Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-24 / 12. szám

1979. március 24.

SZABAD FÖLDMŰVES

.11

Három év távlatából

BELKERESKEDELMÜNK SIKEREI ES GONDJAI HATODIK ÖTÉVES TERVÜNK EDDIGI ESZTENDEIBEN • ELSŐDLEGES CÉL A FOGYASZTÓK IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSE • AZ IDEI ÉS A JÖVŐ ÉV MÉG KOMOLYABB ERŐFESZÍTÉST KÖVETEL

Sokszor bosszankodunk, ha azon nyomban, s mindjárt az első boltban nem kapjuk meg azt az árut, amit keresünk. Különösen akkor, ha filléres értékű, de gyakran keresett, igényelt és nélkülözhetetlen apróságról van szó. Rendszerint a kereskedelmet szidjuk, esetleg oktalanul, hiszen nem árusíthatja azt, amit az ipar le nem gyártott. S néha megütközünk a kereskedelmi dolgozók közönyén, a vevővel szemben nyíltan kimutatott rossz hangulatán, apatikus érdektelenségén. De vessünk egy behatóbb pillantást belkereskedelmünk berkeibe, hátha rájövünk e nem kívánatos jelenség nyitjára.

— Az SZSZK Belkereskedelmi Minisztériuma által irányított kereskedelmi szervezetek hatodik ötérves tervünk első három esztendejében a kiskereskedelmi forgalom tervét hatvannyolcmillió koronával túlszárnyalták — mondotta egy nemrég megtartott sajtóértekezleten BARTALOMEJ KRIAK, belkereskedelmi miniszterhelyettes. —

A kiskereskedelmi forgalom alakulását e három esztendő alatt dinamikus fejlődésként jellemezhetjük, mely azonban az idei évben egy kissé lelassul. Jövőre, tehát 1980-ban e folyamat felgyorsul és a kereskedelmi forgalom öt százalékos, az iparcikkeknél pedig 5,9 százalékos növekedésével számolunk.

Az élelmiszerkereskedelem terén, amint azt Kriak miniszterhelyettes elvtárs megemlítette, továbbra is az ésszerű, racionális táplálkozás követelményeivel összhangban álló élelmiszerek forgalmazását szorgalmazzák majd. Tehát tovább bővítik az állattenyésztési termékek, az állati eredetű élelmiszerek, a gyümölcs és a zöldség eladását. Hiszen e téren még mindig nem értük el a kívánt szintet.

Szemléltetésképpen hadd említsük meg, hogy 1978-ban a legfontosabb élelmiszerek fogyasztása Szlovákiában személyedként hetvenhárom kilogramm hús, háromszáztizenkilenc darab tojás, hetvenöt kilogramm zöldség és negyven kilogramm gyümölcs volt.

Az iparcikkek kereskedelmi forgalma az elmúlt három esztendőben részben lelassult. De ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a múlt év lezárásakor végzett felmérés azt igazolja, hogy lakosságunk az életszínvonal állandó emelkedése folytán ma már egyre kevesebb mosógépet, tévékészüléket, hűtőszekrényt igényel. A legtöbb háztartásban ugyanis ilyenfajta gép és berendezés már megszokott

használati tárgynak számít. Napjainkban minden száz háztartásra számítva 99 mosógépet, 92 tévékészüléket, 82 hűtőszekrényt és 30 személygépkocsit mütat ki a statisztika. Az említett nagyobb beruházást jelentő iparcikkek közül a gépkocsik iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Tavaly Szlovákiában Összesen 40 ezer 856 személygépkocsit adtak el, ami hétezerkétszázhatvanegy darabbal több, mint 1977-ben volt. A motorkerékpárok eladásban még szembetűnőbb az emelkedés, amely az 1977-es évvel összehasonlítva 31,7 százalékos növekedést mutat. Ezt a néhány adatot csupán annak bizonyítására említettük fel, hogy e cikkekből a jövőben a jelenleginél lényegesen' nagyobb keresletet aligha várhatunk.

E kis kitérő után azonban térjünk vissza belkereskedelmünk problémáihoz. Amint a minisztérium illetékes vezető dolgozóitól megtudtuk, jelentősen megnőtt a kiskereskedelem árukészlete. Szlovákiában a kereskedelem árukészlete 665 millió koronával nagyobb, mint az előző esztendőkben. Ez közgazdasági szempontból nem a legkedvezőbb amellett, ho^y egyes árufajtából néha hiány mutatkozik, főképp egyes iparcikkekből.

