Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
1979. március 24. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Kiállták a próbát — Az itteni élet — mondja az autóbuszon útitársara —semmivel sem elmaradottabb, mint a központi községekben, vagy a kisvárosokban. Régebben itt is gyakran hallottuk a lenéző „paraszt“ jelzőt, de már teljesen megszűnt ez a megkülönböztetés. Pedig mély és szívós gyökerei voltak. Elpusztította őket az idő. Igen az idő, melyet ha hasznosan használunk fel, súlyos társadalmi betegségeket, emberi sebeket képes begyógyítani. A Szilicei-fennsikon is felemelte azokat a rétegeket, amelyek szellemileg és anyagilag elmaradottak, számkivetettek voltak ... A falujáró krónikás első útbaigazítója a Dlhá Ves-i (Hosszúszó) Hnb elnöknője, Bacsó Istvánná volt. Húsz éve dolgozik a helyi nemzeti bizottságon, s tanúja volt a letűnt történelmi kornak, mozgatója a fejlődésnek. Sok kedvező változásról tud beszámolni. Mindezt szerény szavakkal mondja: — Oj családi házak épültek, bevezettük a villanyt, portalanítottuk a falu utcáit... Anyagiakban, szellemiekben módosabbak, gazdagabbak lettek az emberek. Oj családi házak? Valóságok palö * tákl A településre ma már városias forma jellemző. A lakáskultúrával Is elégedett a hnb elnöknője. Rendezettek a porták, a ház körüli kertekben sok a gyümölcsfa. A kerítések változatosak, de nincs rajtuk semmi giccses. A falu munkaképes lakosságának hatvan százaléka az iparban dolgozik. A fiatalok viszont már nem ingáznak, helyben, a szövetkezetben keresik meg a kenyerüket. Ez így helyes és így van rendjén. Egyben ez rányomja bélyegét a falu fejlődésére is. A fiatalok helyben építkeznek, ide nősülnek, vagy mennek férjhez. Az utóbbi időben új művelődési ház, bevásárlóközpont és tejbolt épült. Az üzletekben a havi forgalom meghaladja a háromszázhúszezer koronát. — Sajnos, vannak gondjaink is — mondja Bacsó Istvánná. — A családi lakásépítkezéseket egyenlőre le kellett állítanunk. Az államilag védett területek egyre nagyobb helyet foglalnak el, s így nem tudjuk házhelyhez juttatni a fiatalokat. Az élet viszont itt is élni akar. A szövetkezet segítségével szeretnénk a lakásproblémát megoldani. Szűkösnek bizonyult az óvoda, de problémák vannak az iskolával is. XXX Milyen képet tár a látogató elé a gömörí Hosszúszó? Sokan talán nem is tudják, hogy a falu határában van hazánk legnagyobb barlangrendszere. Húsz kilométer hosszú, s egy része áthúzódik Magyarországra, ahol Aggtelek néven ismert. A hazai szakasz bői jelenleg ezerhétszáztizenöt méter járható. A magas dombhátak, a mocsaras, kötött és szikes talajok itt egyaráni megtalálhatók. Sudár törzsű fenyőer dők, kisebb-nagyobb ligetek teszik változatosabbá a tájat. A mezőgazda - sági termelés szempontjából viszont nem mindig előnyös a természet cső dás varázsa. Ez a föld, ez a talaj nem fizet gazdagon, s gyakran teszi próbára megművelőít. Az időjárás sem kényezteti el a helybelieket, gyakran pedig' a hegyekből lezúduló víz teszi tőnkre a termést. XXX Elsőként 1949 februárjában Ardovóii (Pesőcardó) alapítottak szövetkezetei, majd az ötvenes évek elején Silické Brezován í Borzova 1. Hosszúszón, Во húöovón (!.