Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-13 / 2. szám

Lapunk tartalmából: „Becsületes, Igaz ember .. * A kultúra vonzásában * Évzáró taggyűlés és kiállítás * Irta: J A N JANOVIC mérnök, CSc, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere »Яши* ЙОГ ' ш Gyermekeink manapság boldogan élnek és színpompásan ünnepük meg a napjukat. Fotó: —tt— Legdrágább kincsünk Aranyvasárnap Kovácséknál úgy kilenc óra körül együtt volt a család, vásárolni indultak a járás szék­helyére. Persze előbb a családfő már megtette a köte­lességét. Hajnalban kint volt a gazdasági udvaron, a jurovái (Dercsika) Barátság Efsz bakai részlegének állattenyésztési farmján. Munkaköre a gazdasági állatok takarmánnyal való ellátása. Társaival együtt igyekeznek, hogy az állatgondozók időben megkapják az etetnivalót, mennyiségben és minőségben. Minden bizonnyal az 6 szorgoskodásuk is hozzájárul, hogy mind a tej, mind a hústermelésben a legeredményesebb részlegként emle­getik őket, a dercsikai társult szövetkezetben. A takarmányhordozókra külön feladat is hárul, az egyik istállóban a hízóállatok etetése. Ez azt jelenti, hogy akire rákerül a sor, annak vasárnap és ünnepnap is helyt kell állnia. Kovács András karácsony napján is etetett, s úgy jósolgatta, Újév napján is rá kerül a sor. >— Nem kellemetlen az ünnepek alatt dolgozni? ►— kérdeztem a fiatalembert. — Még ha az is lenne, akkor Is el kellene végezni az állatok körüli tennivalókat. Nekünk dínom-dánom van, s az állatok meg koplaljanak? De nem a kényszer hajt bennünket, hanem a megértés. Természetesen a kereseti lehetőség is. A pénzre mindig szükség van, azt hiszem, minden rendes embernek van egy „költő“ fele­sége. — Itt a három gyerekem, s szeretnénk nekik mindent megadni, ami szükséges, s örömet jelent nekik. Akkor vagyunk igazán boldogok, ha szépen fel vannak öltöz­tetve, beülnek a kocsiba, s ki-kiruccanunk. Azt hiszem, a csemetéim már sokkal többet láttak, mint én har­mincéves koromban. Igaz, a kislányom már „lassan­ként“ férjhez készül >— nemsokára betölti a tizenhár­mat —, a fiam már bátran felül a traktor nyergébe, a kicsi kétéves, de talán még 6 a legkíváncsibb a világra. Egészséges, szőfogadő gyerekek, s úgy érzem, érdemes értük az éjt nappallá tenni. Ez a beszélgetés Jutott eszembe, amikor a televízió szilveszteri műsorának befejezése előtt a nemzetközi Gyermekévet köszöntötték. Húsz esztendeje annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében jóváhagyták a Gyermekjogok Nyilatkoza­tát és ennek alapján az.ENSZ közgyűlése 31. ülésszakán az 1979-es esztendőt nemzetközi Gyermekévvé nyilvání­tották. Nemes kezdeményezés volt ez a világ haladó szervezetének a részéről, amely abból indult ki, hogy vannak még olyan országok, ahol nyomorban élnek a jövő reménységei, nincs meg a napi betevő falatjuk, na­­"gyon rosszak a lakáskörülményeik, nincs módjuk elsajá­títani a betűvetést, minimum bérért dolgoztatják a kis­korúakat, s az egészségügyi ellátás szinte megfizethe­tetlen a részükre. A jelentős világeseménynek az a célja, hogy segítsen megváltoztatni ezt az áldatlan állapotot, s ösztönözze az ilyen országok vezetőit a gyermekekről való foko­zottabb gondoskodásra. A szocialista országokban, így hazánkban is, sokolda­lúan törődnek a gyermekekkel és a serdülő ifjúsággal. Elsősorban a családban, másodsorban a társadalmi in­tézményekben. A leghaladóbb útra térő országokban a gyermekekről való sokoldalú gondoskodás a kommunista párt, az állami szervek, és az egész társadalom figyel­mének a középpontjában állnak. Ez érthető, hiszen a felnövő nemzedék lesz a marxizmus-leninizmus nagy eszméje, a kommunista társadalom megvalósítója. Ezért szükséges különleges gondot fordítani a gyermekek ne­velésére, valamint az életre való felkészítésükre. Hazánkban egyre jobb a szociális és az egészségügyi gondoskodás az anyákról, a csalá’dról, s ez a gyerme­kek jólétének az alapja. A fiatal házasok társadalmi támogatása, a gyermekpótlék, az ingyenes egészségügyi ellátás, iskolázás, a megteremtett kulturális és Sporto­lási lehetőségek, valamint más intézmények mind mind a gyermekek boldogságát, boldogulását szolgálják. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nemzet­közi Gyermekév fő célja a CSKP XV. kongresszusának következetes teljesítése, a gyermekekről, az ifjúságról való sokoldalú gondoskodás további javítása. Ezt a ne­mes törekvést szolgálják ma az Üttörőszervezet meg­alakulása 30. évfordulójának akciói, melynek sikerét az ország irányítói és az egész társadalmunk garantálja. Bár a gyermekekről, az ifjúságról való gondoskodás­ban a világ élenjáró országai közé tartozunk, mégis van még tennivalónk, amellyel elősegíthetjük a jövő nemze­dékek boldogulását. Még mindig kevés az óvodai férő­hely, az egyes .általános iskolákban sem tanulnak a leg­ideálisabb körülmények között a gyerekek. Van még elég tennivaló a szociális helyiségek, játszóterek, sport­­létesítmények terén is. A Nemzeti Front választási prog­ramja céljául tűzte a lemaradás mielőbbi behozását. Sajnos, sok helyütt vontatottan halad a kitűzött felada­tok megvalósítása. Ezért a nemzetközi Gyermekév ösztö­kélje a nemzeti bizottságokat, üzemeket, társadalmi szervezeteket, mezőgazdasági üzemeket és más intéz­ményeket a kitűzött nemes célok mielőbbi megvalósí­tására. A szövetkezetek eddig is sokat tettek az emlí­tett létesítmények felépítéséért. Remélhető, ebben az esztendőben még fokozottabban segítik a választási program megvalósítását. A szülők döntő többsége mindent megtesz a gyerme­kek boldogulásáért. Ez ösztökéli a szülőket a becsületes munkára, ami anyagi előnyökkel is jár, hiszen a jó keresetből több jut a családnak, a legkedvesebbeknek, a gyerekeknek. De a jól végzett munka az aranyalapja az egész társadalmunk boldogulásának és azt is jelenti, hogy szocialista országunk még többet tud nyújtani az új nemzedéknek. Tóth Dezső Szocialista mező gazdaságunk eddi gi figyelemreméltó sikerei jól bízó nyitják *a falvak gyökeres átalakító sáról szóló lenini alapelvek helyes ségét. A gyakorlat igazolta, hogy fal vaink szocialista átalakulásában, vagyis mezőgazdaságunk szüntelen fejlődésében nélkülözhetetlen és szük­ségszerű volt a marxista-leninista alapelvek alkotó igényességgel való érvényesítése. Hazánkban a termőföldek általános érvényű, azaz teljes társadalmasításá­ra még dolgozó népünk 1948. évi Feb­ruári Győzelme után sem került sor. Ha a földeknek a társadalmasítását abban az időszakban egyszerre oldot­tuk volna meg, az a szocializálásnak kétségtelénül nagy előnyére vált vol­na. Ebben a kérdésben nálunk más módozatot, a lenini alapelvekkel tel­jesen egyező utat választottunk. U- gyanezt tették a környező szocialista államokban is. A szocializálás során tiszteletben kellett tartanunk azt a történelmi tényt, hogy a termőföld jelentős hányada emberöltőkön ke­resztül a kis- és középparasztok ma­gántulajdona volt. A szövetkezetek megszervezése a­­ránylag rövid időt vett igénybe. Szük­ségtelennek bizonyult a földek teljes államosítása. A felszabadulás utáni években aránylag hamar rendet te­remtettünk a népgazdaság más ágaza­taiban is. Már az első ötéves tervidő­szakban figyelmet érdemlő eredmé­nyeket értünk el az iparosítás terén. Ez lehetőséget nyújtott rá, bogy a mezőgazdaságból jelentős munkaerőt átcsoportosítsunk az iparba és meg­alapozzuk az élet még jobb feltéte­leit. Ilyen körülmények mellett csök­kent a nincstelenek föld utáni vágya­kozása és a földművesek közül sokan az ipart választották állandó munka­helyükül. Történelmi valóság, hogy az eltelt három évtizedben népgazdasá­gunk egyetlen más ágazatának terme­lési és társadalmi szerkezetében nem történt olyan mélyreható forradalmi átalakulás, mint a mezőgazdaságban. A mezőgazdaság szocialista értelem­ben vett átszervezésére dolgozó né­pünk 1958. évi Februári Győzelme után kehülhetett sor. A nemzeti de­mokratikus forradalom, a forradalmi erők aktivitása következtében szocia­lista) forradalomban csúcsosodott ki. Nagyon fontos követelménnyé vált akkor társadalmunk fejlődésének he­lyes irányba való terelése. Már abban az időszakban is nyil­vánvaló volt, hogy a felaprózott, nad­rágszíj parcellákra alapozott kisüzemi mezőgazdasági termelés a későbbiek során képtelenné válik a társadalom növekvő nyersanyag- és élelmiszer­igényeinek teljes kielégítésére. Ez ar­ra figyelmeztette az illetékeseket, hogy a társadalom növekvő igényei és a kezdetleges módszerekre támaszko­dó kisüzemi mezőgazdasági termelés között hamarosan ellentmondások ke­letkezhetnek. Ez mindenekelőtt a kis­termelői gazdasági színvonal erősen behatárolt lehetőségeiből származott. Az ilyen helyzet érthetően semmilyen biztosítékot nem nyújtott a nyers­anyag és az élelmiszerszükséglet meg­felelő fedezésére. Egyedül a marxista-leninista eszmék­re támaszkodó, kibontakozóban levő egységes szocialista közgazdasági szemlélet alkotó megvalósításával nyílhatott lehetőség a munkás-paraszt szövetség szilárdítására és a mező­­gazdaság szocialista szerkezetének a kialakítására. A társadalom fejlesztését szolgálta az 1949. február 23-án kiadott rende­let, amely törvényerőre emelte az egységes földmüvesszövetkezetek meg­alakítását. Ez a törvény a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének poli­tikai irányvonalát, a szövetkezetek (Folytatás a 12. oldalon.) Sok tennivaló vár a gépjavítókra A komérnői (Komárom) járás mezőgazdasági üzemeiben sikere­sen befejezték az őszi mezőgazda­­sági munkákat, melyek a száraz­ság következtében alaposan próbá­ra tették a gépeket. így a téli hó­napokban nehéz feladatok várnak a gépjavítókra. A közelmúltban felkerestem Bucz Sándor elvtársat, a járási mező­­gazdasági igazgatóság főgépesítő­­jét, akitől az iránt érdeklődtem, hogy milyen feladatok várnak a járás gépjavítóira a téli hónapok alatt? Bucz elvtárs szerint a gépesítők munkája nem időszaki jellegű. Ök ugyanis egész évben becsületesen végzik nagyon fontos teendőiket. Felelősségteljes hozzáállásuknak és munkájuknak köszönhető, hogy a gépek az őszi időszaki munkák­ban is kifogástalanul helytálltak. A főgépesítő a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy a sikeres helyt­állás egyben a gépek nagyméretű rongálódását Is jelentette. Éppen ezért a gépesítők elsőrangú fel­adata, hogy ezekben a napokban megtisztítsák a gépeket, megálla­pítsák a műszaki hibákat. Ebből a szempontból a járásban részletes gépjavftási tervet dolgoztak ki. Mindezt annak az érdekében tet­ték, hogy a tavaszi munkák rajtjá­nál ne érje meglepetésbe mezőgaz­dasági üzemek dolgozóit. •* A járásban a gépek irányítói és javítói a téli időszakot arra is fel­használják, hogy új ismeretanyag­gal bővítik tudásukat és ismerked­nek az új gépekkel. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek jelenleg még nem rendelkeznek elegendő fedett gépparkkal, ezért fokozottabb figyelmet kell fordíta­niuk a gépek konzerválására. Az őszi munkákban elsősorban a traktorok használódtak . el. En­nek megfeleően készítették el a járás szakemberei az alkatrész­­igénylés tervét. A gépjavítóknak a pótalkatrészhiány a tavalyi évben sok gondot okozott. Remélhetőleg a jövőben ezen sokat segít a Sko­da traktorok központi javítása. A járás mezőgazdaságát irányító szakemberek, mint a fentiekből is kitűnik, tervszerűen és gondosan készülnek a tavaszi rajtra. Remél­jük, hogy munkájuk eredményes lesz, s a tavasz hívó szavára a gé­pek kifogástalan műszaki állapot­ban üzemelnek. Kolozsi Ernő 1979. JANUÄR 13. XXX. évfolyam 2. szám. Ага 1,— Kčs Szobád földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja nraara A falvak dolgozó népe megvívta forradalmát

Next

/
Oldalképek
Tartalom