Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-24 / 8. szám
1979. FEBRUAR 24. XXX. évfolyam 8. szám. Ära 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Februári GvözGlem: fitnvitás a szoaaüzniiishBz Hazánk dolgozó népe harmincegy évvel ezelőtt győzedelmeskedett végérvényesen a társadalmi fejlődést akadályozó reakció felett. E győzelem éta eltelt évek és az új társadalmi rend formálásában elért nagyszerű eredményeink mind jobban kidomborítják a Februári Győzelem történelmi jelentőségét. Egyértelműen bizonyítják, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja helyesen döntött akkor, amikor a burzsoá reakció hatalmi törekvéseivel szembeállította a munkásosztály köré tömörült dolgozók egységfrontját és célul tűzte ki a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet haladéktalan megvalósítását. A szocialista forradalom győzelme hazánkban rendkívüli jelentőségű esemény volt azért is, mert a történelem folyamán első ízben került a hatalom a munkásosztály kezébe egy olyan országban, ahol a kapitalista termelési viszonyok a fejlődés magas színvonalán voltak, ahol a fejlett munkásosztály mellett a kistermelők és a kisburzsoázia aránylag nagy tömege létezett, s mely országban a burzsoá demokráciának hagyományosan elmélyült jellege volt. Dolgozó népünk Februári Győzelme tehát bebizonyította azt is, hogy a nyugati reakciós propagandának az az állítása, hogy a szocializmus, főleg azonban a szocialista forradalom lenini elmélete csak a gazdaságilag elmaradott agrárállamokban és demokratikus hagyományokkal nem rendelkező, s a műveltség alacsunv fokán levő népek és nemzetek részére felel meg, nem fedi a valóságot és csupán azt a célt követi, hogy a gazdaságilag fejlett országok munkásosztályát megtéveszsze, forradalmi lendületét fékezze. A szocialista forradalom azért győzhetett aránylag könnyen a hazánkban, mert Csehszlovákia Kommunista Pártja már a nemzeti demokratikus forradalom időszakában céltudatosan gyarapította a szociális vívmányokat, vagyis igyekezett megteremteni a szocialista forradalomba való békés átmenet összes feltételeit. Pártunk lényegében nem engedte ki kezéből a politikai kezdeményezés jogát, éberen ügyelt arra, hogy a hatalomgyakorlásban részt vevő burzsoázia törekvései a társadalmi fejlődést sürgető dolgozó tömegek növekvő aktivitásával szemben háttérbe szoruljanak. Figyelemmel kísérte és rendszeresen értékelte a nemzeti demokratikus forradalom idején kialakult erőviszonyokat, időben és határozottan reagált a társadalmi élet újabbnál újabb jelenségeire. szükség szerint módosította és konkretizálta politikájának irányvonalát, valamint a fejlődéssel járó lehetőségekkel összhangban gyorsította a forradalmi folyamat ütemét. Így például a gottwaldi kormány országépitő programjának is, amely a nemzeti demokratikus forradalom időszakában elért eredmények alapján a társadalom további formálására irányuló vívmányok szüntelen gyarapítását sürgette, rendkívüli szerepe volt abban, hogy létrejöttek a szocialista forradalomba való békés átmenet feltételei. A Februári Győzelem új fejezetet nyitott hazánk népeinek történelmében. Megnyitotta hazánk szocialista építésének korszakát. Ebben az időszakban éppen úgy, mint a Február előtti politikai harcok idején, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepének következetes érvényesítése volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy a szocialista társadalom és a népgazdaság fejlesztésével járó feladatokat teljesíthettük. A dicső Februári Győzelem óta eltelt évek tehát meggyőzően bizonyítják, hogy a marxista leninista párt vezető szerepének szilárdítása a szocializmus építésének időszakában is törvényszerű követelmény, a sikerek, a szocialista vívmányok szüntelen gyarapodásának legfőbb záloga. Kétségtelen, hogy a kommunista pártunk, a marxizmus-leninizmus eszméinek céltudatos alkalmazásával és a Szovjetunió szocialista építésében szerzett gazdag tapasztalatok átvételével, nemcsak meghatározta hazánk szocialista építésének programját, hanem képesnek bizonyult arra is, hogy a dolgozó nép akcióegységének szilárdítása, munkaaktivitásá nak teljes kibontakoztatása által az igényes társadalomformáló program teljesülését garantálja. A dicső Februári Győzelem a forradalmi munkásosztály, valamint a kis- és középparasztség osztályszüvet ségének, forradalmi akcióegységének a gyümölcse. Az persze természetes, hogy ennek az osztályszövetségnek a szilárdulása nélkül nem teljesíthettük volna a szocialista építés igényes fel adatait sem. A munkás-paraszt szövetség szüntelen szilárdulásának feltételét pedig a mezőgazdaság termelési viszonyainak megváltoztatása, a szocialista szövetkezeti nagyüzemi termelésre való áttérés képezte. A szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés ugyanis érdekközösséget tükröz, mivel szolgálja nemcsak a parasztság, hanem a munkásosztály és az egész társadalom érdekeit is. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa — éppen az említett V társadalmi érdekeket szem előtt tartva — a szocializmus építésének programjában célul tűzte ki a mezőgazdaság szocializálását is a kis- és középparasztság egységes földművesszövetkezetekbe való önkéntes tömörítése által. Az egységes földművesszövetkezetek megalakulásával új szocialista társadalmi osztály keletkezett, létrejött a szocialista társadalmunk szilárd pillére, a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság osztályszövetsége. Az idén ünnepeljük szocialista mezőgazdaságunk építésének harmincadik évfordulóját. S bár az utóbbi években az időjárás nem nagyon kedvezett a mezőgazdaságnak, mégis olyan termelési eredmények születtek, amelyek még az egykori kételkedőket is meggyőzik arról, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének szocialista útja, tehát az az út, amelyet a dicső Februári Győzelem nyitott meg, az egyedüli járható útnak bizonyult a dolgozó parasztság és az egész társadalom növekvő igényeinek kielégítése felé, vagyis a mezőgazdaságban is meghonosodott és szüntelenül fejlődő szocialista termelési mód garantálja dolgozó parasztságunk további boldogulását, társadalmunk gazdagodását. A szocializmus építésének évei alatt alapjaiban megváltozott a dolgozó nép élete, de talán a legszembetűnőbben öltött új formát a falun élő emberek élete. A mezőgazdasági termelés gépesítése és kemizálása, valamint a termelés összpontosítása és szakosítása nyomán tapasztalható fejlődés rendkívül kedvezően hat a mezőgazdasági dolgozók munka- és életfeltételeinek alakulására, az életszínvonal emelkedésére, valamint a falu arculatának, szocialista jellegének kialakulására. Tehát a dicső Februári Győzelem harmincegyedik, valamint a szocialista mezőgazdaság építésének harmincadik évfordulója évében is bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Jó munkára, a termelési és a gazdaságfejlesztési feladatok maradéktalan teljesítésére, a kezdeményező készségünk teljes kibontakoztatására serkenthet bennünket az a tudat, hogy munkánkkal egy olyan fejlett szocialista társadalmat építünk, amely az anyagi és a szellemi javak gyarapodásával párhuzamosan javítja és szépíti az értékek létrehozójának, az embernek az életét. Hazafias helytállásra késztethet bennünket az a tudat is, hogy a szocialista népgazdaságunk izmosodása növeli a szocialista közösség gazdasági és védelmi erejét; hogy erkölcsi kötelességünk hozzájárulni — a szocialista építő munkához szükséges béke biztosítása céljából is —a békéért, a társadalmi haladásért folyó világméretű küzdelemhez, mégpedig azáltal, hogy gazdasági és társadalmi életünk tervszerű fejlesztésével szolgáljuk hazánk nemzetközi tekintélyének és az említett világméretű küzdelemben betöltött szerepének növekedését. Klement Gottwald a prágai nép 1948. február 25-i nagygyűlésén bejelenti a reakción aratott győzelmet. __ Az elmúlt esztendő eredmé** nyeiből levont tanulságok, valamint az új évre előirányzott tervfeladatok birtokában a mezőgazdasági üzemek többségében igyekeznek feltárni mindazokat a lehetőségeket, azokat a hajtóerőket, amelyek elősegíthetik az igényes feladatok valóra váltását, túlszárnyalását. Az utóbbi években fontos mozgósító, a dolgozókat nagyobb teljesítményre serkentő erővé váltak a szocialista kötelezettségvállalások. Mondani lehet, hogy e nemes mozgalom ma már hagyományos. Az idei termelési eredmények fokozására is számtalan szövetkezetben a dolgozók értékes felajánlásokat tettek az efsz-ék IX. kongresszusának tisztejetére. Így a šuranyi szövetkezetben is. — Az elmúlt év eredményeivel nemigen dicsekedhetünk, — mondotta Mišák Jozef mérnök, a szövetkezet elnöke. — Számításunkat részben az igen. kedvezőtlen időjárás, de nem utolsó sorban a szubjektív okokból eredő fogyatékosságok hiúsították meg. A tervfeladatokat csupán a kalászosoknál — ahol 56 mázsa hektárhozamot értünk el —, a zöldségtermesztésben, valamint — az egyedenkénti 3478 liter fejési átlag elérésével — a tehenészetben léptük túl. A feladatokat a marhahizlalásban is teljesítettük. A többi ágazatban az eredmények a tervezettnél jóval kisebbek lettek. Az önköltségek is igen kedvezőtlenül alakultak, ami hozzájárult ahhoz, hogy az évet, veszteséggel zártuk. Az idei feladatok a múlt évihez viszonyítva lényegesen igényesebbek, és' a termelés minden területén fokozódnak. Ezenkívül a költségeket Is csökkenteni kell. Ezért a termelés valamennyi szakaszán vállait szocialista kötelezettséggel a népgazdaságílag döntő jelentőségű ágazatok fejlesztését, a múltban felmerült fogyatékosságok kiküszöbölését, valamint a fokozott mértékű anyag és energia megtakarítását célozzuk. A felajánlásunk szerény, de reális. Nem akarunk nagy számokat papírra vetni, vagyis olyan feladatoka vállalni, amelyeket nem tudunk majd teljesíteni. A növénytermesztés szakaszán — ahol a szövetkezet fontos szerepet tölt be a vetőmagtermesztésben — a felajánlások elsősorban a gabonaprogram megvalósítására irányulnak. Kalászosokból fél mázsával növelik a tervezett hektárhozamot, ami hatvanhét tonna többlettermést jelent. A máktermesztésben hektáronként ugyancsak fél mázsával nagyobb átlaghozam elérését tűzték ki célul. Ezáltal huszonöt mázsával több mákot adhatnak majd el. Mintegy ötvenezer korona anyagi költség megtakarítására is kötelezték magukat, aniit a műtrágyák és vegyszerek hatékony, ésszerű kihasználásával akarnak elérni. Á sikerért küzdeni kell A nagyobb hektárhozamok eléréséhez még a múlt év őszén megteremtették a feltételeket. Mindenekelőtt a megfelelő talajelőkészítéssel éš vetéssel, de nem utolsó sorban a szántóterület huszonnégy százalékán végzett istállótrágyázással is. A legnagyobb tartalékokat azonban a betakarítási veszteségek csökkentésében látják. Az állattenyésztési dolgozók felajánlották, hogy húszezer literrel több tejet adnak el. Mivel az állattenyésztésben a leggyengébb, sürgős orvoslást követelő ágazat a sertéstenyésztés — ahol tavaly a gyenge szaporulat, valamint a fertözéses hasmenés következtében fellépő nagy malacelhullás miatt a tervfeladatokat nem teljesítették —, elhatározták, hogy a helyzetén javítanak. Fokozott állategészségügyi intézkedésekkel, zárt állatforgő bevezetésével, jobb gondozással és etetéssel növelik az egy kocától elválasztott malacok számát, csökkentik az elhullást és nagyobb súlygyarapodást érnek el. Ezen túlmenően a vágóállatok jobb minőségi osztályba való besorolásával hatvanegyezer koronával növelik a sertés- és marhahús értékesítési árát. Tekintettel a jelenlegi energiaválságra az állattenyésztés szakaszán 21 ezer 600 korona értékben csökkentik a villanyáram fogyasztását. A gépesítés szakaszán a felajánlások előterébe ugyancsak az anyag- és energia-megtakarítás került. A tervezett üzemanyag és villanyáram fogyasztását egy-egy százalékkal akarják csökkenteni. Az üzemanyag megtakarítását a gépek ésszerű kihasználásával, műszaki állapotuk javításával és a jobb munkaszervezés révén a gépek kényszerállásának csökkentésével akarják elérni. A villanyáramfogyasztás csökkentésére a villanybojlereket csak éjszakai áramra üzemeltetik és ott, ahol lehet, az áramfogysztást korlátozzák. Az intézkedések betartását szigorúan ellenőrzik. A takarékos gazdálkodásnak további lehetőségét a pótalkatrészek megtakarításában látják, amit a régi pótalkatrészek felújításával akarnak elérni. E célok elérése végett fokozott mértékben támogatják az újító mozgalmat is. Pénzben a felajánlások összege meghaladja az ötszázhetvenegyezer koronát. Ebből pedig egy-egy dolgozóra ezer korona többlettermelés jut. VunC Ladislav, a szövetkezet pártszervezetének elnöke, elmondotta, hogy a vállalt kötelezettség valóra váltásában, de a többi előirányzott feladat teljesítésében is a dolgozók aktivitására, kezdeményezőkészségére támaszkodnak. Ezt erkölcsi és anyagi ösztönzőkkel serkentik. Többet foglalkoznak az emberekkel és teljes mértékben támogatják a szocialista versenymozgalmat. A helytállásért, a jól végzett munkáért jutalomként úgyszólván ötszázezer koronát fizetnek ki a dolgozóknak. Remélhető, hogy a szövetkezet dolgozói ígéretüket betartják és ezt az esztendőt nyereséggel zárják. Hiszén senkinek sem lehet közömbös, hogy a gazdálkodás mérlege merre billen. Klamarcsik Mária mérnök
