesen megszűnik a többműszakos tanítás. Az iskolák környékén sportpályák, klubok állnak a diákok-rendelkezésére. Az óvodák száma is jelentősen növekedett és a gyerekeknek már több mint nyolcvan százaléka van gondos kezelés, nevelés alatt. Az utóbbi években olyan jelentős emlékmű épült, mint a Szlovák Nemzeti Felkelés partizáncsoportja és a más forradalmárokat ábrázoló emlékművek. Korszerűsítve lett a Szlovák Nemzeti Képtár épülete és sok műemlék épületet újítottak fel, ahol főleg kulturális intézmények vannak elhelyezve. A közeljövőben emlékművet állítanak a munkásosztály kiváló egyéniségének, Klement Gottwaldnak. Nagyon fontos feladat az egészségügyi intézmények fejlesztése. Az új városrészben kórházak, gyógyszertárak, orvosi rendelők épültek és épülnek. Fertőző betegségek osztályéval bővítették a Kramárei kórházat. De minden igyekezet ellenére sincs ele-' gendő kórházi ágy a városban, ezért egyik legfontosabb feládat, hogy a gyermekek és a felnőttek számára további kórházakat építsenek. A környezet szépítésére szintén sokat fordított a város vezetősége. Parj kok, díszek, kertek létesültek, s tavasztól késő ősz'ig virágtenger pompázik á város terein. Persze ezernyi még a tennivaló, különösen az új negyedek környékén kellene gyorsabb ütemben megvalósítani a zöld területek, parkok létesítését. Az itt felsoroltak nem jelentenek mindent, ami az utóbbi években épült, vagy amit a közeljövőben létesítenek Szlovákia fővárosában. Hiszen nem esett sző az új üzemekről és sok más mindenről. Azt hiszem a felsoroltak is igazolják, hogy a fejlett szocialista társadalomban milyen lehetőségek vannak a gyors ütemű városfejlesztésre. Aki felmegy a Slavínra — ahol a Bratislava felszabadulásáért elesett hősök nyugosszák örök álmukat —> s a kimagasló dombról szemlét tart, láthatja, mennyi minden épült, hogyan terebélyesedett a város. Tóth Dezső Folyamatos a fejlődés Száznyolcvannégy küldött részvételével ünnepélyes keretek között tartották meg Haniskán a košicei (Kassa) járás szövetkezeteinek konferenciáját. Dušan Forgáč mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója beszámolójában méltatta a járás mezőgazdaságának fejlődését. Elmondotta, hogy ez a fejlődés főleg a Vili. szövetkezeti kongresszus után gyorsult fel és bontakozott ki soha nem tapasztalt mértékben. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt jelentős mértékben fejlődött. Jelenleg a járásban húsz földművesszövetkezet gazdálkodik, átlagosan 3136 hektárnyi földterületen. A nagyobb termelési egységekben pedig lényegesen fokozódott a munkatermelékenység. Tavaly egy dolgozó átlagos évi teljesítménye elérte a 91 ezer 825 korona értéket. Ezzel a párhuzamosan emelkedett a dolgozók keresete és. tavaly már elérte a h^vi 1954 korona átlagot. A jmi igazgatója a továbbiakban elmondotta, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben növekszik a szakképzett vezetők száma. Jelenleg a járás mezőgazdasági üzemeiben 167 mérnök és 664 középkáder dolgozik. Az efsz-ek VIII. kongresszusa óta a mezőgazdasági árutermelés 30 százalékkal gyarapodott, és megteremtették a feltételeket a termelés további növelésére Is. A szántóföldi zöldségtermesztés szakaszán a járás szép eredményeket mondhat magáénak. Tavaly a járásban 627 hektáron termeltek zöldséget és a felvásárló özemnek értékesítettek 14 ezer 285 tonnát ez pedig az 1972-es évhez viszonyítva 300 százalékos fejlődést mutat. A konferencia résztvevői Jelentést hallgattak meg a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának munkájáról. Hallhattunk azokról az eredményekről, amelyeket a szövetség a1 szocialista brigádmozgalonj kibontakoztatásában és a dolgozókról valő szociális gondoskodás terén ért el. .A kassai járás mezőgazdaságába^ az első szocialista brigád 1971-ben alakult a Nová Bodva-1 (Üjbödva) szövetkezetben. Ma a járás szövetke: zete.iben 149 szocialista brigád versenyez 1314, taggal a megtisztelő cím különböző fokozatának elnyeréséért. A járás mezőgazdasági dolgozói az efsz-ek IX. kongresszusa tiszteletére tizenkilencmillió korona értékű kötelezettségvállalást tettek. (-J Gustáv Husák, a CSKF KB főtitkára, megnyitja a CSKP KB. 13. ülését.
