Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-30 / 52. szám
tonna a petrezselyem és a seller zöldje nélkül) jelent az 1975 évi termeléssel szemben (17 433 t), ami több mint a kétszerese. Ennek a zöldségmennytségnek a megtermelését az 1975 évi htíktárhozamoklioz viszonyítva 32,1 %-os termésnövekedéssel kívánják biztosítani. Ezt a menyiséget közepes terméshozam esetében 1575 hektáron termelik meg, ebből 14 ha az elővetemény. JAVASLAT A HAJTATOTT ZÖLDSÉG TERMESZTÉSÉRE Az előirányzatok szerint 1985 ben 84 hektáron tagnak hajtatott zöldséget termeszteni, ebből 14 hektáron előveteményl, 5 hektáron retket, 3 hektáron karalábét és 8 hektáron tejessalátát. összesen 50 hektárt terveznek 1985-ig tető alá hozni kizárólag fólia-alagutak formájában. A hajtatott zöldséget 9 termelési központban 5 hektáronként fogják termeszteni. PALÄNTATERMELÉS Ma már elállnak a hagyományos melegágyi palántaneveléstől, amely sok emberi munkát igényel, és a palánták minősége sem éri el a kívánt színvonalat. Ezért hozzáláttak a palántanevelés fólia-alagutas nagyüzemi formájának a bevezetéséhez, vagy pedig a hagyományos növényházakat használják fel erre a célra. A palántáról nevelt szántóföldi zöldségnövények termesztésére elég, ha a palántákat fólia-alagutakban neveljük, amelyek lényegesen olcsóbbak az üvegházaknál. Ebben az esetben elegendő, ha a hajtatott zöldség szükségleteire 2 hektárnyi területet üveggel takarunk be, a maradék 16,2 hektáron pedig palántanevelésre fólia-alagutakat létesítünk. A ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMELÉSI ÉS BETAKARlTÄSI TECHNOLÓGIÁJA A magról termesztett zöldségfajok közvetlen szántóföldi vetését precíziós vetőgépekkel (SAXŰNIA 300 és NIBEX) végezzük el. Az előnevelt palántákat közvetlen beöntésre és a palánták kézi adagolására beállított 4—6 soros ültetőgépekkel fogják kiültetni. Kiültetésre tápkockás, de tápkocka nélküli palántákkal is számolnak (TP—4, TP—6, ÜPK—6). A hagyma ültetését SLN—62 és LDV—15 speciális ültetőgépekkel fogják elvégezni. A tápkockás palántákat speciális szállitólapokkal ellátott szállítótartályokban fogják a szántóföldre fuvarozni. A növényzet erőműví ápolását a tenyészidő alatt jelentős mértékben megfelelő herblcidekkel akarják helyettesíteni. A sorközi művelést túlnyomórészt forgókéses vagy esetleg merev szárú sarabolóklkal végzik el. A betakarítást fokozatosan fogják gépesíteni. Szükség esetén Járószék segítségével válogató szedést alkalmaznak. A leszedett zöldséget szállítószalaggal juttatják a járószékkel párhuzamosan haladó pótkocsira, ahol szállítólapokra rakják. Ilyen módszerrel csak a termés egy részét, az első érésűt takarítják be. A maradékot általános szüreteléssel. A zöldség esetében ez a kombinált betakarítási mód vált be a legjobban. A gyökérzöldséget KBCH—1, EM—11, esetleg BETA jegyű szedőgépekkel takarítják be. A hagyma betakarítását a magyar gyártmányú HBM és a szovjet gyártmányú LKG—1,4 szedőgépekkel tervezik elvégezni. A káposztafélék szedésére a BLEINROTH—RUSTIKA kombinált betakarítógépet, a KPN—1, és a EK—03 szedőgépeket akarják felhasználni. Ezenkívül traktorvontatású, vagy gépkocsi alvázra szerelt szállítótartályos kasokkal is számolnak, ezeket vízzel töltik. így fogják szállítani főként a paradicsomot ős az uborkát. A zöldség kezelésekor számolni kell a hagyományos zöldségszállító ládák és rekeszek használatával. A JÁRÁS NAGYÜZEMI ZÖLDSÉGTERMELÉSÉNEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A zöldségtermesztést 18 termelési központba akarják összpontosítani, ahol a szántóföldi zöldség átlagos vetésterülete 84 hektár lesz. Ezek a zöldségtermelő központok az integrált mezőgazdasági vállalatok keretében önálló termelési ágat képeznek majd, ahol biztosítva lesz a gazdasági növények optimális váltakozása és a többi termelési feltételek (öntözés, alapvető talajművelés, munkaerőgazdálkodás stb.). A termelési központokat három termelési körzetbe sorolják. A termelési körzet közös létesítménye lesz a gépesítési központ és a zöldség betakarítás utáni kezelését végző központ. A gépesítő központ a termelőknek főként a zöldség vetése, ültetése, betakarítása és szállítása idején nyújt segítséget. A zöldség betakarítás utáni kezelését végző központ a betakarított zöldség kezelését és az egyes zöldségfajok piacra való előkészítését végzi el. A zöldség betakarítás utáni kezelését végző központhoz kéziraktárak tartoznak majd, ezek feladata lesz a központ gépsorának, és a betakarítást végző gépsor teljesítménye közötti ingadozások, valamint a központ gépsorának teljesítménye és az áruelosztás üteme közötti különbségek kiegyenlítése. A zöldséget a kéztraktárakból folyamatosan szállítják majd a kereskedelmi hálózatba, a feldolgozó üzemekbe és a nagy kapacitású tárolókba. A termelési központok az említett szolgáltatásokon kívül Igénybe veszik az agrokémiai vállalat szolgálatait Is, amelyre • cöldségnövények tápanyagellátását és védelmét bízzák. A kooperációs társulás közös létesítménye lesz a palántanevelő részleg, amely a termelési központok megrendeléseit a kívánt választékban és mennyiségben maradéktalanul kielégíti. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK A beruházási költségek számításakor a zöldségtermelés gépesítésével, a gépesítési központ és a zöldség betakarítás utáni központ létesítésével és gépi felszerelésével, a palántanevelő részlegek és tárolók létesítésével járó költségekből Indultak ki. Ehhez hozzászámították a hajtatott zöldség termesztéséhez szükséges fólia-alagutak építési költségeit. így a beruházások teljes összege 189 millió 327 ezer koronára emelkedett. Ebből a legnagyobb összeget, 85 millió 940 ezer koronát, a palántanevelő részlegek létesítése emészti fel, ami a beruházási költségek 45,4 %-ának felel meg. Jelentős összeget, 37 millió 500 ezer koronát fordítanak a hajtatott zöldség termesztéséhez szükséges fólia alagutak létesítésére (ez a beruházások 19,8 százaléka). KOOPERÁCIÓS KAPCSOLATOK A kooperációs kapcsolatok kiépítésének kezdeti szakaszában kooperáciő.s társulást létesítenek a zöldség termesztésére, betakarítás utáni kezelésére és értékesítésére, amely a szükséges épületberuházások és a tulajdonképpeni üzemeltetés folyamán fejti ki tevékenységét, és bekapcsolódik a már létező közös palánta- és zöldségtermelő mezőgazdasági vállalatba — az Agrotermálba. Ebben az esetben az Agrotermál közös mezőgazdasági vállalat az üzemeltető szerepét töltené be. A kooperációs társulás tagjainak az önköltségekkel azonos áron nyújtana szolgáltatásokat (a kooperációs társulás alapjainak feltöltésére fordított összegek beszámításával), ugyanakkor a tulajdonképpeni zöldségségtermesztés a növénytermesztés speciális ága maradna (zöldségtermelő központok] a mezőgazdasági anyavállalatok (egyesített szövetkezetek) keretében anélkül, hogy megszüntetnék a saját vállalatuk többi termelési ágával kiépített, vagy a vállalat keretén kívüli horizontális (Agrokémiai központ stb.) kapcsolataikat. A kooperáció lehetőséget ad arra, hogy a tagszervezetek anyagi érdekeltségét nem a kooperációs társulás jövedelmező ségéhez, hanem egyértelműig az önköltségek csökkentéséhet kössék, ami végeredményben a gazdaságon belüli jövedelem növekedéséhez vezet. A termelők a kooperációs társulás segítségével szerzik be — a palántanevelő részlegektől — a szükséges vetőmagot és ül etetőanyagot, a gépesítési központok közvetítésével a szükséges gépeket és gépsorokat, valamint a zöldségtermesztéssel, -betakarítással és -értékesítéssel kapcsolatos szaktanácsadói szol gó Itatásokat. A zöldségtermelők nagykereskedelmi partnerei (Zelenina, LIKO) a betakarítás utáni kezelést végző központok szolgálatait veszik igénybe a zöldség piaci előkészítésére, a kéziraktárak és az áruelosztő raktár szolgálatait a kiskereskedelmi hálózat és a feldolgozóipar folyamatos ellátására. Ezenkívül felhasználnák a kooperációs társulás segítségét a szükséges zöldségmennyiség és -választék biztosítására. A kooperációs társulás, mint jogi személy (közös raozőgazdaság.i vállalat] fejlődésének további szakaszában a tagvállalatoktól a felsorolt tevékenységeken kívül átvenné a résztvevő vállalatok funkcióját is, ebben az esetben a zöldség tulajdouképpeni termesztését és elosztását Is. Tehát a zöldség termelésével kapcsolatos összes költségeket a betakarításon, betakarítás utáni kezelésen, tároláson és elosztáson át az értékesítésig az a kooperációs társulás viselné, amely az egész termést megfelelő kezelés után értékesítette. Az így elért nyereséget azután elosztanák a kooperáció tagvállalatai között a befizetett tagsági hozzájárulás nagysága szerint. GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉS A hagyományos technológiával folytatott zöldségtermesztés nagyon sok kézi munkát igényel, ami jelenleg költségessé te szí a zöldségtermelést és munkaerőhiányba ütközik. A zöldség nagyüzemi termesztése, betakarítása és betakarítás utáni kezelése többek között a munka kulturáltságát is igyekszik növelni, javítani a lakosság zöldséggel való ellátásit, de ugyanakkor gazdasági célokat is követ. A szükséges műszaki ellátottság esetén 39 735 tonna zöldség megtermelésére 666 047 munkaóra szükséges, ennek 71,5 %-a a gépek és mechanizmusok kezelésére, 12,2 %-a a mugajáró gépek és traktorok vezetésére, 7,3 %-a kézi munkára és a 10 %-a a műszaki-gazdasági dolgozóikra esik. 1 q zöldség megtermelésére 1,67 munkaóra szükséges. A járás zöldségtermelésének ellátására 509 dolgozó szükséges, ebből 82 traktoros. Egy állandó dolgozóra 3,09 ha zöldség jut, beleértve a hajtatott zöldséget is. A zöldségtermelés teljes termelési értéke 1 munkaórára átszámítva 117,5 Kős. Egy állandó dolgozóra átszámítva az évi teljes mezőgazdasági termelési érték 153 743 Kčs. A távlati tervben az 1965. évre előirányzott önköltségek 46 millió 481 ezer K£s-t, az árubevételeik 78 millió 255 ezer Kčs-t, a tiszta jövedelem pedig 31 millió 774 ezer Kős-t tesz ki. Ebben a viszonylatban a befektetések 5,96 év alatt térülnek meg és a jövedelmezőség átlagos mértéke 68,3, Haladó tapasztalatok iskolája III. TANANYAG Zöldségtermesztésre szakosított vállalat Szerző: VIKTOR MRÄZ mérnök A táplálkozás kétségkivül az emberi szervezetre haló legfontosabb külső környezeti behatások egyike. A táplálkozás módja lényegesen befolyásolja a szervezet fejlődését, a különféle megbetegedésekkel szembeni ellenálléképességét — tehát közvetlen kapcsolatban áll az ember egészségének a megszilárdításával. Ezért a lakosság helyes táplálkozásával kapcsolatos kérdésekre minden fejlett társadalom — főként a szocialista társadalom, amely az emberek egészségét össztársadalmi érdeknek tekinti — rendkívül nagy figyelmet fordít. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a nyersanyagok és az élelmiszerek választékát — a mezőgazdasági termeléstől kezdve az élelmiszeriparon át az ellátásig és a fogyasztásig — úgy sza bályozza, hogy a lakosságnak elegendő mennyiségű, élettani szempontból értékes, és egészségi szempontból kifogástalan élelmiszereket és fogyasztási cikkeket biztosítson. Ma már közismert tény. hogy a lakosság helyes táplálkozásának biztosításához nem elegendő csupán a jóllakottság eléréséhez szükséges kalóriamennyiség. Sokkal fontosabb feladatot jelent a táplálkozás élettani értékének, azaz az egyes tápanyagok optimális részarányának a biztosítása. Hazánkban, habár az élelem mennyisége és minősége kalériaérték szempontjából megfelelő színvonalú, sőt, bizonyos csoportokban túlságosan Is nagy, annaik minőségi-élettani öszszetételében még hiányosságok vannak. Az utóbbi 10—15 év alatt a legfontosabb élelmiszerek és nyersanyagok fogyasztásában bizonyos pozitív eredmények tapasztalhatók, de a mostani helyzettel ennek ellenére sem lehetünk teljesen elégedettek. л racionális táplálkozás a közéleimezés javításának egyik legfontosabb feladatú, amelyet fokozatosan, céltudatosan, egyrészt a termelés átállításával, másrészt egészségügyi népneveléssel, és mindenekelőtt az élelmiszerek gyártásának alapanyagául szolgáló nyersanyagok feldolgozásának és hasznosításának szervezésével igyekszünk megoldani. A racionális táplálkozás szempontjából, amely az egészséges emberek étkezésének fiziológiája elveiből és Ismereteiből indul ki, nálunk a táplálkozás jelenlegi struktúrájára való tekintettel a zöldség és a gyümölcs fogyasztásának van nagy jelentősége. Ugyanis a zöldség és a gyümölcs élettani értéke, vitamin-, ásványi és más speciális anyag tartalma nagy befolyást gyakorol az emberi szervezet egészségi állapotára. CSEHSZLOVÁKIA JELENLEGI ZÜLDSÉGFOGYASZTÁSA a fejlett államokhoz viszonyítva elégtelennek mondható, mivel az egy lakosra jutó évi zöldségfogyasztás csupán 78 kg, ebből 56 kg-ot friss állapotban fogyasztunk el és csupán 20 kg-ot tartósított állapotban. Az egészségügyi szempontból ajánlatos évi zöldségfogyasztás meghaladja a személyenkénti 90 kg-ot, eőt, a fejlett államok évi zöldségtogyasztása személyenként a 100 kg fölött mozog. Csehszlovákiában az alacsony zöldségfogyasztás oka a hazai zöldségtermesztés elégtelen fejlesztése. A zöldségtermesztés hazánkban a fő termények termesztésének fejlesztéséhez viszonyítva jelentős mértékben elaprózódott és alacsony technikai színvonalú. Ez az oka a piac jó minőségű zöldséggel való egyenlőtlen ellátásának. A zöldségellátás egyenlőtlenségét jellemzi a zöldségfogyasztás negyedévek szerinti elosztódása: az évi zöldségfogyasztás 8 %-a az első, 18 %-a a második, 47 %-a a harmadik, a 27 %-a pedig a negyedik negyedévre esik. A zöldségfogyasztás egyenlőtlenségé a tárolási és feldolgozóipari kapacitások hiányából, a konzervipari termékek színvonalának és struktúrájának elégtelenségéből és a hajtatott zöldség elégtelen termeléséből ered, mivel a hajtatott zöldség a fogyasztásra kerülő zöldségnek még a 3 %-át sem képezi. Aggasztó tény, hogy a hajtatott zöldség termelése a 4. ötéves tervidőszakban elért tényleges termeléshez viszonyítva csökkent. A fejes káposzta és a vöröshagyma részaránya 50 %, míg a finomabb és értékesebb zöldségfajok, pl. a zöldborsó, a zöldbab, a spárga, de még a fejes saláta részaránya is csekély. Kedvezőtlen a helyzet a hajtatott zöldség termelésében is. Ná-I lunk összesen 134 hektárt foglalnak el a hagyományos, többnyire kis területű és hatékonyságé, területileg nem megfelelően széttelepített üvegházak. A CSSZSZK Kormányelnöksége a CSKP XV. Kongresszusának (1974) és a CSKP KB októberi plenáris ülésének (1975) határozataiból, valamint a zöldség- és gyümölcstermelés és ellátás eddigi alakulásának értékeléséből kiindulva 34/1977 sz. haté - rozatával jóváhagyta „A gyümölcs- és zöldségtermelés, -felvá ■ sáriás és -ellátás további fejlesztésére irányuló intézkedések gyűjteményét a 6. ötéves tervidőszakra és távlatilag 1990-ig“. A zöldségtermelés növelésének biztosítása érdekében az egyes zöldségfajok termesztésének előirányzott terjedelmével, szakosításával és összpontosításával összhangban 1980-ig az alábbi palántanevelő berendezéseket és növényházakat tervezzük kiépíteni: C 42 ha hagyományos növényházat és ф 80—70 ha fóliaalagutat, ezzel megteremtjük a feltételeket további 25—30 ezer tonna hajtatott zöldség termesztésére. Ugyanabban az időszakban 25 központot építünk fel a zöldség betakarítás utáni kezelésére és a piaci előkészítésére. A 7. ötéves terv irányelveinek keretében számolunk a zöldségtermelés anyagi és műszaki bázisának a kiépítésével is olyun mértékben, hogy a zöldségtermelés jóváhagyott tervezetének alapvető részét 1985-ig valóra válthassuk. Rendkívüli fontosságot tulajdonítunk a CSSZSZK fővárosa, Prága friss zöldséggel való ellátásának. Erre a célra a mélníki Járásban nagyüzemi zöldségtermelő központot létesítünk. A zöldségtermesztés nagyüzemi alapokra való átépítésének alapja a közös mezőgazdasági vállalatok és szakosított gyümölcs- és zöldségtermelő vállalatok építése a legfontosabb gyümölcs- és zöldségtermesztő körzetekben, ahol erre a kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak kell kialakítaniuk a szükséges szervezeti és anyagi-technikai feltételeket. A közös és szakosított gyümölcs- és zöldségtermelő vállalatok eddigi tapasztalatai e tervezet létjogosultságát teljes mértékben igazolják. így pl. a Severofrukt Trávčice közös mezőgazdasági vállalat eredetileg azért létesült, hogy gondoskodjék a nem szabványos zöldségfajták értékesítéséről is, és a saját tagszervezeteinek ültetőanyagot termeljen a hajtatott zöldség termesztésére. Am működésének első éveiben tévé» kenységét fokozatosan kiterjesztette és kiegészítette, ugyaniakkor szervezeti kapcsolatainak fejlődése a horizontális kooperációról áttért a horizontális integrációra, majd a vertikális integrációra, ahol az integrátor szerepét a közös mezőgazdasági vállalat tölti be. Ezenkívül az 1975—1976-os években a Litomöficei JMI azzal bízta meg ezt a közös mezőgazdasági vállalatot, hogy tervezési és irányítói tevékenységével az egész járás zöldség- és gyümölcstermelésének fejlesztését biztosítsa. A Severofrukt Trávčice 1977 éta az Ostí nad La bem i KMI megbízásából azzal segíti elő a zöldség- és gyümölcstermelés területi széthelyezését, hogy a kijelölt zöldség- és gyümölcsfajok közvetlen fogyasztására és további feldolgozásra szánt mennyiségét, választékát és szállításuk határidejét összehangolja. Ennek gyakorlati eszközéül a vertikális láncolat mindkét oldalára irányuló hosszúlejáratú szerződések szolgálnak. Az egyes tevékenységeknek a közös mezőgazdasági vállalat keretében való kapcsolásával a közös vállalat és a tagszervezetek termelésének hatékonyságát akarják növelni, ezért elsősorban az alábbi célok elérésére törekszenek: — a termelés összekapcsolása azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek egymásra kapcsolódnak, kiegészítik egymást, vagy pedig egymástól függenek, — a tevékenységek és a szolgáltatások összekapcsolásakor meg kell akadályozni elsősorban az irányító apparátusban dolgozó munkaerők számának növekedését, — a túlzottan jövedelmező tevékenység előnyben részesítése az őstermelés rovására megengedhetetlen, — az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési tevékenységének nagyobb mértékű összpontosítása. A mezőgazdasági vállalatok szakosítása és összpontosítása alapján a zöldség- és gyümölcstermesztés figyelemreméltó fejlődést ért el a dél-morvaországi kerületben. Az itt megtermelt 149 ezer tonna zöldség (10 311 ha termőterületen) az országos termelési eredmény 12,4 %-át képezi. Ebben a kerületben 112 mezőgazdasági válíaiat foglalkozik zöldségtermeléssel, ezekből 60 erre szakosította magát. A kerület vállalataiban a zöldség termőterületének összpontosítása a következő eredményekkel járt:
