Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 1. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. január & A munkás-paraszt szövetség jelentősége társadalmunkban f Befejezés az 1. oldalról) formáló eszmei-politikai és gazdasági törekvéseit. Akkoriban, amikor a köztársaság sorsáról volt sző, a dolgozó földművesek minden kérdésben teljes támogatásukról biztosították a munkásosztályt. Pártunk a mezőgazdaság szocialista átépítésében, a szocializmus megalapozását befolyásoló irányvonalának következetes megvalósításával járt el. A szocializmus gazdasági alapjának valóra váltásához szükség volt ugyanis a mezőgazdaság szocialista átépítésére. Ezt csak a falvak szocialista értelemben vett forradalmi átalakítása tette lehetővé. Hazánkban a lenini szövetkezetesítés! terv gyakorlati valóra váltására a CSKP IX. kongresszusa után került sor. A szövetkezetesítés kezdetén figyelemre méltó volt hazánk ipara és harcos népes munkásosztályunk politikai fejlettsége. Ez a munkásosztály hű szövetségese volt a dolgozó parasztságnak. A mezőgazdaság szocialista átépítése, a kis- és középparasztok megnyerése során az agitátorok nagyon hasznos tömegpolitikai, nevelői tevékenységet fejtettek ki. Nagy segítséget nyújtottak ebben az özeinek dolgozói is. Az üzemekben szerzett nagyon hasznos tapasztalatok birtokában, okosan érvelve győzték meg a nadrágszíj parcellákon dolgozó parasztokat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Az agitátorok közül sokan szabad idejüket is feláldozták és jó tanácsokkal látták el a kibontakozó szövetkezetek vezetőit. Nagyon sokat segítettek a gépek célszerű felhasználásában szerzett tapasztalataiknak az átadásával és a közgazdasági természetű kérdések megoldásával. Akkoriban az iparból többen átmentek a mezőgazdaságba, s azóta is ott dolgoznak, mások viszont későbben visszatértek régi munkahelyükre. Mezőgazdaságunk szocialista átépítésének elválaszthatatlan tartozékai az állami gazdaságok és a többi szocialista mezőgazdasági szervezetek is. Akkoriban az állami gazdaságok minden elhagyott földet pártfogásba vettek és utat mutattak a fejlődésben levő szövetkezeteknek. Kisegítették őket jó minőségű vetőmagvakkal, ültetöanyagokkal és gépekkel. Így a szövetkezetek tökéletesebb munkát végezhettek. Az állami gazdaságok azonban szakember segítséget is nyújtottak a szövetkezeteknek. Ugyanez mondható el a fajtanemesítő, az állategészségügyi, s a terményfelvásárló és ellátó vállalatok önzetlen segítségéről is. A szövetkezetek megalakításakor az anyagi-műszaki alapok megteremtése rtunk irányelvei nemegyszer hagsúlyozták a szocialista mezőgazdaság iparosításának jelentőségét, a szunnyadó tartalékok mozgósításának s a tudományos-műszaki ismeretek meghonosításának a szükségszerűségét. Ez azt jelenti, hogy napirenden kell tartanunk a mezőgazdasági termelés belterjesítését, s ugyanúgy a hatékonyság növelését, mert tulajdonképpen ez a leghozzáférhetőbb módja a társadalmi munkatermelékenység fokozásának, a saját termelésből származó élelmiszerszükséglet igényeink szerinti fedezésének. Az ésszerűség elve azt követeli, hogy optimális mértékben használjuk ki a termelési alapokat, eszközöket és erőket, beleértve az energiaforrásokat is A növénytermesztés szakaszán törekednünk kell a rendelkezésre álló földek termőerejének szüntelen fokozására, a jól bevált és nagy hozamot nyújtó növények területének a bővítésére, a gomba, a rovar és egyéb kártevőkkel szembeni küzdelemre és mindennemű veszteség elkerülésére. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a termények jelentős hányadát az állattenyésztésnek kell hasznosítania! A sikerek tehát a biológiai anyag jó minőségétől, a takarmányok összetételétől és felhasználásának a módjától , az istállózás és a gondozás szakszerűségétől függenek. A termelés belterjesítése során nem szabad megfeledkeznünk a belüzemi szervezés és irányítás tökéletesítéséről, a korszerű gépek és technológiák bátor alkalmazásáról, a termelés ésszerű összpontosításáról, szakosításáról és az üzemközi kooperáció elmélyítéséről, a tudományos intézmények segítségének az igénybevételéről, a dolgozók politikai és szakmai ismereteinek a bővítéséről és a helyes anyagi érdekeltség bevezetéséről stb. A CSKP 1975. évi októberi plénumának résztvevői nyomatékosan kihangsúlyozták, hogy a gabonater*esztés további fellendítésében jelentős szerepet kell vállalnia a tudományos kutatásnak és ugyanolyan gona fő feladatok egyike volt. Ebben jelentős szerep jutott a gép- és traktorállomásoknak. A gtá-ok a szövetkezetekben szerződéses alapon mindazon munkálatokat körültekintéssel és becsülettel elvégezték, amelyekre a gazdaságok megfelelő eszközök hiányában képtelenk voltak. A gépállomások ugyanakkor gondoskodtak a szövetkezetek állattenyésztési telepeinek gépesítéséről, traktoraik javításáról, s egyben növényorvosi segítséget is nyújtottak a termelőknek. Szaktanácsadásaikkal lehetővé tették a mind jobb eredmények elérését, a gépek tökéletesebb kihasználását, a termelés és az irányítás teendőinek tökéletesítését stb. A gépállomások munkásai mind politikai, mind szakmai szempontból nagy részt vállaltak magukra a szövetkezetek termelésének a fellendítéséből. Az a segítség sem kicsi azonban, amit a védnök ipari vállalatok munkásai nyújtottak évtizedeken keresztül társadalmi munka formájában szövetkezeteinknek. Részt vettek az idénymunkák gyors befejezésében, a politikai, a kulturális, a műszaki, a közgazdasági, a szervezési és az irá nyitási problémák sikeres megoldásában. Ez nagymértékben segítette elő a városok és a falvak dolgozóinak egymáshoz való közeledését, a munkás paraszt szövetség elmélyülését. A történelmileg jelentős időszakban — amikor a mezőgazdaság teljesen átépült — kialakult a szövet kezeti földművesek új osztálya. Ez az új osztály a termelőeszközökhöz és a javak elosztásához való viszonyulásával fokozatosan közeledett a munkásosztályhoz. Ez a tény pedig nagyon kedvező feltételeket teremtett a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetségének a szilárduló sához. Közel harminc esztendő alatt figyelemre méltó sikereket értünk el a szocialista mezőgazdaság termesének fellendítésében. Ezen pozitív eredmények csakis a munkásosztály és az egész társadalom hatékony támogatásával valósulhattak meg. Mezőgazdaságunk össztermelése az 1948-as év valóságához képest 2,5- szörösével, az árutermelés pedig hatszorosával növekedett. Ha figyelembe vesszük azt, hogy időközben Szlovákiában a mezőgazdasági földterület 2S2 ezer hektárral, a munkaerő pedig a régihez képest háromszorosával csökkent, akkor eredményeinket még jobbaknak tekinthetjük. Tény, hogy 1948-ban a mezőgazdaság egyetlen dolgozója 3,5 lakost látott el élelemmel, 1978-ban pedig több mint tizenötöt. Szocialista társadalmunk további fejlesztése és megszilárdítása a mun dot kell fordítani az állattenyésztés termelésének a fokozásra is. ' A Valóban nagyüzemi szinten Csehországi tanulmányutam alkalmával a Mladá Boleslav-i járásban lehetőséget kaptam a fenti kérdések tüzetes vizsgálatára. Dragoun elvtárs, a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának a dolgozója és mások, az Oseva vezérigazgatóságához tartozó Beznői Vetőmagtermesztő Kísérleti Állami Gazdaságba kalauzoltak. Amint látjuk, a gazdaság elnevezése meglehetősen bonyolult, azonban teljesen Indokolt. , Jaroslav Volek elvtárs, a hétezerötszáz hektáros vállalat munkaérdemrendes igazgatója a bonyolult elnevezés kapcsán az alábbiakat mondotta: — Vállalatunknak az a feladata, hogy tudományos alapossággal valóban nagyüzemi szinten szaporítsa a kiváló biológiai tulajdonsággal felruházott nagy hozamú gabonákat. Az állattenyésztés szakaszán pedig a célnak megfelelő fajtaátalakító keresztezéssel optimális haszontulajdonságú állományt hozzon létre s ezzel párhuzamosan a nagyüzemi kísérletekkel bebizonyítsa a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásának a szükségszerűségét... A vállalat 3920 hektáron termel gabonát. Túlsúlyban kiváló minőségű vetőmagot. Az elmúlt évbena gabonaszaporítő területe jócskán meghaladta a 2200 hektárt és a tervezett 683 vagon vetőmag szállítási feladatát ötvenhat vagonnal túlteljesítette. Ezt lehetővé tette a gabona ötven mázsán felüli vállalati átlaga. Václav BartoS elvtárs, a gabonatermesztő ágazat vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben húsz gabonafajtával kísérletezett. — A búzák közül a Mironovi, az Iljicsovka és a Szlávia (az utóbbi nemesítésl alapanyaga a Mironovi és a Bezostája búza volt) nyújtotta a legnagyobb termésátlagot. Figyelemre méltó azonban a Moris-Hudsmann angliai búzafajta is, $ ezt követte a kásusztály és a szövetkezeti parasztság osztálya erőfeszítésének közös eredménye. Ebben nagy szerepe van a mezőgazdasági termelés dinamikájának és az önellátás fokozatos elérésének. Az élelmiszerek termelése túlsúlyban a munkásságra hárul. Ennélfogva a munkásosztály a szövetkezeteket nemcsak ellátja a termelés ipari módszereit meghonosító termelőeszközökkel és különféle hasznos szolgáltatásokkal, hanem egyben nélkülözhetetlen árucikkekké dolgozza fel a mezőgazdasági terményeket is. Az ipari és a szolgáltató tevékenységgel, valamint a mezőgazdasági termények ipari feldolgozásával a termékek értéke lényegesen nő. A termelés összpontosításának és szakosításának folyamatában idősze rűvé vált a tudományos-műszaki is meretek széles körű gyakorlati alkalmazása, a mezőgazdasági tevékenység minden szakaszán. Ezzel tulajdonkép pen gyökeresen megváltozik a mező gazdasági termelés jellege és feltétele. Előtérbe kerülnek az ipari módszerek. Ennek valóra váltása a munkásosztály aktiv segítsége nélkül le hetetlen volna. Mezőgazdaságunkban manapság a dolgozókat komplex gépsorok felhasználásával mentesítjük a nehéz fizikai munkáktól. A szövetkezeti földműves a korszerű műszaki eszközöknek a termelésben való hasznosításával egyre közelebb jut a munkásosztályhoz s ezzel még szorosabbra fűződik és áj tartalmat kap szocialista társadalmunk ezen két fő társadalmi osztályának politikai és közgazdasági kapcsolata, osztályszövetsége. Szocialista társadalmunkban fokozatosan rendeződnek a mezőgazdasági dolgozók szociális és gazdasági kö rülményei. Elérik a népgazdaság többi ágazata dolgozójának a színvona lát. Jó szemléltető példa erre a személyi jövedelem kiegyenlítettsége, a munkafeltételek és a munkaviszonyok szüntelen javulása és tökéletesedése. A szociális és az egészségügyi gondoskodásra, például az erőt felújító fizetett szabadságra, a betegség idejére esedékes pénzbeli juttatásra, az üdültetési és gyógykezeltetési jellegű fürdői kezelésre, az üzemi étkeztetésre, a nyugdíjaztatásra, az anyákról és a gyermekekről való optimális gon doskodásra vonatkozik ez. Falvainkon az egyéni lakásépítés mellett a me zőgazdasági üzemek, köztük a szövetkezetek is, építenek lakásokat tagjaiknak. Ezek teljes mértékben meg felelnek az élet korszerű feltételeinek és elérik azt a minőségi színvonalat, mint a városokban. Szocialista mezőgazdaságunk fennállásának harminc esztendeje alatt falvainkon számtalan művelődési házat, szövetkezeti klubot építettek, haladó hagyományokat ápoló szobát és sok mást létesítettek. Jó feltételeket hoztunk létre a falu dolgozói kulturális életének javítására és a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésére. Mezőgazdaságunk továbbra is nagyon igényes feladatok előtt áll. Ezeknek a megvalósításában szükség van a népgazdaság minden rétegének aktív és alkotó összefogására, a tudomány, a kutatás és a technika ismereteinek a gyakorlatban való következetes alkalmazására. A szocializmus és a tudományos műszaki haladás a mezőgazdasági termelés fellendítésének döntő fontosságú tényezője. Ezek együttes segítségével a mezőgazdaságban megváltozott a munka jellege és feltétele. így válik mezőgazdaságunk a társadalom gyorsan fejlődő, korszerű termelési ágazatává és a munkás-paraszt szövetség a társadalom szocialista fejlődésének egyre szilárdabb pillérévé. Kuba dolgozó népének sikerei Kuba forradalmi népe 1959 január elsején, vagyis húsz évvel ezelőtt felszabadult az amerikai nagytőkések támogatásával fenntartott félgyarmati függőség alól. Fidel Castro vezetésével egy sokat szenvedett nép kezébe vette saját sorsának az irányítását. Olyan új társadalom építését kezdte az amerikai földrész ezen térségében, mely minden elnyomott népnek példaképe lehet a tőkések uralmának a felszámolásában. A szocializmust építő szabad hazában át kellett szervezni a kulcsfontossággal bíró elmaradott mezőgazdaságot. Ehhez azonban fel kellett számolni a félfeudálís jellegű termelési viszonyokat és létrehozni a mezőgazdálkodás korszerű szerkezetét. A jelenlegi — 1976—1980 — ötéves tervidőszakban a szigetország mezőgazdaságának a termelése olyan színvonalat ért el, amilyenről a felszabadulás előtt a népnyúzó Batista és segítő társai álmodni sem mertek volna. A korszerű mezőgépek és más termelőeszközök észszerű felhasználása módot nyújtott arra, hogy százhetvenezer munkaerőt a népgazdaság olyan ágazataiban helyezzenek el, ahol szükség van a szorgalmas munkásokra. A cukortermelés fejlesztési programja keretében nagyon kedvező feltételeket hpztak létre a cukornád ültetvények területének a bővítésére. Ennek a következménye, hogy másfélmillió hektárra nőtt a fontos nyersanyagot nyújtó évelő növény termőterülete. Korábban a cukornádat kézi erővel gyűjtötték be és igavonó állatokkal vontatott társzekerekkel szállították a cukorgyárakba. Ma pedig a termőterületnek több mint a feléről kombájnokkal gyűjtik be a termést és tehergépkocsikkal szállítják a feldolgozó üzemekbe. A cukornád hulladékanyagából kitűnő szigetelőt készítenek az építő Ipar részére. A kétmilliónál jóval több lakosú Havannából a novembéri. negyven fokos hőségben — kellemesen légszabályozott autóbusszal érkeztünk a Karib-tenger partján fekvő Cienfuegosba. A százezer lakosú, példás rendben tartott város egy nyolcvankét négyzetkilométeres, széltől védett öbölben fekszik. A szocialista rendszer éveiben szépen kifejlődött a város ipara. Vegyipari, gépipari, élelmiszeripari és más üzemeket építettek. így Cienfuegos a Karib-tenger térségének legszámottevőbb ipari gócpontja és legnagyobb kikötővárosa lett. Egy év leforgása alatt ott építették fel a szigetország legnagyobb tengerparti cukorrakodő állomását is. Az öbölben egyszerre huszonnégy tengerjáró hajót tölthetnek meg cukorral. Cienfuegos a területi átszervezés óta — teljesen indokoltan — tartományt székhely lett. Körzetében tizenhét cukorgyár üzemel. A gyárakból minden év novemberétől júliusáig vasúton és tehergépkocsikon szállítják ide a kristálycukrot. Az érkező vagonok és a gépkocsik tartalmát hatalmas garatokba töltik. A cukrot 225 méter hosszú' és egyméter széles végtelenített gumiszalag hordja be a kilencvenezer tonna ömlesztett cukor befogadására méretezett nagy raktárba. A készletből huszonnégy óránként tízezer tonnát automatikus vezérlésű berendezéssel töltenek a hajók gyomrába. Arról tájékoztattak, hogy ez a teljesítmény egyedülálló a világon. —hat A termelés hatékonyságának nőve-Vuka, a Götz és az Ural NSZK, továbbá a Tundra hollandiai búzaszármazék — jegyezte meg az ágazat vezetője. A tavaszi árpáik .közül — félüzemi kísérletben — az ST—6984 fajta jelölt 76,7 mázsát termett hektáronként. Kimagasló átlaggal tűnt ki a Favorit, a Spartan, az Atias és a Rapid árpa is. A félüzemi kísérletben ezek vállalati termésátlaga 64 mázsa volt. Václav Kuntoí elvtárs, a növénytermesztés részlegének vezetője megemlítette, hogy a hüvelyesek vetőmagszaporításában — nyolcvankét hektáron — nagyon jő eredményt értek el. A Jupiter és a Chlumeci fajta ötven mázsán felüli, a mustár pedig 14,5 mázsás hektárhozamot nyújtott. Az irányelveknek megfelelően Jelentős eredményt értek el a termelés összpontosítása, szakosítása és a kooperáció terén is. Gabonát például a szántónak ötvenhat, cukorrépát tizennyolc, pillangós és más takarmánynövényeket pedig huszonnégy százalékán termelnek. Gyümölcsösük száznyolcvan hektárt foglal el. Ebből is látható, hogy a növénytermesztés szerkezetét az irányelveknek megfelelően rendezték. Abből a meggondolásból, hogy a jő hasznosságú állományt az Igénynek megfelelő mennyiségű, és jő minőségű takarmánnyal lássák el, lucernát ezerötszáz hektáron termelnek és hektáronként száz mázsán felüli takarmányliszt hozamot érnek el. A szántóföldi takarmányok választékái ban azonbana silókukorica foglalja el a második legfontosabb helyet. Betakarítás után ebből szalmával és más összetevőkkel keverve szárított, préselt takarmányt készítettek a hízómarháknak. A pillangósok egy részéből szenázst és szénát is készítettek. Egy ilyen bonyolult szerkezetű vállalatnak az irányítása és a termésátlag hatékony növelése nem kis gonddal jár. Tudatosították, hogy az edddigi eredmények túlteljesítése csak úgy lehetséges, ba igénybe veszik a tudományos kutatóbázis segítségét. Így vonták be a cukorrépa kutató munkáiba a Répatermesztési Kutatóintézet dolgozóit, s velük együtt értékelik ki a kísérletben levő fajtáik fejlődésének, vegyszeres kezelésének, kompié^ gépesítésének az eredményeit. Ebben jelentős segítséget nyújt a jiőíni Agrostroj nemzeti vállalat is. Az ellenőrzések során megállapították, hogy a termésátlag kiegyenlítettsége tekintetében még mindig a hazai Dobrovicei A cukorrépa a legmegbízhatóbb fajta. A fajtakísérletben foglalkoznak azonban a KW-mono, a KW gigamono, a Solorawe és a Slovmona fajták megfigyelésével is. Mindenekelőtt ezen fajták termésátlaga, cukornyeredéike és a komplex gépesítés hatékonysága érdekli őket. Szakavatottan, tudományos alapossággal A növénytermesztés szerkezetének megfelelően több kutatóintézettel kapcsolatot tartanak, de sok segítséget kapnak a beznői Agrolaboratórium és a chotétovi Agrokémiai Központ dolgozóitél is. A gyakorlatban közös erőfeszítéssel, szakavatottan valósítják meg a tudomány legújabb ismereteit. A növénytermesztés eredményeinek fellendítése céljából nagyon merész célokat tűztek maguk elé. Gabonából belátható időn belül 80—100 mázsás átlagos hozam elérésével számolnak. A haladó termelést módszereknek n gyakorlatban való alkalmazásával arra törekednek, hogy hektáronként hetvenöt mázsa polarizált cukrot érjenek el. Ez nem puszta óhaj, hanem valóság, hiszen a múltban két évben is elérték és a másik két évben megközelítették ezt az átlagot. A vállalat szarvasmarha-tenyészetének minőségi feljavítása céljából a cseh vörös-tarka és a kelet-fríz fajták átalakitó keresztezésével az optimális tejhasznosság - elérésére törekednek. Az eddigi megfigyelések azt mutatják, hogy a keresztezésbő származó utódok évi tejhozama ezer literrel jobb, mint a hazai fajtáé. Az a tény, hogy hektáronként elegendő tehenet tartanak, már egymagában is a termelés helyes irányát mutatja. A tudományos felmérések arra ösztönözték őket, hogy a szarvasmarhák tenyésztését a nyitott állományforgőra alapozzák. A borjakat csak hathónapos korig nevelik a vállalat központi borjúistállójában. Az üszőket azonban a kooperációs szerződés értelmében azoknak a hegyvidéki vállalatoknak adják el, amelyek erre rendezkedtek be. Az öthőnapos vemhes üszőket pedig a tehénállomány felújítására visszavásárolják. Tulajdonképpen a sertéstenyésztést is a célnak és a vállalat tudományos küldetésének megfelelően szakosították. Csak tenyészanyag nevelésével foglalkoznak, más gazdaságok részére. A sertéshús termelését pedig olyan üzemközi nagyhízlaldában oldják meg, amelynek a vállalat is tagja. Az egyszerűtől a bonyolultig Feltehetné valaki a jogos kérdést, hogy korábban is hasonló jó volt itt a termelés színvonala? Erre azt mondhatnám, hogy nem! A kezdet kezdetén nagyon bonyolult problémákkal kellett megbirkózniuk. A tehenek napi tejhasznossága akknriban csak négy liter volt, a hlzémarhák napi súlygyarapodása pedig a félkilót sem érte el. Miért? Azért, mert akkoriban a szántónak csak három-öt szá-
