Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-17 / 11. szám

1879. március 17. SZABAD FÖLDMŰVES 13 8,8 MILLIÓ KORONA A TERMELŐI KEDV SERKENTÉSÉRE A gyógyszeripar több nyersanyagot kér A Szlovákiai Statisztikai Hivatalnak a népgazdaság fejlődéséről és a múlt évi tervfeladatok teljesítéséről szőlő jelentéséből kiderült, hogy az ipari termelés állami tervét egészében véve ugyan sikerült teljesítenünk, de a 238 iparvállalat közül harmincnyolc nem nyújtotta a tervezett nyerstermelést. A jelentésből megtudtuk még, hogy a cellulóz- és papíriparon, a fafeldol­gozó és az élelmiszeriparon, valamint az általános gépiparon kívül a gyógy­szeripar sem teljesítette múlt évi fel­adatát. Sajnos, de ez a valóság: a gyógy­szeripar tavaly is nyersanyaghiánnyal küzdött. A tervezettnél kevesebb gyógynövényt termeltünk és vásárol­tunk fel, s a hiányzó mennyiséget be­hozatallal sem lehetett teljesen pó­tolni. A dolgozókról való egészségügyi gondoskodás követelményeivel össz­hangban évente körülbelül tíz száza­lékkal kellene növelnünk a gyógy­szergyártást. Ehhez persze nyersanyag is kell. A tanulóifjúságnak és a nyug­díjasoknak köszönhetően a gyógynö­vénygyűjtésben aránylag jó eredményt értünk el (e területen a felvásárlási árak módosításával további javulást eszközölhetnénk), de némely gyógy­növények szükséges mennyiségét csak termeléssel biztosíthatjuk. A mező­­gazdasági minisztérium kidolgozta a gyógynövények, az aromatikus növé­nyek és a mák termesztésének távlati fejlesztési tervét, de ez nem sokat változtatott a helyzeten. A mezőgaz­dasági üzemek továbbra is idegenked­nek a gyógynövénytermesztéstől, mert a munka gépesítéséről alig beszélhe­tünk, a munkaerőnek meg egyébként is szűkében vannak a gazdaságok. Rá­adásul kockázatos vállalkozás ám a gyógynövénytermesztési Nem beszél­ve róla, hogy az utóbbi években már több, kevésbé népszerű növény terme­lőinek juttattunk szakosítási felárat, aminek az lett a következménye, hogy még többen elpártoltak a gyógynövé­nyektől. A gyógyszeripar fejlesztése társa­dalmi érdek; a dolgozókról való sok­oldalú gondoskodás javítása szem­pontjából a legfontosabb feladataink közé tartozik. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma ennek megfelelően ki­dolgozott egy javaslatot, amely hang­súlyozza, hogy a legfontosabb gyógy­növények (mákfej, orvosi székfű, ka­kukkfű, anyarozs, párlőfű)) termesz­tése iránti érdeklődés serkentése cél­jából ésszerű lenne a jövőben szako­sítási felárat fizetni a mezőgazdasági üzemeknek. A javaslatot az SZSZK kormányának ülésén Emil Matejíüek egészségügyi miniszter terjesztette elő. Hangsúlyoz­ta. a szakosítási felár bevezetése elő­reláthatólag lehetővé tenné, hogy már az idén körülbelül 4,5 ezer tonna mákfejet, 80 tonna orvosi székfüvet. 30 tonna kakukkfüvet, 90 tonna anya­rozsot és 20 tonna párlófüvet vásárol­junk fel a nagyüzemektől. Miért éppen az említett gyógynövé­nyek termesztésének fejlesztését kell szorgalmazni? A javaslat tömören er­re a kérdésre is választ adott. A mák­fej a gyógyszeripar nélkülözhetetlen és semmi mással nem helyettesíthető nyersanyaga. Az utóbbi években a mákfej tervezett mennyiségének csu­pán hatvan százalékát tudtuk felvásá rolni, így a tőkés országokból történő behozatal ellenére is csak negyven százalékra használtuk ki a feldolgozó kapacitást. Ezentúl hazai forrásból kell biztosítani a nyersanyagot, mert a tőkés piacon megdrágult a mákfej, azonkívül a hazai nyersanyag haszná­lata gazdaságosabb is, mert kétszer annyi morfinszármazék nyerhető