Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-10 / 10. szám
1979. március 10. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Ismét adóssággal zártak Az ezernyolcszáz hektáros ZLATÉ KLASV-I Béke Efsz tagjai számára az ötéves tervidőszak harmadik éve sem hozta meg a várva várt sikert. A múlt évi termelési tervét a szövetkezet mindössze nyolcvanöt százalékra teljesítette. Igaz, a dolgok alakulásáért elsősorban az objektív tényezők — az aszályos időjárás és a tavaszi fagyok — a felelősek, de tagadhatatlan, hogy a szubjektív okok — például a tökéletesen ki nem használt öntözési lehetőségek, a gyakran sántító munkaszervezés, a kifogásolható takarmány-gazdálkodás stb. — is döntően befolyásolták a termelési eredményeket. A csapadékhiányban szenvedő szántóföldi növények az utóbbi évek leggyengébb átlaghozamát nyújtották. A szemesek átlaghozama alig haladta meg a négy tonnát, a cukorrépa pedig mindössze harminc és fél tonnát termett hektáronkénti átlagban. A legnagyobb csalódást a kukorica okozta a szövetkezeteseknek: százhúsz hektárról szilázsnak kellett begyűjteniük a növényzetet, a többi kukorica pedig csupán három tonna szemmel fizetett az egész évi fáradozásért. Ez közel ezer tonna szemtermés-kiesést okozott. Jó minőségű tömegtakarmányoknak sem voltak bővében, ami az állatállomány elért hasznosságában tükröződött vissza. Az állattenyésztésben és a növénytermesztésben dolgozók a zárszámadó közgyűlést megelőző tanácskozáson alaposan megvitatták a takarmánytermesztésben észlelt hiányosságok okait. Megállapítást nyert: a szövetkezetben már szinte hagyomány, hogy nem tudják biztosítani a szarvasmarhák téli takarmány-szükségletének kielégítését. Nyáron minden szükségeset megkapnak a tehenek és a borjak s ennek megfelelő a hasznosság is. Télen viszont kevés és aránylag rossz eégú eleségen tengődnek az állatok | visszaesik a tejtermelés, leromlik az állatok kondíciója s februárban, márciusban és áprilisban nem győznek csodálkozni rajta, hogy hány tehenet kell kényszervágásra vinni. Ha nem így lenne, akkor bizonyára előkelőbb helyezést érhetnének el a tejtermelésben. Igaz, a termelési és eladási feladatukat túlteljesítették, de a dunaszerdahelyi járásban ma már nem nagy eredmény a 4285 literes tehenenként! évi tejtermelési átlag. Még akkor sem, ha történetesen félezer darabos állományról van szó. Az állatgondozókat viszont dicséret illeti azért, hogy ilyen feltételek közepette is a hasznosság növelésére törekednek. Lényegében az ő szorgalmuknak — no meg a szakszerű irányításnak és a következetes állomány-fejlesztésnek köszönhető, hogy tavaly a szövetkezet százhetvennégyezer literrel több tejet adhatott a közellátásnak, mint ahogy azt a terv előirányozta. Képzeljük csak el, milyen eredmények születnének az itteni tehenészetben, ha a növénytermesztésben dolgozók egy kicsit kedvezőbb feltételeket teremtenének az állomány teleltetéséhez! Sretés- és marhahúsból a tervezettnél többet értékesített a szövetkezet, ellenben nem teljesítette a malacelválasztás tervét s a borjaknál és a fejősöknél is nagy elhullást kellett elkönyvelniük. A hízósertések átlagos napi súlygyarapodása megközelítette az ötvennyolc dekát, és egy kiló sertéshúst 3,81 kilogramm erötakarmány felhasználásával termeltek. A termelésben tapasztalt kiesés következtében a szövetkezet nem tudta teljesíteni a tervezett teljesítményeket, viszont jelentősen túllépte a tervezett költségeket. Mindez oda veze tett, hogy a gazdaság a tervezettnél több mint kétmillió koronával kisebb tiszta nyereséget ért el, s bizony mozgósítania kellett a tartalékalapon elhelyezett péneszközöknek több mint a felét. A Zlaté Klasy-i Béke Efsz-nek a hatodik ötéves tervidőszak folyamán 170 millió korona értékű össztermelést kellene elérnie. Az első három évet sajnos jelentős adóssággal zárta a gazdaság, így a hátralevő két év alatt a tervezett össztermelésnek mintegy negyvenöt százalékát kell nyújtania, hogy eleget tegyen kötelezettségének. Mindenekelőtt a növénytermesztésben kell jelentős javulást elérnie, hiszen itt a legnagyobb az adóssága. Az idén 4750 tonna szemes, 1250 tonna gyümölcs, 295 tonna zöldség és 150 tonna szőlő kitermelését, illetve 520 tonna hús és 1,9 millió liter tej értékesítését tűzték ki feladatul. Matiaáko László mérnök, a szövetkezet közgazdásza úgy tájékoztatott, hogy a csoportgyűléseken alaposan megvitatták a feladatokat, minden dolgozó tudja, milyen feladatok várnak rá az év folyamán és azt is, hogy a célkitűzések elérése esetén mennyi jutalomra számíthat. A többi már az embereken múlik. A szövetkezet tagjai pedig minden igyekezetükkel a feladatok teljesítését szorgalmazzák. Ezt jelzi egyébként az a 490 ezer korona értékű szocialista kötelezettségvállalás is, melyben a szövetkezet 240 tagja Ígéretet tett, hogy az év folyamán a tervezettnél több húst, tejet, gabonát, gyümölcsöt termelnek, takarékosabban sáfárkodnak az energiahordozókkal és ledolgoznak ezerkétszáz óra társadalmi munkát. Reméljük, hogy a kezdeményezők betartják adott szavukat, és társaiknak példát mutatva, hatékonyan hozzájárulnak az évi feladatok sikeres teljesítéséhez, Illetve az ötéves termelésfejlesztési elképzelések megvalósításához. (era) A Veľké Teriakovce-i Csehszlovák —Szovjet Barátság Efsz egyike a Rím. Sobota-i (Rimaszombat) járás első szövetkezeteinek. A mai szövetkezet több gazdaság egyesüléséből jött létre. 1948-ban Vrbovce községben gépszövetkezet, egy évvel később összközségl szövetkezet alakult. A szövetkezet élén Kvas Pavel elnök állt. Alapító tagjai közül meg kell említenünk Kosztolányi Ján, Slavik Samuel, Maltinec Pavel, Bancík Ladislav és Kvas Július elvtársakat. Paluchnik Ľudovít és Kvas Vladimír voltak a szövetkezet első traktorosai. A szövetkezetnek, amely huszonhárom hektáron kezdett gazdálkodni (klsőbb ehhez 119 hektár egyházi birtokot Is csatoltak), harminckét tagja volt. A Veiké Teriakovce-1 földművesszövetkezetet 1950-ben alakították meg: első elnöke Kováč Ondrej volt. Megalakításához az elnökön kívül Caban Juraj, Málinec Štefan, Lehocký Ján, Paikovič Ondrej és Láskoi Ján járultak hozzá. Ez a szövetkezet 1961-ig önállóan gazdálkodott. A jól végzett munkát s a szövetkezet dinamikus fejlődését bizonyítja az a tény is, hogy az efsz 1969-ben megkapta az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetést, majd 1970-ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából elismerő oklevéllel jutalmazták. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-hez tartozik ma már a polomai szövetkezet is, amely 1949 őszén alakult. A negyedik szövetkezet Maié Teriakovcében jött létre 1951 őszén. Az elnöki teendőket Sásik Michal töl-W agy negyedszázada mozgósító w jelmondatként hangoztattuk: Termelj többet, a holnap bőségét alapozod megl S ez akkortájt hatásos és időszerű volt, hiszen egy új társadalom gyors ütemű fejlesztése volt a tét. Szelleme ma is érvényes, habár — napjaink szükségletét véve alapul — kisebb módosításra szorul. Helyesebb lenne úgy megfogalmazni: Termelj többet, jobban és gazdaságosan. A többlettermelés ma sem mellékes tényező, azonban senki — különösen a jö gazda — számára nem lehet közömbös, hogy a termelési költséget a termék értékesítési ára fedezi-e egyáltalán. Ezt az irányzatot a CSKP XV. kongresszusának hatodik ötéves népgazdasági tervünk feladatait megszabó határozatait Is hangsúlyozottan kiemelik. Ennek az ötéves tervidőszaknak a lehető legnagyobb gazdaságosságra való törekvést kell életünk minden terén tükröznie. Ez a szemlélet hatotta át az érsekújvári (Nové Zámky) Rozvoj (Fejlődés) társult földművesszövetkezet nemrég megtartott zárszámadó taggyűlésének főbeszámolóját. Az az aprólékos gazdaságelemzés, amely számot adott az elmúlt év eredményeiről, szépítés nélkül mutatott rá az objektív és szubjektív eredetű hibákra, hiányokra, nyíltan és szemtőlszembe marasztalta el a bírálatra érett jelenségeket. Bármenylre Is ajánlott a zárszámadó taggyűléseknek munkajelleget adni, az ünnepélyes hangulat elkerülhetetlen. S ez érthető. Ismét egy eseményekben, munkában és sikerekben gazdag évet zártak a szövetkezeti közösség tagjai. De ha még kimagasló sikereket nem Is tudnak kimutatni, az ünnepélyes légkör akkor Is indokolt, hiszen oly ritkán, az éi/ folyamán alig néhányszor ülhetnek össze meghitt családként csaknem mindannyian. A hiányzók nem csupán a betegek, hanem azok is, akiket kötelességük a munkahelyükhöz láncol. A termelő munka, az állatok' gondozása, ellátása egy pillanatra sem szakítható meg. így teljesen érthető, hogy ebben a szövetkezetben az 529 állandó tag közül csak 280-an voltak jelen, amikor VILIAM KOREC mérnök, a szövetkezet elnöke megnyitotta zárszámadó tag-Bátran gyűlésüket. Keresetlen, közvetlen szavai a gyűlés őszintén elvtársi, bensőséges családi légkörének kialakítását alapozták meg. — Az elmúlt 1978-as esztendő — kezdte főbesz^mbolóját JOZEF HORVÁTH mérnök, a szövetkezet főagronómusa, alelnöke — igen mostoha volt a mezőgazdasággal szemben. Gazdasági eredményeinket nagyon lecsökkentette, hogy júliustól szeptember végéig a természetes csapadék havonta az átlagos 160 milliméternek alig a felét tette ki. Hatalmas veszteségünk volt az egyik legfontosabb terményünkből, a kukoricából. A vártnál lényegesen gyengébb termést értünk el az évelő takarmányokból, s így csupán hetven vagon lucernalisztet tudtunk előállítani, az 1977-es évben elért 130 vagonnyi mennyiséggel szemben. Zöldségtermesztőink igyekezetét elemi csapásnak beillő vihar semmisítette meg. Csak a sárgarépa adott kielégítő termést és a napraforgó fizetett jobban a tervezettnél, amelyből öt vagonnal többet sikerült betakarítani. A növénytermesztés ágazatában igy komoly veszteséggel zárták az évet. A pénzértékben kifejezett több milliós hiány komoly probléma elé állította a szövetkezet állattenyésztését. Különösen az idei év lesz nehéz. Ugyanis tavaly az állattenyésztés szakaszán kiváló eredményt mutathattak ki. A húseladás tervét — a szocialista vállalatok sikeres teljesítése által — másfél vagonnal túlszárnyalták. Még szebb a tejtermelés fokozását célzó igyekezetük eredménye. Az elért 3967 literes tehenenkénti fejési átlaggal a járásban az első helyet szerezték meg. A főbeszámolőban Horváth mérnök ennél a pontnál hosszabban elidőzött. Az emberi tényező szerepét emelte ki, hiszen másképp el sem képzelhető, hogy egyes fejők teljesítményében több mint 2200 literes eltérés mutatkozhatna. Hogyan lehetséges, hogy Takács József 5317 literes, a Ščlbráni házaspár 4938 literes és Bodoki Tibor 4925 literes fejési átlagával szemben tötte be. A čerenčanyl földművesszövetíkezet 1952-ben alakult Halaši Pavol Irányításával és a járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé tartozott. Az említett szövetkezetek 1971-ben egyesültek. Az egyesült új gazdaságban új gazdasági problémák keletkeztek, mindenekelőtt azért, mert nem voltak meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételei. Ennek ellenére az efsz már az első években sokat fejlődött és Kvas Július mérnök, szövetkezeti elnök vezetésével felsorakozott a járás élenjáró mezőgazdasági üzemei közé. megvitatták a múlt év eredményeit. Sajnos, azt is megállapították, akárcsak az 1977-es év, úgy a tavalyi is — főleg a növénytermesztés szempontjából — kedvezőtlen volt. A kedvezőtlen Időjárás az összeredményekre Is kihatott, de szubjektív hiányosságok is kedvezőtlenül befolyásolták a terv teljesítését. A szövetkezet bruttó mezőgazdasági termelési tervét 96,9 százalékra teljesítette. Az össztermelés értéke — 24 millió 979 ezer korona — 787 ezer koronával kevesebb lett a tervezettnél. Meg kell je-Természetesen hangsúlyozni kell, hogy a szövetkezet harmincéves fejlődése nem volt könnyű és akadálytalan, kemény küzdelmet kellett folytatni a gazdasági eredmények javítása érdekében. Az alapító tagok és az idősebb szövetkezeti dolgozók nem kis erőfeszítésébe került a szövetkezet eredményeinek a javítása. A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő szövetkezet kommunistái és tagjai az 1977-es év gazdasági eredményeinek elemzésekor is szem előtt tartották a CSKP XV. kongreszszusának határozatait, s intézkedéseket foganatosítottak a gazdasági eredmények javítása érdekében. Az Idei zárszámadáson elemezték, gyeznl azonban azt is, hogy a bruttó termelés értéke így is 5 millió 100 ezer koronával több a tavalyinál. A gazdaság a legjobb eredményeket az állattenyésztés szakaszán érte el, melynek tervét 7,9 százalékkal túllépte. Szép eredményeket értek el a tejtermelésben, ahol 5,1 százalékkal túlteljesítették tervfeladataikat. A múlt év folyamán az egyedenkénti tejhasznosság ötven literrel növekedett. Például a čerenčanyl részlegen 4193 literes fejési átlaggal dicsekedhetnek, a teriakovcei részleg egyes számú Istállójában pedig 4140 literes teheneként! évi fejési átlagot értek el. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezet 83 ezer liter tejjel adott el többet a tervezettnél a közélelmezésnek A szövetkezetben az előzetes terv szerint egy liter tej kitermelésére 2,85 bírálva hasonló adottságok mellett egyesek csupán 3000—3300 literes átlagot érnek el? Az Ilyen különbség csakis az emberi tényező számlájára írható. S milyen szép lenne jövőre, az idei esztendő értékelésekor arról számolni be, hogy az újvári szövetkezet fejési átlaga meghaladja a 4000 litertl Kétségtelen — s ezt a főbeszámoló is kihangsúlyozta —, az idei esztendő termelési-gazdasági feladatai még komolyabbak, igényesebbek. Csupán minden fellelhető tartalék, minden erő mozgósításával lehet majd eredményt elérni. A szövetkezet pénzalapjainak felhasználásáról, a munkajutalmak alakulásáról, a szövetkezet társadalmi tevékenységéről ALEXANDER OZORÁK mérnök, főüzemgazdász számolt be. A múlt évben is — minden gátló körülmény ellenére — célszerűen használták ki a társadalmi tevékenység pénzalapjait. Kulturális, népművelő akciókra 260 ezer koronát fordítottak. A tagok üdültetésére több mint százezer koronát áldoztak. A szövetkezetek IX. kongresszusát kétmillió 567 ezer korona értékű felajánlással köszöntik. Vállalásuk elsősorban az anyag- és az energia-takarékosságra, a hús- és a tejeladási feladatok túlszárnyalására, a növénytermesztés eredményességének fokozására irányul. A harmincnégy kollektív és huszonhárom egyéni felajánlás igazolja, hogy a jól megalapozott szocialista verseny ebben a szövetkezetben a tagság aktivitását, öntudatos elkötelezettségét tükrözi. A múlt év szocialista versenyében a legjobb eredményt elérők ez alkalommal vették át a tárgyi és pénzjutalmakat. De nem feledkeztek meg a veteránokról, a szövetkezet alapitö tagjairól sem. S ha más nem, ez önmagában ünnepélyes színt kölcsönzött az elvégzett munka valóban tárgyilagos értékelését adó zárszámadó taggyűlésüknek. A vita is azt az őszinte igyekezetét tükrözte, hogy egyetlen céljuk az eredményesebb, gazdaságosabb termelés. OBENAU KÁROLY korona ráfordítást terveztek, s a valóságban ezt 2,18 koronára teljesítették. Az egyesült gazdaság az állattényésztés többi ágazatában is jó eredményeket ért el. Így például a gyapjútermelés tervét 30,3 százalékkal, a juhsajtét 2,3 százalékkal túlteljesítették. Szép eredmények születtek a marhahústermelésben Is, ahol tervüket 24,1 százalékkal túlszárnyalták. Az állattenyésztés dolgozóinak köszönhető az is, hogy a szövetkezét száztizenöt mázsa hússal többet adott a közellátás részére. Dicséretükre írható, hogy az állattenyésztési termékek előállítása jövedelmező: a tejtermelés, valamint a szarvasmarha- és sertéshizlalás gazdaságos. A többi ágazatban csökkenteni akarják a költségeket. Végeredményben elmondhatjuk, hogy a szövetkezet dolgozói az efsz megalakplásának 30. évfordulóját méltó eredményekkel ünnepelhetik. Az idei zárszámadás számos felszólalásából az is kiderült, hogy noha a szövetkezet a tavalyi tervét viszonylag jól teljesítette, még sok tartalékkal rendelkezik, melyek feltárása és hasznosítása az idei év, valamint a következő esztendők feladatai közé tartozik. Kihangsúlyozták, hogy az idei feladatok teljesítése csak becsületes, lelkiismeretes munkával, a szövetkezeti tagok és kommunisták öszszefogásával valósítható meg. Az öszszefogásban nincs hiány, ez abban is megmutatkozik, hogy a szövetkezet dolgozói az efsz-ek IX. kongresszusa tiszteletére több ezer korona értékű munkfelajánlást tettek. NAGY TERÉZ Múlt és leien A szocialista mezőgazdaság építésének harminc éve alatt az állattenyésztés fejlesztésében, a korszerű gazdasági épületek és állattartó telepek építésében is jelentős sikereket értünk el. Ennek Is köszönhető, hogy több húst, tojást és tejet termelünk, ésszerűbben hasznosítjuk a takarmányt és könynyebbé, kulturáltabbá vált az állatgondozók munkája. Kádek Gábor felvételei