A lakosság ellátását tekintve a jelenlegi helyzet kedvezőnek mondható. Részben éppen a felhalmozott nagyobb árukészletek jóvoltából. De mi az, amiből hiány mutatkozik? Az idén például belkereskedelmünk többfajta textiláruból nem tudja a fokozozott igények által megnövekedett keresletet teljes mértékben kielégíteni. Különösen a gyermek textiláru csoportjában érezhető, ami a belkereskekedelem illetékeseinek különösen nagy gondot okoz, hiszen a nemzetközi gyermekévben e téren az iddiginél még tökéletesebb áruellátást

akartak elérni. Az egyes gyermek ruházati cikkek hiányának megoldása érdekében, amit az illetékesek komoly politikai feladatként kezelnek, több hatékony intézkedést foganatosítottak. A gyártó vállalatok tartalékainak kihasználával növelni szeretnék a termelés térfogatát, különösen kötött gyermekruhákból, fehérneműből. A termelés fokozása érdekében újabb gépek behozatalát szorgalmazzák. Korlátozzák, illetve beszüntetik a gyermekruházati cikkek kivitelét. A piac jobb ellátására növelni akarják ennek az árufajtának behozatalát.

Az áruellátást illetően nem beszélhetünk áthidalhatatlan akadályokról. Ami azonban nehezebben megoldható a lakosság zavartalan bevásárlási lehetőségének megteremtése. A bolthálózat kiépítése nagyon vontatott. Az új lakótelepeken — habár gombamódra szajrorodnak — boltokat alig találunk. S ez komoly fogyatékosság.

Van azonban belkereskedelmünknek még súlyosabb problémája is. A .káderkérdés. A belkereskedelmi vállalatok Szlovákiában 72 ezer 247 dolgozót foglalkoztatták 1975-ben, míg tavalyig számuk csupán 6481 személlyel gyarapodott. Ez azonban nincs arányban az üzlethálózat bővítésének ütemével. A kereskedelmi szervezeteknek kisebb számú dolgozóval kell a megnövekedett feladatokat teljesíteni. Ez komoly megterhelést ró a boltok személyzetére. Habár a dolgozók bérátlaga nem a leggyengébb -r tavaly kétezerháromszázkét 'koronát tett ki — mégsem oly vonzó, hogy újabb káderek megnyerését és a meglevők stabilizálását segítse elő. Részben ebből ered, hogy a kereskedelmben foglalkoztatottak száma csökken.

Azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy a belkereskedelem dolgozóinak jelentős hányada nő. Mivel a kereskedelmi szervezetek nődolgozóik gyermekeinek elhelyezésére bölcsődét, illetve óvodát nem tudnak biztosítani, nem csodálkozhatunk azon, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást. Mindez feltétlenül kihat a kereskedelem dolgozói és a vevőközönség kapcsolatára, amely nem egy esetben aligha nevezhető szívélyesnek.

A helyzet mélyebb elemzése egyértelműen utal arra, hogy belkereskede.lrnünk fogyatékosságai az érdekeltek jól átgondolt, célratörő szoros együttműködésével a kereskedelmi dolgozók és a vásárlóközönség teljes megelégedésére — ha nem is egycsapásra — de megoldhatók.

(obenau)

Felkészülni a holnapra

Swfc«»,

A „mezősuli“-nak becézett Szepsi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola.

Csallóközben születtem, Sárosfán. • Itt is nevelkedtem. Szülőfalumban nőtt szívemhez a természet, minden szépségével. Hogy a motor, a gépek szerelmese lettem, apámnak köszönhetem, ugyanis édesapám kovács volt. A lópatkolás, a vasizzás, a ritmikus kalapácsverés már a múlttá. A mezőgazdaság iparosítása megköveteli a maga korszerű, bonyolult szerkezetű gépeit. Én ezeket a gépeket nemcsak vezetni szeretem, hanem javítani, s ha kell átalakítani is.“ Ezeket Mondotta BODÖ FERENC elvtárs, a szímői földművesszövetkezet kitüntetett dolgozója.

Bodó elvtárs fiatal éveire nem szívesen emlékszik vissza. Egészen fiatalon sok szenvedésben, megaláztatásban volt része. Két évig volt fogoly, majd Csehországba kényszerült. Itt kedvezett neki a szerencse. Itt ismerte meg az övéhez hasonló sorsú Illés Erzsébetet, akit később feleségül vett. Házasságkötésük után Szímőre költöztek, így lett a csallóközi emberből szímői lakos. Hazatérésük

ü

GIE

után azonnal munkába lépett. A nyitraí talajjavító vállalatnál mint bágerkezelő dolgozott. Mivel sok volt a lecsapolatlan földterület, a talajjavító munkák sürgősek voltak. Bodó elvtárs hosszabbított műszakban dolgozott, csakhogy feladatát minél előbb teljesítse. Pontos és szorgalmas munkájáért a Példás dolgozó kitüntetést kapta. 1956-ban belépett a pártszervezetbe. Mint párttag is példát mutatott mind a közéletben, mind a munkahelyén. Rövidesen a Legjobb dolgozó kitüntetés tulajdonosa lett. Bodó elvtársat a bágeres munka annyira lekötötte, hogy a három gyermeke nevelésére alig maradt ideje. Ezért úgy érezte, munkahelyet kell változtatnia, hogy közelebb kerüljön családjához. A Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat Nové Zámky-i (Érsekújvár) részlegén

Kevesebb energiával

Az energiatakarékosság kérdését a közelmúltban a Sarai (Vágsellye) Duslo n. v. dolgozói is megtárgyalták. Ennek érdekében a gyártási részlegek dolgozói különbé zó javaslatokat tettek. Például az alkatrészeket készítő műhely dolgozói még az év elején úgy határoztak, hogy éjjeli műszakban is dolgoznak, mert ekkor a villanyáramvezeték nincs túlterhelve. Ezáltal a villanyáramot gazdaságosan kihasználják. Már eddig is húsz dolgozó végzi munkáját éj jeli műszakban, közöttük J. Magdálik a csiszológép dolgozója (a képen jobboldalt) és a műhely vezetője M. Celinák, aki ellenőrzi a csiszolt gépalkatrészeket.

(Kép és szöveg:

Krajcsovics F.)

meslsre

kérte felvételét. A többszörösen kitüntetett dolgozót szívesen fogadták új munkahelyén. Nem is csalódtak benne. Rövidesen a Legjobb gépkocsivezető minisztériumi kitüntetést adományozták neki.

Az aranykezű szakemberre falujában is felfigyeltek. Hazahívták a szövetkezetbe. Itt a takarmányszárító üzem gépésze s egyéb gépi eszközök javítója lett. Sokat töprengett azon, miképpen lehetne leegyszerűsíteni a munkafolyamatot, hogy kellene üzemanyagot megtakarítani. Mint a szocialista brigádok bronzérmének tulajdonosa kötelességének érezte, hogy a bonyolult szerkezetű gépeket alaposabban tanulmányozza. Amikor családja pihenőre tért, a mester tanult, rajzolt és számolt, ötletét a gyakorlatban hasznosította.

Mi is volt az, ami annyira bántotta őt? A lengyel M—804/15 jelű szárítóberendezésen az úgynevezett befolyó nyelvet hetente kellett cserélni, mert az ezerháromszáz fokos hőségtől hamar elégett. Egy-egy cserélés munkakieséssel és költséggel járt. Bodó Ferenc fogta magát s a befolyó nyelvet kisamottozta, hogy a magas hőfokot kibírja. Ezzel a módosítással a szövetkezetben elérték azt, hogy a kisamottozott befolyó nyelv egy idényt, azaz nyolc-tíz hónapot javítás nélkül kibír. Ezzel az újítással a szövetkezet jelentős pénzmegtakarításhoz jutott. Bodó ‘elvtárs tovább próbálkozott. Most a rotáción levő gumi elhelyezésébe, valamint annak cserélési módjába nem tudott belenyugodni, mert balesetveszéllyel járt. Ügy módosított a szerkezeten, hogy á balesetveszély megszűnt. Az alkatrészcsere, ami az újítás előtt hat órát vett igénybe, ma már csak félórányi munkát követel. Ezzel az újítással a szövetkezetben ötszáz koronát takarítanak meg havonta.,

A kovácsinasból az évek során gépész, gépjavító, gépvezető és újító lett. Ügy is mondhatnánk: ezermester. Szorgalmát, jó munkáját számtalan kitüntetés bizonyítja.

Bodó Ferenc elvtárs ötvenöt éves. De akárcsa'k munkahelyén, a társadalmi munkában is példamutató. Mindenütt Ott van, ahol falujáért, az emberért, a társadalomért tehet valamit.

Búkor József

Minőségi átalakulásban van hazánk mezőgazdasága. Nőtt a termelés anyagi, műszaki megalapozottsága, új szakosított állattenyésztő telepek létesültek, a korszerűtlen gépeket hatékonyabb, nagyobb teljesítményűek váltják fel. Nem mellékes tehát, milyen felkészültségű, képzettségű szakembergárda dolgozik a mezőgazdasági üzemekben.

Szakképzett gépesítőkre van szüksége a mezőgazdaságnak. A gépesítési üzemág fejlődik ugyanis a legdinamikusabban.

XXX.

— Mi mindent elkövetünk, hogy sokoldalúan képzett szakembereket neveljünk a mezőgazdaság számára — mondja Dohányos Rudolf mérnök, a Moldava nad Bodvou-i (Szepsi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatóhelyettese.