*■kényé), Coltovón (Csoltó) és KeCován (Kecső) tüntették el a mezsgyéket. Az efsz-ek 1973-ban egyesültek. Így alakult ki a Szilicei. fennsík háromezerszázhuszonhat hektáros nagyüzeme, mely a rossz talaj- és éghajlati viszonyok ellenére is jó termelési eredményekkel dicsekedhet. Greso Bélát, a szövetkezet alelnökét — egyben az üzemi pártszervezet elnöke is — kértük fel, hogy határozza meg a fejlődés legfontosabb mérföldköveit. — Eredményeinkre méltán lehetünk büszkék. Például míg 1972-ben mezőgazdasági bruttótermelésünk huszonhárommíilió-ötszáznegyvenháromezer korona volt, addig tavaly már elértük a 34 millió hetvenkilencezer koronás értéket. Szövetkezetünkben ma már mindenki megtalálja biztos megélhetését. A dolgozókra eső átlagkereset kétezerötszáz-háromezer korona között alakul. Mfg kezdetben elavult módszerekkel gazdálkodtunk, ma tudományos megalapozottsággal és korszerű gépekkel valósítjuk meg a termelést. A betakarítást, szárítást és tisztítást szintén korszerű gépekkel és berendezésekkel végezzük. Az utóbbi években korszerűsítettük elavult gazdasági épületeinket, így a sertéslstállókban, borjúneveldékben jó körülmények között dolgozhatnak az emberek. A tehénistállók közül is többet felújítottunk. Folyamatban van egy ötszázhatvan férőhelyes tehénfarm építése is. 0) szociális helyiséget építettünk, ahol üzemi konyhát is létesítettünk. Egyszóval mindent megteszünk, hogy a fiatalságot megnyerjük a mezőgazdaságnak. Ezt a célt szolgálja a lakásépítés is. XXX — Hogyan segítik elő az Aranykalász Efsz-hez tartozó falvak kulturális fejlődését? — Az egyesült szövetkezethez tartozó falvak mindegyikében fellelhető az efsz támogatása. Kecsőn és Lekenyén korszerű művelődési ház épült. Az erdői kultúrotthon átépítése is az egyesülés után történt. — Ezek szerint sokat költenek kulturális célokra? — Igen. Egyesítés előtt a kis szövetkezetek nem voltak képesek előmozdítani a falvak kulturális életének a fellendülését. Az egyesülést követően 1975-ben hetvennyolcezer, tavaly viszont már százkilencvennyolcezer koronát fordítottunk dolgozóink szociális és kulturális igényeinek a kielégítésére. A legnagyobb összeggel a népművelési tevékenységet támogatjuk. A tagok számára színházjegyeket biztosítunk, segítjük a népművészeti tevékenységet is. A fennmaradó öszszegböl gyógyfürdő-beutalókat vásárolunk, szociális segélyeket fizetünk, s fedezzük az üzemi üdültetéseket, s a tömegsport fejlesztésével kapcsolatos költségeket. Messzemenően gondoskodunk dolgozóink továbbképzéséről is. XXX — Nálunk a továbbképzés kötelező — Jelentette ki határozottan Gresó Béla. — Ennek a célja világos. A főágazatvezetők tudják, hogy az ágazatban dolgozóknak milyen konkrét ismeretekre van szükségük. A tanfolyamok anyagát ennek megfelelően állítjuk ősze. Vizsgázniuk is kell a résztvevőknek, de nem abból, hogy általában ■hogyan lehet-jó búza-*vagy kukoricatermést elérni. Azt is tudniuk kell, hogy milyen az egyes táblák talaja, tápanyagtartalma, s a felszín menynyiben akadályozza a talajmunkát, s az utóbbi években milyen növényeket termeltünk ezeken a táblákon. Vagyis azt kell elsajátítaniuk, hogy itt a mi földjeinken és az itteni termőhelyi adottságok között hogyan lehet gazdag termést elérni. XXX Hazatérés előtt betértem az egyesült szövetkezethez tartozó egyik falu könyvtárába. A könyvtárosnő örömmel újságolta, hogy beszereztek néhány új példányt Illyés Gyula: Puszták népe című könyvéből. A könyvet állítólag a fiatalabbak közül is többen olvassák. Talán érzik, hogy szükségük van rá, mivel ma már csak az idős emberek tudják tapasztalatból, milyen volt annak idején a pusztaiak és az elzárt falusiak sorsa. A hír megörvendeztetett, mert a mai világunk méltó értékeléséhez,<és holnapunk okos formálásához tegnapunk ismerete is szükséges. ILLÉS BERTALAN A hostovcei szövetkezetnek négy juhszállása van. A közelmúltban a Dolný Maši rov-i szállásra látogattam, ahol az állomány meghaladja az ötszáz darabot. Idényben itt az állatok jól hasznosították a dús legelők termését. A- míg a juhok a legelőn voltak, Marék Bošiak juhász a jó minőségű juhtejből ínycsiklandozó zsencsicét és gomolyát készített. A gondos Juhásznak és segédjének köszönhető, hogy az elmúlt évi tervfeladatokat sikeresen teljesítették. Marek Bogiak, a juhász és Eliáš Drienkovsky, a segédje, a gomolya készítése közben. P. M a t i s Az ötezerkétszáz hektáron gazdálkodó buzicai (Buzita) Május 1 Efsz egyike Kelet-Szlovákia azon mezőgazdasági üzemeinek, ahol a termelés dinamikus fejlődése mellett egyre jobban elmélyül a marxista-leninista eszmékre támaszkodó egységes szocialista közgazdasági szemlélet és a munkásparaszt-szövetség lenini eszméje. — Szövetkezetünk öt falu — Buzica IBuzita), Komarovce (Komáróc), Nižný Lanec (Alsólánc), Re&ica (Reste) és Cestice (Szeszta) — egyesüléséből vált igazán szilárd mezőgazdasági nagyüzemmé, — jegyezte meg Tóth Ernő elvtárs, a szövetkezet mellett működő üzemi pártszervezet agilis elnöke, majd folytatta: — Persze, hosszú és göröngyös utat kellett megtennünk, amíg idáig jutottunk, amíg teljes mértékben bizonyítani tudtuk a kis- és középparasztság előtt, hogy a falvak fejlődése, illetve a mezőgazdaságban dolgozók jóléte a mezőgazdaság szocializálásáról szóló lenini alapelvek helyes megértésétől és annak sikeres megvalósításától függ. Községeinkben a falvak szocialista átalakulásáról szóló lenini alapelvek, illetve a CSKP IX. kongresszusán elfogadott agrárprogram eszméjének első meghonosítói és úttörői többnyire a pártszervezetek megalapítói, oszlopos tagjai voltak. Közülük mindenekelőtt szeretném kiemelni Varga Viktor elvtársat, aki Buzitán 1924-ben nyolc taggal megalakította a kommunista párt első sejtjét. A pártszervezet, illetve az efsz alapító tagjai közül Tóth Ernő, Boskai Pál, Szanyi György, Luéskai Gyula, Dankó Gyula és Ignáth Péter neve érdemel említ A szövetkezeti eszme megvalósítádáétTt-Niarcba szállt: Szanyi Mihály, Kmec Mihály — a Buzitai Efsz első elnöke volt — Zsiga István, Szaniszló László és fenigár Vilmos. Harcuk nem volt könnyű, mert az említett falvak lakosságának többsége kis- és középparasztokból tevődött össze, akik eleipte a végsőkig ragaszkodtak földecskéikhez. Nem véletlen, hogy a közös gazdálkodás „fecskéi“ itt is a nincstelenek, a kizsákmányolt földmunkások voltak, akik a báró és a környék földesurainak földjein dolgoztak. — Bizony nem volt könnyű dolguk az úttörőknek — vette át a beszéd fonalát V a j á n y 1 László, az egyesült szövetkezet elnöke. — Bár volt bizonyos elképzelésünk. ismeretünk, ám ez nem volt I elegendő A tapasz- I telt gazdákra pedig í nem számíthattunk. I Ezek ellenséget, I földjeik elrablóit látták a közös és a pártszervezet vezetőiben. Ezenkívül az efsz-be beállt kis- és középparasztok által összpontosított termelési eszközök sem voltak megfelelőek a nagyüzemi termelés biztosításához. Nem véletlen, hogy az első két évben elért hozamok nem érték el a megalakulás előtti eredményeket, ami komolyan hátráltatta munkánkat, illetve a nagyüzemi gazdálkodás további propagálását. A hiányos pénzalap sajnos még a szövetkezeti gondolattal szimpatizálókat is megrettentette, s így az efszből az ötvenes évek elején többen kiléptek. A FEJLŐDÉS MÄSODIK HATÁRKÖVE Az efsz életében a teljes kibontakozás, a fejlődés második határköve 1973 volt, amikor Buzita, Alsólánc, Komáróc, Szeszta és Reste szövetkezeti dolgozói úgy döntöttek, hogy egyesítik erejüket. Megkezdődött egv nagyméretű meliorációs munkafolyamat — huszonhétmillió korona beruházással —, melvnek következtében ezerhétszázhetven hektáros, eddig használhatatlan, vizes, lápos földterület vált jó minőségű termőfölddé. Ma már szinte természetes, hogy az egykori mocsárvilág helyén silókukorica terem. A növénytermesztés fejlődése törvényszerűen magával hozta az állattenyésztés fellendülését. — Bár gazdasági eredményeink — az ország élenjáró szövetkezeteihez hasonlítva nem kiválóak, de a dinamikus fejlődés itt is felmérhető — jegyezte meg Tóth elvtárs. Az egyesülés idején a borjúnevelésben például harminc százalékos volt az elhullás, ami 1,9 százalékra csökkent. Tavaly az anyakocánként elválaszott malacok száma meghaladta a 20,8 darabot, ami kerületi elsőséget jelentett. Az említettekhez hozzá kell még fűznöm, hogy nem megvetni való a tenyészsüldő-tartásunk sem. Az értékesített fiatal tenyészállatok hatvanöt százaléka „ER“, harminc százaléka pedig „E“ minősítést kapott. Az elért eredményekkel kapcsolatban meg kell még említenem, hogy Papp Zoltán mérnök — főzootechnikus — irányításával állattenyésztésünkben meghonosodott a pontosság, a fegyelem, s példás lett a munkahelyek tisztasága, szociális ellátottsága: minden istállóban öltöző, mosdó és zuhanyozó található. Az efsz termelési eredményeit a számok is hűen dokumentálják. Az efsz össztermelés! értéke hetvenkét - millió-hatszázkilencezer korona volt, amely csaknem nyolcmillió koronával több az 1977-es évinél. J0 KÖZÖSSÉGBEN A szövetkezet fejlődésével párhuzamosan fejlődtek a falvak is. Az egykori sáros utcákat portalanított utak váltották fel. A hnb és az efsz gyümölcsöző együttműködése során járdákat, korszerű művelődési házakat építettek. A hajdani nincstelenek, egykori szegényparasztok jómódú szövetkezeti tagok lettek, akik a kis és egészségtelen földpadlós házaikat új, korszerű lakásokkal cserélték fel. — Nézz csak jól körül — biztatott Vajányi elvtárs. Mindaz, amit látsz, már a közös gazdálkodás eredménye. A buzitai Május 1 Efsz-ben az anyagiak mellett gondosan törődnek a tagok műveltségének, szakmai és politikai tudásának gyarapításával, valamint világnézetük formálásával is. Az utóbbiakkal kapcsolatban hadd idézzem a pártszervezet egyik gyűlésén elhangzottakat. Örömmel és büszkén újságolták az üzemi pártszervezet tagjai, hogy elnökük, Vajányi László, mindig igazi értője és támogatója volt a tagságnak, s a szövetkezetben dolgozó fiataloknak. Talán éppen rajta keresztül szerették meg a közöst, a földet, melynek ma urai. nem pedig rabjai. A dolgozók elmondották, hogy a szövetkezet által szervezett közös kirándulások nemcsak kellemesek, de tanulságosak is. Ezek során ismerték meg hazánk és Magyarország élenjáró mezőgazdasági nagyüzemeit, ahol értékes tapasztalatokat szereztek. Egy szó mint száz, a Buzitai Efsz-ben igazán törődnek a szövetkezetben dolgozók kulturális és szociális szükségleteinek kielégítésével. Nemcsak korszerű művelődési otthont, de szép és egészséges üzemi konyhát is építettek, melyben kedvezményes áron étkeznek az efsz dolgozói. Az új, a szebb és gazdagabb élet az emberek öntudatában is visszatükröződik. Elmondhatjuk, hogy az efsz tagsága saját tapasztalataiból, saját életén keresztül győződhetett meg Klement Gottwald elvtárs szavairól is: „A falvak szocializálása nélkül nem lesz szocializmus Csehszlovákiában“. XXX Befejezésül Vajányi László — az SZNT képviselője és az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagja — szavait idézem: „Szövetkezetünk három évtized alatt elért termelési eredményei meggyőzően bizonyítják, a párt szava beigazolódott: a szocialista nagyüzemi gazdálkodás demokratizmusával, emberségével felemelte a dolgozókat. S mi természetesen igyekszünk a szövetkezeti gazdálkodás nyújtotta ezen lehetőségeket hasznosítani. Ennek a gazdálkodásnak a korszerű tervezésen, a szocialista demokrácia elvének következetes betartásán, a párt vezető szerepének érvényesítésén, s a dolgozók széles körű kezdeményezésén kell alapulnia. KERTÉSZ PÄL