be­lőle. Ha sikerül felvásárolni és feldol­gozni az összes hazai nyersanyagot, akkor mintegy tízezer kilogramm morfinszármazékot nyerünk, aminek a felét éppen a tőkés piacon lehetne előnyösen értékesíteni. Az orvosi székfű világszerte a leg­keresettebb gyógynövények közé tar­tozik. Itthon is sok fogy belőle, vi­szont ha tíz-húsz százalékkal növel­nék a termelést, akkor a tőkés orszá­gok nyolcvan tonnás évi keresletét is kielégíthetnénk. A külföldi piacon igen kevés az ergotamin-típusú alka­loid, ezért az anyarozs a külkereske­delmi mérlegünk javításának fontos eszköze lehet. A kakukkfű esetében hasonló a helyzet, hiszen a tőkés or­szágok hetven, az MNK pedig akár száz tonnát is megvásárolna évente. A párlófű szükséges mennyiségének felét Bulgáriából importáljuk. Ha e téren is önellátókká válnánk, előnyös üzletet köthetnénk a tőkés országok­kal. Az SZSZK kormánya megtárgyalta és jóváhagyta az előterjesztett javas latot, s az állami költségvetésből 6 millió 850 ezer koronát engedélye­zett felhasználni a gyógynövényter­mesztés iránti érdeklődés növelésére. A határozat értelmében a szakosítási felárra azok az üzemek tarthatnak igényt, melyek a felvásárló vállalattal szerződést kötnek, hegy betartják a javasolt agrotechnikát és az egyéb feltételeket (a vetésterület és az át­laghozam nagysága, minőség). A fel­vásárló vállalat a mákfejért (minőség szerint) 1, illetve 0,80 koronát, az or­vosi szákfűért (minőségtől függően) 15, 10 vagy 5 koronát, a kakukkfűért 3, az anyarozsért 28, a párlófűért pe dig 5 koronát fizet kilónként, az ér­vényes felvásárlási áron kívül. Ugyancsak örvendetes lenne, ha ez az intézkedés elérné a célját s hozzá­járulna a gyógyszeripar tervszerű fej­lődéséhez, valamint a külkereskedelmi mérlegünk javításához. KADEK GABOR A szélsőséges időjárás igen sok bosszúságot okozott tavaly a mezőgazdasági dolgozóknak. Az egyik helyen sok csapadék hullott, a mási­kon kevés, és még az a néhány cseppnyi is rosszkor, néhol erős volt a széljárás, másutt meg a kései fagyok vagy a jégeső pusztította el a termés egy részét. Viszont az eredmények végső alakulásában az emberi hozzáállásnak, szorgalomnak és hozzáértésnek is igen fontos Az utóbbi gazdaságok sorába tartozik a kameniönái (Keszeg­falu) Steiner Gábor Efsz is, mely­nek tagsága bizony a tervezettnél szerényebb eredménnyel zárta a tervidőszak harmadik évét. A hi­vatalos felmérések szerint ebben a gazdaságban az aszályos időjárás 3,7 millió korona nem biztosítható kárt okozott. A szárazság elsősor­ban az évelő takarmányokat, a ku­koricát, a gyökérzöldséget és a cukorrépát viselte meg. örvende­tes viszont, hogy a gabona, első­sorban a búza ismét remekelt. Az egyesült szövetkezetnek 684 tonna gabonája termett terven felül, a búza pedig kis híján hatvanegy mázsás átlaghozamot nyújtva há­lálta meg a szakszerű ápolást. A kukorica — sorjában immár harmadik éve — csalódást okozott az itteni szövetkezeteseknek. A ga­bonafélék lényegesen több szemet adnak hektáronként, s mivel a ku­koricát ennek ellenére a szántó huszonöt százalékán termelik, egy­szerűen képtelenek megbirkózni az önellátottság megszilárdítását célzó termelési feladataikkal. A tervidőszak három évét véve ala­pul, már mintegy 2,6 ezer tonna szemes kitermelésével maradtak adósai népgazdaságunknak. Mond­hatnák, hogy az időjárás az oka, de óik inkább azt hangoztatják — és ez az igazság —. hogv a jobb eredmények elérése elsősorban at­tól függ, a jövőben megkapjék-e időben a szüséges foszfor és ká­liumtartalmú műtrágyákat, az igé­nyelt