A szepsi „mezősulinak“ egy híján háromszáz tanulója van. Az iskola felszerelése megfelelő: tankönyvekből, szemléltető eszközökből nincs hiány. A tanárok és a szakoktatók száma is elegndő. Jól kihasználják az audiovizuális oktatási eszközök adta lehetőségeket. Az iskolában nyolcvanhárom gépesítő-jelölt készül az érettségi vizsgára, az életre. Bármelyiküket kérdezem, reménykedve tekintenek a jövőbe. Ez pedig mezőgazdaságunk tekintélyének növskedésése utal.

— Hányán készülnek a főiskolára és azoknak, akik nem szándékoznak tovább tanulni, milyen lehetőségük van az elhelyezkedésre? — érdeklődöm az igazgatóhelyettestől.

— Azzal kezdem, hogy az elmúlt 23 év alatt mintegy 1400 érettségizett, jól felkészült szakembert neveltünk, közülük sok a mezőgazdasági mérnök.

— Mennyi az a sok?

— Pontosan 220 a mezőgazdasági mérnök. A végzősök 14—15 százaléka folytatja tanulmányait, nagyobbára a Nltraí Mezőgazdasági Főiskolán, esetleg Prágában vagy Kožicén (Kassa) sőt az utóbbi időben mind többen külföldre, Moszkvába, Budapestre jelentkeznek. Mind a hazai, mind a külföldi egyetemeken diákjaink derekasan helytállnak, sokan közülük kitüntetéssel fejezték be egyetemi tanulmányaikat. De a "többiek is, mint gépesitők, jól érvényesülnek-az életben. A nálunk érettségizett diákok iránt nagy érdeklődés tapasztalható. Elhelyezkedésük biztosítva van. Gyakran megtörténik az is, hogy a mezőgazdasági üzemek Igényeit nem tudjuk kielégíteni. A fiatalok elhelyezkedését nagyban megkönnyíti, hogy gyümölmölcsöző kapcsolatot létesítettünk az egyes mezőgazdasági igazgatóságokkal és a mezőgazdasági üzemekkel. Itt meg kell jegyeznem, hogy az utóbbi években kevés a jelentkező a nyugat-szlovákiai kerületből. A gyerekek panaszolják, hogy nem jöhetnek ide, mert nem engedik őket. Ilyen kérdés egyáltalán nem áll fönn, nem értem, hogy találhattak ki ilyen dolgokat.

— Igazgatóhelyettes elvtárs, mondana néhány szót arról, milyen lehetőségük van az iskola diákjainak a rendszeres sportolásra és a kulturális tevékenységre? — kérdezem Dohányos Rudolf elvtárstól.

— Diákjaink kulturális és sporttevékenysége sokrétű. Az iskolánkban 18 szakkör működik, igaz, ezek a körök többnyire érdekkörök, de jól öszszekapcsolódnak a tanulók kulturális és sportnevelésével. Van zenekarunk, irodalmi körünk, tánccsoportunk, két ateista körünk, fényképészkörünk és feltaláló-újító körünk. Iskolánk diákjainak sporttevékenysége valóban dicséretes, hiszen 19 szakosztályban sportolhatnak a tanulóink. Diákjaink számos országos és nemzetközi versenyen is jól szerepeltek. De a legszebb eredményeket a tanulóink a honvédelmi sportkörökben érték el, ahol a különböző versenyeken számos elismerő oklevelet szereztek.

Sokáig beszélgettünk még az iskola ügyes-bajos dolgairól, az iskolán kívüli tevékenységről, a gyakorlati oktatásról és a jövőbeni' tervekről. Vitathatatlan, hogy a mezőgazdasági üzemekben a termelés fejlesztésének egyik fontos tényezője a szellemi erők fejlesztése. Olyen szakemberekre van szükség, akikre rá lehet bízni a nagy értékű gépeket, gépparkokat. Hát ilyen szakembereket képez a szepsi mezőgazdasági iskola.

ILLÉS BERTALAN

Az iskola beat-zenekara.

Gondok a világ élelmezése körül

A második világháború után egyes országokban nőtt a jólét, más országokban pedig szaporodott a népesség. A fejlődő országokban az évi népszaporulat 2,5—3 százalékra tehető, ami a történelem során eddig még nem fordult elő, és ami 1947—48 óta több helyen élelmezési gondokat okozott.

Üjabban a problémák megoldását a természetes ásványi források, a tenger, a légkör és az éghajlati viszonyok kihasználásában keresik.

Harminc év óta az élelmiszertermelés nagyjából követte a népesség szaporulatát, anélkül azonban, hogy egyes vidékek lakosainak hiányos étrendje javult volna.

Egyes fejlődő országokban a születéskorlátozás nem járt a várt eredménnyel, mivel az csak lassan, fokozatosan valósítható meg. így az élelmezés egyensúlyi helyzete változatlanul bizonytalan és ki van szolgáltatva az időjárásnak. Az ásványi anyagok egyelőre a talaj és a tengerfenék jobb kihasználásával javarészt pótolhatók. (MG. Világirodalom)