Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-24 / 12. szám
. _L 1979. MÁRCIUS 24. Ф XXX. évfolyam 12. szám. Ага 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Cl falvak új ifjúsága * A technika hatása a mezőgazdaság korszerű fejlődésére * Ügy szeretnék megnősülni * kert talajának művelése KORPARANCS: a növénytermesztés fejlesztése Ha a hatodik ötéves tervidőszak háromévi lemaradását a növénytermesztés szakaszán ki akarjuk küszöbölni, akkor az idén szlovákiai átlagban legalább tízszázalékos növekedést kell elérnünk a múlt esztendei termelési eredmé nyékhez viszonyitva. — Ez rendkívül igényes feladat — mondotta JÄN JANOVIC elvtárs, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere —, de teljesíthető. Persze csak akkor, ha minden mezőgazdasági üzemben feltárják és maximálisan kihasználják a hektárhozamok növelésének lehetőségeit és a növénytermesztés szerkezetének formálásában, valamint a vetésterületek kialakításában szigorúan betartják az állami tervfegyelmet. Elsődleges feladat természetesen továbbra is a gabonaprogram következetes teljesítése. Ez persze nemcsak a gabonafélék hektárhozamának növelését igényli, hanem feltételezi azt is, hogy a szemes kukorica termesztésében a múlt évinél lényegesen jobb termelési eredményeket érünk el és a tömegtakarmányok hektárhozamát növeljük, s azok kiváló minőségét jól szervezett betakarító munkával, a tartúsitás legjobban bevált módszereinek alkalmazásával biztosítjuk. Igaz, hogy az erős téli fagyok a gabonavetéseket eléggé megkárosították. Szlovákiai méretben körülbelül nyolcvan-nyolcvanötezer hektáron kell kiszántani. Ez azonban pótolható elsősorban is a szinte világhírnevú nagyhozamú tavaszi árpafajtáink vetésével vagy esetleg úgy, hogy a későbbi időszakban kiszántandó búza helyére szemes kukoricát vetünk. Tény, hogy azokon a területeken, ahol a felmérések szerint a gabona növényzete nem garantálja legalább a harmincöt mázsás hektárhozamot, ott helytelen lenne késlekedni a feltételezhetően nagyobb termést adó tavaszi árpa vetésével. Igaz, hogy ez többletmunkát igényel és növeli a termelési kiadásokat is, ennek ellenére hasznos cselekedet lehet mind a mezőgazdasági üzemek, mind a népgazdaság szempontjából. Az állami tervfegyelem betartását mind a csoportérdekek, mind pedig az országos népgazdasági érdekek megkövetelik. S ez nemcsak a növénytermesztés fő ága zalaival kapcsolatban érvényes. Ha például a takarmányhüvelyesek tervezett vetésterületét csak a járási mezőgazdasági igazgatóságon tartott „osztozkodás" alkalmából vállaljuk, a valóságban azonban azt önkényesen minimális területre korlátozzuk, akkor ezzel a felelőtlen magatartásunkkal a tápanyagszegény takarmánykeverékek gyártását szentesítjük és az állatok súlygyarapodásában meghono sodó pangás vagy visszaesés miatt saját magunknak is sok kárt és bosszúságot okozunk. Nagy nemzetgazdasági károkhoz vezet az is, ha a különböző ipari növények termesztését mellőzzük, tehát ha a tervezett és vállalt vetésterületek nagyméretű csökkentésével a tervezett termék mennyiségének csak egv töredékét állít juk elő., Ezzel nemcsak a feldolgo zó Ipar termelési tervének a teljesítését veszélyeztetjük, hanem a külkereskedelmünket is felesleges többletkiadással terheljük. Az per sze igaz, hogy a repcét sok mező gazdasági üzem szívesen termeli. Főleg a nyugat-szlovékiai kerületben. Az idén azonban a repcevetések nagy része kifagyott. Ezt feltétlenül pótolni kell! Mégpedig napraforgóval! Azt is lehet gazdaságosan termelni. S a termesztéséhez kedvező feltételek is vannak. Különösen a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol ezeket a jó feltételeket illő lenne jobban kihasználni, mint a múltban. A közép- és a kelet-szlovákiai kerületben pedig nagyobb igyekezetét tanúsíthatná nak a takarmányhüvelyesek termesztésében. Igényes feladatok vannak a cukorrépa termesztésben is. A termést a múlt évi valósághoz viszonyítva legalább negyven százalékkal kell növelni. Ez bizony eléggé soknak tűnik. Oe a múlt évi tervhez viszonyítva nem sok növekedéssel számolunk. Csak a tervezett mennyiség azért tűnik soknak, mert a múlt esztendőben nagyon silány hozamokat takaríthattunk be. Nem a rossz munka, hanem a kedvezőtlen időjárás miatt. A térvezett termelési feladatok tehát ezen a szakaszon is teljesíthetők, s ha a szakszerű és lelkiismeretes munka aránylag kedvező időjárással is párosul, akkor minden bizonnyal elérjük kitűzött célunkat. Már most. tehát tavasszal kell gondolni arra is, hogy megteremtsük a termelés tervszerű növelésének összes feltételeit a növénytermesztés minden szakaszán. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a növénytermesztés minden szakaszán, még a burgonya- és a zöldségtermesztésben is garantálják a tervszerű növekedést és biztosítják a lakosság folyamatos ellátásának árubázisát. Vetőmagvakkal és ültetőburgonyával lényegében jól el vagyunk látva. Igaz, gondot okozott a szemeskukorica-hibridek vetőmagjának biztosítása, mivel a hazai vetőmag jelentékeny része — az általában ismert okok miatt — nem telel meg a követelményeknek. A nagyhozamú szemes kukorica vetőmagja azonban biztosítva lesz jugoszláviai behozatalból. Az illetékes szervek tehát azzal számolnak, hogy a hazai termésű kukoricavetőmag nagyobbik részét silókukorica termesztésére használjuk fel. Nem hallgatható el, hogy az idén gondot okoz majd a növények vegyszeres kezelése. Jóval kevesebb lesz a gyomirtószer, mint tavaly volt. Ezen azonban hiba lenne siránkozni, mert a siránkozás nem segít. Ellenben segíthet az, ha a növények hagyományos kezelését, gondozását jobban szorgalmazzuk és ezáltal teremtjük meg a nagy hozamok feltételeit. A gyomok elleni következetes harc volt és marad a jövőben is a növénytermesztés alfája és ómegája. A gyomok elleni harcot azonban a lehető legszélesebb méretekben szorgalmazni kell. Tehát hiba lenne eltűrni például azt, hogy a mezőgazdasági üzemek telepein vagy hasznosítható kül- és beltelkeken környezetcsúfító gyom uralkodjon. Váljon minden községben közös akarattá az összes megművelhető föld kihasználására való törekvés, mert azzal nemcsak környezetünk szépülését, hanem a mezőgazdasági termékek mennyiségét is növeljük. S abból egyrészt haszna lesz a termelőnek és haszna lesz a társadalomnak is. A tavasz nyílása tehát a gondok, a megoldásra váró feladatok egész sorát hozta magával. Az persze nem kétséges, hogy a termelésnövelő törekvéseket siker koronázza. —pa— A Intened (Losonc) járás szövetkezeteinek konferenciáján a küldöttek nagy figyelemmel hallgatják a jmi igazgatójának, J. Vitainak, a beszámolóját. Fotó: —tt— Gyümölcsöző tanácskozások ÜNNEPI HANGULAT AZ EFSZ-EK JÄRÄSI KONFERENCIÁIN (Kiküldött munkatársainktól) — Az efsz-ek közelgő IX. kongresszusára készülődés az elmúlt napokban csúcsosodott ki; Szlovákia-szerte megtartották a járási konferenciákat, melyeken a szövetkezeti földművesek felmérték szocialista mezőgazdasúgunk harmincéves fejlődésének eredményeit, számot adtak a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítésében elért sikerekről és a további igényes feladatok teljesítésének fontosságát is méltatva, rámutattak az előbbre lépést, a fejlődést segítő lehetőségekre. ELŐTÉRBEN A KUKORICAPROGRAM MEGVALÔSÍTÄSA AZ EFSZ-EK Dl KONGRESSZUSA Komáromban (Komárno ) az efsz-ek járási konferenciáján 130 küldött képviselte a földmüvesszövetkezetek több mint ti-j zenhatezer tagját.! A tanácskozás rész-j vevői szívélyesen üdvözölték körük, ben Peter Colotka elvtársat, a CSKP KB Elnökségének!__________________ tagját, az SZSZK kormányának elnökét, valamint Benyó Máté elvtársat, az SZNT alelnökét és a többi vendéget. A három évtizedes múltra visszatekintő szövetkezeti gazdálkodás sikereiről, illetve a hatodik ötéves tervidőszak termelésfejlesztési feladatainak teljesítésében és az efsz-ek VIII. kongresszusa által kitűzött célok valóra váltásában elért eredményekről Novotný Rudolf mérnök, a jml igazgatója adott számot. Hangsúlyozta, a járás szövetkezetei jelentős utat tettek meg a fejlődésben, ami elsősorban azért vált lehetségessé, mert az itteni földművesek határtalan szorgalommal és lelkesedéssel igyekeztek kihasználni a kedvező feltételeket, s mert soha nem féltek az újtól, a haladó módszerek alkalmazásától. Az efsz-ek VIII. kongresszusa óta eltelt időszakban a mezőgazdasági nyerstermelést 57.5 százalékkal, az árutermelést 64,5 százalékkal, a munkatermelékenységet pedig 80,6 százalékkal növelték a járásban. A szövetkezetek tavaly sokkal több húst, tejet, tojást termeltek és értékesítettek, mint hét évvel korábban. A növénytermesztésben elsősorban a gabonaprogram megvalósításban és a zöldségtermelés fejlesztésében értek el kimagasló sikereket. Például a gabonafélék átlaghozama hét év alatt 39,8 mázsáról 53,1 mázsára nőtt. A szövetkezeti -földművesek komáromi járási tanácskozása a kritikai igényesség szellemében zajlott. Ennek megfelelően íródott a főbeszámoló is, amelv a többi között rámutatott: a járás mezőgazdasági üzemei számára évek óta a kukorica-termesztés fejlesztése jelenti a legnagyobb problémát. A szélsőséges időjárás, a 'gyakran kifogásolható minőségű biológiai anyag és nem utolsó sorban a szubjektív tényezők közrejátszásának együttes hatása következtében a tervidőszak három évében a kukorica .igen szerény hozamot nyújtott. Ha az • üzemek le akarják törleszteni tetemes (adósságukat — márpedig így van —, akkor ezentúl legalább olyan figyelmet kell szentelniük a kukorica terjmelés fejlesztésének, mint amilyen igyekezettel pár éve a gabonatermelés fellendítését szorgalmazzák. U- gyanakkor a zöldség- és cukorrépatermesztést is eredményesebbé -kell tenniük. Az igényes feladatok megkövetelik, hogy maximálisan kihasználják a terméshozamok növelését szolgáló összes tényezőt, elsősorban az öntözéses gazdálkodós nyújtotta lehetőségeket. Eddig a szántónak csupán egyötödét tudják locsolni. A helyi adottságok ismeretében biztosra vehető, hogy az öntözőrendszerek kiépítése nagyot lendítene a mezőgazdasági termelés fejlődésének kerekén. A tartalmas vitában felszólalt Colotka elvtárs is. Méltatta a szövetkezeti gondolat zászlóvivőinek, azoknak a földműveseknek az érdemeit, akik három évtizeddel ezelőtt lerakták a ma már viruló szocialista mezőgazdaságunk alapjait és a nehézségek, buktatók ellenére mindvégig kitartottak az igaz ügy mellett. Colotka elvtárs nagyra értékelte a komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek eddigi eredményeit, a földműveseknek, a mezőgazdaságban dolgozó kommunistáknak azt az igyekezetét, amellyel a párthatározatoknak és a központi termelésfejlesztési elképzeléseknek a megvalósítását szorgalmazzák. Végezetül hangsúlyozta, bízik benne, hogy a komáromi járás mezőgazdasági dolgozói az elkövetkező időszakban is mindent megtesznek az egyre igényesebb feladatok teljesítéséért, elsősorban a gabona-, a kukorica-, a cukorrépa- és a zöldségtermesztés hatékony fejlesztéséért. A komáromi járás képviselői Colotka elvtársnak ünenpélyesen átnyújtották a mezőgazdasági dolgozónak az SZNF 35. évfordulóját és az efsz ek IX. kongresszusát köszöntő, több mint 2B millió korona értékű szocialista kötelezettségvállalását, melyben a föld népe ígéretet tett a megnövekedett termelési és értékesítési feladatok túlteljesítésére. fkádek) GYŐZELMES HARMINC ÉV A trebišovi (Tőketerebes) járás szövetkezetei is megtartották járási konferenciájukat. A konferencia Jó légkörben, az eredmények és hibák elemző értékelésével zajlott le. Ján Kocur elvtárs, a jmi igazgatója beszámolójában részletesen foglalkozott a mezőgazdaság szocializálása óta eltelt Időszak eredményeivel. A győzelmes harminc év alatt a szövetkezetek megszilárdultak, jelentősen gyarapodott a közös vagyon, javult a szakember-ellátottság és növekedett a szövetkezeti tagok jövedelme. A fejlődést néhány számadattal akarom illusztrálni. A járás szövetkezetei alapeszközeinek az értéke az idén már meghaladja az 1 milliárd 753 miHió korona összértéket. A járás mezőgazdasági bruttó termelése az utolsó hét év alatt 52,1 százalékkal növekedett és tavaly már meghaladta a 818 millió korona értékű össztermelést. A terebesí járás szövetkezetei tavaly jő eredményeket értek el a gabonatermesztésben. Tavaly búzából 38, árpából 35,3, kukoricából 36, hüvelyesekből 10,1, napraforgóból 13,3, cukorrépából 351, korai burgonyából 96,6 és az évelő takarmányokból pedig 79,4 mázsás járási átlagot értek el, így az „Egymillió tonna terményt a köztársaságnak“ kerületi felhívásra vállalt kötelezettséget már 78,1 százalékra teljesítették. Bár az állattenyésztés szakaszán egész sor pozitív eredményt érnek el, a tej-, hús-, tojástermelésben még bőven vannak tartalékok, amelyek kiaknázásra várnak. A konferencián százhetvenegy küldött és harminc vendég vett részt.. A’ vitában felszólalók széleskörűen ы ültették a szövetkezeti gazdálkodá*« \z elismerő szavak, a pozitív vélemé \ ék mellett sokan rámutattak a meglevő hibákra, hiányosságokra, a termelést gátló tényezők megszüntetésre. A fiatal szövetkezeti tagok elismeréssel szóltak arról, hogy az utóbbi években sokat javult a helyzetűk a szövetkezetben. A konferencián szó esett a kongresszus előtti vitákról. A szövetkezetben mintegy háromszáznegyvennyolc javaslat hangzott cl, és konkrét kötelezettségvállalások születtek, amelyeknek értéke meghaladja (Folytatás a 2. oldalon) r
