Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)

1978-12-16 / 50. szám

14 SZABAD FÖLDMŰVES, 1978. december 18« MÉHÉSZET ♦ MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф MÉHÉSZET ф Mezőgazdaságunk szerves része Juraj FerénClk elvtár*, az SZMSZ KB titkára a Szövet­ség III. kongresszusán említette, hogy Szlovákiában je­lenleg mintegy háromszázkilencvenezer méhcsaládot tar­tanak és az 1974. évi valósághoz képest az állomány több mint huszonkétezer családdal csökkent. Számottevő visszaesés tapasztalható a nagyüzemek méhészetében, s ez azt bizonyítja, hogy a mező- és erdőgazdaság üze­meiben még ma sem tudatosították eléggé a méhek je­lentőségét. Azt sem tudatosították, hogy a méz és más méhészeti termékek közélelmezésünknek és külkereske­delmünknek nélkülözhetetlen anyagai. Elfelejtették, hogy kellő mennyiségű méhészeti terméknek külföldre' való szállításával növelhető az ország valutakészlete, s így nagyobb lehetőség nyílhatna különböző mezőgazdasági gépek és más termelőeszközök behozatalára is. A lehetőség azonban a szövetkezeti, az állami gazda­sági és erdőgazdasági méhészetek felszámolóinak, a nö­vények vegyszeres kezelését szabályozó rendeletek meg­szegőinek a helytelen szemlélete végett erősen korláto­zódott. Ha tehát egyes gazdaságokban korszerű gépeknek és más eszközöknek külföldről való behozatalát sürget­nék, gondoljanak arra, hogy ezek beszerzésének a lehe­tőségét a méhállomány felszámolásával esetleg ők is korlátozták! Az SZMSZ KB felelősségének tudatában ebben az évben a levicei (Léva) járásban Slatina közelében megkezdte egy korszerű méhészeti nagy farm építését. A farmot egyrészt méhanyák nevelésére, másrészt a környező me­zőgazdasági üzemek növényeinek a megporzására szako­sítják. Ezzel tulajdonképpen bizonyos mértékben pótol­ják a mező- és erdőgazdasági üzemek felszámolt méh­­állományát. A növények megporzása ugyanis a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezései alap­ján kötelezővé válik, s a mezőgazdasági üzemeknek a megporzásért meghatározott díjat kell fizetniük. Nem ártana, ha ezen elgondolkoznának. Esetleg mérlegelnék a nagyüzemi méhészet ismételt megalakítását. A kongresszuson felszólalók többsége sürgette a te­­nyészanyag nemesítésének a szükségszerűségét, a kiváló tulajdonságú méhanyák hasznosítását. Időszerűnek tar­tották a slatinal anyanevelő és megporzó telep létreho­zását, ahol a Dél-Szlovákiában meghonosodott méhfajta továbbnemesítésével foglalkoznak. Ez későbben lehető­séget nyújt az állományok minőségének a javításában. Cifra J. CSc., a méhlegelő javításának a lehetőségeit fejtegetve arra hívta fel a figyelmet, hogy gondoskodni kellene a nemesített akác tervszerű kiültetéséről, mert az a vadontermő akácnál hosszabb ideig virágzik és lé­nyegesen több nektárhordási lehetőséget nyújt a mellek­nek, mint a másik akác. A nemesített akác hasznosításá­val igen jő tapasztalatot szereztek az MNK-ban és az NDK-ban. Hasznosnak tartaná, ha ezekből az országok­ból, esetleg hazai szaporításból elegendő ültetőanyagot biztosítanának, s ezekkel a hasznos fákkal telepítenék be például a Dunai Vízerőmű építésével felszabaduló, vagy más területeket. Ján Janovic mérnök CSc., az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének a beszédét a kongresszus résztvevőinek sokasága nagy érdeklődéssel várta. A kül­döttek a szünetben csoportokba verődve arról beszéltek, hogyan vélekedik majd a miniszter a megporzás, az ál­lományfejlesztés, a nagyüzemi méhészetek felszámolása és több más fontos kérdésben. — Véleményem szerint Szlovákiában nagy lehetőség nyílik a méhészet fejlesztésére. A méhészet a mezőgaz­dasági termeléssel jól összehangolható ágazat. Jelentős szerepe van élet-környezetünk védelmében is. A megpor­­zással elősegíti egyes mezőgazdasági termények hozamá­nak a növelését. Ebből eredően nagyra értékeljük a mé­hészek áldozatos munkáját. Társadalmunk ennek meg­felelően gondoskodik a méhészet további fejlesztéséről. A beszámolóból tájékozódtam, hogy a méhészet a he­lyenként előforduló fogyatékosságok ellenére sokat fej­lődött. Nem vagyunk elégedettek azonban a szövetkezeti, az állami gazdasági és más nagyüzemi méhészeteknek a helyzetével. A korszerű mezőgazdasági termelés ugyanis megköveteli, hogy visszaállítsuk a nagyüzemi méhészet régi tekintélyét. Az elkövetkező öt esztendőben minde­nekelőtt a mezőgazdaságilag termelékeny körzetekben kell törekedni a méhállomány szaporítására. Ennek érde­kében a növények megporzására alkalmas méhállomány­­nyal rendelkező nagy farmok építésére kell törekedni. Ilyen nagy méhészeti farmok létrehozását teljes mérték­ben támogatjuk. Véleményem szerint a vándorló méhé­szeté a jövő, ezért erre kell berendezkedni. Nem szabad megfeledkezni azonban az új, a sokrétűen művelt méhész nemzedék neveléséről sem! — Szóba került többek között a méhlegelő területe növelésének a szükségszerűsége is. Ennek nincs akadá­lya. Szlovákiában napjainkban is sok olyan nagyüzemileg nem hasznosítható apró földterület van, ahol csak gyom­növény terem. Ezeket a területeket a méhészek vessék be hasznos mézelő növényekkel! Ezzel egyben nagyon hasz­nos küldetést is teljesítenek. Megszabadítják mezőgazda­ságunkat a gyommagvaktól. — A méhcsaládok szaporítása nem öncél, hanem szo­cialista mezőgazdaságunknak az érdeke. Ezért a méhé­szetet — magától értetődően — a mezőgazdaság szerves részének — egyik ágazatának — tartjuk. Mindent meg­teszünk azért, hogy Szlovákia méhállományát belátható időn belül félmillió családra szaporítsuk, s ebből három­százötvenezernek vándorlásra minden tekintetben alkal­mas családnak kell lennie — jegyezte meg beszéde be­fejező részében a miniszter. Érthető, hogy a miniszter szavai nagy lelkesedést vál­tottak ki a küldöttekből. Az arcokról öröm sugárzott és nagy tapsvihar kerekedett. A beszéd hatással volt a ké­sőbbi hozzászólásokra is. A mondanivalókat pontosan fogalmazták. Egyetlen szó sem hangzott el fölöslegesen. A kutatók és az egyszerű méhészek az állomány fejlesztéséneik a módozatairól, a megporzás és a mézelés eredményeiről, valamint a gátló tényezőkről is beszéltek. Asztalos mérnök, а V. Teriakovce-i alapszervezet kül­dötte például a növénytermesztés és a méhészet szoros összetartozásáról, egymásra utaltságáról beszélt. Kiemel­te, hogy mindazon szövetkezetben és állami gazdaságban ahol a növények méhekkel való megporzását elhanyagol­ják, hibát követnek el. Ezzel csak magukat és társadal­munkat károsítják. Megemlítette, hogy a Rim. Sobota-i (Rimaszombat) járás kálošai szövetkezetének repceter­mése azért lett harminc mázsa hektáronként, mert a nö­vény megporzásában felhasználták a méheket. Megköze­lítően hasonló eredményt értek el a šafárikovôt (Tornai­ja ) Állami Gazdaságban és másutt Is, ahol a méhek se­gítségére támaszkodtak. Ezt követően többen említést tettek az alapszervezetek munkájának a tökéletesítéséről, a fiatalok megnyerésé­­■ ről, a mezőgazdasági üzemekben végzett vegyszeres ke­zelés felelőtlenségeiről, a vándorló méhészet konténerí­­zált szállítási-megoldásainak a lehetőségeiről és nem utolsósorban a méhegészségügyt teendők szükségszerű­ségéről. Elmondták, hogy Kelet-Szlovékia egye* körzeteiben eléggé elterjedt a Varroa-atka és ez speciális intézkedé­sek tételét vonta maga után. Ez arra inti a méhészeket, hogy idényben az eddiginél még nagyabb óvatossággal figyeljék családjaikat, s ha rendellenességet vesznek észre, azt jelentsék az állatorvosnak vagy az alapszerve­zet valamely vezetőségi tagjának. Hoksza István A z SZMSZ alapszervezeteiben a ** jövő év első hónapjaiban tartják az évzáró taggyűléseket. Jelentős az, hogy a tanácskozások közvetlenül az SZMSZ III. kongresz­­szusa után zajlanak le. Ennek pozitív légköre feltétlenül kedvező hatással lesz a taggyűlések ered­ményeire. A jövő évben 60. évfor­dulóját ünnepeljük a Szövetség fennállásának és 110. évfordulóját annak, hogy Szlovákiában a méhé­szet meghonosodott. A következő évben lesz a szocialista mezőgazda-Nagy jelentőséggel bfr az új tisztségviselők megválasztása is. Attól függ az alapszervezet jövőbe­ni aktivitása, hogy a következő időszakra kiket választanak a veze­tőségbe. Csak így lesznek képesek a szervezés, a politikai nevelés és a szakmai tevékenység színvona­lának szüntelen javítására. Az alapszervezetek vezetőségei­ben, s a helyi, valamint a körzeti bizalmiak tisztségében sok helyen még mindig a nyugdíjas méhészek vannak. Ezek sikeres és lelkes Az évzáró ság harmincadik és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója. A közeledő értekezletek Szövetsé­günkben jelentős eseménynek szá­mítanak. Hangsúlyoznom kell a felkészü­munkát végeztek. Ezért továbbra Is számolni kell velük, azonban mel­lettük ki kell nevelni hasonló lelki­ismeretes fiatal tisztségviselőket, hogy a vezetőség korátlaga kedve­zőbb legyen. Az elnöki és a titká­taggyűlések elé lés alaposságának a szükségszerű­ségét. Tapasztalataink bizonyítot­ták, hogy jó eredményt csak akkor várhatunk, ha az előkészítésben nem támaszkodunk kizárólag az alapszervezetek titkáraira vagy el­nökeire. Szükséges bekapcsolni eb­be a vezetőség minden tagját, hogy a jól összehangolt kollektív mun­kával jó eredményeket érjünk el. A Februári Győzelem és a cseh­szlovák állam hatvanéves fenn­állásának tiszteletére a méhészek értékes vállalásokat tettek. Szüksé­ges, hogy kiértékeljük a választási program keretében vállalt feladatok teljesítését és a méhészet további fejlesztését érintő vállalásokat. De nem szabad megfeledkezni a mező­­gazdaságnak nyújtott társadalmi segítségről sem, amelyet a méhé­szek a burgonya és a takarmány betakarítása alkalmával nyújtottak. A vállalási mozgalomnak szövet­ségünkben nagy hagyománya^ van. Ezért is szükséges a „mérleg“ igé­nyes, pontos elkészítése. Az évzáró taggyűlések beszámolója ezáltal értékesebb és színesebb. Nagy figyelmet kell a vezetőség­nek fordítania a határozatok telje­sítésének értékelésére, a költség­­vetési tételek adatainak ellenőrzé­sére és az új javaslatok kidolgo­zására. A javaslatoknak tükrözniük kell az SZMSZ III. kongresszusának ha­tározatait! Az előkészítésben tevékenyen kell részt vennie az ellenőrző bi­zottságnak. Nemcsak a munkafel­adatokat és a gazdálkodást kell el­lenőriznie, hanem egyben jelentést kell tennie az alapszervezet tevé­kenységéről is. rl funkcióba olyan méhészeket kell kiválasztani, akik ezen fontos tiszt­ségekbe a legalkalmasabbak és bír­ják a tagok bizalmát. Az évzáró gyűléseken olyan munkaterveket kell jóváhagyni, a­­melyek irányt mutatnak az alap­­szervezet tevékenységének tökéle­tesítéséhez, gondoskodni kell arról, hogy a tagság jól tájékozódjon a feladatokról. A munkaterv tehát az évzáró taggyűlés fontos dokumen­tuma. Tartalmilag megszabja a te­vékenységet s a vezetőség feladat­­kőiét. Az évzáró gyűléseken újabb szo­cialista vállalásoknak is napirend­re kell kerülniük. Ezek főleg a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. és az államunk fennállásának 60. évfor­dulójára irányulnak. Fontos, hogy ezekkel a vállalásokkal a nemzeti bizottságok által kitűzött feladatok megvalósítását támogassák. Az évzáró taggyűlésekre hívják meg a társadalmi szervezetek, a nemzeti bizottságok és a nemzeti Front küldötteit is. Sok méhészt beválasztottak az SZMSZ-KB-ba és a Központi Ellen­őrző és Revíziós Bizottságba. Ezek­től elvárjuk, hogy részt vegyenek az alapszervezetek évzáró taggyű­léseinek előkészítésében. Segítse­nek az alapszervezetek évzáró tag­gyűléseinek előkészítésében. Segít­senek azoknak a szervezeteknek, amelyekbe az SZMSZ KB kijelöli őket. Ezzel Is szeretnénk segítsé­get nyújtani a gyöngébbeknek, hogy belátható időn belül ők is elérjék az átlagos színvonalat. Juraj Fereniíík mérnök, az SZMSZ KB titkára Téli nvuaalom a méhesben Vesiörács, amely teli nyugalmat biztosít melleinknek. api ШМ „ í >> 4t ' '•*. *• . ■ A mélitclepet dróthálóval ajánlatos bekeríteni. Méheink részére a téli nyugalmat már a méhészeti év kezdetén, vagyis augusztusban kellett megalapozni. A téli nyugalom az utolsó őszi kirepü­lés után kezdődött, amikor a méhek már teljesen „bevonultak“ a keretek közé s halk zümmögéssel adnak élet­jelt magukról. Ha télen, az ellenőrzés alkalmával — gumicső hallgatóval — a méhész zümmögést hall, akkor a méhei jól telelnek. Akadnak azonban belső és külső tényezők, amelyek zavarják a méhek téli nyugalmát, veszélyeztetik az át­­telelést. A téli nyugalom szempontjá­ból fontos a csend. Ha a méheket a ház körüli kertben helyeztük el, a kaptárakat akkor is kerítsük be, ha ■m-. nyílás szűkítése télre. ;alább 2 cm2-nek kell lennie, a méhek téli nyugalma zavart, kedvelik. akkor nyugtalanok és felbomlik téli fürt. Taleszívják magukat mé zel, vastagbelük ürülékkel idő elő megtelik. A tartós hideg miatt ne tudnak kijutni, hogy megszabadulj nak a kellemetlen tehertől. Így '*—— «»<*1—lek, s ebből bete ség keletkezhet. A méhész a hasme­nést pl. a méhek erős zúgásáról, — vagy ha már előre­haladott állapotról van szó a kaptár­ból kiáramló kel­lemetlen szagról állapíthatja meg. A méhek hasme­nést kaphatnak a rossz téli élelem­től is. Például a mézharmat méztől. A méhek téli el­lensége továbbá az egér és a cickány. A „védőrács“ jól bevált a kaptárba betolakodó egerek ellen is. A méhek, ha a felső takaró jól szigetel, a hi­deg ellen tudnak védekezni. Fontos, hogy a kaptár ne legyen huzatos. A huzatos kaptárt a méhek nyáron sem Viczén István (A szerző felvételei) i semmiféle háziállatot nem tartunk. Ha pedig a határban vannak, védjük méheinket a mezei állatok háborgatá­sától. (1. sz. kép.) Nemcsak a házi és mezei állatoktól kell védeni őket, hanem a madaraktól is. A méhek téli ellensége a harkály és a cinege. Tud­juk, hogy ezen madarak télen behú­zódnak a falvak és települések köze­lébe. Ott próbálják enyhíteni éhsé­güket. De a kaptárak környékét is szívesen látogatják, és ha egy mé­hecske véletlenül a röpnyíláshoz ke­rül, vagy az elhullt mehet társai ki­viszik a röpdeszkára, a madarak azt ínyenc falatként kapják el. Ezzel zajt csapnak a röpnyílásnál s így a téli nyugalom veszélyeztetett. Ennek elkerülése céljából ajánlatos a 2. képen látható védőrács haszná­­rialata. Azt régi anyarácsból készít­hetjük el. Nagyfejű rajzszeggel, vagy a röpdeszka záró fordítójával erősít­hetjük fel. A szellőztető deszkán le­vő méhhullákat a téli ellenőrzések alkalmával óvatosan eltávolíthatjuk. Zavaró a méhekre a páralecsapódás is a kaptárban. Ezt úgy kerülöm el, hogy a keretek fölé nem takaró desz­­kácskákat, vagy léceket teszek, ha­nem minden kaptárra rámát készítet­tem. Első felét szoiolit lemezzel, a másik felét pedig sűrű dróthálóval borítottam be. Így elkerülöm a pára lecsapódását. A rostszöveten levő nemezbetét ugyanis felszívja a ned­vességet és a kaptái; belseje száraz marad. Így a fürtben melegebb van. A lemezbetétre vastag hullámpapírt teszek s a mézkamrában légüres tér van, rajta pedig hobra lemez zárja a téli takarót. A röpnyílás szűkítésének is összhangban kell lennie a felső takaróval. A nyílásnak minden keret-

Next

/
Oldalképek
Tartalom