Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-08-12 / 32. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1976. augusztus 12. 2 !!■■■ hd nincs hazad SZEMTANÚ LELEPLEZÉSEI AZ AMERIKAI VALÖSÁGRÚL ♦ HA CARTER A SAJÄT PORTÁJÁN SÖPÖRNE ф A TÖRTÉNELEM KARHOZOTTJAINAK PRÓBÁLKOZÁSAI Közepes termetű, erősen kopaszodó ötvenes férfi. Koránál idősebbnek lát­szik. Ha kalandos élete nem is arcán hagyott túl mély barázdákat, inkább pszichikailag mutatkoznak az örege­dés jelei, különösen amikor azt emle­geti, hogy negyvenen túl semmi értéke sincs az embernek. Mármint Ameriká­ban. Történetünk alanya ugyanis éle­tének pontosan a felét a kapitalista Nyugaton élte le, 23 évig New York­ban lakott. Most pedig, látva régi és szerető hazája megváltozott képét, azt, amit az aptlkommunizmus bértoll­­nokai képtelenek megcáfolni, ráesz­mélt, hogy itt a helye, hazajött. Örök­re. Fiatalkori könnyelműség juttatta Jo­zef Dánét külföldre. Gépipari dolgozó volt, s 1953-ban a nyugati propaganda hatására, fiatalkori ballépés következ­ményeitől tartva, illegálisan Ausztriá­ba távozott. Otja innen az NSZK-ba vezetett. A Labour Service Company alkalmazottéként amerikai raktárok őre lett Frankfurtban. Természetesen katona is volt, sok volt idegenlégiós­sal együtt elviselhetetlen viszonyok között szolgált. Tovább készült: Brazí­lia, Kanada vagy Ausztrália? Egyik országba sem jutott el, mert óvakod­nak a megbízhatatlannak tartott disz­­szidensektől. A National World Catho­lic Council és az American Fond for Czechoslovak Refugees segítségével ju­tott el 1956-ban Amerikába. New York cseh negyedében telepedett le. Hosszú álláskeresés után egy zongoragyárban kapott állást, a létminimumnál is ki­sebb fizetésért. Ezért éjszakai pincér­ként másodállásban próbált javítani helyzetén. Egy év múlva emigráns is­merőse révén bejutott a Lido Corpora­tion egyik üzletébe, melynek központ­ja éppen az ENSZ székházában volt. Raktáros lett, majd később vezető. Az ötvenes évek végén állandóan zaklatta az FBI, sokkal inkább, mint más emig­ránsokat, mert sokáig nem voltak vele tisztában, mit csinál az ENSZ-ben. Ezzel kapcsolatban valódi kép tárult eléje az amerikai viszonyokról. Meg­tudta emgiráns sorstársaitól, hogy az FBI állandóan figyeli a külföldieket és az emigránsokat zsarolja, hogy figyel­jék honfitársaikat, nézeteikről, maga­tartásukról adjanak hírt a Szövetségi Nyomozó Iroda embereinek. Az FBí­­nak persze más, önkéntes informátorai is voltak, mint például dr. Martin Kvetko, Ján Boldiš, Višňovský és az 1948 előtti politikai élet reakciós sze­mélyiségei közül többen mások is. Az emigránsok közül a sok zaklatás, nél­külözés és kilátástalanság következté­ben sokan olyan szörnyű lelkiállapot­ba kerültek, hogy önkezükkel vetettek véget életüknek. Dano 1962-ben megkapta az ameri­kai állampolgárságot. Viszonyai azon­ban csak látszatra rendeződtek. To­vábbra is megfigyelés alatt állt. Eddig már sok mindent látott és tapasztalt a „korlátlan lehetőségek hazájában“, hogy el ne hatalmasodjék rajta a szo­rongás: ez legyen az én második ha­zám. Erősen kezdett kételkedni abban a sok rágalomban is, amelyet az ame­rikai tömegtájékoztatási eszközök és különféle szervezetek terjesztettek a szocialista Csehszlovákiáról. Egyre erősebb vágy fogta el, hogy hazaláto­gasson és a saját szemével ' lásson mindent. Erre 1970-ben került sor, ép­pen viszonyaink konszolidálódása ide­jén. A látottak megcáfolták azokat a csehszlovák ENSZ-diplomatákat is, a­­kik a válságos időben elárulták hazá­jukat és sötét színekben ecsetelték a hazai viszonyokat, mint Jifi Nedéla, Alexander Zemánek, Kare! Krá) s má­sok. A tapasztalatokat az igazság felis­merése követte. Jozef Dano élete de­lén rádöbbent szörnyű tévedésére, ha­zatérési kéréssel fordult a csehszlo­vák hatóságokhoz, s amikor igennel válaszoltak, útja hazavezetett. Az igazi hazába. Több mint két évtized alatt Jozef Danónak alkalma volt meggyőződni arról, hogy a magukat népünk bará­tainak nevező, „jogaiért“ slkraszálló levitézlett politikusok szánalmas krea­túrák, s valójában dolgozó népünk el­lenségei, a kapitalizmus újjáélesztésé­nek szálláscsinálói, akik testestül-lel­­kestül eladták magukat az amerikai imperializmusnak. Nemcsak azok, akik tíz évvel ezelőtt politikai csődjük után álltak idegen zsoldba, hanem a dolgo­zók nagy részét nacionalista népámltó jelszavakkal a szocializmussal, közös államunkkal való szembeszállásra uszító régi reakciósok is. Két nagy szervezetbe tömörülnek: a Szlovákok Világszövetségébe és a Szabad Cseh­szlovákia Tanácsába. Madarat tolláról. A Szlovákok Világszövetségének feje Stefan Roman, az ismert kanadai mul­timilliomos. Nyilván nem a dolgozók érdekeiért kardoskodik. Vele egy kö­vet fúj Kirschbaum, Hlinka Szlovák Néppártjának egykori főtitkára, a diákszervezet parancsnoka, valamint Kružliak, a Szabad Európa munka­társa. Nem hagyható ki az emigráns pa­pok szerepe sem. Hírhedt nevek: An­ton Hlinka, Andrej Grutka, Felix Litva, Michal Lacko. Illegálisan felszentelt püspökök, papok. Mindennel törődnek, csak nem egyházi ügyekkel. Nyilván közelebb állnak a politikához. Újabban pedig nagyon hallatja hangját a Bratí­­slavából jól Ismert Eugen Löbl is, a cionisták képviselője a Szlovákok Vi­lágszervezetében. Ez a szervezet egyébként szorosan együttműködik mindazokkal a szervezetekkel, ame­lyek ellenséges tevékenységet folytat­nak Csehszlovákia és más szocialista államok ellen. Az sem véletlen, hogy titkára, Ján Hvasta, közismert CIA- ügynök. Újabban ezek a levitézlett zugpolitíkusok az „emberi szabadság­­jogok“ bajnokainak a szerepében tet­szelegnek és Carter „karmesteri“ pál­cájának intését lesik ... E szervezeteikre jellemző, hogy tag­jaik közül mind többen kiábrándul­nak, sokszor csak megfigyeléssel pá­rosult erkölcsi kényszer tartja őket soraikban. Egészen elnéptelenedné­nek, ha nem jönnének vezetőiknek a dollárinjekciók, vagy például a „Sza­bad Csehszlovákia Tanácsa“ esetében, nem töltődtek volna fel a csehszlová­kiai ellenforradalmi kísérlet kudarca után emgirált személyekkel, akiktől az amerikai antikommunista közpon­tok valami újat vártak. Bármit is főznek ki az antikommu­­nizmus boszorkánykonyháiban, az élet megy tovább, s valósága még sok olyannak kinyitja szemét, mint ami­lyen meggondolatlan volt Ifjúságában Jozef Dano, aki újra a szocialista Csehszlovákia polgára. Lőrincz László Ezernyi a A gabona-betakarítás az egész or­szág gondja. A párt- és államvezetők fáradságot nem ismerve járják az or­szágot, részt vesznek az aratást irá­nyitó vezetők értekezletein és a hely­színen is meggyőződnek a fontos mun­kával járó problémákkal. Egyszóval mindenki ügye, hogy minél előbb fe­dél alá kerüljön a szem és utána el­végezzék a komplex aratás további tennivalóit. A mezőgazdasági üzemek alaposan kihasználták a jó időt és sok helyütt rekord idő alatt fejezték be az ara­tást. A hektárhozamok sem rosszak, s így majdnem mindenütt sikerült biz­tosítani az abraktakarmány-alapot, s ahol végeztek az aratással, mindenütt eladták a társadalom ellátására terve­zett mennyiséget és a vetőmagszük­ségletet — nyugat-szlovákiai kerület­ben — az üzemek nemcsak a saját ré­szükre biztosították, hanem úgy raktá­rozták a legjobban bevált fajtákat, hogy abból szükség esetén más kerü­letbe is szállíthatnak. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának mezőgazda­­sági munkákat irányító bizottsága hét­ről hétre mélyrehatóan foglalkozik a tennivalókkal és meghatározza, milyen módon kell megoldani a legfontosabb problémákat. A múltheti ülésen a bi­zottság örömmel állapította meg, hogy a mezőgazdasági üzemek kihasználták a jó időt, lerövidítették az aratásra ki­tűzött határidőt és a vetésterületnek több mint a feléről már fedél alá ke­rült a szem. Érthetően a nyugat-szlo­vákiai kerületben járnak az élen, s jó­formán csak az északi járásokban van aratnivaló. Az állami alapokra való felvásárlás így jó ütemben halad. Repcéből a nyu­gat-szlovákiai kerületben 5B00 tonná­val adtak el többet a mezőgazdasági üzemek a tervezettnél. A másik két kerületben is megvan a lehetőség, hogy a repce eladási tervét túlteljesít­sék. A búza felvásárlása szintén kielé­gítő, s azáltal meggyorsult, hogy nem kell szárítani, mivel a nedvességtarta­lom megfelelő. A sörárpa felvásárlási terve szintén jó ütemben halad, s min­den előfeltétel megvan a kitűzött cél elérésére. Az viszont még mindig gon­dot okoz, hogy a szemet szállító jár­müvek sokat várakoznak a gabonatá­tennivaló Sok helyütt még mindig lassú ütem­ben halad a szalma lehúzása és ez akadályozza a tarlóhántást és a szán­tást. Egyes mezőgazdasági üzemekben nem használják ki kellőképpen a lehe­tőségeket, nem mozgósítanak minden erőt a szalma betakarítására és nem üzemeltetik kellőképpen a nagy telje­sítményű traktorokat a talajmunkára. Ennek tulajdonítható, hogy a tervezett másodvetést nem teljesítik az egyes járásokban. A bizaüság foglalkozott a vetőmag­­ellátással és a repce vetésének előké­születeivel. A vetőmag előkészítésére megkülönböztetett gondot kell fordí­tani, mert az döntően befolyásolja a jövő évi jó termést. Főleg a nyugat-szlovákiai kerület­ben a forró nyári napok kiszikkasztot­ták a talajt. Sok helyütt megvan a lehetőség az öntözésre, de érthetetle­nül nem használják ki kellőképpen a drága berendezéseket. A bizottság bí­rálta ezt a fogyatékosságot, és intéz­kedéseket foganatosít az öntözési le­hetőség maximális kihasználására. A meteorológus nem sok jót Ígér az elkövetkező napokra. Talán azért fon­tos, hogy hasonlóan mint az élenjáró mezőgazdasági üzemekben alaposan kihasználják a jő időt. A bizottság nagyra értékelte, hogy mezőgazdasági üzemben nem ismertek vasárnapot, s hasonlóan arattak mint más napo­kon. De nemcsak a gabonát vágták, hanem a szalmalehúzással is törődtek és folyamatosan végezték a talajmun­kát. Azokat a dolgozókat és társa­dalmi munkát végzőket, minden dicsé­ret megilleti, sőt anyagi elismerésben is kell részesedniük, akik fáradhatat­lanul szorgoskodtak az ország kenye­réért. Az aratáson kívül sok más tennivaló van a mezőgazdasági üzemekben. Na­gyon fontos kérdés a folyamatos zöld­ségellátás, a hüvelyesek betakarítása, a pillangósok kaszálása és tárolása. De állandóan üzemeltetni kell a ta­karmányliszt-szárító és granuláló be­rendezéseket vagyis meg kell terem­rolők előtt. Ezt jobb szervezéssel el feni a bőséges takarmányalapot, lehetne kerülni. —tt— A Szövetségi Statisztikai Hivatal, valamint a nemzeti sta­­tisztikai hivatalok jelentést adtak Iki hazánk fejlődésé­nek eredményeiről és az első félévi íervteljesítésről. A jelen­tések kiemelik, hogy a CSKP Központi Bizottságának márciusi, 11. ülése а XV. pártkongresszus szellemében a döntően fontos kérdések megoldására irányította a társadalom figyelmét, hogy teljesítsük a kongresszuson megjelölt gazdasági és szociális programot. Az állami tervben előirányzott feladatokat általában jól tel­jesítettük. Az iparban a továbbiakban arra kell törekednünk, hogy egyre kevesebb legyen az olyan vállalat, mely nem min­den tervmutatőt teljesít, s a szállítói-megrendelői kapcsolatok­nak is tökéletesedniük, javulniuk kell. A mezőgazdaságban az egyes termények vetése a megfelelő időben történt, de a hűvös Időjárás következtében az egyes nö­vények fejlődésében és érésében késés mutatkozik. Az állat­­tenyésztésben gyarapodott a fő gazdasági állatok állománya. A hús- és tojásfelvásárlás az állami tervben előirányzottnál gyorsabb volt. Az építőipari munkák volumene lassabban bővült. A beruhá­zások és a komplex lakásépítés terén sem értük el a tervezett ütemet. A központi irányítású ipar termelése öt és fél százalékkal nagyobbodott; a Cseh SZK-ban 5,1, a Szlovák SZK-ban pedig 6,3 százalékkal. Az iparvállalatok 1978 első felében 714 százalék-, kai több árut szállítottak a népgazdaságnak, mint tavaly ilyen­kor. Gyorsabban nőtt (8,2 százalékkal) az exporttermékek gyár­tása. A szénbányaipari vállalatok 61,8 millió tonna szenet és lignitet termeltek kl, 1 százalékkal többet, mint favaly az első félévben. Ugyanakkor 34 milliárd 200 millió kilowattóra villa­mos energiát termeltünk, vagyis 4 százalékkal többet, mint ta­valy ilyenkor. A kohóipar termelése 3 százalékkal nőtt. A mezőgazdaságban a növénytermesztési munkákat lényegé­ben határidőben elvégeztük. Az őszi gabona 2,3, a repce 2,6, az évelő takarmánynövények tíz és fél százalékát ki kellett szán­tani. A vetésterületek összességében 2 millió 734 ezer hektárra nőt a gabonaféléké Szemes kukoricát a tavalyihoz hasonlóan 202 ezer hektáron vetettünk. Tízezer hektárról, 107 ezer hek­tárra nőtt a hüvelyesek vetésterülete. Am csökkent a burgo­nyáé, mert 16 ezerrel kevesebb hektáron vetettünk burgonyát Az állattenyésztésben nőtt az állatállomány és hasznossága. Ez azonban csakis a szocialista gazdasági szektorra jellemző, mert az egyéni tenyésztők szarvasmarha-állománya, főként te­hénállománya tovább csökken. Az átlagos napi tejtermelés 8,09 liter, 0,15 literrel nagyobb, mint tavaly Ilyenkor volt. A tojás­hozam 114 darabbal a tavalyi szinten maradt. A mezőgazdaság szocialista szektorában 36 ezer borjút és 94 ezer malacot ne­veltek fel terven felül. A szocialista szektorban a napi súly­­gyarapodás 0,74 kilogrammot ért el, a sertéshtzlalásban 0,55 kilogrammal a tavalyi szinten maradt. Népgazdaságunkban az első félévi beruházások és szállítások volumene 55 milliárd 200 millió korona volt. Jó eredményeket sikerült elérni az építőipari kapacitások, a gépek és berende­zések legfontosabb építkezésekre való összpontosításában. En­nek folytán a kiemelt építkezéseken, a többiekhez viszonyítva, meggyorsult az építkezés üteme. Az ÚJ beruházásokkal együtt 33 milliárd 600 millió koronával nőtt az állóeszközök értéke. A külgazdasági kapcsolatok terén fontos stabilizációs tényező volt Csehszlovákia bekapcsolódása a szocialista nemzetközi munkamegosztásba, elsősorban a KGST keretében. Arucserefor­­galmunk a KGST-országokkal a múlt év első feléhez képest 11,6, ezen belül a Szovjetunióval 12,1 százalékkal nőtt. SZLOVÁKIA gazdasága az országos átlagnál gyorsabban gya­rapodott. Megtartottuk az anyagi termelés fejlesztésének gyors ütemét és figyelmünk a társadalmi szempontból legfontosabb területekre összpontosult. Az anyagi erőforrások gyarapításá­ban is teljesítettük a tervet, lehetőséget teremtve ezzel a haté­konyság tervszerű fokozására. Ezt főként szerkezeti átalakítás­sal, a kiemelt ágak (elsősorban a gép- és vegyipar) gyorsított fejlesztésével érjük el. A beruházás terén erőink a kiemelt építkezésekre összpontosultak. Fokozódott a termelés haté­konysága és gazdaságossága. A dolgozóknak a dicső évfordulók tiszteletére tett vállalásai is elősegítették jól eredmények el­érését. A szocialista gazdasági szektor dolgozóinak 84 százaléka bekapcsolódott a versenybe. Jól gazdálkodtunk Fejlődésünk és eredményeink az első félévben + Statisztikai jelentések hazánk fejlődéséről és a félévi tervteljesítésről A gazdaság fejlesztése azonban nem volt problémamentes, nem minden ágazatban és munkaszakaszon értünk el egyenlően jő eredményeket. Problémáink vannak a beruházások, a fűtő­anyag-energetikai bázis fejlesztése terén. A központi irányítású iparban a pozitív tendenciák dominál­tak. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 6,3 százalékos termelési növekedést értünk el az iparban, s a tervet 100,6 szá­zalékra teljesítettük. A központi irányítású ipar — az élelmi­szeripar kivételével — 50 százalékra teljesítette évi állami ter­vét. Az élelmiszeripar termelésének zöme a második féléyben várható. A vállalatok a szocialista országokba irányuló exportfelada­taik évi volumenének több mint a felét teljesítették, különösen jól teljesítették kötelezettségeiket a Szovjetunió irányában. Ez elsősorban az általános gépiparra, a fafeldolgozó, a ruha- és cipőiparra vonatkozik. Az energia-termelést illetően a bányá­szok 2 millió 924 ezer tonna barnaszenet és lignitet bányász­tak. A villanyáram-termelésben 7 milliárd 601 millió kilowatt­óra áram fejlesztésével 2,8 százalékkal túlteljesítette tervét az ágazat. A kohóipar 0,6, a vegyipar 7,9 százalékkal növelte ter­melését. Az építőanyaggyártás 6,4 százalékkal gyarapodott, a közszükségleti ipar 6,8 százalékos termelés-növekedést ért el. Az élelmiszeri termelés 6,2 százalékos növekedést ért el. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen időjárás bonyodalmakat oikozott a tervteljesítésben. Az idén 1 millió 578 ezer hektár területet vetettünk he. A tavaszt esőzések késleltették a vetést, burgonyaültetést, kedvezőtlenül befolyásolták a vetésterületek szerkezetét, a takarmány-betakarítást. Tavalyhoz képest csök­kent a szántóföldveszteség, valamint a bevetetlen földek nagy­sága. Az idén több búzát és rozsot vetettünk, ugyanakkor csök­kent az árpa és a zab vetésterülete. Ezzel szemben tovább nőtt a cukorrépa, a zöldség, a hüvelyesek és az olajos növények vetésterülete. A szarvasmarha-állomány a félév végén 1 492 200 darab volt, 23 700-zal több, mint tavaly ilyenkor. Szlovákia sertésállománya 2 820 600 darab volt (80 700 darabbal nőtt), a juhállomány 38 ezerrel gyarapodott és elérte a 745 600 darabot, a baromfiállo­mány pedig 26 615 200 darab (680 ezer darabos gyarapodás). Sikeres volt a legfőbb állattenyésztési termékek felvásárlása is, ami kedvezően hatott a lakosság élelmiszer-ellátására. A vízgazdálkodás fő eredménye 195 millió köbméter ivóvíz előteremtése. Az építőipari vállalatok a múlt évhez viszonyítva 5,2 száza­lékkal több munkát végeztek, összesen 12 milliárd 700 millió korona értékben. Az üzemterveket ugyan teljesítették, ám nem érték el az állami tervben előirányzott növekedési ütemet. Évi tervfeladataiknak 46,8 százalékát teljesítették. A teheráru-szállítás 1,9 százalékkal nőtt. összesen 117 millió tonna áru és nyersanyag szállítását bonyolítottuk le. Az autó­szállításban 99,2 százalékos volt a tervteljesités. A tömegközle­kedésben 491 millió személy, 1,7 százalékkal több szállítását bonyolítottuk le. A távközlési hálózat fejlesztése és automati­zálása tervszerűen folyik. A lakástelefonok száma 10 ezerrel nőtt. A foglalkoztatottság Szlovákiában 2,2 százalékkal nőtt, a szo­cialista gazdasági szektor dolgozóinak száma (a szövetkezeti mezőgazdaságon kívül) 39 ezerrel nőtt, s megközelítette az 1 millió 826 ezer személyt. Külkereskedelmi árukivitelünk 10,9 százalékkal nőtt, a szo­cialista országokba 9,7, a tőkésországokba pedig 14,1 százalék­kal több árut szállítottunk. A lakosság pénzkiadásai 44 milliárd 100 millió koronát tettek ki, 3 milliárddal többet, mint tavaly az első félévben. A lakos­ság betétállománya az év elejétől 1 milliárd 100 millió koro­nával nőtt. Gazdaságunk eredményes fejlődésével és az életszínvonal emelkedésével összhangban a népesedés is pozitívan fejlődött. Nőtt az élve született gyermekek száma és a lakosság termé­szetes szaporulata is megfelelő volt. Az első félévben húszezer házasságot kötöttek és háromezret felbontottak, ami megfelel a tavalyi szintnek. Az élve született gyermekek száma 51 ezer. A Szlovák SZK-nak 1978. június vé-. gén 4 millió 892 ezer lakosa volt, mely Csehszlovákia lakossá­gának 32,3 százalékát alkotta. II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom