Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-13 / 2. szám
Lapunk tartalmából: „Becsületes, Igaz ember .. * A kultúra vonzásában * Évzáró taggyűlés és kiállítás * Irta: J A N JANOVIC mérnök, CSc, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere »Яши* ЙОГ ' ш Gyermekeink manapság boldogan élnek és színpompásan ünnepük meg a napjukat. Fotó: —tt— Legdrágább kincsünk Aranyvasárnap Kovácséknál úgy kilenc óra körül együtt volt a család, vásárolni indultak a járás székhelyére. Persze előbb a családfő már megtette a kötelességét. Hajnalban kint volt a gazdasági udvaron, a jurovái (Dercsika) Barátság Efsz bakai részlegének állattenyésztési farmján. Munkaköre a gazdasági állatok takarmánnyal való ellátása. Társaival együtt igyekeznek, hogy az állatgondozók időben megkapják az etetnivalót, mennyiségben és minőségben. Minden bizonnyal az 6 szorgoskodásuk is hozzájárul, hogy mind a tej, mind a hústermelésben a legeredményesebb részlegként emlegetik őket, a dercsikai társult szövetkezetben. A takarmányhordozókra külön feladat is hárul, az egyik istállóban a hízóállatok etetése. Ez azt jelenti, hogy akire rákerül a sor, annak vasárnap és ünnepnap is helyt kell állnia. Kovács András karácsony napján is etetett, s úgy jósolgatta, Újév napján is rá kerül a sor. >— Nem kellemetlen az ünnepek alatt dolgozni? ►— kérdeztem a fiatalembert. — Még ha az is lenne, akkor Is el kellene végezni az állatok körüli tennivalókat. Nekünk dínom-dánom van, s az állatok meg koplaljanak? De nem a kényszer hajt bennünket, hanem a megértés. Természetesen a kereseti lehetőség is. A pénzre mindig szükség van, azt hiszem, minden rendes embernek van egy „költő“ felesége. — Itt a három gyerekem, s szeretnénk nekik mindent megadni, ami szükséges, s örömet jelent nekik. Akkor vagyunk igazán boldogok, ha szépen fel vannak öltöztetve, beülnek a kocsiba, s ki-kiruccanunk. Azt hiszem, a csemetéim már sokkal többet láttak, mint én harmincéves koromban. Igaz, a kislányom már „lassanként“ férjhez készül >— nemsokára betölti a tizenhármat —, a fiam már bátran felül a traktor nyergébe, a kicsi kétéves, de talán még 6 a legkíváncsibb a világra. Egészséges, szőfogadő gyerekek, s úgy érzem, érdemes értük az éjt nappallá tenni. Ez a beszélgetés Jutott eszembe, amikor a televízió szilveszteri műsorának befejezése előtt a nemzetközi Gyermekévet köszöntötték. Húsz esztendeje annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében jóváhagyták a Gyermekjogok Nyilatkozatát és ennek alapján az.ENSZ közgyűlése 31. ülésszakán az 1979-es esztendőt nemzetközi Gyermekévvé nyilvánították. Nemes kezdeményezés volt ez a világ haladó szervezetének a részéről, amely abból indult ki, hogy vannak még olyan országok, ahol nyomorban élnek a jövő reménységei, nincs meg a napi betevő falatjuk, na"gyon rosszak a lakáskörülményeik, nincs módjuk elsajátítani a betűvetést, minimum bérért dolgoztatják a kiskorúakat, s az egészségügyi ellátás szinte megfizethetetlen a részükre. A jelentős világeseménynek az a célja, hogy segítsen megváltoztatni ezt az áldatlan állapotot, s ösztönözze az ilyen országok vezetőit a gyermekekről való fokozottabb gondoskodásra. A szocialista országokban, így hazánkban is, sokoldalúan törődnek a gyermekekkel és a serdülő ifjúsággal. Elsősorban a családban, másodsorban a társadalmi intézményekben. A leghaladóbb útra térő országokban a gyermekekről való sokoldalú gondoskodás a kommunista párt, az állami szervek, és az egész társadalom figyelmének a középpontjában állnak. Ez érthető, hiszen a felnövő nemzedék lesz a marxizmus-leninizmus nagy eszméje, a kommunista társadalom megvalósítója. Ezért szükséges különleges gondot fordítani a gyermekek nevelésére, valamint az életre való felkészítésükre. Hazánkban egyre jobb a szociális és az egészségügyi gondoskodás az anyákról, a csalá’dról, s ez a gyermekek jólétének az alapja. A fiatal házasok társadalmi támogatása, a gyermekpótlék, az ingyenes egészségügyi ellátás, iskolázás, a megteremtett kulturális és Sportolási lehetőségek, valamint más intézmények mind mind a gyermekek boldogságát, boldogulását szolgálják. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nemzetközi Gyermekév fő célja a CSKP XV. kongresszusának következetes teljesítése, a gyermekekről, az ifjúságról való sokoldalú gondoskodás további javítása. Ezt a nemes törekvést szolgálják ma az Üttörőszervezet megalakulása 30. évfordulójának akciói, melynek sikerét az ország irányítói és az egész társadalmunk garantálja. Bár a gyermekekről, az ifjúságról való gondoskodásban a világ élenjáró országai közé tartozunk, mégis van még tennivalónk, amellyel elősegíthetjük a jövő nemzedékek boldogulását. Még mindig kevés az óvodai férőhely, az egyes .általános iskolákban sem tanulnak a legideálisabb körülmények között a gyerekek. Van még elég tennivaló a szociális helyiségek, játszóterek, sportlétesítmények terén is. A Nemzeti Front választási programja céljául tűzte a lemaradás mielőbbi behozását. Sajnos, sok helyütt vontatottan halad a kitűzött feladatok megvalósítása. Ezért a nemzetközi Gyermekév ösztökélje a nemzeti bizottságokat, üzemeket, társadalmi szervezeteket, mezőgazdasági üzemeket és más intézményeket a kitűzött nemes célok mielőbbi megvalósítására. A szövetkezetek eddig is sokat tettek az említett létesítmények felépítéséért. Remélhető, ebben az esztendőben még fokozottabban segítik a választási program megvalósítását. A szülők döntő többsége mindent megtesz a gyermekek boldogulásáért. Ez ösztökéli a szülőket a becsületes munkára, ami anyagi előnyökkel is jár, hiszen a jó keresetből több jut a családnak, a legkedvesebbeknek, a gyerekeknek. De a jól végzett munka az aranyalapja az egész társadalmunk boldogulásának és azt is jelenti, hogy szocialista országunk még többet tud nyújtani az új nemzedéknek. Tóth Dezső Szocialista mező gazdaságunk eddi gi figyelemreméltó sikerei jól bízó nyitják *a falvak gyökeres átalakító sáról szóló lenini alapelvek helyes ségét. A gyakorlat igazolta, hogy fal vaink szocialista átalakulásában, vagyis mezőgazdaságunk szüntelen fejlődésében nélkülözhetetlen és szükségszerű volt a marxista-leninista alapelvek alkotó igényességgel való érvényesítése. Hazánkban a termőföldek általános érvényű, azaz teljes társadalmasítására még dolgozó népünk 1948. évi Februári Győzelme után sem került sor. Ha a földeknek a társadalmasítását abban az időszakban egyszerre oldottuk volna meg, az a szocializálásnak kétségtelénül nagy előnyére vált volna. Ebben a kérdésben nálunk más módozatot, a lenini alapelvekkel teljesen egyező utat választottunk. U- gyanezt tették a környező szocialista államokban is. A szocializálás során tiszteletben kellett tartanunk azt a történelmi tényt, hogy a termőföld jelentős hányada emberöltőkön keresztül a kis- és középparasztok magántulajdona volt. A szövetkezetek megszervezése aránylag rövid időt vett igénybe. Szükségtelennek bizonyult a földek teljes államosítása. A felszabadulás utáni években aránylag hamar rendet teremtettünk a népgazdaság más ágazataiban is. Már az első ötéves tervidőszakban figyelmet érdemlő eredményeket értünk el az iparosítás terén. Ez lehetőséget nyújtott rá, bogy a mezőgazdaságból jelentős munkaerőt átcsoportosítsunk az iparba és megalapozzuk az élet még jobb feltételeit. Ilyen körülmények mellett csökkent a nincstelenek föld utáni vágyakozása és a földművesek közül sokan az ipart választották állandó munkahelyükül. Történelmi valóság, hogy az eltelt három évtizedben népgazdaságunk egyetlen más ágazatának termelési és társadalmi szerkezetében nem történt olyan mélyreható forradalmi átalakulás, mint a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szocialista értelemben vett átszervezésére dolgozó népünk 1958. évi Februári Győzelme után kehülhetett sor. A nemzeti demokratikus forradalom, a forradalmi erők aktivitása következtében szocialista) forradalomban csúcsosodott ki. Nagyon fontos követelménnyé vált akkor társadalmunk fejlődésének helyes irányba való terelése. Már abban az időszakban is nyilvánvaló volt, hogy a felaprózott, nadrágszíj parcellákra alapozott kisüzemi mezőgazdasági termelés a későbbiek során képtelenné válik a társadalom növekvő nyersanyag- és élelmiszerigényeinek teljes kielégítésére. Ez arra figyelmeztette az illetékeseket, hogy a társadalom növekvő igényei és a kezdetleges módszerekre támaszkodó kisüzemi mezőgazdasági termelés között hamarosan ellentmondások keletkezhetnek. Ez mindenekelőtt a kistermelői gazdasági színvonal erősen behatárolt lehetőségeiből származott. Az ilyen helyzet érthetően semmilyen biztosítékot nem nyújtott a nyersanyag és az élelmiszerszükséglet megfelelő fedezésére. Egyedül a marxista-leninista eszmékre támaszkodó, kibontakozóban levő egységes szocialista közgazdasági szemlélet alkotó megvalósításával nyílhatott lehetőség a munkás-paraszt szövetség szilárdítására és a mezőgazdaság szocialista szerkezetének a kialakítására. A társadalom fejlesztését szolgálta az 1949. február 23-án kiadott rendelet, amely törvényerőre emelte az egységes földmüvesszövetkezetek megalakítását. Ez a törvény a mezőgazdaság szocialista átszervezésének politikai irányvonalát, a szövetkezetek (Folytatás a 12. oldalon.) Sok tennivaló vár a gépjavítókra A komérnői (Komárom) járás mezőgazdasági üzemeiben sikeresen befejezték az őszi mezőgazdasági munkákat, melyek a szárazság következtében alaposan próbára tették a gépeket. így a téli hónapokban nehéz feladatok várnak a gépjavítókra. A közelmúltban felkerestem Bucz Sándor elvtársat, a járási mezőgazdasági igazgatóság főgépesítőjét, akitől az iránt érdeklődtem, hogy milyen feladatok várnak a járás gépjavítóira a téli hónapok alatt? Bucz elvtárs szerint a gépesítők munkája nem időszaki jellegű. Ök ugyanis egész évben becsületesen végzik nagyon fontos teendőiket. Felelősségteljes hozzáállásuknak és munkájuknak köszönhető, hogy a gépek az őszi időszaki munkákban is kifogástalanul helytálltak. A főgépesítő a továbbiakban arról beszélt, hogy a sikeres helytállás egyben a gépek nagyméretű rongálódását Is jelentette. Éppen ezért a gépesítők elsőrangú feladata, hogy ezekben a napokban megtisztítsák a gépeket, megállapítsák a műszaki hibákat. Ebből a szempontból a járásban részletes gépjavftási tervet dolgoztak ki. Mindezt annak az érdekében tették, hogy a tavaszi munkák rajtjánál ne érje meglepetésbe mezőgazdasági üzemek dolgozóit. •* A járásban a gépek irányítói és javítói a téli időszakot arra is felhasználják, hogy új ismeretanyaggal bővítik tudásukat és ismerkednek az új gépekkel. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek jelenleg még nem rendelkeznek elegendő fedett gépparkkal, ezért fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a gépek konzerválására. Az őszi munkákban elsősorban a traktorok használódtak . el. Ennek megfeleően készítették el a járás szakemberei az alkatrészigénylés tervét. A gépjavítóknak a pótalkatrészhiány a tavalyi évben sok gondot okozott. Remélhetőleg a jövőben ezen sokat segít a Skoda traktorok központi javítása. A járás mezőgazdaságát irányító szakemberek, mint a fentiekből is kitűnik, tervszerűen és gondosan készülnek a tavaszi rajtra. Reméljük, hogy munkájuk eredményes lesz, s a tavasz hívó szavára a gépek kifogástalan műszaki állapotban üzemelnek. Kolozsi Ernő 1979. JANUÄR 13. XXX. évfolyam 2. szám. Ага 1,— Kčs Szobád földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja nraara A falvak dolgozó népe megvívta forradalmát
