Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-30 / 52. szám
ф Ez egy fiatal szervezet számára igen komoly befektetés, és aligha oldotta meg a mind népesebbé váló szervezet gondjait. Az lpolyviski (Vyškovce nad Iplom) állatbarátok körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt kezdtek foglalkozni a gondolattal, hogy megalakítják о kisállattenyésztők helyi szervezetét. A nemes elképzelés mielőbbi megvalósítását elsősorban Vörös László, Jakus István, Gergely jános, Tuhárszky Tibor, Piatrik Géza, a néhai Anka József és az időközben szintén elhunyt id. Miško Géza szorgalmazták. Az alapító bizottság elnöke Gergely János volt, akit később az alapszervezet elnökévé választottak. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete hatvannégy novemberében alakult meg, tagjainak száma tizennyolc volt. Gergely János harminckilenc éves, a Csehszlovák Államvasutak alkalmazottja. Az alapszervezet megalakulása óta szervezi és irányítja a község kisállattenyésztőinek munkáját. Nemrég felkerestem őt otthonában, hogy megtudjak egyetmást a szervezet tagjainak életéről, tevékenységéről. • Van-« kapcsolatuk a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalattal s ha igen, milyen tapasztalatokat szereztek a vágónyál értékesítésben? — Évek óta szorosan együttműködünk a nevezett vállalattal. A felvásárlás szerződéses alapon folyik. A Branko felvásárlói minden hónapban ellátogatnak a községbe, az átvétellel elégedetteik vagyunk. Hetvenhétben huszonnyolcezer koronát kaptunk a vágónyulakért, az idén harraincezernél is többre számítunk. Vörös László, Péll Ignác, Tuhárszky Tibor és Gyönyör János tartoznak a legeredményesebb nyulászok közé. Ф Itt, a ház udvarán, is láttam néhány ketrectömböt. Talán üresen tátonganak? — Természetesen nyulak vannak benne, de szerénytelenségnek tartom, hogy magamat is a legjobbak közé soroljam. § Említette, hogy a tyáktenyésztéssel foglalkozók tábora is eléggé népes. Szóljunk talán az ő eredményeikről is. — Semmi akadálya, hiszen jó munkát végeznek. Négy elismert А-tenyészetünk van, a járási keltető részére termeljük a tojást. A tenyésztők hozzáértését bizonyítja az a tény, hogy az utóbbi keltetést idényben termelt tojások nyolcvanhat százalékos keltetést eredményt nyújtottak. Jövőre növelni szeretnénk a szaporító tenyészetek számát, hiszen az elismert állománnyá nyilvánítás feltételei már sok tenyészetben adottak, a keltető pedig nincsen tökéletesen kihasználva. — A kezdeti nehézségekről csupán annyit, nem' volt könynyü beszerezni az alapszabályzat által megkövetelt fajtatiszta állomány létrehozásához szükséges tenyészállatokat — kezdte vendéglátóm a beszélgetést. — Tagjaink túlnyomó többsége a nyúl-, illetve a tyúktenyésztés iránt érdeklődött. Az igényelt hemsír és fehér plimut csirkéket aránylag könnyen és gyorsan beszereztük. Honnan? Éveken át az očovái nemesítő állomástól vásároltuk a háromhetes csibéket. A. tenyésznyulak beszerzése már körülményesebb volt. Végül a GSSZK-ből hozattunk törzskönyvezett állatokat, több mint háromezerkétszáz koronáért. — Lehet, hogy furcsán hangzik, de megoldotta — hangsúlyozta Gergely elvtárs. — Mi ugyanis azoknak a tapasztalt tenyésztőknek adtuk át a vásárolt tenyészállatokat, akik kötelezték magukat, hogy az első alomból legalább két darab — továbbtenyésztésre alkalmas — süldőt átadnak a további érdeklődőknek. így hamarosan elszaporodott az állomány és minden tagunk fajtatiszta állatokat tartott, tehát az alapszabályzat értelmében takarmányt is igényelhetett. Gergely János tizenöt éve tart nagy csincsillákat. Egyszer kísérletet tett az új zélandi fehérekkel is, de nem nyerték meg a tetszését. Hat anyát és egy bakot tart, háromszor ellet — Ф Melyik fajták honosodtak meg a községben? — érdeklődtem. — A tenyésztők többsége nagy csincsillát, új-zélandi fehéret és francia kosorrút tart, de más fajták — főleg a kaliforniai fehér — iránt is növekszik az érdeklődés. évente s a fiókákat hat-nyolc hetes korban választja el. Egy alomban általában hét-nyolc fióka nevelkedik. A nyúltápon kívül szénát, száraz kenyeret, kerti és konyhai zöldséghulladékot, akáclevelet, csalánt stb. etet, és rendszeresen itatja az állatokat. A bakot kétévenként cseréli — mindig más országrészből hozatja —, hogy megelőzze a rokontenyésztést. (A szerző felvétele) # Mi mindennel foglalkoznak még a tenyésztők? — Néhányan kacsákat, tudókat, kecskéket tartanak, sőt még hatvannyolc juhot is nevelünk. A határban legeltetni tilos, de a takarmánygondokat azért megoldottuk valahogy. A nemzeti bizottsággal és a szövetkezettel kötött egyezség értelmében mi kaszáljuk le az út* menti árkok, a töltésoldalak és a gépek számára hozzáférhetetlen árterek növényzetét, s ennek fejében mi is kapunk némi szénát. Az együttműködés egyébként is Jő. Mi bekapcsolódunk a társadalmi munkába, a nemzeti bizottság pedig lehetővé teszi, hogy a kultúrházban tartsuk az összejöveteleinket, Sőt! Nemrég egy régi raktárhelyiséget is a rendelkezésünkre bocsájtottak, hogy ott tárolhassuk a takarmányt. • Gondul в a vezetőség a kisállattenyésztők szaktudásának gyarapítására? — Évente négy alkalommal tartunk taggyűlést, s ilyenkor mindig sort kerítünk egy-egy előadásra, jó kapcsolatunk van az ipolysági állatorvosi szolgálattal, nevezetesen Márton doktorral, aki szívesen ellátogat közénk és hasznos tanácsokkal lát el bennünket. ф A szakmai látókör bővitésének más módjai is vannak. — Tudjuk, és azokról sem feledkeztünk meg. Rendszeresen részt veszünk a járási kiállításon, és jártunk már a nyitrai rendezvényen is. Persze nem csupán szemlélődni, beszélgetni járunk el ezekre a bemutatókra, hanem a legszebb tenyészállatainkat is leküldjük. Az idén mixomatózis* ütötte fel a fejét az ipolysági körzetben, ezért nyulakat nem küldhettünk a járási kiállításra, viszont a tenyészkakasaink kitűnően szerepeltek. A nitrai bemutatón viszont Tuhárszky Tibor újzélandi fehér bakját minősítették első osztályúnak. A nyúltenyésztés eredményesebbé tétele érdekében évente asztali értékelést rendeztünk. Ügy tervezzük, hogy jövőre már a baromfiak asztali értékelését is megszervezzük. S az már csak természetes, hogy lehetőségeinkhez mérten, szorgalmasan lapozgatjuk a beszerezhető szakirodalmat. - • A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége lpolyviski Helyi Szervezetének százötven tagja az SZKSZ közelgő III. kongresszusa tiszteletére hatszázöt* ven óra társadalmi munka ledolgozására 'kötelezte magát. Elsősorban a községszépítésből szeretnék kivenni a részüket, de a szövetkezetét is megsegítik a terménybetakarítási csúcsmunkák idején. KÁDEK GÄBOR 4 N ■ ásson elérkezik a uánt" vetéltek ideje, melyek •órán nemcsak az idei évi feladatok végleges teljesítését értékeljük, hanem az elkövetkező évi feladatok szétfrásáról, tervezéséről is döntünk. A számvetések egyúttal lehetőséget adnak arra, hogy rámutassunk az elmúlt időszakban tapasztalt fogyatékosságok, problémák okai ra, s ezeknek a jövőben történő kiküszöbölésére, tgy van ez a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetségének Helyi Szervezetei, a szervezett és szervezetlen kertbarátok esetében is. Köztudott, hogy az idei év sok bonyodalmat, bosszúságot okozott a 'kertbarátok által kitermelt zöldség- és gyümölcsfélék értékesítése szakaszán. Az ezzel kapcsolatos problémák okainak feltárásával lapunk szakmellékletében korábban már több ízben foglalkoztunk. A Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége, mint az SZSZK Nemzeti Frontjának önkéntes szocialista érdekszervezete, közel százezer szervezett kertbarátot tömörftl A szervezetlen, de a kiskertészettel foglalkozó kertbarátok száma ugyanakkor meghaladja a negyedmillió füti E számadatokból is jól látható, hogy a kertbarátmozgalom óriási népszerűségnek örvend és százezreket mozgósít. A kertbarátok a szabad idő ésszerű kihasználása, az életkörnyezet szüntelen javítása, szépítése, a parlagon heverő, de a nagyüzemi mezőgazdasági termelés feltételeinek nem megfelelő földterületek kihasználása és a saját családtagjaiknak zöldséggel és gyümölccsel történő ellátása mel lett évente jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt termelnek. A családtagok szükségleteinek kielégítésén és az állami alapokba történő eladáson keresztül jelentős mértékben megkönnyítik a kereskedelmi dolgozók ilyen irányú munkáját, igyekezetét. A kertbarátok évente körülbelül háromszázezer tonna zöldséget és gyümölcsöt termelnek, ami a lakosság ellátása szempontjából nagy mennyiséget képvisel. Sajnos, amint már azt korábban említettem, a kertbarátok sok helyütt csalódtak a kitermelt termékek értékesítésével kapcsolatban. Viszonylag gyakori jelenség volt, hogy értékesítésre szánt termékek a talajban maradtak, ami gátolta a házikertek, a kert telepek és egyéb, a kiskertészkedésre be-1 rendezkedett földterületek észszerű és jövedelmező kihasználását. Ugyancsak gyakran fordult elő a felvásárlás során a minőségi szabványoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök leértékelése, ami minden esetben az adásvételi kapcsolatok lazaságát tükrözte. A legnagyobb adásvételi problémák abból eredtek, hogy a ZELENINA vezérigazgatósága és vállalatai nem voltak hajlandók annak idején az SZGYKSZ hatáskörébe tartozó összes Kertészeti Szolgáltató Vállalattal szerződéseket kötni a kertbarátok által kitermelt és felkínált zöldségás gyümölcsmennyiség értékesítésére, holott éppen ezek a szolgáltató vállalatok felelősek a kertbarátok által felkínált termékek zavartalan és folyamatos értékesítéséért. A ZELENINA vállalatai inkább az SZGYKSZ alapszervezeteivel kötöttek adásvételi kapcsolatokat,' Hogyan szerződéseket, ami lehetőséget adott a különféle „mesterkedések“ végrehajtására, s ami gyakran a kertbarátok károsításával párosult. Ezt a zöldség- és gyümölcsfélék értékesítése során tapasztalt minőségi leértékelés is bizonyította. Ebből eredően és az SZGYKSZ Központi Bizottsága dolgozóinak tájékoztatása szerint az idén a kertbarátok — hivatalos keretek között, adásvételi szerződések értelmében — mindössze 74ЭЭ tonna gyümölcsöt és 7575 tonna zöldséget értékesítettek. Ez az év elején felkínált menynyiségnek körülbelül az egyharmadát képezi. A statisztikai kimutatás azonban nem tartalmazza azt a mennyiséget, amit a kertbarátok az adott helyzetből kiindulva különféle keretek között és módon értékesítettek ... Nagyon nehéz ebben a témakörben megfelelő álláspontot választani, hiszen mindenki tudja, hogy hazánkban az egy lakosra jutó évi zöldség- és gyümölcsfogyasztás messze elmarad a kívánt szinttől. Közép- Eurőpában éppen hazánk mutatja ki a legkisebb fogyasztást. Ezért teljesen érthetetlen a kereskedelmi szervek, főleg a ZELENINA vezérigazgatóságának és vállalatainak különféle, de nem a társadalmi igényeknek megfelelő magatartása. Sok esetben drága pénzért, valutáért külföldről hozunk be bizonyos zöldségféléket, holott azokat hathatós és célravezető tervezéssel, a kertbarátok időbeni tájékoztatásval és támogatásával, valamint a megfelelő adásvételi kapcsolatok létesítésével saját magunk is képesek volnánk kitermelni.. A KGST-országokban a háztáji gazdaságok a megművelt földeknek viszonylag nem nagy részét foglalják el: 1976-ban például Bulgáriában a művelt földterület 9,2 százalékát, az NDK-ban 3,8, Romániában 6,4, Magyarországon 9,2, a Szovjetunióban 1,5, hazánkban pedig 2 százalékát. A háztáji gazdaságok szerepe és gazdasági jelentősége azonban jóval nagyobb, mint amit a felsorolt adatok jeleznek. Bulgáriában például a Minisztertanács határozatot hozott a háztáji gazdaságok segítésére és erősítésére. A háztáji gazdaságok tulajdonosai prémiumot kapnak, ha az államnak gyümölcsöt, zöldséget és tovább... húst adnak el! 1974-ben mentesítették a háztáji gazdaságokat az adózástól! A KGST-országokban a hetvenes évek második felében valamennyi fejlesztési tervben a háztáji gazdaságok termelésének jelentős fokozása szelepei. A Szovjetunióban 1976-lián például a mezőgazdasági termelésnek 25,5 százalékát állították elő a háztáji gazdaságok, ezen belül a burgonya 62, a zöldség 27, a gyümölcs 42, a hús 31, a tej 30, a tojás 37, a méz 56, a gyapjú 20 és a toll 42 százalékát. Magyarországon 1975-ben a mezőgazdasági termelésnek egyharmad része származott a háztáji gazdaságokból. A Bolgár Népköztársaságban 1976-ban az egész mezőgazdasági termelésnek 37.9 százalékát adta a háztáji: a hús 43, a tej 24, a tojás 46, a gyapjú 29, a burgonya 48, a zöldség 20, a szőlő 31 százalékát. Hazánkban és az NDK-ban ezzel ellentétben a háztáji gazdaságok a mezőgazdasági termelésben jóval kisebb mértékben részésednek! Az említett adatok szerint néhány országban még prémiumot is kapnak azok, akik gyümölcsöt, zöldséget és húst értékesítenek, sőt sok helyütt a háztáji gazdaságokat az adózástól is mentesítették. Nagyon szomorú, hogy hazánkban még azt a zöldség- és gyümölcsmennyiséget sem vagyunk képesek felvásárolni, ami sokezer ember, kertbarát fáradságos és nem olcsó munkájának a gyümölcse, s arra a társadalomnak nagy szüksége lenne .. < A kertbarátok előtt hazánkban rendszerint az is ismeretlen, hogy az elkövetkező időszakban mire helyezzék a legnagyobb figyelmet, mely zöld* ség- és gyümölcsfélék termesztését helyezzék előtérbe. E te* kintetben a ZELENINA vezér* igazgatósága és vállalatai is ludasak, mert általában megfeledkeznek a társadalmi igények előterjesztéséről. Vajon miért tudják ezt már hosszú évek során hathatósan méltatni a Szesz- és Konzervgyárak vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységei? Vajon miért problémamentes az ez irányba történő zöldség- és gyümölcsértékesítés? ... Minőségi változásra azonban az SZGYKSZ Kertészeti Szolgáltató Vállalatai dolgozóinak munkájában is szükség lesz, de ez lényegében az előbb említett problémáknak a következménye. A kertbarátoknak ugyanis még a szerződéskötések előtt ismerniük kellene, hogy az elkövetkező időszakban mely zöldség- és gyümölcsfélék termesztésére rendezkedjenek be. hr azután a kertbarátok saját .elképzeléseik alapján termelnek, s bizony gyakori, sőt általános jelenség, hogy elsősorban a drágán értékesíthető zöldség- és gyümölcsfélék termesztését helyezik előtérbe és megfeledkeznek az általában hiánycik* ként emlegetett árufélékről. Nem ártana, ha az illetékes felsőbb szervek a zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésével megbízott szervek, szervezetek pénzügyi mutatóit is felülvizsgálnák, esetleg módosításokat eszközölnének. Ugyanis sok esetben éppen a termékek forgalmazásával kapcsolatos kereskedelmi árkülönbözet a fékezője annak, hogy bizonyos körzetekből, járásokból, kerületekből, esetleg az egyik köztársaságból rugalmasan és folyamatosan átcsoportosítanák, átszállítanák az ott felesleges mennyiségű zöldség- és gyümülcsmennyiséget olyan helyekre, ahol ezekből hiány mutatkozik! A jelenleg érvényben levő előírások értelmében a kereskedelmi vállalatok állítólag 70 fillér árkülönbözeti részesedést kapnak egy 'kiló zöldség forgalmazásáért, de az mindegy, hogy azt tíz vagy háromszáz kilométeres távolságra továbbítják! Lényegében ezzzel magyarázható az, hogy az északi fekvésű járásokban kevés a zöldség, a produktív körzetekben pedig olykor a talajban marad vagy kárba vész sokszáz kertbarát fáradságos és költsé* gea munkájának gyümölcse. BARA LÄSZLÚ mérnök