és jól bevált gyomirtó szere­ket, valamint a helyi adottsáeok kihasználásra legalkalmasabb faj­ták és hibridek minőségi vetőwag­­ját. Meggyőződtem róla, hogy a szövetkezet dolgozói ugyanakkor azt is tudatosítják; nekik maguk­nak is jobb munkát kell végez­niük. hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a tervezett átlagho­zam eléréséhez. A cukorrépát egy bizonyos terü­leten rendszeresn locsolták tavaly, ezért az átlaghozam is jő volt, meg a leveles répafej is lényegesen hozzájárult a téli takarmányalap gazdagításához. Az idén már az egész répatermő területet locsolni szeretnék, hogy még iobb ered­ményt érjenek el. A téli takar­mányalap egyébként is elég gaz­dag volt, csupán szénából hiány­zott valami a lucerna gyengébb hozama miatt. A bekészített szi­­iázs a laboratóriumi elemzések szerint igen jő minőségű. A szán­­tőtöidi legelőkkel igen jő ered­ményt értek el. A még jobb hasz­szerepe van. Mindezt valamennyien jól tudjuk, néha mégis megkíséreljük elhárítani a felelős­séget. Mondjuk épen az időjárásra, hiszen úgy­sem tud védekezni ellene. Ahol okosabban jár­nak el és beismerik a vétett emberi hibákat, sőt igyekeznek megoldani a felmerült problé­mákat, ott nem okoz különösebb gondot a ter­melés tervszerű fejlesztése, a többet, jobbat, gazdaságosabban alapelv gyakorlati megvaló­sítása. nosltás érdekében ezeket a legelő­ket Is locsolni szeretnék. Amire a szövetkezet tagjai kü­lönösen büszkék; tavaly az őszi­­barackosuk csúcshozamot nyújtott, Iucernamagből 2,8 mázsányit taka­rítottak be hektáronként s almá­ból szintén itt termett a legtöbb a komáromi járásban. Varga Kál­mán szövetkezeti elnök a zár­számadó közgyűlésen külön ki­emelte; a vöröshagyma 240 mázsát termett egy hektáron és az érté­kesítési nehézségek ellenére hat­hatósan hozzájárult, hogy pozitív mérleggel zárja a szövetkezet az évet, nyereségrészesedést fizethes­sen a tagjainak. ták a pártceoportok is, aminek megvan az eredménye. Ügy tűnik, a keszegfalui részleg kommunistái értették meg előbb, hogy nagyon sok függ az egyének által felmu­tatott eredménytől, mert ez a rész­leg tavaly tehenenkénti átlagban háromszáznegyven literrel több tejet értékesített, mint a másik két részleg. A tervidőszak negyedik évében igen komoly feladatokat kell meg­oldaniuk a keszegfalui Steiner Gá­bor Efsz tagjainak. Közel nyolc­ezer tonna szemest keli termel­niük, lényegesen javítaniuk kell tehát a kukorica átlaghozamát. Ha az elképzeléseknek megfelelően Több tejet és kukoricát kell termelniük NEM OKOLHATÖ MINDENÉRT AZ IDŐJÁRÁS Az állattenyésztés kimondottan eredményesen gazdálkodott: nem csupán a termelési és az értéke­sítési feladatát teljesítette túl, hanem a bevételi tervét Is. S mindezt úgy, hogy a közvetlen költségekben másfél százalékos megtakarítást ért el. Az Itt dolgo­zók a legnagyobb figyelmet az időszaki értékesítési feladatok tel­jesítésének szentelték. A húseiadás tervét magasan túlteljesítették, vi­szont huszonhétezer liter tejjel és némi baromfibússal [sok vásárolt .papos kacsájuk elhullott), adósak maradtak. Az elnöki beszámoló hangsúlyozta, bogy a tejtermelés­ben elsősorban a gazdasági rész­legek, illetve az egyes állatgondo zők eltérő eredményeinek okában kell keresni a tejtermelés tervsze­rű fejlődésének kerékkötőjét. A szövetkezet teheneit negyvenegy állatgondozó feji s köztük bizony szép számmal akadnak olyanok, akiknek a példáját sokan követ­hetnék ebben a gazdaságban. Ilye­nek például Szabó István, Kertész András, Szakái István, Baran J6- zsef, hogy csak néhány nevet em­lítsek. A tejtermeléssel kapcsolatos problémákat több ízben megvitat­valősíthatják meg a locsolást, ak­kor a cukorrépánál tervezett negy­venhárom tonnás átlaghozam el­érése nem okoz különösebb gon­dot. Az állattenyésztésben tovább kell csökkenteniük a borjúelhul­lást, növelni a malacszaporulatot és az elválasztást, javítani a súly­gyarapodási és tejtermelési átlagot, mert csakis így lehet megalapozni a megnövekedett termelési és ér­tékesítési kötelezettségek teljesíté­sét. Az egyesült szövetkezetben e­­gyéhként 8,3 «zúzalékkal tervezik növelni a mezőgazdasági nyerster­melést, és szeretnék elérni, hogy száz korona ráfordítás 24,60 koro­na tiszta nyereséget jövedelmez­zen, s az évet pedig több mint tízmillió korona nyereséggel zár­ják. Hogy így lesz-e, az elsősorban a szövetkezet tagjainak szorgal­mán múlik, mert mint azt több példa mutatja, — ha az év végén számot kell adni az elvégzett munkáról, akkor nem lehet, nem szabad és nem is érdemes min­denért az időjárást okolni, hiszen ezzel csak elkendőzzük, de nem oldjuk meg a problémákat. fera) KJ avas legelőkön jár a blrkanyáj. A föld fehér takaróját ■■ sűrű, apró patanyomok csipkézik, mutatják a tatka vo­nulási Irányát. Hőszagú a levegő, fázik a juhász is. Csak я juhnak jó a dolga, báránybőrbe bújva fittyet hány a szélnek. A töltés meredélyén baktat lassan a nyáj. Bogár néha felnéz, rendet tesz sebtiben, ő is óvatos, mintha csak tudná, ellés előtt kímélet jár az őrzött anyának. A Kökény most velünk van elfoglalva. Sok már a birka. Jő üzletnek bizonyul a tartás, a tenyésztés, sok a nyáj. Kelendő a pecsenyebárány, gyapjúnak, bőrnek nagy a haszna, ugyanilyen nagy a juhász becsülete. t Vysoký József mérnök, a Streda nad Bodrogom-i (Bodrog­­szerdahely) Állami Gazdaság főállattenyésztője mondla, miköz­ben kezet fogok a juhásszal és bemutatkozom. — Gazdaságunknak már ötezerötszáz juha van, melyből ezerötszáz az anyajuh. — Töth István juhász kampős botjára támaszkodva magya­­• rázZBl — Tegnap még szép, napsütéses tdőnk volt, az elmúlt éjsza­ka pedig tíz centiméteres hő esett. Hát lehet a mostani tdó­­iáráshoz igazodni? — Hány kolompos van a nyájban? — terelem más témára a beszélgetést. — Harminckettő — felelt. — Minek ez a sok kolomp? — Minek? Ez a birka dísze, muzsikája. Nélkülé olyan a nyáj. mint a bús halottas menet. No. meg ml juhászok, verse­nyezünk. hogy kinek a nyája zenél a legszebben. — Ki veszi a kolompot? — A juhász. Légei az ötszáz juh. Kolompolva. öblös, kissé rekedt és ka­­maszosan érdes hang keveredik, amit a szél szárnyra kap és továbbrepít... 2. Otkereszetződéshez érünk. Két kormos fekete puli vigyázza az átjárót: traktort látnak az úton. útját Lillák a birkának Fegyelmezett ebek. — Derék kutyák ezek, nyugodtan rájuk bízhatnám a nyajat, maguktól Is el tudják igazítani. Pásztor a kutyáit magasztalja, őt meg a főállattenyésztő di­cséri A legjobb juhász a középkorú ember. Tavaly ötszázas nyájjal járt, ötszáz kisbárány születésénél segítkezett. Ez bi­zony sok, kivált, ha elmondjuk,hogy az anyákat fejte, sőt, még átlagosan hat kilős nyírősúllyal dicsekedhet. A juhász keresete is ehhez igazodott, mert a bárányokért és a gyapjúért szép prémiumot kapott. A juhász szűkszavúan adja magyarázatát a jő munkának: — Törődni kell a jószággal. Nincs annak titka, hogy sok legyen a bárány, csak éjjel-nappal ott kell lenni az ellésnél. — A juh különben fs igénytelen — vétem közve a jől Ismert mondást. Rosszallás fogadja szavaimat. — A juh nem igénytelen, csak szerény — mondja mintegy oktatőan Tóth István. — A mai juhtartás ugyancsak gondos­ságod követel. Nézze — mutat a nyájra —, ezek az anyák két-Terelgeti nyáját... évenként háromszor ellenek. Nagy Igénybevétel ez. Aztán Itt van a tél. Ilyenkor okosan kell takarmányozni, nehogy lero­moljanak, elvetéljenek. Olyannyira érzékeny a juh, hogy ami­kor nyírás van, egy jő juhász csak ránéz a gyapjúra, s a szál­­bői megmondja: mikor volt baj az állattal. Az érvek záporoznak. A háromszori ellés felborítja az álla­tok biológia! egyensúlyát: ezt ellensúlyozni kell. A takarmány­keverés ma már a juhoknál Is tudomány. — Ismerem a juhokat, mindegyiket — mutatja az állatokat sorba a juhász. — Másként nem megy, tudni kell, melyik mi­lyen. Ellésnél Is az a lényeg, hogy tudjam, melyik bárány me­lyik anyához tartozik. Tóth Istvánnak nem tanult mestersége a juhászat. Csak vé­letlenül került a Juhokhoz, de hamar megtanulta, amit kellett, sőt a természete, egyénisége Is e foglalkozáshoz Igazodott. Csak félszavakkal utasítja a kutyáit, de ha kell, gyorsan cse­lekszik. Kampős botjával ügyesen kapja él a befogásra kisze­melt állatot. Körmét tisztítja, vágja. — Ez sem nehéz. 3. — A piac nagyon kedvez a fuhtartőknak — fordulok Vysoký József főállattenvésztőhöz. — A gyapjú és a pecsenyebárány ára megfelelő. Tavaly 2 millió 300 ezer korona hasznot hozott a juhászat a gazda­ságnak. Többek között eladtunk ötszázötven pécsenyebárányt. Az átlagos nyírősúly meghaladta a négy kilót. Juhtúréból ti­zenkét mázsát adtunk a piacra. — Milyenek a terveik? — Évről évre fejlesztjük az anyaállományt. Az ötéves terv­időszak végére már ezernyolcszáz anyajuhunk lesz és az össz­­állománynak el kell érnie a hatezer darabot. Most is ötszáz jenkebárányunk van, továbbtenyésztésre. Korszerűsítjük a ju­­hászatunkat. Egy háromszáz férőhelyes hizlaldát már felépítet­tünk, folyamatban van két ötszáz férőhelyes juhakol építése. Ha elkészül, újabb juhaklok építésébe kezdünk. Az állami gazdaságban tehát jövője van a juhászainak. Аг állományuk kétharmada törzskönyvezett. A fésűsmerinái fajtá­kat a sztavrnpoli fajtákkal kersztezik és az fgy nyert utódok­ból válogatják ki a továbbtenyésztésre alkalmas egyedeket. Jó biztosíték ez arra az esetre is, ha az időjárás kárt tesz a növénytermesztésben. — Kis ráfordítás, biztos, jő haszon — így összegezi a véle­ményét a főállattenyésztő. 4. — De juhász, az még kell — mondja Tőth István. — Most vagyunk tizenketten, de ez kevés. Mi sem vagyunk a iegftata­­labak. Nem könnyű mesterség ez. Idejében kell a tanulást kezdeni. Az ember alig van otthon. Néha bizony az asszonnyal Is összekap az ember emiatt. Itt nincs ünnep, ha hideg van. ha meleg, együtt kell lenni a birkával. Kell tehát a 16 juhász és legyen váltótárs Is. Sokat várunk az idén bevezetendő nagyfalkás rendszertől. Akinek nem mestersége, annak magyarázni szükséges, mit miért tesznek a szakemberek. A kis falka három-ötszáz juhot jelent, a nagy falkában már ezer állat van együtt. Ennek előnye, hogy ezután külön tartják a vemhesbirkákat, és nem részesül minden állat a „prémium'-takarmányből. Kettős a ha­szon. Takarmányt takarítanak meg, másrészt nagyobb szapo­rulattal, egészségesebb, erősebb bárányok látnak napvilágot. Lassan arrébb vándorol a nváj. Tóth István Is megindul, mellette ballag a két puli. Én még elbeszélgetek a főállatte­­nvésztövel, a nagy nyájról, az állami gazdaság holnapjáról, a juhtenyésztés fejlesztésének lehetőségeiről. Szavainkra a nyál kolompfaf felelnek .. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom