Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-30 / 52. szám
■!#* итаГм!Ember- és vagyonvédelem MUNKABALESET- ÉS TŰZMEGELŐZÉS EGY JÄRÄSBAN SZABAD ~ ■ ...; ^ 1Ш, ffecemüer ЗЛ A törvényesség éber őrei meg, holott az általánosan érvénye* 150/58 sz. erre vonatkozó rendelet rövidebb ügyintézési határidőt határoz meg. A bizottság — élénk vita után — az ellenőrző és revíziós bizottság ügyviteli rendje javaslatának e cikkelyét a törvényre való hivatkozással az általános rendelkezésekkel osszhangú módosítását ajánlotta. További programpontjának az efszek IX. kongresszusa előkészítése politikai-szervezési feladatainak megvitatását is ez a nyílt hangvétel, a szakavatott és megfontolt hozzászólások jellemezték. Hiszen nem kisebb feladatról, mint .a szövetkezetek évzáró zárszámadó taggyűléseinek és az ezt március első felében követő járási konferenciák előkészítéséről esett szó. Az a nézet alakult ki, hogy a zárszámadó taggyűléseken elhangzó hozzászólások közül csupán azokat terjesszék az SZFSZ járási konferenciája elé, amelyeket a szövetkezet saját erejéből nem tud magoldani, vagy a kérdés jellegénél fogva nem csupán egyetlen szövetkezetét érint, hanem általános érdeklődésre tarthat számot. A bizottság ajánlata szerint az évzáró taggyűlések legyenek egynapos munkagyűlések, amelyeken aprólékosan vitathatják meg a termelés további fokozásának lehetőségeit a szövetkezet legfelsőbb szervében a tagság aktív részvétele mellett. Már eddig is igen komoly és felelősségteljes munkát végzett az SZFSZ Központi Bizottságának törvényhozásijogi bizottsága, és minden lehetősége adott, hogy továbbra is a szövetkezeti demokrácia és a törvényesség betartásának éber őre maradjon. (benj Képzett szakemberek a mezőgazdaságban Sikeres újítók Polgáraink többsége számára utópiaként, elérhetetlen vágyálomként hat ma még az az elképzelés, hogy csibéket fóliasátorban hizlaljanak. A lévai (Levice) Mezőgazdasági Állattenyésztő Társulás igazgatójának, Deák mérnöknek és munkatársának, Ján Lukéinak, újítási javaslata, amit az újítási javaslatok és találmányok nyitrai tárcaközpontjához benyújtottak, éppen a fólia alatti csibenevelésről szól. Újításuk gyakorlati megvalósításakor kitűnt, hogy lényegesen kisebb költségráfordítással igen gyorsan, jó eredményt lehet elérni. Az ilyen módszerrel nevelt csirkék átlagsúlya meghaladta az 1,50 kg-ot, amit két és fél kiló takarmány felhasználásával értek el. így a hústermelés költsége jelentősen csökken, mivel a fóliasátorban nappal nem kell világítani és a fűtés költsége Is megtakarítható. A lévai újítók azonban e sikerükkel nem elégedtek meg. Tevékenységükét tovább folytatják. A Topoľčianky! Fajtaszaporító Vállalattal közösen ez évben kísérleti alapon megkezdték a csiperkegomba (sampinyon) termesztését, amelyhez főképp baromfitrágya szükséges. így a hulladék további felhasználával újabb értékek kitermelése válik lehetővé. (mc) NYUGDÍJÜGY közgazdászok, szőlészek, gyümölcsészek, és építészek is. A Mezőgazdasági Szaktanintézetekben végzett nyolcvanöt fiatal iránt is nagy érdeklődést tanúsítottak a mezőgazdasági üzemek. A jmi egyúttal biztosította, hogy a sahyi (Ipolyság) Mezőgazdasági Szaktanintézetben az előirányzatnak megfelelő számú diák kezdje meg az első évfolyamot. A fizikai munkát, végzők továbbképzéséről sem feledkeztek meg az illetékesek. Kidolgozták az 1980-ig érvényes oktatási tervet, mely szerint a szakképzettséggel nem rendelkezők jelentős része képesítést nyerhet. Említést érdemel, hogy a munkások közül mindössze 17,1 százalék rendelkezik az előírásoknak megfelelő szakképzettséggel. Az 1978—79-es tanévben a lévai Mezőgazdasági Műszaki Középiskola és az ipolysági Mezőgazdasági Szaktanintézet tantermeiben 327 traktorost és gépesítőt, valamint 295 állatgondozót készítenek fel a tanoncvizsgáikra. Abel Gábor Sajnos, a baleseti veszélye munkával együtt jár. A traktor felborulhat, az ember leeshet a kazalról, a jószág megvadulhat. A mezőgazdaság tehát balesetveszélyes munkaterület. Ä košicei járás mezőgazdasági üzemeiben az idén 284 üzemi balesetet és 508 egyéb balesetet, valamint 4315 megbetegedést jegyeztek fel. Halálos kimenetelű munkabaleset az idén nem fordult elő. A balesetek és megbetegedések következtében azonban több mint százezer munkanap kiesés volt mostanáig. A munkabiztonság fokozása az ember megbecsülésének egyik legfontosabb velejárója. De nem vállalkozhatunk arra, hogy itt most felsoroljuk e témakör valamennyi területét. Inkább csak kevesebb problémáról, de részletesen szóljunk. A baleseti jegyzőkönyvekben gyakran szerepel az a megállapítás, hogy a „baleset a dolgozó hibájából“ következett be. Ez gyakran valóban igaz. Különösen a termény-betakarítás idején, vagy egyéb, az időjárástól is függő idénymunkák elvégzésekor általános kísérő jelenség az idegfeszültség és ez könnyen vezethet balesethez. A lényegig hatolva azonban a bejegyzés mögött nem ezt találjuk. Nem ezt, hanem általában a fegyelmezetlenséget. És nemcsak a dolgozók fegyelmezetlenségét, hanem a munkahelyi vezetőét is. ■Például, ha veszélyes vegyszerekkel permeteznek, a munkavédelmi szabályzat előírja, hogy a kezelők kötelesek védőálarcot viselni. Csakhogy meleg van, az álarc kényelmetlen. A dblgozó ledobja, vagy úgy teszi fel, hogy ne a szűrőn keresztül kelljen lélegeznie. A brigádvezető pedig ahelyett, hogy ragaszkodna a szabályhoz, és időnként inkább pihenőt adna, elnézi a szabálytalanságot, mert így a munka gyorsabban halad. Azután, ha valaki beszippantja a mérget és kórházba kerül, akkor beírják a jegyzőkönyvbe, hogy a baleset a dolgozó hibájából következett be. Olyan fajta fegyelmezetlenségről van tehát itt sző, amely a munkaerő megtartásának egyik eszköze. A vezeA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége által nemrég végzett ellenőrzés kimutatta, hogy bizonyos javulás észlelhető földművesszövetkezeteinkben a munkakapcsolatok terén. E javulás elsősorban abban észlelhető, hogy szövetkezeteinkben ma már lényegesen gyorsabban és céltudatosan intézik a szövetkezet és a tag közötti munkaszerződések megkötését. De komoly haladást jelent az is, hogy a vezetőség egyre rugalmasabban teljesíti a tag munkahelyi beosztását rendező döntés meghozatalának kötelességét, amenyiben még nem kötötték meg a munkafeltételekről szőlő szerződést. Az ellenőrzés során felülvizsgált huszonegy szövetkezetben lényegében minden taggal megkötötték a munkafeltételeket rögzítő szerződést. Néhány kivételes eset abból adódott, hogy a tag a szövetkezet vezetősége által megszövegezett szerződés aláírását megtagadta, elutasította. Tíz olyan szövetkezetben, ahol e szerződéseket csupán részben kötötték meg, feltételezhető, hogy ezt a lemaradást mielőbb behozzák. , Viszont a helyzet javulása még nem indok arra, hogy elégedettek lehessünk. Ugyanis lehetetlen figyelmen kívül hagyni egy fontos tényt. A munkafeltételeket rendező szerződések megkötésének határideje az eredeti feltevéshez viszonyítva lényegesen meghosszabbodott, másrészt pedig egyes szövetkezetekben a vezetőség részéről észlelhető halogató taktika és a szerződések megkötésében a lassú ügyintézés akadályozza a szövetkezet és a tag munkakapcsolatainak rendezését hivatott új jogrend következetes alkalmazását. Erről pedig az éfsz-ek IX. kongresszusán is szú lesz. Az eddigi tapasztalatok felfedték a munkafeltételekről szóló szerződés megkötését hátráltató okokat. Felfedték továbbá azt is, mi okozza, hogy egyes tagok megtagadják a munkafeltételeket rögzítő szerződés aláírását. Egyes, főleg idősebb tagok részéről a munkafeltételekről szóló szerződés megkötésével szemben észlelhető elégtelen érdeklődés, esetleg a szerződés iránti bizalmatlanság csupán azoktő nem mer szólni, az álarc, a védőruha, vagy egyéb kényelmetlen, illetve időrabló felszerelés használatának elhanyagolása miatt, mert akkor a dolgozó megharagszik, otthogyja a munkahelyét. Mintegy összekacsintva teremtik meg tehát a balesetek bekövetkeztének fokozottabb veszélyét. Az efajta elnéző magatartás azonban és ugyanígy a munkaütem ily módon való gyorsítása is megengedhetetlen. A legtöbb baleset és megbetegedés a sadyi szövetkezetben fordult elő. A sadyi szövetkezetben' közel nyolcszáz állandó dolgozót tartanak nyilván. Az üzemi baleset és egyéb megbetegedés következtében az elmúlt év kilenc hónapjában nyolcezerötszáz munkanapkiesést jegyeztek fel. Nem sok ez egy kicsit? Ugyanakkor a rudniki szövetkezetben baleset egyáltalán nem fordult elő. Megbetegedés is csak nagyon kevés volt, mindössze 425 munkanapkiesést okozott. Az üzemi balesetek és megbetegedések statisztikája igazolja, hogy a košicei (Kassa) járás mezőgazdasági üzeméiben az idén harminc százalékkal csökkentették az üzemi balesetek számát. Ez már figyelemre méltó eredmény, SZERVEZETTEBB TŰZMEGELŐZÉST Gyakran tanúi vagyunk, milyen nagy anyagi kára származik a mezőgazdasági üzemnek a tűzesetekből, s dolgozóink egészsége is kárt szenved, sőt а tűz nem egyszer emberéleteket követel. A košicei járásban az idén hét tűzesetet jegyeztek fel, tizenöttel kevesebbet, mint 1976-ban. Viszont a tűzkár okozta veszteség elérte az 1976-os év szintjét. A tűzesetek többnyire az emberek hibájából fordultak elő. Tehát itt is megállapítható: nagyobb részben az emberi hanyagság, az előírások megszegése következtében keletkeztek a tűzesetek. Például a kecerovcei szövetkezetben az összegyűjtött széna a kazalban öngyulladás következtében porrá égett. A szövetkezeti dolgozók elmulasztották a szénakazal hőfokát megmérni. ban a szövetkezetekben mutatkozik, ahol feleslegesnek tartották a tagok kellő tájékoztatását, felvilágosítását és nem ismertették meg velük az új szövetkezeti törvénybe foglalt jogszabályokat. Esetleg idejében és következetesen nem magyarázták meg e jogrend vezérgondolatát, célját, különösen pedig a munkafeltételeket rendező szerződés lényegét. Ezzel szemben azokban a szövetkezetekben, ahol a szövetkezeti munkaiskola keretében vagy más adandó al-Ш SZFSZ ш1ва kálómmal kellő figyelmet szenteltek arra, hogy a tagok megismerjék, elsajátítsák az efsz-ek munkakapcsolatainak rendezéséről szóló jogszabályokat és megértették, hogy a munkafeltételekről szóló szerződések olyan tartós munkabeosztást biztosítanak, amely megfelel az illető tag egészségi állapotának, képzettségének és képességeinek, s egyben biztosítja az egész naptári év során az állandó foglalkoztatást, ott teljesen simán, zökkenőmentesen végezték el a munkafeltételeket rögzítő szerződések megkötését. Ez egyértelműen a helyes jogi felvilágosítás és propaganda jelentőségét támasztja alá. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy a jutalmazás kérdésében a szövetkezet és a tag között esetleg fellépő nézeteltérés esetén a tag besorolásáról hozott döntés a jutalmazás szempontjáből nem jelent véglegesen kötelező feltételt a munkaviszonyt rögzítő szerződésben. Hiszen a tagot két, esetleg többfajta munka végzésével is megbízhatják az év folyamán az egyes évszakoktól és a munkák sürgősségétől függően. Ugyanígy a munkavégzés helyének feltüntetése kérdésében is feltételezhető, hogy ezt a szövetkezet pillanatnyilag adott szükségleteit és lehetőségeit, valamint a tag jogos érdekeit figyelembe véve szabja meg. Az Így keletkezett tűzkár meghaladj« a kétszázhatvannégyezer koronát. A tűzikárok elleni harc szövetkezeteinkben megtköveteli, hogy a vezetők hatékonyabban szervezzék a tűzmegelőzést, kitűzve az illetékes szervek feladat- és jogkörét. S gondoskodniuk kell arról is, hogy a tűzrendészet! szervek szorosan együttműködjenek a falu, a község tűzoltőszervezetével. Az érvényes előírások értelmében, az efsz tűzbiztonságáról a szövetkezeti szervek gondoskodnak, a nemzeti bizottságokkal közösen vállalják a felelősséget. Az efsz-en belül közvetlenül raz elnök, valamint a vezetőség felelős a tűzesetek megelőzéséért, elhárításáért. Személyi és tárgyi szempontból szervezik a szövetkezet tűzbiztonságát. Gondoskodnak a tűzrendész egységek megalakításáról, s a rendszerés tűzmegelőzési felügyeletről. Ugyanakkor elegendő pénzösszeget tartalékolnak tűzoltőfelszerelésekre. Feltűnően jelölik meg a tűzveszélyes gócokat. Törődnek azzal, hogy az óvintézkedéseket, tilalmi rendeleteket betartsák a szövetkezet tagjai. A szövetkezet vezetőinek kötelessége gondoskodni a munkahelyek tűzveszély-mentességéről, s arról, hogy a dolgozók betartsák a tűzmegelőzési előírásokat, s egyéb óvintézkedéseket. A bídovcei szövetkezetben például a tilalom ellenére a száraz füvet égették, aminek következtében meggyulladt egy szalmakazal. Csak hamu maradt belőle. Munkaszünet idején a közös vagyonért a felvigyázók, a nappali- és éjjeliőrök a felelősek. Szolgálatuk folyamán ezek a személyek ellenőrzik, rendben van-e minden. Amennyiben veszélyt észlelnek, azt azonnal jelentik a feljebbvalőiaknak. Tűz esetén azonnal segítséget hívnak, illetőleg személyesen is segítenek az oltásban. Például a budulovi (bodollói) szövetkezet debrői gazdaságában a takarmányelőkészítőben keletkezett tűz. A nappali őrök gyors beavatkozásának köszönhető, hogy a tüzet időben észrevették és nem terjedhetett ki az istállóra, ahol a hizóállatok milliós értéket képviseltek. A szövetkezeti tagok kövessenek el mindent, hogy a „vörös kakas“ meg ne dézsmálhassa közös vagyonukat! Továbbá a szövetkezet minden esetben igyekszik majd megmagyarázni szóban forgó tagjának, miért volt szükséges a munkafeltételeket rögzítő szerződésben több lehetőséget is megnevezni, s igyekszik meggyőzni az egyes munkák kombinálásával több különböző munkaág felsorolásának, esetleg a munkavégzés helye szélesebb körű kijelölésének szükségességéről. A nemrég megvalósított ellenőrzés azonban felszínre hozta azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban előfordulnak. Például a szövetkezetek a tagokkal hiányosan kötik meg a munkafeltételekről szálú szerződést, mivel egyáltalán nem tüntetik fel a munkába lépés napját, a munka fajtájának megnevezésekor figyelmen kfvül hagyják a munkák jegyzékének rendelkezéseit és elégtelen, pontatlan fogalmazás következtében egyes munkák meghatározhatatlanok. Ilyen például „az állattenyésztésben nyújtott segítség“ és az ehhez hasonló megszövegezés. Ugyanígy a munkavégzés helyének megjelölésére elégtelen a „szövetkezet körzetében“ vagy hasonló kitétel. A szövetkezetek tisztségviselőinek tudniuk kell; annak ellenére, hogy a szövetkezeti tagok az eddigi helyzethez és körülményekhez hozzászokva kizárólag a szövetkezet egyoldalú döntéseként kezelték, ha őket más munkára osztották be vagy más helyen végzett munkára jelölték ki, viszont ma már egészen más kritériumok érvényesek. Az efsz-ek IX. kongresszusát megelőző téli időszakot tehát feltétlenül és mindenütt használjuk ki arra, hogy az előbbiekben taglalt és e problémával összefüggő kérdéseket a szövetkezeti munkaiskola keretében vagy más alkalommal a tagoknak részletesen kifejtsék, ezekről a tagságot kimerítően tájékoztassák. Egyben ez az időszak arra is alkalmat nyújt, hogy a munkafeltételekről szóló szerződéseket minden szövetkezetben a mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezéseivel összhangban dolgozzák ki és kössék meg. Dr. MICHAL OURDIAK Minden szervezetnek, társadalmi csoportosulásnak, egyesületnek bizonyos szabályok, rendelkezések saját törvényei szabják meg tevékenysége kereteit. Mezőgazdaságunk szövetkezeti dolgozóinak társadalmi tevékenységét irányító szervezete a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége fennállásának esztendei alatt szintén kialakította szervezeti életének szabályait, szerveinek ténykedését és hatáskörét körülhatároló belső törvényeit. E munkából oroszlánrészt vállalt az SZFSZ Szlovákiai Központi Bizottságának törvényhozási-jogi bizottsága. Nemrég megtartott gyűlésén az SZFSZ SZKP törvényhozási-jogi bizottsága aprólékosan mérlegelte az SZFSZ ellenőrző és revíziós bizottságának tevékenysége szabályait rögzítő javaslatait. Így a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének egyik igen fontos szerve pontosan megszövegezett szabályok alapján fejtheti ki tevékenységét. A bizottság részletesen foglalkozott a javaslat minden egyes cikkelyével. Több esetben egy-egy szó használatának szükségéről vagy egy mondat szabatos megszövegezéséről minden szempontot figyelembe véve hosszasan vitáztak a bizottság tagjai, hogy az ellenőrző és revíziós bizottság tevékenységének alaptörvénye a lehető legpontosabb legyen. A rendelkezések megszövegezésének egyik lényeges kritériuma ugyanis a félreérthetetlen, kételyre okot nem adó szabatos megszerkesztés. Ezért elengedhetetlen követelmény a messzemenő precizitás. Csupán egy példa: a javaslatban a panaszok elintézésének határidejét harminc napban szabták Az egyre igényesebb tervfeladatokat, melyek a mezőgazdaságra várnak, csupán kellő számú megfelelő szakember bevonásával lehet megvalósítani. Képzésükre és a termelőmunkába való bevonásukra nagy súlyt helyeznek a levicei (Léva) járásban is. Róbert Tesáktól, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság káder- és személyzeti osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy elsőrendű feladatuknak tartják a szakemberképzést, hogy ezáltal az irányítással megbízott személyek teljesítik az előírt képzettségi feltételeket. Az idén tizennégy főiskolát végzett fiatal kapcsolódott be a mezőgazdaság „vérkeringésébe“ a járásban, mint állattenyésztők, gépesítök, közgazdászok, szőlészek és építészek. i Ugyancsak nagy szükség van a szakközépiskolát végzettekre is. Közülük ötvenen kezdték el kamatoztatni az iskolában szerzett ismereteteiket. Jelentős részük állattenyésztő és növénytermesztő, de akadnak köztük FÜRDŐI BEUTALÁS L.: A fürdőt kezelésre való beutalását illetően nehezményezi, hogy azt későn kapta és nem mint „X“ jellegű kezelést, pedig súlyos operáción esett át. A levelében közölt adatok alapján — főként, ami annak orvosi részét illeti — nem áll módunkban állást foglalni. A fürdői beutalásra senkinek sincs perelhető igénye. Özvegy jeligére: Az ön öregségi nyugdíját nyilvánvalóan a nyugdíjigény keletkezése előtti öt vagy tíz évben elért keresetének alacsonyabb összege miatt állapították meg 630 korona összegben. Nyilvánvalóan ehhez az összeghez megkapja még a férje után az özvegyi járadékot fáz öregségi nyugdíj és özvegyi járadék „halmazata“ esetében a magasabb összegű járadék teljes öszszegébeh a másik járadék pedig a fele összegében jár. Az efsz szociális alapjából juttathat kiegészítést mindkettőjük, de főként férje érdemei alapján. Dr. F. J. Illés Bertalan Munkakapcsolatok a szövetkezetben
