Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-03-03 / 9. szám

1979. MÁRCIUS 3. XXX. évfolyam 9. szám. Ага 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A nemzetközi nőnap SZIi iíjii és asszonyainkat Virágot a virágnak Évről évre március 8-án ünnepel­jük a nemzetközi nőnapot — a világ haladó asszonyainak forradalmi nap­ját. Szocialista társadalmunkban a nők napja egyike azoknak a számla lan alkalmaknak, amikor a társada­lom megkülönböztetett tisztelettel adózik a nőknek — gyermekeink any­jának, dolgozónak —, hódolatát fejezi ki fáradhatatlan, becsületes munkáju­kért. A nők a társadalmunk szilárd pillérei, akik helytállnak a munka­helyükön, összetartják a családot, ele­get tesznek nemes anyai küldetésük­nek. s emellett mozgató erői sok más tevékenységnek. A nők helytállnak a gyárakban, ők dolgoznak többségben az üzletháló­zatban, a szolgáltatásokban és az ad­minisztrációs munkában. Az elismerés és a megbecsülés hangján beszélnek a nőkről a mezőgazdasági üzemekben is. Nincs olyan zárszámadó közgyűlés, ahol a vezetők ne emelnék ki külön a nők helytállását, az állattenyésztés­ben és a kétkezi munkában. Bármeny­nyire is előrehaladott a gépesítés, a lányok, asszonyok munkájára nagy szükség van. Valójában a szövetkezetben dolgo­zóknak közel a fele nő, s az állat­­tenyésztésben ugyanúgy megfelelnek, mint a férfiak, s a zöldség-, szőlőter­melést pedig el sem lehet képzelni nélkülük. A kapát kevés férfi fogja meg, pedig anélkül nem lehetne bol­dogulni a kertészetekben. Sokat dolgozik a szorgos városi nő is, de az mégis kevesebb mint a fa­lusi asszonyok munkája. A falusiak a család körüli tennivalók mellett ba­romfit, sertést nevelnek, sok esetben övék a kert művelésének a gondja és az ügyes-bajos dolgok Intézése is. S mégis, az ezernyi tennivaló mellett, részt vállalnak a társadalmi életből, kiveszik részüket a nemzeti bizottsá­gok munkájából, legtöbb helyütt ők a mozgató erők a polgári ügyek tes­tületéiben, szervezői a falu kulturális életének. Menyecskekórusokat szer­veznek, amelyek gyakran szerepelnek a községben, a környék falvaiban, sőt járási, országos vetélkedőkön is. Ök azok, akik megszereltetik csemetéik­kel a szépet, a jót és egyengetik út­jukat. Az utóbbi években a falu társadal­ma egyre nagyobb erőfeszítést tesz a nők munkakörülményeinek javításá­ért. Egy asszony csak úgy tud nyu­godtan dolgozni, ha gyermekei bizton Ságban vannak. Az öreg szülők nem minden esetben jelentenek biztonsági érzést. Ezért van nagy jelentősége az utóbbi években kibuntakozott óvoda­építési akciónak. A szövetkezetek minden segítséget magadnak a nem­zeti bizottságoknak, hogy minél előbb elkészüljön a kicsik szépen berende­zett óvodája, ahol gondos felügyelet mellett játszhatnak, tölthetik a napo­kat, míg a szülők dolgoznak. Az óvo­dák gyors felépítését jelentősen elő­segíti a társadalmi összefogás. Sok esetben a társadalmi szervezetek mozgósításában is a nők az élenjárók és a szabad napokon ezáltal sokan siettetik az óvodák építésének mi­előbbi befejezését. A sok tennivaló mellett a mezőgaz­daságban és másutt a dolgozó asszo­nyoknak még arra is van erejük, hogy tanuljanak, növeljék általános és szaktudásukat. A szakismeret bővíté­sére nagy szükség van a nagyüzemi mezőgazdaságban. Más manapság pél­dául az ipari jellegű szőlőtermelés, mint a hagyományos volt. Több he­lyütt egyre jelentősebb a fólia alatti zöldségtermesztés. Sok új van a nap alatt, s aki lépést akar tartani a ha­ladással, annak szakszerűen kell ér­teni a dolgokhoz. A falusi lányok, asszonyok tudják ezt és szívesen vesznek részt az újat ismertető elő­adásokon, tanfolyamokon. (Folytatás a 2. oldalon) Asszonyaink, lányaink a színpompás virágok termelői is, ők teszik házunkat, környezetünket meghitté. A gon­dos asszonykezek cserélik ki a szobában a hervadó virágokat. A kertészetekben, a fűtött virágházakban már télidőben megkezdik a cserepes virágok termesztését, s már­cius elején már a szegfűtenger Virágba borul. A nők napja, amely hasonlóan, mint a születés- és népnapok — előtte utána nýolc napig tart —, módot nyújt a férfiaknak, hogy virággal, ajándékkal kedveskedjenek a szép­nemnek. A felvételen láthatjuk a fakanál képviselőit, akik mindig gondoskodnak arról, hogy a férfinépet, s a felcseperedő nemzedéket jő ízű falatokkal lássák el. Fotó: —tt— Bendszerlnt az flj év második ” hónapjában tartják az egysé­ges földmüvesszövetkezetek zárszám­­adő közgyűlésüket. Ez ünnepélyes al­kalom derűs avagy borús hangulatra adhat okot, attól függően, hogy az el­múlt esztendőben hogyan gazdálkod­tak. Hiszen a gazdasági mérleg ala­kulása a tagság jövedelmét is érinti. Február derekán két szomszédos — a leviceť (Léva) és a Velký Krtíš-i (Nagykürtös) — Járás egy-egy élen­járó szövetkezete úgyszólván egyidő­­ben mérlegelte a múlt év eredményét és hagyta jóvá az idei évre kitűzött feladatokat. Bár a természeti és ter­melési adottságok sokban különböz­nek, a két szövetkezet között mégis több közös vonás található. Egyik ilyen közös vonás, hogy az igen ked­vezőtlen időjárás, elemi csapások el­lenére is példásan helytálltak és az évet eredményesen zárták. ŰJBÖL A LEGJOBBAK között szerepel a 3500 hektár mező­­gazdasági területen gazdálkodó Te­kovské Lužany-i (Nagysalló) „Hala­dás“ Efsz. A művelődési otthon tá­gas termében összegyűlt tagság a jól végzett munka érzésével, megelégedve hallgatta végig a beszámolót. Az örömre megvolt az okuk, hiszen az évet több mint 11 millió 700 ezer ko­rona tiszta nyereséggel zárták. Mind a növénytermesztés, mind az állatte­nyésztés szakaszán az előirányzott nyerstermelést jóval túlszárnyalták. Bár a kedvezőtlen időjárási viszo­nyok és a jégverés súlyos károkat okozott és nagy megpróbáltatásnak tette ki a növénytermesztési dolgozó­kat, mégis a kalászosok termesztésé­ben az elsők lettek a lévai járásban. Kiváló eredményt értek el az évelő takarmányok, a hüvelyesek és az ola­jos növények termesztésében is. Saj­nos, a szemes kukorica, a cukorrépa, a szőlő és a paprika megsínylette az Időjárás viszontagságait és nem hozta meg a várt eredményt. Szerencsére az állattenyésztési_ termelésben sokat fejlődtek és a tervezett feladatokat valamennyi mutatóban teljesítették, »BMBBBBBBB |ввввввввввввввоваовввв«ааввваввавв sőt túlteljesítették. Minden kétséget kizárva ezen a szakaszon is a járás élére kerültek, főleg a tejtermelésben, ahol tehenenként 3300 literen felüli fejési átlagot értek el. Pakusza Lajos — a szövetkezet el­nöke — beszámolójában rámutatott a fogyatékosságokra is, melyeknek ki­küszöbölése egyik alapvető feltétele lesz az Idei tervfeladatok teljesítésé­nek. Felhívta a figyelmet főleg az emberek munkájában rejlő tartalé­kokra, valamint a jobb és ésszerűbb takarmánygazdálkodásra, ahol több kibontakozott szocialista versenymoz­galom tanúskodik. A szövetkezetben hét kollektíva versenyez a szocialista brigád megtisztelő elmért. Közülük a málasl részleg tehenészeti csoportja áll az élen, amely a múlt évben tíz­ezer literrel több tejet termelt terven felül. Hogy a szövetkezet dolgozóinak va­lóban szívügye a gazdaság további fellendítése, még , magasabb szintre való emelése, arra bizonyítékul szol­gál a vállalási mozgalom. Az efsz-ek IX. kongresszusénak tiszteletére fel­romfltenvésztésben és a sertáshlzla­­lásban szintén az élenjárók között vannak. De önkritikallag elismerték, hogy sok minden nem sikerült. Voltak objektív és szubjektív tényezők. Köz­rejátszott az ipari növények gyenge hektárhozama, valamint a szarvas­marha-ágazat lemaradása. Ennek kö­vetkeztében a mezőgazdasági brutto árutermelést csak 95 százalékra telje­sítették. Igaz, a gyenge termést több esetben az időjárás viszontagságai idézték elő. De Nemcsok Lászlónak, a szövetkezet elnökének éles, bíráló A mostoha időjárás ellenére jó eredmények helyrehozntvalő akadt. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésben csökkente-, ni kell az önköltséget, mert aránylag drágán termeltek. A termelés további javításának le­hetőségével as efsz-ek IX. kongresz­­szusát megelőző vita során a tagság is behatóan foglalkozott. A dolgozók nyíltan rámutattak a fogyatékossá­gokra, de emellett keresték a munka további javításának módját is. java­solták például az üzemi konyha egész évi üzemeltetését, ami a munkaidő hatékonyabb kihasználását eredmé­nyezhetné. Szükségesnek tartják a szövetkezeti demokrácia elmélyítését, új irányítási és szervezési módszerek érvényesítését, amelyek lehetővé ten­nék a dolgozók aktívabb részvételét az irányításban. Mivel a tehénállo­mány a múlt évben csökkent, sürget­ték ennek felújítását, nagy hasznos­­ságú tehenek felvásárlásával. Jogosan bírálták a felvásárló üzem felelőtlen hozzáállását a vetőmagvak átvételé­nél. Ugyanis a vetőmagok még télidő­ben Is a gépek tárolási helyét foglal­ják el. A dolgozók helytállásáról talán a legsokatmondóbban a széles körben ajánlották, hogy 820 ezer korona ér­tékben többet termelnek a tervezett­nél, az anyagi költségek jelentős csökkentése mellett. A vállalás össz­értéke meghaladja az egymillió koro­nát. E nemes mozgalom mozgósító erejévé válhatnak a szocialista brigá­dok. HOGYAN JOBBAN? Ez az alapvető, a tartalékok feltá­rására irányuló törekvés jellemezte a nenincei (Nyénye) „Vörös Lobogó“ Efsz zárszámadó közgyűlésén elhang­zott beszámolókat és hozzászólásokat. A nagykürtösi járás egyik legnagyobb, mintegy 4696 hektáron gazdálkodó szövetkezetéről van szó — ahol a me­zőgazdasági össztermelés megközelí­tette a hetvenhatmillió koronát. Eb­ben a szövetkezetben a tiszta jöve­delem 6 millió 756 ezer korona. Több termelési ágazatban jóval túlszárnyal­ták a járási átlagot, főleg a szemesek termesztésében élenjárók. A kukori­cából elért 67,9 mázsa hektárhozam­mal szlovákiai viszonylatban az elsők közé tartoznak. A évelő takarmányok termesztésében, a szőlészetben, a ha­siéval egyéb tényezőket is feltártak. — A kedvezőtlen időjárás ellenére jobb eredményeket iá elérhettünk vol­na — mondotta. — A cukorrépa-ter­mesztéshez elmulasztottuk a megfele­lő táblák kiválasztását és a talaj jó előkészítését. A kalászosok termeszté­sében sem használtuk ki kellőképpen az adott lehetőségeket, jő példa erre a hasonló feltételek mellett gazdálko­dó szomszédos Palolytai szövetkezet, ahol hektáronként másfél mázsával több szemet takarítottak be mint mi. Jelentős tartalékunk van az állatte­nyésztési termelésben, főleg a szar­vasmarha- és sertéstenyésztésben, a­­hol az elért eredményekben jelentős eltérések mutatkoztak az egyes rész­legek, sőt munkacsoportok között. Ez szerintem kimondottan az emberek munkáján múlott, hiszen a gazdálko­dási felételek hasonlóak voltak. Csak a dolgozók becsületére vall, hogy a helyzetet nem szépítették, ha­nem kritikusan mérlegelték. Ez kiér­ződött a kongresszusi vita anyagának ismertetése és megvitatása nyomán elhangzott javaslatokból és hozzászó­lásokból. Az állattenyésztés dolgozót rámutattak a takarmányok termeszté­sében, hasznosításában és tartósításá­ban felmerült hiányosságokra — főleg a minőség szempontjából —, de egy­ben feltárták a hatékonyabb takar­mánygazdálkodás lehetőségét is. En­nek egyik módját a legelők jobb ki­használásában, valamint a szakaszos legeltetés bevezetésében látják. A gépesítő csoport több javaslatot tett az üzemanyag megtakarítása végett. Az építkezési csoport dolgozói felhív­ták a figyelmet arra, hogy jobb mun­kaszervezéssel gyorsíthatják az épít­kezési munkák ütemét. Nem véletlen, hogy a szövetkezet a Járás élenjárói között szerepel. Hiszen a dolgozóknak több mint a fele széles körében kibontakozott szocialista ver­senyben tanúsítja kezdeményezőkész­ségét, fokozott igyekezetét. A két szo­cialista brigád és a versenymozga­­lom a szövetkezet legerősebb táma­szának bizonyult. A zárszámadő köz­gyűlés hangulatát ünnepélyesebbé, örömteljesebbé tette, hogy a brigádok közül a baromfitenyésztésből Nemcsok Vincent csoportja elnyerte a megtisz­telő ezüst-, a szőlészetből pedig Zaťko Vladimír brigádja a bronzérmet. Nem maradtak el az igen értékes felaján­lások sem. összértékük meghaladta a 860 ezer koronát. Csak kevés példa akad olyan felajánlásra, amellyel a többlet bevételt a tej tisztaságának javításával, a zsírtartalom növelésével akarják elérni. Ezen túlmenően vál­lalták. hogy a tojástermelést százezer darabbal növelik, jelentős mennyiségű abraktakarmány megtakarítása mel­lett. A növénytermesztésben kukori­cából hatvan mázsa átlaghozam eléré­sét tűzték ki célul. A többi felajánlás az anyag és energia megtakarítására, valamint a környezet rendezésére és szépítésére irányult. Á két élenjáró szövetkezetben azt vallják, hogy az idei feladatok bár igényesek, de megvalósíthatók. A fel­tételek adottak. Az emberek becsüle­tes, odaadó munkájára nyugodtan tá­maszkodhatnak. Az eddig tanúsított kezdeményezőkészségük és akaratuk záloga annak, hogy ezt az esztendőt még eredményesebben zárják. Klamarcsik Mária mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom