Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-17 / 11. szám

1879. március 17.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

8,8 MILLIÓ KORONA A TERMELŐI KEDV SERKENTÉSÉRE

A gyógyszeripar több nyersanyagot kér

A Szlovákiai Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság fejlődéséről és a múlt évi tervfeladatok teljesítéséről szőlő jelentéséből kiderült, hogy az ipari termelés állami tervét egészében véve ugyan sikerült teljesítenünk, de a 238 iparvállalat közül harmincnyolc nem nyújtotta a tervezett nyerstermelést. A jelentésből megtudtuk még, hogy a cellulóz- és papíriparon, a fafeldolgozó és az élelmiszeriparon, valamint az általános gépiparon kívül a gyógyszeripar sem teljesítette múlt évi feladatát.

Sajnos, de ez a valóság: a gyógyszeripar tavaly is nyersanyaghiánnyal küzdött. A tervezettnél kevesebb gyógynövényt termeltünk és vásároltunk fel, s a hiányzó mennyiséget behozatallal sem lehetett teljesen pótolni. A dolgozókról való egészségügyi gondoskodás követelményeivel összhangban évente körülbelül tíz százalékkal kellene növelnünk a gyógyszergyártást. Ehhez persze nyersanyag is kell. A tanulóifjúságnak és a nyugdíjasoknak köszönhetően a gyógynövénygyűjtésben aránylag jó eredményt értünk el (e területen a felvásárlási árak módosításával további javulást eszközölhetnénk), de némely gyógynövények szükséges mennyiségét csak termeléssel biztosíthatjuk. A mezőgazdasági minisztérium kidolgozta a gyógynövények, az aromatikus növények és a mák termesztésének távlati fejlesztési tervét, de ez nem sokat változtatott a helyzeten. A mezőgazdasági üzemek továbbra is idegenkednek a gyógynövénytermesztéstől, mert a munka gépesítéséről alig beszélhetünk, a munkaerőnek meg egyébként is szűkében vannak a gazdaságok. Ráadásul kockázatos vállalkozás ám a gyógynövénytermesztési Nem beszélve róla, hogy az utóbbi években már több, kevésbé népszerű növény termelőinek juttattunk szakosítási felárat, aminek az lett a következménye, hogy még többen elpártoltak a gyógynövényektől.

A gyógyszeripar fejlesztése társadalmi érdek; a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás javítása szempontjából a legfontosabb feladataink közé tartozik. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma ennek megfelelően kidolgozott egy javaslatot, amely hangsúlyozza, hogy a legfontosabb gyógynövények (mákfej, orvosi székfű, kakukkfű, anyarozs, párlőfű)) termesztése iránti érdeklődés serkentése céljából ésszerű lenne a jövőben szakosítási felárat fizetni a mezőgazdasági üzemeknek.

A javaslatot az SZSZK kormányának ülésén Emil Matejíüek egészségügyi miniszter terjesztette elő. Hangsúlyozta. a szakosítási felár bevezetése előreláthatólag lehetővé tenné, hogy már az idén körülbelül 4,5 ezer tonna mákfejet, 80 tonna orvosi székfüvet.

30 tonna kakukkfüvet, 90 tonna anyarozsot és 20 tonna párlófüvet vásároljunk fel a nagyüzemektől.

Miért éppen az említett gyógynövények termesztésének fejlesztését kell szorgalmazni? A javaslat tömören erre a kérdésre is választ adott. A mákfej a gyógyszeripar nélkülözhetetlen és semmi mással nem helyettesíthető nyersanyaga. Az utóbbi években a mákfej tervezett mennyiségének csupán hatvan százalékát tudtuk felvásá rolni, így a tőkés országokból történő behozatal ellenére is csak negyven százalékra használtuk ki a feldolgozó kapacitást. Ezentúl hazai forrásból kell biztosítani a nyersanyagot, mert a tőkés piacon megdrágult a mákfej, azonkívül a hazai nyersanyag használata gazdaságosabb is, mert kétszer annyi morfinszármazék nyerhető belőle. Ha sikerül felvásárolni és feldolgozni az összes hazai nyersanyagot, akkor mintegy tízezer kilogramm morfinszármazékot nyerünk, aminek a felét éppen a tőkés piacon lehetne előnyösen értékesíteni.

Az orvosi székfű világszerte a legkeresettebb gyógynövények közé tartozik. Itthon is sok fogy belőle, viszont ha tíz-húsz százalékkal növelnék a termelést, akkor a tőkés országok nyolcvan tonnás évi keresletét is kielégíthetnénk. A külföldi piacon igen kevés az ergotamin-típusú alkaloid, ezért az anyarozs a külkereskedelmi mérlegünk javításának fontos eszköze lehet. A kakukkfű esetében hasonló a helyzet, hiszen a tőkés országok hetven, az MNK pedig akár száz tonnát is megvásárolna évente. A párlófű szükséges mennyiségének felét Bulgáriából importáljuk. Ha e téren is önellátókká válnánk, előnyös üzletet köthetnénk a tőkés országokkal.

Az SZSZK kormánya megtárgyalta és jóváhagyta az előterjesztett javas latot, s az állami költségvetésből 6 millió 850 ezer koronát engedélyezett felhasználni a gyógynövénytermesztés iránti érdeklődés növelésére. A határozat értelmében a szakosítási felárra azok az üzemek tarthatnak igényt, melyek a felvásárló vállalattal szerződést kötnek, hegy betartják a javasolt agrotechnikát és az egyéb feltételeket (a vetésterület és az átlaghozam nagysága, minőség). A felvásárló vállalat a mákfejért (minőség szerint) 1, illetve 0,80 koronát, az orvosi szákfűért (minőségtől függően) 15, 10 vagy 5 koronát, a kakukkfűért 3, az anyarozsért 28, a párlófűért pe dig 5 koronát fizet kilónként, az érvényes felvásárlási áron kívül.

Ugyancsak örvendetes lenne, ha ez az intézkedés elérné a célját s hozzájárulna a gyógyszeripar tervszerű fejlődéséhez, valamint a külkereskedelmi mérlegünk javításához.

KADEK GABOR

A szélsőséges időjárás igen sok bosszúságot okozott tavaly a mezőgazdasági dolgozóknak. Az egyik helyen sok csapadék hullott, a másikon kevés, és még az a néhány cseppnyi is rosszkor, néhol erős volt a széljárás, másutt meg a kései fagyok vagy a jégeső pusztította el a termés egy részét. Viszont az eredmények végső alakulásában az emberi hozzáállásnak, szorgalomnak és hozzáértésnek is igen fontos

Az utóbbi gazdaságok sorába tartozik a kameniönái (Keszegfalu) Steiner Gábor Efsz is, melynek tagsága bizony a tervezettnél szerényebb eredménnyel zárta a tervidőszak harmadik évét. A hivatalos felmérések szerint ebben a gazdaságban az aszályos időjárás 3,7 millió korona nem biztosítható kárt okozott. A szárazság elsősorban az évelő takarmányokat, a kukoricát, a gyökérzöldséget és a cukorrépát viselte meg. örvendetes viszont, hogy a gabona, elsősorban a búza ismét remekelt. Az egyesült szövetkezetnek 684 tonna gabonája termett terven felül, a búza pedig kis híján hatvanegy mázsás átlaghozamot nyújtva hálálta meg a szakszerű ápolást.

A kukorica — sorjában immár harmadik éve — csalódást okozott

az itteni szövetkezeteseknek. A gabonafélék lényegesen több szemet adnak hektáronként, s mivel a kukoricát ennek ellenére a szántó huszonöt százalékán termelik, egyszerűen képtelenek megbirkózni az önellátottság megszilárdítását célzó termelési feladataikkal. A tervidőszak három évét véve alapul, már mintegy 2,6 ezer tonna szemes kitermelésével maradtak adósai népgazdaságunknak. Mondhatnák, hogy az időjárás az oka, de óik inkább azt hangoztatják — és ez az igazság —. hogv a jobb eredmények elérése elsősorban attól függ, a jövőben megkapjék-e időben a szüséges foszfor és káliumtartalmú műtrágyákat, az igényelt és jól bevált gyomirtó szereket, valamint a helyi adottsáeok kihasználásra legalkalmasabb fajták és hibridek minőségi vetőwagját. Meggyőződtem róla, hogy a szövetkezet dolgozói ugyanakkor azt is tudatosítják; nekik maguknak is jobb munkát kell végezniük. hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a tervezett átlaghozam eléréséhez.

A cukorrépát egy bizonyos területen rendszeresn locsolták tavaly, ezért az átlaghozam is jő volt, meg a leveles répafej is lényegesen hozzájárult a téli takarmányalap gazdagításához. Az idén már az egész répatermő területet locsolni szeretnék, hogy még iobb eredményt érjenek el. A téli takarmányalap egyébként is elég gazdag volt, csupán szénából hiányzott valami a lucerna gyengébb hozama miatt. A bekészített sziiázs a laboratóriumi elemzések szerint igen jő minőségű. A szántőtöidi legelőkkel igen jő eredményt értek el. A még jobb haszszerepe van. Mindezt valamennyien jól tudjuk, néha mégis megkíséreljük elhárítani a felelősséget. Mondjuk épen az időjárásra, hiszen úgysem tud védekezni ellene. Ahol okosabban járnak el és beismerik a vétett emberi hibákat, sőt igyekeznek megoldani a felmerült problémákat, ott nem okoz különösebb gondot a termelés tervszerű fejlesztése, a többet, jobbat, gazdaságosabban alapelv gyakorlati megvalósítása.

nosltás érdekében ezeket a legelőket Is locsolni szeretnék.

Amire a szövetkezet tagjai különösen büszkék; tavaly az őszibarackosuk csúcshozamot nyújtott, Iucernamagből 2,8 mázsányit takarítottak be hektáronként s almából szintén itt termett a legtöbb a komáromi járásban. Varga Kálmán szövetkezeti elnök a zárszámadó közgyűlésen külön kiemelte; a vöröshagyma 240 mázsát termett egy hektáron és az értékesítési nehézségek ellenére hathatósan hozzájárult, hogy pozitív mérleggel zárja a szövetkezet az évet, nyereségrészesedést fizethessen a tagjainak.

ták a pártceoportok is, aminek megvan az eredménye. Ügy tűnik, a keszegfalui részleg kommunistái értették meg előbb, hogy nagyon sok függ az egyének által felmutatott eredménytől, mert ez a részleg tavaly tehenenkénti átlagban háromszáznegyven literrel több tejet értékesített, mint a másik két részleg.

A tervidőszak negyedik évében igen komoly feladatokat kell megoldaniuk a keszegfalui Steiner Gábor Efsz tagjainak. Közel nyolcezer tonna szemest keli termelniük, lényegesen javítaniuk kell tehát a kukorica átlaghozamát. Ha az elképzeléseknek megfelelően

Több tejet és kukoricát kell termelniük

NEM OKOLHATÖ MINDENÉRT AZ IDŐJÁRÁS

Az állattenyésztés kimondottan eredményesen gazdálkodott: nem

csupán a termelési és az értékesítési feladatát teljesítette túl, hanem a bevételi tervét Is. S mindezt úgy, hogy a közvetlen költségekben másfél százalékos megtakarítást ért el. Az Itt dolgozók a legnagyobb figyelmet az időszaki értékesítési feladatok teljesítésének szentelték. A húseiadás tervét magasan túlteljesítették, viszont huszonhétezer liter tejjel és némi baromfibússal [sok vásárolt .papos kacsájuk elhullott), adósak maradtak. Az elnöki beszámoló hangsúlyozta, bogy a tejtermelésben elsősorban a gazdasági részlegek, illetve az egyes állatgondo zők eltérő eredményeinek okában kell keresni a tejtermelés tervszerű fejlődésének kerékkötőjét. A szövetkezet teheneit negyvenegy állatgondozó feji s köztük bizony szép számmal akadnak olyanok, akiknek a példáját sokan követhetnék ebben a gazdaságban. Ilyenek például Szabó István, Kertész András, Szakái István, Baran J6- zsef, hogy csak néhány nevet említsek. A tejtermeléssel kapcsolatos problémákat több ízben megvitatvalősíthatják meg a locsolást, akkor a cukorrépánál tervezett negyvenhárom tonnás átlaghozam elérése nem okoz különösebb gondot. Az állattenyésztésben tovább kell csökkenteniük a borjúelhullást, növelni a malacszaporulatot és az elválasztást, javítani a súlygyarapodási és tejtermelési átlagot, mert csakis így lehet megalapozni a megnövekedett termelési és értékesítési kötelezettségek teljesítését.

Az egyesült szövetkezetben egyéhként 8,3 «zúzalékkal tervezik növelni a mezőgazdasági nyerstermelést, és szeretnék elérni, hogy száz korona ráfordítás 24,60 korona tiszta nyereséget jövedelmezzen, s az évet pedig több mint tízmillió korona nyereséggel zárják. Hogy így lesz-e, az elsősorban a szövetkezet tagjainak szorgalmán múlik, mert mint azt több példa mutatja, — ha az év végén számot kell adni az elvégzett munkáról, akkor nem lehet, nem szabad és nem is érdemes mindenért az időjárást okolni, hiszen ezzel csak elkendőzzük, de nem oldjuk meg a problémákat.

fera)

KJ avas legelőkön jár a blrkanyáj. A föld fehér takaróját

■■ sűrű, apró patanyomok csipkézik, mutatják a tatka vonulási Irányát. Hőszagú a levegő, fázik a juhász is. Csak я juhnak jó a dolga, báránybőrbe bújva fittyet hány a szélnek. A töltés meredélyén baktat lassan a nyáj. Bogár néha felnéz, rendet tesz sebtiben, ő is óvatos, mintha csak tudná, ellés előtt kímélet jár az őrzött anyának. A Kökény most velünk van elfoglalva.

Sok már a birka. Jő üzletnek bizonyul a tartás, a tenyésztés, sok a nyáj. Kelendő a pecsenyebárány, gyapjúnak, bőrnek nagy a haszna, ugyanilyen nagy a juhász becsülete.

t

Vysoký József mérnök, a Streda nad Bodrogom-i (Bodrogszerdahely) Állami Gazdaság főállattenyésztője mondla, miközben kezet fogok a juhásszal és bemutatkozom.

— Gazdaságunknak már ötezerötszáz juha van, melyből ezerötszáz az anyajuh.

— Töth István juhász kampős botjára támaszkodva magya• rázZBl

— Tegnap még szép, napsütéses tdőnk volt, az elmúlt éjszaka pedig tíz centiméteres hő esett. Hát lehet a mostani tdóiáráshoz igazodni?

— Hány kolompos van a nyájban? — terelem más témára a beszélgetést.

— Harminckettő — felelt.

— Minek ez a sok kolomp?

— Minek? Ez a birka dísze, muzsikája. Nélkülé olyan a nyáj. mint a bús halottas menet. No. meg ml juhászok, versenyezünk. hogy kinek a nyája zenél a legszebben.

— Ki veszi a kolompot?

— A juhász.

Légei az ötszáz juh. Kolompolva. öblös, kissé rekedt és kamaszosan érdes hang keveredik, amit a szél szárnyra kap és továbbrepít...

2.

Otkereszetződéshez érünk. Két kormos fekete puli vigyázza az átjárót: traktort látnak az úton. útját Lillák a birkának

Fegyelmezett ebek.

— Derék kutyák ezek, nyugodtan rájuk bízhatnám a nyajat, maguktól Is el tudják igazítani.

Pásztor a kutyáit magasztalja, őt meg a főállattenyésztő dicséri A legjobb juhász a középkorú ember. Tavaly ötszázas

nyájjal járt, ötszáz kisbárány születésénél segítkezett. Ez bizony sok, kivált, ha elmondjuk,hogy az anyákat fejte, sőt, még átlagosan hat kilős nyírősúllyal dicsekedhet. A juhász keresete is ehhez igazodott, mert a bárányokért és a gyapjúért szép prémiumot kapott.

A juhász szűkszavúan adja magyarázatát a jő munkának:

— Törődni kell a jószággal. Nincs annak titka, hogy sok legyen a bárány, csak éjjel-nappal ott kell lenni az ellésnél.

— A juh különben fs igénytelen — vétem közve a jől Ismert mondást. Rosszallás fogadja szavaimat.

— A juh nem igénytelen, csak szerény — mondja mintegy oktatőan Tóth István. — A mai juhtartás ugyancsak gondosságod követel. Nézze — mutat a nyájra —, ezek az anyák két-Terelgeti nyáját...

évenként háromszor ellenek. Nagy Igénybevétel ez. Aztán Itt van a tél. Ilyenkor okosan kell takarmányozni, nehogy leromoljanak, elvetéljenek. Olyannyira érzékeny a juh, hogy amikor nyírás van, egy jő juhász csak ránéz a gyapjúra, s a szálbői megmondja: mikor volt baj az állattal.

Az érvek záporoznak. A háromszori ellés felborítja az állatok biológia! egyensúlyát: ezt ellensúlyozni kell. A takarmánykeverés ma már a juhoknál Is tudomány.

— Ismerem a juhokat, mindegyiket — mutatja az állatokat sorba a juhász. — Másként nem megy, tudni kell, melyik milyen. Ellésnél Is az a lényeg, hogy tudjam, melyik bárány melyik anyához tartozik.

Tóth Istvánnak nem tanult mestersége a juhászat. Csak véletlenül került a Juhokhoz, de hamar megtanulta, amit kellett, sőt a természete, egyénisége Is e foglalkozáshoz Igazodott. Csak félszavakkal utasítja a kutyáit, de ha kell, gyorsan cselekszik. Kampős botjával ügyesen kapja él a befogásra kiszemelt állatot. Körmét tisztítja, vágja.

— Ez sem nehéz.

3.

— A piac nagyon kedvez a fuhtartőknak — fordulok Vysoký

József főállattenvésztőhöz.

— A gyapjú és a pecsenyebárány ára megfelelő. Tavaly 2 millió 300 ezer korona hasznot hozott a juhászat a gazdaságnak. Többek között eladtunk ötszázötven pécsenyebárányt. Az átlagos nyírősúly meghaladta a négy kilót. Juhtúréból tizenkét mázsát adtunk a piacra.

— Milyenek a terveik?

— Évről évre fejlesztjük az anyaállományt. Az ötéves tervidőszak végére már ezernyolcszáz anyajuhunk lesz és az összállománynak el kell érnie a hatezer darabot. Most is ötszáz jenkebárányunk van, továbbtenyésztésre. Korszerűsítjük a juhászatunkat. Egy háromszáz férőhelyes hizlaldát már felépítettünk, folyamatban van két ötszáz férőhelyes juhakol építése. Ha elkészül, újabb juhaklok építésébe kezdünk.

Az állami gazdaságban tehát jövője van a juhászainak. Аг állományuk kétharmada törzskönyvezett. A fésűsmerinái fajtákat a sztavrnpoli fajtákkal kersztezik és az fgy nyert utódokból válogatják ki a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket. Jó biztosíték ez arra az esetre is, ha az időjárás kárt tesz a növénytermesztésben.

— Kis ráfordítás, biztos, jő haszon — így összegezi a véleményét a főállattenyésztő.

4.

— De juhász, az még kell — mondja Tőth István. — Most vagyunk tizenketten, de ez kevés. Mi sem vagyunk a iegftatalabak. Nem könnyű mesterség ez. Idejében kell a tanulást kezdeni. Az ember alig van otthon. Néha bizony az asszonnyal Is összekap az ember emiatt. Itt nincs ünnep, ha hideg van. ha meleg, együtt kell lenni a birkával. Kell tehát a 16 juhász és legyen váltótárs Is. Sokat várunk az idén bevezetendő nagyfalkás rendszertől.

Akinek nem mestersége, annak magyarázni szükséges, mit miért tesznek a szakemberek. A kis falka három-ötszáz juhot jelent, a nagy falkában már ezer állat van együtt. Ennek előnye, hogy ezután külön tartják a vemhesbirkákat, és nem részesül minden állat a „prémium'-takarmányből. Kettős a haszon. Takarmányt takarítanak meg, másrészt nagyobb szaporulattal, egészségesebb, erősebb bárányok látnak napvilágot.

Lassan arrébb vándorol a nváj. Tóth István Is megindul, mellette ballag a két puli. Én még elbeszélgetek a főállattenvésztövel, a nagy nyájról, az állami gazdaság holnapjáról, a juhtenyésztés fejlesztésének lehetőségeiről. Szavainkra a nyál kolompfaf felelnek .. ILLÉS BERTALAN