Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1979. február 17. PETŐ SÁNDOR: Tél Jégvilág, jégvilág, minden csupa jégvirág: jégkankalin. Jégrózsa, ablakon nőtt bokréta. Jégmezőn a jégvirágok, •gyémánt-fényes ragyogások, csudás szikra villanások. Jégvilág, jégvilág, minden csupa jégvirág. GOMBÄR ENDRE: Csurog a iégcsap Csurog a jégcsap cserren a szarka a csillogó jégcsapot látni se akarja lopni akart egyet az eresz végéről mire odarepült víz lett az egészből elolvadt a jégcsap csurgó csecse éke mindezt a szarka szomorúan mesélte caerregte-csörögte minden cslflpgást megutált örökre Egy kis terefere — a tanítási szünetben. Fotó: —nkl— Minden új: a folyosó, a ruhatár, a játékok. Hol? A diakovcei (Deáki) óvodában. A hatvan férőhelyes korszerű létesítményt a közelmúltban adták át rendeltetésének. A megnyitó napjára Tóth László, a helyi nemzeti bizottság elnöke és Trnkóczi László, a hnb titkára, így emlékezik vissza: — Az ünnepélyes megnyitóra eljöttek az apróságok szüleikkel, nagyszülelkkel. Az idősebbek nem először voltak itt. Sokat segítettek — tanítókkal, az óvoda alkalmazottaival és a Nőszövetség tagjaival együtt — az épület befejezési munkálataiban. Az igyekezet nem volt tehát hiábavaló. — Bácsi, játszol velem? — kérdezte, az övodaátadás pillanataiban egy kislány. És a hnb elnöke boldog volt, hogy törekvésüket, munkájukat siker koronázza. — Sajnos, a hő jelenleg még rendezetlen területet, az építkezés után visszamaradt kátyúkat, takar. Ezért tavasszal azonnal megkezdjük az óvoda környékének prakosltását és a játszótér kialakítását — magyarázta készségesen Tóth elvtárs. Bent az épületben a fűtőtestek jóleső meleget sugároznak, s a sok játék szinte gyermekparadicsommá varázsolja a tágas termeket. A hálóteremben az elmozdítható ágyak katonás sorban állnak, a takarók egészséges, friss szagot árasztanak. A szekrényekben nadrágok, • Ingek tömege. Ahogy elnézzük a szépen rendezett gyermekruhákat, nem téveszthetjük szem elől az óvó nénik viszonyát a gyermekekhez, s azok holmijához. Szerintünk sokkal több ez a mindennapi munkaviszonynál. — Ha nem fogadsz szót, a doktor néni kétszer szúr meg — magyarázza egy négyéves forma szőke kislány barátnőjének, aki valamivel fiatalabb nála. De az nem hagyja magát. — Ha nem segítesz befűzni a cipőmet, akkor téged háromszor szúr meg. Ilyenek a gyerekek. Néha szidják egymást, hogy később nagyobb legyen a barátság. Az apróságok rendszeres orvosi felügyelet alatt állnak, s ha védőoltást kapnak, akkor az óvó néni megmagyarázza nekik, hogy a bacilusokat el kell kergetni, fgy hát a gyermekek félelem nélkül várják a doktor nénit. JOZEF LADA: Az oroszlán Az oroszlán az állatok királya. Még a ravaszdi róka is vigyázzba vágja magát, már a neve hallatára. Hogyan történt, hogyan se, elég az hozzá, hogy egy alkalommal róka koma az oroszlán barlangjához tévedt. Akkor kapott észbe, amikor már késő volt. — Felséges oroszlán, kérlek, ne bántsI Ha felfalsz, ki viselt mafd gondját a csemetéimnek? ( — Ugyan, ugyan, ki hallott már olyat, hogy éh a rókát bántanám?l Hát nem testvéreim nekem az állameg a róka tok? — mondta barátságoson az oroszlán. E beszéd hallatán ugyancsak meglepődött róka koma. Ahogy jobban megnézte magának az oroszlánt, akkor látja, hogy milyen öreg, hideglelős őkelme. — Hát így állunk, barátocskám? Amíg egészséges, hatalmas voltál, nem Ismertél irgalmat. Most, hogy gyenge, tehetetlen vagy, nem átállási a testvériségről meg a barátságról papolni?! Fordította: Vércse Miklós Am egy — a legkisebbek közül való, a nyelvecskéje Is meg-megbotlik még — megráncigálja az ővó néni N szoknyáját: — Minket, kicsinyeket is megszúrnak? 4- kérdez!. — Tán csak nem félsz? — kérdez vissza az óvó néni. Erre a kicsi büszkén megrázza göndör fejét. Fntó Erzsébet, az egyik szolgálatos óvónő 'kikísér bennünket. Am egyszerre vagy tíz csillogó szemű gyerek repül feléje, és izgatottan kiabálnak: — Józsinak megjött az anyukája. Jóleső érzéssel csodáljuk a gyermekek örömét. De a pedagógusokhoz való ragaszkodásukat, bizalmukat, szeretetüket is. Csodáltuk a gyermekek fogékonyságát, képességét, mert egyikük sem ejtett könnyet, amiért csak Józsi anyukája jött. Egy csillagszemű kislány — a leg-, bátrabbak közül — egészen a kijárati ajtóig kísért bennünket. Az óvó néni azonnal a karjába vette, s a zárt ajtó mögül még hallottuk Erzsi néni lágy, gondoskodó szavaik — Gyere, kicsi, gyere, mert megfázol. —csiba— Mostanában sokszor olvashatjuk azt a szót, bogy stressz. Angol szó. Eredeti értelmében azt jelenti: nyomás. Egy kissé szabadon forditva égy mondhatjuk: feszültség. Mi is hát ez a stressz? Az, amit a neve mond: nyomás vagy feszültség. Szóval állapot, ami a szervezetben bizonyos rendkívüli megterhelések — szaknyelven szólva — stresszek hatására keletkezik. No de, mi válhat ilyen stressz-sorrá! Mi terhelheti ilyen rendkívüli módon a szervezetet? Sok, nagyon sok minden. Környezeti tényezők: megerőltető izommunka, munka vagy munkahelyváltozás, oxigénhiány, nagy hőmérséklet ingadozás, tartós éhezés vagy efféle. Betegségek, vagy testi beavatkozások: altatás, műtét, szülés, fertőzés, vérvesztés; de egyéb külső ártalmak vagy mérgek is: fagyás, égés, alkohol, sugárártalom — rádium és röntgenhatás — stb. A hatásokra a szervezet feszültségbe, stressz-állapotba kerül, mert igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A kérdés így felületesen nézve egyszerűnek, világosnak látszik. Azonban mégis igen bonyolult. Mert nemcsak a fizikai, kémiai vagy biológiai hatások, ingerek szerepelhetnek stresszsorként, okozhatnak feszültséget, eredményezhetnek nyomást, hanem azok a szellemiek is, amelyek a tudatra és az érzelemre hatva a vegetatív — az életfenntartó — idegrendszeren át hatnak a szervezetre, így stressz sor lehet a rémület, a bánat, nagy öröm, a túlfeszített izgalom és a megerőltető szellemi munka is. Még kuszáltabb, szövevényesebb a kép, ha arra gondolunk, hogy egyszerre több oldalról, többféle stresszhatás érheti az embert és azok halmozódva, összegeződve, mint stressztünetc&opprt vagy általános alkalmazkodási tünetcsoport Jelentkeznek. A stresszhatásokra az agyalapi mirigyekben és a mellékvesékben kimutatható, laboratóriumban ellenőrizhető és bizonyítható élettani elváltozások keletkeznek. Tehát a stresszhatások fő közvetítője az agyalapi mirigy — mellékvesekéreg-rendszer. Az általános alkalmazkodási tünetcsoport három ütemben jelentkezik. Az elsőt Selye professzor „alarm" rendszernek nevezi. Ez a szervezet nem fajlagos védekező tényezőit mozgósítja. A második ütemben ellenállás alakul a károsító tényezőkkel szemben. Ez az úgynevezett rezisztenciaszak. A harmadik ütemben — ha a stresszhatás tartós, folyamatos — * szervezet alkalmazkodó, védekező erői kimerülnek. Ezért ezt az ütemet kimerülési szaknak is nevezzük. Ez a kimerülés eredményezi az olyan — úgynevezett — alkalmazkodási betegségeket, mint az allergia, a reuma, egyes bőr- vagy vérbetegségek. Selye professzor stresszelmélete korszakalkotó. Nemcsak az orvostudományban, hanem az élettanban, sőt a filozófia területén is. „Felfedezése az emberek szemléleti módjának megváltoztatására irányuló törekvés“ — írja értékelésében dr. Benedek István író, ideg- és elmeszakorvos. Selye professzor tanítása materialista alapokra, megfigyelésekre, kísérletekre épül és megtalálja a helye* kapcsolatot a biológiai és pszichológiai folyamatok között. Mi hát tulajdonképpen a stressz? Selye János egy szóval felel: kopás. Elhasználódás, ami nemcsak negatívum, de pozitívum is. Nemcsak harcot, de a harc eredményét is jelenti. És nem passzív folyamai, hanem győzelem vagy folőrlődés a küzdelemben. Mindez — bármennyire érdekes é* izgalmas is — mindaddig elmélet marad, amíg az ember gyakorlati hasznát nem látja. Pedig az is van. A lélektani feszültséget Selye Indulatnak nevezi. Ez minden alkotótevékenységnek. de minden riadalomnak is állandó kísérője. Ebben a kettősségben ág és természetesen kopik az ember, mert ez a láng az élet. De a megterhelések elviselésének lehetősége növelhető. A lobogás, a folyamatok hevessége, a túlzott feszültség pedig csökkenthető. Kiegyensúlyozottsággal, megelégedéssel, nyugalommal, pihenéssel, okosan és nyugodtan megválasztott munkával, legfőképpen pedig derűvel és vidámsággal. Dr. Selye János professzor hazánk Па, magyar ember. Nem is nevezem Hans Selyének — mint ahogyan egyeg magyar lapok is emlegetik —, mert magyarnak tartja magát. Ezt nyugodtan állíthatom, mert tudom, hogy fgy van. Nyolc esztendőn át egy osztály küszöbét kaptattuk a komáromi főgimnáziumban. Persze akkor még nem is sejthettük, hogy osztálytársunk elméletével valamikor különleges útra terelt majd a tudományos szemléletet. De ma mór tudjuk és tanításának megfelelően vidáman, mosolyogva olvassuk még a feszültségről szöló igen bonyolult stresszelméletet is. Dr. BUGA LÁSZLÓ VÍZSZINTES: 1. Az első mondás, a nyíl irányában folytatva. 10. Igen németül. 11. Női becenév. 12. Szlovák személyes névmás. 13. Azonosak. 14. Négyszáz és ezer római számmal; 15. Egybehangzó verssorvégződés. 16. Kettős mássalhangzó. 18. Elektromos töltéssel rendelkező atom. 20. Ilyen vadász is van; 21. Nem ki. 22. Panaszszó. 24; Finom lúsféleség. 29/Nera mer. 27. Olajszlnü. 28. Növényi Hal. 10. Indonéziai szíjét. 31. Nem holnap. 32. Hamis. 34. Tojás németül. 35. Régi római pénz. 36. Ázsiai, nép. 37. Oda. 38. Névelő forditva. 40. A isehszlovák repülőgépek jelzése. 42. Ha ugyan szlovákul. 43. Bizalmas megszólítás. 44. Az íz egyik fajtája. 46. Sző. 48. Folyó a Szovjetunióban. 50. Építészeti stílus. 51. Budapest egyik kerülete. 53. Három olaszul. 54. Egyforma, mássalhangzók. 55. Irány. 56. Északt férfinév. 58. Tengely szlovákul. 59. Magot hint. 60. Szegecs. 61. Gátszélek. 63. Fürdésre szolgál. 65. Hímállat. 66. Föléje. 67. Kutyafajta. FÜGGŐLEGES: 1. A második mondás. 2. Kicsinyítő képző. 3.' Vént... víci. 4. Nincs kialudva. 5. Francia névelő. 6. Motorrész. 7. Az ENSZ egyik segélyző szervezete volt. 8. Együgyű. 9. Területmérték. 17. A „Nana" regény írója. 19. Angol tagadás. 20. A Moszkva folyó mellékvize. 21. Több magyar király neve. 23. Mely személy. 25. Negatív válasz. 26. Nagy növény. 28. Nagyobb település. 30. Ürü. 33. Házikó. 34. Korszak. 39. Az, aki tartozik. 41. Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 43. Tejtermék. 45. 0 németül, 46. Házrész. 47. Vízi növény. 49. Máté egynemű betűi. 51. Mongol nép. 52. Zola regénye. 55. Mindnyájunk vágya é. h. 57.........Loüobrigida, ólasz színésznő. 62. A növényszár alsó vége. 64. Egyforma mássalhangzók. 65. Kakaó mássalhangzói. 66. Föléje. Beküldendő a vízszintes 1 és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 4. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Jól sáfárkodjunk a szűkös takarmánykészlettel! Könyvnyertesek: Varga ivetta, Cslcsó) (Cičov). Benyus Ildikó, Zalaba, Bodon Sándor, Dubovec. MACSKÁK м I I ПТПГАПК I n!37711ПI/ С70ГПП0 Я S * Кг44/-Q7PI llGZXUllK üLWiüliC d uIIXluuL OĹbl
