Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-10 / 10. szám

1979. március 10. SZABAD FÖLDMŰVES Irány a csúcs felé Д szövetkezeti gondolat Svodínban (Szőgyén)) is ezerkilencszáz­­negyvenkilencben kezdte bontogatni szárnyait, hogy mind jobban befész kelje magát az emberek tudatába és mutassa, egyértelműen meghatározza a falu gazdasági és társadalmi élete fejlesztésének távlatait. A szövetkezeti eszme, amelyet a helyi pártszervezet vezetésével a megalakult előkészítő bizottság fárad­hatatlanul terjesztett, aránylag rövid Idő leforgása alatt győzedelnleskedett. Tehát a szocialista jövőt formáló aka­rat a lakosság közös akaratává érle­lődött. A hepehupás domboldalak a­­zonban sokáig ellenálltak a szövetke­zeti tagság termésnövelésre összpon­tosított akaratának. Mindaddig, míg ez az akarat elmélyült szakértelemmel nem párosult. S talán ehhez még hoz­zátehetnénk azt is, hogy a szövetke­zeti nagyüzemi termelés szembetűnő előnyei csak azután jelentkeztek, ami­kor a lehetőségek alapos felmérése nyomán, a gazdaság . termelésének szerkezetét a sajátos természeti és egyéb feltételekhez, illetve adottsá­gokhoz idomították. Bizony még abban az esztendőben Is, amikor a szőgyéni szövetkezet a bartlval egyesült, vagyis megszületett a Barátság nevet viselő négyezerki­lencszázharminchét hektáros nagygaz­daság, nem nagyon volt miért emle­getni ezt a szövetkezetét. Az egyesü­lést követő években azonban, amikor mind jobban érzékelhető volt a ter­melés ésszerű szerkezetének a formá­lódása, sok jelenség utalt arra, hogy a szőgyéni Barátság Efsz tört az aka­dályokkal terhes utat a járás legjobb szövetkezetei felé. Valóban látványos eredménynövekedés azonban csak ezerkilencszázhetvenhárommal, mond­hatnánk azt is, hogy a fordulat évé­vel kezdődött, amikor a szövetkezet össztermelésének értéke meghaladta a 62 millió koronát. Öt év telt el az­óta. Azóta a szőgyénieknek és a bar­­tiaknak minden év zárszámadása kí­vánatos meglepetéseket hozott. De ta­lán még egyik sem domborította ki annyira egyértelműen a szövetkezet tö­retlen fejlődését, termelése szerkeze­tének ésszerűségét, mint a múlt évi aszályos esztendő gazdasági mérlege. A szárazság sok kárt, terméskiesést okozott ebben a szövetkezetben is. Öntözési lehetőségek hiányában a ter­vezettnél jóval kisebb termést adott a kukorica, a cukorrépa, az étkezési bab, a napraforgó és a szántóföldi '■»■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a zöldségtermesztés, valamint a takar­mánytermesztés szakaszán sem ér­ték el a feltétele­zett eredményeket. Ennek ellenére a Szőgyéni Efsz a 104 millió 600 ezer korona értékű összter­melésével a Nové Zámky-i járás leg­jobb szövetkezete, a köbölkúti szövet­kezet mögé, vagyis a második helyre került. S ami talán még nagyobb meglepetés, 3,1 százalékkal túlteljesí­tette termelési tervét. S mivel a ter­vezett termelési költségeket csak 99,3 százalékra merítette ki, így egymillió hétszázezer korona többlet haszonnal, a tervezett tiszta haszon több mint ti­zenkét százalékos túlteljesítésével, vagyis 15 millió 900 ezer korona tisz­ta haszonnal zárta az évet. Külön figyelmet érdemel a szövet­kezet állattenyésztése — annak elle­nére, hogy a múlt tavaszi erőtakar­­mány-szűke, valamint a tápanyagdús tömegtakarmányok hiánya a sertések súlygyarapodásának, valamint a tehe­nek hasznosságának alakulására ked­vezőtlenül hatott. Figyelmet érdemel mégpedig azért, mert az állattenyész­tési termelés intenzitása a járás terü­letén ebben a szövetkezetben a legna­gyobb; mert közel tizenkét százalék­kal túlteljesítete termelési tervét, 5,8 százalékkal pedig az évi bevételi ter­vét; mert egy hektár mezőgazdasági területre 9364 korona össztermelést ért el, ami ötven százalékkal maga­sabb a járási átlagnál. Azt, hogy a szőgyéni Barátság Efsz ma joggal nevezhető az érsekújvári járás második legjobb gazdaságának — a már ismertetett eredmények mel­lett az is bizonyltja, hogy az egy hek­tárra jutó mezőgazdasági összterme­lése csupán hétszázhetvenhét koroná­val kisebb, mint az első helyen sze­replő köbölkúti szövetkezeté, s hogy a múlt évben elérte a 19 ezer 833 ko­ronát. Az igazság kedvéért meg kell mon­dani persze azt is, hogy a szőgyéni szövetkezet gazdálkodásának végered­ményét kissé szépíti a zártállomány­­forgós korszerű sertéshizlalda teljesít­ménye, amely a mezőgazdasági össz­termelésben 11 millió 265 ezer koro­nával részesedett. S amely mint a szőgyéni és a libádi efsz közös vál­lalkozása számviteli szempontból a szőgyéni „Barátsághoz“ tartozik. Ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a libádi „Egyetértés“ csak egyharma­­dát birtokolja a vállalkozásnak — ha ezt a harmadot levonjuk a szőgyéni „Barátság“ ossz mezőgazdasági ter­meléséből, az egy hektárra eső mező­­gazdasági össztermelése még akkor is csupán hétszázhatvan koronával csök­ken, tehát nem csökken tizenkilenc­­ezer korona alá, s ez a művelet nem veszélyezteti a rangos második helyü­ket. Annál inkább, mert a hasonló* természeti feltételek között gazdálko­dó szövetkezetek — mint például a kéméndi, at bényi, a libádi, a tardos­­keddi és az udvardi — egy hektár mezőgazdasági területre több ezer ko­ronával kevesebb termelési eredményt értek el. A kiváló eredmények elérésében rendkívül jelentős tényező volt a szö­vetkezet dolgozóinak példás helytállá­sa, széles méreteket öltő kezdeménye­zőkészsége, amely több mint kétmillió korona értékű szocialista kötelezett­ségvállalás százszázalékos túlteljesíté­sével zárult. Külön említést érdemel a hat szocialista brigád, amely közel egymillió korona értékű kötelezettsé­get vállalt, azt túlteljesítette, vagyis többtermeléssel és takarékossági in­tézkedésekkel több mint kétmillió öt­százezer koronával gyarapította a kö zösség vagyonát. A szövetkezet fő erőssége, amely kedvezően hatott az össztermelés és a bevételek alakulására, a múlt i esz­tendőben főleg a gabonatermesztés, a szőlészet, amely kétszáznyolc hektá­ros területen ötvenkilenc százalékkal teljesítette túl tervezett bevételét, to­vábbá a fóliaházi kertészet és a ba­romfitenyésztés, a csirke- és kacsa­hústermelés, valamint a keltető rész­leg, s bizonyos mértékben a korszerű sertéshizlalda volt. Lényegében ezek az ágazatok eredményezték a terve­zett tiszta jövedelem túlszárnyalását s egyben azt is, hogy a szövetkezet kedvező anyagi feltételeikkel láthat hozzá a hatodik ötéves tervidőszak negyedik évére tervezett nagyon igé­nyes feladatainak teljesítéséhez. Az említett termelési ágazatok jövedel­mezősége teszi lehetővé azt is, hogy hozzálátnak a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztéséhez ezen a szakaszon van is behoznivaló — korszerű istál­lók építése által. A barti részleget — ahol távlatilag öntözőrendszer kiépí­tésével számolnak — éri az a meg­tiszteltetés, hogy több mint nyolcszáz darab tehén és ötszáz darab üsző korszerű tartására alkalmas új istál­lókat kap. Az állattenyésztési termelés fejlesz­tésének távlati tartalékai tehát Bar­ton vannak. Persze a múlt évi terme­lési eredmények — az egyes terme­lési részlegek eredményei közötti lé­nyeges különbségek — arra is utal­nak, hogy a termelés növelésének eléggé ki nem használt tartalékai — szinte minden termelési ágazatban — a barti dolgozóknak a munkához, a termeléshez való viszonyában vannak. Bizony eléggé lemaradtak a német­­szőgyéni és a magyarszőgyéni részle­gek teljesítménye mögött. Például szemes kukoricából hektáronként több mint tizennégy, cukorrépából ki­lencven mázsával termeltek keveseb­bet, mint a legjobb eredményt elérő részleg. A szántóföldi kertészetük pe­dig csak negyvenhárom százalékra teljesítette a termelési tervét a né­­metszőgyéni hatvankilenc százalékos tervteljesítéssel szemben. De a barti részleg a sereghajtó a tejtermelésben is az egyedenkénti és évi 2434 literes termelésével. S míg egy traktoregy­ségre a múlt év folyamán a német­­szőgyéní részlegen négyszázötvenhat, addig a barti részlegen csupán három­­százharmincnégy átlaghektár jutott. Persze ez az utóbbi lemaradás talán nem is annyira a barti részleg dolgo­zóinak az „érdeme“, hanem a munka­­szervezés fogyatékosságainak a kö­vetkezménye. A helyzetelemzés arra is utal, hogy a tejtermelés — még az egyébként kedvezőtlen feltételek között is — eredményesebb lehetne. Ezt nyíltan megmondta Kovács Ferenc mérnök, a Barátság Efsz elnöke is a tagság kül­döttjeinek szárszámadó gyűlésén. E?t persze mások is hangsúlyozták, főleg Csóka elvtárs mutatott rá a lényegre, mondván: ,',Nem mondhatjuk, hogy nem szorgalmasak az emberek. Szor-■■■■■■■авваваявявввавашкввпнавз galmasak azok, ha ott vannak mindig tesznek-vesznek, dolgoznak. De nem gondoskodnak például arról — tiszte­let a kivételnek —, hogy a frissfejős teheneket egyedi takarmányozással a hasznosság növelésére serkentsék. Olyan fejők is akadnak, akik nagyon sietnek a fejéssel. Ezért a fejőgépre nehezéket tesznek — a legtöbb eset­ben téglát —, hogy meggyorsítsák a gép szívásának ütemét. Aztán csodál­koznak ezek a gondozók, hogy a tej mennyisége napról napra csökken.“ Egyébként azt állítják, hogy a te­héngondozóknak, illetve a fejőknek a tejtermeléshez általában hasonló fel­tételeik vannak. Ennek ellenére a hasznosságban rendkívül nagyok a különbségek. Például míg Landsman Lőrincz a németszőgyéni részleg fejő­je a múlt évben 3801 literes egyeden­kénti hozamot ért el, addig a magyar­szőgyéni Novosádek Ján csak 2270 li­tert és a barti részleg egyik fejője. Kóta Irén csupán 1941 litert. Hasonló méretű különbségek persze a koca- és a malacgondozók eredményeiben is mutatkoznak. Vannak példás dolgo­zók, mint a németszőgyéni Mánya Ilona és Lebocné, Nágel Veronika és Mária, avagy a magyarszőgyéni Nágel Viktória és Ivanics Magdolna, akik több mint húsz malacot választottak el kocánként, de ezzel szemben van­nak olyan gondozók is, mint a barti Árendás Lujza és Oszlik Mária, akik alig-alig érték el a tizenhatot. A szövetkezet további fejlődése szempontjából biztató, hogy a küldöt­tek tanácsa érdemben foglalkozott nemcsak az eredmények méltatásával, hanem rámutatott a fogyatékosságok ra, a termelésfejlesztés eléggé ki nem használt lehetőségeire is. De ezeket a problémákat firtatta az az ötszáz szövetkezeti tag is, aki több mint húsz termelőcsoport gyűlésén tárgyal­ta meg az egységes földmüvesszövet­­kezetek IX. kongresszusának vitaanya­gát, azt apilkálta a szövetkezet sajá­tos viszonyaira, tehát rámutatott a termelés- és gazdaságfejlesztés lehe­tőségeire, valamint a szövetkezeti ta­gok munka- és életfeltételei további javításának szükségességére. Mindez arra utal, hogy a szőgyéni Barátság Efsz tántoríthatatlanul, te­hát magabiztosan halad a csúcs felé. PATHÖ KÄROLY Nehéz év — tanulságokkal Valahányszor szőkébb pátriámba, a mátyusföldi Trsticébe (Nádszeg) szólít a kötelesség, szívesen teszem tiszteletemet. A közel négyezer lakosú község utcáit róva mindaz felvidít, ami a fejlődést, az előrehaladást jelzi. Ilyenek a rendezett utcák, közterek, parkok, betonjárdák, a teljesen új, hatvan fé­rőhelyes óvoda és így tovább. (Hajdanában a sár, а por, a szegénységre ránehezedő örökös létbizonytalanság, a csend­őrök általi zaklatás, a fanatikus vallásosság volt az uralkodó jelleg...) Node, azóta nagyon sok víz lefolyt a lakosságot nemegyszer árvízzel sújtó Kis-Dunán. Ez idő alatt nemcsak a régi, tőkés társadalmi rendszer dőlt össze — emjéke is alig maradt a sok-sok nélkülözésnek, az eladósodott szegény- és középpa­rasztok vagyona dobra-verésének, elárverezésének. Gyökeresen megváltozott az emberek gondolkodásmódja, élet- és világ­­szemlélete. A közösségi érdek már az előbbrevaló: ezt példáz­za az évi több ezer óra társadalmi munka, a lakosság össze­fogásával eltüntetett tócsák sora, melyek a község belterületét csúfították. S mi van a helyükön? Az egyiken fürdőmedence a gyermekek számára, a másikon szép park létesült... A leg­utóbb eltüntetett tócsa helyén meg autóbusz-végállomás van épp kialakulóban. Amint szemlélődtem, hiányérzetem is támadt: hová tűnt in­nét a régi, behemót épület? S mi okra-végve bontották le?... Mert kell a hely az újnak! Korszerű áruház épül itt, a lakos­ság legnagyobb örömére; az alapozó munkálatok máris meg­kezdődtek. Es a régi malom? Amelyet még a felszabadulás utáni évek­ben lovaskocsik, ökrösszekerek tucatja fogott körbe lisztre, korpára várva ...? Átépítették Jócskán megnagyobbodott. Af­féle mozivá, könyvtárrá. Ifjúsági klubbá alakították. Nos, ezúttal is körbefogták, persze, nem lovas- és ökrös­fogatok, hanem rohanó korunk „gyorsszekerei“, a szövetkezeti tagok személyautói... A tágas mozitermet rövid időre a közös gazdaság több száz tagja vette birtokába, hogy részese legyen a zárszámadó köz­gyűlésnek. Érdeklődéssel kísérje a beszámolókat, s hallassa szavát a vitában. A PRÓBATÉTEL Köztudott, tavaly bizony későn nyílt a tavasz. Szerencsére a bőtermő szovjet búzafajták vetőmagja idejében, jól elmünkéit földbe került, s a vetések aránylag jő állapotban vészelték át a szigorúnak nem mondható telet. A műszaki derékhad is ide­jében hozzáfogott, s tette üzemképessé az erőgépeket, a talaj­művelő gépeket, vetőgépeket, tly módon lendületesen folyhatott a tavaszi munka. A kertészeti-, szőlészeti- és gyümölcsészett dolgozók is Idejében maguk mögött tudhatták a kora tavaszi, tavaszi tennivalókat. E termelési főágazat valamennyi dolgozója jól tudta — s tudja ma is —, hogy a termelés sorsa a végeláthatatlan földtáblákon dől el Ehhez a vezető-irányító és szakembergár­da szervezőkészsége, jő szakmai-politikai felkészültsége sem hiányzott. Csakhogy jöttek a tavaszi fagyok, s jelentős kárt okoztak a kertészetben, szőlészetben, a gyümölcsösben, a dohányban, a cukorrépában. Tarolt a fagy De a reményt nem tudta az em­berekben letarolni. Csüggedés helyett még nagyobb igyekezet­tel, szorgalommal végezték nap mint nap dolgukat. Kiállták az év nehezebb próbatételét, amihez csak az őszi nagy-nagy erő­feszítések hasonlíthatók, amelyeket a termésbetakarítás, majd az idei termés megalapozása tett szükségszerűvé. ... S mint Nagy István efsz-elnök zárszámadási fóbeszámo­­lójából is kitetszett: érdemes volt igyekezni. Zöldségfélék ter­mesztésében a kiváló I. helyezést vívták ki, s a gabonater­mesztésben a nagyon dicséretes II. helyet, járási viszonylat­ban. A jó versenyszellemért, a szorgalmas, áldozatkész, jó minő­ségű munkáért nyilvános elismerés illeti a traktorosokat, gép­kezelőket — mint például Káiozi Jánost, Sárkány Pétert, Szabó Istvánt, Keszi Tibort, Bihercz Jánost, Kosztolányi Ernőt és másokat —, a gépjavítókat, szerelőket, a kiváló eredményt (104 ezer korona bevétel hektáronként) felmutató kertészeti dolgozókat, akik fáradságot nem ismerve azon munkálkodtak, hogy a tervezett feladataikat túlszárnyalják. Remélhető, hogy az idén is lendületes, kiváló munkát végeznek. Cukorrépából, kukoricából, lucernaszénából és szólóból a tervezettnél kevesebb termést sikerült a növénytermesztőknek betakarítaniuk. Tanulság: a fagykároktól eltekintve, a hozam­szint valamivel magasabb lehetett volna, ha... Node, majd az idén a lehető legcélszerűbben hasznosítják öntözési lehetősé­geiket, még Inkább ügyelnek a talajelőkészítésre, a bőtermő növényfajták előtérbe helyezésére, a vetési határidők betartá­sára, sóikkal nagyobb gondot fordítanak a kukoricatermesztés­re, a betakarítási veszteségek csökkentésére, stb. Ezek mind­­mind a hozamszint emelésének meghatározói, fontos tényezői. SEGÍTENI egymást Igenl A szó szoros értelmében előtérbe kell kerülni az elv­társi ’ segitókészségnek, a hasznosítható jó tapasztalatok minél előbbi átadásának. Erre nagy szükség van, ha még eredmé­nyesebb munkát akarunk végezni. Tény, az állattenyésztésben is születtek jó eredmények. Mert hiszen száz tehéntől százhárom borjút elválasztani, igenis ezt mutatja. No meg az is, hogy a marhahizlalásban a napi ter­vezett súlygyarapodási átlagot felülmúlták. A baromfihús- és tejtermelési tervet úgyszintén. Az utóbbit például 218 literrel, s ily módon a szövetkezet közel három évtizedes fennállása óta a legjobb fejési átlagot könyvelhette el tavaly, mégpedig 4018 litert. Nyilvános dicséret illesse a legjobb állattenyésztő csoporto­kat, s élenjáró állatgondozókat, köztük Tóth Sándort, Hromada Jánost, Nagy Józsefet. Lukács Jánost, Juhos Szilvesztert és munkaközösségeiket, Éliás Józsefet, Bartalos Szilvesztert, mint kiváló fejőket, s mindazokat, akik az átlagnál többet adtak a közös gazdaságnak, a társadalomnak. Kedvezőtlenebb helyzet alakult ki a sertéstenyésztésben, ahol a fertőző hasmenés következtében több száz sertés el­hullott. Érthető, hogy a közös gazdaság vezetősége az eddigi­nél szigorúbb követelményeket támaszt a gondozókkal szem­ben, mégpedig az állathigiénlai előírások feltétlen betartására vonatkozólag. Ellenkező esetben a mulasztást elkövetőket nem­csak felelősségre vonják, hanem pénzbírságot Is kivetnek. A törzstenyészetet továbbfejlesztik. Szorgalmazták a zár­számadó közgyűlésen a takarékosabb erótakarmányfelhaszná­­lás kérdését. Helyénvaló az Is, hogy a nagy teljesítményű gé­pek jobban legyenek kihasználva, karbantartva és javítva. Vi­tathatatlan: az élenjáró szocialista brigádok, kiváló dolgozók úgy tesznek a közös cél érdekében a legtöbbet, ha több elv­társi segítséget nyújtanak, s átadják hasznos tapasztalataikat a náluknál gyöngébb eredményeket elérő munkaközösségek­nek, egyéneknek. íratlan törvény ez, sőt egyik fontos köve­telménye a szocialista munkaversenynek. Éljenek ezzel a lehe­tőséggel minél előbb, hogy a gyöngébbek a közepesek, a köze­pesek az élenjárók sorába kerülhessenek. Minél több egy me­zőgazdasági üzem az élenjáró munkacsoport, a kiváló dolgozó, annál kimagaslóbb eredmények elérése várható. SOKOLDALÚ GONDOSKODÁS A nádszegi szövetkezet évről évre számottevő pénzösszeget fordít a tagok szociális-kulturális' igényeinek kielégítésére. Ta­valy például ez az összeg meghaladta az egymillió koronát. Mire fordítódott? Háromszázezer korona • jutott belőle a munkakörnyezet javítására. Ennek az összegnek csaknem a felét teszi ki a szakmai-politikai oktatásra, művelődésre köl­tött pénz. Százhuszonötezer koronát a szövetkezet nyugdíjasai kaptak, alacsony járadékuk kiegészítése címén. A kiváló dol­gozók jutalomkirándulására Is jutott a több mint egymillió koronából. S ami a legdicséretesebb: a régi óvoda üzemelteté­sére, valamint új, hatvan férőhelyes óvoda felépítésére ösz­­szesen félmillió koronát fordított ez a közös gazdaság. Ugyan­akkor százezer koronával a helyi társadalmi- és tömegszerve­zetek tevékenységét is megfelelően támogatta. Nemrég épült fel a Kis-Duna balparti telepén az állatgondo­zók, valamint a kertészeti dolgozók szociális épülete. Máris újabb ilyen szociális létesítmény tető alá hozását tervezik, mégpedig a szőlészeti dolgozók számára. Jelenleg a szövetke­zet nyolc lakásegység építését finanszírozta. Ehhez még hozzá kell fűzni azt is, hogy az illető közös gazdaság újabb 76 la­kásegység építését kezdeményezi, a járási lakásépítő szövet­kezet közreműködésével. FESZÍTETT TERVFELADATOK Az idén összesen 67,5 millió korona termelési értéket kell a szóban levő közös gazdaság tagjainak elérni. Hogy miből, mennyi a tervfeladat, erről Nagy Ödön üzemgazdász tájékoz­tatta a közgyűlés résztvevőit. Annyi azonban biztos, hogy ezek a feszített tervfeladatok is teljesíthetők. Természetesen, csakis úgy, ha mind a hatszáz állandó dolgozó az eddigiektől is jobban hasznosítja a rendelkezésre álló munkaidőt, ha lé­nyegesen csökken a munkabalesetek száma, ha a termelést fokozottabban elősegítő gazdasági épületek, új istállók felépül­nek, Illetve a régiek korszerűsödnek, átépülnek, s még ebben az évben üzemelnek. Jobb ístállózásl körülményekkel, tökéletesebb gépellátással, a szellemi erőforrások fokozottabb kiaknázásával, a munka­­csoportok közötti még szorosabb együttműködéssel, tapaszta­latcseréjük rendszeresítésével, a követelményrendszer felépíté­sével és gyakorlati alkalmazásával, a még takarékosabb gaz­dálkodással — amire Kepper elvtárs, az Állami Takarékpénztár járási fiőkintézetének 'képviselője is utalt — az eredmények még a tavalyinál is jobbak lehetnek. A vitában elhangzott ez a mondat is: „Adjunk még többet a társadalomnak — hiszen a társadalom mi vagyunk!“ N. KOVÁCS ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom