Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-08-05 / 31. szám
ж SZŐLŐBEN. Vizsgáljuk át " a szőlőt, kössük újra a kibomlott vagy elszakadt kötéseket. Egyúttal a fürtöket úgy igazgassuk el, hogy a nap minél jobban érje azokat. Kössük fel a tőkéken a földre lógó fürtöket, nehogy a talajtól szennyeződjenek. Ezzel a rothadás fertőzését is megakadályozhatjuk. A tőkéken vagy a kordonon a fürtöket teljesen takaró leveleket távolítsuk el. Ezt a munkát azonban körültekintően végezzük, nehogy a túl sok levél eltávolításával az asszimilációt veszélyeztessük. A csemegeszőlők védelmére úgy kell a vegyszereket megválogatni, hogy betarthassuk azok élelmezés-egészségügyi várakozási idejét. Az augusztus közepén érő fajtákat Orthophaltan + Thiovit + Ditrifon WP szerkombinációval védhetjük meg a gombabetegségek és a kártevők ellen. A permetezés után 10 nap múlva szüretelhetünk, tehát ennek figyelembevételével válaszszűk meg mindig a szükséges permetezési időpontot. A borszőlőiket, a közép és későn érő csemegeszőlőket még a szokásos szerkombinációkkal is kezelhetjük, mert ezek várakozási ideje hosszabb, 21—28 nap. A csemegeszőlő szedésekor csak a jól kifejlett és teljesen beérett fürtöket szüreteljük le, mert a szőlő nem utóérő gyümölcs! Ha tehát féléretten szedjük, hiába tároljuk bárhol, már nem érik be és a magas savtartalom következtében nem fogyasztható. Az augusztusban érő, legkorábbi csemegeszőlőfajtáink a Csabagyöngye, a Julský Bisel, a Favorit, a Narancsízű, a Pannónia Kincse és a Periette. Ha eladásra szánjuk a csemegeszőlőt, csakis a jól beérett fürtöket vágjuk le. A rothadó vagy hibás bogyókat a fürtökből fürtöző ollóval vágjuk ki. A rothadó, beteg bogyókat ne dobáljuk el a tőkék között, hanem szedjük össze, s égessük fel vagy ássuk be mélyen a talajba, hogy a további fertőzésnek elejét vegyük. A fürtöket a rekeszekben úgy rendezzük el, hogy azok ne törődjenek és mutatósak legyenek, mert a tetszetős áru jobban megnyeri a vásárlókat. Ha több csemegeszőlőnk van, a fürtök rendezésénél, előkészítésénél a kivágott hibás, repedt bogyókat vagy fürtrészeket ne dobjuk el, hanem megfelelő cukorfokra feljavítva dolgozzuk fel mustnak. A szeptemberben érő korai borszőlőfajtáknál az utolsó vegyszeres kezelést ügy állítsuk be, hogy arra a várható szüreti időpont előtt négy héttel kerüljön sor. Erre a célra a szerves, a réz- és kéntartalmú vegyszereket használhatjuk. Augusztusban kell kijelölni, kiválogatni azokat a tőkéket, amelyekről szaporítóanyagot akarunk szedni. Festékkel jelöljük meg a karóikat vagy kordonszárakat, fajtánként más-más színnel, hogy szedéskor össze ne keverjük őket. Ennél sokkal biztonságosabb eljárás, ha az illetékes tőkéket papírra fektetjük fel, sor és tőkeszám szerinti megjelöléssel. Mindig csak egészséges, a fajtajelleget jól kimutató és a rendszeresen jól termő tőkéket vegyük számításba a szaporításhoz. Augusztusban kezdjük meg a szüreti előkészületeket. Ez a munka a pince kitakarításából, a présház kimeszeléséből', a hordók, a kádak, a szüretelő edények kimosásából és kénezéséből, továbbá a szükséges gépek, darálók és prések rendbehozásából, újrafestéséből áll. A várható termésnek megfelelően készítsük elő az edényeket, nehogy a szüret megkezdésekor feleslegesen kapkodjunk. Idejében szerezzük be a borként (káliumpiroszulfit), a bentonitot és a fajélesztőt. A borospincében burgonyát, zöldségfélét vagy gyümölcsöt ne tároljunk, mert az erjedő must minden még zöld levelei vannak, 15 cm-re kurtíthatjuk őket. Az így előkészített növényeket azután kiültethetjük állandó helyükre, úgy, hogy a rügyek a talaj felszínétől körülbelül 3 cm-es magasságban legyenek. A kiültetés után az ágyúst jól beöntözzük. Ebben az időszakban a nárciszt is szaporíthatjuk. Augusztusban sziklakerti növényeket is telepíthetünk, amelyek már a jövő év tavaszán viríthatnak. Először is elhelyezzük a megfeleő terepen az egységes köveket, sziklákat, majd a rések közé speciális tápföldet szórunk. Sziklakerti telepítésre a gyógynövények közül az arabis, a ternye, az armeria, az aubrietia, a csengettyűké, a tárnics, az iberis, a szappanfű, a lángvirág és a nőszirom, az D Effl tennivalók káros, idegen szagot felvesz és a későbbiek során sok gondunk és bajunk lehet vele. VARGA JÓZSEF, Búi О © A VIRÁGOK KÖZÖTT. Augusztus a pihenés hónapja. Ez a virágokra is jellemző, mert többségük egy bizonyos időre megszűnik virítani, de még ennek ellenére is öntözzük őket, porhanyítsuk a talajt, fejtrágyázzunk, s szükség szerint távolítsuk el az elvirított virágokat, virágrészeket. Ha korábban még nem végeztük el az élő sövény nyírását, a hónap elején még elvégezhetjük. Ezt a műveletet azonban ha lehet, ne halasszuk el, mert a későbbi nyírás következtében a tűlevelűek és az örökzöldek megbámulhatnak. Augusztus megfelelő a tűlevelűek kiültetésére, mert még mindig marad elegendő idő ahhoz, hogy a fácskák télig jól begyökeresedjenek. Ebben a hónapban kiültethetjük a fenyőfát, a tiszafát, a jegenyefenyőt, a hamisciprust, a lucfenyőt stb. A- jánlatos, ha a kiültetés során a gödörbe 15 cm vastagságban tőzeget is szórunk. A fácskákat olyan mélyre ültessük a talajba, mint ahogy a faiskolában voltak. Szárazság és nagy hőség idején nemcsak a fák öntözésére kell nagy gondot fordítani, hanem beárnyékolásukra is. Tanácsos, hogy a fácskákat naponta vízzel permetezzük, mert ezáltal megelőzhetjük a levelek bámulását. Ebben a hónapban szaporíthatjuk — tőosztással — a bazsarózsát és más évelő virágot. Tőosztásnál azonban ügyeljünk arra, hogy a szétvágott növényi részek mindegyikén legalább 2—3 rügy és fejlett gyökérzet legyen. Hä a bazsarózsáknak alacsony növésű fák közül a nyírfa, a madárbirs, a lőne és a kecskerágó, az alacsony növésű tűlevelűek közül a hamisciprus, a lucfenyő, a boróka és a fenyőfa, a csarabcserjés növények közül a seprővirág és a hanga, a hagymás és gumós növények közül pedig a hóvirág, a sáfrány és a tulipán a legalkalmasabb. A szobanövények közül csak azokat ültetjük át, amelyeknek kicsi a megélhetési térségük. Az elvirágzott hortenziát az alsó két rügy felett levágjuk és azonnal átültetjük egy nagyobb cserépbe. A karácsonyi kaktusz és a kamélia esetében mérsékeljük az öntözést, hogy a növényt inkább a virágképződésre serkentsük. KETTMANNOVÄ KATARINA mérnök © © A GYÜMÖLCSÖSBEN. A hónap második felében megkezdhetjük a cseresznye és a meggy ritkítását. A hónap végén ezt a műveletet a többi csonthéjasokon, így a szilvafán, a kajszi- és őszibarackfán, a mandulafán, a mogyorőbokron és a diófán is elvégezhetjük. A ritkításra éles szerszámot, lehetőleg kertészvagy oltókést, illetve kézi fűrészt használjunk. A metszlapokat éles késsel kisimítjuk, majd oltóviasszal vagy fehér Latexfestékkel (a Dithane M—45 0,2 %-os oldatával kiegészítve) bekenjük. A hónap második felében ugyancsak megkezdhetjük az őszibarackfák augusztusi metszését — a zöldmetszést, de csak azoknál a fajtáknál, amelyek sűrű hajtásokat növesztenek és a termőrügyek csak az egyéves hajtások végein különülnek el. Bitien az időszakban fokozott figyelmet fordítsunk az almatermésüek védelmére, mert az almamoly második nemzedéke teljesen tönkreteheti a várható termést. Ebben a hónapban már beérik a nyári alma, körte és a szilva. A gyümölcsöt a kocsánnyal együtt óvatosan szedjük le, nehogy az ágak megsérüljenek. A körte esetében ne várjuk meg a teljes érést, mert így sokkal jobb minőségű, zamatosabb termést, gyümölcsöt nyerhetünk. A szilvát akkor kezdjük begyűjteni, amikor a termés már érett, de még kemény. A túlérett termést csak a gyümölcsíz készítésekor célszerű leszedni. Ugyancsak ebben a hónapban érik be a ringlószilva, amely elsősorban kompótkészítésre megfelelő. A málnát és a szedret teljes érésben szedjük. A málna begyűjtése után a kétéves hajtásokat 1—2 cm-re a talaj felszínétől levágjuk és a talajt porhanyiljuk. Kiültetjük a jól előkészített (mélyen felásott vagy felszántott, komposztozott vagy a vitahummal trágyázott) talajba az egyszer termő, nagy gyümölcsű szamócafajták palántáit. Ajánlatos 70X30—35 cm-es kötést alkalmazni. Akkor járunk el helyesen, ha a kiválogatott szamócapalántákat egy kevés földdel együtt szedjük ki és ültetjük el, mert így könnnyebben és hamarabb begyökeresednek. A hónap elején beoltjuk az alma és a kajszibarack vadalanyait, valamint a vegetatív módon szaporított almafa alanyait a következő sorrendben: MM 104, M IV, M II, M VII, M I, M 26, A2, M XI, MM 106 és M IX. Augusztus tizediké körül beoltjuk a birsalma alanyát és a sajmegyet, a hónap második felében a kétéves vadalanyokba az őszibarackot, a hónap végén pedig a kifejlődött magoncokba az őszibarackot és a mandulát. A birsalma alanyait beolthatjuk néhány körtefajtával, a nagy termésű birsalmafajtával vagy a naspolyával. A sajmeggyet az említetteken kívül még beolthatjuk cseresznyével vagy megygyel. A mandulaalanyokat ugyanakkor még beolthatjuk őszibarackkal vagy az édes gyümölcsű mandulával. Az aranyribiszkére fás növésű ribiszkét vagy nagy termésű köszmétét szemezhetünk. A hónap első felében mindemellett elvégezhetjük a csersznye és a meggy nyári (rendszerint kecskeláb) oltását. Száraz időjárás esetén öntözzük meg elsősorban a téli termést hozó törpe almafákat, valamint az őszi barackfákat, közvetlenül az érés előtt. A talaj* rendszeresen porhanyítjuk . KRAMPL ŠTEFAN Augusztus i kisáHattenvüsztésben A baromfitenyésztésben legfontosabb munkánk egyike a továbbtenyésztésre szánt egyedek kiválogatása,^ tenyészáilomány kialakítása. Ha készítettünk feljegyzéseket a tojástermelésről, akkor könnyű a jó termelőképességű egyedeket kiválogatni. A növendékbaromfiak közül elsősorban a külemileg standard követelményeknek megfelelő egyedeket hagyjuk meg továbbtenyésztésre és különleges gondossággal takarmányozzuk őket. Azok, akik keltető tojásokat termeltetnek tyúkjaikkal és magasabb szinten akarják gyakorolni a baromfitenyésztést, a már szépen kifejlődött és lábgyűrűvel ellátott növendékeket az állatorvosi szolgálat képviselőivel kivizsgáltatják gümőkórra és baromfitífuszra. Az esetlegesen pozitív eredményt mutató egyedeket azonnal eltávolítjuk az állományból. A kivizsgáltatás eredményeinek birtokában kérjük az állomány elismerését „A“, vagyis szaporító tenyészetté. Mindezeket a teendőket a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságán keresztül intézzük, ahol a szakfelelős pontos tájékoztatást ad. A növendékállatokat mindig megfigyelés alatt tartjuk, s U- gyeljünk arra, nehogy idő előtt megkezdjék a tojásrakást. Ezt elsősorban a takarmányadag fehérje részarányának csökkentésével érhetjük el. Mivel még mindig tart a nagy meleg, különös figyelmet fordítunk a baromfiak egészségi állapotának megtartására. Az ivóvizet mindig tiszta edényben adjuk az állatoknak. Ugyancsak tisztán tartjuk az etetőket is. Ha azt szükségesnek látjuk, az állatszállásokat kéthetenként Soldep készítménnyel permetezzük. Ezzel ugyanis megelőzhetjük a külső élősködők elterjedését, mert ebben az időszakban van a rajzási idejük. A kacsatenyészetben megszűnik a tojástermelés. A kacsák megkezdik a vedlést, ezért takarmányadagjukat is ehhez mérten állítjuk össze. A csalán, a lucerna és egyéb zöldtakarmány kedvezően befolyásolja a vedlés menetét. Megkezdhető a kifejlődött kacsák hizlalása is. A lúdtenyészetben ügyeljünk a libák megfelelő időben történő menesztésére. Amint észleltük, hogy az állatoik néhány tollat kiengedtek, ellenőrizzük a toll érettségét és ennek eredménye alapján megkezdhetjük a tolltépést. Menesztés után a libáknak minőségesebb takarmányadagot biztosítunk, hogy mielőbb kiheverjék az említett beavatkozást. A galambtenyészetekben a tenyészidény végéhez érünk. A hónap végén eltávolítjuk a fészkeket, megszüntetve ezzel a fészkelési lehetőséget. A fészkelés, fiókanevelés által kimerült galambokat — nemek szerint — különválasztjuk és a legváltozatosabb takarmányokat biztosítjuk számukra. Mivel megkezdődik a vedlés, a jobb toliképződés elérése érdekében a takarmányadagba olajos magvakat is keverünk. Feljegyzéseinkből következtetve kiválogatjuk a továbbtenyésztésre szánt egyedeket. A fölösleges galambokat eladjuk vagy a konyhán hasznosítjuk. A vedlő galambok számára biztosítani kell a mindennapi fürdőt. A tollvedlés idején azonban könnyebben elázhat, a galamb röpképtelenné válhat és könynyen a macska vagy egyéb ragadozó zsákmánya lehet. Ha van röpde a galambok szállása előtt, úgy a fürdőt ott helyezzük el, s nemcsak a röpnyílást, hanem a bejárati ajtót is hagyjuk nyitva. Az idény befejezése után féregtelenítést, ezt követően pedig nagytakarítást és fertőtlenítést végezzünk. A röpdében tartott galambok számára biztosítani kell a vedlés által kihívott ásványianyag-szükségletet. A nyúltenyészetben ugyan már korábban megtörtént a válogatás, a tetoválás alkalmával azonban ismét átválogathatjuk a növendékeket, s csak a legjobbakat választjuk ki továbbiényésztésre. Ezeket az állatokat eltávolítjuk a levágásra szánt egyedektől és takarmányadagjukba olajos magvakat is besorolunk, azért, hogy szőrzetük fényes és rugalmas legyen. A meleg hónapokban pihentetett anyaállatokat befedeztetjük. Beszerezzük az állomány vérfelfrissítésére szolgáló egyedeket. A fölösleges vágónyúl-állományt a Nitrai BRANKO Közös Mezőgazdasági Vállalatnál értékesíthetjük. A nevezett vállalat korlátlan mennyiségben felvásárolja a vágónyulakat. Megkezdjük a másodszéna, a sarjú kaszálását és szárítását. Tudni kell azonban azt, hogy a sarjút csak a tökéletes szárítás után lehet veszteség nélkül tárolni. A kecsketenyészetben ugyancsak kiválogatjuk a továbbtenyésztésré szánt egyedeket. A fiatal gidák körmét kéthetenként ellenőrizzük és formáljuk, így elérhetjük a lábak helyes tartását és az állat egyenes járását. Nagyon fontos követelmény ez különösen a vásárra szánt állatok esetében. Az istállót tisztán és szellősen tartjuk. Tovább szárítjuk az akác, a bodza és a fűzfa leveles ágait, melyek a tél folyamán a kecskék értékes takarmányát képezik. Az egzotikus madarak tenyésztői ellenőrizzék a madarak utolsó keléseit. Amint a fiatalok kirepülnek, eltávolítjuk a fészkeket és megakadályozzuk a további tojásrakást. Kiválogatjuk a szükséges egyedeket, a többieket pedig értékesítjük. A madarakat egyébként korlátlan mennyiségben felvásárolja a CHOVPRODUKT kereskedelmi vállalat, szükséges azonban az eladást előre megbeszélni. Lassan elkészítjük a madarak téli szállását, mivel a hónap végével a hidegre érzékeny madarakat védett helyre kell telepíteni. Begyűjtjük a már érett magvakat, sőt féléretten madarainkkal Is etethetjük. A kanári madarak befejezik a vedlést és fokozatosan megkezdik az éneklést. A repülés és a mozgás jő hatással van a madarak fejlődésére és éneklőképességük növelésére. A nemek szerint különválasztott madarakat változékony takarmányadaggal etetjük. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a madarak naponta zöldet és félérett magvakat kapjanak. Előkészítjük a füttykalitkát és a hónap végével kialakítjuk a fiatal madarak énekiskoláját. Valamennyi állatfajtánál a tenyészidény végéhez érkeztünk, s most egy újabb idény kezdődik, ami a tenyésztők számára sok izgalmat rejteget. Nem másról, mint az állatkiállítások idényéről van szó. A kiállításra szánt állatokkal csak alapos előkészítés után érhetünk el kielégítő eredményt. Erről se feledkezzünk meg! BALÁZS FERENC, Jesenské A ZÖLDSÉGESKERTBEN. A felszabadult és jól megtrágyázott ágyúsokba elvethetjük egyrészt az őszi szedésre, másrészt az átteleltetésre szánt salátát. Gépi vetést alkalmazzunk 30 cm-es sortávolságra. Ha a talaj elegendő nedvességet tartalmaz, a magvak egy hét alatt kicsíráznak. Ha még akad üres hely a kertben — hasonlóképpen, mint a salátát — elvethetjük a spenótot és a retket. Ebben a hónapban kiültethetjük még a kései karalábé-, kelés káposztapalántákat. Fokozatosan begyűjtjük a paradicsomot. Ne várjuk meg a teljes érést, mert ezáltal jobo minőségű értékesebb és ízletesebb paradicsomot nyerhetünk. A paradicsom hajtásait 6—8 virág után csípjük vissza; hogv elkerüljük a nagy számú, de gyenge minőségű termésképződést. Begyűji^ük a paprikát is, de csak akkor, ha az teljesen kifejlődött, mert ellenkező esetben a termés hamar fonnyadni kezd. Gyakran csak akkor szedik a paprikát, amikor már színeződni, pirosodni kezd. A tojásgyümölcsnél ügyeljünk az érésre, mert a túlérett termés igen keserű ízű. A dinnyefélék érésére a jeltennivalók legzetes aromából és a színeződésből következtethetünk. Néhány dinnyefajtánál a héj az érés idején is zöld színű marad. Ilyenkor a kocsány melletti repedések mutatják az érést. A görögdinnyét akkor célszerű begyűjteni, ha a kéznyomáskor répedésszerű hangokat hallunk belőle vagy ha a kocsány már elszáradt és felcsavarodott. Nem árt, ha a dinnyefélék alá az érés előtt üveget vagy falécet helyezünk, megakadályozva ezzel a termés rothadását. A mélyen gyökerező zöldségféléket és az uborkát bőségesen öntözzük. Leszedjük az érett bab- és borsóhüvelyeket, majd utószárítást alkalmazhatunk. Ezt követően a magvakat kifejtjük, kicsépeljük. Ha az uborka még terem, begyűjtjük. a termést. Ellenkező esetben a szárat a gyökerekkel együtt komposztozzuk vagy„elégetjük. A zeller és a többi mélyen gyökerező zöldségféle esetében speciális öntözővizet (100 liter vízhez 0,5 kiló kálisót és 0,5 kiló szuperfoszfátot feloldunk) használhatunk. A káposzta-bagolypille ellen a Soldep 0,1 %-os, a levéltetvek ellen pedig a Fosfotion 0,2 %-os oldatával védekezhetünk. A kései karfiol leveleit összekötözzük a rózsa felett, nehogy u napfény hatására a fehér, elhúsosodott virágzat megbámuljon. Ha nem rendelkezünk érett komposzttal és érett istállótrágyával, a helyzeten zöldtrágyázással és lóbab vagy egyéb fehérjelekötő növény termesztésével segíthetünk. Megforgatjuk a komposztozásra szánt anyagokat, hogy a levegő jól átjárja. Ezt követően célszerű alapos öntözést végezni, de ne tapossuk le a földkupacot, mert akkor a baktériumok jobban elszaporodnak, ás több szerves anyagot képesek humusszá átalakítani. A hónap végén begyűjtjük a magról vetett vöröshagymát. Célszerűbb a hagymát szárastól kitépni és az ágyúson megszárítani. Á szárítás után a szárat eltávolítjuk és a hagymát utőszárítjuk. A magról vetett vöröshagyma gyakran elérheti a dughagymáról termesztett hagyma minőségét. CVlCELA ALEXEJ
